23.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/2

A tagállamok jelentése az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásokról

(2005/C 181/02)

(EGT vonatkozású szöveg)

Támogatás száma: XS 23/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Molise

A támogatási program megnevezése: A Molise 2000/2006 Regionális Célkitűzések Programja (POR) 4.1.3 rendelkezése: termelési tevékenységek folytatására szolgáló ingatlanok lízing művelettel való megvásárlásának támogatása részletfizetési támogatáson keresztül.

Jogalap:

Decisione C(2000) 2371 dell' 8/8/2000 della Commissione Europea;

Regolamento C.E. n. 70 de1 2.01.2001;

Decreto Legislativo n. 123 del 31.03.98;

Delibera di Giunta della Regione Molise del 5 giugno 2001, n. 653;

Delibera di Giunta della Regione Molise del 14 ottobre 2002 n. 1530;

Delibera di Giunta della Regione Molise del 14 ottobre 2002, n. 1571.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás: 14 269 204,00 euró 2006.12.31-ig.

Maximális támogatási intenzitás: A maximális támogatási intenzitás az Amszterdami Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja értelmében a régiók külön elbírálás alá vonható térségei esetében a NTI szerint számított 20 % és a BTI szerint számított 10 % együttes összegben kerültek meghatározásra. A régió minden más térsége vonatkozásában, amelyek nem vonhatók külön elbírálás alá az említett 87. cikk (3) bekezdés c) pontja értelmében, kis támogatási intenzitást irányoztak elő, amelynek mértéke a kisvállalkozások esetében a BTI szerint számított 15 %, és a középvállalkozások esetében a BTI szerint számított 7,5 %.

Végrehajtás időpontja: 2002.12.1-jétől

A támogatás nyújtásának időtartama: 2006.12.31.

A támogatás célja: A támogatás a termelési tevékenységek folytatására szolgáló ingatlanok lízing művelettel való megvásárlását részletfizetési támogatáson keresztül segíti.

A támogatás alá vonható maximális befektetés összege 1 549 370,69 euró.

A támogatások a támogatott vállalkozások részéről a lízing társaságoknak fizetett részleteknek megfelelően kerülnek folyósításra, a már létező illetve a lízing társaság által felépítendő ingatlanokra megkötött lízing szerződésekre hivatkozással elkészített amortizációs terv alapján.

A támogatás alá a következő típusú költségek vonhatók

„FÖLDTERÜLET”, hivatkozással az egyetlen esetre, amikor a lízing szerződés tárgyát képező ingatlan felépítésre kerül, ennek maximális nagysága az adott ingatlanok által lefedett négyzetméter 30 %-kal megnövelt területe, amely azonban nem lehet magasabb, mint a „falazási munkák” és a „belső szerelési munkák” esetében támogatható költségek összegének 10 %-a;

„FALAZÁSI MUNKÁK” amelyek a lízing szerződés tárgyát képező ingatlanok építési költségeire illetve vételárára vonatkoznak;

„BELSŐ SZERELÉSI MUNKÁK”, amelyek a lízing szerződés tárgyát képező és a beruházás által érintett helyiség víz-, villanyszerelési, fűtésszerelési munkáira, betörésvédelmi, tűzvédelmi, víztisztító, légkondicionáló berendezéseinek és/vagy sűrített levegő szolgáltató rendszerének beszerelési munkáira vonatkoznak;

„MŰSZAKI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK” amelyek a lízing szerződés tárgyát képező ingatlanok tervezésére, az elvégzendő munkák irányítására, a törvény által előírt minőségi és biztonsági ellenőrzések elvégzésére és a jogátruházási díjra vonatkoznak, és amelyek maximális mértéke a többi támogatható költség 5 %-a.

Érintett gazdasági ágazatok: Bányászati és gyártási gazdasági ágazatokban működő KKV-k, amelyekkel kapcsolatban lásd az ISTAT (Statisztikai Hivatal) 1991-ben kiadott gazdasági tevékenységeket osztályozó kiadványának C és D részét, a kohászat, a hajógyártás, a szintetikus szálak, a gépjárműipar és a szállítási ágazatokra vonatkozó közösségi előírásokban meghatározott kivételekkel és korlátozásokkal.

Nem kerülnek elfogadásra az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek gyártásához, feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódó tevékenységek.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Molise Régió

Termelési Tevékenységek Tanácsa

Ipari részleg

Via Roma 84

86100 Campobasso

Tel. 0874-429840

Fax 0874-429854

Egyéb információ: A lízing szerződéseket a Molise Régió által arra felhatalmazott és vele szerződésben álló lízing társaságokkal lehet megkötni.

A beruházás tárgyát képező ingatlanoknak meg kell felelniük az urbanisztikai előírásoknak és rendelkezéseknek.

Támogatás száma: XS 32/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Calabria

A támogatási program megnevezése: Ösztönzők a 36/2001 regionális törvény 10. cikkével helyettesített 7/2001 regionális törvény 31. cikkének értelmében

Jogalap:

—	Decreto Legislativo 31.03.98, n. 112, artt 15 e 19;

—	Decreto Legislativo 31.03.98, n. 123;

—	Regolamento (CE) N. 70/2001 della Commissione del 12.01.2001;

—	Legge Regione Calabria del 2.5.2001, n. 7, art. 31 bis, come sostituito dall'art. 10 della L.R. n. 36/2001 e Delibera Giunta regionale n. 633 del 17/07/2002

Tervezett éves kiadás: 4 131 655,20 euró

Maximális támogatási intenzitás: Kamattámogatás, amelynek intenzitása maximum 10 %-os bruttó támogatási intenzitást érhet el

A végrehajtás időpontja:

A támogatási program időtartama: 2006.12.31.

A támogatás célja: A támogatás megfelel a 70/2001/EK rendelet 3. és 4. cikkével összhangban nyújtható támogatásoknak.

Érintett gazdasági ágazatok: Kézművesipari vállalkozások és KKV-k a közösségi normatíva által meghatározott kivételekkel és korlátozásokkal.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Calabria (sede legale)

Via Massara, n. 2

88100 Catanzaro

Támogatás száma: XS 47/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Veneto

A támogatási program megnevezése: Támogatás a városközpontok kereskedelméhez és újraélesztéséhez – B. Akcióterv

Jogalap: Decreto legislativo 31 marzo 1998, n. 114 – Legge regionale 9 agosto 1999, n. 37 e successive modificazioni ed integrazioni – Legge 443/85 – Legge regionale n. 67/87 – DPR n. 288/2001.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás, illetve valamely vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás összege: 2001-2002 évek: 2. célkitűzés 857 800 euró– S.T 323 800 euró

2003. év: 2. célkitűzés 407 437 – S.T 131 023 euró

Az ezt követő évek tervezett költségvetési mérlegének meghatározásához túl korai az időpont.

Megjegyzés: az 1.4 rendelkezés A. akciótervből (infrastruktúra) és B. akciótervből (támogatási rendszer) áll, ennek következtében a költségvetésben elkülönített összegek becslések a várható teljes összeg 10 %-ára.

Maximális támogatási intenzitás: Max 15 % a befektetési költségekre – Max. 50 % tanácsadói szolgáltatások és egyéb szolgáltatások és tevékenységek.

Végrehajtás időpontja: A pályázatban szereplő határidőn belül benyújtott támogatási igény benyújtásának időpontját követően kifizetett költségek kerülhetnek támogatásra.

A támogatási program vagy egyedi támogatás nyújtásának időtartama: 2006.12.31. 2. célkitűzés – 2005.12.31. Phasing out.

A támogatás célja: A támogatás a kereskedelmi kisvállalkozásokat, a többfunkciós tevékenységet ellátó vállalkozásokat – amennyiben megfelelnek a „kereskedelmi kisvállalkozások” meghatározásnak – és a hagyományos, tipikus művészi eljárásokat alkalmazó kézműves műhelyeket és személyreszabott szolgáltatást adó vállalkozásokat kívánja segíteni.

A támogatás mind a helyiségekre (felújítás, újjáépítés, bővítés), mind a berendezésekre (beszerzés, felújítás, bővítés) vonatkozik.

Érintett gazdasági ágazat(ok): Kiskereskedelem és szolgáltatások

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Veneto Régió

Palazzo Balbi

Dorsoduro 3901, VE

Kezelő hatóság

Veneto Régió

Közösségi Programigazgatóság

S. Croce 1187, VE

A kezelésért és eljárásért felelős

Veneto Régió

Kereskedelmi Igazgatóság

Cannaregio 2268, VE

Támogatás száma: XS 68/02

Tagállam: Spanyolország

Régió: Murciai Régió Autonóm Közösség

A támogatási program megnevezése: Támogatások a létező és az újonnan létesülő távközlési infrastruktúrák és hálózatok szolgáltatásainak tökéletesítésére és felkészítésére annak érdekében, hogy a vállalkozási parkokban és poligonokban és a magas vállalati koncentrációval rendelkező térségekben a lehető legversenyképesebb feltételek mellett lehessen gazdasági tevékenységet folytatni.

Jogalap: Orden de 6 de junio de 2002, de la Consejería de Ciencia, Tecnología, Industria y Comercio, reguladora de las bases y convocatoria de las ayudas para la incorporación de redes y servicios avanzados de telecomunicación a espacios industriales y parques empresariales ubicados en la Región de Murcia.

Resolución por la que se publican los anexos a la Orden de 6 de junio de 2002, de la Consejería de Ciencia, Tecnología, Industria y Comercio, reguladora de las bases y la convocatoria de las ayudas para la incorporación de redes y servicios avanzados de telecomunicación a espacios industriales y parques empresariales ubicados en la región de Murcia.

A program keretében tervezett éves kiadás: A tervezett összes kölcsön 600 000 euró

Maximális támogatási intenzitás: A magánvállalkozásoknak nem nyújtható az elszámolható költségek 40 %-át meghaladó bruttó támogatás.

Végrehajtás időpontja: A rendelet 2002.5.16-án lépett életbe

A program időtartama: A támogatás 2002.10.15-ig nyújtható.

A támogatás célja: A létező és az újonnan létesülő távközlési infrastruktúrák és hálózatok szolgáltatásainak tökéletesítését és felkészítését szolgáló támogatások alapvető szabályozásának létrehozása és a támogatások elnyeréséhez szükséges pályázat kiírása annak érdekében, hogy a Murciai Régió vállalkozási parkjaiban és poligonjaiban és a magas vállalati koncentrációval rendelkező térségeiben a lehető legversenyképesebb feltételek mellett lehessen gazdasági tevékenységet folytatni.

Érintett gazdasági ágazatok: Ipari ágazatok

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

D. Patricio Valverde Megías

Tudományos, Technológiai, Ipari és Kereskedelmi Miniszter

c/ San Cristóbal, 6

30071 Murcia – Spanyolország

Támogatás száma: XS85/03

Tagállam: Egyesült Királyság

Régió: Wales

A támogatási program célja vagy az egyedi támogatásban részesülő cég neve: Wood Energy Business Scheme

Jogalap: 1967 Forestry Act, Section 3.2 and, more specifically, the 1979 Forestry Act, Sections 1.1 and 1.2

A program alapján tervezett éves kiadások vagy a cégnek nyújtott támogatás teljes összege: A program teljes értéke 13,239 millió GBP, amiből 6,04 millió GBP a project négy éve alatt (2007 március végéig) rendelkezésre bocsátandó, vissza nem térítendő támogatás

Az éves kiadások becslése

Maximális támogatási intenzitás: A maximális támogatási intenzitásnak KKV-k számára a 4. cikkben meghatározott korlátok között kell maradnia – a nem támogatott területeken a rendelet I. mellékletében meghatározott kisvállalkozások számára 15 % (7.5 % vonatkozik a közepes méretű vállalkozásokra). A maximális támogatási intenzitás 50 % (35 % + 15 %) a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozó területeken és 30 % 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja hatálya alá tartozó területeken (regionális támogatási intenzitás + 10 %).

Végrehajtás időpontja: 2003 augusztus vége

A program vagy az egyedi támogatás odaítélésének időtartama: Négy év, 2007. március 31-ig

A támogatás célja: A KKV-k diverzifikálása és kiterjesztése Wales-en belül az új fatüzelésű megújuló energiaiparba. A támogatást a következőkre szolgáló termelőeszközök beszerzéséhez történő segítségnyújtásként lehet adni: kazánok létesítése; feldolgozó berendezések építése (faaprítás és -szárítás); egyes esetekben gőzrendszerek létesítése (a legmagasabb támogatás 35 %-ban korlátozott); hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő erőmű (CHP) építése.

Érintett gazdasági ágazat(ok): Gyártás (új és létező energiaellátó cégek és fűtőmérnökök); erdészet (kisátmérőjű fa eladása révén); feldolgozás (faaprítás és –szárítás, fa vagy fűrésztelepi famaradék); vontatás és szállítás.

Odaítélő hatóság neve és címe:

Paul Finch

Forestry Commission

Victoria Terrace

Aberystwyth

Ceredigion, SY23 2DQ

Tel: 01970 625866

A támogatás száma: XS 92/03

Tagállam: Németország

Régió: Sachsen-Anhalt – Szász-Anhalt

A támogatási rendszer megnevezése, illetve az egyedi támogatásoknál a támogatásban részesülő vállalkozás neve: Iránymutatás a szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételéhez kapott támogatásokról kis- és középvállalkozások számára, Sachsen-Anhaltban – tanácsadási segélyprogram

Jogalap: Mittelstandsfördergesetz des Landes Sachsen-Anhalt, vom 27. Juni 2001 (GVBl. LSA Nr. 27/2001)

Verwaltungsvorschriften zu § 44 der Landeshaushaltsordnung (VV-LHO, RdErl. des MF vom 9.8.1991, MBl. LSA S. 721, zuletzt geändert durch RdErl. des MF vom 1.2.2001, MBl. LSA S. 241)

A program várható éves kiadásai, illetve a vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás teljes összege: 2,5 mó EUR

Maximális támogatási intenzitás: a támogatható kiadások 50 %-a

A program időtartama, ill. az egyedi támogatás kifizetése: 2006.12.31-ig

A támogatás célja: A támogatás olyan speciális tanácsadásra vonatkozik, amelynek révén a vállalkozások impulzusokat és bátorítást kapnak a továbbfejlesztésekhez és korszerűsítésekhez. A tervezett támogatás a tanácsadási kiadásokra vonatkozik.

Érintett gazdasági ágazatok: Minden gazdasági ágazat, a jóváhagyó határozat 1. cikkének (1) bekezdésének megfelelően

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Ministerium für Wirtschaft und Technologie des Landes Sachsen-Anhalt

Hasselbachstraße 4

D-39104 Magdeburg

Egyéb információk: A támogatás kedvezményezettjeinek a szokásos, Sachsen-Anhalt tartomány költségvetési szabályainak megfelelő bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a támogatási eszközök felhasználásáról. Az éves jelentés keretében be kell számolni az intézkedések sikeréről és arról, hogy a támogatott célt elérték-e.

Támogatás száma: XS 94/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Trento autonóm járás

A támogatási program megnevezése: Vállalkozásoknak nyújtandó szolgáltatás (kis- és középvállalkozások) – Ágazati szabályozás (közúti szállítás)

Jogalap: Legge Provinciale 12 luglio 1993 n. 17 e s.m.; relativo regolamento di attuazione approvata con delibera di Giunta provinciale n. 1664 di data 30 giugno 2000 e s.m., punto 1.1.3 „Disciplina settoriale”

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás: Nem haladhatja meg a 100 000 eurot (az éves költségvetésben elkülönítve)

Maximális támogatási intenzitás: A 280/98 támogatási programba beépített ágazati támogatás a 292/00 támogatási rendszer hatályának meghosszabbítását jelenti. Az értesítési eljárást 2000. árpilis 10-én indítottuk az 580/2000-D304/ES/pc ikt. szám alatt. Az engedély az SG (2001) D/288167 iktatószámú levélben érkezett meg 2001. április 25-én. A szóban forgó program különböző fajtájú támogatásokról szól.

Elsősegély jellegű szolgáltatás: célja a vállalkozás komplex felmérése, a támogatás a költségek 50 %-át fedezi.

Alapvető szolgáltatás: a vállalkozás egy vagy több részlegéről részletes vizsgálat készül, a támogatás a költségek 30 %-át fedezi.

Szakszolgáltatás: a vállalkozás piaci jelenlétének, szervezetének és technológiájának fejlesztésére irányul, a támogatás a költségek 40 %-át fedezi.

Stratégiai irányokhoz kapcsolódó specifikus szolgáltatások: céljuk a járási fejlesztési program célkitűzéseinek megvalósítása (a vállalkozás minősége, új típusú vállalkozási filozófia, integráció) és a kisvállalkozások esetében a támogatás a költségek maximum 50 %-át, a középvállalkozások esetében maximum 45 %-át fedezi.

Beruházások: (a 70/2001/EK rendelet 4. cikkével összhangban) kisvállalkozások és középvállalkozások által képzett konzorciumok által megvalósított beruházásokra irányul, az első esetben a költségek 15 %-át fedezi, a középvállalkozások esetében a maximális intenzitás 7,5 %-nak felel meg

A végrehajtás időpontja:

A támogatási program időtartama:

A támogatás célja: A harmadik személyek számára történő közúti áruszállítás területén működő KKV-k és az általuk alapított konzorciumok beruházásainak és tanácsadás beszerzésének támogatása .

Érintett ágazat(ok): Harmadik személyek számára végzett közúti áruszállítás.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Provincia Autonoma di Trento, (Trento autonóm Járás)

Piazza Dante 15

38100 Trento – Italia

Tel. 040/3772422

Támogatás száma: XS95/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Trento Autonóm Járás

Az egyedi támogatásban részesülő vállalkozás neve: C.T.A. Consorzio Trentino Autonoleggiatori (Trento, via Brennero 182).

Jogalap: Determinazione del Dirigente del Servizio Artigianato n. 313 del 7 agosto 2003 ai sensi della Legge provinciale 13 dicembre 1999, n. 6 „Interventi della Provincia autonoma di Trento per il sostegno dell'economia e della nuova imprenditorialità. Disciplina dei patti territoriali in modifica della legge provinciale 8 luglio 1996, n. 4 e disposizioni in materia di commercio”

A vállalkozásnak nyújtott egyedi támogatás: A megítélt támogatás 112 500,00 euró, amelyet éves részletekben kell folyósítani öt éven keresztül.

Maximális támogatási intenzitás:

A támogatható beruházási költség 7,5 %-a

tervezett beruházás: 1 964 122,04 euró

támogatható beruházás: 1 500 000,00 euró

a kedvezmény jelenlegi értéke: 112 500,00 euró

A végrehajtás időpontja: A támogatás a Kisipari Szolgálat vezetőjének 313. 2003. augusztus 7-i határozatával került odaítélésre.

Az egyedi támogatás időtartama: Az utolsó részlet 2007. december 31-én kerül folyósításra

A támogatás célja: Személyszállítással foglalkozó cégek (gépjárműkölcsönzők) alkotta konzorciumnak nyújtott támogatás egy épülettel kapcsolatos beruházás céljára.

Érintett gazdasági ágazat: Szállítás

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Provincia Autonoma di Trento

Servizio Artigianato

via Trener, 3

38100 Trento

Támogatás száma: XS97/03

Tagállam: Egyesült Királyság

Régió: Észak-kelet Anglia

A támogatási program célja vagy az egyedi támogatásban részesülő cég neve: Tyne and Wear-ben az üzleti közvetítői rendszer szélesítése: Business Link Tyne and Wear

Jogalap: Single Programme- Regional Development Agencies Act 1998

Business Link – Section 11(1) of the Industrial Development Act 1982

A program alapján tervezett éves kiadások vagy a cégnek juttatott egyedi támogatás teljes összege: A program alapján tervezett állami támogatások

ERFA -2003 – 1 097 000 GBP; 2004 – 4 965 511 GBP; 2005 – 4 873 364 GBP

Business Link – 2003 – 35 742 GBP; 2004 – 584 772 GBP; 2005 – 602 328 GBP

Single Programme – 2003 269 301 GBP; 2004 543 186 GBP; 2005 – 662 857 GBP

A projekt meg fog felelni a de minimis szabályoknak is. A fent felvázolt finanszírozás mindkét mentesítés tekintetében az összfinanszírozásra vonatkozik. A de minimis támogatás hároméves időtartam alatt nem lépi túl a 100 000 eurót.

Maximális támogatási intenzitás: Az egyedi KKV-k a közvetített tanácsadói támogatás költségének 50 %-áig terjedő támogatást fognak kapni.

Végrehajtás időpontja:

A program vagy az egyedi támogatás odaítélésének időtartama: 2003. augusztus 4. – 2005. december 31.

A támogatás célja: A projekt új és létező üzleti vállalkozásoknak meghatározott tanácsadói támogatás beszerzéséhez nyújt támogatást. A projekt induló szakasza a szükségletek azonosításának diagnosztikai támogatása (e szakasz a de minimis szabállyal összhangban fog működni), míg a második szakasz a KKV-k számára a tanácsadó támogatás teljesítése a közvetítői partnerségen keresztül Tyne and Wear-ben. E második szakaszban történő teljesítés megfelel a KKV-k támogatására vonatkozó követelményeknek, mivel a szolgáltatást külső tanácsadók nyújtják és így a tanácsadói támogatás költségeinek legfeljebb 50 %-a a megengedett mérték.

Érintett gazdasági ágazat(ok): Minden támogatható ipari ágazat, az egyes ágazatok állami támogatására vonatkozó különös szabályok sérelme nélkül – a KKV csoportmentességi rendelet 1. cikkének (2) bekezdése

Odaítélő hatóság neve és címe:

ERFA kapcsolattartó – Neil McGuinness

European Programmes Secretariat

Government Office for the North East

Wellbar House

Gallowgate

Newcastle Upon Tyne

Tyne and Wear – NE1 4TD

Támogatói kapcsolattartó – John Scott

Business Link Tyne and Wear

Business and Innovation Centre

Wearfield

Sunderland Enterprise Park (east)

Sunderland

Tyne and Wear

SR5 2TA

Támogatás száma: XS 101/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Umbria

A támogatási program megnevezése: Valóságos szolgáltatások beszerzésének támogatása – A.) Tip. – Minőségbiztosítási, környezeti, biztonsági és etikai rendszerek igazolásának támogatása.

Jogalap: Legge regionale 12 novembre 2002, n. 21; DGR 11 giugno 2003, n. 778.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás: évi 900 000,00 euró.

Maximális támogatási intenzitás: az éves költség 50 %-a.

A végrehajtás időpontja: A 2003. július 9-i tender meghirdetésének kelte. A támogatás az ipari, kisipari, kereskedelmi, idegenforgalmi, szolgáltatási, szociális gazdasági ágazatban tevékeny KKV-knek kerül megítélésre a megfelelő kérelem benyújtását követően, és kizárólag a kérelem benyújtása után viselt költségekre.

A támogatási program időtartama: a 12/2002 törvény nem szab meg semmilyen időbeli határt a támogatások nyújtására. Umbria Régiónak a 2. célkitűzés és a Phasing out hatálya alá tartozó területein a 2. célkitűzés (2000- 2006) Egységes Tervezési Dokumentum időtartama alatt az 1260/99/EK rendeletben meghatározott időbeli korlátokat kell betartani.

A támogatás célja: Umbria Régió területén lévő KKV-k támogatása a valóságos szolgáltatások beszerzésében. A támogatások különösen a minőségbiztosítási, környezetvédelmi, munkavédelmi vagy társadalmi felelősséggel kapcsolatos igazolások kezelésére szolgáló rendszerek beszerzésére/fejlesztésére irányulnak, esetleg a fenti témák integrált rendszereire is.

Érintett gazdasági ágazat(ok): minden gazdasági ágazat, beleértve a szociális gazdaságot és a szolgáltatási ágazatban részleges korlátozásokkal; az alábbi, taxatíve felsorolt ágazatok viszont ki vannak zárva

Fémtartalmú ásványok bányászata (ISTAT '91/Olasz Stat. Hiv. /13. Osztály) és az ESZAK-Szerződés 1. mellékletében említett acélgyártás;

Hajógyártás- és javítás;

Műszálgyártás;

Az ISTAT '91-es osztályozás D. osztály DA alosztály 15. és 16. szám alá besorolt alábbi termékek

—	15.1, 15.2, 15.3, 15.4 minden osztály és kategória;

—	15.5 teljes osztály 15.51;

—	15.6 és 15.7 minden osztály és kategória;

—	15.8-ből a 15.83 és a 15.89.3 kategória;

—	15.9-ből a 15.91, 15.92, 15.93, 15.94, 15.95, 15.97 osztályok;

—	16.0 teljesen.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione dell'Umbria – Giunta Regionale

Servizio X Politiche per l'offerta pubblica dei servizi alle imprese e diffusione dell'innovazione e della ricerca

Via Mario Angeloni, 61

06184 Perugia

tel. 00 39 0755 045 765

telefax 00 39 0755 045 568

E-mail: innovazione@regione.umbria.it

Támogatás száma: XS105/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Friuli Venezia Giulia autonóm régió.

A támogatási program megnevezése: A KKV-knak nyújtott tanácsadási szolgáltatások finanszírozása a kézművességgel foglalkozó körzetek fejlesztési és promóciós projektjei számára.

Jogalap: Decreto del Presidente della Regione n. 0198/Pres di data 17 giugno 2003.

A támogatási program keretében tervezett éves kiadás:

2003. év: 50 000,00 euró

2004. év: 100 000,00 euró

Maximális támogatási intenzitás: A támogatás a KKV-k számára nyújtott tőketámogatás, amely egyenlő a BTI számított tanácsadási szolgáltatások költségeinek 50 %-ával.

Végrehajtás időpontja: A Régió Hivatalos Közlönyében való közzététel időpontjától kezdődően. Az első támogatási összegek folyósítására 2003.10.30. előtt nem kerül sor.

A támogatás nyújtásának időtartama: 2007.6.30.

A támogatás célja: A kézműiparral foglalkozó körzetek, mint a gazdasági-foglalkoztatáspolitikai fejlődés színtereinek és mint a kézműves szakmai réteget érintő helyi kezdeményezések promóciós és koordinációs központjainak felértékelése, valamint azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik a körzetben meglévő illetve potenciálisan fellelhető emberi erőforrások és műszaki termelési források optimális kihasználását.

Célcsoport: konzorciumok és konzorcium jellegű társaságok, akár szövetkezeti formációban is, amelyek megfelelnek az 1996. április 3-i 96/280/EK bizottsági ajánlás értelmében a kis- és középvállalkozás meghatározásnak.

Érintett gazdasági ágazat(ok): Minden ágazat, kivéve azokat, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek termelésével, feldolgozásával vagy értékesítésével kapcsolatos tevékenységet végeznek.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Kézműipari és Szövetkezeti Regionális Igazgatóság

Kézműipari Fejlesztési Szolgálat

Via Giulia, 75/1

34100 Trieste

Telefon: 040/377.48.22

Fax: 040/377.48.10

e-mail: dir.art.coop@regione.fvg.it

Egyéb információ: Ez a támogatás a 2001. január 12-i 70/2001/EK rendeletnek megfelelően kerül odaítélésre.

A regionális hatóságok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a KKV-k meghatározását megváltoztassák 2005.1.1-jétől, ahogy azt az Európai Bizottság 2003.5.6-i, a kis-, közép- és mikrovállalkozásokról szóló ajánlásában szerepel, a HL L 2003.5.20-i 124. számában közzétéve.

A támogatás száma: XS120/03

Tagállam: Olaszország

Tartomány: Piemonte

A támogatási program megnevezése: A gyártóbázis támogatására szolgáló automatikus adójellegű ösztönzések

Jogalap:

—	Legge n. 341/95 e s.m. e i. di cui alla legge n. 266/97;

—	Decreto legislativo n. 112/98, art. 19;

—	Decreto legislativo n. 123/98;

—	Regolamento CE no 70 del 12.1.2001;

—	Delibera di Giunta Regionale n. 109 – 10275 dell'1. 8. 2003.

A program keretében tervezett éves kiadás

2003. év: 34 500 000 euró

2004. év: 45 000 000 euró

2005. év: 45 000 000 euró

2006. év: 45 000 000 euró

Maximális támogatási intenzitás: A immateriális vagy tárgyi eszközökbe történő beruházásokhoz valamint a tanácsadásokhoz kisvállalkozások esetén 8 % NTE + 10 % BTE, középvállalkozások esetén pedig 8 % NTE + 6 % BTE támogatási intenzitás alkalmazható, amennyiben az illető gyártóegységek a tartomány terület 87. cikk, (3) bekezdésének c) pontja által érintett térségekben helyezkednek el; azon kis- és középvállalkozások esetén, melyek gyártóegységei a tartományi terület fennmaradó térségein helyezkednek el, a támogatási intenzitás 15 % BTE ill. 7,5 % BTE.

Semmilyen esetben sem nyújthatók a 2001.1.12-i 70/EK rendelet 6. cikkében leírt, nagy összegű egyedi támogatások.

A végrehajtás időpontja: 2003.10.27. (semmilyen esetben sem nyújtható addig támogatás, míg a jelen összefoglaló formanyomtatvány átadásra nem kerül a Bizottság részére)

A program időtartama: 2006.12.31.

A támogatás célja: A támogatás adójóváírás formájában a tartományi területen belül új létesítmény létrehozására, a gyártóegységek bővítésére, modernizálására, átszervezésére, átállítására, újbóli működésbe helyezésére és áthelyezésére irányuló kezdeményezésekkel kapcsolatos tárgyi eszközök és immateriális javak támogatását teszi lehetővé.

Érintett gazdasági ágazat(ok): KKV-k, melyek gyártóegységei a tartományi területen helyezkednek el és melyek

az „ISTAT 1991 gazdasági tevékenységek osztályozásá”-nak C, D, E, F csoportja szerinti kitermelési, gyáripari, áram-, gáz- és vízszolgáltatási ill. előállítási, építkezési ágazataiban működnek. A DA alcsoport szerinti támogatásokra a következő csoportok jogosultak: 15.5.2; 15.81.1; 15.81.2; 15.82; 15.85; 15.88; 15.89.1; 15.89.2; 15.96; 15.98; 15.99. A támogatásokra jogosultak továbbá az alábbi ágazatokban működő vállalkozások

a telekommunikáció;

szolgáltatási tevékenységek, melyek célja a fenti gyártótevékenységek fejlődését pozitívan befolyásolni.

A programra alkalmazni kell a közösségi szabályozás által előírt kivételeket és korlátozásokat, a vaskohászat, a hajóépítés, a szintetikus szálak, a gépjárműipar, a szállítás ágazatában.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Piemonte Tartomány

Ipari Igazgatóság

Via Pisano, n. 6

10152 Torino

Egyéb információk: A támogatási program nem vonatkozik exporttal kapcsolatos tevékenységekre, azaz nem egy az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez és exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás, és nem az importtermékekkel szemben a hazai terméket előnyben részesítő támogatás.

A támogatási program nem vonatkozik továbbá a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra.

A kedvezményezettek csak a támogatási kérelem benyújtásának időpontja után felmerült költségeket számolhatják el.

A kedvezmény által érintett tanácsadói szolgáltatások nem lehetnek folyamatosak és visszatérők, és nem kapcsolódnak a vállalkozás szokásos működési költségeihez.

Támogatás száma: XS131/03

Tagállam: Olaszország

Régió: Calabria

A támogatási program címe: KKV által kezdeményezett, meglevő turista férőhelyek minősítését célzó integrált projektek megvalósításának támogatása

4.4. intézkedés a) tevékenység Calabria regionális operatív programja 2000-2006

Jogalap:

—	Legge regionale n. 7/2001 art. 31 quater

—	Decisione C.E. dell'8 agosto 2000 n. 2345

—	Deliberazione di Giunta regionale n. 398 del 14.05.2002

Tervezett éves kiadás:

A teljes 48.000.000 euros alap megoszlása

—	4.4.a.1 típus (vendéglátó és azon kívüli struktúrák átalakítása): 45 000 000 euró;

—	4.4.a.2 típus (szociális férőhelyek struktúráinak átalakítása): 3 000 000 euró.

2003. évi tervezett kiadás: 9 600 000 euró

2004. évi tervezett kiadás: 12 800 000 euró

2005. évi tervezett kiadás: 12 800 000 euró

2006. évi tervezett kiadás: 12 800 000 euró

Maximális támogatási intenzitás: A tőkeszámlán megjelenő támogatás a jóváhagyott költség 50 %-a, a maximális kedvezmény nem érheti el a befektetés nettó értékének a 75 %-át.

A végrehajtás időpontja:

A program időtartama:

A támogatás célja: A támogatás célja Calabria régió turisztikai fogadókészségének növelése a régió területén már meglévő fogadóstruktúrák minőségének és jellemzőinek javítása által (illetve kiegészítő struktúrák és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások megteremtésével).

A támogatás vonatkozik az ágazat struktúráinak fejlesztését, növekedését és funkcionális modernizációját célzó kezdeményezésekre.

A támogatásokból való részesedésre alkalmas cselekvéseknek szilárd lábakon álló és funkcionálisan független befektetési programokkal kell rendelkezni, illetve amennyiben egyszeri cselekvésről van szó, el kell érni a kitűzött termelési, gazdasági és foglalkoztatási célokat.

Érintett gazdasági ágazatok: Turizmus, kivéve az EMOGÁ-ból finanszírozott agrárturizmust és a falusi turizmust.

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe:

Regione Calabria (sede legale)

Via Massara, n. 2

88100 Catanzaro

23.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/13

Az európai adatvédelmi biztos véleménye a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (COM(2004)835 végleges)

(2005/C 181/06)

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 286. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, és különösen annak 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, és különösen annak 41. cikkére,

tekintettel a Bizottságtól 2005. január 25-én kapott, a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti véleménykérésre;

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

1. BEVEZETÉS

1.1. Előzetes megjegyzések

A vízuminformációs rendszer (VIS) létrehozása jelentős részét képezi az EU közös vízumpolitikájának, és több, összefonódó eszköz is szabályozza.

—	2003 áprilisában a Bizottság megbízása alapján megvalósíthatósági tanulmány (1) készült a VIS-ről.

—

2003 szeptemberében a Bizottság egy korábbi, a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló rendelet módosítását (2) javasolta. Ennek fő célja biometrikus adatoknak (arcképnek és két ujjlenyomatnak) az új vízumformátumba való bevezetése volt. Ezeket a biometrikus adatokat mikrochipen kellene tárolni.

—

2004 júniusában egy tanácsi határozat (3) megkezdte a vízuminformációs rendszer kiépítésének folyamatát, biztosítva a rendszernek az EU költségvetésébe való belefoglalása jogalapját. Ez a határozat a vízumkérelemmel kapcsolatos információkat tartalmazó központi adatbázisra tett javaslatot, és a VIS műszaki fejlesztésének irányítására komitológiai folyamatot vett tervbe.

2004 decemberében a Bizottság a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről javaslatot (4) (a továbbiakban: a javaslat) fogadott el, amely e vélemény tárgya. A kibővített hatásvizsgálatra vonatkozó tanulmányt (5) mellékelték a javaslathoz.

Az indokolásban kifejtettek szerint azonban e rendelet kiegészítéséhez további jogi eszközökre lesz szükség, különösen az alábbiak tekintetében:

—	a Schengeni Egyezmény Szerződő Feleinek diplomáciai missziói és konzuli posztjai számára kiadott vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítások (a továbbiakban: Közös Konzuli Utasítások) módosítása a biometrikus adatoknak az eljárásokba való bevonásával kapcsolatban;

—	új mechanizmus kifejlesztése az Írországgal és az Egyesült Királysággal folytatott adatcseréhez;

—	a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatcsere.

A Bel- És Igazságügyi Tanács 2003. június 5–6-i ülésén hozott döntésnek és a fent említett, 2004. júniusi tanácsi határozat 1. cikkének (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően a VIS egy adatbázist tartalmazó centralizált architektúrán alapul, amely a vízumkérelmi fájlokat tároló adatbázisból: a Központi Vízuminformációs Rendszerből (CS-VIS) és a tagállamokban lévő Nemzeti Interfészből (NI-VIS) áll. A tagállamok kijelölnek (6) egy olyan központi nemzeti hatóságot, amely kapcsolódik a Nemzeti Interfészhez, és amelyen keresztül az illetékes hatóságaik hozzáférnek a CS-VIS-hez.

1.2. A javaslat fő elemei az adatvédelem szempontjából

A javaslat célja a közös vízumpolitika igazgatásának javítása a tagállamok közti adatcserét megkönnyítő központi adatbázis létrehozása révén. A rendelet tervbe veszi a biometrikus adatok (fénykép és ujjlenyomat) bevezetését a kérelmezési eljárásba, és ezek központi adatbázisban való tárolását.

A biometrikus adatok a vízumbélyegre is rákerülhetnek egy mikrochipen tárolt fénykép és ujjlenyomat bevonásával, amint azt a Bizottságnak az egységes vízumformátumról szóló rendelet módosítására vonatkozó javaslata jelezte (a folyamatban lévő elemzés eredményeire alapuló tanácsi határozat még nem készült el.)

A javaslat részletesen leírja az adatokon végzett különböző műveleteket (bevitel, módosítás, törlés, megtekintés) és a VIS-be a kérelem állásától függően bevezetendő különféle további adatokat (elfogadás, elutasítás stb.)

A javaslat valamennyi kérelemmel kapcsolatban ötéves adattárolási időszakot ír elő.

A javaslat korlátozásokkal felsorolja a vízumhatóságokon kívüli illetékes hatóságokat, amelyek hozzáféréssel fognak rendelkezni a VIS-hez, és meghatározza a nekik nyújtandó hozzáférési jogokat:

—	a külső határokon és a tagállamok területén belüli vízumellenőrzéseket folytató illetékes hatóságok;

—	az illetékes bevándorlási hatóságok;

—	az illetékes menekültügyi hatóságok.

A VIS működésének és a kapcsolódó felelősségi köröknek a leírása során a javaslat hangsúlyozza, hogy a Bizottság a tagállamok nevében dolgozza fel a VIS adatait. Leírja, hogy az adatbiztonság garantálása érdekében szükséges az adatfeldolgozási nyilvántartások használata, és részletezi az e biztonsági szintet garantáló felelősségi köröket.

A javaslat tartalmaz egy fejezetet az adatvédelemre vonatkozóan, amely a nemzeti adatvédelmi hatóságok, valamint az európai adatvédelmi biztos szerepét részletesen leírja.

A javaslat a VIS műszaki bevezetésével és a szükséges technológiák kiválasztásával a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló 2424/2001/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottságot bízza meg.

A VIS-ről a Bizottság megbízásából készített és az EPEC által elvégzett hatásvizsgálat e javaslat mellékletét képezi. E hatásvizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a biometriával támogatott VIS a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legjobb megoldás a közös vízumpolitika javítására.

2. A VONATKOZÓ JOGI KERET

A javaslat jelentős hatást fog gyakorolni az egyének személyiségi és egyéb alapvető jogaira; ezért az adatvédelmi elvek szempontjából ellenőrizni kell. Vizsgálatunk főbb hivatkozási pontjai a következők:

—

A magánélet tiszteletben tartását az Európa Tanács által 1950-ben elfogadott, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény elfogadása óta biztosítják Európában. Ezen egyezmény 8. cikke előírja a „magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot”.

A 8. cikk (2) bekezdése szerint e jog gyakorlásába hatóság csak a „törvényben meghatározott esetekben” avatkozhat be, amikor az „egy demokratikus társadalomban” fontos érdekek védelme érdekében „szükséges”. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában e feltételek a beavatkozás jogalapjának minőségét, az intézkedések arányosságát és a visszaéléssel szembeni megfelelő biztosítékok szükségességét illetően további követelmények megjelenéséhez vezettek.

Az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmére vonatkozó alapelveket az Európai Tanács által elkészített és 1981-ben elfogadott adatvédelmi egyezmény alakította ki.

—

A magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelmét a közelmúltban az Európai Unió alapjogi chartájának 7. és 8. cikkében írták elő, amely az Unió új alkotmányának II. részét képezi.

A charta 52. cikke szerint ezek a jogok korlátozhatók, amennyiben az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. cikke szerinti feltételekhez hasonló feltételek teljesülnek. E feltételeket a lehetséges beavatkozásra vonatkozó javaslatok értékelése során figyelembe kell venni.

A jelenlegi uniós jogszabályok szerinti alapvető adatvédelmi szabályokat az alábbi jogi aktusok határozzák meg:

—

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.). Erre az irányelvre a 95/46/EK irányelvként történik hivatkozás. Ez az irányelv meghatározza azokat a részletes elveket, amelyekkel a javaslatot – olyan mértékben, amennyire az a tagállamokra alkalmazandó – összevetik. Ez a relevánsabb, mivel a javaslatot az irányelvnek érvényt szerző nemzeti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. A javasolt rendelkezések és biztosítékok hatékonysága így minden egyes esetben e kombináció hatékonyságától függ.

—

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 8., 1. o.) Erre a rendeletre 45/2001/EK rendeletként történik hivatkozás. A 95/46/EK irányelvben meghatározottakhoz hasonló elveket ír elő, és ebben az összefüggésben annyira releváns, amennyiben a javaslat a Bizottság tevékenységeire alkalmazandó, a rendelet rendelkezéseivel együtt. Ez a kombináció ezért szintén érdemel némi figyelmet.

A 95/46/EK irányelv és a 45/2001 rendelet más eszközökkel együtt értelmezendő. Más szóval, az irányelv és a rendelet, amennyiben a személyes adatoknak az alapvető szabadságok, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértésével fenyegető feldolgozásával foglalkozik, az alapvető jogokra figyelemmel értelmezendő. Ez az Európai Közösségek Bíróságának esetjogából is következik (7).

—

Végezetül az európai adatvédelmi biztos elemzésébe belefoglalja a 29. cikkel létrehozott adatvédelmi munkacsoport (8)2004. augusztus 11-i 7/2004. sz. véleményét „a biometrikus elemeknek a tartózkodási engedélyekbe és vízumokba való, az európai vízuminformációs rendszer (VIS) létrehozására figyelemmel történő bevezetéséről”. Ebben a véleményben a munkacsoport a javaslat bizonyos elemeivel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki. Az európai adatvédelmi biztos meg kívánja vizsgálni, hogy a javaslat figyelembe vette-e ezeket az aggályokat, és ha igen, hogyan.

3. A JAVASLAT ELEMZÉSE

3.1. Általános szempontok

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a közös vízumpolitika továbbfejlesztéséhez szükség van a megfelelő adatok hatékony cseréjére. A zavartalan információáramlást biztosítani képes mechanizmusok egyike a VIS. Egy ilyen új eszköznek azonban az adatgyűjtésre és -cserére kell korlátozódnia, amennyiben ez a gyűjtés vagy csere szükséges a közös vízumpolitika fejlesztéséhez, és arányos ezzel a céllal.

Bár a VIS létrehozása pozitív következményekkel járhat más jogos közérdekek tekintetében, ez nem változtatja meg a VIS célját. A rendszer körülhatárolt célja jelentős szerepet játszik a rendszer jogszerű tartalma és használata meghatározásában, és így a tagállami hatóságok számára a VIS-hez (vagy adatai egy részéhez) való hozzáférési jog – jogos közérdekből való – biztosításában is,

Továbbá a javaslat bevezeti a biometria VIS-ben való használatát. Az európai adatvédelmi biztos elismeri a biometria használatának előnyeit, hangsúlyozza azonban az ilyen adatok használatának jelentős hatását, és a biometrikus adatok használatára vonatkozóan szigorú biztosítékok bevezetését javasolja.

Ezt a véleményt e főbb megfontolásokat tekintetbe véve kell értelmezni. Megjegyzendő, hogy ezt a véleményt a rendelet preambulumában meg kell említeni, a preambulumbekezdések előtt („tekintettel a … véleményére …”)

3.2. Célkitűzés

A VIS célja kulcsfontosságú, mind az emberi jogok európai egyezményének 8. cikke, mind az általános adatvédelmi jogi keret fényében. A 95/46/EK irányelv 6. cikke szerint a személyes adatok „gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon.” Csak a célok egyértelmű meghatározásával lehet a személyes adatok feldolgozásának arányosságát és adekvátságát helyesen értékelni, ami – tekintve az adatok (beleértve a biometrikus adatokat is) jellegét és a tervezett feldolgozási művelet nagyságrendjét – kulcsfontosságú.

A VIS célját a javaslat 1. cikkének (2) bekezdése egyértelműen meghatározza:

„A kérelmek és az arra vonatkozó határozatok adatai tagállamok közötti cseréjének megkönnyítésével a VIS elősegíti a közös vízumpolitika ügyvitelét, a konzuli együttműködést és a központi konzuli hatóságok közötti konzultációt.”

Tehát e szakpolitikai célkitűzésnek a közös vízumpolitika érdekében történő elérése végett a VIS valamennyi elemének szükséges és arányos eszköznek kell lennie.

Az 1. cikk (2) bekezdése a vízumpolitika javításának további előnyeit is felsorolja, például:

a)	a belső biztonságot fenyegető veszélyek megelőzése,

c)	a csalás elleni küzdelem megkönnyítése,

d)	a külső határellenőrző pontokon végzett ellenőrzések megkönnyítése.

Az európai adatvédelmi biztos szerint ezek az elemek a VIS felállításának és a közös vízumpolitika javításának pozitív következményei, azonban nem önálló célok.

Ez ebben a szakaszban két főbb következménnyel jár:

—

Az európai adatvédelmi biztos tudatában van annak, hogy a bűnüldöző szervek érdeklődnek a VIS-hez való hozzáférés számukra történő biztosítása iránt; 2005. március 7-én ilyen értelmű tanácsi következtetések elfogadására került sor. Mivel a VIS célja a közös vízumpolitika javítása, meg kell jegyezni, hogy a bűnüldöző szervek általi rutinszerű hozzáférés nem lenne összhangban e céllal. Míg a 95/46/EK irányelv 13. cikke szerint ilyen hozzáférés eseti alapon, meghatározott körülmények között és megfelelő jogi biztosítékok mellett biztosítható, szisztematikus hozzáférés nem engedélyezhető.

Általánosabban fogalmazva, az arányosság és szükségesség értékelése kulcsfontosságú, ha a jövőben arra vonatkozóan hoznak döntést, hogy bizonyos hatóságok hozzáférhessenek-e a VIS-hez. Azoknak a feladatoknak, amelyek elvégzéséhez a hozzáférést biztosították, összhangban kell lenniük a VIS céljaival.

—

Az „egyes tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek” megakadályozásának az a) pontban való kifejezett említése nem szerencsés. A VIS által jelentett legfőbb előny a csalás és a vízumkereskedelem megakadályozása (a biometrikus adatok rendszerbe való bevezetésének fő célja szintén a csalás elleni küzdelem) (9) A biztonság elleni fenyegetések megakadályozását ezért „másodlagos”, noha nagyon is kívánatos előnynek kell tekinteni.

Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében a „cél” és az „előny” e megkülönböztetését határozottabbá kell tenni, például a következőképpen:

„A VIS célja, hogy a kérelmek és az arra vonatkozó határozatok adatai tagállamok közötti cseréjének megkönnyítésével elősegítse a közös vízumpolitika ügyvitelét, a konzuli együttműködést és a központi konzuli hatóságok közötti konzultációt Ennek során ahhoz is hozzájárul, hogy …”

E tekintetben azt is érdemes megjegyezni, hogy „A vízumadatok cseréje közös rendszerének bevezetésére vonatkozó iránymutatás”, amelyet az IB-Tanács 2002. június 13-án fogadott el (10), a belső biztonságot fenyegető veszélyek megakadályozását a felsorolás végére helyezte. Ennél a javaslatnál is lehetne így eljárni, és ez sokkal inkább összhangban lenne a VIS céljával.

3.3. Adatminőség

A 95/46/EK irányelv 6. cikke alapján a személyes adatok „gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek”. Ez magának a VIS-nek az arányosságára vonatkozik, de egyúttal a VIS-be felveendő és ott tárolandó adatokra, valamint ezek későbbi felhasználására is, továbbá az ezzel összefüggésben alkalmazandó további biztosítékokra. Ezek az elemek az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkére figyelemmel alapvetően fontosak a javaslat értékelésében is.

A VIS létrehozása kétségtelenül jelentős beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába, már csak nagyságrendje és a feldolgozott személyes adatok kategóriái miatt is. Ezért a 29. cikk által létrehozott munkacsoport 7/2004. sz. véleményében azt kívánta megtudni, milyen, az e jelenségek nagyságrendjére és súlyosságára irányuló vizsgálatok tártak fel a közbiztonsággal vagy közrenddel kapcsolatos kényszerítő, e megközelítést igazoló indokokat.

Az európai adatvédelmi biztos a kibővített hatásvizsgálatban megfogalmazott bizonyítékokat gondosan megvizsgálta. Noha ez a bizonyíték nem teljesen döntő, úgy tűnik, a VIS-nek a közös vízumpolitika javítása céljából történő létrehozása kellőképpen indokolt.

Ezzel összefüggésben úgy tűnik, a VIS-nek mint a tagállamok általi vízumkiadás feltételeit javító eszköznek a létrehozására vonatkozó döntés a jogalkotás mérlegelési jogkörébe tartozik. Egy ilyen rendszer önmagában jól illeszkedik az EK-Szerződésben tervbe vett, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozásába, és támogatja azt.

Mindazonáltal a VIS létrehozásának és használatának soha nem szabad azzal a hatással járnia, hogy a személyes adatok magas szintű védelmét e területen többé ne lehessen biztosítani. Az európai adatvédelmi biztos feladatai közé tartozik annak vizsgálata, milyen mértékben fogja a VIS befolyásolni az érintett személyek adatvédelmének jelenlegi szintjét.

Ezek alapján az európai adatvédelmi biztos véleményében az alábbi kérdésekre összpontosít:

—	az adatok, valamint felhasználásuk arányossága és adekvátsága (például adatkategóriák, hozzáférés az adatokhoz minden egyes érintett hatóság számára, tárolási időszak);

—	a rendszer működése (felelősségi körök, biztonság);

—	az érintettek jogai (például tájékoztatás, a pontatlan vagy nem releváns adatok helyesbítése vagy törlése);

—	a rendszer ellenőrzése és felügyelete.

Az alábbi bekezdésektől eltekintve a javaslathoz a VIS-be beviendő adatok kategóriái és használatuk tekintetében nem volt szükséges jelentősebb megjegyzést fűzni. A vonatkozó rendelkezéseket kellő gondossággal szövegezték meg, és teljes egészükben következetesnek és adekvátnak tűnnek.

3.4. Biometria

3.4.1. A biometria használatának hatása

A biometria információs rendszerekben való használatához folyamodás soha nem jelentéktelen lépés, különösen ha a szóban forgó rendszer ilyen nagyszámú személyt érint. A biometria nem csupán egy újabb információs technológia. A test és az identitás közötti kapcsolatot visszafordíthatatlanul megváltoztatja annyiban, hogy az emberi test jellemzõit „géppel olvashatóvá” és további felhasználás tárgyává teszi. Ha a biometrikus jellemzõket az emberi szem nem is tudja leolvasni, megfelelõ eszközökkel leolvashatók és felhasználhatók, örökre, bárhová megy is az illetõ.

Bármilyen hasznos is a biometria bizonyos célokra, elterjedt használata jelentõs hatással lesz a társadalomra, és széleskörû, nyílt vita tárgyát kell képeznie. Az európai adatvédelmi biztosnak meg kell állapítania, hogy ilyen vitára a javaslat kialakítását megelõzõen nemigen került sor. Ez még inkább kiemeli annak jelentõségét, hogy a biometrikus adatok használatára vonatkozóan szigorú biztosítékokra van szükség, a jogalkotási folyamat során pedig alapos mérlegelésre és vitára kell sort keríteni.

3.4.2. A biometrikus jellemzõk specifikus jellege

Amint azt a 29. cikk által létrehozott munkacsoport néhány véleményében (11) már hangsúlyozta, a biometrikus adatok személyazonossági dokumentumok esetében való bevezetése és feldolgozása különösen következetes és szigorú biztosítékokat követel. A biometrikus adatok ugyanis bizonyos különleges jellemzőiknek köszönhetően rendkívül érzékenyek.

Kétségtelen, hogy – ellentétben a jelszavakkal és a kulcsokkal – a biometrikus adatok elvesztése az érintett személy számára szinte lehetetlen. A biometrikus adatok kvázi abszolút megkülönböztető jelleggel bírnak, azaz minden ember egyedi biometrikus adatokkal rendelkezik. Az ember élete során szinte soha nem változnak, ami állandó jelleget kölcsönöz ezeknek az adatoknak. Továbbá mindenki ugyanazokkal a fizikai „elemekkel” rendelkezik, ennek köszönhetően a biometrikus adatok univerzális természetűek.

Azonban a biometrikus adatok visszavonása szinte lehetetlen: az ujjat vagy az arcot nehéz megváltoztatni. Ez a sok szempontból előnyös tulajdonság jelentős hátránnyá válik a személyazonosság-lopás esetében: ha egy adatbázisban az ujjlenyomatokhoz és a fényképhez lopott személyazonosság kapcsolódik, ez a személyazonosság valódi birtokosa számára súlyos és állandó problémákat okozhat. Mi több, a biometrikus adatok természetüknél fogva nem titkosak, és olyan nyomokat is hagyhatnak (ujjlenyomatok, DNS), amelyek lehetővé teszik ezen adatok tulajdonosuk tudta nélküli összegyűjtését.

Ezen, a biometria természetéből adódó kockázatok miatt komoly biztosítékok alkalmazása szükséges (különösen a cél körülhatárolása elvének tiszteletben tartása, a hozzáférés korlátozása és a biztonsági intézkedések tekintetében.)

3.4.3. Az ujjlenyomatok technikai tökéletlensége

A biometria fentebb jellemzett legfőbb előnyei (az adatok univerzális és megkülönböztető volta, állandóság, használhatóság stb.) soha nem abszolútak. Ennek közvetlen hatása van a rendeletben tervezett biometrikus nyilvántartásba vételi és igazolási folyamatok hatékonyságára.

Becslések szerint (12) az emberek maximum 5 %-át nem lehet nyilvántartásba venni (mivel ujjlenyomatuk nem leolvasható, vagy egyáltalán nem létezik.) A javaslathoz csatolt kibővített hatásvizsgálat előrejelzései szerint 2007-ben a vízumkérelmezők száma körülbelül 20 millió lesz, azaz akár 1 millió is lehet azok száma, akik a „normális” nyilvántartásba vételi folyamatban nem tudnak részt venni, ami a vízumkérelem és a határon történő ellenőrzés tekintetében nyilvánvalóan következményekkel jár majd.

A biometrikus azonosítás lényegénél fogva statisztikai folyamat. 0,5–1 %-os hibaarány tekinthető normálisnak (13), ami azt jelenti, hogy a külső határokon való ellenőrzési rendszer 0,5–1 %-os téves elutasítási aránnyal (FRR) működik. Ezt az arányt az illetékes hatóság kockázatvállalási politikáján alapuló küszöbérték révén állítják be (a tévesen elutasított és a tévesen elfogadott személyek közötti egyensúlynak felel meg.) Túlzás tehát úgy vélekedni, hogy ezek a technológiák biztosítják az adatalany „pontos azonosítását”, ahogyan azt a rendeletjavaslat 9. preambulumbekezdése megállapítja.

Egy nemrégiben megjelent, az Európai Parlament Polgári Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága megbízásából készített előretekintő tanulmány (14) szerint a biometrikus nyilvántartás bevezetésének alapvető biztosítékaként rendelkezésre kell állniuk tartalékeljárásoknak, mivel a biometrikus nyilvántartásba vétel nem mindenki számára hozzáférhető, és nem teljesen pontos. Ezeket az eljárásokat azért kell végrehajtani és használni, hogy azon személyek méltóságát, akiknek az esetében a nyilvántartásba vételi folyamat sikertelen volt, tiszteletben tartsák, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a rendszer tökéletlenségének terhét ők viseljék (15)

Az európai adatvédelmi biztos ezért tartalékeljárások kidolgozását és a javaslatba való beillesztését javasolja. Ezek az eljárások nem csökkenthetik a vízumpolitika biztonsági szintjét, és nem bélyegezhetik meg azokat a személyeket, akiknek az ujjlenyomata nem olvasható le.

3.5. Különleges adatkategóriák

Bizonyos adatkategóriák esetében (a biometrikus adatokon túlmenően) különleges mérlegelésre van szükség: a vízumelutasítási indokokra vonatkozó adatok (3.5.1) és a csoport más tagjaira vonatkozó adatok (3.5.2).

3.5.1. A vízum elutasításának indokai

A javaslat 10. cikkének (2) bekezdése előírja az elutasítás indokaira vonatkozó adatok feldolgozását, amennyiben a vízum elutasítására vonatkozó döntés született. Ezek az elutasítási indokok teljes mértékben szabványosítottak.

—	Az a) és b) albekezdésben szereplő első két indok inkább adminisztratív természetű: érvényes úti okmány vagy a kívánt tartózkodás célját és feltételeit igazoló érvényes dokumentumok benyújtásának elmulasztása.

—	A c) albekezdés említi a „figyelmeztető jelzést a kérelmezőről annak belépése megtagadása céljából”, ami feltételezi a SIS-adatbázisba való betekintést.

—	Végül a d) albekezdés a vízum elutasításnak okaként említi azt, ha a kérelmező „fenyegeti a tagállamok valamelyikének közrendjét, belső biztonságát, közegészségügyét vagy nemzetközi kapcsolatait”.

Valamennyi elutasítási indokot nagy körültekintéssel kell alkalmazni azon következmények miatt, amelyekkel az egyén számára járnak. Továbbá néhányuk, a c) és d) albekezdésben említettek, a 95/46/EK irányelv 8. cikke szerinti „szenzitív adatok” feldolgozásához vezet.

Az európai adatvédelmi biztos kifejezetten felhívja a figyelmet a közegészségüggyel kapcsolatos feltételre, amelynek homályos a megfogalmazása, és nagyon szenzitív adatok feldolgozásával jár. A javaslathoz mellékelt, a cikkekkel kapcsolatos kommentárok szerint a közegészség veszélyeztetésére való hivatkozás a személyek határátlépésére irányadó szabályok Közösségi Kódexének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó javaslaton (COM (2004)391 végleges) alapul.

Az európai adatvédelmi biztos tudomással bír arról, hogy a közegészségügyi kritérium a személyek szabad mozgására vonatkozó közösségi jogszabályokban széles körben használatos és azt szigorúan alkalmazzák, amint azt az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv is mutatja. Az irányelv 29. cikke meghatározza a közegészségre jelentett veszély figyelembe vételének feltételeit: „A mozgás szabadságát korlátozó intézkedéseket egyedül olyan, esetlegesen járványt okozó betegségek indokolják, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet megfelelő jogi eszközei határoznak meg, valamint más fertőző betegségek vagy ragályos parazitás megbetegedések, ha a fogadó tagállam állampolgáraira vonatkozó védelmi rendelkezések hatálya alá tartoznak.”

—	Meg kell jegyezni azonban, hogy a korábban említett javaslat jelenleg még csak javaslat, és a közegészség nem veszélyeztetése feltételének beillesztése a VIS-rendeletbe a Közösségi Kódex elfogadásától függ.

—	Továbbá ha elfogadják, a beutazás elutasításának ezt az indokát korlátozóan kell értelmezni. Valójában a Közösségi Kódexre vonatkozó javaslat pedig az előbb említett 2004/38/EK irányelven alapul.

Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy a javaslat szövegében meg kell említeni a 2004/38/EK irányelv 29. cikkét, hogy a „közegészség veszélyeztetését” e rendelkezés alapján értelmezzék. Az adatok bármely esetben, figyelembe véve szenzitivitásukat, csak akkor dolgozhatók fel, ha a közegészségre jelentett veszély valós, fennálló és kellően súlyos.

3.5.2. Valamely csoport többi tagjára vonatkozó adatok

A 2. cikk (7) bekezdésének meghatározása szerint a „csoporttagok”„azokat a kérelmezőket jelenti, akikkel a kérelmező együtt utazik, beleértve a kérelmezőt elkísérő házastársát és gyermekeit”. A cikkekkel kapcsolatos kommentárok megemlítik, hogy a javaslat 2. cikkében szereplő meghatározások a Szerződés vagy a schengeni vívmányok vízumpolitikára vonatkozó rendelkezéseire vonatkoznak, néhány kifejezés – például a „csoporttagok” – kivételével, amelyeket kifejezetten e rendelet céljára határoztak meg. Feltételezhető ezért, hogy e meghatározás nem vonatkozik a „csoportos vízumnak” a Közös Konzuli Utasítások 2.1.4. cikkében szereplő meghatározására. A cikkekkel kapcsolatos kommentárok említik azon „kérelmezőket, akik más kérelmezőkkel egy csoportban utaznak”, például jóváhagyott célország státusára vonatkozó (ADS) megállapodás keretén belül, vagy családtagokkal együtt.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a rendeletben pontos és kimerítő meghatározást kell adni a „csoporttagok” kifejezésre vonatkozóan. A jelenlegi javaslatra vonatkozóan a Szerződésre vagy a schengeni vívmányokra való pontos hivatkozás hiánya miatt az európai adatvédelmi biztosnak meg kell állapítania, hogy a meghatározás túl homályos. E megfogalmazás szerint a „csoporttagok” kifejezés magában foglalhatja a munkatársakat, ugyanazon utazási iroda más, szervezett társasutazásban részt vevő ügyfeleit, stb. A következmények pedig nagyon jelentősek:

a rendelettervezet 5. cikke szerint a kérelmező kérelemfájlját a többi csoporttag kérelemfájljaihoz csatolják.

3.6. Az adatok tárolása

A rendelettervezet 20. cikke előírja, hogy minden kérelemfájlt öt évig kell tárolni. A közösségi szabályozásban szakpolitikai döntésen múlik az ésszerű időtartam meghatározása.

Nincs bizonyíték annak feltételezésére – különösen a cikkekkel kapcsolatos kommentárokban említett indokok fényében –, hogy a javaslatban hozott szakpolitikai döntés nem ésszerű, vagy annak elfogadhatatlan következményei lennének, feltéve, hogy valamennyi megfelelő helyesbítési mechanizmust beindítják. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell az adatok helyesbítését vagy törlését, amennyiben azok már nem pontosak, és különösen akkor, ha egy személy megszerezte valamely tagállam állampolgárságát, vagy olyan státust szerzett, amely nem követeli meg bevitelét a rendszerbe.

Továbbá, ha az adatok továbbra is szerepelnek a rendszerben, semmilyen módon nem érinthetik egy új döntés meghozatalát. Az elutasítás bizonyos okai (különösen a beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy, a közegészségre nézve fennálló veszély) időben korlátozott érvényességűek. Az a tény, hogy ezek az okok egy adott pillanatban érvényes indokai voltak a belépés elutasításának, nem befolyásolhatja egy új döntés meghozatalát. Valamennyi új vízumkérelem esetén teljes egészében újra kell értékelni a helyzetet, és ezt a rendeletben a megfelelő helyeken egyértelművé kell tenni.

3.7. Az adatokhoz való hozzáférés és adathasználat

3.7.1. Elõzetes észrevételek

Előzetes megjegyzésként az európai adatvédelmi biztos elismeri, milyen körültekintően jártak el a VIS-adatokhoz való hozzáférést és az ilyen adatok felhasználását szabályozó rendszer kialakításakor. Valamennyi hatóság különböző adatokhoz különböző okokból rendelkezik hozzáféréssel. Ez egy olyan megfelelő megközelítés, amelyet az európai adatvédelmi biztos csak támogatni tud. A következő észrevételek e megközelítés lehető legszélesebb körű alkalmazását célozzák.

3.7.2. A külsõ határellenõrzõ pontokon és a tagállamok területén belüli vízumellenõrzések

A vízumok külső határokon történő ellenőrzése esetére a javasolt rendelet 16. cikke világosan meghatározza a két pontos célt:

—	„a személy személyazonosságának ellenőrzése”, ami a megadott meghatározás szerint egyénenkénti összehasonlítást jelent;

—	„a vízum eredetiségének ellenőrzése”. Az ICAO-szabványokban javasoltak szerint a vízum mikrochipje nyilvános/titkos kulcsú rendszert (PKI) használhatna az eredetiségvizsgálati folyamat során.

A vízumok ellenőrzéséhez ez a két cél megfelelőképpen elérhető az illetékes hatóságoknak kizárólag a védett mikrochipekhez való hozzáférésével. A VIS központi adatbázishoz való hozzáférés ezért e konkrét esetben nem lenne arányos. Ez utóbbi lehetőség azt vonná maga után, hogy több hatóság kapcsolódna a VIS-hez, ami növelheti a visszaélések kockázatát. Ez egyúttal drágább megoldás is lenne, tekintve, hogy a VIS-hez való biztonságos és ellenőrzött hozzáférések száma, illetve a hozzáféréssel kapcsolatos külön képzések szükségessége szintén jelentősen megnövekedne.

Kétségek állnak fenn továbbá az adatokhoz való hozzáférés adekvátságát illetően, ami a 16. cikk második pontját illeti. A (2) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy amennyiben egy első keresést követően úgy találják, hogy a kérelmező adatai szerepelnek a VIS-ben (elvileg ez lenne mindig az eset), az illetékes hatóság – továbbra is a személyazonosság ellenőrzéséhez – további adatokat is megtekinthet. Ezek az adatok valamennyi, a kérelemmel kapcsolatos információt tartalmazzák, fényképeket, ujjlenyomatokat, illetve bármely korábban kiadott, törölt, visszavont vagy meghosszabbított vízumot.

Amennyiben a személyazonosság ellenőrzése sikeres volt, egyáltalán nem világos, miért szükségesek ezek a további adatok. Ezekhez valójában kizárólag akkor lehetne korlátozott feltételek mellett hozzáférni, ha az ellenőrzési eljárás sikertelen volt. Ebben az esetben a 16. cikk (2) bekezdésében említett adatok megfelelő segítséget nyújtanának az adott személy személyazonosságának megállapítását elősegítő tartalékeljáráshoz. Ebben az esetben ezekhez az adatokhoz nem kellene hozzáférést biztosítani a határállomás valamennyi alkalmazottjának, kizárólag korlátozottan azoknak a tisztviselőknek, akik a nehéz eseteket vizsgálják.

Végezetül, a hozzáféréssel rendelkező hatóságok meghatározásának pontosabbnak kellene lennie. Különösen az nem világos, hogy mit jelent „a tagállamok területén belüli ellenőrzéseket” folyatató illetékes hatóságok. Az adatvédelmi biztos feltételezi, hogy ez a tagállamok területén belüli vízumellenőrzéseket jelenti, így a 16. cikket ennek megfelelően kellene módosítani.

3.7.3. Adathasználat az illegális bevándorlók azonosításához és kitoloncolásához, illetve a menekültügyi eljáráshoz

A 17., 18. és 19. cikkben meghatározott esetekben (illegális bevándorlók kitoloncolása, menekültügyi eljárás) a VIS-t a személyazonosításhoz használják. A személyazonosításhoz használt adatok közé tartoznak a fényképek. Ugyanakkor az ilyen összetett IT-rendszerekhez használt, az automatikus arcfelismeréssel kapcsolatos technológia jelenlegi állása szerint a fényképek nem használhatók személyazonosításra (egy és több összehasonlítása); ugyanis nem szolgálnak megbízható eredménnyel. Ezért ezek nem tekinthetők a személyazonosítás céljából megfelelő adatoknak.

Következésképpen az adatvédelmi biztos nyomatékosan javasolja, hogy „a fényképeket” töröljék e cikkek első feléből, és azokat a cikkek második felében említsék csak meg (a fényképeket lehet a személyazonosság ellenőrzési eszközeként használni, de nem használhatók az összetett adatbázisokban való azonosításra).

Egy másik lehetőség a 36. cikk módosítása lenne abban az értelemben, hogy csak abban az esetben lehetne bevezetni a személyazonosításhoz használt fénykép-feldolgozási funkciókat, ha e technológiát megbízhatónak minősítik (lehetőség szerint a technikai bizottság véleményét követően).

3.7.4. A hozzáféréssel rendelkezõ hatóságok közzététele

A rendelettervezet 4. cikke rendelkezik azoknak az illetékes hatóságoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről, amelyeket az egyes tagállamokban a VIS-hez való hozzáférésre kijelöltek. Erre a közzétételre rendszeresen (évente) sort kellene keríteni, a nemzeti helyzetben beállt változásokról való tájékoztatás miatt. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza e közzététel fontosságát, mivel az nélkülözhetetlen ellenőrzési eszköz európai, nemzeti és helyi szinten is.

3.8. Felelősségek

Emlékeztetőül: a VIS centralizált architektúrán alapul, egy olyan központi adatbázissal, ahol a vízumokkal kapcsolatos valamennyi információt tárolják, valamint a tagállamokban található nemzeti interfészekkel, amelyek lehetővé teszik a tagállamok illetékes hatóságai számára a központi rendszerhez való hozzáférést. A (14) és (15) preambulumbekezdésnek megfelelően a rendelet alkalmazásakor a 95/46/EK irányelvet kell alkalmazni a személyes adatok tagállamok általi feldolgozására, és a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni a Bizottságnak a személyes adatok védelmével kapcsolatos intézkedéseire. Ahogy azt a preambulumbekezdések ezzel kapcsolatban említik, a javaslat tisztázni kíván egyes pontokat, többek között ami az adatfelhasználással kapcsolatos felelősséget és az adatvédelem ellenőrzését illeti.

Úgy tűnik, hogy ezek a pontok néhány kulcsfontosságú részletre vonatkoznak, amelyek nélkül a 95/46/EK irányelv és a 45/2001 rendelet biztosítéki rendszere nem lenne alkalmazható, vagy nem lenne teljes mértékben koherens a javaslattal. Az irányelv értelmében a nemzeti jog alkalmazhatósága alapjában feltételezi, hogy létezik az adott tagállamban egy adatkezelő (4. cikk), míg a rendelet alkalmazhatósága a személyes adatoknak valamely közösségi intézmény vagy szerv által történő feldolgozásától függ az olyan tevékenységek gyakorlása során, amelyek részben vagy teljes egészében a közösségi jog hatálya alá tartoznak (3. cikk).

A rendelettervezet 23. cikke (2) bekezdésének megfelelően az adatokat „a tagállamok nevében a VIS-ben kell feldolgozni”. A 23. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok kijelölik azt a hatóságot, amely a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban az adatrögzítésért felelős. Úgy tűnik, ez azt feltételezi, hogy az irányelv rendszere szerint a Bizottság adatfeldolgozónak tekintendő. A cikkek magyarázataiban ezt megerősítik. (16)

Ez a megfogalmazás kevesebbnek tünteti fel a Bizottságnak a rendszer fejlesztési fázisában és normál működése során játszott nagyon fontos, sőt, kulcsfontosságú szerepét. Nehéz a Bizottság szerepét az adatkezelő vagy adatfeldolgozó koncepciójához kötni; vagy szokatlan hatáskörrel rendelkező (többek között a rendszer kijelöléséért felelős) feldolgozó, vagy korlátok között működő adatkezelő (mivel az adatokat a tagállamok viszik be és használják). A Bizottságnak valóban sui generis-ként elismerendő szerepe (17) van a VIS-ben.

Ezt a jelentős szerepet a Bizottság feladatainak részletes leírása révén kellene elismerni az olyan megfogalmazás helyett, amely nem egészen felel meg a valóságnak, mivel túlságosan korlátozó, nem változtat a VIS működésén, és csak félreértésekhez vezet. Ez a VIS következetes és hatékony ellenőrzésének céljából is fontos (lásd a 3.11. bekezdést). Ezért az adatvédelmi biztos a 23. cikk (2) bekezdésének elhagyását javasolja.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozni kívánja, hogy a Bizottság VIS-t érintő feladatainak teljes körű leírása annál inkább fontos, ha a Bizottság az irányítási feladatokat egy másik szervre kívánja bízni. A javaslathoz csatolt „Fiche Financière” megemlíti annak lehetőségét, hogy ezeket a feladatokat a külső határokért felelős ügynökségre ruháznák. Ezzel kapcsolatban rendkívül fontos, hogy a Bizottság ne hagyjon kétségeket hatáskörei terjedelmére vonatkozóan annak érdekében, hogy az utódja tisztában legyen azokkal a határokkal, amelyek között tevékenységét folytathatja.

3.9. Biztonság

A VIS-t érintő optimális biztonsági szint kezelése és tiszteletben tartása előfeltétel az adatbázisban tárolt személyes adatok megkövetelt védelmének biztosításához. A védelem kielégítő szintjének eléréséhez megfelelő biztosítékokat kell bevezetni a rendszer infrastruktúrájával és a bevont személyekkel kapcsolatos lehetséges kockázatok kezelésére. Erre a javaslat több része kitér, és e kérdésben még némi javítás szükséges.

A javaslat 25. és 26. cikke különböző intézkedéseket tartalmaz az adatbiztonságra vonatkozóan, és meghatározza azokat a fajta visszaéléseket, amelyeket meg kell előzni. Ugyanakkor ezeket a rendelkezéseket hasznos lenne olyan intézkedésekkel kiegészíteni, amelyek a már említett biztonsági intézkedések szisztematikus ellenőrzésére és a hatékonyságáról szóló jelentésre vonatkoznak. Az adatvédelmi biztos konkrétan azt javasolja, hogy a biztonsági intézkedések szisztematikus (ön)ellenőrzésére vonatkozó rendelkezésekkel egészítsék ki ezeket a cikkeket.

Ez a javaslat 40. cikkével áll kapcsolatban, amely az ellenőrzésről és az értékelésről rendelkezik. Ezeknek nemcsak a kibocsátásra, a költséghatékonyságra és a szolgáltatás minőségére kellene kiterjedniük, hanem a jogi követelményeknek való megfelelésre is, különösen az adatvédelem területén. Ezért az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy a 40. cikk alkalmazási körét terjesszék ki az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos jelentésre is.

Továbbá, az adatokhoz való hozzáféréssel meghatalmazott személyekkel kapcsolatos 24. cikk (4) bekezdése c) pontjának és 26. cikk (2) bekezdése e) pontjának kiegészítéseként a javaslatba be kellene illeszteni, hogy a tagállamoknak biztosítani kell a pontos felhasználói profilok rendelkezésre állását (amelyeket ellenőrzés céljából a nemzetközi felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani). A felhasználói profilokon kívül a tagállamoknak létre kell hozniuk a felhasználók személyazonosságát tartalmazó teljes listát, és ezeket folyamatosan frissíteniük kell. Ugyanez vonatkozik a Bizottságra is: ezért a 25. cikk (2) bekezdésének b) pontját ugyanilyen módon ki kell egészíteni.

Ezeket a biztonsági intézkedéseket ellenőrzési és szervezési biztosítékok egészítik ki. A javaslat 28. cikke felsorolja mindazokat a feltételeket és célokat, amelyek alapján valamennyi adatfeldolgozási műveletről nyilvántartást kell vezetni. Ezeket a nyilvántartásokat nemcsak az adatvédelem ellenőrzésére és az adatbiztonság biztosítására tárolják, hanem a VIS rendszeres önellenőrzésének lebonyolításához is. Ezek az önellenőrzési jelentések elősegítik a felügyeleti hatóságok feladatainak hatékony végrehajtását, amelyek ily módon be tudják azonosítani a leggyengébb pontokat, és saját önellenőrzésük során ezekre tudnak összpontosítani.

3.10. Az érintett személyek jogai

3.10.1. Az érintett személyek tájékoztatása

Rendkívül fontos az érintett személyek tájékoztatása a tisztességes adatfeldolgozás biztosításához. Ez az egyén jogainak nélkülözhetetlen biztosítéka. A javaslat 30. cikke alapjában véve a 95/46/EK irányelvet követi e tekintetben.

Ezen a rendelkezésen ugyanakkor végre lehetne hajtani néhány módosítást annak érdekében, hogy jobban illeszkedjen a VIS keretébe. Az irányelv valóban rendelkezik egyes információk megadásáról, de adott esetben több információ adását is lehetővé teszi (18). Következésképpen a 30. cikket módosítani kell annak érdekében, hogy tartalmazza a következő pontokat:

—	Az érintetteket az adataik tárolási idejéről is tájékoztatni kell.

—

A 30. cikk (1) bekezdésének e) pontja az adatokhoz való hozzáférés és az adatok helyesbítési jogával kapcsolatos. Helyesebb lenne, ha az adatokhoz való hozzáférés, illetve az adatok helyesbítésére vagy törlésére irányuló kérelem jogáról lenne szó. Ezzel kapcsolatban tájékoztatni kellene az érintetteket a megfelelő felügyeleti hatóságoktól való tanács- vagy segítségkérés lehetőségéről.

—	Végül a 30. cikk (1) bekezdése az adatkezelőnek, vagy ha van ilyen, akkor képviselőjének személyazonosságával kapcsolatos tájékoztatást említi. Mivel az adatkezelő minden esetben az Európai Unió területén letelepedett személy, ezért szükségtelen az utóbbi lehetőség jelzése.

3.10.2. Betekintési, javítási és törlési jog

A 31. cikk (1) bekezdésének utolsó mondata szerint „az ilyen, adatba való betekintést csak egy tagállam engedélyezheti.” Ez feltételezhetően azt jelenti, hogy a központi egység nem engedélyezheti az adatokba való betekintést (vagy azok közlését), ugyanakkor bármely tagállam ezt megteheti. Az európai adatvédelmi biztos javaslata szerint egyértelművé kell tenni, hogy az ilyen jellegű tájékoztatás bármely tagállamban kérhető.

Továbbá e rendelkezés megfogalmazása szerint úgy tűnik, hogy a betekintés nem utasítható vissza, és a felelős tagállam engedélye nélkül lehetséges. Ez megmagyarázná, hogy miért kell a nemzeti illetékes hatóságoknak együttműködni a 31. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogok betartásában, a 31. cikk (1) bekezdésében említettekkel kapcsolatban viszont nem (19).

3.10.3. A felügyeleti hatóságok által nyújtott segítség

A 33. cikk (2) bekezdése meghatározza, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságoknak az érintett személynek nyújtandó segítségnyújtásra és tanácsadásra vonatkozó kötelezettsége fennmarad a bírósági eljárás során is. Nem világos, mit jelent ez a bekezdés. A nemzeti felügyeleti hatóságok különbözőképpen viszonyulnak a bírósági eljárás során betöltendő szerepük kérdéséhez. Úgy tűnik, mintha a panaszos védőjének szerepét töltenék be a bíróságon, ami több államban nem lehetséges.

3.11. Felügyelet

A javaslat megosztja a felügyeleti feladatot a nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos között. Ez összhangban áll a javaslatnak a VIS működésére és használatára vonatkozó jogot és felelősségeket érintő megközelítésével, valamint a hatékony felügyelet szükségességével. Ezért az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 34. és a 35. cikkben foglalt megközelítést.

A nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrzik a személyes adatok tagállamok által történő feldolgozásának jogszerűségét, beleértve azok VIS-be és VIS-ből történő továbbítását. Az adatvédelmi biztos ellenőrzi a Bizottság tevékenységeit, (…) beleértve azt is, hogy a nemzeti interfészek és a központi vízuminformációs rendszer közötti adatátvitel jogszerű-e. Ez átfedéseket eredményezhet, mivel mind a nemzeti felügyeleti hatóság, mind pedig az adatvédelmi biztos felelős annak ellenőrzéséért, hogy a nemzeti interfészek és a központi vízuminformációs rendszer közötti adatátvitel jogszerű-e.

Ezért az adatvédelmi biztos a 34. cikk módosítását javasolja annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrzik a személyes adatok tagállamok által történő feldolgozásának jogszerűségét, beleértve azoknak a VIS nemzeti interfészébe és a VIS nemzeti interfészéből történő továbbítását.

A VIS felügyeletét illetően fontos hangsúlyozni azt is, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos tevékenységeit bizonyos mértékig össze kellene hangolni a kellő mértékű koherencia és az általános hatékonyság biztosításához. Valóban szükséges a rendelet harmonizált végrehajtása, illetve a közös problémákkal kapcsolatos közös megközelítés kidolgozása. Ezenkívül ami a biztonságot illeti, megemlíthető, hogy a VIS biztonsági szintjét végül a leggyengébb láncszemének biztonsági szintje határozza meg. E tekintetben is ki kell építeni és meg kell erősíteni az adatvédelmi biztos és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést. A 35. cikknek tehát ezért olyan rendelkezést kellene tartalmaznia, hogy az európai adatvédelmi biztos legalább évente egyszer megbeszélést hív össze a nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

3.12. Végrehajtás

A javaslat 36. cikkének (2) bekezdése előírja: „Az (1) bekezdésben említett működtetések műszaki bevezetéséhez szükséges intézkedéseket a 39. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni”. A 39. cikk olyan, a Bizottságot segítő bizottságot említ, amelyet 2001 decemberében hoztak létre (20), és amelyet több jogi eszközben alkalmaztak.

A VIS működtetések műszaki bevezetésének (az illetékes hatóságokkal való interakciók, egységes vízumformátum) több, az adatvédelem szempontjából esetleg kritikus hatása lehet. Például az a választás, hogy a vízumban lesz-e mikrochip vagy nem – ami a központi adatbázis használatának módjára lesz hatással –, illetve a biometrikus adatok cseréjéhez használt szabványformátum fogja kialakítani vagy vezérelni a kapcsolódó adatvédelmi politikát (21).

A technológiák ilyen fajta megválasztása meghatározó hatással lesz majd a cél és arányosság elveinek megfelelő végrehajtására, és ezért ezt felügyelni kell. Ezért az olyan műszaki választásokat, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az adatvédelemre, lehetőleg rendeleti úton, az együttdöntési eljárás elvével összhangban kell meghozni. Csak ebben az esetben biztosítható a szükséges politikai ellenőrzés. Valamennyi további, az adatvédelemre hatással bíró esetben lehetőséget kell biztosítani az európai adatvédelmi biztos számára, hogy tanácsot adjon a bizottság általi választásokhoz.

3.13. Interoperabilitás

Az interoperabilitás kritikus és rendkívül fontos előfeltétele az olyan összetett IT-rendszerek hatékony működésének, mint a VIS. Az interoperabilitás lehetővé teszi az összköltségek következetes csökkentését, illetve a heterogén elemek természetes redundanciájának elkerülését. Hozzájárulhat a közös vízumpolitika céljához is azáltal, hogy e politika valamennyi alkotóelemére ugyanazt az eljárási szabványt vezeti be. Rendkívül fontos ugyanakkor megkülönböztetni az interoperabilitás két szintjét:

—	Az uniós tagállamok közötti interoperabilitás mindenképpen kívánatos; a valamely tagállam hatóságai által küldött vízumkérelmeknek ugyanis interoperábilisnak kell lenniük a bármely más tagállam által küldött kérelmekkel.

—	Ennél sokkal inkább megkérdőjelezhető a különböző célokból vagy harmadik országok rendszereivel kiépített rendszerek közötti interoperabilitás.

A rendszer céljainak körülhatárolására és a „funkcióbeli csúszások” megelőzésére használt, rendelkezésre álló biztosítékok között a különböző technológiai szabványok használata hozzájárulhat ehhez az elhatároláshoz. Továbbá a két különböző rendszer közötti interakció bármely formáját szigorúan dokumentálni kellene. Az interoperabilitás nem teremthet olyan helyzetet, amelyben egy hatóság, amely nem jogosult bizonyos adatokhoz való hozzáférésre vagy az adatok használatára, egy másik információs rendszeren keresztül hozzáférést szerezhet.

Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos utalni szeretne a 2004. március 25-i, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló tanácsi nyilatkozatra, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az információs rendszerek (SIS, VIS és Eurodac) közötti interoperabilitás és szinergiák megerősítésére.

Az európai adatvédelmi biztos szeretné továbbá megemlíteni az azzal kapcsolatban folyamatban lévő tárgyalásokat, hogy mely szervet lehetne megbízni a jövőben a különböző összetett rendszerek irányításával (lásd még e vélemény 3.8. pontját).

Az európai adatvédelmi biztos ismét hangsúlyozni kívánja, hogy a rendszerek interoperabilitása nem hajtható végre a célok körülhatárolása elvének megsértésével, és bármely, erre vonatkozó javaslatot be kell nyújtani az adatvédelmi biztoshoz.

4. KÖVETKEZTETÉSEK

4.1. Általános szempontok

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a közös vízumpolitika továbbfejlesztéséhez szükség van a megfelelő adatok hatékony cseréjére. A zavartalan információáramlást biztosítani képes mechanizmusok egyike a VIS. Az európai adatvédelmi biztos a kiterjesztett hatástanulmányban megfogalmazott bizonyítékokat gondosan megvizsgálta. Noha ez a bizonyíték nem teljesen döntő, úgy tűnik, a VIS-nek a közös vízumpolitika javítása céljából történő létrehozása kellőképpen indokolt.

Ennek az új eszköznek azonban az adatgyűjtésre és -cserére kell korlátozódnia, amennyiben ez a gyűjtés vagy csere szükséges a közös vízumpolitika fejlesztéséhez, és arányos ezzel a céllal.

Bár a VIS létrehozása pozitív következményekkel járhat más jogos közérdekek tekintetében, ez nem változtatja meg a VIS célját. Tehát a fent említett szakpolitikai célkitűzés elérése végett a VIS valamennyi elemének szükséges és arányos eszköznek kell lennie. Továbbá:

—	A bűnüldözési hatóságok rutinszerű hozzáférése nem áll összhangban e céllal.

—	Az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében a „cél” és az „előny” e megkülönböztetését határozottabbá kell tenni.

—	A más rendszerekkel való interoperabilitás nem hajtható végre a célok körülhatárolása elvének megsértésével.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri a biometria használatának előnyeit, hangsúlyozza azonban az ilyen adatok használatának jelentős hatását, és a biometrikus adatok használatára vonatkozóan szigorú biztosítékok bevezetését javasolja. Ezen túlmenően az ujjlenyomatok technikai tökéletlensége tartalékeljárások kidolgozását és a javaslatba való beillesztését követeli meg.

4.	Ezt a véleményt a rendelet preambulumában meg kell említeni, a preambulumbekezdések előtt („tekintettel a … véleményére …”).

4.2. Egyéb szempontok

5.	A vízum elutasításának indokaival kapcsolatban: a javaslat szövegében meg kell említeni a 2004/58/EK irányelv 29. cikkét, hogy a „közegészség veszélyeztetését” e rendelkezés alapján értelmezzék.

6.	A valamely csoport tagjaival kapcsolatos adatok különleges jelentéssel bírnak a javaslatban: ezért pontos és kimerítő meghatározást kell adni a „csoporttagok” kifejezésre vonatkozóan.

Nincs bizonyíték arra, hogy a javaslatban az adatok tárolásával kapcsolatos időtartamra vonatkozóan hozott szakpolitikai döntés nem ésszerű vagy annak elfogadhatatlan következményei lennének, feltéve, hogy valamennyi megfelelő helyesbítési mechanizmust beindítják.

Továbbá egyértelművé kell tenni a javaslatban, hogy valamennyi új vízumkérelem esetén teljes egészében újra kell értékelni a személyes adatokat.

A külső határokon végzett vízumellenőrzésekkel kapcsolatban: módosítani kell a javaslat 16. cikkét, mivel a VIS központi adatbázishoz való hozzáférés ezekben az esetekben nem lenne arányos. Az illetékes hatóságoknak kizárólag a védett microchipekhez való hozzáférése elégséges a vízumok ellenőrzéséhez.

Továbbá, amennyiben a személyazonosság ellenőrzése sikeres volt, egyáltalán nem világos, miért szükségesek ezek a további adatok.

9.	Az illegális bevándorlók azonosításához és kitoloncolásához, illetve a menekültügyi eljáráshoz való adathasználattal kapcsolatban: „a fényképeket” törölni kell e cikkek első feléből, és azokat a cikkek második felében kell csak megemlíteni.

10.	A Bizottság és a tagállamok hatáskörét illetően: A 23. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

11.

A biztonsági intézkedések szisztematikus (ön)ellenőrzésére vonatkozó rendelkezésekkel kellene kiegészíteni a javaslatot. A 40. cikk alkalmazási körét ki kell terjeszteni az adatfeldolgozás jogszerűségének ellenőrzésére és az ezzel kapcsolatos jelentésre is. Továbbá:

—	a tagállamoknak létre kell hozniuk a felhasználók személyazonosságát tartalmazó teljes listát, és ezeket folyamatosan frissíteniük kell. Ugyanez vonatkozik a Bizottságra is: ezért a 25. cikk (2) bekezdésének b) pontját ugyanilyen módon ki kell egészíteni.

—

A javaslat 28. cikke felsorolja mindazokat a feltételeket és célokat, amelyek alapján valamennyi adatfeldolgozási műveletről nyilvántartást kell vezetni. Ezeket a nyilvántartásokat nemcsak az adatvédelem ellenőrzésére és az adatbiztonság biztosítására kell tárolni, hanem a VIS rendszeres önellenőrzésének lebonyolításához is.

12.

Az érintettek jogait illetően:

—	A 30. cikket módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy tájékoztassák az érintetteket adataik tárolási idejéről.

—	A 30. cikk (1) bekezdésének e) pontjának meg kellene említenie az adatok helyesbítésére vagy törlésére irányuló kérelem jogát.

—	A 31. cikk (1) bekezdésében egyértelművé kell tenni, hogy egyes tájékoztatások bármely tagállamban kérhetők.

13.

A felügyeletre vonatkozóan:

—	A 34. cikket módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrzik a személyes adatok tagállamok által történő feldolgozásának jogszerűségét, beleértve azoknak VIS nemzeti interfészébe és a VIS nemzeti interfészéből történő továbbítását.

—	A 35. cikknek tehát ezért olyan rendelkezést kellene tartalmaznia, hogy az Európai Adatvédelmi Biztos legalább évente egyszer megbeszélést hív össze valamennyi nemzeti felügyeleti hatósággal.

14.

A végrehajtásra vonatkozóan:

—	az olyan műszaki választásokat, amelyek jelentős hatást gyakorolnak az adatvédelemre, lehetőleg rendeleti úton, az együttdöntési eljárás elvével összhangban kell meghozni.

—	Más esetekben lehetőséget kell biztosítani az európai adatvédelmi biztos számára, hogy tanácsot adjon a bizottság általi, a rendeletben előirányzott döntésekhez.

Kelt Brüsszelben, 2005. március 23-án.

az Európai Adatvédelmi Biztos

Peter HUSTINX

(1) Vízuminformációs rendszer, végleges jelentés, végezte az EK megbízása alapján a Trasys, 2003. április.

(2) COM(2003)558 végleges, a 2003/0217 (CNS) és a 2003/0218 (CNS) dokumentummal.

(3) 2004/512/EK, HL L 213., 2004.6.15., 5. o.

(4) COM(2004) 835 végleges, a 2004/0287 (COD) dokumentummal.

(5) Tanulmány a vízuminformációs rendszer kiterjesztett hatásvizsgálatáról, EPEC végleges jelentés, 2004. december.

(6) A javaslat 24. cikkének (2) bekezdése

(7) Ezzel összefüggésben érdemes a Bíróság „Österreicher Rundfunk és mások” (a C-465/00., C-138/01. és C-139/01. egyesített ügyek, 2003. május 20-i ítélet, teljes kamara, (2003) ECR I-4989) ügyben hozott ítéletére hivatkozni. A Bíróság egy olyan osztrák törvényt vizsgált, amely előírta a közszférában dolgozók fizetésével kapcsolatos adatoknak az Osztrák Számvevőszék számára történő átadását, és ezen adatok ezt követően történő közzétételét. A Bíróság ítéletében számos, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkéből átvett kritériumot határoz meg, amelyeket a 95/46/EK irányelv alkalmazása során alkalmazni kell, amennyiben az irányelv a magánélethez való jog bizonyos korlátozását engedélyezi.

(8) Ez egy független tanácsadó csoport, amely a tagállamok adatvédelmi hatóságainak, az európai adatvédelmi biztosnak és a Bizottságnak a képviselőiből áll, és a 95/46/EK irányelv hozta létre.

(9) A kiterjesztett hatásvizsgálat (6. o., §2.7) mindezt egyértelműen leszögezi: „a vízumkereskedelem és a csalás elleni küzdelem, valamint az ellenőrzések hatékonyságának elégtelensége a tagállamok belső biztonsága tekintetében is a hatékonyság elégtelenségéhez vezet.” Ebből az következik, hogy a biztonságot fenyegető veszélyekért részben a nem eléggé hatékony vízumpolitika okolható. E téren az első feladat a vízumpolitika javítása, főként a csalás elleni küzdelem és jobb ellenőrzések révén. A biztonság javulását a vízumpolitika javulása fogja eredményezni.

(10) „A terrorizmus elleni közdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat”, HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

(11) A biometrikus elemeknek a tartózkodási engedélyekbe és vízumokba való, az európai vízuminformációs rendszer (VIS) létrehozására figyelemmel történő bevezetéséről szóló 7/2004. sz. vélemény (Markt/11487/04/EN - WP 96), valamint a biometriáról szóló munkadokumentum (MARKT/10595/03/EN - WP 80).

(12) A. Sasse, Cybertrust and Crime Prevention: Usability and Trust in Information Systems, in:„Foresight cybertrust and crime prevention project”. 04/1151, 2004. június 10., 7. o., valamint Technology Assessment, „Using Biometrics for Border Security”, United States General Accounting Office, GAO-03-174, 2002. november.

(13) A. K. Jain et al., Biometrics: A grand Challenge, Proceedings of International Conference on Pattern Recognition, Cambridge, UK., 2004. augusztus

Biometrikus adatok	Arc	Ujj	Szivárványhártya
FTE % Meghiúsult nyilvántartásba vétel	n/a	4	7
FNMR % elutasítási arányok	4	2.5	6
FMR 1 % megerősítési egyezés hibaaránya	10	< 0.01	< 0.001
FMR2 % azonosítási hibaarányok, ha az adatbázis mérete > 1 m	40	0.1	N/A
FMR3 % szűrési egyezés hibaaránya, ha az adatbázis mérete = 500	12	< 1	N/A

Biometrics: A grand Challenge

(14) Biometrics at the frontiers: assessing the impact on Society, 2005. február, Előretekintő Technológiai Tanulmányok Központja, Közös Kutatási Központ Főigazgatóság, EK.

(15) Időközi jelentés az Egyezmény 108. cikke elveinek a biometrikus adatok gyűjtésére és feldolgozására való alkalmazásáról, Európa Tanács, 2005., 11. o.

(16) Lásd a javaslat 37. oldalát.

(17) Igaz, hogy a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001 rendeletben az „adatkezelő” meghatározása szintén a különböző felelősségi körökkel rendelkező több adatkezelő lehetőségéről rendelkezik.

(18) Amint említi: „további információk(…), amennyiben e további információk, tekintettel az adatgyűjtés sajátos körülményeire, az érintett vonatkozásában a tisztességes adatfeldolgozás biztosításához szükségesek.”

(19) Következésképpen a nemzeti hatóságok közötti, a javítási vagy törlési jog gyakorlásában való együttműködéssel kapcsolatos 31. cikk (3) bekezdését az egyértelműség kedvéért a következőképpen lehetne módosítani: „ha … a 31. cikk (2) bekezdésében említett kérelem”. A 31. cikk (1) bekezdésében említett (betekintési) kérelmekre nem vonatkozik a hatóságok közötti együttműködés.

(20) A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001 rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről.

(21) Az 1683/95/EK tanácsi rendelet (egységes vízumformátum) módosítására irányuló 2003. szeptemberi javaslat szintén egy hasonló cikket tartalmaz.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 181

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	48. évfolyam 2005. július 23.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Tájékoztatások
	Bizottság
2005/C 181/1	Euró átváltási árfolyamok	1

2005/C 181/2	A tagállamok jelentése az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 70/2001/EK rendelettel összhangban nyújtott állami támogatásokról ( 1 )	2

2005/C 181/3	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.3762 – Apax/Travelex) ( 1 )	10

2005/C 181/4	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.3764 – Belgacom/Swisscom/JV) ( 1 )	11

2005/C 181/5	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.3783 – TPG/British Vita) ( 1 )	12

	Európai Adatvédelmi Biztos
2005/C 181/6	Az európai adatvédelmi biztos véleménye a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (COM(2004)835 végleges)	13

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2143
JPY	Japán yen	134,98
DKK	Dán korona	7,4615
GBP	Angol font	0,69510
SEK	Svéd korona	9,4528
CHF	Svájci frank	1,5635
ISK	Izlandi korona	78,50
NOK	Norvég korona	7,9740
BGN	Bulgár leva	1,9560
CYP	Ciprusi font	0,5738
CZK	Cseh korona	30,208
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar Forint	245,73
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6960
MTL	Máltai líra	0,4293
PLN	Lengyel zloty	4,1145
RON	Román lej	3,5515
SIT	Szlovén tolar	239,49
SKK	Szlovák korona	38,900
TRY	Török líra	1,6286
AUD	Ausztrál dollár	1,5859
CAD	Kanadai dollár	1,4779
HKD	Hong Kong-i dollár	9,4385
NZD	Új-zélandi dollár	1,7697
SGD	Szingapúri dollár	2,0172
KRW	Dél-Koreai won	1 236,64
ZAR	Dél-Afrikai rand	8,0117
CNY	Kínai renminbi	9,8493
HRK	Horvát kuna	7,3000
IDR	Indonéz rúpia	11 882,53
MYR	Maláj ringgit	4,590
PHP	Fülöp-szigeteki peso	67,788
RUB	Orosz rubel	34,7400
THB	Thaiföldi baht	50,238


	(1) EGT vonatkozású szöveg