3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/1

(1)

A Tanács 2005. február 17-én megvizsgálta Belgium aktualizált stabilitási programját, amely a 2004-2008 közötti időszakot fedi le. A program lényegében megfelel a „stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex” adatszolgáltatási követelményeinek. A program nem tartalmazza a kamatlábra vonatkozó kötelező feltételezéseket. Ezért Belgium felkérést kap az adatszolgáltatási követelményeknek való teljes megfelelésre.

(2)

A program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv azzal számol, hogy a GDP reálnövekedésének mértéke 2005-ben és 2006-ban 2,5 %-os lesz, majd a programidőszak vége felé 2,0 %-ra csökken. A jelenleg rendelkezésre álló információ alapján ez a forgatókönyv valószerű növekedési feltételezéseket tükröz. A program inflációs előrejelzései is reálisnak tűnnek.

(3)

A aktualizált programban bemutatott költségvetési stratégia célja a kiegyensúlyozott vagy kis mértékű többletet felmutató költségvetés fenntartása, valamint az adósságráta lefelé ívelő pályán tartása a célból, hogy fel lehessen készülni arra a hatásra, melyet az elöregedő népesség a költségvetésre jelent. A aktualizált változat előrejelzése 2005-ben és 2006-ban egy kiegyensúlyozott költségvetés, illetve 2007-ben a GDP 0,3 %-át, 2008-ban a GDP 0,6 %-át kitevő mértékű többlet. Lényegében a jelenlegi aktualizált változat – összehasonlítva a korábbi aktualizált programmal (amely 2007-ben ért véget) – összességében megerősíti a tervezett kiigazításokat a nagy általánosságban változatlan makrogazdasági forgatókönyv mellett. A 2001-ben megkezdett közvetlen adózási reformok folyamatos megvalósításának hatása és a 2006. évi helyhatósági választásokat megelőző megnövekedett állami beruházások miatt az előrejelzés szerint az elsődleges többlet enyhén csökken 2006 felé, de azt követően ismét növekszik. A program csökkenő kamatterheket irányoz elő, elsősorban a folyamatban lévő adósságcsökkentés következtében. A bevételek várhatóan csökkennek 2006-ig és stagnálnak azt követően, miközben az elsődleges kiadások kis mértékben csökkennek 2008 felé. A ciklikusan igazított egyenleg az előrejelzés szerint (a programban szereplő információk alapján, a közösen elfogadott módszer alkalmazásával) pozitív marad a teljes programidőszak alatt: a 2004-ben a GDP 0,5 %-át kitevő többlet 2006-ra 0,1 %-ra csökken, majd 2008-ra ismét eléri a 0,9 %-ot.

(4)

A program költségvetési előrejelzéseihez kapcsolódó kockázatok összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek. Különösen, hogy a belga kormány még nem jelentette be, milyen intézkedéseket hoz a 2006. évi költségvetés egyensúlyának megtartása érdekében, a GDP 0,3 %-át kitevő csökkenés – ami a 2001-ben megkezdett közvetlen adózási reform folyamatos megvalósításának eredménye – és azon tény ellenére, hogy a 2005. évi költségvetés számos kisebb, egyszeri művelet kedvező hatását élvezi (mely összesen a GDP 0,2 %-át teszi ki). A makrogazdasági forgatókönyv, jóllehet, valószerű, a belga költségvetési egyenleg továbbra is viszonylag érzékeny a gazdasági növekedés mértékében bekövetkező változásokra (érzékenysége 0,6 %-os). Végezetül bizonyos kockázatot hordoz az elsődleges kiadások ellenőrzése is, legfőképpen a társadalombiztosítási rendszer szintjén. Az egészségügyi rendszerben 2004-ben megállapított túlköltekezés (a már eleve magas, éves 4,5 %-os reálnövekedési cél ellenére) ezeknek a kiadásoknak a továbbra is nagymértékű növekedését jelenti. Az egészségügyi ellátás költségeinek (összesen a GDP 0,2 %-át kitevő) csökkentésére irányuló új intézkedéseket jelentettek be 2004 vége felé, de ezek hatékonyságát változatlanul nehéz értékelni. Másrészről 2005 legnagyobb részében a szociális ügyekért felelős miniszter mandátumot kapott a szükséges intézkedések előzetes parlamenti (vagy egyéb) konzultáció nélküli megtételére, a lehetséges további túlköltekezésre való gyors reagálás biztosítása érdekében. Általánosabban, a belga kormány hitelessége nőtt a kiegyensúlyozott költségvetés megtartásához szükséges intézkedések meghozatalára vállalt kötelezettségének betartásával.

(5)

Ezen kockázatbecslést figyelembe véve, a költségvetési célokhoz kapcsolódó kockázatok összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek és a program költségvetési beállítottsága elegendőnek tűnik a stabilitási és növekedési paktumnak az egyensúlyhoz közeli vagy többletet felmutató költségvetési egyenlegre irányuló középtávú célkitűzésének a betartásához. Ezen túlmenően, elegendő a biztonsági sáv az évenkénti normál ciklikus ingadozás esetén bekövetkező, a GDP 3 %-át kitevő referenciaértéket meghaladó mértékű hiány kockázatának fedezésére.

(6)

A becslések szerint az adósságráta 2004-ben elérte a GDP 96,6 %-át, ami messze meghaladja a Szerződésben meghatározott 60 %-os GDP- referenciaértéket. A program a programidőszak alatt az adósságráta 12,4 százalékponttal való csökkenését, illetve 2008-ra a GDP 84,2 %-ának elérését irányozza elő. Ez a szám tartalmazza az SNCB nemzeti vasúttársaság 7,4 milliárd euróra (a GDP 2,5 %-ára) becsült adósságát 2005-ben. Az SNCB adósságának integrálása lassítja az adósságállomány csökkentését 2005-ben, ezt leszámítva azonban a tervezett adósságcsökkentés gyorsabb a korábbi aktualizált programban tervezettnél.

(7)

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága tekintetében Belgium számára bizonyos mértékű kockázatot jelent a bruttó adósságállomány jelenlegi szintje. Az adósságráta, bár csökken, még mindig magas és a folyamatos csökkenése a magas elsődleges többletek hosszabb időszakon keresztül történő képzésétől függ. A programban az elöregedő lakosság miatti költségvetési költségek kezelésére bemutatott stratégia alapjául legfőképpen a bruttó adósságnak a kiegyensúlyozott vagy kis mértékű többletet felmutató költségvetési egyenleg fenntartása (ami elsősorban szintén az elsődleges kiadások csökkentésétől függ), valamint egy öregségi alap szolgál. Az elsődleges kiadások csökkentése nehéznek bizonyulhat – különösen az egészségügy ágazatában –, de fontos, tekintettel a kormánynak a munkahelyteremtés érdekében az adóterhek csökkentésére irányuló stratégiájára. Az időskorú eltartottak arányának előre jelzett növekedése miatt kulcsfontosságú ezen átfogó stratégia határozott megvalósítása a hosszú távú fenntarthatóság eléréséhez.

(8)

A aktualizált programban bemutatott gazdaságpolitikák összességében összhangban vannak az ország-specifikus átfogó gazdaságpolitikai iránymutatással az államháztartás területén. Különösen, a aktualizált program biztosítja az adósságrátának a folyamatosan csökkenő pályán tartását. Tekintettel az egészségügyi kiadások legutóbbi túlköltekezéseire (amelyekre vonatkozóan a célul tűzött növekedési ráta reál értéken viszonylag magas, évi 4,5 %), azon iránymutatás megszegésének bizonyos mértékű kockázata fennáll, hogy a reálkiadások növekedése az I. egységben (a szövetségi kormány és társadalombiztosítás terén) 1,5 %-ra korlátozódjék. Következésképpen fontos a magas elsődleges többlet fenntartása és a reálkiadások növekedésének korlátozása, különösen az elöregedés miatt felmerülő pénzügyi szükségletekre tekintettel.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/4

(1)

2005. február 17-én a Tanács megvizsgálta Dánia 2004-2010 időszakra vonatkozó naprakésszé tett konvergencia-programját. A program teljes mértékben megfelel „a stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex” adatkövetelményeinek.

(2)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv valós GDP növekedést tervez, mely a 2004-es 2,2 %-ról 2005-re 2,5 %-ra nő, és 2006-2010 között átlagosan 1,7 %-ot ér el. A jelenleg rendelkezésre álló információ ismeretében a forgatókönyv viszonylag óvatosnak tűnő növekedési feltételezéseket tükröz. A program inflációval kapcsolatos tervei reálisnak tűnnek.

(3)

A középtávú költségvetési keretrendszer része az államháztartási többlet célsávja, mely 2010-ig átlagban a GDP 1,5 % – 2,5 % részét teszi ki, valamint 2005-től kezdve az éves reál közfogyasztási növekedésének 0,5 %-os határa. A kiadások korlátozását úgy nevezett adó-befagyasztással erősítik meg. Mind a központi kormányzat alszektora, mind a nyugdíj-alapok várhatóan stabil többletet mutatnak a program-időszak alatt. A törvény előírásainak megfelelően a helyi önkormányzatok várhatóan egyensúlyban tartják a költségvetésüket. A naprakésszé tett program 2004-ben 1,2 %-os, 2005-ben 2,0 %-os, és 2006-ban 1,6 %-os GDP többletet irányoz elő. A többlet 2010-re eléri a GDP 2 %-át. A tervezési időszak egészét tekintve mind a kiadási, mind a bevételi ráták fokozatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A ciklus közös módszerrel becsült hatásához hozzáigazítva, a ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg az egész előirányzási időszakra vonatkozóan többletet mutat. A tervezett államháztartási többlet-előirányzatok közel állnak a 2003-as naprakésszé tett változathoz. Rövid-távon a különbségek a GDP-növekedéssel kapcsolatos feltételezések átgondolásának köszönhetőek, valamint a közelmúltban hozott politikai intézkedéseknek, többek között a 2004. márciusi költségvetési csomagnak, mely előrehozta a 2003-ban elfogadott adóreform kiadásait. 2007-től az előirányozott többlet kissé alacsonyabb, mint az előző naprakésszé tett változatban. Ez azoknak az átdolgozott demográfiai előrejelzéseknek tulajdonítható, amelyek hozzájárultak a hosszú-távú költségvetési követelmények csökkentéséhez. Általánosságban a jelenlegi naprakésszé tett változat messzemenően igazolja a korábbi naprakésszé tett változat stratégiáját egy hasonló makrogazdasági forgatókönyv tekintetében.

(4)

A költségvetési előrejelzések kockázatai viszonylag kiegyensúlyozottak, bár bizonyos mértékben a program első éveire tervezettnél jobb eredmény felé mutatnak. Dánia immár több éve államháztartási költségvetéstöbbletet könyvelhetett el. Ez 2003-ra is igaz, amikor a többlet a GDP 1,0 %-át tette ki, annak ellenére, hogy a GDP növekedés csupán 0,5 % volt. A naprakésszé tett változatban feltételezettnél magasabb olajárak javíthatnák az államháztartást, mivel Dánia kis nettó olajexportőr. Az elkövetkezendő években a GDP növekedés túlnyomóan hazai keresleten alapuló összetételének tartós bevételt is kell biztosítania, és ezáltal az államháztartás kedvező fejlődését segítheti elő. Középtávon az előrejelzéseket negatívan befolyásoló tényezők között lehet a közkiadások célzott növekedés fölé emelkedésének megfékezése, különösen helyi önkormányzati szinten, illetve a középtávú célok közül meghiúsulhat a magasabb foglalkoztatottság.

(5)

A kockázatértékelést figyelembe véve, a programokban lévő költségvetési álláspont elégséges a Stabilitási és Növekedési Paktum által a program egész idejére megkövetelt középtávú, „az egyensúly-közeli vagy többletet tartalmazó” költségvetési pozíció fenntartásához. Elegendő biztonsági tartalékot biztosít ahhoz, hogy a költségvetési hiány normális makrogazdasági ingadozások esetén se haladja meg a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(6)

2003-ban a bruttó adóssági ráta a GDP 44,7 %-át tette ki, és a naprakésszé tett változatban 2010-re várhatóan a GDP 28,75 %-át éri el. Az adóssági ráta csökkenését elsősorban a pozitív elsődleges egyenleg és a nominális GDP növekedés eredményezte.

(7)

Úgy tűnik, Dánia kedvező helyzetben van az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát illetően, a népesség elöregedésével összefüggésben becsült jelentős költségvetési költségek ellenére. A programban körvonalazott költségvetési stratégia, mely a folyamatos költségvetési többleteken keresztül főleg további adósság-összevonáson alapul, idővel fenntartható pozícióhoz vezet. Nagy kihívásnak bizonyulhat azonban a kiadások folyamatosan szigorú ellenőrzése, és a foglalkoztatottság jelentős emelkedése, melyekre a stratégia támaszkodik.

(8)

Összességében elmondható, hogy a naprakésszé tett változatban vázolt gazdaságpolitikák messzemenően összhangban állnak az átfogó, az adott országra jellemző gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az államháztartás területén.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/7

(1)

A Tanács 2005. február 17-én megvizsgálta Észtország aktualizált konvergenciaprogramját, amely a 2004–2008 közötti időszakra vonatkozik. Az aktualizált program megfelel a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló felülvizsgált magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek.

(2)

A program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv prognózisa szerint a reál-GDP növekedésének mértéke a 2004-es 5,6 %-ról a programidőszak fennmaradó részében átlagosan 6,0 %-ra emelkedik. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ez a forgatókönyv valószerű növekedési feltételezéseket tükröz. A program inflációs prognózisai is reálisnak tűnnek.

(3)

Észtország célja az egyensúlyközeli vagy kis mértékű többletet mutató költségvetési pozíció elérése a program teljes időtartama alatt. A program célja 2004-ben a GDP 1 %-át kitevő költségvetési többlet elérése, amely 0,3 %-kal magasabb a tavaly májusi programban tervezett többletnél. 2005-től kezdődően – az előző programhoz hasonlóan – már kiegyensúlyozott költségvetéseket irányoz elő. A prognózisok szerint 2004-ben az állami beruházások a GDP egy százalékpontjával növekednek és elérik a 4,4 %-ot, mielőtt 2008-ra 3,9 %-ra csökkennek, és így jóval az EU-átlag fölött maradnak (2004-ben a GDP 2,4 %-a).

(4)

A program költségvetési prognózisaihoz kapcsolódó kockázatok összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek. Az óvatos makrogazdasági forgatókönyv egyrészről azt sugallja, hogy a bevételek magasabbak és a kiadások alacsonyabbak lehetnek a tervezettnél. Tény, hogy az elmúlt néhány év során Észtország óvatos előrejelzéseket nyújtott be, és a fiskális célokat többször túlteljesítette. Másrészről, nem zárható ki teljes egészében a tervezett adócsökkentés miatti váratlan bevétel-elmaradás, illetve a külső események növekedésre gyakorolt káros hatása. Tekintettel a kockázatok kiegyenlítettségére, a program költségvetési politikája megfelelőnek tűnik a stabilitási és növekedési paktum egyensúlyközeli vagy többletet mutató költségvetési egyenlegre irányuló középtávú célkitűzésének betartásához a program 2004–2008 közötti teljes időtartama alatt. Úgy tűnik, normál makrogazdasági ingadozás mellett megfelelő biztonsági tartalékot biztosít a 3 %-os GDP-hiányküszöb túllépése esetére is.

(5)

Az adósságráta a becslés szerint 2004-ben a GDP 4,8 %-a, ami jóval alacsonyabb a Szerződésben előírt 60 %-os GDP-arányos referenciaértéknél, és ténylegesen a legalacsonyabb az EU-ban. A program prognózisa szerint az adósságráta 1,9 százalékponttal tovább csökken a programidőszak alatt.

(6)

Úgy tűnik, Észtország kedvező helyzetben van az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága tekintetében, az öregedő lakosság magas prognosztizált költségvetési költségei ellenére. Az államadósság alacsony szintje, a jelentős állami pénzügyi tartalékok és az egyensúlyközeli vagy többletet mutató költségvetési pozíció célkitűzésével teljes mértékben összhangban lévő középtávú költségvetési stratégia, valamint a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer átfogó reformjai, amelyek hosszú távon a költségvetési nyomást hivatottak enyhíteni, együtt valószínűleg biztosítják, hogy az államháztartás fenntartható alapokon maradjon.

(7)

A aktualizált programban bemutatott gazdaságpolitikák összességében összhangban vannak az ország-specifikus átfogó gazdaságpolitikai iránymutatással az államháztartás területén. A prognosztizáltnál magasabb 2004-es költségvetési többlet összhangban van a prociklikus költségvetési politika kerülésére vonatkozó ajánlással. Mivel azonban a külkereskedelmi mérleg hiánya nagy valószínűséggel nem csökkent jelentősen (ha csökkent egyáltalán) 2004-ben, a költségvetési többlet gyors felhasználása esetleg nem ad elegendő támogatást a költségvetési politika szempontjából a külső egyensúlyhiány kiigazításához.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/9

(1)

A Tanács 2005. február 17-én megvizsgálta Franciaország aktualizált stabilitási programját, amely a 2004-2008 közötti időszakot fedi le. A program lényegében megfelel a „stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex” adatszolgáltatási követelményeinek. Mindazonáltal a program nem tartalmazza a nemzeti számlák szerint meghatározott, a teljes foglalkoztatás növekedésére vonatkozó kötelező előrejelzéseket. Ezért Franciaország felkérést kap az adatszolgáltatási követelményeknek való teljes megfelelésre.

(2)

A program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv azzal számol, hogy a GDP reálnövekedésének mértéke 2004 és 2008 között 2,5 %-os lesz, ami alig haladja meg a lehetséges mértéket. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ez a forgatókönyv valószerű növekedési feltételezéseket tükröz, jóllehet a Bizottság növekedésre vonatkozó előrejelzései valamivel alacsonyabbak. A program inflációs előrejelzései is reálisnak tűnnek.

(3)

A Tanács 2003. június 3-án úgy határozott, hogy Franciaországban túlzott hiány áll fenn és azt ajánlotta, hogy azt legkésőbb 2004-re igazítsák ki. A Tanács részére küldött, „a Németországnak és Franciaországnak a túlzott hiány esetén alkalmazandó eljárásból fakadó kötelezettségeihez kapcsolódóan a Bíróság határozatát követően fennálló helyzetről” (2) szóló, 2004. december 14-én elfogadott közleményében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2005. évet kell a túlzott hiány kiigazítása tekintetében vonatkozó határidőnek tekinteni, mivel a Tanács 2003. novemberi következtetései jogi következményeket teremtettek, amelyek fennállnak, amíg a Bíróság azokat semmissé nem nyilvánítja. A program költségvetési stratégiájának elsődleges célja az, hogy a hiány a GDP 3 % alá kerüljön 2005-re. A programnak az is célja, hogy az államháztartási hiányt folyamatosan csökkentse a rákövetkező években. Az előrejelzések szerint a hiány 2005-től évente folyamatosan a 0,6-0,7 GDP-százalékponttal csökken és 2008-ra eléri a GDP 0,9 %-át. Lényegében a jelenlegi aktualizált változat — összehasonlítva a korábbi programmal — összességében megerősíti a tervezett kiigazításokat a valamivel kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv mellett. A Bizottságnak a programban szereplő előrejelzések alapján és a közösen elfogadott módszer alkalmazásával készített számításai szerint a ciklikusan igazított egyenleg 2005-től évi mintegy 0,6-0,7 százalékponttal javulna és 2008-ban elérné a GDP 0,7 %-át. A korábbi aktualizált változatokhoz hasonlóan a középtávú költségvetési stratégia alapjául a költségvetési kiadások reálértéken való növekedésére vonatkozó többéves célértékek meghatározása szolgál, amely a kiadásoknak a GDP-hez viszonyított arányának csökkenését jelenti, elsődlegesen a strukturális reformok végrehajtásának következményeként.

(4)

(5)

Ezen kockázatbecslést figyelembe véve, úgy tűnik, hogy a program költségvetési irányvonala 2007 előtt nem biztosít megfelelő biztonsági sávot a 3 %-os hiányküszöb megsértése esetére a normál makrogazdasági ingadozás mellett; továbbá nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa a stabilitási és növekedési paktum középtávú céljának, az egyensúlyhoz közeli költségvetési egyenlegnek az elérését a program időtartama alatt.

(6)

A becslések szerint az adósságráta 2004-ben elérte a GDP 64,8 %-át, ami meghaladja a Szerződésben meghatározott 60 %-os referenciaértéket. A program 2006-tól kezdődően az adósságráta csökkenését, 2008-ra pedig a GDP 62 %-ának elérését irányozza elő. Az adósságráta alakulása ugyanazoktól a kockázatoktól függ, mint a hiányra vonatkozó célkitűzések.

(7)

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága tekintetében Franciaország számára még mindig vannak bizonyos kockázatok. A nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer legfőbb strukturális reformjainak 2003-ban, illetve 2004-ben történt végrehajtása kedvezőbb helyzetet teremtett. Mindazonáltal további erőfeszítések (további költségvetési konszolidáció és reformok) szükségesek az elkövetkező években az államháztartás fenntarthatóságának teljes mértékű biztosításához.

(8)

A 2004. évi aktualizált változatban megjelenő gazdaságpolitikák részben összhangban vannak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás ajánlásaival, különösen azokkal, amelyek költségvetési vonatkozásúak. Franciaország fontos strukturális reformokat hajtott végre, elsődlegesen az egészségügyben és a nyugdíjrendszerben, aminek köszönhetően kedvezőbb helyzetben nézhet szembe a lakosság elöregedésének következményeivel. A ciklikusan kiigazított hiány 2004-ben a GDP 0,4 %-ával csökken, ami az ajánlott mértéknél kevesebb. Ugyanakkor a vártnál magasabb állami bevételeket teljes mértékben a hiány csökkentésére fordították. Összességében a 2004. évi aktualizált változatban tervezett középtávú kiigazítás bár jelentős, bizonytalanságokkal terhelt és nem vezet el egészen az egyensúlyhoz közeli költségvetési egyenleghez a program által lefedett időszakban.

(i)

minden szükséges lépést meg kell tennie a túlzott hiány kiigazítására 2005-ben;

(ii)

biztosítania kell a költségvetési konszolidáció folytatását a 2005 utáni években annak érdekében, hogy az egyensúlyhoz közeli költségvetési egyenleg elérhetővé váljék 2008-ban; és

(iii)

folytatnia kell a strukturális reformokat és a kiadások ellenőrzés alatt tartását a programban meghatározott többéves kiadási célkitűzések betartásának biztosítása érdekében.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/12

(1)

2005. február 17-én a Tanács megvizsgálta Németország aktualizált stabilitási programját, mely a 2004–2008 közötti időszakra vonatkozik. Az aktualizált változat összességében megfelel a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmára és formájára vonatkozó magatartási kódexben előírt adatszolgáltatási követelményeknek. A program legtöbbször kerekített számokat használ, és összeegyeztethetetlen adatokat vegyít egymással. A részletekben azonban javulás figyelhető meg, amire példa az ESA '95 statisztikai keretként való következetes alkalmazása a makrogazdasági forgatókönyvről és a költségvetési előrejelzésekről szóló részekben. Ennek megfelelően felkérik Németországot, hogy feleljen meg az adatszolgáltatási követelményeknek.

(2)

(3)

(4)

A jelenlegi információk alapján a német hatóságok által 2004 novemberében bejelentett intézkedések elégségesnek tűnnek ahhoz, hogy a hiány 2005-ben a Bizottság szolgálatainak 2004 októberi őszi előrejelzésében tervezett 3,4 %-hoz képest a GDP 2,9 %-ára csökkenjen. A költségvetési helyzet továbbra is sérülékeny. A túlzott hiány kiigazításához a tervezett intézkedések teljes körű végrehajtására van szükség, olyan kedvezőtlen fejlemények esetén pedig, amelyek veszélyeztethetik azt a célt, hogy a hiány 2005-ben a GDP 3 %-a alá csökkenjen, további intézkedéseket kell végrehajtani. 2005. után a költségvetési eredmény a programban tervezetthez képest romolhat, bár az államháztartási hiány valószínűleg a GDP 3 %-a alatt marad. A ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg a programidőszak vége felé kevesebb mint 0,5 százalékponttal javul, és az aktualizálásban tervezett kiigazítás annak ellenére igen kicsi, hogy a figyelemre méltó strukturális reformok végrehajtása valószínűleg csökkenti a középtávú kiadásokat. Ezen túlmenően a költségvetési kiigazítás alakulása az időszak vége felé meglehetősen optimistának tűnik. Továbbá a 2005. évi hiánynak a GDP 3 %-a alá történő csökkentésére 2004. novemberében bejelentett egyszeri intézkedések a programidőszak vége felé és azon túlmenően némileg gyengítik a költségvetési helyzetet.

(5)

E kockázatértékelés alapján úgy tűnik, hogy az aktualizálásban szereplő költségvetési irányvonal nem nyújt elég széles biztonsági sávot ahhoz, hogy a szokásos makrogazdasági ingadozások mellett ne lépjék túl a GDP 3 %-ában meghatározott hiány-határértéket 2008 előtt, és ahhoz sem elégséges, hogy biztosítsa a stabilitási és növekedési paktum középtávú célkitűzését, vagyis az egyensúlyközeli költségvetési helyzet programidőszakon belüli elérését.

(6)

(7)

Úgy tűnik, Németország veszélyes helyzetben van államháztartása hosszú távú fenntarthatóságát tekintve. Németország viszonylag kedvező helyzetben lehetne, feltéve, hogy megtörténik a programot megalapozó strukturális reformok aktív végrehajtása, és a hosszú távú fenntarthatóságra irányuló reform erőfeszítések tovább folytatódnak. A hosszú távú fenntarthatóság azonban döntő mértékben függ a tervezett középtávú költségvetési konszolidáció elérésétől és az adósságszint csökkentésétől; ebben mind a szövetségi államoknak, mind a társadalombiztosítási rendszereknek szerepet kell játszaniuk. Az „Agenda 2010” már törvénybe iktatott strukturális reformjai és különösen a nyugdíjreform valószínűleg csökkenteni fogja az öregedés költségvetési hatását, bár a jelenlegi reformok költségcsökkentő hatását bizonytalanság övezi, különösen az egészségügyben.

(8)

i)

meg kell tennie a szükséges lépéseket a túlzott hiány kiigazításának biztosítására 2005-ben;

ii)

2005 után költségvetési kiigazításokat kell végrehajtania, és meg kell tennie a szükséges strukturális erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a program által lefedett időszak végére egyensúlyközeli költségvetési helyzetet érjen el; és

iii)

folytatnia kell a strukturális reformokat az állami pénzügyek hosszú távú fenntarthatóságának további javítása érdekében, különösen az egészségügyi rendszert illetően.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/15

(1)

A Tanács 2005. február 17-én megvizsgálta Írország aktualizált stabilitási programját, amely a 2004-2007 közötti időszakot fedi le. A program megfelel a „stabilitási és konvergencia-programok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex” adatszolgáltatási követelményeinek.

(2)

A program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv azzal számol, hogy a GDP reálnövekedésének mértéke 2004-ben 5,3 %-os lesz, majd a programidőszak fennmaradó részében átlagosan 5,2 % körül stabilizálódik. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ez a forgatókönyv valószerű növekedési feltételezéseket tükröz. A program HICP inflációra vonatkozó előrejelzései ugyanakkor alacsonynak tűnnek.

(3)

Az eredetileg nem tervezett 2004. évi többletet követően, ami a vártnál nagyobb – többek között egyszeri tényezőkből származó – bevételeket, valamint bizonyos költségvetési kiadások elmaradását tükrözi, az aktualizált változat stratégiája szerény és összességében stabil hiánnyal számol 2005-től kezdődően. Mind a kiadások, mind a bevételek aránya csökkenő tendenciát mutat a program időtartama alatt, jóllehet a kiadások növekszenek 2005-ben a legutóbbi költségvetési intézkedések eredményeként. Ugyanakkor az állami beruházások jelentős programjának megvalósítása folyamatban van, aminek eredményeként az államháztartási beruházási arány átlagosan eléri a GDP csaknem 4 %-át (ami a GNP csaknem 5 %-ának felel meg) a program időtartama alatt. A ciklus becsült hatásának a közösen elfogadott módszer alkalmazásával való kiigazítását illetően a ciklikusan igazított egyenleg – eltekintve a kismértékű hiánytól 2005-ben – az előrejelzés teljes időszaka alatt többletet mutat. Meg kell azonban jegyezni, hogy a teljesítményrés-becslés és ebből adódóan a ciklikusan igazított szaldók szokatlanul magas bizonytalansági sávot mutatnak az ír gazdaság sajátos jellemzői miatt. Lényegében a jelenlegi aktualizált változat – összehasonlítva a korábbi programmal – szilárdabb államháztartási egyenlegeket irányoz elő kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv mellett.

(4)

A program költségvetési előrejelzéseihez kapcsolódó kockázatok összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek. Egyrészről a bevételekre vonatkozó előrejelzés valószerűnek tűnik, és a vészhelyzetre vonatkozó rendelkezések megjelenése a 2006-ra és 2007-re szóló előrejelzésekben lehetőséget mutathat az előre jelzettnél kedvezőbb eredményre. A kiadásokat illetően Írország biztató előrelépést mutatott a kiadási célkitűzések betartásában, ami arra utal, hogy a költségek ellenőrzése érdekében hozott legutóbbi intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Másrészről azonban a hiány főösszegeit illetően fennáll bizonyos kockázat. Különösen, a kiadások növekedésének aránya tűnik kissé behatároltnak a program utolsó éveiben.

(5)

Ezen kockázatbecslést figyelembe véve, a program költségvetési beállítottsága elegendőnek tűnik a stabilitási és növekedési paktumnak az egyensúlyhoz közeli vagy többletet felmutató költségvetési egyenlegre irányuló középtávú célkitűzésének betartásához a 2007-ig tartó időszakban. Megfelelő biztonsági sávot is biztosít a 3 %-os GDP-hiányküszöb megsértése esetére – a normál makrogazdasági ingadozás mellett – a program teljes időtartama alatt.

(6)

Az államháztartási adósság a becslések szerint 2004-ben a GDP 30,5 %-ára csökkent, ami jóval a Szerződésben meghatározott GDP 60 %-os referenciaérték alatt van. A program előrejelzése szerint az adósságráta a 2005-2007-es időszakban a GDP 30 %-a közelében stabilizálódik. Amennyiben a nem államháztartási eszközök felvásárlása a Nemzeti Nyugdíjtartalék Alap (NPRF) által elmarad, az adósságráta jelentősen csökken a program teljes időtartama alatt.

(7)

Államháztartása hosszú távú fenntarthatósága tekintetében úgy tűnik, Írország viszonylag kedvező helyzetben van. Írország viszonylag alacsony adósságrátája, a már hatályos nyugdíjreform-intézkedések és a tartalékok felhalmozása az NPRF-ben hozzájárul a költségvetés fenntarthatóságához és segít kezelni az elöregedés okozta hatást. A programban bemutatott stratégia alapját lényegében a stabilitási és növekedési paktum keretének való megfelelés és további eszközök felhalmozása az NPRF-ben képezi. Összességében a viszonylag alacsony írországi adóterhek megkönnyítik a fenntarthatóságban hosszabb távon esetleg felmerülő problémák kezelését.

(8)

Az aktualizált változat áttekintést ad a kormány strukturális reformra vonatkozó programjáról, aminek célja a közszolgálatok minőségének javítása, a közpénzek elköltése hatékonyságának növelése és az ír gazdaság infrastruktúra-igényeinek kielégítése. Összességében az aktualizált változatban bemutatott gazdaságpolitikák lényegében összhangban vannak az államháztartás területén a 2003-2005-re szóló ország-specifikus átfogó gazdaságpolitikai iránymutatással, amely az ír hatóságoknak a közpénzek elköltése hatékonyságának növelését, a középtávú költségvetési keret javítását és a nemzeti fejlesztési tervben az infrastruktúra-elemek rangsorolását ajánlotta.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/18

(1)

A Tanács 2005. február 17-én megvizsgálta Olaszország 2004–2008-ra szóló aktualizált stabilitási programját. A program részben megfelel a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmi és formai előírásaira vonatkozó magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek. A 2006-os és az azt követő évekre irányuló költségvetési célok elérése érdekében előirányzott további intézkedésekre vonatkozóan a Tanácsnak információra lett volna szükség a kiigazítás pályájának és összetételének pontos értékelése céljából. Ennek megfelelően Olaszország felkérést kap arra, hogy a magatartási kódex előírásait teljes mértékben tartsa be.

(2)

A program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv a körülbelül 2004 közepén rendelkezésre bocsátott információkra épül. A program szerint a GDP növekedése várhatóan felgyorsul: a 2004-ben 1,2 %-os növekedés 2005-re 2,1 % lesz, majd aztán körülbelül 2,3 %-os átlagértéken marad a program időtartamának végéig. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint ez a forgatókönyv a növekedésre vonatkozóan némiképp kedvező feltételezéseket tartalmaz, egyrészt mivel a jelenlegi előrejelzésekben 2005-re vonatkozóan a növekedést illetően magas értékek szerepelnek, másrészt a várható növekedés középtávú alakulására is viszonylag optimista becslések születtek. A programnak az árak alakulására vonatkozó – a GDP deflátor alapján mért – előrejelzései realistának tűnnek (2).

(3)

A program célkitűzése a nominális költségvetési hiány fokozatos csökkentése a GDP 2,9 %-áról, ami 2004-ben várható, a 2005-re célul tűzött 2,7 %-os értéken keresztül a GDP 0,9 %-ára 2008-ban. Ennélfogva a program középtávra már nem tervez egyensúlyközeli helyzetet vagy többleti pozíciót. A ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg a programidőszak alatt az állandó jellegű intézkedések eredményeként várhatóan 1,1 százalékponttal javul, a kiigazítás nagy része (0,5 százalékpont) 2006-ra várható. Bár 2005-ben a ciklikusan kiigazított egyenleg várhatóan nem javul, az egyedi intézkedések nagy részének helyébe állandó intézkedések lépnek. Az előző aktualizált változattal szemben a nominális hiány mértékét jelző számadatok több mint 1 százalékponttal növekedtek, és a tervezett kiigazítás is valamelyest kevésbé kedvező makrogazdasági forgatókönyvet követ. Mindazonáltal, mivel a ciklikus körülmények, melyek mérésére a keresleti többlet szolgál, szinte változatlanok, a hiány felülvizsgálatának nagy része strukturális jellegű.

(4)

Fennáll a programban előirányzottnál kedvezőtlenebb költségvetési eredmény kockázata. Különösen 2005-re vonatkozóan, amikor a biztonsági sávok szűkre szabottak, a tervezettnél kisebb mértékű gazdasági növekedés, kisebb eltérések az előirányzott, a GDP több mint 2 %-át kitevő költségvetési korrekcióhoz képest, néhány egyedi intézkedéshez fűződő kockázat, illetve az ANAS (útkarbantartásért felelős vállalat) esetleges átsorolása a GDP 3 %-ában megállapított referenciaérték túllépésének kockázatát hordozzák. 2006 és az azt követő évek tekintetében – az eddigi tapasztalatok alapján – nem zárható ki, hogy a programban előirányzott célok eléréséhez szükséges költségvetési kiigazításra túl alacsony értéket határoztak meg. A kockázatértékelés fényében elmondható, hogy a költségvetés irányvonalai legalább 2006-ig nem biztosítanak elég széles biztonsági sávot ahhoz, hogy a költségvetési hiány normális makrogazdasági ingadozások mellett ne lépje túl a GDP 3 %-át jelentő határértéket. Továbbá nem biztosítja megfelelő mértékben a stabilitási és növekedési paktum azon középtávú célkitűzését sem, hogy az egyenleg a programidőszak végére elérje az egyensúlyközeli helyzetet.

(5)

Az adósságráta a becslések szerint 2004-ben a GDP 106 %-át éri el, ez a 2003-as szinthez képest alig kevesebb, viszont jóval meghaladja a Szerződésben előírt referenciaértéket, a GDP 60 %-át. A program adósságrátára vonatkozó előrejelzései a programidőszak során – az ambiciózus privatizációs tervnek, illetve ezzel együtt az elsődleges egyenleg fejlődésének és a gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően – 8 százalékpontos csökkenést irányoznak elő. Az adósságcsökkentés gyorsabb ütemét akadályozzák az államadósság növekedését eredményező vonal alatti műveletek – átlagosan a GDP több mint 2 százalékpontjával évente. Az adósságráta a vártnál kedvezőtlenebb módon alakulhat, nevezetesen egyrészt a fent említett költségvetési célkitűzésekhez fűződő kockázatok, másrészt a stock-flow kiigazításokhoz kapcsolódó fennmaradó bizonytalanságok miatt.

(6)

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága tekintetében úgy tűnik, Olaszország valamelyest kockázatos helyzetben van. Ugyanakkor a nyugdíjreform 2004-ben történt elfogadása fontos lépés a lakosság elöregedésének költségvetési következményeinek kezelése tekintetében, és hozzájárul ahhoz, hogy Olaszország ezen a téren javítson helyzetén. Olaszország viszonylagosan kedvező helyzetben lehet, feltéve, hogy a költségvetési célkitűzéseket teljes körűen végrehajtja, hogy az elfogadott nyugdíjreformból származó megtakarítások mértéke megfelel a várakozásoknak, és a nagy elsődleges többleteket tartalmazó stratégiától való bármely eltérés – amely hatékony módon gyors adósságcsökkentéshez vezet – azonnali kiigazításra kerül.

(7)

A programban vázolt gazdaságpolitika az államháztartást illetően részben megegyezik a kifejezetten az országra vonatkozó átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal. Egyrészt a program középtávon nem tervez egyensúlyközeli vagy többlettel jellemezhető pozíciót. Másrészt a költségvetési célkitűzések nem biztosítják a ciklikusan kiigazított egyenleg legalább 0,5 százalékpontos évenkénti növekedését, bár elismert tény, hogy a strukturális költségvetési egyenleg (az egyszeri műveletek nettó értéke) javulása a GDP áltagosan 0,5 százalékpontját éri el évente. Harmadrészt a tervezett 2005-ös adócsökkentés egy része átmeneti intézkedésekből kerül finanszírozásra. Végül pedig a program nem tájékoztat megfelelő mértékben a kiadások ellenőrzését megerősítő folyamatok működéséről, és nem határozza meg a regionális kiadások finanszírozásának konkrét forrásait sem.

i)

a hiányra vonatkozó 2005-ös célkitűzések megvalósításához szükséges lépések megtétele;

ii)

az egyensúlyközeli költségvetési helyzet elérése a programidőszak végéig, ennek érdekében a szükséges erőfeszítések megtétele a strukturális területeken 2006-ban és az azt követő években; és

iii)

az adósságnak a GDP-hez viszonyított arányának gyorsabb ütemű csökkentése a Szerződésben meghatározott, a GDP 60 %-át kitevő referenciaértékhez való közelítés érdekében, különös figyelmet fordítva – a nettó hitelfelvételen kívül – az adósságráta mértékét módosító tényezőkre.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/21

(1)

A Tanács 2005. február 17-én vizsgálta meg Málta aktualizált konvergenciaprogramját, amely a 2004-től 2007-ig terjedő időszakra szól. A program összességében megfelel a magatartási kódexnek, az előre jelzett közkiadások lebontott számadatainak kivételével. Az áradatok nem felelnek meg az összehangolt maastrichti meghatározásoknak. Ezért Máltát felkérik, hogy teljes mértékben tegyen eleget az adatszolgáltatási követelményeknek.

(2)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyvnek megfelelően a reál-GDP növekedés 0,6 %-ról (2004-ben) átlagosan 1,8 %-ra nő a programidőszak során. A jelenleg rendelkezésre álló információ szerint e forgatókönyv növekedési feltételezései megvalósíthatónak tekinthetők. A program inflációval kapcsolatos előrejelzései is valósnak tűnnek.

(3)

A Tanács 2004. július 5-i határozott arról, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn, és ajánlást fogalmazott meg ennek 2006-ig történő kiigazítására.

(4)

A program célja, hogy 2006-ban a hiány a GDP 3 %-ában megállapított referenciaérték alá csökkenjen. A költségvetési konszolidáció a bevételek növelését célzó intézkedésekre és a kiadások csökkentésére épül. Az államháztartási hiány a GDP 5,2 %-áról (2004) 2006-ban 2,3 %-ára, 2007-ben pedig 1,4 %-ára csökken. Az előző programhoz képest az aktualizált program lényegében változatlan makrogazdasági forgatókönyv mellett megerősíti a tervezett kiigazítást.

(5)

A program költségvetési terveinek kockázatai összességében arányosnak tűnnek. Egyrészt az 5,2 %-os általános költségvetési hiányra vonatkozó 2004-es költségvetési cél elérhető, másrészt 2005-ben és azután a makrogazdasági forgatókönyv, a hiány csökkentésére irányuló bejelentett intézkedések jellege, valamint a programban ismertetett költségvetési előrejelzések a jelenleg vázolt külső környezetben összességében megvalósíthatóvá teszik a konszolidáció folyamatát.

(6)

Tekintettel e kockázatértékelésre a program költségvetési irányultsága elegendőnek tűnik ahhoz, hogy 2006-ig a GDP 3 %-a alá csökkenjen a hiány, és megfelelő biztonsági tartalékot nyújt ahhoz, hogy a költségvetési hiány normális makrogazdasági ingadozások esetén se haladja meg e küszöbértéket. Nem biztos, hogy elegendő azonban a stabilitási és növekedési paktum középtávú célkitűzésének eléréséhez is, miszerint az ország a programidőszak alatt egyensúlyközeli költségvetési pozíciót megvalósításához.

(7)

A program szerint az adósságráta 2004-re eléri a GDP 73,2 %-át, míg 2003-ban ugyanez az érték 70,4 százalék volt. Ezt követően az előrejelzések szerint a programidőszak végére a GDP 70,4 %-ára csökken. A máltai hatóságok előrejelzése szerint a gazdasági növekedés, az elsődleges egyenleg fokozatos javulása és az eszközök értékesítése hozzájárul az adósságnak a GDP-hez viszonyított arányának csökkenéséhez 2005-től. Mindazonáltal számos tényező – amely részben ellensúlyozza a jelentős privatizációs bevételeket (ami 2005-ben és 2006-ban több, mint a GDP 2 %-a) – szükségessé teszi a vonal alatti műveletekre vonatkozó részletesebb információt és ezen műveletek szorosabb ellenőrzését.

(8)

Az elöregedő népességgel járó előrejelzett költségek következtében kétségessé válik az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága. A fenntarthatóság biztosításának a programban ismertetett stratégiája a költségvetési célok teljesítésétől függ. E stratégia tartalmazza a nyugdíj- és egészségügyi rendszer még ki nem dolgozott vagy végre nem hajtott reformjait is. A költségvetési célok elérésének sikertelensége valóban veszélyeztetné ugyan a fenntarthatóságot, de hosszú távon a reformfolyamat folytatása is fontos az életkorral összefüggő kiadások növekedésének visszaszorítása érdekében.

(9)

Összességében elmondható, hogy az aktualizálásban kifejtett gazdaságpolitikák messzemenően összhangban állnak az átfogó ország-specifikus gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az államháztartás területén. A program összhangban van az államháztartási hiány Tanács által ajánlott csökkentésével.

i)

meg kell tennie a szükséges lépéseket a túlzott hiány kiigazításának biztosítására 2006-ban;

ii)

biztosítania kell, hogy az adóssághányad kielégítő ütemben csökkenjen a Szerződés által a GDP 60 %-ában megállapított referenciaérték alá; és

iii)

további előrelépést kell tennie a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer reformjának kidolgozása és végrehajtása terén.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/23

(1)

A Tanács 2005. február 17-én megvizsgálta Lengyelország aktualizált konvergenciaprogramját, amely a 2004–2007 közötti időszakra szól. A program részben megfelel a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek. Az államháztartási bevételek és kiadások összetételére vonatkozó ESA95 adatok minősége nem felel meg teljes mértékben az ESA95 statisztikai szabványoknak. A program eltér továbbá a magatartási kódexben az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága vonatkozásában meghatározott adatszolgáltatási követelményektől. Ennek megfelelően Lengyelország felkérést kap az adatszolgáltatási követelményeknek való teljes megfelelésre.

(2)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a 2004-es 5,7 %-ról 2005-ben és 2006-ban átlagosan 4,9 %-ra lassul, mielőtt 2007-ben visszanyeri lendületét, és eléri az 5,6 %-ot. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ez a forgatókönyv meglehetősen kedvezőnek tűnő növekedési feltételezéseket tükröz. Amennyiben a 2005-re és 2006-ra vonatkozó növekedési prognózisok valószerűek, a program utolsó évének növekedési előrejelzése magasnak tűnik. Különösen, a GDP növekedésének 2007-ben történő felgyorsulásával kapcsolatos prognózis meglehetősen optimista feltételezéseket tükröz a potenciális kibocsátás növekedésére és a hazai kereslet erejére vonatkozóan. A program inflációra vonatkozó prognózisai alacsonynak tűnnek.

(3)

A Tanács 2004. július 5-én úgy határozott, hogy Lengyelországban túlzott hiány áll fenn, és annak 2007-re történő kiigazítására irányuló ajánlást fogalmazott meg. Az aktualizált program alapjául szolgáló költségvetési stratégia célja az államháztartási hiánynak a GDP 3 %-a alá szorítása 2007-re, valamint az adósságrátának a GDP 60 %-a alatt tartása, ideértve a nyugdíjrendszer második pilléréhez való hozzájárulásokat (ezek becsült hatása körülbelül a GDP 1,5 %-a évente), amelyeket – az Eurostat határozatának megfelelően – legkésőbb 2007-re az államháztartáson kívülre kell besorolni. Az aktualizált program a hiány fokozatos csökkenését irányozza elő, a 2004-es GDP-arányos 5,4 %-ról 2007-ben a GDP 2,2 %-ára. A 2004. májusi programmal összehasonlítva a legjelentősebb eltéréseket az adósság GDP-hez viszonyított arányának jelentős mértékű – átlagosan megközelítőleg 4,3 százalékponttal való – lefelé történő módosítása adja, valamint az államháztartási hiány célértékének felfelé módosítása a GDP 0,7 %-ával 2007-ben, a gazdasági növekedésben prognosztizált fellendülés ellenére.

(4)

A 2005–2007 közötti időszak fiskális konszolidációja a Hausner-tervben szereplő átfogó intézkedéscsomag végrehajtásának eredménye lenne, amelynek – teljes végrehajtása esetén – a költségvetésre gyakorolt összhatása a becslés szerint a GDP 4,7 %-át tenné ki (az előző programhoz képest ez 0,6 százalékpontos csökkenést jelent). Ugyanakkor folyamatban van egy jelentős állami beruházási program végrehajtása, amely az állami beruházások arányát a 2003-as GDP-arányos 3,4 %-ról 4,1 %-ra növeli a program ideje alatt, szemben a GDP 2,4 %-át kitevő 2004-es uniós átlaggal.

(5)

Fennáll a kockázata annak, hogy a költségvetési eredmény rosszabb lesz a hiánynak 2007-re a GDP 3 %-a alá csökkentést célzó program prognózisánál. A Hausner-tervben előirányzottintézkedések késedelmes vagy nem teljes körű végrehajtásának kockázata, amit a 2004. májusi program értékelése említ, már megvalósulni látszik. A jogalkotási eljárásokat igénylő, de a 2005-ös költségvetésben már szereplő fennmaradó intézkedések végrehajtását még mindig bizonytalanság övezi. A hiány célértékei változatlanok maradtak annak ellenére, hogy a Parlament két fontos intézkedést elutasított. Az aktualizált programban bemutatott, további bevételekre és kiadási megtakarításokra irányuló intézkedéseknek legalább a fele nem világosan körülhatárolt. További kockázatot jelentenek a függő kötelezettségek, amelyeket ebben az összefüggésben ennek megfelelően figyelemmel fognak kísérni. A hiányra vonatkozó célok elérése függ a program teljes idejére prognosztizált magas GDP-növekedéstől is. Ezen túlmenően a tőkefedezeti nyugdíjrendszer nyilvántartása továbbra is az államháztartási szektoron belül történik, ami az Eurostat által megadott átmeneti időszakban megengedett. A 2007. márciusi értesítéssel és a besorolás tekintetében végrehajtott változtatással kezdődően a hiányszintet körülbelül 1,5 százalékponttal felfelé kell kiigazítani. Ez a kiigazítás azt jelenti, hogy az aktualizált program alapján és a további megtakarítási intézkedések hiányában Lengyelország nem tudja 3 % alá szorítani a hiányt a program utolsó évében.

(6)

Az aktualizált programban az adósságráta a becslések szerint elérte a GDP 45,9 %-át 2004-ben, szemben a 2004. májusi konvergenciaprogram 49 %-os előrejelzésével, és a Szerződésben előirányzott, a GDP 60 %-ának megfelelő referenciaérték alatt maradt. A program prognózisa szerint az adósságráta halmozottan 1,8 százalékponttal növekszik a 2004–2007 közötti időszak alatt, növekedése csak a program utolsó évében torpan meg.

(7)

A 2020 utáni évekre vonatkozó költségvetési prognózisok hiánya miatt nehéz értékelni a lengyel államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, mivel a népességöregedés költségvetési hatásának legnagyobb része valószínűleg 2020 után érvényesül. Mindazonáltal a rendelkezésre álló információk alapján nem zárhatók ki bizonyos kockázatok. Változatlanul fennállnak a hosszú távú költségvetési trendek megerősítését célzó politikák költségvetési hatásának bizonytalanságai. A tervezett költségvetési konszolidáció szigorú középtávú végrehajtása hosszú távon hozzájárul a fenntartható pozícióhoz.

(8)

A aktualizált programban bemutatott gazdaságpolitikák részben összhangban vannak az ország-specifikus átfogó gazdaságpolitikai iránymutatással az államháztartás területén. A program egyrészről összhangban van az államháztartási hiány Tanács által javasolt csökkentésével, és a csökkenés alapjául a Hausner-terv végrehajtása szolgál. Másrészről lehetséges, hogy a program intézkedései nem elégségesek az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához.

i)

a költségvetési korrekció megerősítése 2005 után és a hiányra vonatkozó cél csökkentése 2007-re;

ii)

a Hausner-tervben foglalt strukturális intézkedések teljes körű végrehajtásának biztosítása, és alternatív intézkedések bevezetésére irányuló további erőfeszítések megtétele, amennyiben a végrehajtás kockázatai megvalósulnak.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/26

(1)

2005. február 17-én a Tanács megvizsgálta Szlovákiának a 2004–2007. közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját. A program megfelel a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek.

(2)

A program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv átlagosan 5 %-os GDP növekedéssel számol, ami 2005-ben 4,5 %-ra esik vissza (a külső hozzájárulás nagymértékű csökkenése miatt), és közel 5,5 %-ra nő 2007-ben (amikor a külső hozzájárulás várhatóan visszaáll a korábbi mértékre). A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy ez a forgatókönyv valószínűsíthető növekedési feltételezéseket tükröz. A program inflációra vonatkozó előrejelzései alacsonyak, melyek megvalósulása csak akkor valószínűsíthető, ha szigorúan határok közé szorítják a 2004. évi magas általános infláció másodlagos hatásait.

(3)

A Tanács 2004. július 5-én határozott arról, hogy Szlovákiában túlzott hiány áll fenn és ajánlásokat fogalmazott meg a túlzott hiány 2007-re történő kiigazítsa érdekében. A program aktualizált változata a hiányt – a Tanács 104. cikk (7) bekezdése alapján tett ajánlásával összhangban – 2007-re a GDP 3 %-át kitevő referenciaérték szintjére kívánja csökkenti (nem számítva a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékokat – a GDP 0,4 %-a 2005-ben, 1 %-a 2006-ban és 1,1 %-a 2007-ben). Az összesített és elsődleges államháztartási hiány csökkentésére irányuló erőfeszítések a kiigazítási időszak végére összpontosulnak: mindkét mutató várhatóan 2006-ig alapvetően változatlan szinten, a GDP 3,8 %-án, illetve 1,5 %-án marad, és a tervezett átfogó 0,8 százalékponttal való átfogó kiigazítást csökkentést 2007-re halasztják. A nyugdíjrendszer tőkefedezeti pillére 2005-ben történő bevezetésének hatásai nélkül is a hiány csökkentését főleg az utolsó két évben hajtják végre. A 2004. májusi programhoz képest, amelyben a kiigazítást a kiadások alapján kívánták végrehajtani, az aktualizált változata a hiánynak a kiadások visszafogása és a bevételek növekedése által történő kiigazítását tervezi. A kedvezőbb makrogazdasági forgatókönyv ellenére az aktualizált változat meglehetősen közel áll az előző programban tervezett korrekciós pályához, ezért kevésbé ambiciózusnak tűnik. A múltban történt jelentős konszolidációs eredmények és a nyugdíjreform hatása ellenére a hiány csökkentési ütemének felgyorsítása – különösen 2005-ben – segítené Szlovákiának az euro bevezetésére irányuló stratégiája megvalósítását, javítaná az ország költségvetésének hitelességét az ERM2 szempontjából, csökkentené a ciklikusságot, és segíthetne a felértékelődés okozta nyomás enyhítésében. Ez lehetővé tenné továbbá az egyensúlyközeli, vagy többletet tartalmazó strukturális költségvetési helyzet elérését, valamint elegendő biztonsági tartalékot nyújtana ahhoz, hogy a költségvetési hiány normális makrogazdasági ingadozások esetén se lépje túl a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket.

(4)

A program költségvetési előrejelzéseinek kockázatai összességében arányosnak tűnnek a program teljes időtartamára nézve. Az adott makrogazdasági feltételezések alapján a vonatkozó időszak során a bevételek felfelé térhetnek el. A nyugdíjreform hatása vonatkozásában meglévő bizonytalanságok kiegyensúlyozottak. Az EU alapok (és társfinanszírozás) felhasználása valószínűleg kisebb mértékű lesz, mint a 2004. és 2006. közötti költségvetésben szereplő terv, mivel a befogadási képesség ebben az időszakban még mindig fejlődő tendenciát mutat. Ez azonban 2007-re túllépheti a tervezett összeget, ha a halasztott kiadások végrehajtása terén megfelelő mértékben behozzák a lemaradásokat. Végül a 2006-ra tervezett parlamenti választások bizonytalanságot okoznak, különösen arra nézve, hogy 2007-ben milyen mértékben hajtják végre a kiadások további visszafogását. Ez utóbbi tényező a jelenlegi tervektől elmaradhat, illetve azokat túl is lépheti. Tekintettel e kockázatértékelésre, a programban ismertetett költségvetési politika elégendőnek tűnik ahhoz, hogy 2007-re, a program utolsó évére a GDP-arányos hiányt 3 %-ra csökkentsék, de a program nem nyújt semmilyen biztonsági tartalékot.

(5)

Az adósságráta a becslések szerint 2004-ben a GDP 43,0 %-a volt, ami jóval a Szerződésben előirányzott referenciaérték (a GDP 60 %-a) alatt van. A program előrejelzése szerint az adósságráta 2,5 százalékponttal növekszik a programidőszak során.

(6)

Szlovákia viszonylag kedvező helyzetben van az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának szempontjából, különösen a nyugdíj és az egészségügy területén elfogadott strukturális reformoknak köszönhetően. Azonban az említett intézkedések teljes megvalósítása a tervezett költségvetési konszolidációs folyamat végrehajtásával együtt kiemelt fontosságú a programidőszakban, valamint 2010-ig.

(7)

Az aktualizált változatban ismertetett gazdaságpolitikák lényegében összhangban állnak az átfogó ország-specifikus gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az államháztartás területén. Szlovákia megfelelő úton halad a túlzott hiánynak a Tanács által meghatározott határidőig történő kiigazításához.

i)

minden lehetőséget kihasználni a hiány gyorsabb csökkentésére, beleértve a vártnál nagyobb bevételek és a kiadási oldal megtakarításainak erre a célra való felhasználását, különösen 2005 folyamán;

ii)

a középtávú kiadások felső küszöbét kötelezőbb jellegűvé tenni;

iii)

ügyelni arra, hogy a 2004. évi magas infláció másodlagos hatásai ne befolyásolják a programban előterjesztett inflációs konvergenciapályát.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/29

(1)

A Tanács 2005. február 17-én megvizsgálta Finnország 2004-2008-ra szóló aktualizált stabilitási programját. A program nagymértékben megfelel az átdolgozott stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmi és formai magatartási kódexe adatszolgáltatási követelményeinek. Az alapvető feltételezések vonatkozásában néhány változó hiányzik. Ennek megfelelően a Tanács felkéri Finnországot, hogy teljes mértékben tegyen eleget az adatszolgáltatási követelményeknek.

(2)

A program alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyvnek megfelelően a reál-GDP növekedése a 3,2 %-ról (2004-ben) átlagosan 2,4 %-ra csökken a programidőszak során. A jelenleg rendelkezésre álló információ alapján a forgatókönyv meglehetősen óvatosnak tűnő növekedési feltételezéseket tükröz. A program inflációra vonatkozó előrejelzései valószerűnek tűnnek, és összhangban állnak a bizottsági szolgálatok becsléseivel.

(3)

Az előre jelzett, átlagosan a GDP 2 %-ának megfelelő éves költségvetési többlettel az aktualizált változat biztosítja a költségvetési pozíció fenntartását a program teljes időtartamára. A többlet alapvetően a társodalombiztosítási alapokban keletkezik, miközben a jelenleg kiegyensúlyozott központi költségvetésben a 2005-2007 közötti időszakban kis mértékű hiány keletkezik. A cél az, hogy a központi költségvetés 2007-re újra kiegyensúlyozott legyen. E cél eléréséhez a kormány az éves kiadásokra vonatkozóan határértékeket hagyott jóvá a 2004-2007 közötti időszakra. Az előző aktualizáláshoz képest az államháztartási többletre vonatkozó előrejelzések 2004. és 2007. között gyakorlatilag változatlanok.

(4)

Habár a finn közszektor továbbra is többletet képes felmutatni, a költségvetési eredmény az előre jelzettnél rosszabbul alakulhat, mivel az aktualizálásban ismertetett költségvetési alaptrendek csak részben foglalják magukban az 1,7 milliárd euró összegű adócsökkentéseket (a GDP 1,2 %-a), amelyek a 2,5 évre szóló, 2004. november végén megkötött átfogó bérmegállapodást egészítik ki. Mivel 2005-2007-re nem jelentettek be a kiadások csökkentésére irányuló terveket, a központi költségvetési hiány 2005-2007 között magasabb lenne a programban megadottnál, kivéve ha bevezetnek bevételt teremtő intézkedéseket, ami révén csökkenne az államháztartási többlet is. A kormány becslése szerint a bérmegállapodás és az adócsökkentések révén az államháztartási többlet 0,3 százalékponttal, körülbelül a GDP 1,9 %-ára esik vissza 2007-ben. A kormány azonban azzal számol, hogy a csomag a növekedési potenciál javítása és a munkahelyteremtés révén erősíti a gazdaság dinamizmusát, és ezáltal növeli a bevételt teremtő kapacitást.

(5)

Tekintettel e kockázatértékelésre a programok költségvetési irányultsága elégséges ahhoz, hogy a 2004-2008 közötti időszakban a stabilitási és növekedési paktum középtávú célkitűzése, az egyensúlyközeli pozíció fenntartható legyen. Elegendő biztonsági fedezetet nyújt a GDP-hiány 3 %-os küszöbének megsértésével szemben is – normál makrogazdasági ingadozás esetén – a 2004-2008 közötti időszakra.

(6)

Az adósságráta a becslések szerint 2004-ben elérte a GDP 44,6 %-át, ami jóval a Szerződésben előirányzott referenciaérték (a GDP 60 %-a) alatt van. A program szerint az adóssághányad 3,5 százalékponttal csökken a programidőszak során.

(7)

Úgy tűnik, hogy Finnország kedvező helyzetben van az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága tekintetében, az elöregedő népességhez kötődő, előre jelzett jelentős költségvetési kiadások ellenére. A programban felvázolt stratégia átfogó jellegű, és további adósság-konszolidációból, valamint strukturális reformokból áll, pl. a nyugdíjreform további lépéseiből, és a nyugdíj-korhatár megemelését célzó intézkedésekből. A végrehajtott és tervezett strukturális reformok kedvező hatást gyakorolnak az államháztartásra.

(8)

Az aktualizált változatban ismertetett gazdaságpolitikák messzemenően összhangban állnak az átfogó ország-specifikus gazdaságpolitikai iránymutatásokkal az államháztartás területén. Különösen jónak bizonyultak az első évben (2004-ben) a 2003-ban bevezetett, több évre szóló, kiadásokra vonatkozó határértékek, amikor a végleges költségvetési kiadás nem érte el a felső határt, és a 2005. évi költségvetésben javasolt kiadások is ezen határértékeken belül maradnak. A kiadásra vonatkozó keret politikailag kötelező erejű, így a továbbiakban is be kell tartani.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/31

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/32

(1)

Az Európai Bizottsághoz két, a De Beers Group vállalatcsoport (De Beers), illetve az ALROSA Company Limited (ALROSA) hivatalos aláírásával és pecsétjével ellátott vállalás érkezett a Szerződés 81. és 82. cikke, valamint az EGT-megállapodás 53. és 54. cikke szerinti, az e két vállalat közötti kereskedelmi megállapodásra irányuló bizottsági vizsgálat folyamán.

(2)

A jelen közleménnyel a Bizottság szándéka a De Beers és az ALROSA által javasolt, a bejelentett kereskedelmi megállapodásra vonatkozó előzetes bizottsági értékelésben kifejtett, versenyre vonatkozó aggályok eloszlatását célzó vállalások piaci összeegyeztethetőségének vizsgálata. A jelenleg zajló piaci összeegyeztethetőség vizsgálat eredményétől függően, a Bizottság szándékában áll a 2002. december 16-i, a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat elfogadása (1). Egy ilyen határozat elfogadása nem jelenti annak megállapítását, hogy volt-e, illetve továbbra is fennáll-e jogsértés.

(3)

2002. március 5-én a De Beers és az ALROSA Company Limited a 17. számú rendeletnek megfelelően bejelentette az Európai Bizottságnak a 2001. december 17-én megkötött kereskedelmi megállapodást. E kereskedelmi megállapodás értelmében az ALROSA ötéves időszak alatt évi 800 millió dollár értékben szállítana nyersgyémántot a De Beers-nek. A bejelentés idején ez az összeg az ALROSA termelésének körülbelül felét jelentette, és gyakorlatilag egyenlő az ALROSA által az előző években, a De Beers-szel kötött hasonló kereskedelmi megállapodások keretében a volt Szovjetunióból exportált nyersgyémánt mennyiséggel. Az említett kereskedelmi megállapodás értelmében annak végrehajtása az Európai Bizottság megerősítésétől függ, amely kimondja, hogy a kereskedelmi megállapodás nem sérti a Szerződés 81. és 82. cikkeit.

(4)

A De Beers a világ legnagyobb gyémántbányászati társasága. A kizárólagos tulajdonában álló dél-afrikai gyémántbányái mellett a De Beers a botswanai, a namíbiai és a tanzán kormánnyal közösen vegyes vállalatokat hozott létre a kitermelésre. A társaság az egész világon rendelkezik érdekeltségekkel a gyémántlelőhelyek feltárásához, a nyersgyémántkitermeléshez, felszínre hozatalhoz, értékbecsléshez, marketinghez, kereskedelemhez, metszéshez és csiszoláshoz, valamint az ékszerforgalmazáshoz kapcsolódó tevékenységekben, amelyek valójában lefedik a teljes gyémántkezelési folyamatot a bányától a vásárlóig.

(5)

Az ALROSA a világ második legnagyobb gyémántbányászati társasága, amely az orosz gyémánttermelés 98 %-áért felelős, így érték tekintetében Botswana után Oroszország a világ második legnagyobb gyémánttermelője. Az ALROSA az Orosz Föderáció teljes területén érdekeltségekkel rendelkezik a gyémántlelőhelyek feltárásához, a nyersgyémánt kitermeléshez, felszínre hozatalhoz, értékbecsléshez, marketinghez, kereskedelemhez, metszéshez és csiszoláshoz, valamint az ékszerforgalmazáshoz kapcsolódó tevékenységekben.

(6)

A Bizottság 2003. január 14-én a Szerződés 81. cikke szerint eljárást indított a De Beers és az ALROSA ellen, valamint a Szerződés 82. cikke szerint a De Beers ellen a 2002. március 5-én bejelentett kereskedelmi megállapodásra vonatkozóan, és hozzáférést biztosított a Bizottság ügyiratához.

(7)

2003. július 1-jén kiegészítő kifogási nyilatkozatokat küldtek a feleknek. Ezek egyetlen célja az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. és 54. cikkei jogalapjának a 2003. január 14-én kelt kifogási nyilatkozathoz való hozzáadása volt.

(8)

A (6) és (7) preambulumbekezdésekben említett kifogási nyilatkozatokat az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerinti előzetes értékelésnek kell tekinteni.

(9)

Az előzetes értékelés szerint a De Beers erőfölénnyel rendelkezik a nyersgyémánt világpiacán. A második legnagyobb versenytársával, az ALROSA-val közös bejelentett kereskedelmi megállapodás megkötésével a De Beers a nyersgyémántpiac jelentős nyersanyagforrása felett szerezne ellenőrzést, amelynek révén tovább növelné piaci részesedését és hozzáférést szerezne a gyémánt kibővített állományához, amelyhez más módon nem férne hozzá. Ez egyrészt kizárná az ALROSA-t mint az Oroszországon kívüli piac beszállítóját, másrészt növelné a De Beers jelenlegi piaci erejét azzal a hatással, hogy fékezné a verseny növekedését, illetve fenntartását a nyersgyémántpiacon.

(10)

Az előzetes értékelés szintén rámutatott arra, hogy a bejelentett kereskedelmi megállapodás szerint a De Beers a világ legnagyobb gyémántgyártójaként a legnagyobb versenytársa termelésének kb. felét forgalmazná. Tekintettel arra a tényre, amely szerint az értékesített mennyiségek jelentősek és a megállapodás a nyersgyémántpiac két legnagyobb vállalata között jött létre, az ezen a piacon zajló verseny a kereskedelmi megállapodás eredményeként jelentősen gyengülne.

(11)

Az eljárás alá eső felek 2003. március 31-én írásban válaszoltak a Bizottság kifogásaira, álláspontjaikat pedig 2003. július 7-én védték meg szóbeli meghallgatás során, azt hangsúlyozva, hogy nem értenek egyet a Bizottság előzetes értékelésével. Ennek ellenére felajánlották, hogy betartanak egy sor olyan vállalást, amely a Bizottság kételyeinek eloszlatását célozza. E vállalások rövid összefoglalása az alábbiakban található, a teljes, angol nyelvű változatot a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján teszik közzé: http://europa.eu.int/comm/competition/antitrust/cases.

(12)

A De Beers és az ALROSA vállalja, hogy az egymás közötti nyersgyémánt- értékesítés értékét fokozatosan csökkentik, valamint az ALROSA által a De Beers-nek értékesítendő nyersgyémánt maximális értéke nem haladja meg a következő táblázatban meghatározottakat:

(13)

2011-ben és azt követően a De Beers és az ALROSA kötelezettséget vállal arra, hogy az ALROSA által a De Beers-nek eladott nyersgyémántok maximális értéke évente nem haladja meg a 275 millió USA dollárt.

(14)

A De Beers és az ALROSA vállalja továbbá, hogy végrehajtja a vállalásokat egy, a bejelentett kereskedelmi megállapodással alapvetően (különösen az árképzésre vonatkozó rendelkezések, a válogatás és az értékbecslés tekintetében) megegyező kereskedelmi megállapodás keretében, amely ugyanakkor tartalmazza azt a kötelezettséget, amely szerint az ALROSA nem ad el a De Beersnek, illetve a De Beers nem vásárol az ALROSA-tól nyersgyémántot a (12) és (13) preambulumbekezdésekben meghatározottaknál nagyobb mennyiségben.

(15)

Mind a De Beers, mind az ALROSA kijelöl egy független harmadik felet arra, hogy ellenőrizze a De Beers és ALROSA által tett vállalásoknak való megfelelést. E független harmadik fél kijelölése és mandátuma a Bizottság jóváhagyásának tárgyát képezi. Az ALROSA és a De Beers vállalásainak teljesítéséről szóló jelentéseket évente kell benyújtani a Bizottsághoz.

(16)

A Bizottság szándékában áll, a piaci összeegyeztethetőségre irányuló vizsgálat eredményétől függően, az 1/2003/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat elfogadása. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az erre vonatkozó észrevételeiket e közlemény közzétételétől számított egy hónapon belül tegyék meg.

(17)

Az érdekelt harmadik feleket felkérik továbbá, hogy észrevételeik nem titkos változatát is nyújtsák be, amelyben az üzleti titkokat és egyéb titkos részeket törölték, vagy, amennyiben szükséges, azokat egy nem titkos összefoglalóval, vagy az „[üzleti titok]” vagy „[bizalmas]” szavakkal helyettesítik.

(18)

Az észrevételeket a Bizottsághoz e-mailen (COMP-GREFFE-ANTITRUST@cec.eu.int), telefaxon ((32-2) 295 01 28) vagy postai úton az alábbi címre lehet benyújtani, a borítékon feltüntetve a „COMP/E-2/A.38.381 – De Beers-ALROSA” hivatkozást:

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/34

1.

2005 május 27-én a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete szerint bejelentést kapott, amely szerint a BP p.l.c. („BP”, Egyesült Királyság) és a Nova Chemicals Corporation („Nova”, Kanada) közös irányítást szereznek a Tanács rendeletének 3. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint a „DutchCo” és a „SwissCo” vállalatok felett, újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján.

2.

Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.3578 – BP/Nova Chemicals/JV a következő címre:

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/35

1.

2005. május 17-én a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete 4. cikke szerint bejelentést kapott a Fortis Bank Nederland (Holding) B. V. („Fortis”, Hollandia) irányítása alá tartozó Fortis Private Equity Holding Nederland B. V. és a NIBCapital Bank N.V. („NIBCapital”, Hollandia) irányítása alá tartozó NIBCapital Principal Investments B.V. vállalatok tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbiek közös irányítást szereznek a Tanács rendeletének 3. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint a Sandd B.V. („Sandd”, Hollandia) illetve a Trimoteur Distribution Services B.V. („Trimoteur”, Hollandia) vállalatok felett, részesedés vásárlása útján. A Sandd jelenleg a Trimoteur teljes irányítása alatt áll.

2.

Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja. A Bizottság, a Tanács 139/2004/EK (2) rendelete alá tartozó, bizonyos összefonódásokra vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.3826 – Trimoteur/NIBCapital/Fortis/Sandd a következő címre:

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/36

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/37

—

Nds. Verwaltungskostengesetz vom 07.05.1962 (Nds. GVBl. S. 43), zuletzt geändert durch Artikel 20 des Gesetzes vom 20.11.2001 (Nds. GVBl. S. 701)

—

Gebührenordnung für die Veterinärverwaltung vom 22.03.1995 (Nds. GVBl. S. 63), zuletzt geändert durch die Verordnung zur Änderung der Gebührenordnung für die Veterinärverwaltung vom 14.09.2004 (Nds. GVBl. S. 322)

—

Erlasse zur BSE/TSE-Untersuchungsgebühr vom 15.12.2000, 10.01.2001, 30.04.2001, 24.01.2002 – Az. 107-42282/7-315

—

Décisions de la Commission du 16 novembre 2001 et du 8 décembre 2004 approuvant le programme d'initiative communautaire INTERREG III A entre la France et la Suisse, dans le cadre de la mise en œuvre du règlement no 1260/1999 du Conseil du 21 juin 1999 portant dispositions générales sur les fonds structurels,

—

Conseil Régional: Commission Permanente du 27 mai 2004,

—

Articles L 1511 et suivants du Code général des collectivités territoriales permettant aux collectivités territoriales d'intervenir dans le cadre de la création ou de l'extension d'activités économiques en accordant des aides directes et indirectes aux entreprises

M. le Président du Conseil Régional de Franche-Comté

Hotel de Region

4 Square Castan

25031 Besancon Cedex

—

Gebührengesetz NRW vom 23.8.1999 (GV NRW 1999 S 528)

—

Verwaltungsgebührenordnung des Landes Nordrhein-Westfalen vom 3. Juli 2001 in der jeweils geltenden Fassung (GV. NRW 2001 S. 262) zur BSE/TSE-Untersuchungsgebühr

—

Erlass zur BSE/TSE-Untersuchungsgebühr vom 8.12.2003 – Az. VI-1-42.21.09, 18.2.2004 – Az. VI-1-17.80.06 u. 42.21.00, 14.9.04 – Az. VI-1-17.80.06 u. 42.21.00

—

Tierseuchengesetz vom 11.4.2001 in der jeweils geltenden Fassung (BGBl. I. S. 506)

—

§ 23 des Ausführungsgesetzes zum Tierseuchengesetz vom 4.6.63 (GV.NRW 1963 S. 203) zur Kostenträgerschaft der Kreise und kreisfreien Städte für Probennahme und -versand

—

TSE-Überwachungsverordnung vom 13.12.2001 (BGBl. I. S. 4532) in der jeweils geltenden Fassung

—

Beihilfebeschluss der Tierseuchenkasse für Schlachtschafe und Schlachtziegen

—

Költségvetés: 990 000 euró

—

Támogatás összege: 990 000 euró

—

A támogatás a díjbevételekről való lemondás alapján valósul meg.

—

a szarvasmarhánál BSE hatósági megállapítása során,

—

más állatbetegségek, kivéve a járványszerű lefolyású állatbetegségek

—

valamely járványmegszüntetési program keretében öltek le

—

vagy emberi fogyasztás céljából vágtak le.

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/40

3.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 136/41

—

1997. április 2-i adásvételi megállapodás az állami részvénytársaság-nonprofit privatizációs ügynökség, a privatizáció alatt álló Latvijas Gaze állami részvénytársaság, a Ruhrgas Aktiengesellschaft és a PreussenElektra Aktiengesellschaft között.

—

A JSC Latvijas Gaze és a Lett Köztársaság közötti jogvitában 2003. június 19-én a svédországi Stockholmban hozott döntőbírósági ítélet.

a)

Zákon č. 303/1995 Z.z. o rospočtových pravidlách v znení neskoršich predpisov,

b)

Zákon č. 231/1999 Z.z. o štátnej pomoci v znani zákona č. 203/2004 – §4 ods. 1, pism.d),

c)

Výnos MK SR – 480/2004 – 1 o poskytovani dotácili v pôsobnosti MK SR