27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/1

---

Euro átváltási árfolyamok (1)

2005. április 26.

(2005/C 101/01)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2981
JPY	Japán yen	137,54
DKK	Dán korona	7,4489
GBP	Angol font	0,68115
SEK	Svéd korona	9,1453
CHF	Svájci frank	1,5418
ISK	Izlandi korona	82,46
NOK	Norvég korona	8,1315
BGN	Bulgár leva	1,9559
CYP	Ciprusi font	0,5821
CZK	Cseh korona	30,247
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar Forint	249,23
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6962
MTL	Máltai líra	0,4298
PLN	Lengyel zloty	4,2054
ROL	Román lej	36 183
SIT	Szlovén tolar	239,61
SKK	Szlovák korona	39,695
TRY	Török líra	1,7662
AUD	Ausztrál dollár	1,6661
CAD	Kanadai dollár	1,6112
HKD	Hong Kong-i dollár	10,1235
NZD	Új-zélandi dollár	1,7831
SGD	Szingapúri dollár	2,1384
KRW	Dél-Koreai won	1 296,54
ZAR	Dél-Afrikai rand	7,9119
CNY	Kínai renminbi	10,7437
HRK	Horvát kuna	7,3850
IDR	Indonéz rúpia	12 572,10
MYR	Maláj ringgit	4,933
PHP	Fülöp-szigeteki peso	70,519
RUB	Orosz rubel	36,0350
THB	Thaiföldi baht	51,257

---

(1)  

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/2

---

Közlemény a textiltermékekre vonatkozó egyedi védzáradék tekintetében a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikkének alkalmazásáról

(2005/C 101/02)

1.   BEVEZETÉS – AZ IRÁNYMUTATÁSOK CÉLKITŰZÉSEI

A textiltermékekre vonatkozó egyedi védzáradékokkal (a továbbiakban: TVEV) kapcsolatos, a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv által tartalmazott rendelkezéseket a 138/2003/EK tanácsi rendelet (1) beépítette az EU-jogba oly módon, hogy a 3030/93/EGK tanácsi rendeletet (2) új 10a. cikkel egészítette ki. Az új 10a. cikk szinte szó szerinti átirata a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv által tartalmazott szövegnek, a fő kiegészítés egy belső EU-s döntéshozatali eljárás kialakítása, amely alapján az ún. „komitológiai eljárást” (vö. a későbbi leírással) követően döntéseket fogadtak el.

A rendelkezés elfogadása óta az értelmezésre vonatkozóan számos kérdés merült fel, és aggodalmak is megfogalmazódtak az eljárásokban bevezetendő lehető legnagyobb átláthatóságra, valamint a bizottsági politika alkalmazása során a nagyobb kiszámíthatóságra vonatkozóan. A Bizottság, válaszul ezekre az aggodalmakra, a „Textília és ruházat 2005 után” című, 2004. október 13-i közleményében (3) jelezte, hogy hozzáférhetővé kívánja tenni „a Bizottság által követendőnek tartott eljárásokat és feltételeket tartalmazó iránymutatásokat a Tanács által elfogadott vonatkozó rendeletekkel összhangban a védzáradékok alkalmazására, különösen a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvben szereplő, textiltermékekre vonatkozó védzáradékra vonatkozóan”. Ez a közlemény útmutatást (a továbbiakban: iránymutatások) tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan kívánja alkalmazni a TVEV-t. Célja ezért az érdekelt felek tájékoztatása következőkről:

a)	a Bizottság megítélése szerint a TVEV alkalmazására vonatkozó kritériumok;

b)	a TVEV alkalmazására vonatkozó kérelmek gondos kezelésének és vizsgálatának tekintetében olyan, a Bizottság által alkalmazni szándékozott eljárások, amelyek bármely érdekelt fél számára lehetővé teszik, hogy részt vegyen az eljárásban.

Az iránymutatások azt a „korai figyelmeztető rendszert” is érthetővé teszik, amelyet a Bizottság azt arra vonatkozó döntésekor szándékozik használni, hogy vizsgálatot kezdjen-e és fokozottan konzultáljon-e Kínával, ha bizonyos „riasztási szinteket” elértek. Ez a TVEV jelenlegi alkalmazásának sérelme nélkül történik majd, amely alkalmazás a TVEV-ben meghatározott feltételektől függ majd.

Ezek az iránymutatások az érdekelt felek tájékoztatására szolgálnak és nem jogi eszközök. A Bizottság azon politikai szándékát tükrözik, amely a TVEV alkalmazására vonatkozó egyes eljárások és feltételek követésére irányul, ezért nem vezetnek jogilag megalapozott jogos elvárásokhoz a Bizottság által a vonatkozó rendeletekkel összhangban elfogadásra kerülő egyedi döntések tekintetében, amelyek a TVEV-n alapuló fellépések teljes megalapozottságát biztosító eseti vizsgálatok eredményei. Mivel a közösségi jogszabályok alapján a Bizottság széles hatáskörrel rendelkezik a TVEV alkalmazására vonatkozóan, ezek az iránymutatások azt teszik érthetővé az érdekelt felek számára, hogy a Bizottság hogyan szándékozik ezeket a hatásköröket gyakorolni.

2.   A TEXTILTERMÉKEKRE VONATKOZÓ EGYEDI VÉDZÁRADÉK LEÍRÁSA

A Kína WTO-hoz történő csatlakozásával foglalkozó munkacsoportnak a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvhöz (4) csatolt jelentése (5) a (242) bekezdésben olyan rendelkezést tartalmaz, amely feljogosítaná a WTO tagjait, hogy a Kínából érkező textil- és ruházati (T&R) termékek behozatalára védintézkedéseket hozzanak, mégpedig 2008 végéig (6). A rendelkezés (amelyet az 1. melléklet mutat be) fő elemei a következők:

a)	A hivatkozás feltételei : a záradék akkor alkalmazható ha „valamely WTO-tag úgy véli, hogy a T&R termékek Kínából származó behozatala (…) a piac zavara folytán azzal fenyeget, hogy hátráltatja e termékek kereskedelmének rendes fejlődését.”

b)

A tervezett védintézkedés . A záradék alkalmazására azzal kerül sor, hogy a záradékra hivatkozó tag konzultációkat kér. Két lépésről van szó: a) a konzultációkérést követően Kína egyetért azzal, hogy a kérés tárgyát képező vonatkozó termékkategória érintett országba irányuló szállítmányait a konzultációkérés hónapját megelőző legutóbbi 14 hónap első 12 hónapja folyamán exportált mennyiségnél 7,5 %-kal (a gyapjútermékek esetében 6 %-kal) magasabb szintre korlátozza; b) kölcsönösen elfogadott megoldás hiányában az érintett WTO-tag keretmennyiségeket vezethet be az ilyen mennyiségekre. Az ilyen intézkedések csak egy évig lehetnek hatályban. Az azonban, hogy meghosszabbíthatóak-e, értelmezés kérdése, mivel a szöveg szerint „az e bekezdés alapján megtett intézkedés nem maradhat hatályban egy évnél tovább, újbóli alkalmazás nélkül”, így nyitva marad a záradék új alkalmazásának lehetősége ugyanazon termékek vonatkozásában az egyéves időszak lejárta után.

Meg kell jegyezni, hogy a TVEV egy átmeneti jellegű, kivételes rendelkezés, amely nem kapcsolódik a WTO egyéb, védintézkedésekkel kapcsolatos rendelkezéseihez vagy eljárásaihoz. Egyedülállósága, amely magában foglalja azt, hogy az ezekkel az iránymutatásokkal követett megközelítés nem alkalmazható más védintézkedésben, abból a tényből fakad, hogy célja egy kiegészítő eszköz biztosítása a kontingensmentes rendszerre való átmenet megkönnyítése céljából, amely a textil- és ruházati termékekről szóló WTO-megállapodás (TRM) 2004. december 31-i megszűnésétől lesz hatályos, figyelemmel Kínának a WTO-hoz történő csatlakozására hét évvel a TRM megkötéséről szóló tárgyalásokat követően. A rendelkezés megfogalmazása egyúttal rendkívül homályos, amely viszonylag széles diszkrecionális határok között és kis felelősséggel alkalmazható a WTO-ban.

Az alkalmazásra vonatkozó követelményei alacsonyabbnak tűnnek, mint az egyéb hatályos, védintézkedésekkel kapcsolatos WTO-rendelkezések esetében. Ez annak a ténynek tulajdonítható, hogy a TVEV alapján rendelkezésre álló intézkedések hatálya (csak mennyiségi korlátok) és időtartama korlátozottabb (legfeljebb egy év), mint az egyéb védintézkedésekre vonatkozó eszközök esetében.

3.   A TVEV ÁTÜLTETÉSE AZ EU-JOGBA

A TVEV-t a 2003. január 21-i 138/2003/EK tanácsi rendelet építette be a közösségi jogba, kiegészítve a 3030/93/EGK tanácsi rendeletet egy új 10a. cikkel, amely hasonlít a jegyzőkönyvben szereplő szöveghez (lásd a 2. mellékletet) és felhatalmazta a Bizottságot a mechanizmus alkalmazására. A Bizottság így felhatalmazást kapott a textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal való konzultáció mellett egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére döntéshozatalra a konzultációkéréssel (amely Kína önkorlátozásának kivetését váltja ki), illetve a korlátozások kivetésével kapcsolatban. A közösségi jog általános elveivel összefüggésben e rendelkezés szabályozza a TVEV Közösségen belüli alkalmazását.

Mielőtt a Bizottság hivatalos konzultációkat kér Kínával vagy mielőtt megszorításokat vet ki, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikkének értelmében, amelynek jogi rendelkezéseit szintén a 2. melléklet tartalmazza (7), a Bizottság a javasolt intézkedésekről benyújt egy tervezetet a textiltermékekkel foglalkozó bizottsághoz, és miután a bizottság minősített többséggel megerősítően szavaz, elfogadja azt. A minősített többség hiányában a Bizottság haladéktalanul benyújt egy javaslatot a Tanácshoz, amelyet a Tanács elutasíthat, módosíthat, visszavonhat minősített többséggel. Amennyiben azonban a Tanácsnak nem sikerül egy hónapon belül állást foglalnia minősített többséggel, a Bizottság elfogadja a javasolt intézkedéseket. Abban az esetben, ha a Tanács minősített többséggel ellenzi az intézkedést, a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia azt, és vagy egy módosított javaslatot készíthet, újra benyújtja javaslatát, vagy jogalkotási javaslatot nyújt be; ha egy hónapon belül a Tanács határozata nem születik meg, a Bizottságnak el kell fogadnia a jogszabályt.

E közlemény azokat a kritériumokat teszi érthetővé, amelyeknek megfelelően a 4. szakaszban szereplő döntéseket hozzák, és a panaszok kezelésére, valamint a döntéshozatalra vonatkozó eljárásokat, amelyeket az 5. szakasz tárgyal. Bemutatja a „korai figyelmeztető rendszert” is, amelyet úgy dolgoztak ki, hogy a piaczavarás és következésképpen a védintézkedések igénybevételének kockázatát minimalizálja (6. szakasz). Végül említésre kerül a behozatal néhány szintje, amelyek alatt a Bizottság elvileg nem szándékozik alkalmazni a védzáradékot (7. szakasz).

4.   A TVEV ALKALMAZÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSAI ÉS FELTÉTELEI

A TVEV akkor alkalmazható, ha „a Kínából származó, a TRM hatálya alá tartozó textil- és ruházati termékek Közösségbe történő behozatala azzal fenyeget, hogy a piac zavara folytán hátráltatja e termékek kereskedelmének rendes fejlődését.” Számos, az alábbiakban felsorolt kulcselem magyarázatot érdemel. E magyarázat nem tekintendő sem kötelezőnek, sem hitelesnek, csupán a Bizottság ezen elemekre vonatkozó, az érdekelt felek javára történő értelmezését jelenti.

a)   A zavar okai

A zavar – a piac zavara folytán a kereskedelem zavaros fejlődése – oka „a Kínából származó, a TRM hatálya alá tartozó textil- és ruházati termékek behozatala” kell, hogy legyen. A termékek származása – mint az a Közösségben hatályban levő szabályokkal összhangban megállapításra került – a mérvadó, függetlenül attól, hogy közvetlenül Kínából vagy egyéb közbeeső területeken keresztül érkeznek. Az érintett termékeknek a textil- és ruházati termékekről szóló WTO-megállapodás (TRM) hatálya alá kell tartozniuk.

b)   „A textil- és ruházati termékek kereskedelme rendes fejlődésének hátráltatására vonatkozó fenyegetés”

A WTO-csatlakozási tárgyalásokon Kínával megegyezés született a TVEV-ről mint a különösen a TRM-ben végbement liberalizációt követően rendelkezésre álló kiegészítő védelmi mechanizmusról, hogy figyelemmel legyenek Kína nagyon fontos termelési és kiviteli potenciáljára a textil- és ruházati termékek vonatkozásában. Célkitűzése különösen az volt, hogy az ágazatban 2005-től uralkodóvá váló kontingensmentes kereskedelmi környezetre történő, lehető legsimább átmenetet biztosítsa. Ebből az okból a TVEV alkalmazását az válthatja ki, ha a Kínából érkező behozatal alakulása „azzal fenyeget, hogy hátráltatja a textil- és ruházati termékek kereskedelmének rendes fejlődését.”

Egy ilyen elvet sem a WTO joga vagy joggyakorlata, sem az EU-s jogszabályok nem határoznak meg. Annak megállapítása érdekében, hogy a textil- és ruházati termékek „kereskedelmének rendes fejlődését” veszély fenyegeti-e, a Bizottság a behozatal gyors emelkedését vagy hullámzását veszi figyelembe fő jelzésként, abszolút vagy relatív értéken. Egy kis százalékos változást nem lehet elegendőnek tekinteni a TVEV alkalmazásának kiváltásához. A növekedésnek gyorsnak és meredeknek kell lennie, olyannyira, hogy egy adott termék vagy termékcsoport kereskedelmi rendjében jelentős változásként lehessen értékelni. Vonatkozhat a behozott mennyiségekre vagy a behozott termékek értékére vagy mindkettőre. Az olyan termékek több tíz százalékpontos emelkedése például, amelyek esetében Kína már meghatározó szállító – vagy azokban az esetekben, amikor Kína kontingensei relatív értéken alacsonyak voltak – 2005-ben több hónapon keresztül, összehasonlítva 2004 hasonló időszakával, a behozatal gyors növekedésének minősülhet.

Ebben az összefüggésben az olyan növekedéseket, mint a 6. szakasz A. és B. táblázatában jelzettek, elvileg lehet úgy tekinteni, hogy „azzal fenyegetnek, hogy hátráltatják a textil- és ruházati termékek kereskedelmének rendes fejlődését”. Ugyanakkor a Bizottság elvileg úgy véli, hogy a behozatal bizonyos, a 7. szakaszban jelzett növekedési mértékei alatt nincs szó „a kereskedelem zavaros fejlődéséről”, mivel a kontingensek eltörléséből eredő rendes következménynek tekinthetők az egyes megnövekedett behozatalok.

A behozatal ilyen gyors növekedésének nem kell abszolút értékűnek lennie, relatív értékű is lehet. Ha azonban a növekedés csak relatív értékű, nyilvánvalóan gyengébb és nehezebben indokolható lesz a tervezett fellépés esete, kivéve, ha a behozatalra bizonyos körülmények között került sor (például jelentős áresések vagy például az euro-mediterrán- vagy AKP-partnerországokból az EU-ba irányuló jelentős exportcsökkenések esetén), és így „fenyeget azzal, hogy hátráltatja a kereskedelem rendes fejlődését.” Különösen a Kínából érkező, megnövekedett, relatív vagy abszolút értékű behozatal esetében, amelyet nem lehet behozatali hullámnak tekinteni, jelentős tényezőként figyelembe kell venni az importár alakulását , amelyet általában átlagos egységnyi importárként kell megállapítani, mivel behozatali statisztikák alapján határozható meg. Az átlagos egységnyi importárak jelentős csökkenése (különösen, ha egyéb szállítókkal összehasonlítva áralákínálás van) az ilyen behozatalnövekedéssel együtt valószínűleg a piac zavarát eredményezik, és „a kereskedelem rendes fejlődésére” veszélyt jelentenek.

c)   Piaczavarás

A WTO és az EK egyéb védintézkedési eszközeinek meghatározásaiból és gyakorlatából (8) kiindulva akkor lehet a piac zavaráról beszélni, ha egy termék vagy termékkategória behozatala abszolút vagy relatív értékű, gyors növekedést mutat, vagy olyan körülmények között történik, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak lényeges kár kiváltásához, vagy lényeges kárral fenyegetnek a közösségi iparág tekintetében. A piac zavarának megállapítása során többek között az olyan tényezőket veszik figyelembe, mint az érintett behozatal mennyisége, az ilyen behozatalnak az ilyen termékek uniós árára gyakorolt hatása, és az ilyen behozatalnak az ezeket a termékeket előállító uniós iparágra gyakorolt hatása.

A „piaczavarás” e nemzetközileg elfogadott meghatározásával összhangban nincs szükség tényleges kár bekövetkeztére, mivel ilyen esetben már túl késő lenne ahhoz, hogy egy intézkedés hatékony lehessen, ezért egy ilyen kárra vonatkozó fenyegetés is elégséges lehet. A kárra vonatkozó fenyegetést meg kell azonban állapítani, nem lehet feltételezett: közvetlenül fenyegetőnek kell lennie, és a behozatal aktuális alakulásából kell következnie. E tekintetben a kárral való fenyegetés meglétének figyelembe vételére vonatkozó követelménynek a behozatal abszolút vagy relatív értékű, tényleges, gyors növekedésének kell lennie. A puszta valószínűség, hogy egy ilyen növekedésre sor kerülhet – például az importkontingensek eltörlését követően – nem lehet elég. Az ilyen gyors behozatalnövekedést különösen oly módon kell megállapítani, hogy egy adott (két vagy három hónapnál nem rövidebb) időszakot a behozatal alakulása tekintetében összehasonlítják az előző évek egy hasonló időszakával.

Egy másik fontos, figyelembe veendő elem az importárak alakulása, mivel az ilyen árak bármely jelentős csökkenése vagy például más főbb szállítókhoz képest az alákínálás a piaci zavarra figyelmeztethet.

Azt is meg kell vizsgálni, hogy a behozatal mennyisége és ára közvetlen negatív hatással van-e vagy lesz-e az EU iparágára. Az előzetes feldolgozóiparra (azaz a fonó-, szövő- és kötő- vagy kikészítő ipar) gyakorolt hatás is lehet jelentős, ezért nem szabad kizárni az ipar kárának vagy a kárral való fenyegetésnek a megállapításából. Minden rendelkezésre álló, vonatkozó adatot az érintett uniós iparágra gyakorolt jelenlegi vagy várható hatás vizsgálatára fognak felhasználni, ilyenek például a termelés alakulása, a piaci részesedés, az eladások, a foglalkoztatás, a jövedelmezőség és az ellátásilánc-hatás.

A textil- és ruházati ágazat kategóriáin belüli és azok közötti termékek sokszínűségének, valamint a közöttük meglévő kapcsolatoknak és átfedéseknek a figyelembe vétele érdekében megfelelőnek vélték, hogy az érintett termékek vagy termékcsoportok egyedi alapon történő meghatározása rugalmasan történjen.

d)   Egyéb lényeges tényezők

Figyelembe veendő tényező a Kínából érkező behozatali hullám hatása egyéb szállítókra, különösen a sebezhetőbb, és a textiltől függő fejlődő országokra (kis fejlődő országok gazdaságai, legkevésbé fejlett és AKP-országok, és különösen a déli és keleti földközi-tengeri országok, mivel ezek az EU textil- és ruházati ipara versenyképes természetes övezetében fekszenek, és az uniós gazdasági ágazat kivitelének és befektetéseinek fontos célállomásai). A hagyományos szállítóknak az EU piacáról történő komoly kiszorulása a kereskedelem zavarának lehet a jele, komoly negatív következményekkel járhat, helyes lenne az orvoslása, bár védintézkedés csak akkor tehető, ha a fenti b) és c) alszakaszban kifejtett követelmények teljesülnek, azaz fennáll a kereskedelem rendes fejlődésének hátráltatásával való fenyegetés.

A TVEV alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülésének pozitív megállapítása nyomán a Bizottság elvileg hivatalos konzultációra kéri Kínát a 10a. cikk a) bekezdése alapján. A Bizottság azonban másként is dönthet abban az esetben, ha a TVEV-hivatkozás fontos és érezhetően negatív hatással lenne az általános közösségi érdekre (így egyéb – előzetes feldolgozó- vagy továbbfeldolgozó- –, iparágakra Kínában befektetéssel rendelkező EU-s iparágra, fogyasztókra vagy kereskedelemre), és így egyértelműen meghaladná a fellépés pozitív következményeit a gazdasági ágazat vonatkozásában.

5.   A VÉDINTÉZKEDÉSEK LEFOLYÁSÁNAK ELJÁRÁSAI ÉS MENETRENDJE

A Bizottság, kereskedelmi eszközei kezelése során, nagy fontosságot tulajdonít az átláthatóságnak és a hasznosságnak, így ha egy tagállam vagy egyéb érdekelt fél védintézkedési fellépés iránti kérelmet nyújt be, életbe lépnek eljárások a kérelem oly módon történő kezelésére, hogy minden érdekelt felet meghallgassanak, a döntések ésszerű határidőn belül szülessenek, megfelelő indoklás és az érdekelt felek, valamint a közvélemény felé történő megfelelő közzététel mellett. Az ilyen átláthatóság a kereskedelem és az üzlet kiszámíthatóságát és biztosságát eredményezi, és biztosítja, hogy a döntések valamennyi lényeges tény ismeretének birtokában, minden lényeges érv meghallgatását követően szülessenek. Különösen sürgős esetekben azonban a Bizottság dönthet eljárásainak meggyorsításáról, lerövidítve a határidőket, vagy egyszerűsítve és siettetve a konzultációs folyamatot, vagy a rendelkezésre álló információk alapján megtéve a szükséges lépéseket.

E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság a TVEV alkalmazására vonatkozó eljárások tekintetében a következőknek megfelelően kíván eljárni. Mint már említésre került, ez az érdekelt felek javát szolgáló magyarázatnak tekintendő arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan szándékozik gyakorolni hatáskörét. Nem tekintendő sem kötelezőnek, sem hitelesnek.

a)   Az eljárás kezdeményezése – Vizsgálat indítása és Kínával folytatott nem hivatalos konzultáció kérése

A védzáradékra a Kínával folytatandó hivatalos konzultációkra vonatkozó kéréssel történő hivatkozás előtt helyénvaló, hogy a Bizottság vizsgálatot indít a tények megállapítása érdekében, és nem hivatalos konzultációkat kér Kínával annak megvizsgálására, hogy mi módon kerülhető el a piaczavarás. Ez két esetben történhet:

—	egy tagállam kérésére

—	a Bizottság saját kezdeményezésére, amely kétféleképpen történhet: ha a 6. szakaszban leírt „korai figyelmeztető rendszer” alkalmazása során egyes „riasztási szinteket” elértek; vagy a védintézkedés szükségességéhez nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltató iparág kérésére.

Ugyanezeket az eljárásokat kell alkalmazni a hivatalból vagy kérésre kezdeményezett vizsgálatok esetében is.

i)   Kezdeményezés tagállami kérésre

Ha a kérelem megfelelő prima facie bizonyítékot tartalmaz ahhoz, hogy a TVEV alkalmazásához a 4. szakaszban meghatározott feltételek teljesüljenek, a Bizottság szolgálatai vizsgálatot kezdenek és nem hivatalos konzultációkra kérik a kínai hatóságokat.

Prima facie bizonyíték alatt azt kell érteni, ha a kérelem elegendő adatot és elemet tartalmaz a piac zavarára vonatkozóan akár EU-s szinten, akár egy megfelelő alacsonyabb földrajzi szinten, és a kereskedelem zavaros fejlődésére vonatkozóan, ahogy azt ezeknek az iránymutatásoknak a 4. szakasza meghatározza. Az ilyen kérelmek elvileg nem lennének elfogadhatóak, ha a behozatal szintje az e dokumentum 7. szakaszában jelzettől elmarad.

A kérelmek egy vagy több termékkategóriát, vagy az ilyen kategóriákon belüli egyes termékeket érinthetnek.

A Bizottság rendszerint a kérelem beérkezését követő tizenöt naptári napon belül dönt arról, hogy vizsgálatot indítson-e és nem hivatalos konzultációt kérjen-e, vagy elutasítsa a kérelmet.

A Bizottság elvileg nem fogadja el azokat a vizsgálat iránti kérelmeket, amelyek alapvetően korábbi, elutasított kérelmeket ismételnek meg, kivéve, ha olyan elemeket tartalmaznak, amelyek indokolják a benyújtást.

ii)   A Bizottság saját kezdeményezése

A Bizottság két esetben szándékozik eljárást kezdeményezni:

—	ha az ezen iránymutatások 6. szakaszában részletezett importellenőrző rendszer alapján gyűjtött információk a „riasztási szintek” túllépését jelzik,

—	a piac zavara által közvetlenül érintett felek megfelelően alátámasztott kérelmének benyújtása alapján.

A második feltétel esetében az elfogadandó kérelmeknek olyan szervtől vagy vállalkozáscsoporttól kell érkezniük, amelyek az EU-n belül megfelelően képviselik a szóban forgó ágazatot vagy terméket (nem ez lenne a helyzet például ugyanazon termék gyártóinak két vagy több társulása esetében, ha azok ellentétes nézeteket képviselnek).

A Bizottság a védintézkedési fellépés iránti, az iparágtól érkezett kérelemre a fenti i) szakaszban leírt eljárásokat és kritériumokat szándékozik alkalmazni.

b)   A közlemény közzététele és az észrevételekre vonatkozó határidők

Vizsgálatindítás esetén a Bizottság haladéktalanul értesítést tesz közzé a vizsgálat megindításáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában („HL”) és a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának (9) első oldalán.

A HL-ben és a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán közzétételre kerülő közlemény tartalmaz egy összefoglalót a védintézkedési vizsgálat alapját képező okokról, ideértve megfelelően a fő elemeit egy bemutatható védintézkedés iránti kérelemnek, valamint minden érdekelt felet felhív, hogy 21 naptári napon belül nyújtsák be véleményüket, és szolgáltassanak lényeges, a tárgyra vonatkozó információt. A folyamatban részt vevő érdekelt felek számára meghatározza a követendő eljárásokat és menetrendeket is.

c)   Vizsgálat és nem hivatalos konzultációk

A Bizottság vizsgálatot folytat le, hogy a közlemény közzétételét követő hatvan napon belül megállapítsa a tényeket. Ez az időszak kivételes körülmények esetén egyszer meghosszabbítható tíz munkanappal. A Bizottság felkutat minden szükségesnek tartott információt, ideértve megfelelően az érdekelt felek előadásainak vizsgálatával a Kínával folytatandó hivatalos konzultáció kéréséről való döntés meghozatalát.

A Bizottság megállapításait az érdekelt felek tudomására hozza, felhívja őket kiegészítő észrevétel megtételére, és kérésre meghallgathatja az érdekelt feleket. Ebből a célból a Bizottság megfelelő határidőket szab. A vizsgálat megkezdésével egyidejűleg a Bizottság nem hivatalos konzultációra kéri Kínát. A vizsgálat és a Kínával folytatott nem hivatalos konzultáció egyidejűleg folyik, a hatvan napos határidőn belül.

d)   Döntés a Kínával folytatandó hivatalos konzultáció iránti kérelemről

A Bizottság a vizsgálat végén rendelkezésre álló információk alapján hozza meg döntését, és közli a textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal a vizsgálatok és a Kínával folytatott nem hivatalos konzultációk eredményeit és következtetéseit.

Abban az esetben, ha a Bizottság pozitívan határoz a TVEV alkalmazása tekintetében, haladék nélkül összehívja a textiltermékekkel foglalkozó bizottság ülését, hogy megtudja véleményét a Kínával folytatandó, a TVEV a) pontja szerinti konzultáció kérésére irányuló szándékáról. A Bizottság megadja a bizottságnak a kérelemre vonatkozó okokat és indokokat részletező tényszerű ismertetést, valamint „a piaci zavar fennállását vagy veszélyét szemléltető aktuális adatokat és a Kínából származó termékek szerepét az ilyen zavarban” (10). Az eljárás további lépései azok, amelyeket a 3030/93/EGK tanácsi rendelet (11) 17. cikke jelez.

A textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt és, amennyiben helyénvaló, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében előírt eljárások befejezését követően a Bizottság, indokolatlan késedelem nélkül hivatalos konzultációt kér Kínával. Megállapításait és a konzultáció iránti kérésre vonatkozó döntésének indokait közleményben teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának (12) első oldalán, valamint közli a kérelmet benyújtó féllel.

Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a TVEV alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a döntés indokainak feltüntetve megfelelően értesíti a panaszost, és ez szintén közzétételre kerül az EU HL-jében.

e)   Döntések és eljárások rendkívüli sürgősség esetén

Olyan körülmények között, amikor a késedelem nehezen helyrehozható kárt okozna, annak előzetes megállapítását követően, hogy a behozatal a kereskedelem rendes fejlődésének akadályozásával fenyeget, vizsgálat nélkül vagy a vizsgálat befejeződése előtt, a Bizottság közvetlenül hivatalos konzultációkat kérhet Kínával. Különösen akkor kerül sor erre, amikor olyan jelentős mértékben hullámzik a behozatal, hogy nyilvánvalóan fenyegeti a kereskedelem rendes fejlődését, és hogy az ilyen behozatalok a közösségi iparágnak jelentős kárt fognak okozni, ha nem kerül sor intézkedésre. Az ilyen kérelmet a textiltermékekkel foglalkozó bizottsággal folytatott konzultáció előzi meg, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében maghatározott eljárásokkal összhangban.

f)   A Kínával folytatott hivatalos konzultációk időszaka

A TVEV-vel összhangban Kína, a konzultációra vonatkozó kérelem beérkezésétől a kivitelben önkorlátozásokat vezet be. Ha ez a kéréstől számított 15 naptári napon belül nem történik meg, a Bizottság haladéktalanul átküldi a textiltermékekkel foglalkozó bizottságnak a helyzet orvoslásához szükséges javaslatokat, amelyek rendszerint gondoskodnak a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint kiszámított importkorlátozások megállapításáról.

A konzultációs időszak a kézhezvételtől számított 90 napig tart.

g)   A védintézkedések elfogadása

Amennyiben a fenti f) pontban meghatározott 90 napos konzultációs időszak során nem születik kölcsönösen elfogadható megoldás Kínával, és amennyiben úgy határoz, hogy a 4. szakaszban foglalt feltételek teljesülnek, a Bizottság a megfontolás tárgyát képező termékekre keretmennyiséget állapíthat meg. Ebben az összefüggésben a Bizottság haladéktalanul összehívja a textiltermékekkel foglalkozó bizottság ülését, hogy megtudja annak véleményét a keretmennyiségnek a konzultációk tárgyát képező lényeges kategóriákra történő megállapítását célzó javaslatról. Az ilyen korlátozást a Kínából származó olyan termékek behozatalára is alkalmazzák, amelyeket a hivatalos konzultációkat bejelentő közlemény közzétételét követően exportáltak és azt a mennyiséget túllépve szállítottak, amelyre Kínának kellett volna korlátoznia magát a csatlakozási jegyzőkönyv 242. pontjával összhangban. Az eljárás további lépései azok, amelyeket a 3030/93/EGK tanácsi rendelet (13) 17. cikke jelez.

Az ilyen keretmennyiséget az érintett kategóriának a konzultációkérés hónapját megelőző legutóbbi 14 hónap első 12 hónapja folyamán az EU-ba behozott termékei 7,5 %-kal (vagy a gyapjútermékek kategóriái esetében 6 %-kal) megnövelt mennyiségében állapítják meg. A keretmennyiség hatálya a konzultációkérés évében december 31-ig tart, illetve – amennyiben a konzultációkérés időpontjában három hónap vagy kevesebb maradt hátra az évből – a konzultációkéréstől számított 12 hónapos időszak végéig. Az e rendelkezés szerint megállapított keretmennyiség időszaka alatt tovább folytatják Kínával a konzultációkat.

Ezt a döntést a vonatkozó (bizottsági vagy tanácsi) eljárásokkal összhangban közéteszik az EU HL-jében.

Egy adott termékre vonatkozó védintézkedés megszűnését követően az e szakaszban ismertetett eljárások alkalmazandók majd az azonos termékekre vonatkozó új védintézkedések bevezetésére.

6.   KORAI FIGYELMEZTETŐ RENDSZER – A VIZSGÁLAT HIVATALBÓL VALÓ KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS NEM HIVATALOS KONZULTÁCIÓK IRÁNTI KÉRELEM

A korábbi tapasztalatok és különösen a 2002-ben liberalizált termékkategóriák Kínából érkező behozatalának fejlődése fényében helyénvaló lenne bizonyos útmutatást nyújtani azokra a lépésekre vonatkozóan, amelyeket a Bizottság követ annak érdekében, hogy biztosítsa a kereskedelemben a lehető legnagyobb fokú kiszámíthatóságot, lehetővé tegye, hogy a Kínából érkező behozatal oly módon fejlődjön, amely révén elkerülhető a piaci zavar, és ezáltal maximális teret biztosít az elfogadható megoldások kidolgozásához úgy, hogy a védintézkedésekre csak utolsó eszközként kerül sor.

E célkitűzések követése érdekében a Bizottság bevezet egy korai figyelmeztető rendszert, amely alapján a Kínából érkező behozatal tendenciája megmutatja az arra utaló jeleket, hogy a behozatal zavaros fejlődése következik be vagy fenyeget közvetlenül, és a védzáradék felhívása előtt nem hivatalos konzultációkat kérne Kínával, és vizsgálatot kezdene arra vonatkozóan, hogy az ilyen behozatal okozhat-e piaci zavart. Csak abban az esetben, ha az ilyen megbeszélések dacára a kereskedelmi tendenciák oly módon folytatódnak, hogy a védintézkedés alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek, a Bizottság, a 3030/93/EGK tanácsi rendeletben megállapított eljárásokat használva, hivatalosan felhívná a védzáradékot, és ezért hivatalos konzultációt kérne Kínával.

A TVEV alapján védintézkedés megtételéről való döntés mindenesetre eseti alapon történik a TVEV alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülésének ellenőrzését követően és – kivéve a rendkívüli sürgősség eseteit – a fentebb kifejtett eljárásoknak megfelelő vizsgálat után.

A 3030/93/EGK tanácsi rendelet rendelkezései alapján végrehajtásra kerülő importellenőrzés alapján a Bizottság rendszeresen megvizsgálja, hogy a Kínából érkező tényleges behozatal egyes figyelmeztető küszöbértékeit (14) átlépik-e, vagy éves alapon, vagy egy rövidebb időszak (elvileg legalább három hónap) folyamán időarányos alapon. Ilyen esetekben a Bizottság kapcsolatot létesít a kínai hatóságokkal, hogy megvizsgálják a behozatal alakulását, hatásait és a tendenciák folytatódásának valószínűségét. Ezeket a 2004-ben a Kína számára megállapított kontingenseket jelentős mértékben meghaladó növekedéseket jelző figyelmeztető küszöbértékeket kategóriánként állapították meg, figyelembe véve a következőket:

a)	az a mérték, ameddig a 2005. január 1-jén eltörölt kontingenseket használták, figyelemmel egyéb olyan országok relatív pozíciójára, amelyekre a kontingens vonatkozott 2004-ben;

b)	a Kínából érkező behozatal által képviselt részesedés a teljes EU-s behozatalban, a terjeszkedés jeleként vagy lehetőségeként;

c)	a behozatal térhódításának arányszámai, valamint alakulásuk;

d)	az EU-s termelés szintjei, valamint alakulásuk

e)	az érintett termékek piacának helyzetére utaló egyéb mutatók, mint például a fogyasztásban és az árakban jelentkező tendenciák.

Az alábbi táblázatok azt mutatják, hogy elvileg a Bizottság a Kínából érkező behozatal milyen mértékű növekedése nyomán kezdene vizsgálatot és kérne nem hivatalos konzultációkat Kínával:

A. Táblázat

A konzultációs szintek meghatározásának képlete
Termékek, melyek Kínából történő behozatala a 2004-es teljes EU-behozatal mennyiségének (…) %-át teszi ki	2005 2004-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2006 2005-ös növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2007 2006-os növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2008 2007-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában
7,5 % vagy kevesebb	100 %	50 %	50 %	50 %
> 7,5 % – 20 %	50 %	50 %	50 %	50 %
> 20 % – 35 %	30 %	30 %	30 %	30 %
35 %-ot meghaladó	10 %	10 %	10 %	10 %

B. Táblázat

Az A. táblázatban szereplő képlet alkalmazásából származó konzultációs szintek

[NB: a képlet alkalmazását követően a táblázatot kategóriáról kategóriára kell bővíteni]

Termékkategória	Egység	Kínából az EU25-be irányuló 2004-es behozatal (ezer egység)	Az EU-25 által Kínára megállapított 2004-es kontingens (ezer egység)	2005-ös szint	2006-os szint	2007-es szint	2008-as szint
1 – Pamutfonal	tonna	3 263	4 770	9 540	11 925	14 310	16 695
2 – Pamutszövet	tonna	34 465	30 556	51 698	68 930	86 163	103 395
3 – Szintetikus szövet	tonna	10 938	8 088	21 876	27 345	32 814	38 283
4 – T-ing	darab	191 473	126 808	382 946	478 683	574 419	670 156
5 – Pulóver	darab	64 324	39 422	128 648	160 810	192 972	225 134
6 – Férfi hosszúnadrág	darab	75 688	40 913	151 376	189 220	227 064	264 908
7 – Blúz	darab	26 035	17 093	52 070	65 088	78 105	91 123
8 – Férfiing	darab	40 837	27 723	61 256	81 674	102 093	122 511
9 – Frottírtörölköző	tonna	13 538	6 962	20 307	27 076	33 845	40 614
12 – Zokni és más harisnyaáru	pár	131 443	132 029	264 058	330 073	396 087	462 102
13 – Férfi alsónadrág	darab	681 114	586 244	749 225	817 337	885 448	953 560
14 – Férfi felsőkabát	darab	24 326	17 887	26 759	29 191	31 624	34 056
15 – Női felsőkabát	darab	35 570	20 131	46 241	56 912	67 583	78 254
16 – Férfiöltöny	darab	17 407	17 181	19 148	20 888	22 629	24 370
17 – Ujjas és blézer	darab	6 063	13 061	14 367	15 804	17 241	18 677
20 – Ágynemű	tonna	7 894	5 681	15 788	19 735	23 682	27 629
22 – Szintetikus szálból készült fonal	tonna	9 364	19 351	38 702	48 378	58 053	67 729
26 – Ruha	darab	8 682	6 645	17 364	21 705	26 046	30 387
28 – Hosszúnadrág (más)	darab	102 204	92 909	132 865	163 526	194 188	224 849
29 – Női kosztüm	darab	22 541	15 687	24 796	27 050	29 304	31 558
31 – Melltartó	darab	128 272	96 488	166 754	205 235	243 717	282 198
39 – Asztalnemű és konyhai textília	tonna	7 342	5 681	11 013	14 684	18 355	22 026
78 – Egyéb ruha	tonna	31 395	36 651	40 316	43 981	47 646	51 311
83 – Felsőkabát	tonna	12 039	10 883	15 651	19 262	22 874	26 486
97 – Háló	tonna	3 124	2 861	4 062	4 999	5 936	6 873
163 – Orvosi géz	tonna	8 657	8 481	9 523	10 388	11 254	12 120
ex20 – Selyem ágynemű	tonna	100	59	200	250	300	350
115 – Len-és ramifonal	tonna	2 727	1 413	3 545	4 363	5 181	6 000
117 – Lenszövet	tonna	1 510	684	2 264	3 019	3 774	4 529
118 – Len asztalnemű és -ágynemű	tonna	2 409	1 513	2 650	2 891	3 132	3 373
122 – Lenzsák- és zacskó	tonna	360	220	468	576	684	792
136A – Selyemszövet	tonna	446	462	693	924	1 155	1 386
156 – Blúz és selyempulóver	tonna	7 291	3 986	8 020	8 749	9 478	10 207
157 – Kötött ruha	tonna	17 941	13 738	19 735	21 529	23 323	25 117
159 – Selyemblúz	tonna	3 236	4 352	4 787	5 222	5 658	6 093

Az ilyen szintek megállapításához biztosított növekedések olyan fontosak, hogy ha túllépnék őket, elvileg meg lehetne fontolni, hogy nagy valószínűséggel „a behozatal zavaros fejlődése” történik. Ha elérnék ezeket, akár éves alapon, akár arányos alapon egy elvileg legalább három hónapos időszakban (15), a Bizottság vizsgálatot indítana annak kiderítésére, hogy vannak-e olyan tényezők, amelyek arra a következtetésre vezethetnének, hogy annak a behozatalnak az alakulása hátráltatja a behozatal rendes fejlődését, és a TVEV alkalmazására vonatkozó második feltétel teljesül-e, azaz fennáll-e a piaci zavar legalább kárral való fenyegetés formájában a hazai gazdasági ágazat vonatkozásában. Ezek a küszöbértékek csak vizsgálatot és nem hivatalos konzultációkat eredményeznek, viszont nem alkalmazhatók annak megállapítására, hogy a TVEV indokolt-e.

A 2006-ra, 2007-re és 2008-ra vonatkozó konzultációs szinteket a további vizsgálatok és a később napvilágra kerülő tényezők fényében ki lehet igazítani.

A konzultációs szint kiszámítására vonatkozó képletet megfelelően alkalmazni lehet egyes olyan termékekre is, amelyeket a termékkategória szintje alatti összesített szinten határoztak meg. Abban az esetben, ha a Kínából érkező behozatal túllépné a kapott szinteket éves vagy arányos (elvileg legalább három hónapos) alapon, a Bizottság, saját kezdeményezésére vagy egy tagállam vagy érdekelt fél kérelmére nem hivatalos konzultációt kérhet Kínával, és vizsgálatot indíthat.

Ezért ezeket a szinteket olyan jelzésnek kell tekinteni, amelyet ha elérnek, nem váltja automatikusan a TVEV alkalmazását.

7.   SZINTEK, AMELYEK ALATT ELVILEG NEM KERÜL SOR A TVEV ALKALMAZÁSÁRA

A Bizottság azt is megfontolja, hogy abban az esetben, ha egyes szinteket nem léptek túl, elvileg nincs ok a TVEV felhívására. Különösen ez a helyzet akkor, ha a kínai terjeszkedés mérsékelt, figyelembe véve relatív pozíciójukat az EU piacán. Ezekben az esetekben a Bizottság úgy véli, hogy az ilyen növekedések a behozatali kontingensek eltörlése után normálisak, ezért elvileg úgy véli – kivéve, ha nem bizonyított az ellenkezője –, hogy nincs szó a „kereskedelem zavaros fejlődéséről”. Ezeket az EU-ba irányuló kínai kivitelhez már jelentős határt biztosító szinteket az alábbi táblázat jelöli:

C. Táblázat

Azon szintek meghatározásának képlete, amelyek alatt nem alkalmazzák a TVEV-et
Termékek, melyek Kínából történő behozatala a 2004-es teljes EU-behozatal mennyiségének (…) %-át teszi ki	2005 2004-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2006 2005-ös növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2007 2006-os növekedés, a 2004-es behozatal %-ában	2008 2007-es növekedés, a 2004-es behozatal %-ában
7,5 % vagy kevesebb	25 %	25 %	25 %	25 %
> 7,5 % – 20 %	20 %	20 %	20 %	20 %
> 20 % – 35 %	15 %	15 %	15 %	15 %
35 %-ot meghaladó	10 %	10 %	10 %	10 %

D. Táblázat

Szintek, amelyek alatt nem kerül alkalmazásra a TVEV

Termékkategória	Egység	Kínából az EU25-be irányuló 2004-es behozatal (ezer egység)	Az EU-25 által Kínára megállapított 2004-es kontingens (ezer egység)	2005-ös szint	2006-os szint	2007-es szint	2008-as szint
1 – Pamutfonal	tonna	3 263	4 770	5 963	7 155	8 348	9 540
2 – Pamutszövet	tonna	34 465	30 556	41 358	48 251	55 144	62 037
3 – Szintetikus szövet	tonna	10 938	8 088	13 673	16 407	19 142	21 876
4 – T-ing	darab	191 473	126 808	239 341	287 210	335 078	382 946
5 – Pulóver	darab	64 324	39 422	80 405	96 486	112 567	128 648
6 – Férfi hosszúnadrág	darab	75 688	40 913	94 610	113 532	132 454	151 376
7 – Blúz	darab	26 035	17 093	32 544	39 053	45 561	52 070
8 – Férfiing	darab	40 837	27 723	49 004	57 172	65 339	73 507
9 – Frottírtörölköző	tonna	13 538	6 962	16 246	18 953	21 661	24 368
12 – Zokni és más harisnyaáru	pár	131 443	132 029	165 036	198 044	231 051	264 058
13 – Férfi alsónadrág	darab	681 114	586 244	749 225	817 337	885 448	953 560
14 – Férfi felsőkabát	darab	24 326	17 887	26 759	29 191	31 624	34 056
15 – Női felsőkabát	darab	35 570	20 131	40 906	46 241	51 577	56 912
16 – Férfiöltöny	darab	17 407	17 181	19 148	20 888	22 629	24 370
17 – Ujjas és blézer	darab	6 063	13 061	14 367	16 326	18 285	20 245
20 – Ágynemű	tonna	7 894	5 681	9 868	11 841	13 815	15 788
22 – Szintetikus szálból készült fonal	tonna	9 364	19 351	24 189	29 027	33 864	38 702
26 – Ruha	darab	8 682	6 645	10 853	13 023	15 194	17 364
28 – Hosszúnadrág (más)	darab	102 204	92 909	117 535	132 865	148 196	163 526
29 – Női kosztüm	darab	22 541	15 687	24 796	27 050	29 304	31 558
31 – Melltartó	darab	128 272	96 488	147 513	166 754	185 994	205 235
39 – Asztalnemű és konyhai textília	tonna	7 342	5 681	8 810	10 279	11 747	13 216
78 – Egyéb ruha	tonna	31 395	36 651	40 316	43 981	47 646	51 311
83 – Felsőkabát	tonna	12 039	10 883	13 845	15 651	17 457	19 262
97 – Háló	tonna	3 124	2 861	3 593	4 062	4 530	4 999
163 – Orvosi géz	tonna	8 657	8 481	9 523	10 388	11 254	12 120
ex20 – Selyem ágynemű	tonna	100	59	125	150	175	200
115 – Len-és ramifonal	tonna	2 727	1 413	3 136	3 545	3 954	4 363
117 – Lenszövet	tonna	1 510	684	1 812	2 113	2 415	2 717
118 – Len asztalnemű és -ágynemű	tonna	2 409	1 513	2 650	2 891	3 132	3 373
122 – Lenzsák- és zacskó	tonna	360	220	414	468	522	576
136A – Selyemszövet	tonna	360	220	414	468	522	576
156 – Blúz és selyempulóver	tonna	7 291	3 986	8 020	8 749	9 478	10 207
157 – Kötött ruha	tonna	17 941	13 738	19 735	21 529	23 323	25 117
159 – Selyemblúz	tonna	3 236	4 352	4 787	5 222	5 658	6 093

---

(1)  HL L 23., 2003.1.28., 1. o.

(2)  HL L 275.,1993.11.8., 3. o.

(3)  „Textília és ruházat 2005 után – a textilekkel és ruházattal foglalkozó magas szintű csoport ajánlásai”, COM(2004)668 végleges, 2004.10.13.

(4)  A 2001. november 23-i WT/L/432 dokumentum.

(5)  A 2001. november 10-i WT/MIN(01)3 dokumentum.

(6)  Ez a bekezdés a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv része, amely pedig a WTO-egyezmény szerves része, vö. a csatlakozási jegyzőkönyv (2) bekezdésével.

(7)  Vö. a 2001. február 26-i 391/2001/EK tanácsi rendelettel módosított 3030/93/EGK tanácsi rendelet 17. cikkével.

(8)  Vö. a WTO védintézkedésekről szóló megállapodásának a védintézkedések alkalmazására vonatkozó feltételekről szóló 2.1. cikkével, valamint a Kína WTO-hoz történő csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (16) bekezdése 4) pontjával (az átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmus vagy ÁTSVM, a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó, átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmusról szóló 427/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdése és a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 3285/94/EK tanácsi rendelet 16. cikkének (1) bekezdése.

(9)  Cím: http://europa.eu.int/comm/trade/index_en.htm.

(10)  Vö. a 3030/93/EGK tanácsi rendelet 10a. cikke (1) bekezdése a) pontjának első albekezdésével és a Kína WTO-hoz történő csatlakozásával foglalkozó munkacsoport jelentésének 242. a) pontjával.

(11)  Lásd a 2. mellékletet.

(12)  Cím: http://europa.eu.int/comm/trade/index_en.htm.

(13)  Lásd a 2. mellékletet.

(14)  A tényleges behozatalra vonatkozó, a 3030/93/EGK tanácsi rendelet III. mellékletének 27. cikkével összhangban gyűjtött adatok. Ha azonban a Bizottságnak ellenőrzése körén kívül eső okokból nem állnának rendelkezésre ilyen aktuális adatok, a Bizotság dönthet az eljárás megindításáról és a vizsgálat megkezdéséről, továbbá nem hivatalos konzultáció kéréséről Kínával, ha a behozatali engedélyből (vö. a 3030/93/EGK tanácsi rendelet III. mellékletének 25. cikkével) rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a Kínából érkező behozatal valószínűleg túllépi az ilyen konzultációs szinteket.

(15)  A „konzultációs” vagy „riasztási” szintek arányos alapon történő kiszámítása úgy történik, hogy amennyire lehetséges, figyelembe veszik az idényjellegű szempontokat. Ez ajánlatossá teszi az év vonatkozó időszaka 2004 hasonló időszakának behozatalához képesti szintjeinek kiszámításához a képlet alkalmazását.

---

---

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/16

---

A Bizottság véleménye (2004-04-25) az Euratom-Szerződés 37. cikkének megfelelően az egyesült királysági Kent megyében található Dungeness A atomerőmű lebontásából keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítási tervéről

(2005/C 101/03)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

Az Európai Bizottság 2004. szeptember 24-én az Euratom-Szerződés 37. cikkének megfelelően általános adatokat kapott az Egyesült Királyság kormányától a Dungeness A atomerőmű lebontásából keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítási tervére vonatkozóan.

Az általános adatok alapján, valamint a szakértői csoporttal történt konzultációt követően a Bizottság a következő véleményt alakította ki:

a)	Az atomerőmű és egy más tagállambeli, ez esetben franciaországi legközelebbi pont közötti távolság hozzávetőlegesen 50 km. Belgium és Hollandia 110, illetve 160 km-es távolságban vannak.

b)	A szokásos lebontási műveletek során a folyékony és gáz-halmazállapotú kiömlő anyagok kibocsátása nem teszi ki jelentős egészségkárosító hatásnak más tagállamok lakosságát.

c)

A hulladékkezelésből származó szilárd radioaktív hulladékot nem helyszíni létesítményben tárolják. A nem radioaktív szilárd hulladékok, valamint azok az anyagok, amelyek a kibocsátási szinteknek megfelelnek, a jogszabályi ellenőrzés alól kivonásra kerülnek, és hagyományos hulladékként kerülnek ártalmatlanításra, anyagukban történő hasznosításra vagy újrafelhasználásra. Erre az Alapvető Biztonsági Előírásokban meghatározott feltételeknek megfelelően kerül sor (96/29/Euratom irányelv).

d)	A radioaktív hulladékok nem tervezett, az általános adatokban figyelembe vett típusú és nagyságú baleset miatt bekövetkező kibocsátása esetén annak a mennyiségnek, amely valószínűleg eljut más tagállamok lakosságához, nincs jelentős egészségkárosító hatása.

Mindent összevetve, a Bizottság azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságban a Dungeness A atomerőmű lebontásából keletkező bármilyen fajtájú, a szokásos műveletek során vagy az általános adatokban figyelembe vett típusú és nagyságú baleset következtében kijutott radioaktív hulladékra vonatkozó ártalmatlanítási terv végrehajtása nem jár jelentős radioaktív szennyező hatással egy másik tagállam számára egészségügyi szempontból, valamint nem okozza egy másik tagállam vizeinek, talajának vagy légterének szennyeződését.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/17

---

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – OLASZORSZÁG

Állami támogatás C 5/2005 (ex NN 70/2004) – Mezőgazdasági tüzelőanyagok jövedékiadó-mentessége – a szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás kezdeményezésének folytatása (C 6/2004 – ex NN 70/2001 támogatás) – a 2000. december 23-i 388. törvény 24. cikkének (3) bekezdése; a 2001. december 21-i 448. sz. törvény 13. cikkének (3) bekezdése; a 2002. december 27-i 289. sz. törvény 19. cikkének (4) bekezdése és a 2003. december 24-i 350. sz. törvény 2. cikkének (4) bekezdése

Felhívás észrevételek benyújtására az EK Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően

(2005/C 101/04)

A Bizottság 2005.01.19-i levelével, amelynek másolata hiteles nyelven ezen összefoglalóhoz csatoltan megtalálható, értesítette Olaszországot az EK-szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás kezdeményezéséről a fent említett támogatással kapcsolatban.

Az érdekelt felek az alábbi címen nyújthatják be a támogatással kapcsolatban a Bizottság részéről kezdeményezett eljárásra vonatkozó észrevételeiket az ezen összefoglaló és az azt követő levél közzétételét követő egy hónapon belül:

Commission européenne (Európai Bizottság)

Direction générale de l'Agriculture et du développement rural (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság)

Direction H2 (H2 Igazgatóság)

Iroda: Loi 130 5/120

B-1049 Bruxelles

Fax: (32-2) 296 76 72

Az észrevételekről tájékoztatják Olaszországot. Az észrevételeit előterjesztő érdekelt fél írásban kérheti – kérését megindokolva – személyazonossága bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÁS

A 2000. december 23-i 388. sz. törvény 24. cikkének (3) bekezdése, a 2001. december 21-i 448. sz. törvény 13. cikkének (3) bekezdése, a 2002. december 27-i 289. sz. törvény 19. cikkének (4) bekezdése, valamint a 2003. december 24-i 350. sz. törvény 2. cikkének (4) bekezdése együttesen megállapítja az olaszországi üvegházak fűtésére szolgáló tüzelőanyag jövedéki adójának teljes mértékű csökkentését.

Értékelés

A Bizottság jelenleg kételkedik e teljes, a C 6/2004. dosszié keretében ugyanazoknak a kedvezményezetteknek nyújtott mentességet kiegészítő jövedékiadó-mentességnek a közös piaccal való összeegyeztethetőségében a következő okok miatt:

a)

az olasz hatóságok megítélése szerint az e tüzelőanyagokra nyújtott, bármilyen mértékű jövedékiadó-mentességek nem állami támogatást, hanem a rájuk érvényes rendszer jellegéből fakadó adóügyi rendelkezéseket jelentenek; mindeddig azonban az olasz hatóságok semmilyen, ezen érvelést alátámasztó elemet nem mutattak be;

b)

az olasz hatóságok egy másik érve szerint a jövedékiadó-mentesség nem okoz torzulást a versenyben, mivel az üvegház-kultúra gyakorlatát választó kertészek szabadon élvezhetik a mentességet; ez az érv jelenleg nem meggyőző, tekintve, hogy a mentesség nem az üvegház-kultúrára való áttérés elősegítésének, hanem a már meglévő üvegház-kultúra gyakorlatát folytató termelők tevékenységéhez kapcsolódó pénzügyi teher csökkentésének jegyében fogant;

c)

továbbá, ami a verseny torzulását illeti, az olasz hatóságok azt állítják, hogy a rendelkezésükre álló hivatalos adatok szerint az üvegházkultúra-termelőknek megítélt teljes mentesség nem okoz torzulást; jelenleg felmerül annak a kérdése, hogy miképpen szolgálhatnak az olasz hatóságok ezzel az érvvel, miközben az általuk nyújtott tájékoztatással kapcsolatban arra hivatkoznak, hogy nem áll módjukban pontos adatokat közölni az üvegházkultúra-termelők teljes mentességnek köszönhetően megtakarított összegeket illetően;

d)

mivel a Bizottság mindezek alapján nem tudja kizárni a jövedékiadó-mentességek állami támogatás jellegű elemeinek meglétét, kénytelen azokat a versenyszabályok fényében megvizsgálni; mindazonáltal az olasz hatóságok, amelyek továbbra is az állami támogatást alátámasztó elemek hiányával érvelnek, mindeddig nem jelölték meg azokat a versenyszabályokat, amelyek a teljes jövedékiadó-mentességnek a közös piaccal való összeférhetőségét igazolnák; jelenleg tehát ezen összeférhetőség megalapozatlannak tűnik;

e)	jelenleg az sem kizárható, hogy a jövedékiadó-mentességek a 92/81/EGK és a 2003/96/EK irányelvek megsértésével jöttek létre, ezek ugyanis előírják, hogy a mentességek kizárólag a verseny torzulásának elkerülésével, illetve más közösségi intézkedések sérelme nélkül valósulhatnak meg.

A LEVÉL SZÖVEGE

1.

Con la presente, mi pregio di informarLa che la Commissione dopo aver esaminato le informazioni fornite dalle autorità italiane, ha deciso di avviare la procedura di cui all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato CE per quanto riguarda l'esenzione dalle accise sui carburanti agricoli non contemplata dalla procedura aperta nell'ambito del fascicolo C 6/2004, e cioè l'esenzione di cui all'articolo 24, comma 3 della legge 23 dicembre 2000 n. 388, all'articolo 13, comma 3 della legge 21 dicembre 2001 n. 448, all'articolo 19, comma 4 della legge 27 dicembre 2002 n. 289 e all'articolo 2, comma 4 della legge 24 dicembre 2003 n. 350.

Procedimento

2.	Con lettera del 19 febbraio 2004 (1), la Commissione ha comunicato alle autorità italiane la decisione di iniziare la procedura di cui all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato, nei confronti delle disposizioni dell'articolo 5, comma 5 del decreto-legge 30 settembre 2000, n. 268.

3.

L'articolo 5, comma 5, del decreto-legge 30 settembre 2000 n. 268 stabilisce che, per il periodo dal 3 ottobre al 31 dicembre 2000, relativamente al gasolio utilizzato per il riscaldamento delle serre, l'accisa si applica nella misura del 5 % dell'aliquota prevista per il gasolio utilizzato come carburante.

4.

Parallelamente, l'articolo 6, comma 1, del medesimo decreto-legge stabilisce che, per lo stesso periodo, le aliquote di accisa per il gasolio utilizzato in agricoltura corrispondono al 22 % dell'aliquota prevista per il gasolio usato come carburante e le accise per la benzina corrispondono al 49 % dell'aliquota normale.

5.

La Commissione ha deciso di iniziare la procedura di cui all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato nei confronti delle disposizioni di cui all'articolo 5, comma 5 del decreto legge 30 settembre 2000 n. 268 perché non poteva escludere che l'esenzione dalle accise prevista dalle suddette disposizioni costituisse un aiuto di Stato incompatibile con il mercato comune.

6.

Successivamente all'invio della lettera di cui al punto 2, la Commissione ha ricevuto informazioni secondo le quali i produttori di colture sotto serra beneficerebbero in realtà di un'esenzione totale dalle accise sui carburanti utilizzati per il riscaldamento delle serre. Essa ha quindi chiesto informazioni su tale esenzione complementare alle autorità italiane con un fax datato 10 giugno 2004 (2).

7.

Con lettera del 28.07.04, protocollata il 3 agosto 2004, la Rappresentanza permanente d'Italia presso l'Unione europea ha comunicato alla Commissione la risposta delle autorità italiane al fax del 10 giugno 2004. Dalla suddetta risposta emerge che l'esenzione complementare summenzionata è stata istituita mediante varie norme: l'articolo 24, comma 3 della legge 23 dicembre 2000 n. 388, l'articolo 13, comma 3 della legge del 21 dicembre 2001 n. 448; l'articolo 19, comma 4 della legge 27 dicembre 2002 n. 289 e l'articolo 2, comma 4 della legge 24 dicembre 2003 n. 350.

Descrizione

Fondamento giuridico

8.

L'articolo 24, comma 3 della legge 23 dicembre 2000, n. 388, recita quanto segue: „Per il periodo 1o gennaio 2001-30 giugno 2001, il gasolio utilizzato nelle coltivazioni sotto serra è esente da accisa. Per le modalità di erogazione del beneficio si applicano le disposizioni di cui all'articolo 2, comma 127 secondo periodo, della legge 23 dicembre 1996, n. 662.”.

9.

L'articolo 13, comma 3 della legge 21 dicembre 2001, n. 448, recita quanto segue: „Per l'anno 2002 il gasolio utilizzato nelle coltivazioni sotto serra è esente da accisa. Per le modalità di erogazione del beneficio si applicano le disposizioni contenute nel regolamento di cui al decreto del Ministro delle finanze 11 dicembre 2000, n. 375, adottato ai sensi dell'articolo 1, comma 4, del decreto-legge 15 febbraio 2000, n. 21, convertito, con modificazioni dalla legge 14 aprile 2000, n. 92. I relativi oneri sono a carico dell'Istituto di servizi per il mercato agricolo alimentare (ISMEA), a valere sulle proprie disponibilità di bilancio, che vi fa fronte mediante versamento all'entrata del bilancio dello Stato, previo accertamento da parte dell'Amministrazione finanziaria.”.

10.

L'articolo 19, comma 4 della legge 27 dicembre 2002, n. 289, recita quanto segue: „Per l'anno 2003 il gasolio utilizzato nelle coltivazioni sotto serra è esente da accisa. Per le modalità di erogazione del beneficio si applicano le disposizioni contenute nel regolamento di cui al decreto del Ministro dell'economia e delle finanze 14 dicembre 2001, n. 454.”.

11.

L'articolo 2, comma 4 della legge 21 dicembre 2001, n. 350, recita quanto segue: „Per l'anno 2004 il gasolio utilizzato nelle coltivazioni sotto serra è esente da accisa. Per le modalità di erogazione del beneficio si applicano le disposizioni contenute nel regolamento di cui al decreto 14 dicembre 2001, n. 454, adottato dal Ministro dell'economia e delle finanze, di concerto con il Ministro delle politiche agricole e forestali.”.

Informazioni complementari fornite dalle autorità italiane

12.

Nella lettera del 28 giugno 2004, le autorità italiane (e più precisamente il Ministero delle politiche agricole e forestali) hanno fatto presente di non essere in possesso dei dati (di un'oggettiva complessità) richiesti dai servizi della Commissione con il fax del 10 giugno 2004 (gli importi che i produttori sotto serra hanno potuto risparmiare successivamente all'entrata in vigore di ciascuno dei testi menzionati ai punti 8-11 grazie alla differenza di aliquote di accise di cui hanno beneficiato — gli importi assoluti e quelli che corrispondono alla differenza tra l'esenzione prevista dall'articolo 5 comma 5 del decreto-legge 30 settembre 2000, n. 268 e l'esenzione totale concessa) e che la quantificazione richiesta avrebbe potuto essere operata solo dall'Amministrazione finanziaria attraverso indagini da effettuarsi presso le antenne periferiche. Esse hanno inoltre precisato che gli argomenti forniti il 16 giugno 2004 nell'ambito del fascicolo C 6/2004 (reazione dello Stato membro in seguito all'apertura della procedura prevista dall'articolo 88, paragrafo 2 del trattato) restavano valide nel caso di specie.

Argomentazioni sviluppate dalle autorità italiane nell'ambito del fascicolo C 6/04, in risposta all'apertura del procedimento di cui all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato nei confronti dell'aiuto previsto dall'articolo 5, comma 5 del decreto legge 30 settembre 2000, n. 268

13.

Nella lettera del 16 giugno 2004, le autorità italiane hanno sostenuto che l'esenzione dalle accise non appariva configurabile come un aiuto di Stato, bensì come una misura da valutare nel contesto applicativo della direttiva 92/81/CEE del Consiglio, del 19 ottobre 1992, relativa all'armonizzazione delle strutture delle accise sugli oli minerali (3) e della direttiva 2003/96/CE del Consiglio, del 27 ottobre 2003, che ristruttura il quadro comunitario per la tassazione dei prodotti energetici e dell'elettricità (4), e, in particolare, alla luce dell'articolo 8, paragrafo 2 lettera f) e dell'articolo 15, paragrafo 3.

14.

Secondo le autorità italiane le coltivazioni sotto serra rientrano nella categoria delle „lavorazioni nell'ambito del settore agricolo e orticolo”, per le quali la normativa comunitaria permette agli Stati membri di applicare esenzioni parziali o totali dalle accise, e l'esenzione dalle accise per le coltivazioni sotto serra non introduce alcuna discriminazione nel settore agricolo e orticolo, in quanto tutti gli operatori all'interno dei due settori sono assolutamente liberi di scegliere fra coltivazioni in campo e coltivazioni sotto serra. Inoltre, non è infrequente il caso di uno stesso agricoltore che contestualmente pratica colture in campo o sotto serra, senza che per questo si possa giungere alla conclusione che in tale ipotesi l'agricoltore discrimina se stesso.

15.

Le conclusioni delle autorità italiane sono le seguenti: a) Il regime differenziato introdotto dal legislatore italiano non lede le regole di concorrenza; si tratta di una normativa di natura squisitamente fiscale nel cui ambito andrebbe valutata la legittimità comunitaria. È in quell'ambito, infatti, che sarebbe possibile avere a livello comunitario un quadro complessivo che comprenda tutti i paesi dell'area comunitaria; esaminare fuori da tale quadro un singolo caso nazionale equivarrebbe ad un'alterazione del principio della par condicio tra Stati membri. b) Il Consiglio ECOFIN del 19 marzo 2003 ha concluso che le deroghe al regime fiscale generale o le differenziazioni al suo interno che sono giustificate dalla natura o dalle caratteristiche generali del regime fiscale non comportano aiuti di Stato.

16.

Infine, le autorità italiane hanno aggiunto che le valutazioni e i dati in loro possesso, provenienti da fonti ufficiali, dimostravano che la misura di cui trattasi „non pregiudica il corretto funzionamento del mercato interno e non comporta distorsioni della concorrenza” (come vuole il considerando 24 della direttiva 2003/96/CE).

Riesame

17.

Secondo l'articolo 87, paragrafo 1 del trattato, sono incompatibili con il mercato comune, nella misura in cui incidano sugli scambi tra Stati membri, gli aiuti concessi dagli Stati, ovvero mediante risorse statali, sotto qualsiasi forma che, favorendo talune imprese o talune produzioni, falsino o minaccino di falsare la concorrenza. Nell'attuale fase del procedimento, le misure descritte ai punti 8-11 sembrano corrispondere a tale definizione in quanto sono accordate mediante risorse statali sotto forma di un mancato guadagno in termini di gettito fiscale per le pubbliche autorità, riguardano certe imprese (quelle che praticano la coltura sotto serra) e possono incidere sugli scambi a motivo del posto occupato dall'Italia nelle produzioni considerate (a titolo d'esempio, l'Italia è stata nel 2002 il primo paese produttore di ortaggi dell'Unione).

18.	Tuttavia, nei casi previsti dall'articolo 87, paragrafi 2 e 3, del trattato, alcune misure possono, in via derogatoria, essere considerate compatibili con il mercato comune.

19.

Nella fattispecie, tenuto conto delle informazioni disponibili, l'unica deroga applicabile è quella prevista dall'articolo 87, paragrafo 3, lettera c) del trattato, in base alla quale possono essere ritenuti compatibili con il mercato comune gli aiuti destinati ad agevolare lo sviluppo di talune attività o di talune regioni economiche, sempre che non alterino le condizioni degli scambi in misura contraria al comune interesse.

20.	Affinché tale deroga sia applicabile occorre che la Commissione non nutra dubbi sulla compatibilità delle misure in esame.

21.

Nel caso di specie, la Commissione sottolinea che, nelle osservazioni che esse hanno formulato in seguito all'apertura della procedura di cui all'articolo 88, paragrafo 2 del trattato nei riguardi dell'esenzione prevista dall'articolo 5, comma 5 del decreto legge 30 settembre 2000, n. 268 (fascicolo C 6/2004 vedi punto 2) e che esse considerano parimenti valide per le esenzioni previste dalle disposizioni di cui ai punti 8-11, le autorità italiane hanno combinato insieme tre argomentazioni da suddividere in due categorie: da un lato, l'esistenza di aiuti di Stato e l'aspetto fiscale della controversia [indissociabili, come mostra il punto 15 b)], dall'altro, l'autorizzazione ai sensi delle direttive 92/81/CEE e 2003/96/CE.

Esistenza di aiuti di Stato e aspetto fiscale della materia — compatibilità con il mercato comune

22.

Nelle osservazioni di cui al punto 21, le autorità italiane hanno fatto presente che il sistema di esenzione dalle accise applicato dall'Italia non comportava elementi di aiuti di Stato ai sensi dell'articolo 87, paragrafo 1 del trattato. A sostegno di tale affermazione, esse hanno spiegato che l'esenzione dalle accise per le coltivazioni sotto serra non creava alcuna discriminazione nei settori agricolo e orticolo, in quanto tutti gli operatori all'interno dei due settori erano liberi di scegliere fra coltivazioni in campo e coltivazioni sotto serra. Esse hanno inoltre fatto riferimento alle conclusioni del Consiglio ECOFIN del 19 marzo 2003, secondo le quali le deroghe al regime fiscale generale o le differenziazioni al suo interno che sono giustificate dalla natura o dalle caratteristiche generali del regime fiscale non comportano aiuti di Stato.

23.	Per quanto riguarda la presenza di elementi di aiuti di Stato, la Commissione ha già chiarito, al punto 17, per quali ragioni le esenzioni considerate sopra ai punti 8-11 sembrano corrispondere alla definizione degli aiuti di Stato di cui all'articolo 87, paragrafo 1 del trattato.

24.

Inoltre, l'affermazione secondo la quale la libertà di praticare coltivazioni in campo o sotto serra rende impossibile una discriminazione tra produttori in campo e produttori sotto serra sembra contestabile in questa fase, in quanto l'esenzione sembra essere stata concepita non come uno strumento che incoraggi la pratica della coltura sotto serra e che offra la possibilità agli interessati di ottenere un vantaggio che essi non otterrebbero praticando la coltivazione in campo, bensì come uno strumento destinato a sollevare da un onere finanziario alcuni beneficiari che già operano nel settore di cui trattasi e in tal senso sembra creare una discriminazione nei confronti dei produttori che praticano colture in campo.

25.

Infine, per quanto riguarda il riferimento alle conclusioni del Consiglio ECOFIN del 19 marzo 2003, le autorità italiane non hanno ancora fornito informazioni che permettano alla Commissione di verificare se le differenziazioni effettuate nel regime italiano di esenzione dalle accise siano giustificate dalla natura o dalle caratteristiche generali del regime.

26.

Pertanto, la Commissione in questa fase non può che mantenere la sua posizione secondo la quale le esenzioni descritte al punto 8 sembrano costituire una misura che comporta elementi di aiuti di Stato e poiché le autorità italiane, ritenendo che le esenzioni dalle accise non costituiscano aiuti di Stato, non hanno fornito nelle loro osservazioni elementi che giustifichino le esenzioni di cui ai punti 8-11 alla luce delle norme applicabili in materia di aiuti di Stato, la Commissione in questa fase dubita della compatibilità con il mercato comune delle esenzioni di cui ai punti 8-11.

Autorizzazione ai sensi delle direttive 92/81/CEE e 2003/96/CE.

27.

Al momento, esaminando le esenzioni previste dalle disposizioni di cui ai punti 8-11 alla luce delle direttive 92/81/CEE e 2003/96/CE a cui fanno riferimento le autorità italiane, la Commissione constata che: a) l'articolo 8, paragrafo 2, lettera f) della direttiva 92/81/CEE del Consiglio, del 19 ottobre 1992, relativa all'armonizzazione delle strutture delle accise sugli oli minerali (5), stabilisce che „fatte salve altre disposizioni comunitarie, gli Stati membri possono applicare esenzioni o riduzioni totali o parziali dell'aliquota di accisa agli oli minerali usati sotto controllo fiscale […] esclusivamente nei lavori agricoli o orticoli nonché nella silvicoltura e nella piscicoltura d'acqua dolce”; b) la direttiva 92/81/CE è stata abrogata a decorrere dal 31 dicembre 2003 dalla direttiva 2003/96/CE del Consiglio, del 27 ottobre 2003, che ristruttura il quadro comunitario per la tassazione dei prodotti energetici e dell'elettricità (6), entrata in vigore il 31 ottobre 2003; il quindicesimo considerando di detta direttiva dice che in talune circostanze o in determinate condizioni di natura strutturale è opportuno consentire l'applicazione di aliquote differenziate nazionali di tassazione per uno stesso prodotto, purché siano rispettati i livelli minimi comunitari di tassazione e le norme in materia di mercato interno e di concorrenza; il ventiquattresimo considerando dice che è opportuno consentire agli Stati membri di applicare determinate ulteriori esenzioni o riduzioni del livello di tassazione quando ciò non pregiudica il corretto funzionamento del mercato interno e non comporta distorsioni della concorrenza; infine, l'articolo 15, paragrafo 3 della stessa direttiva dice gli Stati membri possono applicare un livello di tassazione fino a zero ai prodotti energetici e all'elettricità utilizzati nei lavori nei settori dell'agricoltura, dell'orticoltura o della piscicoltura, e della silvicoltura, ma il paragrafo 1 del medesimo articolo precisa altresì che tali esenzioni possono essere applicate fatte salve le altre disposizioni comunitarie.

28.

Le due direttive insistono dunque sul fatto che le esenzioni dalle accise sono ammissibili solo se conformi alle altre disposizioni del diritto comunitario (tra le quali figurano le regole di concorrenza e, pertanto, le norme in materia di aiuti di Stato) e se non creano distorsioni della concorrenza.

29.

Poiché in questa fase le autorità italiane non hanno fornito informazioni che giustifichino le esenzioni dalle accise di cui ai punti 8-11 alla luce delle norme applicabili in materia di aiuti di Stato, la Commissione non può escludere che le suddette esenzioni non siano conformi alle norme in questione e creino una distorsione della concorrenza (vedi punto 23), tanto più che le autorità italiane sembrano contraddirsi affermando, da un lato, di non essere in possesso di dati riguardanti gli importi che i produttori di colture sotto serra hanno potuto risparmiare (vedi punto 12) e, dall'altro, di disporre di valutazioni e di dati provenienti da fonti ufficiali che dimostrano che la misura di cui trattasi „non pregiudica il corretto funzionamento del mercato interno e non comporta distorsioni della concorrenza” (vedi punto 16).

30.

Inoltre, occorre sottolineare che tale distorsione della concorrenza, di cui la Commissione non può escludere l'esistenza in questa fase, implicherebbe che le esenzioni siano state applicate in violazione delle disposizioni delle direttive 92/81/CEE e 2003/96/CE, poiché queste ultime precisano chiaramente che le esenzioni dalle accise sono autorizzate nella misura in cui non pregiudichino altre disposizioni comunitarie e non creino distorsioni della concorrenza.

31.	Tenuto conto di tutti gli elementi sopra esaminati alla luce delle norme in materia di concorrenza, la Commissione ha deciso di iniziare la procedura prevista dall'articolo 88, paragrafo 2 del trattato.

32.

Nell'ambito di tale procedura, la Commissione invita l'Italia a presentare le proprie osservazioni e a fornire tutte le informazioni utili ai fini della valutazione degli aiuti in oggetto entro un mese dalla data di ricezione della presente. Essa invita inoltre le autorità italiane a trasmettere senza indugio copia della presente lettera ai beneficiari potenziali dell'aiuto.

33.

La Commissione desidera richiamare all'attenzione dell'Italia che l'articolo 88, paragrafo 3 del trattato CE ha effetto sospensivo e che, in forza dell'articolo 14 del regolamento (CE) n. 659/1999 del Consiglio, essa può imporre allo Stato membro interessato di recuperare ogni aiuto illegale dal beneficiario.

34.

Con la presente la Commissione comunica all'Italia che informerà gli interessati attraverso la pubblicazione della presente lettera e di una sintesi della stessa nella Gazzetta ufficiale dell'Unione europea. Tutti gli interessati anzidetti saranno invitati a presentare osservazioni entro un mese dalla data di detta pubblicazione.

35.	Si invitano le autorità italiane a indicare se le osservazioni richieste sopra al punto 31 debbano essere considerate valide per l'esame del fascicolo C 6/2004.

---

(1)  Vedi lettera SG-Greffe (2004) D/200646.

(2)  Documento AGR 15202 del 10.6.2004

(3)  GU L 316 del 31.10.1992, pag. 12.

(4)  GU L 283 du 31.10.2003, pag. 51.

(5)  GU L 316 del 31.10.1992, pag. 12.

(6)  GU L 283 del 31.10.2003, pag. 51.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/22

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.3785 – TPG/APAX/TIM Hellas)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(2005/C 101/05)

(EGT vonatkozású szöveg)

1.

2005. április 15-én a Bizottság a Tanács 139/2004/EK (1) rendelete 4. cikke szerint bejelentést kapott az egyesült államokbeli TPG Advisors IV, Inc. („TPG”) és a Guernsey-i székhelyű Hirzell irányítása alá tartozó brit APAX Europe VI („APAX”) vállalatok tervezett összefonódásáról, amely szerint az előbbiek közös irányítást szereznek a Tanács rendeletének 3. cikke (1) bekezdése b) pontja szerint a görög TIM Hellas Telecommunications S.A. („TIM Hellas”) vállalat felett részesedés vásárlása útján.

2.	Az érintett vállalatok üzleti tevékenysége a következő: — TPG esetében: magán tőkebefektetések; — APAX esetében: pán-európai befektetési alap; — TIM Hellas esetében: mobil kommunikációs termékek és szolgáltatások nyújtása végfelhasználók részére Görögországban.

3.

A Bizottság, előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett tranzakció a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozhat. Ettől eltekintve, e kérdésről a Bizottság a végleges döntés jogát fenntartja. A Bizottság, a Tanács 139/2004/EK (2) rendelete alá tartozó, bizonyos összefonódásokra vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felkéri az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetleges észrevételeiket nyújtsák be a Bizottsághoz. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10. napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételek beküldhetők a Bizottsághoz faxon (fax: (32-2) 296 43 01 vagy 296 72 44) vagy postai úton az alábbi hivatkozási számmal COMP/M.3785 – TPG/APAX/TIM Hellas a következő címre: Európai Bizottság Verseny Főigazgatóság, Fúziós Iktatási Osztály J-70 B-1049 Bruxelles/Brussel

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2)  HL C 56., 2005.3.05., 32. o.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/23

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.3628 – Gilde/Bekaert Fencing)

(2005/C 101/06)

(EGT vonatkozású szöveg)

2005. február 16-án a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács rendeletének 139/2004/EK 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—	az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—	elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32005M3628. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://europa.eu.int/eur-lex/lex)

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/23

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.3706 – Övag/Investkredit)

(2005/C 101/07)

(EGT vonatkozású szöveg)

2005. április 15-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács rendeletének 139/2004/EK 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag németül érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—	az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—	elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32005M3706. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://europa.eu.int/eur-lex/lex)

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/24

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.3745 – Severstal/Lucchini)

(2005/C 101/08)

(EGT vonatkozású szöveg)

2005. április 11-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács rendeletének 139/2004/EK 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—	az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—	elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32005M3745. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://europa.eu.int/eur-lex/lex)

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/24

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.3697 – Symantec/Veritas)

(2005/C 101/09)

(EGT vonatkozású szöveg)

2005. március 15-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács rendeletének 139/2004/EK 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—	az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—	elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32005M3697. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://europa.eu.int/eur-lex/lex)

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/25

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.3311 – Van Oord/BHD/Bagger Holding JV)

(2005/C 101/10)

(EGT vonatkozású szöveg)

2003. december 11-én a Bizottság határozott, hogy engedélyezi a fentebb említett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Ez a határozat a Tanács rendeletének 4064/89/EGK 6(1)(b) paragrafusán nyugszik. A határozat teljes szövege kizárólag angolul érhető el, és azután teszik közzé, miután az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították a határozat szövegéből. Elérhető lesz:

—	az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/). Ez az oldal lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek.

—	elektronikusan az EUR-Lex honlapon az alábbi hivatkozási szám alatt: 32003M3311. Az EUR-Lex on-line hozzáférést biztosít az európai jogi anyagokhoz. (http://europa.eu.int/eur-lex/lex)

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/26

---

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos, a 384/96/EK tanácsi rendelet 12. cikke alapján történő újbóli felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2005/C 101/11)

A 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) 12. cikke alapján kérelemmel fordultak a Bizottsághoz annak megvizsgálására, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedéseknek volt-e hatásuk az exportárakra, a viszonteladási árakra vagy az azt követő eladási árakra a Közösségen belül.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2005. március 14-én nyújtotta be a Közösség egyedüli nátrium-ciklamát termelője, a Productos Aditivos S.A. (a továbbiakban: a kérelmező).

2.   A termék

Az érintett termék a többek között a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát (a továbbiakban: az érintett termék), amely jelenleg az ex 2929 90 00 KN-kód alá tartozik. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

3.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések a 435/2004/EK tanácsi rendelettel (2) a többek között a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok.

4.   Az újbóli vizsgálat indokolása

A kérelmező megfelelően bizonyította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok kivetését követően az exportárak csökkentek, és a viszonteladási árak vagy az azt követő eladási árak tekintetében nem volt elegendő mozgás a Közösségen belül.

A kérelmező bizonyította, hogy az exportárak és a viszonteladási árak csökkentek az intézkedések kivetését követően annak ellenére, hogy a nyersanyagárak jelentősen növekedtek és hogy dömpingellenes vámok kerültek kivetésre 2004 elején.

A kérelmező olyan más tényezőket is megvizsgált, amelyek hatást gyakorolhattak az érintett termék exportáraira a Közösségen belül, azaz az átváltási árfolyamokat, a nyersanyagköltséget stb. Nincsenek más olyan tényezők, amelyek a fent említett árváltozásra magyarázatot adnak.

5.   Eljárás

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a kérelmet a közösségi iparág nyújtotta be, valamint hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre vizsgálat indításához, a Bizottság az alaprendelet 12. cikke értelmében újbóli vizsgálatot indít a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-ciklamát behozatalára alkalmazandó intézkedésekre vonatkozóan annak vizsgálatára, hogy az intézkedéseknek volt-e hatásuk az exportárakra, a viszonteladási árakra és az azt követő eladási árakra a Közösségen belül.

a)   Kérdőívek

Az újbóli vizsgálat szempontjából szükségesnek ítélt információkhoz való hozzájutás érdekében a Bizottság kérdőíveket fog küldeni a Kínai Népköztársaság exportőreinek/termelőinek, az importőröknek és az érintett exportáló ország hatóságainak.

Bármely esetben minden érdekelt fél haladéktalanul faxot küld a Bizottságnak, hogy megtudja, szerepel-e a kérelemben, és amennyiben szükséges, az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjában megállapított határidőn belül kérdőívet igényel, tekintettel arra, hogy a 6. bekezdés b) pontjában meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik.

b)   Információgyűjtés és meghallgatások tartása

Valamennyi érintett felet felkérik, hogy ismertesse nézeteit, nyújtsa be a kérdőívekre adott válaszokon kívüli egyéb információit, és az alátámasztó bizonyítékot. Ezen információknak és az alátámasztó bizonyítéknak az ezen értesítés 6. bekezdése b) pontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket azzal a feltétellel, hogy olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy meghallgatásukat különös ok támasztja alá. E kérelmet az ezen értesítés 6. bekezdése c) pontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

6.   Határidők

a)   Kérdőív igényléséhez a felek számára előírt határidő

Minden érdekelt félnek, aki nem működött együtt ezen újbóli vizsgálat alá tartozó intézkedésekhez vezető vizsgálatban, a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kérdőívet kell igényelnie.

b)   Olyan felek számára, akik jelentkezni kívánnak, valamint kérdőívre adott válaszokat, vagy bármely más információt kívánnak benyújtani

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek – amennyiben állításaikat figyelembe kell venni az újbóli vizsgálat során – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ismertetniük kell nézeteiket, és be kell nyújtaniuk a kérdőívre adott válaszaikat, illetve az egyéb információkat. Figyelembe kell venni, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek a fent említett időtartamon belül jelentkeznek-e.

c)   Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül bizottsági meghallgatásra jelentkezhetnek.

7.   Írásbeli beadványok, kérdőívekre adott válaszok és levelezés

Az érdekelt felek valamennyi beadványát és kérelmét írásban kell benyújtani (nem elektronikus formátumban, kivéve ha másképp határozzák meg), és fel kell tüntetni az érdekelt fél nevét, címét, e-mail címét, telefon- és faxszámát. Az érdekelt felek valamennyi, bizalmasnak minősülő írásos beadványát, beleértve a kérdőívre adott válaszokat és levelezést, a „Korlátozott hozzáférés”  (3) felirattal jelölik meg; ezeket kísérje az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem titkos változat is, amelyet az „AZ ÉRDEKELT FELEK ÁLTALI VIZSGÁLATRA” felirattal kell megjelölni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B. Igazgatóság)

Office: J-79 5/16 (Iroda: J-79 5/16)

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 295 65 05

8.   Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy az infomációkat nem szolgáltatja a határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

Ha megállapításra kerül, hogy bármely érdekelt fél valótlan vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyják, és a rendelkezésre álló tények kerülhetnek felhasználásra. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és így a megállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban rendelkezésre álló tényekre alapozzák, előfordulhat, hogy az érdekelt fél számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

---

(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 72., 2004.3.11., 1. o.

(3)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szól. Védelem alatt áll az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke értelmében (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). A 384/96/EK tanácsi rendelet 19. cikke (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.) és az 1994 évi GATT VI. cikkét végrehajtó WTO Egyezmény (Dömpingellenes Megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/28

---

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

(2005. április 25.)

az Euratom Szerződés 37. cikkének megfelelően az Egyesült Királyságban (Skócia) található Dounreay telephely helyreállítási tervéből (DSRP) keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítási tervéről

(2005/C 101/12)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

Az Európai Bizottság 2004. május 5-én az Euratom Szerződés 37. cikkének megfelelően általános adatokat kapott az Egyesült Királyság kormányától a Dounreay telephely helyreállítási tervéből (DSRP) keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítási tervére vonatkozóan.

Az általános adatok, valamint a Bizottság általi felülvizsgálat során a kiindulási általános adatok kiegészítése érdekében kért nagy mennyiségű kiegészítő információ megvizsgálása után a Bizottság megállapítja, hogy az említett eljárás során az Egyesült Királyság hatóságai nem csak új információkkal szolgáltak, hanem pontosításokat is végeztek a kiindulási általános adatokban, különösen a nem tervezett kibocsátásokat eredményező egyes baleseti forgatókönyvek sugárhatás-vizsgálatának tekintetében.

A rendelkezésre bocsátott összes információ alapján, valamint a szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság a következő véleményt alakította ki:

1.	A létesítmény és egy másik tagállambeli legközelebbi pont, jelen esetben Írország, közötti távolság megközelítőleg 645 km.

2.	A szokásos működési feltételek mellett a folyékony és gáz-halmazállapotú kiömlő anyagok kibocsátása nem teszi ki jelentős egészségkárosító hatásnak más tagállamok lakosságát.

3.

A Dounreay telephely helyreállítási terve keretében megvalósított műveletekből keletkező kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot a helyszínen tárolják. A kis aktivitású szilárd radioaktív hulladékot később Driggbe vagy más engedélyezett ártalmatlanító létesítményekbe szállítják. A közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmények 2040 előtt nem állnak rendelkezésre. A nem radioaktív szilárd hulladékok, valamint azok az anyagok, amelyek a mentességi szinteknek megfelelnek, a jogszabályi ellenőrzés alól kivonásra kerülnek, és hagyományos hulladékként kerülnek ártalmatlanításra, anyagukban történő hasznosításra vagy újrafelhasználásra. Erre az Alapvető Biztonsági Előírásokban meghatározott feltételeknek megfelelően kerül sor (96/29/Euratom irányelv).

4.	A radioaktív hulladékok nem tervezett, az általános adatokban figyelembe vett típusú és nagyságú baleset miatt bekövetkező kibocsátása esetén annak a mennyiségnek, amely valószínűleg eljut egyéb tagállamok lakosságához, nincs jelentős egészségkárosító hatása.

Összefoglalva, a Bizottság azon a véleményen van, hogy az Egyesült Királyságban a skóciai Dounreay telephely helyreállítási tervéből (DSRP) keletkező bármilyen fajtájú, a szokásos műveletek során vagy az általános adatokban figyelembe vett típusú és nagyságú baleset következtében kijutott radioaktív hulladékokra vonatkozó ártalmatlanítási terv végrehajtása nem jár jelentős radioaktív szennyező hatással egy másik tagállam számára egészségügyi szempontból, valamint nem okozza egy másik tagállam vizeinek, talajának vagy légterének szennyeződését.

Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy tizennégy új létesítményt építenek a DSRP végrehajtása során keletkező különleges hulladékgazdálkodási követelményeknek való megfelelés érdekében és ezekkel a létesítményekkel kapcsolatban hiányos adatokat szolgáltattak a Bizottságnak. A Bizottság ezekkel a létesítményekkel kapcsolatban megerősíti további részletes és átfogó információk mihamarabbi szolgáltatásának szükségességét annak ellenőrzése érdekében, hogy a jelenlegi sugárhatás-vizsgálat eredményei normális feltételek mellett, illetve baleset esetén még mindig érvényesek-e. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a radioaktív kiömlő anyagok nem tervezett kibocsátása vonatkozásában az általános adatok tartalmaznak egy az esetleges veszélyen és az ennek megfelelő radiológiai következményeken alapuló létesítmény osztályozási eljárást, és csak azokat a létesítményeket kell részletesen megvizsgálni, amelyek a lakosság szempontjából jelentős veszélyt okozhatnak (5 mSv-t meghaladó telephelyen kívüli sugárdózis). Mivel egy komplex nukleáris telep esetében érdemes bevezetni a létesítmények baleseti forgatókönyvek alapján megállapított osztályozását, a Bizottság nem elégedett azzal, hogy egyszerűsítés miatt a benyújtott általános adatok nem tartalmaznak információkat a telephelyen elhelyezkedő egyes létesítményekben a radionuklidok becsült mennyiségéről és fiziko-kémiai formáiról, sem arról, hogy az egyes létesítmények esetében egy baleset bekövetkezésekor megközelítőleg mekkora mennyiség kibocsátására kerülne sor.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/29

---

Bejelentési eljárás – Műszaki szabályok

(2005/C 101/13)

(EGT vonatkozású szöveg)

Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok, valamint az Információs Társadalom szolgáltatásaihoz kapcsolódó szabályok területén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.; HL L 217., 1998.8.5., 18. o.).

A Bizottságnak bejelentett nemzeti műszaki jogszabálytervezetek

Hivatkozási szám (1)	Cím	A három hónapos várakozási időszak vége (2)
2005/0143/D	A műszaki rendelkezések minta-listájának változtatásai és kiegészítései, 2005. februári szövegváltozat	2005-07-06
2005/0144/UK	Az élelmiszerekben lévő triptofánról szóló, 2005. évi rendelet (Anglia)	2005-07-06
2005/0145/UK	Az élelmiszerekben lévő triptofánról szóló, 2005. évi rendelet (Észak-Írország)	2005-07-06
2005/0146/UK	Az élelmiszerekben lévő triptofánról szóló, 2005. évi rendelet (Skócia)	2005-07-06
2005/0147/UK	Az élelmiszerekben lévő triptofánról szóló, 2005. évi rendelet (Wales)	2005-07-06
2005/0148/A	RVS 8.01.15.sz. Útépítési irányelvek és előírások, Műszaki szerződéses feltételek, építőanyagok, Kőzetanyag rézsű-, part- és alapbiztosításokhoz	2005-07-07
2005/0149/A	A komposztálás technikájának állása – a Szövetségi mező- és erdőgazdasági, környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium irányelve	2005-07-07
2005/0150/CZ	Törvénytervezet, amely módosítja a csomagolásról és egyes törvények módosításáról szóló, többször módosított, 477/2001 Sb. számú törvényt (a csomagolásról szóló törvényt)	2005-07-08

A Bizottság felhívja a figyelmet az Európai Bíróságnak a „CIA Security” ügyben (C-194/94 – ECR I, 2201. o.) 1996. április 30-án meghozott ítéletére, amelyben a Bíróság elrendelte, hogy a 98/34/EK irányelv (korábbi hivatkozási száma: 83/189/EGK) 8. és 9. cikkeit úgy kell értelmezni, hogy az egyének a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak ezekre a cikkekre, és a nemzeti bíróságoknak el kell utasítaniuk azon nemzeti műszaki szabály alkalmazását, amelyet az irányelvvel összhangban nem jelentettek be.

Ez az ítélet megerősíti a Bizottság 1986. október 1-jei közleményét (HL C 245., 1986.10.1., 4. o.).

Ennek megfelelően, a bejelentési kötelezettség megszegése esetén a vonatkozó műszaki szabályok nem alkalmazhatók, és ebből következően ezen szabályok nem érvényesíthetők az egyénekkel szemben.

A bejelentési eljárásról további információkért kérjük, hogy forduljon írásban az alábbi címhez:

European Commission

DG Enterprise and Industry, Unit C3

B-1049 Brussels

e-mail: Dir83-189-Central@cec.eu.int

Látogassa meg az alábbi internetes oldalt is: http://europa.eu.int/comm/enterprise/tris/

Ha bármilyen további információra van szüksége az ilyen bejelentésekről, kérjük lépjen kapcsolatba az alább felsorolt nemzeti intézményekkel:

A 98/34/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁÉRT FELELŐS NEMZETI INTÉZMÉNYEK LISTÁJA

BELGIUM

BELNotif

Qualité et Sécurité

SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie

NG III – 4ème étage

Boulevard du Roi Albert II/16

B-1000 Bruxelles

Pascaline Descamps Asszony

Tel.: (32-2) 206 46 89

Fax: (32-2) 206 57 46

E-mail: pascaline.descamps@mineco.fgov.be

paolo.caruso@mineco.fgov.be

Általános e-mail: belnotif@mineco.fgov.be

Weboldal: http://www.mineco.fgov.be

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Czech Office for Standards, Metrology and Testing

Gorazdova 24

P.O. BOX 49

CZ-128 01 Praha 2

Helena Fofonková Asszony

Tel.: (420) 224 90 71 25

Fax: (420) 224 90 71 22

E-mail: fofonkova@unmz.cz

Általános e-mail: eu9834@unmz.cz

Weboldal: http://www.unmz.cz

DÁNIA

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Dahlerups Pakhus

Langelinie Allé 17

DK-2100 Copenhagen Ø (or DK-2100 Copenhagen OE)

Tel.: (45) 35 46 66 89 (közvetlen)

Fax: (45) 35 46 62 03

E-mail: Birgitte Spühler Hansen Asszony – bsh@ebst.dk

Kölcsönös postafiók az értesítési üzenetekhez – noti@ebst.dk

Weboldal: http://www.ebst.dk/Notifikationer

NÉMETORSZÁG

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Referat XA2

Scharnhorststr. 34–37

D-10115 Berlin

Christina Jäckel Asszony

Tel.: (49) 30 20 14 63 53

Fax: (49) 30 20 14 53 79

E-mail: infonorm@bmwa.bund.de

Weboldal: http://www.bmwa.bund.de

ÉSZTORSZÁG

Ministry of Economic Affairs and Communications

Harju str. 11

EE-15072 Tallinn

Margus Alver Úr

Tel.: (372-6) 25 64 05

Fax: (372-6) 31 36 60

E-mail: margus.alver@mkm.ee

Általános e-mail: el.teavitamine@mkm.ee

GÖRÖGORSZÁG

Ministry of Development

General Secretariat of Industry

Mesogeion 119

GR-101 92 ATHENS

Tel.: (30) 21 06 96 98 63

Fax: (30) 21 06 96 91 06

ELOT

Acharnon 313

GR-111 45 ATHENS

Tel.: (30) 21 02 12 03 01

Fax: (30) 21 02 28 62 19

E-mail: 83189in@elot.gr

Weboldal: http://www.elot.gr

SPANYOLORSZÁG

Ministerio de Asuntos Exteriores

Secretaría de Estado de Asuntos Europeos

Direccion General de Coordinacion del Mercado Interior y otras Políticas Comunitarias

Subdireccion General de Asuntos Industriales, Energéticos, de Transportes y Comunicaciones y de Medio Ambiente

C/Padilla, 46, Planta 2a, Despacho: 6218

E-28006 MADRID

Angel Silván Torregrosa Úr

Tel.: (34) 913 79 83 32

Esther Pérez Peláez Asszony

Technical Advisor

E-mail: esther.perez@ue.mae.es

Tel.: (34) 91 379 84 64

Fax: (34) 91 379 84 01

E-mail: d83-189@ue.mae.es

FRANCIAORSZÁG

Délégation interministérielle aux normes

Direction générale de l'Industrie, des Technologies de l'information et des Postes (DiGITIP)

Service des politiques d'innovation et de compétitivité (SPIC)

Sous-direction de la normalisation, de la qualité et de la propriété industrielle (SQUALPI)

DiGITIP 5

12, rue Villiot

F-75572 Paris Cedex 12

Suzanne Piau Asszony

Tel.: (33-1) 53 44 97 04

Fax: (33-1) 53 44 98 88

E-mail: suzanne.piau@industrie.gouv.fr

Françoise Ouvrard Asszony

Tel.: (33-1) 53 44 97 05

Fax: (33-1) 53 44 98 88

E-mail: francoise.ouvrard@industrie.gouv.fr

ÍRORSZÁG

NSAI

Glasnevin

Dublin 9

Ireland

Tony Losty Úr

Tel.: (353-1) 807 38 80

Fax: (353-1) 807 38 38

E-mail: tony.losty@nsai.ie

Weboldal: http://www.nsai.ie

OLASZORSZÁG

Ministero delle attività produttive

Dipartimento per le imprese

Direzione Generale per lo sviluppo produttivo e la competitività

Ufficio F1 – Ispettorato tecnico dell'industria

Via Molise 2

I-00187 Roma

Vincenzo Correggia Úr

Tel.: (39) 06 47 05 22 05

Fax: (39) 06 47 88 78 05

E-mail: vincenzo.correggia@minindustria.it

Enrico Castiglioni Úr

Tel.: (39) 06 47 05 26 69

Fax: (39) 06 47 88 77 48

E-mail: enrico.castiglioni@minindustria.it

E-mail: ispettoratotecnico@minindustria.flexmail.it

Weboldal: http://www.minindustria.it

CIPRUS

Cyprus Organization for the Promotion of Quality

Ministry of Commerce, Industry and Tourism

13, A. Araouzou street

CY-1421 Nicosia

Tel.: (357) 22 40 93 13 or (357) 22 37 50 53

Fax: (357) 22 75 41 03

Antonis Ioannou Úr

Tel.: (357) 22 40 94 09

Fax: (357) 22 75 41 03

E-mail: aioannou@cys.mcit.gov.cy

Thea Andreou Asszony

Tel.: (357) 22 40 94 04

Fax: (357) 22 75 41 03

E-mail: tandreou@cys.mcit.gov.cy

Általános e-mail: dir9834@cys.mcit.gov.cy

Weboldal: http://www.cys.mcit.gov.cy

LETTORSZÁG

Division of the Commercial Normative, SOLVIT and Notification

Internal Market Department of the

Ministry of Economics of the Republic of Latvia

55, Brvibas str.

Riga

LV-1519

Agra Ločmele Asszony

Senior Officer of the Division of the Commercial Normative, SOLVIT and Notification

E-mail: agra.locmele@em.gov.lv

Tel.: (371) 703 12 36

Fax: (371) 728 08 82

E-mail: notification@em.gov.lv

LITVÁNIA

Lithuanian Standards Board

T. Kosciuskos g. 30

LT-01100 Vilnius

Daiva Lesickiene Asszony

Tel.: (370) 527 093 47

Fax: (370) 527 093 67

E-mail: dir9834@lsd.lt

Weboldal: http://www.lsd.lt

LUXEMBURG

SEE – Service de l'Energie de l'Etat

34, avenue de la Porte-Neuve

B.P. 10

L-2010 Luxembourg

J.P. Hoffmann Úr

Tel.: (352) 46 97 46 1

Fax: (352) 22 25 24

E-mail: see.direction@eg.etat.lu

Weboldal: http://www.see.lu

MAGYARORSZÁG

Hungarian Notification Centre –

Ministry of Economy and Transport

Budapest

Honvéd u. 13–15.

H-1055

Fazekas Zsolt Úr

E-mail: fazekaszs@gkm.hu

Tel.: (36-1) 374 28 73

Fax: (36-1) 473 16 22

E-mail: notification@gkm.hu

Weboldal: http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm

MÁLTA

Malta Standards Authority

Level 2

Evans Building

Merchants Street

VLT 03

MT-Valletta

Tel.: (356) 21 24 24 20

Fax: (356) 21 24 24 06

Lorna Cachia Asszony

E-mail: lorna.cachia@msa.org.mt

Általános e-mail: notification@msa.org.mt

Weboldal: http://www.msa.org.mt

HOLLANDIA

Ministerie van Financiën

Belastingsdienst/Douane Noord

Team bijzondere klantbehandeling

Centrale Dienst voor In-en uitvoer

Engelse Kamp 2

Postbus 30003

9700 RD Groningen

Nederland

Ebel van der Heide Úr

Tel.: (31) 50 5 23 21 34

Hennie Boekema Asszony

Tel.: (31) 50 5 23 21 35

Tineke Elzer Asszony

Tel.: (31) 50 5 23 21 33

Fax: (31) 50 5 23 21 59

Általános e-mail: Enquiry.Point@tiscali-business.nl

Enquiry.Point2@tiscali-business.nl

AUSZTRIA

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Abteilung C2/1

Stubenring 1

A-1010 Wien

Brigitte Wikgolm Asszony

Tel.: (43-1) 711 00 58 96

Fax: (43-1) 715 96 51 or (43-1) 712 06 80

E-mail: not9834@bmwa.gv.at

Weboldal: http://www.bmwa.gv.at

LENGYELORSZÁG

Ministry of Economy and Labour

Department for European and Multilateral Relations

Plac Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Barbara Nieciak Asszony

Tel.: (48) 22 693 54 07

Fax: (48) 22 693 40 28

E-mail: barnie@mg.gov.pl

Agata Gągor Asszony

Tel.: (48) 22 693 56 90

Általános e-mail: notyfikacja@mg.gov.pl

PORTUGÁLIA

Instituto Portugês da Qualidade

Rua Antonio Gião, 2

P-2829-513 Caparica

Cândida Pires Asszony

Tel.: (351) 21 294 82 36 or 81 00

Fax: (351) 21 294 82 23

E-mail: c.pires@mail.ipq.pt

Általános e-mail: not9834@mail.ipq.pt

Weboldal: http://www.ipq.pt

SZLOVÉNIA

SIST – Slovenian Institute for Standardization

Contact point for 98/34/EC and WTO-TBT Enquiry Point

Šmartinska 140

SLO-1000 Ljubljana

Tel.: (386-1) 478 30 41

Fax: (386-1) 478 30 98

E-mail: contact@sist.si

Vesna Stražišar Asszony

SZLOVÁKIA

Kvetoslava Steinlova Asszony

Director of the Department of European Integration,

Office of Standards, Metrology and Testing of the Slovak Republic

Stefanovicova 3

SK-814 39 Bratislava

Tel.: (421) 252 49 35 21

Fax: (421) 252 49 10 50

E-mail: steinlova@normoff.gov.sk

FINNORSZÁG

Kauppa-ja teollisuusministeriö

(Ministry of Trade and Industry)

Látogatási cím:

Aleksanterinkatu 4

FIN-00171 Helsinki

és

Katakatu 3

FIN-00120 Helsinki

Postai cím:

PO Box 32

FIN-00023 Government

Henri Backman Úr

Tel.: (358) 9 16 06 36 27

Fax: (358) 9 16 06 46 22

E-mail: henri.backman@ktm.fi

Katri Amper Asszony

Általános e-mail: maaraykset.tekniset@ktm.fi

Weboldal: http://www.ktm.fi

SVÉDORSZÁG

Kommerskollegium

(National Board of Trade)

Box 6803

Drottninggatan 89

S-113 86 Stockholm

Kerstin Carlsson Asszony

Tel.: (46) 86 90 48 82 or (46) 86 90 48 00

Fax: (46) 86 90 48 40 or (46) 83 06 759

E-mail: kerstin.carlsson@kommers.se

Általános e-mail: 9834@kommers.se

Weboldal: http://www.kommers.se

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Department of Trade and Industry

Standards and Technical Regulations Directorate 2

151 Buckingham Palace Road

London SW1 W 9SS

United Kingdom

Philip Plumb Úr

Tel.: (44) 20 72 15 14 88

Fax: (44) 20 72 15 15 29

E-mail: philip.plumb@dti.gsi.gov.uk

Általános e-mail: 9834@dti.gsi.gov.uk

Weboldal: http://www.dti.gov.uk/strd

EFTA – ESA

EFTA Surveillance Authority

Rue Belliard 35

B-1040 Bruxelles

Adinda Batsleer Asszony

Tel.: (32-2) 286 18 61

Fax: (32-2) 286 18 00

E-mail: aba@eftasurv.int

Tuija Ristiluoma Asszony

Tel.: (32-2) 286 18 71

Fax: (32-2) 286 18 00

E-mail: tri@eftasurv.int

Általános e-mail: DRAFTTECHREGESA@eftasurv.int

Weboldal: http://www.eftasurv.int

EFTA

Goods Unit

EFTA Secretariat

Rue de Trêves 74

B-1040 Bruxelles

Kathleen Byrne Asszony

Tel.: (32-2) 286 17 34

Fax: (32-2) 286 17 42

E-mail: kathleen.byrne@efta.int

Általános e-mail: DRAFTTECHREGEFTA@efta.int

Weboldal: http://www.efta.int

TÖRÖKORSZÁG

Undersecretariat of Foreign Trade

General Directorate of Standardisation for Foreign Trade

Inönü Bulvari n° 36

06510

Emek – Ankara

Saadettin Doğan Úr

Tel.: (90) 312 212 58 99

(90) 312 204 81 02

Fax: (90) 312 212 87 68

E-mail: dtsabbil@dtm.gov.tr

Weboldal: http://www.dtm.gov.tr

---

(1)  Év – nyilvántartási szám – jogalkotó tagállam.

(2)  Időszak, amelynek folyamán a tervezetet nem lehet elfogadni.

(3)  Nincs várakozási időszak, mivel a Bizottság elfogadja az értesítő tagállam sürgősséggel történő elfogadásra vonatkozó indokait.

(4)  Nincs várakozási időszak, mert a rendelkezés fiskális vagy pénzügyi intézkedésekhez kapcsolódó műszaki leírásokra, vagy egyéb követelményekre vagy szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokra vonatkozik a 98/34/EK irányelv 1. cikk (11) bekezdés második pontharmadik francia bekezdésének értelmében.

(5)  A bejelentési eljárás lezárult.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/34

---

Értesítés a többek között Indiából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és az Indiából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2005/C 101/14)

A Bizottság a 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a dömpingellenes alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése és a 2026/97/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: a szubvencióellenes alaprendelet) 19. cikkének értelmében részleges időközi felülvizsgálatra vonatkozó kérelmet kapott.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet egy indiai exportőr, a Kokan Synthetics & Chemicals Pvt. Ltd (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be.

A kérelem az intézkedés formájára korlátozódik, különösen a kérelmező által felajánlani készként bejelentett kötelezettségvállalás elfogadhatóságának vizsgálatára.

2.   A termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az Indiából származó szulfanilsav (a továbbiakban: az érintett termék), amely jelenleg az ex 2921 42 10 KN-kód (29214210*60 TARIC-kód) alá sorolandó be. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

3.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések az 1339/2002/EK tanácsi rendelet (3) által kivetett végleges dömpingellenes vám, valamint az 1338/2002/EK tanácsi rendelettel (4) az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vám.

4.   A felülvizsgálat indokolása

A Bizottság már elfogadott egy kötelezettségvállalást a kérelmezőtől, amikor 2002 júliusában kivetették a végleges dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket. Mindazonáltal 2004 márciusában a kérelmező önkéntesen visszavonta kötelezettségvállalásait, állítólag arra a tényre alapozva, hogy dömpingellenes vámok hatálya alá tartozó kínai exportőrök elnyelték a vámot, és ezáltal a kötelezettségvállalást megvalósíthatatlanná tették. Miután lezárták a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetén a vámok elnyelésére vonatkozó felülvizsgálatot (5), a kérelmező a kötelezettségvállalását újból kész felajánlani a korábbi feltételek mellett, amelyeket a dömping és támogatás lényeges jogsértő hatásainak megszüntetésére megfelelőnek tekintettek. Ennélfogva indokolt a kérelmezőtől származó, az érintett termék behozatalára alkalmazandó intézkedések formájára irányuló felülvizsgálat.

5.   Az eljárás

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a részleges időközi felülvizsgálat indításához, a Bizottság a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének, illetőleg a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkének értelmében felülvizsgálatot indít, amelynek hatálya a kérelmező által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadhatóságának vizsgálatára korlátozódik.

a)   Információgyűjtés és meghallgatások tartása

A vizsgálatához szükségesnek ítélt információk beszerzése érdekében a Bizottság a felülvizsgálat megkezdéséről értesíteni fogja a kérelmezőt és az indiai hatóságokat. A kérelmezőt felkérhetik, hogy szolgáltasson információt és alátámasztó bizonyítékot a felülvizsgálatra irányuló kérelme tekintetében, valamint részletezze a felajánlani készként bejelentett kötelezettségvállalást. Ezen információknak és az alátámasztó bizonyítéknak az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjában meghatározott határidőn belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

Valamennyi érintett felet felkérik, hogy nézeteit ismertesse, valamint a Bizottságnak alátámasztó bizonyítékkal együtt a tárgyhoz tartozó információkat szolgáltasson. Ezen információknak és az alátámasztó bizonyítéknak az ezen értesítés 6. bekezdésének a) pontjában meghatározott határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket azzal a feltétellel, hogy olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy meghallgatásukat különös ok támasztja alá. E kérelmet az ezen értesítés 6. bekezdésének b) pontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

6.   Határidők

a)   A felek jelentkezésére, a tárgyhoz tartozó információ benyújtására

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek – amennyiben állításaikat figyelembe kell venni a vizsgálat során – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, írásban ismertetniük kell nézeteiket, és be kell nyújtaniuk a tárgyhoz tartozó információkat. Felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek a fent említett időtartamon belül jelentkeznek-e.

b)   Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül bizottsági meghallgatásra jelentkezhetnek.

7.   Írásbeli beadványok és levelezés

Az érdekelt felek valamennyi beadványát és kérelmét írásban kell benyújtani (nem elektronikus formában, kivéve ha másképp határozzák meg), és fel kell tüntetni az érdekelt fél nevét, címét, e-mail címét, telefon-, fax- és/vagy telexszámát. Az érdekelt felek valamennyi bizalmasnak minősülő írásos beadványát, az ezen értesítésben kért információkat is beleértve, továbbá levelezését „Korlátozott hozzáférés” felirattal (6) jelöljék meg; kísérje ezeket a dömpingellenes alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem titkos változat is, amelyet az „AZ ÉRDEKELT FELEK ÁLTALI VIZSGÁLATRA” felirattal jelölnek meg.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B. Igazgatóság)

Office (iroda): J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax: (32-2) 295 65 05

8.   Az együttműködés elmulasztása

Azokban az esetekben, ha valamelyik érdekelt fél megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy az információkat nem adja meg a megszabott határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján átmeneti vagy végleges, akár megerősítő, akár nemleges megállapítások is tehetők a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkével és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkével összhangban.

Ha megállapításra kerül, hogy bármely érdekelt fél valótlan vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és fel lehet használni a rendelkezésre álló tényeket. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ennek alapján a megállapításokat a dömpingellenes alaprendelet 18. cikkével és a szubvencióellenes alaprendelet 28. cikkével összhangban rendelkezésre álló tényekre alapozzák, előfordulhat, hogy az érdekelt fél számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

---

(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 196., 2002.7.25., 11. o. A legutóbb a 492/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 80., 2004.3.18., 6. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 196., 2002.7.25., 1. o. A legutóbb a 492/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 80., 2004.3.18., 6. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 40., 2004.2.12., 17. o.

(6)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak bizalmasan használható fel. Védelem alatt áll az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerint (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) A 384/96/EK tanácsi rendelet (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.) 19. cikkének, a 2026/97/EK tanácsi rendelet 29. cikkének,az 1994. évi GATT VI. cikkét végrehajtó WTO-megállapodás (Dömpingellenes Megállapodás) 6. cikkének és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 12. cikkének értelmében bizalmas dokumentumnak minősül.

---

27.4.2005

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 101/36

---

A Holland Királyság kezdeményezése a több tagállamból érkező, nagyszámú részvevőt tömörítő találkozókat – melynek során a rendőrség közreműködésének elsődleges célja a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények megelőzése és a bűnüldözés – érintő határokon átnyúló rendőrségi együttműködés fokozásáról szóló tanácsi határozat elfogadása céljából

(2005/C 101/15)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 29. és 30. cikkére,

tekintettel a Holland Királyság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Az Európai Unió egyik célkitűzése, hogy polgárainak magas szintű biztonságot nyújtson egy szabadságon, biztonságon és a jog érvenyesülésén alapuló térségben.

(2)	Ezen célkitűzés megvalósításának egyik eszköze a rendőri szervek közötti szorosabb együttműködés.

(3)	A több tagállamból érkező, nagyszámú részvevőt tömörítő eseményeken a közrend és közbiztonság fenntartása, valamint a bűncselekmények megelőzése és a bűnüldözés során az Unió tagállamainak rendőri szervei egyre nagyobb mértékben kell kapcsolatba kerülniük más tagállamból érkező részvevőkkel.

(4)	Erre a tendenciára figyelemmel a korábbi kezdeményezések (2) folytatásaként szükséges a nemzetközi rendőrségi együttműködés fokozása ezen a téren.

(5)	Megállapításra került, hogy a schengeni vívmányok nem nyújtanak megfelelő lehetőséget a határokon átnyúló segítségnyújtás hatékony végrehajtására,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat céljából:

(1)	„nemzetközi rendezvények”: több tagállamból érkező, nagyszámú részvevőt tömörítő események, melyek során a rendőrség közreműködésének elsőrendű célja a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények megelőzése és a bűnüldözés;

(2)

„határokon átnyúló segítségnyújtás”: egy tagállam részéről érkező segítségnyújtási kérelem, amelyet egy másik tagállam rendőrségi tisztviselői hajtanak végre a nemzetközi rendezvény során, vagy eszközöknek egy tagállam által, amely egy másik tagállam területén való felhasználásra történő biztosítása.

2. cikk

Célkitűzés

E határozat célja a határokon átnyúló segítségnyújtás lehetőségek szerinti tervezése és hatékonyabbá tétele.

3. cikk

Tervezés

(1)   A Tanács elnöksége minden naptári év utolsó negyedévében összesítést készít a következő naptári évben várható nemzetközi segítségnyújtási igényekről.

(2)   Az összesítés az alábbiakat tartalmazza:

a)	a következő naptári évre tervezett nemzetközi rendezvények naptára;

b)	a rendezvényeknek helyet adó tagállamok által kért nemzetközi segítségnyújtás összesítése. Az összesítésben jelezni kell, mely tagállamoktól kérik a segítségnyújtást.

(3)   Az összesítést a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján elfogadott, a közrend és a közbiztonság terén folytatott együttműködésről szóló, 1997. május 26-i 97/339/BI együttes fellépésében (3) említett, a közrendért és a közbiztonságért felelős központi szervek vezetői készítik el.

(4)   A tagállamok minden naptári év októberének 30. napjáig átadják a Tanács elnökségének a (2) bekezdésre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat.

(5)   Az elnökség az (1) bekezdésben említett összesítést bizalmas tudomásulvételre megküldi a Tanácsnak.

4. cikk

Értékelés

(1)   A Tanács elnöksége évente, január 31. előtt értékelést készít az előző naptári évben nyújtott nemzetközi segítségről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értékelés az alábbiakat tartalmazza:

a)	a lezajlott nemzetközi rendezvények összesítése;

b)	az előző és az adott évben nyújtott és kapott nemzetközi segítségnyújtás összesítése;

c)	a tagállamok által a nemzetközi rendezvények során tapasztalt nehézségek összesítése;

d)	a c) pontban említett nehézségek megoldására vonatkozó ajánlásokat.

(3)   Az értékelést a közrendért és a közbiztonságért felelős központi szervek vezetői készítik el.

(4)   A tagállamok valamennyi naptári évben, legkésőbb december 1-én átadják a Tanács Elnökségének a (2) bekezdésben említett adatokat és az azokkal összefüggő esetleges ajánlásaikat.

(5)   Az elnökség az (1) bekezdésben említett értékelést bizalmas tudomásulvételre megküldi a Tanácsnak.

5. cikk

Kutatási segítségnyújtás

(1)   A Tanács Főtitkársága a tagállamoknak biztosítandó segítségként felkutatja a határokon átnyúló segítségnyújtásról szóló fennálló megállapodásokat.

(2)   A tagállamok legkésőbb az ezen határozat hatályba lépését követő hat hónapon belül eljuttatják a Tanács Főtitkárságának az ilyen megállapodások szövegét.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kutatás eredménye alapján a Tanács legkésőbb egy éven belül megvitatja, hogy a tapasztalt nehézségek megoldhatók-e a vonatkozó európai jogszabályok, különösen a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény kiigazításával.

6. cikk

Kihirdetés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L

(2)  A Tanács ülései és más hasonló fontosságú események biztonságáról szóló, 2004. április 29-i tanácsi állásfoglalás (HL C 116., 2004.4.30., 18. o.).

(3)  HL L 147., 1997.6.5., 1. o.

---