—

tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0370 — 14211/2004) (1),

—

tekintettel a Tanács által az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával és 310. cikkével összefüggésben benyújtott hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0028/2005),

—

tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0011/2005),

1.

hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Horvát Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

—

tekintettel a tanácsi és bizottsági határozatra irányuló javaslatra (COM(2004)0354 — 9856/2004 — 14025/2004) (1),

—

tekintettel a Tanács által az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján és 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával és 310. cikkével összefüggésben benyújtott hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0003/2005),

—

tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A6-0011/2005),

1.

hozzájárul a jegyzőkönyv megkötéséhez;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

—

tekintettel a tanácsi határozatra irányuló szóló javaslatra (COM(2004)0566) (1),

—

tekintettel Tanács által az EK-Szerződés 300. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján, illetve 310. cikkével és 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összefüggésben benyújtott hozzájárulás iránti kérelemre (C6-0022/2005),

—

tekintettel eljárási szabályzata 75. cikkére, 83. cikkének (7) bekezdésére és 43. cikkének (1) bekezdésére,

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A6-0007/2005),

1.

hozzájárul a megállapodás jegyzőkönyvének megkötéséhez;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve a Chilei Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

—

tekintettel a Tanács közös álláspontjára (10458/4/2004 — C6-0140/2004),

—

tekintettel az első olvasatban elfogadott álláspontjára (1) a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatáról (COM(2004)0096) (2),

—

tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2004)0367) (3),

—

tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság második olvasatra irányuló ajánlására (A6-0002/2005),

1.

jóváhagyja a módosított közös álláspontot;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Az információs társadalom fejlődése és a szélessáv megjelenése az Európai Unió valamennyi polgárának életére befolyással lesz, többek között a tudáshoz való hozzáférés előmozdításán és a tudás megszerzésének új módszerein keresztül, így növelve a keresletet az új tartalom, alkalmazások és szolgáltatások iránt.

(2)

Az internethasználat a Közösségben továbbra is jelentős mértékben növekszik. Az internet által kínált lehetőségeket ki kell aknázni annak érdekében, hogy minden egyén és szervezet számára lehetővé váljék az információ és a tudás megosztásának társadalmi és gazdasági hasznából való részesedés. Európa mára elérte azt a fejlettségi szintet, hogy a digitális tartalomban rejlő lehetőségek kiaknázhatóvá váljanak.

(3)

A 2000. március 23-24-i lisszaboni Európai Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az új áruk és szolgáltatások által ösztönzött, tudásalapú digitális társadalomra való áttérés hatékony tényezővé válik a növekedésben, a versenyképességben és a munkahely-teremtésben. Ez alkalommal a tartalomiparágnak a hozzáadottérték-teremtésben és az európai kulturális sokszínűség hasznosításában és összekapcsolásában betöltött szerepe külön elismerést nyert.

(4)

A Lisszaboni Stratégiát továbbfejlesztő e-Europe 2005 cselekvési terv a biztonságos szolgáltatások, alkalmazások és tartalom szélessávú hálózatokon történő megjelenésének ösztönzésére szolgáló cselekvésre hív fel, így teremtve kedvező környezetet a magánberuházásokhoz, az új munkahelyek létrehozásához, a termelékenység javításához, a közszolgáltatások modernizálásához, valamint így kínálva lehetőséget mindenki számára a globális információs társadalomban való részvételre.

(5)

Európában egy széles közösség körében egyre nyilvánvalóbban növekszik a kereslet a kiegyensúlyozott hozzáférési és felhasználási jogokkal járó minőségi digitális tartalom iránt, amelybe beletartoznak a civil társadalom tagjai, a diákok, a kutatók, a kis- és középvállalkozások és egyéb szakmai felhasználók, valamint a különleges szükségletekkel rendelkezők, akik bővíteni kívánják ismereteiket és az „újrafelhasználók”, akik szolgáltatások megteremtése érdekében kívánják hasznosítani a digitális tartalomforrásokat.

(6)

A digitális tartalom terén érdekelt felek a tartalomszolgáltatók (digitális tartalmat létrehozó, gyűjtő vagy az oltalommal rendelkező köz- és magánszervezetek és intézmények) és a tartalomfelhasználók (ideértve azokat a végfelhasználó szervezeteket és vállalkozásokat, amelyek a digitális tartalmat újra felhasználják és/vagy ahhoz értéket adnak hozzá). Különleges figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások bevonására.

(7)

A 2000. december 22-i, 2001/48/EK rendelettel (3) elfogadott e-tartalom program (2001-2004) előtérbe helyezte az európai digitális tartalom interneten történő fejlesztését és felhasználását, valamint az európai weboldalak nyelvi sokszínűségét az információs társadalomban. Az e-tartalom program félidős értékeléséről szóló, 2003. október 10-i bizottsági közlemény megerősíti a cselekvés fontosságát ezen a területen.

(8)

A technológiai haladás lehetőséget biztosít a tartalomhoz való érték-hozzáadásra integrált tudás formájában, továbbá a szolgáltatások szintjén az interoperabilitás javítására, amely a digitális tartalomhoz történő hozzáférés, annak felhasználása és terjesztése tekintetében alapvető jelentőségű. Ez különösen fontos az ezen program által megcélzandó, közérdekű területeken.

(9)

A szilárd üzleti modellek támogatása erősíti az ezen program keretében kezdeményezett projektek folytonosságát és ezzel fejleszti a digitális tartalom további felhasználásán alapuló szolgáltatások magasabb gazdasági megtérüléséhez szükséges feltételeket.

(10)

A digitális tartalom által az információs társadalomban támasztott kihívások kezelésére jogalkotási keretet alakítottak ki (4)  (5)  (6).

(11)

A tagállamok eltérő gyakorlata továbbra is technikai akadályokat okoz, amelyek a Közösségen belül gátat szabnak a közszolgálati információkhoz történő széleskörű hozzáférésnek, az információk felhasználásának, újrafelhasználásának, valamint hasznosításának.

(12)

Amennyiben a digitális tartalom személyes adatot érint, akkor meg kell felelnie a 95/46/EK (7) és a 2002/58/EK (8) irányelvnek, a felhasznált technológiáknak a magánélet tiszteletben tartására alkalmasnak és - amennyiben lehetséges - a magánélet védelmét erősítőnek kell lenniük.

(13)

Az információk tartalmával kapcsolatos közösségi cselekvéseknek elő kell mozdítania a Közösség nyelvi és kulturális sokszínűségét.

(14)

Ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(15)

A Bizottságnak biztosítania kell a program - különösen az oktatáshoz és a kultúrához, valamint az Európai Interoperabilitási Keretrendszerhez kapcsolódó - közösségi kezdeményezésekkel és programokkal való összhangját és ezek egymást kiegészítő jellegét.

(16)

Ez a határozat a program teljes időtartamára megállapítja azt a pénzügyi keretet, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 1999. május 6-án létrejött intézményközi megállapodás (10) 33. pontja szerint a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapul szolgál.

(17)

Mivel a tervezett intézkedések céljait - nevezetesen a digitális tartalom hozzáférhetőbbé, felhasználhatóbbá és hasznosíthatóbbá tételét Európában - a tagállamok a szóban forgó területek transznacionális jellege miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és az intézkedések európai alkalmazási köre és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség intézkedéseket fogadhat el. A fenti cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem haladja meg a célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket,

a)

a digitális tartalomhoz való hozzáférésnek, a digitális tartalom felhasználásának és hasznosításának megkönnyítése közösségi szinten,

b)

a digitális tartalmat illetően a minőség javításának elősegítése és a legmegfelelőbb gyakorlat erősítése a tartalomszolgáltatók és -felhasználók, valamint az ágazatok közötti viszonylatban,

c)

a digitális tartalom területén érdekelt felek közötti együttműködés és a tudatosság megerősítése.

a)

a munkaprogram elfogadása és módosítása,

b)

a pályázati felhívások követelményeinek és tartalmának meghatározása az 1. cikkben megállapított célkitűzésekkel összhangban,

c)

a közösségi támogatásra irányuló pályázati felhívások alapján ajánlott projektek értékelése, amennyiben a közösségi hozzájárulás becsült összege eléri vagy meghaladja az 1 millió eurót,

d)

a II. mellékletben megállapított szabályoktól való bármely eltérés esetén.

—

tekintettel a közel-keleti helyzetre vonatkozó korábbi állásfoglalására, valamint különösen 2003. október 23-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242-es, 338-as, 425-ös, 1373-as és 1397-es állásfoglalásaira,

—

tekintettel a palesztin elnökválasztás eredményeire,

—

tekintettel az Európai Unió választási megfigyelő küldöttségének nyilatkozatára, valamint az európai parlamenti megfigyelők nyilatkozatára,

—

tekintettel a Kvartett 2003. április 30-i „békeútitervére”,

—

tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel a palesztin elnökválasztás Izraelnek a palesztin területek elfoglalása által okozott nehézségek ellenére kielégítő módon zajlott; valamint mivel jelentős lehetőséget nyújt a békefolyamat megújítására, illetve a régióban tartandó más választásokon példaként szolgálhat;

B.

aggódva a területek elfoglalásának a választásokra gyakorolt hatása miatt, mind a jelöltek mind pedig a szavazók mozgásszabadságának korlátozása kapcsán; egyes jelöltek zaklatása, illetve rövid időre történő letartóztatása miatt, amikor lehetséges szavazóikhoz kívántak eljutni Kelet-Jeruzsálemben; valamint a jeruzsálemi lakosokra szavazati joguk gyakorlása során alkalmazott súlyos korlátozások miatt,

C.

mivel a tárgyalási erőfeszítések szabotálására irányuló közelmúltban történt terrorista támadások pontosan akkor történtek, amikor végre valódi remény mutatkozik a folyamat újraindítására; mindkét oldal áldozatai kapcsán aggodalmát fejezi ki a támadások következményei és a megtorlások, valamint a palesztinokra alkalmazott további korlátozások miatt,

1.

üdvözli az 1996 óta első elnökválasztás sikerét és elsősorban a választási részvételt; elismeréssel adózik a palesztin népnek és a hatóságoknak a megszállás ellenére a demokrácia iránt mutatott elkötelezettségükért, különösen a palesztin nőknek, akik segítettek a választás lefolytatásának biztosításában és erőteljesen részt vettek a szavazásban;

2.

úgy véli, hogy a Palesztin Hatóság új elnöke, Mahmud Abbasz és a többi jelölt az adott körülmények között felelős módon kampányolt, a nemzetközi normákat tiszteletben tartva;

3.

sürgeti Izraelt, hogy tekintettel a közelgő palesztin törvényhozási választásokra, tartsa teljes mértékben tiszteletben a kelet-jeruzsálemi lakosok nemzetközileg elfogadott szavazati jogát, és könnyítsék meg számukra a folyamatot oly módon, hogy az elnökválasztás során tapasztalt akadályokat hárítsák el a törvényhozási választások kezdetéig;

4.

üdvözli az EU megfigyelő küldöttség hatékonyságát és felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy készítsen elő egy újabb küldöttséget a 2005. júliusi általános választásokra a pluralizmus támogatása, az összes jelöltnek a médiához való kiegyensúlyozott hozzáférése és annak érdekében, hogy az izraeli hatóságokkal együttműködésben leküzdjék a nehézségeket, amelyekkel a Kelet-Jeruzsálemben lakó palesztinok szembesülnek;

5.

aggodalmát fejezi ki a Palesztin Központi Választási Bizottság jelentős számú tagjának a szavazás napján a szavazási idő meghosszabbításáért alkalmazott politikai nyomás elleni tiltakozásként történő lemondása miatt;

6.

felhívja az új izraeli kormányt és a Palesztin Hatóságot, hogy ismerjék fel a választás eredményeiben rejlő lehetőséget a tárgyalások újraindítására; felhívja az Európai Uniót, hogy sürgősen kezdeményezze a Kvartett keretében, illetve különösen az Egyesült Államokkal szemben, a békefolyamatban betöltött kiegészítő szerepükkel összhangban, hogy erőfeszítéseik közös újraindítása által a szoros közös együttműködés új szakaszát nyissák meg a térségben való béke megteremtése érdekében;

7.

felhívja a Tanácsot, a KKBP főképviselőjét és a Bizottságot, hogy a folyamat során teljes mértékben játszanak szerepet abban, hogy segítsék tovább a Palesztin Hatóságot és a népet, továbbá a barcelonai folyamat és az európai szomszédsági politika keretében, a Tanács által már elfogadott cselekvési tervekkel összhangban kezdjenek párbeszédet Izraellel;

8.

erősen ösztönzi Abbasz elnököt, hogy cselekedjen az erőszak megszüntetése iránti hajlandósága szerint, és üdvözli Abbasz elnök intézkedéseit, valamint hajlandóságát arra, hogy véghezvigye a palesztin biztonsági testület reformját és a testület ellenőrzésének megerősítését, továbbá hogy korlátlan párbeszédre lépjen az összes érintett féllel; úgy véli, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió teljes körű politikai támogatása, valamint Izrael aktív részvétele elengedhetetlen elemei e célkitűzések elérésének;

9.

felhívja a Palesztin Hatóságot, hogy ismerje el a palesztin nép demokráciához való elkötelezettségét és támogassa a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a kormány jogalkotási és végrehajtó hatalma jobb szétválasztását, a jó kormányzást, beleértve az átlátható elszámolást és a korrupció elleni harcot is;

10.

ismételten, és különösen ebben az érzékeny pillanatban kinyilvánítja, hogy a közel-keleti konfliktus megoldása csak a mindmáig érvényes útitervben meghatározott, szilárd és végleges megbékélési megállapodás révén, előzetes feltételek nélkül, két demokratikus, független és életképes, egymás mellett, elismert határokon belül békésen élő állam léte alapján lehetséges;

11.

úgy véli, hogy a tartós békét csak egy valódi alulról felfelé való megközelítéssel lehet fenntartani, amely magában foglalja mindkét oldal párbeszédre törekvő civil társadalmát; felhívja e tekintetben a Kvartettet, hogy az útiterv kiegészítéseként teljes mértékben használja fel a genfi megállapodást, és ennek keretén belül segítse elő e civil társadalmak közötti tárgyalások folytatását;

12.

elítéli a mindkét fél részéről előforduló összes terrorista támadást, és minden erőszakot; követeli, hogy a palesztin fegyveres csoportok tartózkodjanak mindennemű támadástól és emlékezteti őket, hogy a terror és az erőszak bármely formája nem csak az ártatlan életek kioltásához vezet, hanem hátrányosan befolyásolja a békefolyamatot és a polgári lakosság körülményeit; kéri az izraeli kormányt, hogy tartózkodjon a megtorlásoktól és vessen véget a törvénytelen öldöklésnek;

13.

felhívja az izraeli kormányt, hogy a tartós béke irányába tett első lépésként az útiterv és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak végrehajtásában hajtsa végre a Gázai-övezetből, illetve a megszállt övezetek más részeiből való visszavonulást, az e projektet elsőként jóváhagyó szomszédos országgal, Egyiptommal való együttműködés és tanácskozás révén, valamint a palesztin hatóságok nemzetközi megfigyelő küldöttség ellenőrzése keretében történő bevonása és a vele való tanácskozás révén; felhívja a Tanácsot a szükséges segítség biztosítására;

14.

megismétli az izraeli kormányhoz intézett felhívását, hogy vessen véget a telepek terjeszkedésének, különösen a jeruzsálemi területeken, állítsa le a fal építését, valamint teljes mértékben tegyen eleget a negyedik genfi egyezménynek és így vessen véget a nemzetközi jog megsértésének;

15.

megerősíti a békefolyamat Európai Unió által történő támogatását és egy gazdasági fejlesztési tervre irányuló javaslatot terjeszt elő, amelyet az Uniónak kell ellenőriznie azért, hogy a régiónak szilárd jóléti és stabilitási alapot lehessen biztosítani;

16.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácshoz, a Bizottsághoz, a Palesztin Hatósághoz és a Palesztin Törvényhozó Tanácshoz, az izraeli kormányhoz és parlamenthez, az Egyesült Államok kormányához, az Orosz Föderáció kormányához és az ENSZ főtitkárához.

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 6., 7. és 29. cikkére, valamint az EK-Szerződés 13. cikkére, amelyek kötelezik a tagállamokat az emberi jogok és a megkülönböztetésmentesség legmagasabb szintű védelmének biztosítására, továbbá tekintettel az európai alapjogi chartára,

—

tekintettel a korábbi, rasszizmusról, idegengyűlöletről és antiszemitizmusról szóló 1994. október 27-i (1), 1995. április 27-i (2), 1995. október 26-i (3), 1997. január 30-i (4) és 2000. március 16-i (5) állásfoglalásaira, a rasszizmussal és idegengyűlölettel foglalkozó vizsgálóbizottságának 1990. évi jelentésére, illetve a Holocaustról való megemlékezésről szóló, 2000. július 7-i írásbeli nyilatkozatára (6),

—

tekintettel a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló, 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendeletre (7) és a Megfigyelőközpontnak az EU-beli rasszizmusról szóló számos jelentésére, köztük az „Antiszemitizmus megjelenési formái az EU-ban 2002-2003” és „Az antiszemitizmusról alkotott felfogások az Európai Unióban” című jelentésekre, amelyeket 2004 márciusában tettek közzé,

—

tekintettel az antiszemitizmusról szóló, 2004. április 28-29-én Berlinben tartott második EBESZ konferencia berlini nyilatkozatára, és az EBESZ antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős személyes megbízott közelmúltban történt kinevezésére,

—

tekintettel a 2000. január 26-28-án, Stockholmban tartott Stockholmi Nemzetközi Holocaust Fórum nyilatkozatára, amely a Holocaustról szóló oktatás ösztönzésére szólított fel,

—

tekintettel arra, hogy 2005. január 27-ét az EU több tagállamában a Holocaust emléknapjának nyilvánították,

—

tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.

mivel 2005. január 27., a náci Németország auschwitz-birkenaui haláltábora felszabadításának 60. évfordulója, ahol összességében 1,5 millió zsidót, romát, lengyelt, oroszt és más nemzetiségű foglyot, valamint homoszexuálist öltek meg, nem csupán jelentős alkalom az európai polgárok számára a Holocaust hatalmas szörnyűségéről és tragédiájáról való megemlékezésre és annak elítélésére, de arra is, hogy szó legyen az antiszemitizmus - és különösen az antiszemita incidensek - aggasztó növekedéséről Európában, valamint arra, hogy ismételten okuljunk a faji, etnikai, vallási vagy társadalmi hovatartozáson, politikai nézeteken vagy szexuális irányultságon alapuló elnyomás veszélyeinek tanulságaiból,

B.

mivel Európa nem feledheti el saját történelmét: a nácik által épített koncentrációs és megsemmisítő táborok földrészünk történelmének legszégyenletesebb és legfájdalmasabb fejezetei közé tartoznak; mivel az Auschwitzban elkövetett bűnöknek tovább kell élnie a jövőbeli generációk emlékezetében figyelmeztetésként az olyan népirtások ellen, amelyek a más emberi lények megvetésében, a gyűlöletben, az antiszemitizmusban, a rasszizmusban és a totalitarizmusban gyökereznek,

C.

mivel az EK-Szerződés 13. cikkének alkalmazásaként elfogadott jelentős európai uniós intézkedések ellenére különböző szinteken továbbra is alkalmaznak vallási és etnikai alapon megkülönböztetést,

D.

mivel az európai zsidóság az interneten terjesztett antiszemitizmus eredményeként a fenyegetettség növekedését érzi, amely a zsinagógák, temetők és egyéb vallásos kegyhelyek megszentségtelenítésében, zsidó iskolák és kulturális központok, valamint az európai zsidók ellen intézett támadásokban nyilvánul meg, és számos személyi sérülést eredményezett,

E.

mivel a Holocaust bevésődött az európai tudatba, különösen a zsidóság és a romák elleni, azok faji illetve vallási azonosságán alapuló gyilkos gyűlölete miatt, ám ennek ellenére az antiszemitizmus, valamint a faji és vallási előítéletek továbbra is nagyon súlyos veszélyt jelentenek áldozataikra és a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság európai és nemzetközi értékeire, és ezért az európai és a globális biztonságra általában,

F.

mivel folyamatos párbeszédre van szükség a médiával arról, hogy tudósításaik és kommentárjaik hogyan járulhatnak hozzá pozitívan, illetve negatívan a vallási, etnikai és faji kérdések megértéséhez és a történelmi igazság bemutatásához,

1.

tiszteletét fejezi ki a nácik áldozatai iránt, és meggyőződése, hogy Európa tartós békéje csak a történelmére való emlékezésen alapulhat; elutasítja, továbbá szégyenletesnek és a történelmi igazsággal ellentétesnek ítéli meg a revizionista nézeteket és a Holocaust megtagadását, és aggodalmát fejezi ki a szélsőséges és idegengyűlölő pártok erősödése és azok nézeteinek egyre növekvő nyilvános támogatottsága miatt;

2.

felhívja az Európai Unió intézményeit, a tagállamokat és valamennyi demokratikus európai pártot, hogy

3.

sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, valamint a tagállamok helyi, regionális és nemzeti kormányzatait, hogy hangolják össze intézkedéseiket az antiszemitizmus és a kisebbségi csoportok, köztük a romák, illetve harmadik országok állampolgárai ellen intézett támadások elleni küzdelem terén a tagállamokban, a tolerancia és megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülése és a társadalmi, gazdasági és politikai integráció elősegítése érdekében;

4.

meg van győződve arról, hogy ezen erőfeszítések magukban kell, hogy foglalják a társadalom különböző szegmensei, köztük a különböző kulturális, etnikai és vallási közösségek közötti párbeszédet és együttműködést helyi, regionális és országos szinten;

5.

megerősíti meggyőződését, hogy az intolerancia, a diszkrimináció és a rasszizmus kiküszöbölésére irányuló erőfeszítéseknek létfontosságú részét képezi a megemlékezés és az oktatás, és sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az antiszemitizmus és rasszizmus elleni küzdelmet a Holocaust történelmi tanulságának különösen a fiatalok körében való tudatosításával:

6.

üdvözli a luxemburgi elnökség kinyilvánított szándékát, hogy újraindítsa a rasszizmusról és idegengyűlöletről szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslat (8) vitáját, és sürgeti a Tanácsot, hogy állapodjon meg a faji és vallási alapú gyűlöletre való uszítás tilalmáról az Európai Unióban a jogos szólásszabadság megőrzése mellett;

7.

felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze a 2000/43/EK faji egyenlőségi irányelv (9) felülvizsgálatát az Európai Unió megkülönböztetés elleni intézkedéseinek megerősítése céljából, és hogy szervezzen egy nagyszabású konferenciát valamennyi érintett szereplő, különösen a politikai képviselők, a nemzeti, regionális és helyi szintű közintézmények, illetve az e téren tevékenykedő nem kormányzati szervezetek és egyesületek bevonásával;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.