13.4.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 89/3

Értesítés a Belaruszból és Oroszországból származó kálium-klorid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések lejáratára vonatkozó felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2005/C 89/03)

A Belaruszból, Oroszországból és Ukrajnából származó kálium-klorid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések küszöbön álló megszűnéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően a Bizottság felülvizsgálati kérelmet kapott a 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) 11. cikk (2) bekezdése (2) értelmében. A felülvizsgálati kérelem a Belaruszból és Oroszországból (a továbbiakban: az érintett országok) származó kálium-klorid behozatalára vonatkozik.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2005. február 10-én a Kálisótermelők Európai Egyesülése (APEP) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be a közösségi kálium-klorid termelés jelentős részét, ebben az esetben több mint 99 %-át képviselő termelők nevében.

2. A termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Belaruszból és Oroszországból származó kálium-klorid („az érintett termék”), amely jelenleg a 3104 20 10, 3104 20 50, 3104 20 90 KN-kód alá tartozik és a jelenleg az 3105 20 10, ex 3105 20 90, ex 3105 60 90, ex 3105 90 91 és ex 3105 90 99 KN-kód alá tartozó különleges keverékek. A KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. Jelenlegi intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések a 3068/92/EK tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vámok.

4. A Felülvizsgálat alapja

A kérelem azon alapul, hogy az intézkedések megszűnése valószínűsíthetően a dömping és a közösségi ipart érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

Tekintetbe véve az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdését, a kérelmező a rendes értéket az ezen értesítés 5.1. bekezdése d) pontjában említett piacgazdaságú országból való kiviteli ár alapján állapította meg Belarusz számára. A folytatólagos dömping vélelme az előző mondatban foglaltak szerint meghatározott rendes érték és az EU-ba kivitt érintett termék értékesítési árának összehasonlításán alapul.

Oroszország esetében a folytatólagos dömping vélelme a hazai árak és a létrehozott rendes érték alapján megállapított rendes érték és az EU-ba kivitt érintett termék értékesítési árának összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

A dömping ismétlődését illetően azt vélelmezik, hogy az érintett országokból harmadik országokba vagy területekre – pl. Kínába, Brazíliába, Norvégiába, Svájcba, Indiába és Észak-Amerikába irányuló export – dömpingárakon folyik.

A kérelmező bizonyítékokkal szolgált arról, hogy az érintett termék Belaruszból és Oroszországból történő behozatala abszolút értékben és a piaci részesedés tekintetében is növekedett.

Azt állítják továbbá, hogy a behozott érintett termék mennyisége és árai - az egyéb következmények mellett - negatívan hatottak a közösségi ipar piaci részesedésére, az értékesített mennyiségekre és a közösség által kialakított árszintre, ami rendkívül kedvezőtlen hatással van a közösségi ipar általános teljesítményére és pénzügyi helyzetére.

A kérelmező a továbbiakban az újabb jogellenes dömping valószínűségét feltételezi. Ezzel összefüggésben a kérelmező olyan bizonyítékot nyújt be, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, az érintett termék behozatalának jelenlegi szintje várhatóan megnő az érintett országok meglévő kihasználatlan termelési kapacitásai és/vagy termelési kapacitásaik növekedése miatt.

Emellett a kérelmező azt is állítja, hogy ez a bizonytalan helyzetű közösségi iparág még jobban meggyengül, ha megszüntetik az intézkedéseket és ha az érintett országokból dömpingáron ismételten jelentős mennyiségű behozatalra kerülne sor, valószínűsíthetően újra kár érné a közösségi iparágat.

5. Eljárás

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a felülvizsgálat indításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikk (2) bekezdése értelmében felülvizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a károkozás valószínűségét megállapító eljárás

A vizsgálat fogja megállapítani, hogy az intézkedések megszűnése vajon okozhatja-e a dömping és a kár folytatódását vagy megismétlődését, vagy sem.

(a) Mintavétel

Figyelembe véve az ebben az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan magas számát, a Bizottság úgy határozhat, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételt alkalmaz.

(i) Az importőrök mintavétele

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy szükség van-e a mintavételre, és amennyiben igen, kiválaszthassa a mintát, minden importőrnek vagy a nevében eljáró képviselőnek jelentkeznie kell a Bizottságnál, és az értesítés 6. bekezdése b) pontjának i) alpontjában megállapított határidőn belül és a (7) bekezdésben megjelölt formában köteles társaságáról vagy társaságairól a következő információkat megadni:

—	név, cím, e-mail cím, telefon és faxszám és/vagy telexszámok, valamint a kapcsolattartó személy,

—	a társaság 2004. január 1. és 2004. december 31. között elért teljes forgalma, euróban kifejezve,

—	az alkalmazottak teljes létszáma,

—	a társaság tevékenységeinek pontos leírása az érintett termék tekintetében,

—	a közösségi piacra 2004. január 1-je és 2004. december 31-e között behozott és ott viszonteladásra került érintett termék mennyisége tonnában, illetve értéke euróban,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett valamennyi kapcsolódó társaság neve és pontos tevékenysége,

—	bármely egyéb vonatkozó információ, amely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában,

—	annak megjelölése, hogy a társaság vagy társaságok egyetértenek-e azzal, hogy felvegyék őket a mintába, ehhez válaszolniuk kell egy kérdőívre és bele kell egyezniük abba, hogy válaszaikat a helyszínen kivizsgálják.

Az importőrök mintájának kiválasztása szempontjából fontos információk megszerzése érdekében a Bizottság ezen kívül kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szervezetével.

(ii) A minta végső kiválasztása

Minden olyan érdekelt fél, aki a minta kiválasztásával kapcsolatos bármely vonatkozó információt kíván benyújtani, azt az ezen értesítés (6) bekezdésének b) ii) alpontjában meghatározott határidőn belül tegye meg.

A Bizottság a végső mintaválasztást csak a mintavételi eljárásban önként részt vevő érintett felekkel való konzultáció után végzi el.

A mintavételben érintett társaságoknak ezen értesítés (6) bekezdésének b) iii) alpontjában meghatározott határidőn belül egy kérdőívre kell válaszolniuk, és a vizsgálat keretében együttműködést kell tanúsítaniuk.

(b) Kérdőívek

A vizsgálatai elvégzéséhez szükséges információk bekérése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a közösségi iparágnak, a Közösségben működő bármely termelői szervezetnek, Belarusz és Oroszország exportőreinek/termelőinek, az exportőrök/termelők bármely szervezetének, az importőröknek, a kérelemben megnevezett importőrök egyesüléseinek, illetve az e felülvizsgálat alá tartozó intézkedésekhez vezető vizsgálatokban együttműködő importszövetségeknek, továbbá az érintett exportőr országa hatóságainak.

Bármely esetben minden érdekelt fél haladéktalanul faxot küld a Bizottságnak, hogy megtudja, szerepel-e a kérelemben és, amennyiben szükséges, ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának i. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet igényel - tekintettel arra, hogy a 6. bekezdés a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre érvényes.

Ezen információknak és az alátámasztó bizonyítéknak ezen értesítés 6. bekezdés a) pont ii. alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

Valamennyi érintett felet felkérik, hogy ismertesse a nézeteit, nyújtsa be a kérdőívekre adott válaszokon kívüli egyéb információit, illetve az alátámasztó bizonyítékot. Ezen információknak és az alátámasztó bizonyítéknak ezen értesítés 6. bekezdés a) pont ii. alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket azzal a feltétellel, hogy azok olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy meghallgatásukat különös ok támasztja alá. E kérelmet ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott határidőn belül be kell nyújtani.

(d) A piacgazdaságú ország kiválasztása

Az előző vizsgálat során Kanadát választották a Belaruszra alkalmazható rendes érték megállapításának céljából megfelelő piacgazdaságú országnak. A Bizottság ismét Kanadát kívánja kiválasztani erre a célra. Az érdekelt feleket felkérik arra, hogy ezen értesítés 6. bekezdése c) pontjában meghatározott határidőn belül véleményezzék a fenti ország megfelelőségét.

5.2. Eljárás a közösségi érdek felmérésére

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége bizonyítást nyer, meg kell állapítani, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása vagy hatályon kívül helyezése nem ellentétes-e a közösségi érdekekkel. Ebből az okból a közösségi ipar, az importőrök és képviseleti szerveik, továbbá a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervek - feltéve, hogy bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn - ezen értesítés (6) bekezdése a) pontjának ii) alpontjában meghatározott határidőn belül a Bizottságnál jelentkezhetnek és információt szolgáltathatnak. A fenti mondattal összhangban cselekvő felek ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának iii. alpontjában meghatározott határidőn belül kérhetik a meghallgatásukat annak különleges okai felsorolása mellett. Tudomásul kell venni, hogy a 21. cikk értelmében benyújtott bármely információt csak akkor vesznek figyelembe, ha azt a benyújtása pillanatában tényszerű bizonyítékok támasztják alá.

6 Határidők

(a) Általános határidők

(i) Kérdőív igényléséhez a felek számára előírt határidő

Minden érdekelt félnek, aki nem működött együtt e felülvizsgálat alá tartozó intézkedésekhez vezető vizsgálatokban, a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül igényelnie kell a kérdőívet.

(ii) A felek számára a jelentkezéshez, a kérdőívre adott válaszok és egyéb információk benyújtásához előírt határidő

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek - amennyiben nyilatkozataikat figyelembe kell venni a vizsgálat során - az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, írásban ismertetniük kell nézeteiket, és be kell nyújtaniuk a kérdőívre adott válaszaikat, illetve az egyéb információkat. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek a fent említett időtartamon belül jelentkeznek-e.

(iii) Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül bizottsági meghallgatás iránti kérelmet nyújthatnak be.

(b) A minta összeállítására vonatkozó különleges határidő

(i)

Az 5.1. bekezdés a) pontjának i. alpontjában meghatározott információknak az ezen értesítésnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül meg kell érkezniük a Bizottsághoz, feltéve hogy a Bizottság az ezen értesítésnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül konzultálni kíván azokkal az érintett felekkel, akik a minta végleges kiválasztásakor kifejezték azt a kívánságukat, hogy vegyék fel őket a mintába.

(ii)	Az 5.1. bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említetteknek megfelelően a minta kiválasztásához szükséges minden egyéb információnak ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül be kell érkeznie a Bizottsághoz.

(iii)

A mintát alkotó felek által a kérdőívekre adott válaszoknak a mintába való felvételükről szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

A vizsgálatban részt vevő felek véleményezhetik Kanada megfelelőségét, amely az ezen értesítés 5. bekezdés 1. pont d) alpontjában említettek értelmében a Belaruszra alkalmazható rendes érték megállapításának céljából megfelelő piacgazdaságú országnak tekintendő. E véleményeknek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kérdőívekre adott válaszok és levelezés

Az érdekelt felek valamennyi beadványát és kérelmét írásban kell benyújtani (nem elektronikus formátumban, kivéve, ha másképp határozzák meg), és fel kell tüntetni az érdekelt fél nevét, címét, e-mail címét, telefon-, fax- és/vagy telexszámát. Az érdekelt felek valamennyi bizalmasnak minősülő írásos beadványát, az ezen értesítésben kért információkat is beleértve, a kérdőívekre adott válaszait és levelezését, a „Korlátozott hozzáférés” (4) felirattal jelölik meg; ezeket az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem titkos változat is kíséri, amelyet az „Az érdekelt felek általi vizsgálatra” felirattal jelölik meg.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Directorate B (B. Igazgatóság)

Iroda: J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax (32-2) 295 65 05

8. Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha valamelyik érdekelt fél megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat nem adja meg a határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, akkor az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján megerősítő vagy nemleges megállapításokat lehet tenni.

Ha megállapítást nyer, hogy bármely érdekelt fél valótlan vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket lehet felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ennek alapján a megállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban rendelkezésre álló tényekre alapozzák, előfordulhat, hogy az érdekelt fél számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálatot az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének értelmében ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 15 hónapon belül be kell fejezni.

(1) HL C 249., 2004.10.8., 3. o.

(2) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 308., 1992.10.24., 41. o. A legutóbb a 992/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 182., 2004.5.19., 23. o.) módosított rendelet.

(4) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak bizalmasan használható fel. Védelem alatt áll az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke értelmében (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). A 384/96/EK tanácsi rendelet 19. cikke szerint (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkét végrehajtó WTO Megállapodás (a dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

13.4.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 89/7

Értesítés a Belaruszból származó kálium-klorid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról

(2005/C 89/04)

A Bizottsághoz a 384/96/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése értelmében részleges időközi felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet Belarusz egyetlen exportáló termelője, a Republican Unitary Enterprise PA Belaruskali (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be.

A kérelem hatályát a kérelmezőt érintő dömping kivizsgálására korlátozzák.

2. A termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Belaruszból származó kálium-klorid (a továbbiakban: az érintett termék), amely jelenleg a 3104 20 10, 3104 20 50, 3104 20 90 KN-kód alá tartozik, valamint a jelenleg az ex 3105 20 10, ex 3105 20 90, ex 3105 60 90, ex 3105 90 91 és ex 3105 90 99 KN-kód alá tartozó különleges keverékek. A KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

3. Jelenlegi intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a 3068/92/EK tanácsi rendelettel (2) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indítéka

A 11. cikk (3) bekezdése értelmében benyújtott kérelem azon, a kérelmező által szolgáltatott nyilvánvaló bizonyítékon alapul, hogy részéről az intézkedéseket megalapozó körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak.

A kérelmező állítja és bizonyítékokkal alátámasztja, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország normálértéke, valamint az EU-ba irányuló exportárai hosszabb időszak alatt történő összehasonlításával a jelenlegi intézkedések szintjénél jóval alacsonyabbra lehetne csökkenteni a dömpinget. Következésképpen a korábban megállapított dömping szintjén alapuló intézkedések fenntartása már nem szükséges a dömping ellensúlyozására.

5. Eljárás a dömping meghatározására

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy a részleges időközi felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése értelmében felülvizsgálatot kezdeményez a kérelmező dömpingkülönbözetének és az érintett termék Közösségbe történő importjára kivetendő vám szintjének meghatározása céljából.

A vizsgálat felméri, hogy az (1) bekezdésben említett kérelmezőt illetően szükséges-e a fennálló intézkedések folytatása, megszüntetése vagy módosítása.

a) Kérdőív

A vizsgálathoz szükségesnek ítélt információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a kérelmezőnek és az érintett exportőr ország hatóságainak. Ezen információknak és az alátámasztó bizonyítéknak ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkeznie a Bizottsághoz.

b) Információgyűjtés és meghallgatások tartása

Valamennyi érintett felet felkérik, hogy nézeteit ismertesse, és a kérdőívekre adott válaszokon kívül egyéb információkat és alátámasztó bizonyítékokat szolgáltasson. Ezen információknak és az alátámasztó bizonyítéknak ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott határidőn belül be kell érkeznie a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket azzal a feltétellel, hogy azok olyan kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy meghallgatásuknak különleges okai vannak. E kérelmet ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

c) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A korábbi vizsgálatban, amely a meglévő intézkedések meghozásához vezetett Kanada került kijelölésre mint a rendes érték meghatározásához alkalmas, piacgazdasági berendezkedésű ország Belarusz tekintetében. A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése értelmében azt tervezi, hogy újra Kanadát jelöli ki erre a célra. Az érdekelt feleket felkérik arra, hogy ezen értesítés 6. pontja b) alpontjában meghatározott határidőn belül véleményezzék a fenti ország helytállóságát.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. Olyan feleknek, akik jelentkezni kívánnak, illetve kérdőívre adott válaszokat, vagy bármely más információt kívánnak benyújtani

Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek – amennyiben ellenvetéseiket figyelembe kell venni a vizsgálat során – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, írásban ismertetniük kell nézeteiket, és be kell nyújtaniuk a kérdőívre adott válaszaikat, illetve az egyéb információkat. Figyelembe kell venni, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többségének gyakorlása attól függ, hogy a felek a fent említett időtartamon belül jelentkeznek-e. Továbbá a kérdőívre adott válaszokat a kérelmezőnek a fent említett 40 napos határidő lejárta előtt kell benyújtania.

ii. Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül bizottsági meghallgatásra jelentkezhetnek.

b) A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására megállapított különleges határidő

A vizsgálatban részt vevő felek véleményezhetik Kanada helytállóságát, amely ország az ezen értesítés (5) bekezdésének c) pontjában említettek értelmében Belarusz tekintetében a rendes érték megállapítása céljából piacgazdasági berendezkedésű országnak tekintendő. E véleményeknek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 10 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kérdőívekre adott válaszok és levelezés

Az érdekelt felek valamennyi beadványát és kérelmét írásban kell benyújtani (nem elektronikus formátumban, kivéve ha másképp határozzák meg), és fel kell tüntetni az érdekelt fél nevét, címét, e-mail címét, telefon-, fax- és/vagy telexszámát. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát, az ezen értesítésben kért információkat is beleértve, a kérdőívekre adott válaszait és levelezését, „Korlátozott hozzáférés” (3) felirattal jelölik meg; ezeket az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem titkos változat is kíséri, amelyet az „AZ ÉRDEKELT FELEK ÁLTALI VIZSGÁLATRA” felirattal jelölik meg.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate B

Office: J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax (+32-2) 295 65 05

Telex: COMEU B 21877.

8. Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha valamelyik érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat nem szolgáltatja a határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján átmeneti vagy végleges, megerősítő, akár nemleges ténymegállapítások tehetők az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket lehet használni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ennek alapján a ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban rendelkezésre álló tényekre alapozzák, előfordulhat, hogy számára az eredmény kevésbé lesz kedvező annál, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 308., 1992.10.24., 41. o. A legutóbb a 992/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 182., 2004.5.19., 23. o.) módosított rendelet.

(3) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belsőleg használható. Védelem alatt áll az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke értelmében (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). A 384/96/EK tanácsi rendelet 19. cikke szerint (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.) és az 1994 évi GATT VI. cikkét végrehajtó WTO Egyezmény (Dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

13.4.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 89/9

Bejelentési eljárás – Műszaki szabályok

(2005/C 89/05)

(EGT vonatkozású szöveg)

Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok, valamint az Információs Társadalom szolgáltatásaihoz kapcsolódó szabályok területén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.; HL L 217., 1998.8.5., 18. o.).

A Bizottságnak bejelentett nemzeti műszaki jogszabálytervezetek

Hivatkozási szám (1)	Cím	A három hónapos várakozási időszak vége (2)
2005/0120/PL	A Gazdasági és Munkaügyi Miniszter rendelete azon pirotechnikai eszközök jegyzékéről, melyek vásárlása, tárolása és felhasználása engedélyhez nem kötött	2005-06-20
2005/0121/PL	A Gazdasági és Munkaügyi Miniszter rendelete a polgári felhasználású robbanóanyagokkal történő munkavégzés rendjéről	2005-06-20
2005/0122/PL	A Gazdasági és Munkaügyi Miniszter rendelete a polgári felhasználású robbanóanyagok ideiglenes raktárban történő tárolásáról	2005-06-20
2005/0123/NL	A Népegészségügyi, népjóléti és sportminiszter határozata, egy a léggömbök biztonságával kapcsolatban megfogalmazott szabványokról szóló kormányzati rendelet meghozataláról	2005-06-20
2005/0124/NL	Törvénytervezet a mérőegységekről és a mérőeszközök kereskedelmi forgalomba hozataláról és használatáról (Metrológiai törvény)	2005-06-20
2005/0125/E	A tenyésztett gombák szaporítóanyagainak ellenőrzésére és tanúsítására vonatkozó műszaki szabályzat jóváhagyásáról szóló királyi rendelet tervezete	2005-06-20
2005/0126/S	Az Állami Polgári Védelmi Ügynökség rendelkezései a veszélyes áruk közúton és terepen történő szállításáról (ADR-S) szóló SRVFS 2004:14 rendelkezéseinek módosításáról	2005-06-20
2005/0127/S	Az Állami Polgári Védelmi Ügynökség rendelkezései a veszélyes áruk vasúti szállításáról (RID-S) szóló SRVFS 2004:15 rendelkezéseinek módosításáról	2005-06-20
2005/0128/DK	Értesítés a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről stb. szóló értesítés módosításáról	2005-06-20
2005/0129/CZ	A 323/2004 Sb. számú, a szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyes rendelkezéseit végrehajtó rendeletet módosító rendelet.	2005-06-22
2005/0131/S	Az Állatvédelmi Hatóság rendelkezései az Állatvédelmi Hatóságnak az állatok mezőgazdasági célú tartásáról stb. szóló DFS 2004:17 rendelkezéseinek és általános iránymutatásainak módosításáról	2005-06-23
2005/0132/LV	Törvénytervezet a „Biztonsági Őrzési Tevékenységekről szóló Törvényhez”	2005-06-27
2005/0133/NL	Az elektromos áramról szóló 1998. évi törvény és a gáztörvény módosítása a független hálózat-felügyeletre vonatkozó részletes szabályok megállapításával kapcsolatban	2005-06-24
2005/0134/NL	Az Ital Terméktanács sörre vonatkozó 2003. évi rendeletének módosításáról szóló rendelet	2005-06-24
2005/0135/S	Törvényjavaslat Svédország legnagyobb nemzeti domain cégekről az interneten	2005-06-27
2005/0136/I	Igazgatóságközti rendelet: Szórakoztatási célokat szolgáló berendezések gyártási- módszertani és műszaki ellenőrzési szabályai a közbiztonsági törvény egyesítő törvényszövegének (T.U.L.P.S.) 110. számú cikke (7) bekezdésében foglaltak szerint	2005-06-27

A Bizottság felhívja a figyelmet az Európai Bíróságnak a „CIA Security” ügyben (C-194/94 – ECR I, 2201. o.) 1996. április 30-án meghozott ítéletére, amelyben a Bíróság elrendelte, hogy a 98/34/EK irányelv (korábbi hivatkozási száma: 83/189/EGK) 8. és 9. cikkeit úgy kell értelmezni, hogy az egyének a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak ezekre a cikkekre, és a nemzeti bíróságoknak el kell utasítaniuk azon nemzeti műszaki szabály alkalmazását, amelyet az irányelvvel összhangban nem jelentettek be.

Ez az ítélet megerősíti a Bizottság 1986. október 1-jei közleményét (HL C 245., 1986.10.1., 4. o.).

Ennek megfelelően, a bejelentési kötelezettség megszegése esetén a vonatkozó műszaki szabályok nem alkalmazhatók, és ebből következően ezen szabályok nem érvényesíthetők az egyénekkel szemben.

A bejelentési eljárásról további információkért kérjük, hogy forduljon írásban az alábbi címhez:

European Commission

DG Enterprise and Industry, Unit C3

B-1049 Brussels

e-mail: Dir83-189-Central@cec.eu.int

Látogassa meg az alábbi internetes oldalt is: http://europa.eu.int/comm/enterprise/tris/

Ha bármilyen további információra van szüksége az ilyen bejelentésekről, kérjük lépjen kapcsolatba az alább felsorolt nemzeti intézményekkel:

A 98/34/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁÉRT FELELŐS NEMZETI INTÉZMÉNYEK LISTÁJA

BELGIUM

BELNotif

Qualité et Sécurité

SPF Economie, PME, Classes moyennes et Energie

NG III – 4ème étage

Boulevard du Roi Albert II/16

B-1000 Bruxelles

Pascaline Descamps Asszony

Tel.: (32-2) 206 46 89

Fax: (32-2) 206 57 46

E-mail: pascaline.descamps@mineco.fgov.be

paolo.caruso@mineco.fgov.be

Általános e-mail: belnotif@mineco.fgov.be

Weboldal: http://www.mineco.fgov.be

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Czech Office for Standards, Metrology and Testing

Gorazdova 24

P.O. BOX 49

CZ-128 01 Praha 2

Helena Fofonková Asszony

Tel.: (420) 224 90 71 25

Fax: (420) 224 90 71 22

E-mail: fofonkova@unmz.cz

Általános e-mail: eu9834@unmz.cz

Weboldal: http://www.unmz.cz

DÁNIA

Erhvervs- og Boligstyrelsen

Dahlerups Pakhus

Langelinie Allé 17

DK-2100 Copenhagen Ø (or DK-2100 Copenhagen OE)

Tel.: (45) 35 46 66 89 (közvetlen)

Fax: (45) 35 46 62 03

E-mail: Birgitte Spühler Hansen Asszony – bsh@ebst.dk

Kölcsönös postafiók az értesítési üzenetekhez – noti@ebst.dk

Weboldal: http://www.ebst.dk/Notifikationer

NÉMETORSZÁG

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Referat XA2

Scharnhorststr. 34–37

D-10115 Berlin

Christina Jäckel Asszony

Tel.: (49) 30 20 14 63 53

Fax: (49) 30 20 14 53 79

E-mail: infonorm@bmwa.bund.de

Weboldal: http://www.bmwa.bund.de

ÉSZTORSZÁG

Ministry of Economic Affairs and Communications

Harju str. 11

EE-15072 Tallinn

Margus Alver Úr

Tel.: (372-6) 25 64 05

Fax: (372-6) 31 36 60

E-mail: margus.alver@mkm.ee

Általános e-mail: el.teavitamine@mkm.ee

GÖRÖGORSZÁG

Ministry of Development

General Secretariat of Industry

Mesogeion 119

GR-101 92 ATHENS

Tel.: (30) 21 06 96 98 63

Fax: (30) 21 06 96 91 06

ELOT

Acharnon 313

GR-111 45 ATHENS

Tel.: (30) 21 02 12 03 01

Fax: (30) 21 02 28 62 19

E-mail: 83189in@elot.gr

Weboldal: http://www.elot.gr

SPANYOLORSZÁG

Ministerio de Asuntos Exteriores

Secretaría de Estado de Asuntos Europeos

Direccion General de Coordinacion del Mercado Interior y otras Políticas Comunitarias

Subdireccion General de Asuntos Industriales, Energéticos, de Transportes y Comunicaciones y de Medio Ambiente

C/Padilla, 46, Planta 2a, Despacho: 6218

E-28006 MADRID

Angel Silván Torregrosa Úr

Tel.: (34) 913 79 83 32

Esther Pérez Peláez Asszony

Technical Advisor

E-mail: esther.perez@ue.mae.es

Tel.: (34) 91 379 84 64

Fax: (34) 91 379 84 01

E-mail: d83-189@ue.mae.es

FRANCIAORSZÁG

Délégation interministérielle aux normes

Direction générale de l'Industrie, des Technologies de l'information et des Postes (DiGITIP)

Service des politiques d'innovation et de compétitivité (SPIC)

Sous-direction de la normalisation, de la qualité et de la propriété industrielle (SQUALPI)

DiGITIP 5

12, rue Villiot

F-75572 Paris Cedex 12

Suzanne Piau Asszony

Tel.: (33-1) 53 44 97 04

Fax: (33-1) 53 44 98 88

E-mail: suzanne.piau@industrie.gouv.fr

Françoise Ouvrard Asszony

Tel.: (33-1) 53 44 97 05

Fax: (33-1) 53 44 98 88

E-mail: francoise.ouvrard@industrie.gouv.fr

ÍRORSZÁG

NSAI

Glasnevin

Dublin 9

Ireland

Tony Losty Úr

Tel.: (353-1) 807 38 80

Fax: (353-1) 807 38 38

E-mail: tony.losty@nsai.ie

Weboldal: http://www.nsai.ie

OLASZORSZÁG

Ministero delle attività produttive

Dipartimento per le imprese

Direzione Generale per lo sviluppo produttivo e la competitività

Ufficio F1 – Ispettorato tecnico dell'industria

Via Molise 2

I-00187 Roma

Vincenzo Correggia Úr

Tel.: (39) 06 47 05 22 05

Fax: (39) 06 47 88 78 05

E-mail: vincenzo.correggia@minindustria.it

Enrico Castiglioni Úr

Tel.: (39) 06 47 05 26 69

Fax: (39) 06 47 88 77 48

E-mail: enrico.castiglioni@minindustria.it

E-mail: ispettoratotecnico@minindustria.flexmail.it

Weboldal: http://www.minindustria.it

CIPRUS

Cyprus Organization for the Promotion of Quality

Ministry of Commerce, Industry and Tourism

13, A. Araouzou street

CY-1421 Nicosia

Tel.: (357) 22 40 93 13 or (357) 22 37 50 53

Fax: (357) 22 75 41 03

Antonis Ioannou Úr

Tel.: (357) 22 40 94 09

Fax: (357) 22 75 41 03

E-mail: aioannou@cys.mcit.gov.cy

Thea Andreou Asszony

Tel.: (357) 22 40 94 04

Fax: (357) 22 75 41 03

E-mail: tandreou@cys.mcit.gov.cy

Általános e-mail: dir9834@cys.mcit.gov.cy

Weboldal: http://www.cys.mcit.gov.cy

LETTORSZÁG

Division of the Commercial Normative, SOLVIT and Notification

Internal Market Department of the

Ministry of Economics of the Republic of Latvia

55, Brvibas str.

Riga

LV-1519

Agra Ločmele Asszony

Senior Officer of the Division of the Commercial Normative, SOLVIT and Notification

E-mail: agra.locmele@em.gov.lv

Tel.: (371) 703 12 36

Fax: (371) 728 08 82

E-mail: notification@em.gov.lv

LITVÁNIA

Lithuanian Standards Board

T. Kosciuskos g. 30

LT-01100 Vilnius

Daiva Lesickiene Asszony

Tel.: (370) 527 093 47

Fax: (370) 527 093 67

E-mail: dir9834@lsd.lt

Weboldal: http://www.lsd.lt

LUXEMBURG

SEE – Service de l'Energie de l'Etat

34, avenue de la Porte-Neuve

B.P. 10

L-2010 Luxembourg

J.P. Hoffmann Úr

Tel.: (352) 46 97 46 1

Fax: (352) 22 25 24

E-mail: see.direction@eg.etat.lu

Weboldal: http://www.see.lu

MAGYARORSZÁG

Hungarian Notification Centre –

Ministry of Economy and Transport

Budapest

Honvéd u. 13–15.

H-1055

Fazekas Zsolt Úr

E-mail: fazekaszs@gkm.hu

Tel.: (36-1) 374 28 73

Fax: (36-1) 473 16 22

E-mail: notification@gkm.hu

Weboldal: http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm

MÁLTA

Malta Standards Authority

Level 2

Evans Building

Merchants Street

VLT 03

MT-Valletta

Tel.: (356) 21 24 24 20

Fax: (356) 21 24 24 06

Lorna Cachia Asszony

E-mail: lorna.cachia@msa.org.mt

Általános e-mail: notification@msa.org.mt

Weboldal: http://www.msa.org.mt

HOLLANDIA

Ministerie van Financiën

Belastingsdienst/Douane Noord

Team bijzondere klantbehandeling

Centrale Dienst voor In-en uitvoer

Engelse Kamp 2

Postbus 30003

9700 RD Groningen

Nederland

Ebel van der Heide Úr

Tel.: (31) 50 5 23 21 34

Hennie Boekema Asszony

Tel.: (31) 50 5 23 21 35

Tineke Elzer Asszony

Tel.: (31) 50 5 23 21 33

Fax: (31) 50 5 23 21 59

Általános e-mail: Enquiry.Point@tiscali-business.nl

Enquiry.Point2@tiscali-business.nl

AUSZTRIA

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Abteilung C2/1

Stubenring 1

A-1010 Wien

Brigitte Wikgolm Asszony

Tel.: (43-1) 711 00 58 96

Fax: (43-1) 715 96 51 or (43-1) 712 06 80

E-mail: not9834@bmwa.gv.at

Weboldal: http://www.bmwa.gv.at

LENGYELORSZÁG

Ministry of Economy and Labour

Department for European and Multilateral Relations

Plac Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Barbara Nieciak Asszony

Tel.: (48) 22 693 54 07

Fax: (48) 22 693 40 28

E-mail: barnie@mg.gov.pl

Agata Gągor Asszony

Tel.: (48) 22 693 56 90

Általános e-mail: notyfikacja@mg.gov.pl

PORTUGÁLIA

Instituto Portugês da Qualidade

Rua Antonio Gião, 2

P-2829-513 Caparica

Cândida Pires Asszony

Tel.: (351) 21 294 82 36 or 81 00

Fax: (351) 21 294 82 23

E-mail: c.pires@mail.ipq.pt

Általános e-mail: not9834@mail.ipq.pt

Weboldal: http://www.ipq.pt

SZLOVÉNIA

SIST – Slovenian Institute for Standardization

Contact point for 98/34/EC and WTO-TBT Enquiry Point

Šmartinska 140

SLO-1000 Ljubljana

Tel.: (386-1) 478 30 41

Fax: (386-1) 478 30 98

E-mail: contact@sist.si

Vesna Stražišar Asszony

SZLOVÁKIA

Kvetoslava Steinlova Asszony

Director of the Department of European Integration,

Office of Standards, Metrology and Testing of the Slovak Republic

Stefanovicova 3

SK-814 39 Bratislava

Tel.: (421) 252 49 35 21

Fax: (421) 252 49 10 50

E-mail: steinlova@normoff.gov.sk

FINNORSZÁG

Kauppa-ja teollisuusministeriö

(Ministry of Trade and Industry)

Látogatási cím:

Aleksanterinkatu 4

FIN-00171 Helsinki

és

Katakatu 3

FIN-00120 Helsinki

Postai cím:

PO Box 32

FIN-00023 Government

Henri Backman Úr

Tel.: (358) 9 16 06 36 27

Fax: (358) 9 16 06 46 22

E-mail: henri.backman@ktm.fi

Katri Amper Asszony

Általános e-mail: maaraykset.tekniset@ktm.fi

Weboldal: http://www.ktm.fi

SVÉDORSZÁG

Kommerskollegium

(National Board of Trade)

Box 6803

Drottninggatan 89

S-113 86 Stockholm

Kerstin Carlsson Asszony

Tel.: (46) 86 90 48 82 or (46) 86 90 48 00

Fax: (46) 86 90 48 40 or (46) 83 06 759

E-mail: kerstin.carlsson@kommers.se

Általános e-mail: 9834@kommers.se

Weboldal: http://www.kommers.se

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Department of Trade and Industry

Standards and Technical Regulations Directorate 2

151 Buckingham Palace Road

London SW1 W 9SS

United Kingdom

Philip Plumb Úr

Tel.: (44) 20 72 15 14 88

Fax: (44) 20 72 15 15 29

E-mail: philip.plumb@dti.gsi.gov.uk

Általános e-mail: 9834@dti.gsi.gov.uk

Weboldal: http://www.dti.gov.uk/strd

EFTA – ESA

EFTA Surveillance Authority

Rue Belliard 35

B-1040 Bruxelles

Adinda Batsleer Asszony

Tel.: (32-2) 286 18 61

Fax: (32-2) 286 18 00

E-mail: aba@eftasurv.int

Tuija Ristiluoma Asszony

Tel.: (32-2) 286 18 71

Fax: (32-2) 286 18 00

E-mail: tri@eftasurv.int

Általános e-mail: DRAFTTECHREGESA@eftasurv.int

Weboldal: http://www.eftasurv.int

EFTA

Goods Unit

EFTA Secretariat

Rue de Trêves 74

B-1040 Bruxelles

Kathleen Byrne Asszony

Tel.: (32-2) 286 17 34

Fax: (32-2) 286 17 42

E-mail: kathleen.byrne@efta.int

Általános e-mail: DRAFTTECHREGEFTA@efta.int

Weboldal: http://www.efta.int

TÖRÖKORSZÁG

Undersecretariat of Foreign Trade

General Directorate of Standardisation for Foreign Trade

Inönü Bulvari n° 36

06510

Emek – Ankara

Saadettin Doğan Úr

Tel.: (90) 312 212 58 99

(90) 312 204 81 02

Fax: (90) 312 212 87 68

E-mail: dtsabbil@dtm.gov.tr

Weboldal: http://www.dtm.gov.tr

(1) Év – nyilvántartási szám – jogalkotó tagállam.

(2) Időszak, amelynek folyamán a tervezetet nem lehet elfogadni.

(3) Nincs várakozási időszak, mivel a Bizottság elfogadja az értesítő tagállam sürgősséggel történő elfogadásra vonatkozó indokait.

(4) Nincs várakozási időszak, mert a rendelkezés fiskális vagy pénzügyi intézkedésekhez kapcsolódó műszaki leírásokra, vagy egyéb követelményekre vagy szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokra vonatkozik a 98/34/EK irányelv 1. cikk (11) bekezdés második pontharmadik francia bekezdésének értelmében.

(5) A bejelentési eljárás lezárult.

13.4.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 89/15

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – FRANCIAORSZÁG

C 46/2004. (ex NN 65/2004) számú Állami támogatás – gazdasági érdekcsoportok: egyes vállalatok nyereségének kedvező, a Költségvetési Minisztérium által elfogadott amortizációs rendszer

Felhívás észrevételek benyújtására az EK Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően

(2005/C 89/06)

(EGT vonatkozású szöveg)

A Bizottság 2004.12.14-án kelt levélében – amelyet hiteles nyelven ezen összefoglalóhoz mellékeltek – értesítette döntéséről Franciaországot, amely szerint a fent említett intézkedést illetően az EK Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében meghatározottak értelmében megindítja az eljárást.

Az érdekelt felek benyújthatják észrevételeiket azon intézkedésre vonatkozólag, amellyel szemben a Bizottság eljárást indít, mégpedig ezen összefoglaló illetve a mellékelt levél kihirdetési dátumát követő egy hónapon belül a következő címre:

Európai Bizottság (Commission européenne)

Direction générale Concurrence

Greffe des aides d'Etat

B-1049 Bruxelles

Télécopie: (32-2) 296 12 42

Az észrevételeket közölni fogják Franciaországgal. Az észrevételeket benyújtó érdekelt felek – kérésük okainak megnevezésével – kérhetik, hogy azonosságukat bizalmasan kezeljék.

ÖSSZEFOGLALÁS

Eljárás

A Bizottság két információ iránti kérelemmel fordult a francia hatóságokhoz az ún. „groupements d'intérêt économique fiscaux”-k (adózási célú gazdasági egyesülések, a továbbiakban: „adózási célú GIE”) 1998. július 2-i (98-546. számú) törvény által létrehozott rendszerét illetően. A francia hatóságok 2004. május 3-án (A/ 33117) és 2004. augusztus 2-án (A/36007) kelt levelükben válaszoltak. A francia hatóságok 1998. március 16-án kelt levelükben (A/32232) küldtek értesítést a kérdéses rendszerről. Ezen értesítés az EK-Szerződés 88. cikke (3) bekezdése értelmében nem tekinthető a Bizottságnál tett előzetes értesítésnek, ezért jogellenes támogatásra került sor.

Az intézkedés leírása

A francia adótörvénykönyv (a továbbiakban: „CGI”) előírja, hogy az adóból leírható értékcsökkenés nem haladhatja meg a GIE által beszedett bérleti díj összegét, amelyből levonták a bérbe adott vagyontárgyhoz kapcsolódó egyéb díjakat.

A CGI 39 CA. cikke ezen elvtől való mentességről rendelkezik. Ennek megfelelően az adózási célú GIE által végrehajtott „jelentős gazdasági és társadalmi érdekkel” bíró pénzügyi műveletekre nem vonatkozik az értékcsökkenési korlátozás. A 39 CA. cikk által előírt mentességet a Költségvetési Minisztérium jóváhagyásával ítélik oda.

A francia hatóságok a Bizottság kérésére megküldték a rendszer kedvezményezettjeinek ágazatonként lebontott listáját.

Ágazatok	Jóváhagyási kérelmek	Jóváhagyásról szóló határozat
Tengeri szállítási befektetések	142	110
Légi szállítási befektetések	32	18
Vasúti szállítási befektetések	5	2
Ipari befektetések	7	3
Űrkutatási befektetések	3	0

Az intézkedés értékelése

A Bizottság jelenleg úgy véli, hogy az intézkedés az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülhet. Az intézkedés először is előnyt biztosít az adózási célú GIE-k tagjai számára az adóköteles nyereségek csökkentése és a tőkenyereség-adók alóli mentesség révén. Továbbá úgy tűnik, hogy az intézkedés által a bérbe adott vagyontárgy végfelhasználói – általában fuvarozási vállalkozások, különösen a tengeri szállítási ágazatban – előnyben részesülnek. Másodsorban az intézkedést állami forrásból biztosítják a nyereség csökkentése és az adó alóli mentesség révén, ami az állami bevételekre nézve veszteséggel jár. Harmadsorban az intézkedés kihatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, mivel olyan vállalkozásokat érint, melyek jelentős Közösségen belüli kereskedelmet lebonyolító ágazatokban tevékenykednek.

A Bizottság jelenleg úgy véli, hogy ez esetben az EK-Szerződés 87. cikke (2) és (3) bekezdésében meghatározott mentességek egyike sem alkalmazható. A rendszer nem felel meg a regionális célú támogatások irányelveinek (1), a nagybefektetési projektekre irányuló regionális célú támogatások multiszektorális keretrendszerének (2), a környezetvédelmi támogatások közösségi iránymutatására vonatkozó rendelkezéseknek (3)és a tengeri szállításra irányuló állami támogatások közösségi iránymutatásai által előírt feltételeknek (4). A Bizottság számos alkalommal megállapította, hogy a szállítójárművek vagy ingó vagyontárgyak vásárlásához nyújtott támogatások elvileg nem voltak összeegyeztethetőek a közös piaccal.

A 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikke értelmében minden jogellenes támogatás visszavehető a kedvezményezettől.

A LEVÉL SZÖVEGE

„Par la présente, la Commission a l'honneur d'informer la France qu'après avoir examiné les informations fournies par vos autorités sur la mesure citée en objet, elle a décidé d'ouvrir la procédure prévue à l'article 88, paragraphe 2, du traité CE.

1. PROCÉDURE

(1)

Par lettre du 19 février 2004 (D/51178) la Commission a adressé une demande d'information aux autorités françaises concernant le dispositif de crédit-bail fiscal en faveur de certaines entreprises agréées par le Ministre du Budget mis en place par la loi du 2 juillet 1998 (no 98-546). Par lettre du 18 mars 2004 les autorités françaises ont demandé une extension du délai pour fournir les renseignements nécessaires. La réponse des autorités françaises a été reçue par lettre du 3 mai 2004 (A/33117). Par lettre du 6 juillet 2004 (D/54933) la Commission a demandé des informations supplémentaires. La réponse a été reçue le 2 août 2004 (A/36007).

(2)

Dans une lettre du 16 mars 1998 (A/32232) les autorités françaises ont informé la Commission de l'introduction prévue d'un dispositif limitant l'amortissement des biens donnés en location afin de lutter contre l'utilisation de ce mécanisme à seule fin d'optimisation fiscale et prévoyant un exception à cette limitation. Selon les autorités françaises que le dispositif ne semblait pas constituer une aide d'Etat devant faire l'objet d'une notification préalable auprès de la Commission. Il s'ensuit que cette information ne peut être considérée comme une notification au sens de l'article 88, paragraphe 3, du traité.

2. DESCRIPTION DU RÉGIME

(3)	L'article 39 C du Code général des impôts (ci-après »CGI«) prévoit que l'amortissement fiscalement déductible ne peut excéder le montant du loyer perçu par le GIE, diminué des autres charges afférentes au bien donné en location.

(4)

Une dérogation à ce principe a été introduite par l'article 77 de la loi du 2 juillet 1998 (no 98-546) qui met en place un système d'amortissement favorable au profit de certaines entreprises agréées par le ministère du budget (ci-après »GIE fiscal«) (5). Cette dérogation figure à l'article 39 CA du CGI, aux termes duquel les opérations de financement présentant un intérêt économique et social significatif ne sont pas soumises à la limitation d'amortissement et peuvent être réalisées par l'intermédiaire d'un GIE (Groupement d'intérêt économique). Le bien financé doit être amortissable selon le mode dégressif sur une durée d'au moins huit ans et l'investissement doit présenter un intérêt économique et social significatif. Le prix d'acquisition du bien doit correspondre au prix de marché. Les coefficients d'amortissement dégressif habituels sont majorés d'un point. L'utilisateur final doit être une société exploitant le bien dans le cadre de son activité habituelle et doit pouvoir acquérir le bien à titre permanent à la fin du crédit-bail.

(5)

Le GIE, constitué généralement par des établissements financiers, acquiert le bien à financer, lequel doit être acquis au prix de marché, et le donne en crédit-bail à l'utilisateur. Les loyers versés par l'utilisateur et le prix de levée de l'option d'achat en fin de contrat permettent au GIE de couvrir son propre financement, intérêts et capital compris.

(6)

En raison des amortissements dégressifs et des frais financiers qui, par définition, sont concentrés sur les premières années d'utilisation du bien, les résultats du GIE sont fortement déficitaires au cours de ces années et deviennent bénéficiaires au cours d'une seconde période, lorsque le montant des loyers perçus excède le total des charges constatées (amortissements et frais financiers compris). Dès lors que le GIE relève du régime des sociétés de personnes, les déficits qu'il constate au cours de ses premières années d'activité viennent en déduction des bénéfices imposables réalisés par ses membres à raison de leurs activités courantes. Selon les autorités françaises les économies d'impôt ainsi obtenues par les établissements financiers durant les premières années de l'opération sont compensées par les suppléments d'impôt qui apparaissent ensuite lorsque le GIE réalise des bénéfices. Cependant, ce décalage dans le temps permet de dégager un gain de trésorerie utilisé par le GIE pour offrir des conditions financières plus favorables aux utilisateurs des biens.

(7)

Le régime prévoit aussi la rétrocession à l'utilisateur du bien des deux tiers de l'avantage fiscal retiré par le GIE. Cette rétrocession est effectuée sous forme de diminution de loyer ou de minoration du montant de l'option d'achat. Enfin, la revente du bien par le GIE à l'utilisateur, lorsque les deux tiers de la durée normale d'utilisation du bien sont écoulés, fait l'objet d'une exonération des plus-values de cession. En principe, les biens éligibles doivent être acquis à l'état neuf mais les navires d'occasion font l'objet d'une exception.

(8)

En ce qui concerne la notion d'intérêt économique et social significatif dont la démonstration par le demandeur est nécessaire pour profiter de la dérogation, les autorités françaises ont indiqué qu'il n'existait pas de lignes directrices pour évaluer cet intérêt et que l'examen se faisait à la lumière des retombées indirectes de l'investissement sur le bassin d'emploi, les conditions de concurrence, le développement de l'activité dans la zone économique concernée.

(9)

Les autorités françaises estiment que la Commission a elle-même considéré dans sa décision du 8 mai 2001 (6) que les Groupements d'intérêt économique et les avantages fiscaux qui peuvent découler de leur application ne constituent pas des aides d'État. À la demande de la Commission, les autorités françaises ont également fourni une liste des bénéficiaires du régime par secteur d'activité.

Secteurs	Demandes d'agrément	Décision d'agrément
Investissements maritimes	142	110
Investissements aéronautiques	32	18
Investissements ferroviaires	5	2
Investissements industriels	7	3
Investissements spatiaux	3	0

(10)

En ce qui concerne l'application du régime au secteur du transport maritime les autorités françaises ont indiqué que, c'est dans un contexte marqué à la fois par le souci d'enrayer la stagnation du nombre des navires de commerce immatriculés dans les registres français et par la volonté de réduire la dépense fiscale, que le législateur a adapté le crédit-bail fiscal au secteur du transport maritime.

3. APPRÉCIATION DU RÉGIME AU REGARD DE L'ARTICLE 87 DU TRAITÉ

(11)	La Commission considère à ce stade, que le régime du GIE fiscal est un régime d'aide au sens de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE, car il semble satisfaire cumulativement les critères développés ci-après.

(12)	En premier lieu, la mesure doit procurer un avantage qui allège les charges qui grèvent normalement le budget des entreprises. Cet avantage doit être sélectif en ce qu'il favorise certaines entreprises.

(13)	En second lieu, l'avantage doit être octroyé au moyen de ressources de l'État.

(14)	En troisième lieu, la mesure en cause doit affecter la concurrence et les échanges entre les États membres.

3.1. Existence d'un avantage

(15)	Le recours au GIE fiscal concerne trois acteurs: le GIE lui-même, l'utilisateur du bien financé et l'investisseur qui est le membre du GIE et finance le bien.

(16)

Le GIE lui-même, au niveau du quel est pratiqué l'amortissement déplafonné, mais dont les résultats sont imposables entre les mains de ses membres en proportion des droits qu'ils y détiennent. N'étant pas redevable de l'impôt, le GIE ne semble pas devoir être regardé comme le bénéficiaire de l'avantage fiscal.

(17)

Pour l'investisseur, membre du GIE, l'avantage est constitué par la diminution des bénéfices imposables (et par conséquent la diminution de l'impôt dû) et par la possibilité de déduire de ses propres résultats le déficit constaté au niveau du GIE. La disposition dérogatoire — l'article 39 CA du CGI — prévoit que certaines opérations de financement présentant un intérêt économique et social significatif ne sont pas soumises à la limitation de l'amortissement fiscalement déductible prévue par l'article 39 C. Les membres du GIE peuvent ainsi imputer durant la première période de la dépréciation du bien pendant laquelle les résultats du GIE sont déficitaires, le résultat négatif du GIE sur les bénéfices réalisés dans le cadre de leurs activités courantes, sans tenir compte de la limitation établie par l'article 39 C. L'avantage est d'autant plus important que le coefficient »normal« applicable à la dépréciation des biens du même type est augmenté d'un point. Selon les autorités françaises la majoration a pour objectif de renforcer la performance du dispositif. Cet avantage fiscal doit être diminué des cotisations supplémentaires d'impôt que les membres du GIE auront à subir durant la seconde période de la dépréciation du bien, lorsque le résultat du GIE redevient bénéficiaire.

(18)

Les autorités françaises ont avancé l'argument que les économies d'impôt obtenues ainsi durant les premières années de l'opération sont neutralisées par les suppléments d'impôt qui sont constatés ultérieurement lorsque le GIE commence à réaliser des bénéfices (les loyers payés excèdent les annuités d'amortissement). Toutefois, il y a lieu d'observer que même dans le cas d'une hypothétique neutralisation, les investisseurs participant aux GIE fiscaux sont favorisés par rapport aux entités soumises au régime de droit commun qui n'ont pas la possibilité de se prévaloir de l'imputation susmentionnée, puisque l'article 39 CA du CGI limite la déduction de l'amortissement au montant du loyer perçu par le GIE.

(19)

En outre, les membres du GIE doivent rétrocéder deux tiers de cet avantage à l'utilisateur du bien, néanmoins il garde un tiers qui constitue son propre avantage. Ils restent les bénéficiaires de l'avantage fiscal résultant du déplafonnement de l'amortissement, même si cet avantage est ramené au tiers de son montant net actualisé, le reste venant en déduction du loyer versé par l'utilisateur. Par ailleurs, le GIE fiscal peut également bénéficier, le cas échéant, d'une exonération des plus-values, en cas d'une cession anticipée du bien.

(20)

L'utilisateur du bien financé, lequel déduit de son bénéfice imposable la charge que constitue le loyer versé au GIE. Dans la mesure où ce loyer est diminué d'une partie de l'avantage fiscal résultant du montage financier, cet utilisateur reçoit un avantage financier sous forme de réduction de charge. Mais cette réduction de charge déductible se traduit par une augmentation de sa base imposable et donc de l'impôt dû. Par voie de conséquence, l'utilisateur ne semble pas recevoir d'avantage fiscal. Toutefois, l'avantage pour l'utilisateur du bien semble résulter de l'obligation pour les membres du GIE de lui rétrocéder les deux tiers de son propre avantage. Par le biais de ce mécanisme, l'utilisateur final voit les charges, grevant son budget du fait de la souscription du crédit-bail avec le GIE fiscal, diminuées.

3.2. Sélectivité

(21)	À ce stade, la Commission estime que plusieurs indices de sélectivité peuvent être relevés:

(22)

En premier lieu, la Commission constate que le bénéfice de la mesure est conditionné à l'octroi d'un agrément préalable du Ministre du Budget afin de vérifier que l'investissement présente un intérêt économique et social significatif. Bien que l'article 77 de la loi du 2 juillet 1998 mentionne cette notion, elle ne fait selon les autorités françaises l'objet d'aucun décret ou circulaire en vue de définir précisément son champ d'application. En particulier, le critère d' »intérêt économique et social du projet, notamment en matière d'emploi« paraît vague, étant donné qu'il n'existe aucun lien précis entre l'impact en termes d'emploi et le montant de l'investissement réalisé. Les autorités françaises ont admis qu'il n'y avait aucun texte législatif ou réglementaire traitant de cette condition d'une manière plus détaillée. La Commission ne peut donc exclure à ce stade que le Ministre du Budget dispose d'un pouvoir discrétionnaire d'appréciation au sens du point 12 de la Communication de la Commission sur l'application des règles en matière d'aides d'État aux mesures relevant de la fiscalité directe des entreprises (7). L'existence d'un pouvoir discrétionnaire semble permettre aux autorités de l'Etat membre de sélectionner les bénéficiaires d'un régime d'aide selon des critères subjectifs. Or, les statistiques fournies par les autorités françaises font apparaître que certains dossiers ont fait l'objet de refus en raison de l'absence d'un intérêt économique et social significatif.

(23)

En deuxième lieu, un second élément qui considéré ensemble avec l'élément discrétionnaire, est susceptible de renforcer le caractère sélectif du régime en cause résulte de la circonstance qu'en pratique les entreprises utilisatrices des biens sont principalement d'entreprises actives dans le secteur du transport. D'après le dispositif, les utilisateurs finals des biens doivent être des sociétés qui exploitent le bien dans le cadre de leur activité habituelle. En effet, compte tenu de la durée d'amortissement de 8 ans fixée par la loi, les biens en mesure de bénéficier du régime sont essentiellement des moyens de transport tels que les trains (15 ans), les avions (13 ans) et les navires (8 ans). Cette démarche des autorités françaises a eu pour effet de concentrer l'impact du régime sur le secteur du transport et en particulier du transport maritime. Cet aspect est confirmé par les réponses fournies par les autorités françaises aux questions posées par la Commission. Les informations fournies montrent clairement qu'en pratique la plupart des demandes d'agrément pour bénéficier du régime dérogatoire concernent les investissements dans le secteur du transport (182 sur 189 des demandes d'agrément reçues concernent le secteur du transport ferroviaire, aérien, maritime ou spatial). En outre, le secteur maritime représente à lui seul 75 % des dossiers présentés au Ministre du Budget pour obtenir son agrément. Cette part monte à 82 % si l'on considère le total des agréments accordés. D'ailleurs, les travaux parlementaires relatifs à la mesure en cause (8) laissent entendre que l'objectif recherché est d'aider la flotte commerciale maritime française. Ceci semble être confirmé par le fait que seuls les navires font l'objet d'une exception qui leur permet de bénéficier du régime dérogatoire même dans le cas où il ne s'agit pas d'un bien acquis à l'état neuf.

(24)

Il est vrai que la durée de huit ans permet de réserver l'avantage aux biens d'équipement lourds pour lesquels le retour sur investissement nécessite un délai long. C'est un argument qui justifie économiquement le principe de l'application de cette condition. En effet, il est de jurisprudence constante que pour être qualifiée de mesure générale et donc échapper à l'interdiction de l'article 87 du traité, une mesure fiscale sélective doit pouvoir être justifiée par la nature et l'économie du système fiscal (9). Néanmoins, les autorités françaises n'ont fourni aucun argument qui puisse justifier cette dérogation par la nature ou l'économie du système fiscal français.

(25)

En dernier lieu, seules peuvent bénéficier du régime les entreprises membres d'un GIE, ayant acquis des biens meubles à l'état neuf ayant une durée d'amortissement supérieure à 8 ans. Dès lors, toutes les entreprises dans une situation similaire qui investissent dans un bien avec une durée d'amortissement inférieure à 8 ans ou, si la durée est supérieure à 8 ans, qui ne remplissent pas le critère de l'intérêt économique et social significatif mentionné précédemment, sont exclues du bénéfice de la mesure en cause. En pratique, la Commission estime à ce stade que ce dispositif peut avoir pour effet de restreindre le nombre des bénéficiaires potentiels principalement aux seules entreprises disposant d'actifs permanents significatifs.

(26)

Au vu de l'ensemble des considérations qui précèdent, la Commission estime que le régime en cause est susceptible de constituer un régime sélectif bien que l'article 39 CA du CGI n'empêche d'autres secteurs industriels de bénéficier du mécanisme susvisé. En effet, la Cour de justice a considéré dans son arrêt du 12 juillet 1990 (10) que le fait qu'une mesure soit en théorie ouverte à tous les secteurs n'exclut pas son caractère sélectif, à partir du moment où la mesure favorise en pratique un secteur déterminé. Ce raisonnement a été confirmé par le récent arrêt GEMO (11), où la Cour a qualifié de sélectif un régime bénéficiant aux activités d'élevage et d'abattage qui a, très accessoirement, également bénéficié à d'autres activités.

(27)

Enfin, il convient de rappeler que la Commission s'est déjà prononcée sur la nature d'aides d'État de montages fiscaux similaires à celui mis en place par l'article 39 CA du CGI quant à leur mécanisme, mais fondés sur une autre base juridique — l'article 199 undecies B du Code général des impôts (12). En outre, la décision de la Commission du 8 mai 2001 susmentionnée invoquée par les autorités françaises ne peut pas constituer un précédent dans le cas d'espèce, d'une part car le régime examiné ici est différent de celui qui a fait l'objet de cette décision et d'autre part car cette décision avait pour objet d'examiner la compatibilité non pas des mesures en question mais de l'aide à la restructuration en faveur de Brittany Ferries.

(28)

Par conséquent, il apparaît que le régime du GIE fiscal est susceptible de favoriser certaines entreprises en leur conférant de manière sélective les avantages fiscaux évoqués. Cette différenciation ne peut pas être justifiée par la nature ou l'économie du système fiscal français, puisque, en l'espèce, les autorités françaises n'ont pas fourni des arguments à cet égard (13).

3.3. L'avantage doit être octroyé au moyen de ressources de l'État

(29)	Dans le cas présent, il semble que la réduction de l'assiette imposable des membres du GIE du fait de la déductibilité des déficits d'amortissement ainsi que l'exonération des plus-values dans le cas d'une cession anticipée du bien entraînent une diminution des ressources de l'État.

3.4. Affectation de la concurrence et des échanges entre les Etats membres.

(30)

Selon la jurisprudence constante de la Cour européenne de justice et du Tribunal européen de première instance, les échanges entre les États membres sont affectés lorsque l'entreprise bénéficiaire exerce une activité économique impliquant des échanges entre États membres. Le simple fait que les aides renforcent la position de cette entreprise par rapport à celle de ses concurrents dans les échanges intracommunautaires permet de conclure que ces échanges sont affectés.

(31)

Ce critère apparaît d'emblée rempli dans la mesure où, en premier lieu, les organismes qui consentent la location, en particulier les établissements financiers, exercent une activité économique transfrontalière. Ces sociétés et les autres membres du GIE fiscal sont actifs dans de nombreux secteurs de l'économie, où ils sont en concurrence directe avec d'autres entreprises.

(32)	En deuxième lieu, les biens amortis peuvent être achetés, et en pratique ils sont achetés dans les autres Etats membres. Par ailleurs, les utilisateurs effectifs des biens amortis affectent par leurs activités commerciales les échanges entre les Etats membres.

3.5. Conclusion

(33)

En conclusion, à ce stade, la Commission considère que tous les éléments constitutifs de la notion d'aide d'Etat sont réunis et que le régime du GIE fiscal est susceptible d'entraîner des distorsions de concurrence tant pour ce qui semble être une mesure d'aide pour le secteur du transport que pour les organismes qui consentent la location ou la mise à disposition des biens.

4. EXAMEN DE LA COMPATIBILITÉ

(34)	Dans la mesure où le régime du GIE fiscal semble constituer une aide d'État au sens de l'article 87, paragraphe 1, du traité CE, il y a lieu de porter une première appréciation sur son éventuelle compatibilité à la lumière des dérogations prévues aux paragraphes 2 et 3 de l'article 87 du traité CE.

(35)	Les dérogations prévues à l'article 87, paragraphe 2, du traité CE ne sont pas d'application en l'espèce.

(36)

La dérogation prévue à l'article 87, paragraphe 3, point (a), qui prévoit la possibilité d'autoriser des aides destinées à favoriser le développement économique de régions dans lesquelles le niveau de vie est anormalement bas ou dans lesquelles sévit un grave sous-emploi, ne saurait être invoquée du fait que les mesures ne sont pas limitées régionalement. Il en va de même pour la dérogation prévue à l'article 87, paragraphe 3, point (c), qui autorise les aides visant le développement de certaines régions.

(37)

De même, les autorités françaises n'ont jamais invoqué que le régime concerné rentre dans la catégorie des projets d'intérêt européen commun éligibles à la dérogation prévue à l'article 87, paragraphe 3, point (b). Dans la mesure où il ne vise pas à promouvoir la culture et la conservation du patrimoine, il ne saurait bénéficier de la dérogation prévue à l'article 87, paragraphe 3, point (d). Selon les autorités françaises le mécanisme du GIE fiscal permet de participer à l'objectif de soutien aux intérêts maritimes communautaires. Toutefois, cet objectif ne doit pas être confondu avec l'intérêt européen commun qui, en principe, exige l'engagement des plusieurs Etats Membres.

(38)

Enfin, il convient d'examiner si le régime en question est susceptible de bénéficier de la dérogation prévue à l'article 87, paragraphe 3, point (c), qui autorise les aides facilitant le développement de certaines activités pour autant que les conditions des échanges ne soient pas altérées dans une mesure contraire à l'intérêt commun.

(39)

Les autorités françaises estiment que le régime du GIE fiscal est lié à la réalisation des investissements sociaux et économiques importants, contribuant à l'amélioration de la sécurité maritime, à la création d'emplois et à la formation de marins et d'officiers, à la protection de l'environnement et aux économies d'énergie. À cet égard, il faut souligner que, en ce qui concerne la création d'emplois, le Règlement de la Commission concernant l'application des articles 87 et 88 du traité CE aux aides d'Etat à l'emploi (14) dispose que le niveau de l'aide ne doit pas dépasser ce qui est nécessaire pour inciter à la création d'emploi. En l'espèce, la Commission constate que il n'a y pas un lien entre l'impact en termes d'emploi et le montant de l'investissement réalisé qui pourrait permettre à la Commission de considérer ce régime comme compatible avec le marché commun. De même, puisqu'il n'existe pas un lien direct entre le montant de l'investissement et l'impact sur les objectifs invoqués par les autorités françaises, la Commission ne peut pas accepter l'amélioration de la sécurité maritime, la formation de marins et d'officiers, la protection de l'environnement et l'économie d'énergie comme justifications valables rendant le régime compatible avec le marché commun. En tout état de cause les autorités françaises n'ont pas démontré à ce stade que les bénéfices accordés dans le cadre du régime étaient proportionnés aux objectifs visés. En outre, le régime ne semble pas satisfaire aux lignes directrices concernant les aides à finalité régionale (15), ni à l'encadrement multisectoriel des aides à finalité régionale en faveur de grands projets d'investissement (16). En effet, le régime n'est pas limité aux régions françaises éligibles aux aides à finalité régionale et ne tient nul compte des seuils prévus par l'encadrement multisectoriel précité. La Commission estime également à ce stade que le régime n'est pas conforme aux dispositions de l'encadrement communautaire des aides pour la protection de l'environnement (17) dans la mesure où les textes régissant le régime ne garantissent pas que les dispositions de cet encadrement soient respectées. Enfin, la Commission estime à ce stade que le régime ne satisfait pas aux conditions prévues par les orientations communautaires sur les aides d'État au transport maritime (18). En effet, la Commission a constaté à de nombreuses reprises que des aides pour l'achat de véhicules de transport ou actifs mobiles n'étaient, en principe, pas compatibles avec le marché commun.

(40)	De même, les avantages fiscaux accordés dans le cadre du régime précité ne sont pas liés à la réalisation des objectifs susmentionnés d'une manière précise et prévisible qui pourrait permettre à la Commission d'apprécier leur compatibilité.

(41)	Le régime en question ne semble pouvoir a priori bénéficier d'aucune des dérogations prévues à l'article 87 du Traité. En conséquence, la Commission exprime ses doutes quant à la compatibilité du régime du GIE fiscal avec le marché commun.

5. CONCLUSION

(42)

Compte tenu des considérations qui précèdent, la Commission invite la France, dans le cadre de la procédure de l'article 88, paragraphe 2, du traité CE, à présenter ses observations et à fournir toute information utile pour l'évaluation de la mesure dans un délai d'un mois à compter de la date de réception de la présente. La Commission invite vos autorités à transmettre immédiatement une copie de cette lettre aux bénéficiaires potentiels de l'aide. La Commission sollicite aussi les informations concernant le montant de l'aide accordé aux bénéficiaires du régime.

(43)

La Commission invite également la France et les tiers intéressés à présenter des observations et à fournir tout élément utile pour déterminer s'il existe, dans le chef des bénéficiaires du régime, une confiance légitime de nature à imposer la prévision de mesures transitoires. En particulier, la Commission invite les entreprises qui ont fait l'objet d'un refus des autorités françaises et celles qui ont pu obtenir un agrément au titre de l'article 39 CA de CGA de témoigner de leur cas individuel. Les parties intéressées, ayant déjà bénéficié du régime, sont invitées à répondre si elles auraient néanmoins réalisé leur investissement sans agrément du Ministre du Budget.

(44)

Par la présente, la Commission avise la France qu'elle informera les intéressés par la publication de la présente lettre et d'un résumé de celle-ci au Journal officiel de l'Union européenne. Elle informera également les intéressés dans les pays de l'AELE signataires de l'accord EEE par la publication d'une communication dans le supplément EEE du Journal officiel, ainsi que l'autorité de surveillance de l'AELE en leur envoyant une copie de la présente. Tous les intéressés susmentionnés seront invités à présenter leurs observations dans un délai d'un mois à compter de la date de cette publication.”

(1) HL C 74., 1998.3.10.

(2) HL C 70., 2002.3.19. (előzőleg a nagybefektetési projektekre irányuló regionális célú támogatások multiszektorális keretrendszere, HL C 107., 1998.4.7.).

(3) HL C 37., 2001.2.3. (előzőleg a környezetvédelmi állami támogatások közösségi iránymutatása, HL C 72., 1994.3.10.).

(4) HL C 13., 2004.1.17. (előzőleg a tengeri szállításra irányuló állami támogatások közösségi iránymutatásai, HL C 205., 1997.7.5.).

(5) Ou autres »véhicules fiscaux transparents«.

(6) JO L 12 du 15.1.2002, p. 33.

(7) JO C 384 du 10.12.1998.

(8) Rapport no 449 (1997-1998) de MM. Alain LAMBERT et Philippe MARINI, fait au nom de la commission des finances, déposé le 26 mai 1998.

(9) CJCE 2 juillet 1974 dans l'affaire C-173/73 Italie/Commission.

(10) CJCE 12 juillet 1990, Société CdF Chimie azote et fertilisants SA et Société chimique de la Grande Paroisse SA contre Commission, aff. C-169/84, Rec. p. I-3083.

(11) 20 novembre 2003, aff. C-126/01.

(12) Cas N 96/b/03 loi de programme pour l'outre-mer: mesures fiscales en faveur des DOM, N 502/02 Caraïbes Air Transport programme 2002, N 427/03 Air Austral, N 474/03 Air Caraïbes programme 2003.

(13) 26 septembre 2002, aff. C-351/98.

(14) JO L 337 du 13.12.2002 (antérieurement les lignes directrices concernant les aides à l'emploi, JO C 334 du 12.12.1995).

(15) JO C 74 du 10.3.1998.

(16) JO C 70 du 19.3.2002 (antérieurement l'encadrement multisectoriel des aides à finalité régionale en faveur de grands projets d'investissement JO C 107 du 7.4.1998).

(17) JO C 37 du 3.2.2001 (antérieurement l'encadrement communautaire des aides d'État pour la protection de l'environnent JO C 72 du 10.3.1994).

(18) JO C 13 du 17.1.2004 (antérieurement orientations communautaires sur les aides d'État au transport maritime, JO C 205 du 5.7.1997).

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 89

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	48. évfolyam 2005. április 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Információ
	Bizottság
2005/C 089/1	Euro átváltási árfolyamok	1

2005/C 089/2	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések lejártáról	2

2005/C 089/3	Értesítés a Belaruszból és Oroszországból származó kálium-klorid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések lejáratára vonatkozó felülvizsgálati eljárás megindításáról	3

2005/C 089/4	Értesítés a Belaruszból származó kálium-klorid behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálati eljárás megindításáról	7

2005/C 089/5	Bejelentési eljárás – Műszaki szabályok ( 1 )	9

2005/C 089/6	Állami támogatás – Franciaország – C 46/2004. (ex NN 65/2004) számú Állami támogatás – gazdasági érdekcsoportok: egyes vállalatok nyereségének kedvező, a Költségvetési Minisztérium által elfogadott amortizációs rendszer – Felhívás észrevételek benyújtására az EK Szerződés 88. cikke (2) bekezdésének megfelelően ( 1 )	15

	Helyesbítés
2005/C 089/7	Helyesbítés a 2005. évi munkaszüneti napok közleményhez (Az HL C 65., 2005.3.17.)	21

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2985
JPY	Japán yen	139,97
DKK	Dán korona	7,4502
GBP	Angol font	0,68540
SEK	Svéd korona	9,1578
CHF	Svájci frank	1,5494
ISK	Izlandi korona	80,47
NOK	Norvég korona	8,1760
BGN	Bulgár leva	1,9559
CYP	Ciprusi font	0,5829
CZK	Cseh korona	29,893
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar Forint	245,93
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6960
MTL	Máltai líra	0,4303
PLN	Lengyel zloty	4,0793
ROL	Román lej	36 176
SIT	Szlovén tolar	239,71
SKK	Szlovák korona	38,660
TRY	Török líra	1,7467
AUD	Ausztrál dollár	1,6738
CAD	Kanadai dollár	1,6022
HKD	Hong Kong-i dollár	10,1272
NZD	Új-zélandi dollár	1,7983
SGD	Szingapúri dollár	2,1388
KRW	Dél-Koreai won	1 315,90
ZAR	Dél-Afrikai rand	7,9634
CNY	Kínai renminbi	10,7470
HRK	Horvát kuna	7,3950
IDR	Indonéz rúpia	12 318,87
MYR	Maláj ringgit	4,934
PHP	Fülöp-szigeteki peso	70,346
RUB	Orosz rubel	36,0630
THB	Thaiföldi baht	51,511

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A lejárat dátuma
Kálium-klorid	Ukrajna	Dömpingellenes vám	A legutóbb a(z) 992/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 182, 2004.5.19, 23. o.) módosított 3068/1992/EGK tanácsi rendelet (HL L 308, 1992.10.24, 41. o.).	2005.5.12


	(1) EGT vonatkozású szöveg