23.4.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 99/1

Euro átváltási árfolyamok (1)

2005. április 22.

(2005/C 99/01)

1 euro=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3077
JPY	Japán yen	138,96
DKK	Dán korona	7,4497
GBP	Angol font	0,68285
SEK	Svéd korona	9,1704
CHF	Svájci frank	1,5435
ISK	Izlandi korona	81,46
NOK	Norvég korona	8,1625
BGN	Bulgár leva	1,9559
CYP	Ciprusi font	0,5822
CZK	Cseh korona	30,278
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar Forint	249,15
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6959
MTL	Máltai líra	0,4302
PLN	Lengyel zloty	4,1820
ROL	Román lej	36 000
SIT	Szlovén tolar	239,61
SKK	Szlovák korona	39,590
TRY	Török líra	1,7762
AUD	Ausztrál dollár	1,6773
CAD	Kanadai dollár	1,6148
HKD	Hong Kong-i dollár	10,1943
NZD	Új-zélandi dollár	1,7911
SGD	Szingapúri dollár	2,1540
KRW	Dél-Koreai won	1 313,06
ZAR	Dél-Afrikai rand	7,9280
CNY	Kínai renminbi	10,8232
HRK	Horvát kuna	7,3860
IDR	Indonéz rúpia	12 652,00
MYR	Maláj ringgit	4,9692
PHP	Fülöp-szigeteki peso	70,845
RUB	Orosz rubel	36,2500
THB	Thaiföldi baht	51,595

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

23.4.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 99/4

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A DÖMPINGELLENES VÁMOK VISSZATÉRÍTÉSÉRŐL

(2005/C 99/04)

Ez a közlemény megállapítja a dömpingellenes vámok visszatérítéséről szóló 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) 11. cikke (8) bekezdésének alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat (2). Ezek az iránymutatások az 1986-ban közzétett iránymutatások (3) helyébe lépnek. Tekintetbe véve a dömpingellenes vámok visszatérítésére vonatkozó rendelkezések jelentős módosításait, időszerűvé vált az iránymutatások naprakész formában történő közzététele. Az iránymutatások célja a kérelmekben teljesítendő feltételek tisztázása a visszatérítési eljárásban érintett különböző felek számára, valamint az esetleges visszatérítést eredményező eljárás lépésről lépésre történő, átfogó ismertetése.

1. CÉL

A visszatérítési eljárás célja a már megfizetett dömpingellenes vámok visszatérítése abban az esetben, amikor a vámok fizetésének alapjául szolgáló dömpingkülönbözet megszűnt vagy az a hatályos vámtétel szintje alá csökkent.

2. A VISSZATÉRÍTÉSI ELJÁRÁS ALAPELVEI

A következőkben ismertetett fő elvek a 3. pontban részletesen bemutatott visszatérítési eljárás rövid útmutatójául szolgálnak:

2.1. Melyek a teljesítendő követelmények?

Az alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdése szerinti visszatérítési kérelmeknek be kell mutatniuk, hogy a vámok fizetésének alapjául szolgáló dömpingkülönbözet csökkent vagy megszűnt. Egyéb körülmények esetén a behozatali vámok visszafizetésére vonatkozó Közösségi Vámkódex VII. címe 5. fejezetének rendelkezéseit lehet alkalmazni (4).

Kérelmeket csak olyan ügyletek tekintetében lehet benyújtani, amelyek után teljes mértékben megfizették a dömpingellenes vámot. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93 bizottsági rendelet (5) 248. cikkével összhangban történő, kérelmező általi biztosítéknyújtást nem lehet fizetéssel egyenértékűnek tekinteni. Emiatt nem tekinthetők elfogadhatóaknak az olyan behozatalokhoz kapcsolódó kérelmek, amelyekre biztosítékot nyújtottak (6).

2.2. Ki jogosult visszatérítést igényelni?

a)	Minden olyan importőr igényelheti a visszatérítést, aki bizonyítani tudja, hogy egy adott behozatala után közvetlenül vagy közvetetten dömpingellenes vámot fizetett.

Ha a dömpingellenes vámok kivetése egy olyan vizsgálatra hivatkozva történt, amelyben a Bizottság a dömping vizsgálata céljából az alaprendelet 17. cikke szerint az exportáló termelők köréből történő mintavételhez folyamodott, a terméket importáló felek nincsenek kizárva a visszatérítési eljárásból. Ez az eset áll fenn függetlenül attól, hogy az importőrök exportáló termelő üzletfelei az eredeti mintában szerepeltek-e vagy sem.

2.3. Hogyan történik a felülvizsgált dömpingkülönbözet megállapítása?

A vizsgálat a kérdéses esetben az exportáló termelő által előállított szóban forgó termék összes exportja tekintetében, egy kellően hosszú (a továbbiakban: reprezentatív) időszakra vetítve meghatározza a dömpingkülönbözetet, a Közösség valamennyi importőrére, és nem csak a visszatérítést igénylő importőrökre nézve.

b)	Következésképpen, a vizsgálat minden olyan termékmodellre kiterjed majd, amely a dömpingellenes vámok kivetéséről szóló rendeletben meghatározott termék-meghatározás alá esik, és nem csak azokra a termékmodellekre, amelyeket a kérelmező a Közösség be importál.

c)	A körülmények változatlansága esetén az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszertant kell követni.

2.4. Kinek az együttműködésére van szükség?

A visszatérítési kérelem sikere függ mind a kérelmező, mind pedig az exportáló termelő együttműködési hajlandóságától. A kérelmezőnek törekednie kell annak biztosítására, hogy az exportáló termelő fél minden a témával kapcsolatos adatot benyújtson a Bizottságnak. Ez egy kérdőív kitöltésével jár, amely megkívánhatja egy meghatározott múltbeli időszak valamennyi kereskedelmi adatának összegyűjtését, illetve az ilyen adatok hitelességét ellenőrző vizsgálatba való beleegyezést, amelynek része lehet egy helyszíni vizsgálati látogatás. Az exportáló termelő nem „működhet részlegesen együtt” úgy, hogy csak szelektív módon szolgáltat adatokat. Bármely ehhez hasonló magatartásból a Bizottság az együttműködés hiányára következtet és ez a kérelem elutasításához vezet.

2.5. Hogyan történik a bizalmas információk védelme?

Az alaprendelet 19. cikkében megállapított titoktartási szabályokat minden dömpingellenes vám-visszatérítési kérelemmel kapcsolatosan beérkezett információra alkalmazni kell.

2.6. Melyek a határidők?

a)	Az alaprendelet 11. cikke (8) bekezdése szerinti kérelmeket az áruk után fizetendő dömpingellenes vámok meghatározásának napját követő hat hónapon belül azon tagállam illetékes hatóságainak kell benyújtani, ahol a szabad forgalomba bocsátás céljából az árukat vámkezelték.

b)	A Bizottság bármely vám visszatérítéséről rendszerint 12 hónapon belül határoz, és semmilyen körülmények között nem telhet el 18 hónapnál több attól az időponttól, amikor a Bizottság a bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott visszatérítési kérelmet kézhez kapta.

c)	Ha a visszatérítést helyben hagyják, a tagállami hatóságoknak a visszatérítési határozatról szóló bizottsági értesítés napját követő kilencven napon belül teljesíteniük kell a kifizetéseket.

2.7. Mekkora összeget lehet visszatéríteni?

A kérelem elfogadhatóságának és indokoltságának megállapítását követően a visszatérítés összege a következő lehet:

—	a megfizetett dömpingellenes vámok egy része, ha a dömpingkülönbözet csökkent,

vagy

—	a megfizetett dömpingellenes vámok teljes összege, ha a dömpingkülönbözet megszűnt.

3. AZ ELJÁRÁS MENETE

A dömpingellenes vámok visszatéríthetőségét megállapító eljárásnak két szakasza van:

—	a kérelem benyújtása,

—	az igény kivizsgálása.

3.1. A kérelem benyújtása

3.1.1. A kérelem formája

A kérelmet írásban, a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén és a kérelmező vagy a kérelmező képviseletére felhatalmazott személy által aláírva kell benyújtani:

A kérelemnek tartalmaznia kell:

(i)	egy visszatérítést igénylő beadvány, amely igazolja, hogy a kérelmező exportáló termelő üzletfelének/feleinek a dömpingkülönbözete – amely alapján a vámokat megfizették – megszűnt vagy csökkent;

(ii)	egy nyilatkozat, amely szerint a visszaigényelt dömpingellenes vámokat teljes mértékben megfizették;

(iii)

a visszaigénylés teljes összegének a feltűntetése, valamint az ennek alapjául szolgáló konkrét ügyletek bemutatása.

A kérelmező dolgát megkönnyítendő, e közleményhez egy előzetesen megformázott igénylőlap lett csatolva.

Azért hogy a Bizottság gyorsabban dolgozhassa fel a visszatérítési kérelmet, a kérelmező a kérelméhez csatolhat minden olyan releváns okmányt vagy alátámasztó bizonyítékot, amelyeket az alábbi 3.2.1. ponttal összhangban kell majd benyújtania.

3.1.2. A kérelem benyújtása

A kérelmet azon tagállam illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, amelynek területén a dömpingellenes vámok által érintett terméket szabad forgalomba bocsátották.

A kérelmet a tagállamok azonnal továbbítják az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának (Belgium, 1049 Brüsszel). Ezt követően a Bizottság a tagállamhoz fordulhat annak igazolása érdekében, hogy a szóban forgó dömpingellenes vámot teljes mértékben megfizették-e.

Szükség esetén a Bizottság tájékoztatja a közvetlenül érintett feleket bármely dömpingellenes vám-visszatérítési kérelemről, és a feleknek lehetőséget biztosít észrevételeik megtételére.

3.1.3. A kérelem benyújtására vonatkozó határidők

a) Hathónapos határidő

Valamennyi visszatérítési kérelmet az alaprendelet 11. cikkének (8) bekezdésében (második francia bekezdés) meghatározott hat hónapos határidőn (7) belül kell a megfelelő tagállamnak benyújtani.

A kérelem benyújtására vonatkozó hathónapos határidő betartása során szem előtt kell tartani, hogy az olyan esetekben is be kell tartani a hathónapos határidőt, amikor a szóban forgó vámot kivető rendeletet az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt támadják meg, vagy a rendelet alkalmazhatóságát nemzeti közigazgatási szervek vagy jogi testületek előtt támadják meg.

Az adott esettől függően a hathónapos határidőt a következő dátumtól kell számolni:

—	egy végleges vámokat kivető, illetve az összegek beszedését átmeneti vámokkal biztosító tanácsi rendelet hatályba lépésének napja,

vagy

—	a végleges dömpingellenes vámok meghatározásának napja, azaz a vámáru-nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadásának napja,

vagy

—	amennyiben a vámok pontos összegének a meghatározása utólagos vizsgálattal történik, a fizetendő vámok meghatározásának későbbi dátumát kell alkalmazni.

A kérelemnek e hathónapos határidőn belül teljesítenie kell a 3.1.1. pontban fentebb ismertetett valamennyi követelményt.

b) A kérelem benyújtásának napja

A kérelem Bizottságnak történő továbbításakor a tagállamnak fel kell tüntetnie a kérelem benyújtásának a napját, azaz azt a dátumot, amelyen a tagállam illetékes hatósága ténylegesen megkapta a kérelmet.

Saját érdekében a kérelmezőnek a megfelelő tagállam hivatalaiban a kérelmének átvételét igazoló dokumentumot kell kérnie. Például:

—	a postán beküldendő kérelmeket tértivevénnyel ellátott ajánlott küldeményként lehet feladni,

—	egy faxnak a tagállam illetékes hatósága általi kézhezvételének dátumát a sikeres küldés-visszaigazoláson és a fax forgalmi kimutatásában szereplő dátum alapján lehet megállapítani.

3.1.4. Több kérelem benyújtása

Amint a kérelmező egyértelműen látja, hogy az érintett termékre kivetett dömpingellenes vám visszatérítésére egynél több kérelmet szeretne benyújtani, úgy értesítenie kell a Bizottságot. Ez az információ azért szükséges, hogy a Bizottság a leghatékonyabb és legeredményesebb módon szervezhesse meg a vizsgálatot.

3.2. A vizsgálat

3.2.1. A kérelmezőtől bekért bizonyítékok

A Bizottság tájékoztatja a benyújtandó információkról a kérelmezőt, és a bekért bizonyítékok benyújtására ésszerű időtartamot ír elő. Ezek közé tartozik:

a)	számla/számlák és egyéb okmányok, amelyek a vámeljárások alapját képezték;

az igényelt támogatás tárgyát képező importügyleteket bemutató vámokmányok, amelyek részletesen bemutatják a kivetendő vámok összege számításának alapját (a vámkezelt áruk típusa, mennyisége és értéke, valamint az alkalmazott dömpingellenes vámok mértéke) és a kivetett dömpingellenes vámok pontos összegét.

nyilatkozatok arról, hogy:

(i)	a beszedett vámokat nem térítette meg az exportáló termelő fél vagy bármely harmadik fél, illetve hogy a jövőben sem végeznek vagy fogadnak el visszatérítést;

(ii)	a kérelem alapját képező árak valósak;

(iii)

a figyelembe vett értékesítés(ek) óta, azokkal egy időben, vagy azokat megelőzően nem került sor kompenzációs megállapodás megkötésére;

ha a kérelmező az exportáló termelő féllel nem áll társult viszonyban, illetve ha a releváns információ nem áll azonnal rendelkezésre, a kérelemhez csatolni kell az exportáló termelő fél azon nyilatkozatát, amely szerint a dömpingkülönbözet csökkent vagy megszűnt, és hogy ezt megerősítendő a Bizottság rendelkezésére bocsát minden releváns adatot (úgymint információk a rendes értékekről és az exportárakról egy olyan időszakra nézve, amelyben a vámokkal terhelt áruit közvetlenül vagy közvetetten a Közösségbe exportálták). A Bizottság a későbbiekben egy megfelelő reprezentatív időszakot jelöl ki az elemzés céljából (lásd alul a 3.2.2. pontot);

ha az importőrök olyan intézkedések alapján fizettek vámokat, amelyeket egy, az alaprendelet 17. cikke szerint az exportáló termelőkből vett minta alapján végzett kiinduló vizsgálatra hivatkozva hoztak, a kérelmezőknek nem kötelessége az eredeti mintába tartozó valamennyi exportáló termelőre vonatkozóan adatot szolgáltatni, hanem csak a saját exportáló termelő üzletfelükre/feleikre vonatkozóan kell a releváns adatokat szolgáltatniuk.

Az eredeti számlák, vámáru-nyilatkozatok stb. másolatait azok – értelemszerűen a kérelmező vagy az exportáló termelő fél által biztosított – hitelesítő nyilatkozataival együtt kell benyújtani. Emellett ezen okmányokat, illetve ezek fordításait a Közösség egyik hivatalos nyelvén kell benyújtani.

Hogy a Bizottság a visszatérítési vizsgálatot gyorsabban végezhesse, a kérelmező már az adott tagállam illetékes hatóságainak benyújtott kérelméhez is csatolhatja a fent említett bizonyítékokat. A Bizottság ezután megvizsgálja, hogy a kérelem minden a kérelmezőtől megkövetelt adatot tartalmaz-e. Szükség esetén a Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt a még benyújtandó információkról, és a bekért bizonyítékok benyújtására ésszerű időtartamot ír elő.

3.2.2. Az exportáló termelőtől bekért bizonyítékok

a) Reprezentatív időszak

A felülvizsgált dömpingkülönbözet meghatározásának céljából a Bizottság kijelöli a vizsgálni kívánt reprezentatív időszakot, amely rendszerint magában foglalja a visszatérítés tárgyát képező ügylet(ek) számlázási dátumát. Ez az időszak általában legalább hat hónapra terjed ki, és magában foglal egy, az exportáló termelő első ügyletének számlázási dátumát megelőző időszakot is.

b) Kérdőívek

Az alaprendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint a kérelmezőnek szállító exportáló termelő félnek/feleknek, és ahol szükséges a kapcsolt importőr(ök)nek adatokat kell szolgáltatniuk a Közösség piacán történt valamennyi, és nem csak a kérelmezőnek tett értékesítéseikre vonatkozóan.

A titkosság érdekében az exportáló termelő közvetlenül a Bizottságnak küldheti az ilyen információkat. Az információk begyűjtése egy kérdőív segítségével történik, amelyet a kérelmező exportáló termelő üzletfelének/feleinek (és minden kapcsolt importőr(ök)nek a Közösség területén) kell küldeni; a kérdőívet az elküldést követő 37 napon belül kell megválaszolni.

A kérelmet csak akkor lehet bizonyítékokkal megfelelően alátámasztottnak tekinteni, amikor a Bizottság minden információt és a kitöltött kérdőíveket (ideértve a válaszok esetleges jelentős hiányosságaival kapcsolatosan küldött válaszokat is) kézhez kapta.

Az információkat szolgáltató feleknek figyelemmel kell lenniük arra, hogy a Bizottság bármely kapott információt vagy bizonyítékot ellenőrizhet.

3.2.3. A megalapozottság vizsgálata

a) Általános módszertan

A felülvizsgált dömpingkülönbözet megállapítása a reprezentatív időszakra vonatkozóan a következők összehasonlításával történik:

—	a szóban forgó exportált termékek rendes értéke

—	és az exportár(ak),

az alaprendelet 2. cikkének idevágó rendelkezéseivel összhangban.

Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése előírja, hogy „ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint amelyet a vám megállapítását eredményező eredeti vizsgálat alkalmával használtak, kellőképpen figyelembe véve a 2. cikket (A dömping meghatározása), és különösen annak (11) és (12) bekezdését (Súlyozott átlagok használata a dömpingkülönbözet számításakor), valamint a 17. cikket (Mintavétel)”.

Ha a kérelmek – amelyeket az első kérelem benyújtásának napjától számított hat hónapon belül, vagy a végleges intézkedések meghozatalának napjától számított tizenkét hónapon belül (amennyiben ez a későbbi időpont) nyújtanak be – által érintett exportáló termelők, terméktípusok vagy ügyletek száma olyan magas, hogy az egyedi vizsgálatok túlzott terhet jelentenének, és akadályoznák a vizsgálat megfelelő időben történő befejezését, a Bizottság a felülvizsgált dömpingkülönbözet számítását – az alaprendelet 17. cikkének, és különösen annak (3) bekezdése rendelkezései alapján – a kérelem/kérelmek által érintett exportáló termelők, terméktípusok vagy ügyletek köréből vett mintára alapozhatja.

b) Az exportár képzése

Ha az exportár megbízhatatlannak tűnik és azt emiatt az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint kell képezni, a Bizottság az exportár számításakor nem vonja le a kifizetett dömpingellenes vámok összegét, amennyiben döntő bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a vám megfelelő módon megjelenik a viszonteladási árakban és az azt követő eladási árakban a Közösség területén.

c) A felülvizsgálat során tett megállapítások használata

A visszatérítési kérelem vizsgálata során a Bizottság bármikor határozhat az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban időközi felülvizsgálat kezdeményezéséről. A visszatérítési kérelemre vonatkozó eljárást az időközi felülvizsgálat lezárultáig felfüggesztik.

A felülvizsgálat során tett megállapításokat azzal a feltétellel lehet felhasználni a visszatérítési kérelem megalapozottságának meghatározására, hogy a visszatérítés tárgyát képező ügyletek számlázási dátuma a felülvizsgálat által ellenőrzött időszakba esik.

d) Extrapoláció

A fenti c) pont ellenére, a hatékony ügykezelés érdekében, a bármely vizsgálati időszakra megállapított dömpingkülönbözetet ki lehet vetíteni a nem az adott időszakba eső behozatali ügyletekre. Ezt azonban csak bizonyos meghatározott feltételek esetén lehet megtenni:

—	az extrapolációt csak egy vizsgált időszakkal közvetlenül szomszédos időszakra lehet alkalmazni,

—	adott vizsgálat eredményeit csak egy legfeljebb hat hónap hosszú időszakra lehet kivetíteni,

—	az extrapolációt csak akkor lehet alkalmazni, ha a dömpingkülönbözetet lezárt vizsgálat alapján határozták meg,

—	az extrapolációt csak egy a teljes visszatérítési kérvényhez képest viszonylag alacsony vámösszegre lehet alkalmazni.

3.2.4. Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, amikor a kérelmező vagy az exportáló termelő:

—	hamis vagy megtévesztő információkat szolgáltat,

vagy

—	a releváns információkhoz való hozzáférést megtagadja vagy azokat nem biztosítja ésszerű időszakon belül,

vagy

—	jelentős mértékben hátráltatja a vizsgálat menetét, ideértve a Bizottság által szükségesnek ítélt mélységű információellenőrzés akadályozását,

az információkat figyelmen kívül hagyják és az alaprendelet 18. cikke szerint rendelkezésre álló információk használatához lehet folyamodni.

Ilyen esetekben a rendelkezésre álló legjobb bizonyítéknak rendszerint azt a dömpingkülönbözetet kell tekinteni, amelyet a visszatérítés tárgyát képező vám kivetését elrendelő vizsgálat folyamán állapítottak meg. Azaz a dömpingkülönbözetet úgy kell tekinteni, hogy az nem csökkent, és a kérelmet el kell utasítani.

3.2.5. Értesítés

Mihelyt lezárul a kérelem megalapozottságának vizsgálata, az importőrök értesítést kapnak az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság határozatot kíván hozni a visszatérítési kérelemről, míg az együttműködő exportáló termelők csak a rájuk vonatkozó konkrét adatok feldolgozásáról, különösképpen az ezek alapján végzett, a rendes értékekre és az exportárakra vonatkozó számításokról kaphatnak felvilágosítást.

4. A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA

4.1. A megtérítendő különbözet

A kérelmezőnek megtérítendő különbözet rendszerint a beszedett vámok és a ténylegesen fizetendő vámok különbségeként mint abszolút összeg adódik, és a vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetet veszi figyelembe.

4.2. Folyósítás

A visszatérítést rendszerint a visszatérítési határozatról szóló értesítés napját követő kilencven napon belül kell folyósítani.

A tagállamok nemzeti jogszabályaikban határozhatják meg, hogy a 90 nap után tett fizetések után kell-e kamatot fizetni.

4.3. A visszatérítési határozat visszavonása

Ha a későbbiekben fény derül arra, hogy a visszatérítési határozat alapjául szolgáló, az eljárásban érdekelt felek által nyújtott információk hamisak vagy hiányosak, a határozatot visszamenő hatállyal visszavonják. Sőt, az a tény, hogy a visszatérítési határozatot hamis vagy hiányos információk alapján hozták, azt jelenti, hogy hiányzik e határozat objektív jogalapja, ezáltal e körülmény ab initio (kezdettől fogva) megfosztja az érintett importőrt a visszatérítésre való jogosultságtól, és igazolja az említett határozat visszavonását.

Az eredeti dömpingellenes vámokhoz kapcsolódóan megtérített összegek a visszavonás következményeképpen követelés tárgyát képezik.

Mihelyt a Bizottság meghozta a visszatérítés visszavonásáról szóló határozatot, az érintett tagállam az alaprendelet 11. cikke (8) bekezdésével összhangban, az indokolatlanul megtérített összegek felségterületén való behajtásával biztosítja e határozat megfelelő módon történő végrehajtását.

Az érintett tagállam illetékes hatóságai az ilyen határozatok végrehajtásakor a nemzeti joguk anyagi jogi és eljárási jogi szabályaival összhangban járnak el, feltéve, hogy a nemzeti jog alkalmazása nem érinti a korábbi visszatérítési határozat visszavonásáról szóló bizottsági határozat hatályát és eredményességét.

MODELL

(1) A legutóbb a 2238/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL L 56., 1996.3.9., 1. o.).

(2) Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-i lejártáig ezeket az iránymutatásokat kell megfelelően alkalmazni a legutóbb a 435/2001/ESZAK határozattal (HL L 63., 2001.3.3., 14. o.) módosított, az Európai Szén- és Acélközösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1996. november 28-i 2277/96/ESZAK bizottsági határozat (HL L 308., 1996.11.29., 11. o.) 11. cikkének (8) bekezdésére. A fent említett határozat 11. cikke (8) bekezdésének megfelelően beérkezett visszatérítési kérelmekre 2002. július 24-től kezdődően az EK rendelet az irányadó.

(3) A dömpingellenes vámok visszatérítéséről szóló bizottsági közlemény (HL C 266., 1986.10.22., 2. o.).

(4) A legutóbb a 2700/2000/EK rendelettel (HL L 311., 2000.12.12., 17. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

(5) A 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

(6) Ha az importőr vitatja a dömpingellenes vámnak az ügyletére/ügyleteire való alkalmazhatóságát (függetlenül attól, hogy ez a cselekmény a vámfizetés felfüggesztésével jár vagy sem), vagy ha a nemzeti hatóság garanciát vállalt az esetleges dömpingellenes vámfizetési kötelezettségekkel szemben, az importőr – ha úgy kívánja – mégis dömpingellenes vám-visszafizetési kérelmet nyújthat be a hat hónapos határidőn belül egy olyan kérelemmel együtt, amelyben a Bizottságot a vámfizetési kötelezettség végleges megállapításáig a vizsgálat felfüggesztésére kéri.

(7) A határidők általános kiszámítására vonatkozóan lásd az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 99

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	48. évfolyam 2005. április 23.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Információ
	Bizottság
2005/C 099/1	Euro átváltási árfolyamok	1

2005/C 099/2	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.3776 – Vodafone/Oskar Mobile) ( 1 )	2

2005/C 099/3	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.3716 – AS Watson/Marionnaud) ( 1 )	3

2005/C 099/4	A Bizottság közleménye a dömpingellenes vámok visszatérítéséről	4


	(1) EGT vonatkozású szöveg