5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/1

A tanácsok elnökeinek megválasztása

(2005/C 31/01)

A Bíróság bírái 2004. október 6-án tartott ülésükön az eljárási szabályzat 10. cikke 1. §-a második bekezdésének megfelelően Lenaerts-ot a negyedik tanács elnökének, Silva de Lapuertát az ötödik tanács elnökének és Borg Barthet-t a hatodik tanács elnökének választották meg 2005. október 6-ig terjedő egyéves időtartamra.

A negyedik, az ötödik és a hatodik tanács összetétele a következő:

Negyedik tanács

Lenaerts, elnök,

Colneric, Cunha Rodrigues, Schiemann, Juhász, Ilešič és Levits, bírák.

Ötödik tanács

Silva de Lapuerta, elnök,

Gulmann, Schintgen, Makarczyk, Kūris, Arestis és Klučka, bírák.

Hatodik tanács

Borg Barthet, elnök,

La Pergola, Puissochet, Macken, von Bahr, Malenovský és Lõhmus, bírák.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/1

A negyedik, az ötödik és a hatodik tanács ítélkező testületei összetételének meghatározására szolgáló listák 2004. október 12-től

(2005/C 31/02)

A Bíróság október 12-i ülésén a három bíróból álló tanácsok ítélkező testületei összetételének meghatározása érdekében elfogadta az eljárási szabályzat 11c. cikke 2. §-ának utolsó bekezdésében előírt következő listákat:

Negyedik tanács

Colneric

Cunha Rodrigues

Schiemann

Juhász

Ilešič

Levits

Ötödik tanács

Gulmann

Schintgen

Makarczyk

Kūris

Arestis

Klučka

Hatodik tanács

La Pergola

Puissochet

Macken

von Bahr

Malenovský

Lõhmus

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/2

A nagytanács, a harmadik és a hatodik tanács ítélkező testületei összetételének meghatározására szolgáló listák 2004. október 19-től

(2005/C 31/05)

A Bíróság 2004. október 19-i ülésén a nagytanács összetételének meghatározása érdekében elfogadta az eljárási szabályzat 11b. cikkének 2. §-ában előírt következő listát:

Gulmann

Ó Caoimh

La Pergola

Levits

Puissochet

Lõhmus

Schintgen

Klučka

Colneric

Malenovský

von Bahr

Ilešič

Cunha Rodrigues

Borg Barthet

Silva de Lapuerta

Arestis

Lenaerts

Juhász

Schiemannn

Kūris

Makarczyk

A Bíróság 2004. október 19-i ülésén a harmadik tanács összetételének meghatározása érdekében elfogadta az eljárási szabályzat 11c. cikke 2. §-ának első bekezdésében előírt következő listát:

La Pergola

Ó Caoimh

Puissochet

Lõhmus

von Bahr

Malenovský

Borg Barthet

A Bíróság 2004. október 19-i ülésén a hatodik tanács összetételének meghatározása érdekében elfogadta az eljárási szabályzat 11c. cikke 2. §-ának második bekezdésében előírt következő listát:

La Pergola

Puissochet

von Bahr

Malenovský

Lõhmus

Ó Caoimh

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/3

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(második tanács)

2004. október 12-én

a C-87/00. sz. (Giudice di pace di Genova előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Roberto Nicoli kontra Eridania SpA (1) ügyben

(Cukor - Árrendszer - Régiókba sorolás - Veszteséges területek - Olaszország besorolása - Az 1998/99-es gazdasági év - Az 1785/81/EGK és 1361/98/EK rendeletek - Az 1361/98 rendelet érvényessége)

(2005/C 31/06)

Az eljárás nyelve: olasz

A C-87/00. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Giudice di pace di Genova (Olaszország) a Bíróságnál 2000. március 7-én nyilvántartásba vett, 2000. február 28-i végzésével az előtte Roberto Nicoli és az Eridania SpA között folyamatban lévő eljárásban terjesztett elő, a Bíróság (második tanács), tagjai: C.W.A. Timmermans a tanács elnöke, C. Gulmann, R. Schintgen, F. Macken és N. Colneric (előadó), bírák, főtanácsnok: M. Poiares Maduro, hivatalvezető: L. Hewlett, vezető tisztviselő, 2004. október 12-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Az előterjesztett kérdések vizsgálata nem tárt fel olyan tényezőt, amely befolyásolná a 1998/99-es gazdasági évre vonatkozóan a fehércukor-készítmények intervenciós árának, a nyers cukor intervenciós árának, az A és B cukorrépa minimálárának és a tárolási költségekért járó kompenzáció összegének rögzítéséről szóló, 1998. június 26-i 1361/98/EK tanácsi rendelet érvényességét.

(1) HL C 149., 2000.5.27.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/3

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(hatodik tanács)

2004. december 9-én

a C-219/03. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság ügyben (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Tőkenyereség adóztatása)

(2005/C 31/07)

Az eljárás nyelve: spanyol

A C-219/03. sz. az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: Diaz Llanos La Roche és L. Escobar Guerrero) kontra Spanyol Királyság (meghatalmazott: L. Fraguas Gadea) ügyben, az EK-Szerződés 226. cikke alapján 2003. május 19-én benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset tárgyában, a Bíróság (hatodik tanács), tagjai: A. Borg Barthet, a tanács elnöke, J.-P. Puissochet (előadó) és S. von Bahr bírák, főtanácsnok: J. Kokott, hivatalvezető: R. Grass, 2004. december 9-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel az 1994. december 31-e előtt megszerzett részvények átruházása következtében 1997. január 1-jétől elért tőkenyereség adóztatására vonatkozóan olyan adórendszert tartott fenn, amelynek szabályozása a spanyol szabályozott piacoktól eltérő piacokon jegyzett részvényekre nézve kedvezőtlenebb mint ezen ország piacain jegyzett részvényekre, a Spanyol Királyság nem teljesítette az EK 49. és 56. cikkei, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2-i megállapodás annak megfelelő 36. és 40. cikkei alapján fennálló kötelezettségeit.

2)	A Bíróság kötelezi a Spanyol Királyságot a költségek viselésére.

(1) HL C 184., 2003.8.2.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/3

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(hatodik tanács)

2004. december 9-én

a C-56/04. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Finn Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - 2001/29/EK irányelv - Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról - Átültetés elmulasztása az előírt határidőn belül)

(2005/C 31/08)

Az eljárás nyelve: finn

A C-56/04. sz. az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: K. Banks és M. Huttunen) kontra Finn Köztársaság (meghatalmazott: A. Guimaraes-Purokoski) ügyben, az EK 226. cikke alapján 2004. február 10-én benyújtott kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset tárgyában, a Bíróság (hatodik tanács), tagjai A. Borg Barthet, a tanács elnöke, J.-P. Puissochet és J. Malenovský (előadó), bírák, főtanácsnok: A. Tizzano, hivatalvezető: R. Grass, 2004. december 9-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a Finn Köztársaság nem teljesítette az irányelv alapján fennálló kötelezettségeit.

2)	Kötelezi a Finn Köztársaságot a költségek viselésére.

(1) HL C 85., 2004.4.3.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/4

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(hatodik tanács)

2004. december 9-én

a C-333/04. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Luxemburgi Nagyhercegség ügyben (1)

(Tagállami kötelezettségszegés - Az 1999/92/EK irányelv - Munkavállalók védelme - Robbanásveszélyes légkör kockázatának való kitétel - Átültetés elmulasztása)

(2005/C 31/09)

Az eljárás nyelve: francia

A C-333/04. sz. az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: D. Martin és H. Kreppel) kontra Luxemburgi Nagyhercegség (meghatalmazottak: S. Schreiner) ügyben, az EK-Szerződés 226. cikke alapján 2004. augusztus 2-án benyújtott, kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset tárgyában, a Bíróság (hatodik tanács), tagjai: A. Borg Barthet, a tanács elnöke (előadó), J. Malenovský és U. Lõhmus bírák, főtanácsnok: L. A. Geelhoed, hivatalvezető: R. Grass, 2004. december 9-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1999. december 16-i 1999/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a 15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében), a Luxemburgi Nagyhercegség nem teljesítette a fenti irányelv alapján fennálló kötelezettségeit.

2)	A Bíróság kötelezi a Luxemburgi Nagyhercegséget a költségek viselésére.

(1) HL C 228., 2004.9.11.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/4

A Corte Suprema di Cassazione 2004. június 11-i végzésével Honyvem Informazioni Commerciali srl kontra Mariella De Zotti ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-465/04. sz. ügy)

(2005/C 31/10)

Az eljárás nyelve: olasz

A Corte Suprema di Cassazione (Olaszország) 2004. június 11-i végzésével, amely 2004. november 3-án érkezett a Bíróság hivatalához, Honyvem Informazioni Commerciali srl kontra Mariella De Zotti ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Corte Suprema di Cassazione a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

„vajon a 1986. december 18-i 86/653/EGK irányelv (1) 17 cikke tartalmának és céljának és esetlegesen az ez által előírt kártalanítás mértéke meghatározásának feltételei tekintetében a 19. cikk értelmezhető-e oly módon, hogy az irányelvet átültető nemzeti jogszabály lehetővé teszi, hogy egy (meghatározott jogviszonyokban a felekre nézve kötelező) kollektív megállapodás (vagy szerződés) azt írja elő, hogy az ügynöknek a 17. cikk (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásán alapuló és ugyanezen cikk rendelkezései szerint kifizetendő kártalanítás helyett olyan kártalanítást kell fizetni, amely, egyfelől, az ügynököt a (2) bekezdés a) pontja első és második franciabekezdésében szereplő feltételek teljesülésétől függetlenül illeti meg (és a kártalanítás egy részének tekintetében a jogviszony megszűnésének minden esetében), másfelől pedig a kártalanítás számszerűsítését nem az irányelvből következtethető feltételek alapján kell elvégezni (és adott esetben az irányelv által meghatározott maximális összeget tekintetbe véve), hanem a kollektív megállapodásban meghatározott feltételek szerint. Tehát egy olyan kártalanításról van szó, amelyet (az ügynök által előidézett üzleti növekedésre való különösebb tekintet nélkül) az ügynök által a jogviszony időtartama alatt kapott díjazás bizonyos százalékai alapján határoznak meg, melynek következtében magának a kártalanításnak az összege, még felső összeghatár esetén is vagy akkor is, ha fennállnak azok a feltételek, amelyek függvényében az irányelv jogot biztosít a kártalanításra, sok esetben alacsonyabb (sőt jóval alacsonyabb), mint az irányelv által előírt maximum, tehát annál az összegnél, amelyet a bíróság a konkrét esetben megítélt volna, ha nem a kollektív megállapodás számítási arányait, hanem az irányelv feltételeit és elveit kellett volna tekintetbe vennie;

vajon a kártalanítást analitikus módon kell-e kiszámítani, azoknak a jutalékoknak a felbecsülésével, amelyeket az ügynök feltételezhetően a jogviszony megszűnése utáni években kapott volna, tekintettel az általa szerzett új vevőkre vagy a már meglévő vevőkkel az üzlet általa történt jelentős növelésére, valamint az összeg csak utólag történő esetleges kiigazításával, tekintetbe véve a méltányosságnak és a felső összeghatárnak az irányelv szerinti feltételét; vagy egyéb számítási módszerek is megengedhetőek, különösen a szintetikus módszerek, amelyek nagyobb teret engednek a méltányossági feltételnek, és amelyek kiindulópontja az irányelv által meghatározott felső határ;

Következésképpen, a Bíróság elé kell terjeszteni az említett, a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelv 17. és 19. cikkeinek értelmezésére vonatkozó kérdéseket.”

(1) HL L 382., 1986.12.31., 17. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/5

A Gerechtshof Arnhem 2004. október 27-i határozatával az N kontra Inspecteur van de Belstingsdienst Oost/kantoor Almelo ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-470/04. sz. ügy)

(2005/C 31/11)

Az eljárás nyelve: holland

A Gerechtshof Arnhem (Hollandia) 2004. október 27-i határozatával, amely 2004. november 2-án érkezett a Bíróság Hivatalához, az N kontra Inspecteur van de Belstingsdienst/kantoor Almelo ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Gerechtshof Arnhem a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

1.1.1.

Egy tagállam lakosa, aki lakóhelyét e tagállamban elhagyja, hogy egy másik tagállamban telepedjen le, hivatkozhat-e a kiindulási tagállam elleni eljárásban az EK 18. cikk alkalmazására egyedül azon az alapon, hogy egy, az áttelepülése miatt kivetett adó korlátozza vagy korlátozhatja az áttelepülését?

1.1.2.

Amennyiben az 1.1.1. kérdésre adott válasz nemleges, egy tagállam lakosa, aki lakóhelyét e tagállamban elhagyja, hogy egy másik tagállamban telepedjen le, hivatkozhat-e a kiindulási tagállam elleni eljárásban az EK 43. cikk alkalmazására abban az esetben, ha nem azonnal bizonyos vagy feltehető, hogy e másik tagállamban e cikk szerinti gazdasági tevékenységet fog folytatni? Az előző kérdés megválaszolása céljából van-e jelentősége annak, hogy ezt a tevékenységet belátható határidőn belül gyakorolják-e? Ha igen, milyen időtartamú határidőt lehet meghatározni?

1.1.3.

Amennyiben az 1.1.1. vagy az 1.1.2. kérdésre adott válasz igenlő, az EK 18. vagy az EK 43. cikkel ellentétes-e a szóban forgó holland szabályozás, amelynek értelmében adót vetnek ki a jövedelemre/szociális biztonsági járulékokra azon az alapon, hogy jelentős részesedésből fiktív nyereség megszerzésére kerül sor, egyedül azért, mivel azt a hollandiai lakost, aki megszűnik belföldi adózó lenni, mert lakóhelyét egy másik tagállamba helyezi át, úgy tekintik, mint aki jelentős részesedését elidegenítette?

1.1.4.

Amennyiben az 1.1.3. kérdésre adott válasz azon az alapon igenlő, hogy egy kiszabott adó megfizetése felfüggesztésének engedélyezéséhez biztosítékot kell képezni, a kérdéses korlátozást meg lehet-e szüntetni visszaható hatállyal az adott biztosíték felszabadítása útján? A kérdésre adandó válasz szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a biztosíték felszabadítása jogszabály, illetve a végrehajtás keretében vagy azon kívül hozott iránymutatás alapján történik? A kérdésre adandó válasz szempontjából van-e jelentősége annak, hogy ajánlanak-e fel ellentételezést a biztosíték adása következtében esetleg elszenvedett kárért?

1.1.5.

Amennyiben az 1.1.3. kérdésre adott válasz igenlő és az 1.1.4. pontban feltett első kérdésre pedig nemleges, igazolható-e az ekkor fennálló korlátozás?

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/5

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. november 16-án az Olasz Köztársaság ellen benyújtott kereset

(C-477/04. sz. ügy)

(2005/C 31/12)

Az eljárás nyelve: olasz

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli Chiara Cattabriga és Barry Doherty meghatalmazotti minőségben, 2004. november 16-án keresetet nyújtott be Európai Közösségek Bíróságához az Olasz Köztársaság ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló 68/193/EGK irányelv (1) módosításáról és a 74/649/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. február 14-i 2002/11/EK tanácsi irányelvnek (2), az Olasz Köztársaság nem teljesítette az irányelv 3. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

—	kötelezze az Olasz Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv átültetésére rendelkezésre álló határidő 2003. február 3-án lejárt.

(1) HL L 93, 1968. 4. 17., 15. o.

(2) HL L 53, 2002. 2. 23., 20. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/6

Az Európai Közösségek Bizottsága által az Olasz Köztársaság ellen 2004. november 16-án benyújtott kereset

(C-478/04. sz. ügy)

(2005/C 31/13)

Az eljárás nyelve: olasz

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: Minasz Konsztantinidisz és Giuseppe Bambara, meghatalmazotti minőségben, 2004. november 16-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Olasz Köztársaság ellen.

Az Európai Közösségek Bizottsága keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

—

Állapítsa meg, hogy:

mivel nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Cà di Capri (Verona) hulladéklerakóban tárolt veszélyes hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása az emberi egészség veszélyeztetése, valamint anélkül történjen, hogy olyan folyamatokat vagy módszereket használnának, amelyek veszélyesek lehetnek a környezetre;

mivel nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az említett hulladéklerakóban tárolt veszélyes hulladék birtokosa átadja hulladékát kezelésre egy magán vagy közületi hulladékgyűjtőnek vagy egy olyan vállalkozásnak, aki a II.A. vagy II.B. mellékletben felsorolt műveleteket végzi, vagy maga hasznosítsa vagy ártalmatlanítsa a hulladékát a közösségi rendelkezésekkel összhangban;

mivel az említett hulladéklerakó vonatkozásában nem tette meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy ahol a veszélyes hulladékot tárolják (lerakták), ezeket a hulladékokat nyilvántartásba vegyék és azonosítsák, és hogy a különböző kategóriákba tartozó veszélyes hulladékokat ne keverjék össze, illetve a veszélyes hulladékot ne keverjék nem veszélyes hulladékkal;

az Olasz Köztársaság nem teljesítette a 91/156/EK irányelv (1) által módosított, a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv (2) 4. és 8. cikkei, valamint a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelv 2. cikke (1) és (2) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit.

—	kötelezze az Olasz Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A Bizottság a kereseti kérelemben hivatkozott jogalapok alapján azt állítja, hogy az Olasz Köztársaság a Cà di Capri (Verona) hulladéklerakó vonatkozásában nem teljesítette a hulladékokról szóló, a 91/156/EK irányelv által módosított 75/442/EGK irányelv 4. és 8. cikkei, valamint a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelv 2. cikke (1) és (2) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit.

(1) HL L 194., 1975.7.25., 39. o.

(2) HL L 78., 1991.03.26., 32. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/6

Az Østre Landsret 2004. november 16-i végzésével a Laserdisken ApS kontra Kulturministeriet ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-479/04. sz. ügy)

(2005/C 31/14)

Az eljárás nyelve: dán

Az Østre Landsret (keleti regionális bíróság, Dánia) 2004. november 16-i végzésével, amely 2004. november 19-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Laserdisken ApS kontra Kulturministeriet ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

Az Østre Landsret a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

1)	Érvénytelen-e az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv (1) 4. cikkének (2) bekezdése?

2)	Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv 4. cikkének (2) bekezdése korlátozza-e a tagállamokat abban, hogy jogszabályaiban fenntartsa a nemzetközi jogkimerülés elvét?

A második kérdés annak tisztázására irányul, hogy eltérhet-e a 4. cikk (2) bekezdésétől az a tagállam, amely nagyobb súlyt kíván helyezni a szólásszabadságra és a polgárok kulturális javakhoz való hozzáférésére, mint a nemzeti jogok jogosultjai versenytől való védelmének kívánalmára.

(1) HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/7

A Tribunale di Viterbo 2004. november 2-i végzésével a D'Antonio Antonello ellen folyó büntetőeljárásban benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-480/04. sz. ügy)

(2005/C 31/15)

Az eljárás nyelve: olasz

A Tribunale di Viterbo 2004. november 2-i végzésével, amely 2004. november 17-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a D'Antonio Antonello ellen folyó büntetőeljárásban előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Tribunale di Viterbo a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

„vajon a 401/89 törvény 4., 1. és 4. bis cikke, valamint az ezt követő módosítások, amelyek jelenleg az ügy tárgyát képező tevékenység folytatását kizárólag olasz közszolgálati koncessziós társaságok számára teszi lehetővé, külföldi bukmékerek közvetítői számára pedig nem, összeegyeztethetők-e az EK-szerződés 31., 86-43., 49. cikkeivel”.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/7

Az Európai Közösségek Bizottsága által az Egyesült Királyság ellen 2004. november 23-án benyújtott kereset

(C-484/04. sz. ügy)

(2005/C 31/16)

Az eljárás nyelve: angol

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: Gérard Rozet és Nicola Yerrell, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. november 23-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Egyesült Királyság ellen.

Az Európai Közösségek Bizottsága keresetében azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy:

1)	az olyan munkavállalók tekintetében alkalmazott eltéréssel, akiknek a munkaidő időtartamát részben nem mérik és/vagy nem határozzák meg előre, vagy azt a munkavállalók maguk sem tudják meghatározni; és

a napi és heti pihenőidőhöz való jog végrehajtására vonatkozó megfelelő intézkedések megtételének elmulasztásával, az Egyesült Királyság elmulasztotta a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 1993. november 23-i 93/104/EK (1) irányelv 17. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamint az EK 249. cikkéből származó kötelezettségét teljesíteni. kötelezze az Egyesült Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott eltérés alkalmazása

Az irányelv 17. cikkének (1) bekezdése a tagállamok számára az irányelv bizonyos cikkeitől eltérést enged, ha az érintett tevékenység sajátos jellege miatt a munkaidő időtartamát nem mérik és/vagy nem határozzák meg előre, vagy azt a munkavállalók maguk sem tudják meghatározni.

Az Egyesült Királyság az 1998. évi Working Time Regulations (Munkaidő Rendeletek) (SI 1998/1833) („az 1998-as rendeletek”) ültették át a nemzeti jogba a rendelet előírásait. E a rendeletek közül a 20. rendelet először olyan eltérést tartalmazott a heti leghosszabb munkaidőre, az éjszakai munka hosszára és napi és heti pihenőidőre és munkaközi szünetekre vonatkozó rendelkezések tekintetében, amelyek nagyrészt tükrözték a rendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírásait.

Az 1999. évi Working Time Regulations (Munkaidő Rendeletek) (SI 1999/3372) közül a 4. rendelet ezt követően azonban az 1998-as rendeletek közül a 20. rendeletbe egy új albekezdést illesztett, az alábbi szöveggel:

„(2)

Amennyiben egy munkavállaló munkaideje részben mért vagy előre meghatározott vagy azt a munkavállalók maguk sem tudják meghatározni, de a tevékenység sajátos jellege olyan, hogy – anélkül, hogy ezt a munkáltató kérné – a munkavállaló a nem mért, nem meghatározott vagy a munkavállaló által meghatározni tudott időtartam alatt is munkát végezhet, a 4 (1) és (2), a 6 (1), (2) és (7) cikkek csak munkájának arra az időtartamára alkalmazandók, amelyet mértek vagy előre meghatároztak vagy amelyet a munkavállalók maguk sem tudnak meghatározni.”

(A 4. és a 6. rendeletek a heti leghosszabb munkaidőt, illetőleg az éjszakai munka hosszúságát szabályozzák).

Ez a módosítás új kivételt vezetett be azokban az esetekben, amikor a munkavállaló munkaideje részben mért vagy előre meghatározott vagy azt a munkavállalók maguk határozzák meg, és részben nem. Ezekben az esetekben a heti munkaidőre és az éjszakai munkára vonatkozó előírások a munkavállaló munkájának csak a mért, előre meghatározott, vagy pedig arra a részére vonatkoznak, melyet a munkavállalók maguk sem tudnak meghatározni.

A Bizottság véleménye szerint a 20. rendelet (2) albekezdése túllépi a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott eltérés megengedett mértékét, amely csak azokra a munkavállalókra vonatkozik, akiknek a munkaideje egészében nem mért, nem meghatározott, vagy akik a munkaidőt maguk határozhatják meg.

A munkavállalók pihenőidejére vonatkozó előírások átültetése

A rendelet 3. és 5. cikkei minden munkavállaló tekintetében meghatározzák a napi és heti pihenőidő legkisebb mértékét. Az Egyesült Királyság megfelelő nemzeti előírásai az 1998-as rendeletek 10. és 11. rendeletében találhatóak. Mindazonáltal a Department of Trade and Industry (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) által készített, az 1998-as rendeletek végrehajtásához készített Iránymutatók 5. része („munkából való távolmaradás”) szerint:

„A munkáltatóknak biztosítani kell, hogy a munkavállalók kivehessék pihenőidejüket, de nem kötelesek azt biztosítani, hogy a munkavállalók ténylegesen is pihenjenek”.

Más szóval a munkáltatókat úgy kell tájékoztatni, hogy nem kötelesek biztosítani azt, hogy a munkavállalók ténylegesen is igénybe vegyék, és a javukra fordítsák azt a pihenőidőt, amelyre jogosultak, hanem csupán azt, hogy semmi nem akadályozhatja közvetlenül azt a munkavállalót, aki úgy dönt, hogy igénybe veszi a pihenőidőt.

A Bizottság álláspontja szerint az Iránymutatók ily módon az irányelv rendelkezéseivel ellentétes gyakorlatra buzdítanak, illetve az ilyen gyakorlatot segítik elő.

(1) HL L 307., 1993.12.13., 18. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/8

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. november 25-én az Olasz Köztársaság ellen benyújtott kereset

(C-485/04. sz. ügy)

(2005/C 31/17)

Az eljárás nyelve: olasz

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli G. Valero Jordana és D. Recchia meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. november 25-én keresetet nyújtott be Európai Közösségek Bíróságához az Olasz Köztársaság ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv (1) módosításáról szóló, 2003. március 3-i 2003/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (2), az Olasz Köztársaság nem teljesítette az irányelv 2. cikke alapján fennálló kötelezettségeit;

—	kötelezze az Olasz Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az irányelv végrehajtására rendelkezésre álló határidő 2003. június 30-án lejárt.

(1) HL L 350, 1998. 12. 28., 58. o.

(2) HL L 76., 2003. 03. 22., 10. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/9

Az Európai Közösségek Bizottsága által az Olasz Köztársaság ellen 2004. november 25-én benyújtott kereset

(C-486/04. sz. ügy)

(2005/C 31/18)

Az eljárás nyelve: olasz

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: M. Van Beek, F. Louis és A. Capobianco, meghatalmazotti minőségben 2004. november 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Olasz Köztársaság ellen.

Az Európai Közösségek Bizottsága keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság

mivel nem vetette a módosított 85/337/EGK irányelv 5-10. cikke szerinti környezeti hatásvizsgálat alá a hulladékból származó tüzelőanyag és biomassza égetésére szolgáló massafrai hulladékártalmatlanító létesítmény terveit, amely a 97/11/EK irányelv által módosított 85/337/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt létesítmények közé tartozik;

mivel elfogadott el egy jogszabályt (az 1996. 04. 12-i DPR A mellékletét módosító 1999. szeptember 3-i DPCM 3. cikke 1. bekezdésének i) és l) pontjai), amely egyes, a módosított 85/337/EGK irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó projekteket kizárna a környezeti hatásvizsgálati eljárásból (napi 100 tonna kapacitást meghaladó veszélyes és nem veszélyes hulladékokat ártalmatlanító létesítmények, amennyiben a 75/442/EGK (1) irányelv 11. cikke szerinti egyszerűsített engedélyezési eljárás hatálya alá tartoznak), és

elfogadott egy jogszabályt (az 1996. 04. 12-i DPR A mellékletét módosító 1999. szeptember 3-i DPCM 3. cikke 1. bekezdésének i) és l) pontjai), amely annak megállapítása érdekében, hogy egy, a módosított 85/337/EGK irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektet környezeti hatásvizsgálat alá kell-e vetni vagy sem, nem megfelelő feltételt ír elő, amennyiben az kizárhat olyan projekteket a környezeti hatásvizsgálatból, amelyeknek jelentős környezeti hatásai lehetnek nem teljesítette a 97/11/EK (2) irányelv által módosított 85/337/EGK (3) irányelv 2. cikkének (1) bekezdése, valamint 4. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit.

—	kötelezze az Olasz Köztársaságot a költségek viselésére

Jogalapok és fontosabb érvek:

A Bizottság úgy érvel, hogy a keresetében előadott indokok alapján az Olasz Köztársaság nem teljesítette a 97/11/EK irányelv által módosított 85/337/EGK irányelv alapján fennálló kötelezettségeit.

(1) HL L 194., 39. o.

(2) HL L 73.., 5. o.

(3) HL L 175., 40. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/9

Az Európai Közösségek Bizottsága által az Olasz Köztársaság ellen 2004. november 25-én benyújtott kereset

(C-487/04. sz. ügy)

(2005/C 31/19)

Az eljárás nyelve: olasz

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: C. Cattabriga és A. Bordes, meghatalmazotti minőségben, 2004. november 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Olasz Köztársaság ellen.

Az Európai Közösségek Bizottsága keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy mivel a bizonyos célokra szánt tejpor nyomon követésére szolgáló – az ágazatra alkalmazott, teljesen összehangolt közösségi jogban nem ismert – rendszert vezetett be egyoldalúan, az Olasz Köztársaság nem teljesítette a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK (1) tanácsi rendelet és a takarmányozásra szánt fölözött tejre és sovány tejporra, valamint az ilyen sovány tejpor értékesítéséhez nyújtott támogatásra vonatkozóan az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2799/1999/EK (2) bizottsági rendelet alapján fennálló kötelezettségeit;

—	kötelezze az Olasz Köztársaságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

1 –

Annak érdekében, hogy megelőzzék a takarmányozásra szánt sovány tejporra nyújtott támogatások felvételével kapcsolatos visszaéléseket, az 1255/1999/EK és a 2799/1999/EK rendelet az ilyen terméket felhasználó vállalkozásokat sokrétű ellenőrzési eljárás alá veti. Ez az eljárás, jóllehet meghagyja a cselekvési lehetőséget a tagállamok számára – a támogatások odaítélésével kapcsolatos rendelkezések tiszteletben tartásának szavatolása érdekében – ezt meghaladó ellenőrzési intézkedések megtételére, nem teszi azonban számukra lehetővé, hogy az ágazat szereplőire – a támogatásokat elnyerő vállalkozásokra a 2799/1999 rendeletben foglaltaktól eltérő – utólagos és heterogén természetű kötelezettségeket rójanak.

2 –	Különösen ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a tagállamok a 2799/1999 rendelet tárgyát képező tejpor összetételét befolyásoló egyoldalú feltételeket írjanak elő, azaz a termék takarmányozási célját nyilvánvalóvá tevő színes indikátorok hozzáadását.

3 –

Az ilyen feltétel csupán akadályozza a sovány tejpor tagállamok közötti forgalmát. Tulajdonképpen, minthogy e termék felhasználási területe a gyártás időpontjában rendszerint nem ismert, az olasz jogszabályokban előírt indikátor hozzáadásának megkövetelése az olasz piacra szállított sovány tejpor forgalmazásában résztvevő vállalkozásokat arra kényszeríti, hogy az e piacra szánt tételeket bonyolult kezelés alá vessék. Márpedig, amint arra az ítélkezési gyakorlat több ízben is emlékeztetett, a piac közös szervezése a Közösségen belüli kereskedelem vonatkozásában a kereskedelmi ügyletek szabadságán alapul, és tilt bármilyen tagállami szabályozást, amely – mint a jelen ügyben is – akadályozza a tagállamok közötti kereskedelmet.

4 –

A szóban forgó olasz jogszabályok károsan befolyásolják ezen felül a piac közös szervezésének működését a tejágazatban, amely – az általa bevezetett támogatási rendszereket illetően – egységes, mindenkire kötelező (erga omnes) előírásokon alapul. Tulajdonképpen nyilvánvaló, hogy amennyiben minden tagállam, Olaszországhoz hasonlóan, feljogosítva érezné magát a takarmányozásra szánt sovány tejpor nyomon követésére szolgáló ad hoc jellegű szabályok egyoldalú bevezetésére, az megoldhatatlan nehézségeket okozna az ágazat szereplői számára, akiknek ezáltal eltérő előírásoknak kellene eleget tenniük, és termékeiket 25 eltérő tagállami piacon alkalmazott szabályok szerint kellene megkülönböztetniük.

5 –

Az olasz kormány egyébként nem hivatkozhat arra az ítélkezési gyakorlatra, miszerint a piac közös szervezésének bevezetése nem tiltja a tagállamoknak, hogy olyan belső normákat alkalmazzanak, amelyek a piac közös szervezése során követettektől eltérő közérdekű célra irányulnak. A 250/2000. törvény előkészítő anyagainak vizsgálata alapján világossá válik, hogy az abban foglalt rendelkezések célja a sovány tejpor bejelentett felhasználási céljától való törvényellenes eltérés megelőzése. E törvény tehát ugyanazokat a célokat kívánja elérni, amelyeken a 2799/1999 rendelet 9. és azt követő cikkei alapulnak.

6 –	A 250/2000. törvény előkészítő anyagaiban az is olvasható, hogy az olasz hatóságoknak a 2799/1999 rendeletben előírt ellenőrzési rendszertől való eltérésről szóló döntését a rendelet ellenőrzési eljárásainak az olasz viszonyok közötti eredménytelensége indokolja.

7 –

Ez az indokolás ellentétes a töretlen ítélkezési gyakorlattal, miszerint egyfelől, ha a Közösség egy meghatározott ágazatban bevezette a piac közös szervezését, a tagállamok tartózkodni kötelesek bármely egyoldalú intézkedéstől még akkor is, ha az a közös politikát szolgálja, másfelől pedig a valamely közösségi jogi aktus végrehajtása során mutatkozó gyakorlati nehézségek nem jogosítják fel a tagállamot arra, hogy egyoldalúan kivonja magát saját kötelezettségeinek betartása alól.

8 –

Végül, az olasz hatóságok nem hivatkozhatnak arra a tényre, hogy a 250/2000. törvényt ténylegesen soha nem alkalmazták, minthogy az egyes indikátorok felsorolását tartalmazó és használatukat meghatározó miniszteri rendelet megalkotása elmaradt. Amint arra a Bíróság többször emlékeztetett, a közösségi joggal ellentétes jogszabály csekély mértékű alkalmazása – vagy akár annak hiánya – nem elegendő az így megvalósult jogsértés megszüntetéséhez.

(1) HL L 160., 48. o.

(2) HL L 340., 3. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/10

A Cour de cassation (Franciaország) kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági tanácsának 2004. november 16-i határozatával a Galeries de Lisieux SA kontra Organic Recouvrement ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-488/04. sz. ügy)

(2005/C 31/20)

Az eljárás nyelve: francia

A Cour de cassation (Franciaország) kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági tanácsa a Bíróság Hivatalához 2004. november 29-én érkezett, 2004. november 16-i határozatával az előtte a Galeries de Lisieux SA és az Organic Recouvrement között folyamatban lévő eljárásban előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Cour de cassation (Franciaország) kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági tanácsa a következő kérdésről kéri a Bíróság döntését:

A közösségi jog akként értelmezendő-e, hogy az 1972. július 13-i törvénnyel bevezetett, a 400 m2-t meghaladó értékesítési területű kiskereskedelmi üzletekre kivetett, a kereskedelmet és kisipart támogató adó, amelynek bevételeit – az 1981. december 30-i 81-1160. számú törvény óta végkielégítésnek minősülő – különleges kiegyenlítő támogatás nyújtása céljából a kereskedők és kisiparosok magánnyugdíjpénztárainak speciális számláin írják jóvá, állami támogatásnak minősül abban a tekintetben, hogy az csak a 400 m2-t meghaladó értékesítési területű vagy 460 000 eurót meghaladó árbevételű kereskedelmi egységeket terheli, és az a végkielégítés jövőbeni kedvezményezettje számára anyagi előnnyel jár, mivel csökkentheti a kiegészítő nyugdíjpénztár részére esetlegesen teljesítendő befizetéseit?

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/11

A Finanzgericht Baden-Württemberg 2004. október 14-i végzésével a Lasertec Gesellschaft für Stanzformen mbH (korábban Riess Laser Bandstahlschnitte GmbH) kontra Finanzamt Emmendingen ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-492/04. sz. ügy)

(2005/C 31/21)

Az eljárás nyelve: német

A Finanzgericht Baden-Württemberg (Németország) 2004. október 14-i végzésével, amely 2004. december 1-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Lasertec Gesellschaft für Stanzformen mbH (korábban Riess Laser Bandstahlschnitte GmbH) kontra Finanzamt Emmendingen ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Finanzgericht Baden-Württemberg a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

Úgy kell-e értelmezni az EK-Szerződés 57. cikkének (1) bekezdését, hogy az 1993. december 31-én„hatályban lévő” korlátozások esetében, amelyeket a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgás tekintetében fogadtak el, olyan korlátozásokról van szó, amelyekre vonatkozóan a jogalkotási eljárást a nemzeti jogalkotó ezen a napon már befejezte, vagy olyan korlátozásokról van szó, amelyek a nemzeti jogszabályok szerint ezen a napon már alkalmazandók a megvalósult tényállásokra?

Úgy kell-e az EK-Szerződés 56. cikkének (1) bekezdését az 58. cikkel együttesen értelmezni, hogy ez tiltja valamely tagállamban letelepedett tőketársaságnak valamely harmadik országban letelepedett kölcsönnyújtó társasági tag részére történő kamatkifizetéseinek osztalékfizetésként való részleges megadóztatását, mivel ebben az esetben önkényes megkülönböztetésről vagy egy tagállam és egy harmadik ország közötti szabad tőkemozgás rejtett korlátozásáról van szó?

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/11

A Gerechtshof 's Hertogenbosch 2004. június 9-i végzésével a L.H. Piatkowski kontra Belastingsdienst Grote ondernemingen Eindhoven ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-493/04. sz. ügy)

(2005/C 31/22)

Az eljárás nyelve: holland

A Gerechtshof 's Hertogenbosch (regionális fellebbviteli bíróság, 's Hertogenbosch, Hollandia) 2004. június 9-i végzésével, amely 2004. december 1-jén érkezett a Bíróság hivatalához, a L.H. Piatkowski kontra Belastingsdienst Grote ondernemingen Eindhoven ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Gerechtshof 's Hertogenbosch a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

A közösségi jog, különösen a szabad mozgáshoz való jog és az 1408/71/EGK tanácsi rendelet (1) 14c. cikkének b) pontja (az 1998-ban hatályos verzió) megakadályozza-e Hollandiát abban, hogy a nemzeti biztosítási járulék fizetésének kötelezettségét írja elő Hollandiában székhellyel rendelkező vállalkozás által Belgiumban letelepedett személynek kifizetett kamatjövedelem után, akire a 14c. cikk b) pontja alapján az 1408/71/EGK rendelet VII. mellékletével összefüggésben mind a holland, mind a belga szociális biztonsági jogszabályok vonatkoznak?

(1) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (HL L 149., 2. o.)

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/12

A Hoge Raad der Nederlanden 2004. november 26-i határozatával az A. C. Smits-Koolhoven kontra Staatssecretaris van Financien ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-495/04. sz. ügy)

(2005/C 31/23)

Az eljárás nyelve: holland

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) 2004. november 26-i határozatával, amely 2004. december 1-én érkezett a Bíróság hivatalához, az A. C. Smits-Koolhoven kontra Staatssecretaris van Financien ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Hoge Raad der Nederlanden a következő kérdésről kéri a Bíróság döntését:

A 95/59 irányelv (1) 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek, azaz kizárólag gyógyászati célra használt termékek közé tartoznak-e azok a gyógynövény-cigaretták, amelyek, mint a jelen ügy tárgyát képezők is, gyógyhatású szert bizonyítottan nem tartalmaznak, amelyeket azonban a Keuringsraad Openlijke Aanprijzing Geneesmiddelen/Keuringsraad Aanprijzing Gezondheidsproducten engedélyével „orvosi gyógynövény-cigarettaként”, mint a dohányzásról való leszokást segítő szert árusítanak?

Aanprijzing Gezondheidsproducten engedélyével „orvosi gyógynövény-cigarettaként”, mint a dohányzásról való leszokást segítő szert árusítanak?

(1) HL L 291., 1995.12.6., 40. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/12

A College van Beroep voor het Bedrijfsleven te 's-Gravenhage 2004. november 26-i ítéletével a J. Slob kontra Productschap Zuivel ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-496/04. sz. ügy)

(2005/C 31/24)

Az eljárás nyelve: holland

A College van Beroep voor het Bedrijfsleven te 's-Gravenhage (Hollandia) 2004. november 26-i ítéletével, amely 2004. december 1-én érkezett a Bíróság hivatalához, a J. Slob kontra Productschap Zuivel ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A College van Beroep voor het Bedrijfsleven te 's-Gravenhage a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

—

A tejre és tejtermékekre vonatkozó kiegészítő illeték alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1993. március 9-i] 536/93/EGK (1) bizottsági rendelet 7. cikke (1) bekezdésének első és harmadik mondatát úgy kell-e értelmezni, hogy ez a rendelkezés lehetőséget ad a tagállamok számára olyan szabályozás kibocsátására, mely a területükön honos tejtermelőket olyan könyvvitel vezetésére kötelezi, melyek meghaladják a fenti rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjából következő kötelezettségeket?

—

Amennyiben a fenti kérdésre adott válasz igenlő, egy olyan rendelkezés, amely szerint egy termelőnek az általa vezetett ügyvitel keretein belül a megtermelt vajmennyiség és annak felhasználási célja vonatkozásában számadást kell adnia, akkor is, ha a vajat megsemmisítik vagy takarmánynak használják fel, úgy tekintendő-e, mint amely a tagállam ezen rendelkezési lehetőségének keretein belül marad?

(1) HL L 57., 12. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/12

Az Európai Közösségek Bizottsága által a Görög Köztársaság ellen 2004. december 1-jén benyújtott kereset

(C-497/04. sz. ügy)

(2005/C 31/25)

Az eljárás nyelve: görög

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: Enrico Traversa, a Jogi Szolgálat jogtanácsosa és Georgios Zavvos, a Bizottság Jogi Szolgálatának tagja, 2004. december 1-jén keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Görög Köztársaság ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság nem tett eleget az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. március 5-i 2002/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alapján fennálló kötelezettségeinek, mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az említett irányelvnek, vagy legalábbis a Bizottsággal ezeket a rendelkezéseket nem közölte;

—	kötelezze a Görög Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az irányelvnek a belső jogrendbe való átültetésére előírt határidő 2003. szeptember 20-án lejárt.

(1) HL L 77., 2002.3.20., 17. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/13

Az Európai Közösségek Bizottsága által a Görög Köztársaság ellen 2004. december 1-jén benyújtott kereset

(C-498/04. sz. ügy)

(2005/C 31/26)

Az eljárás nyelve: görög

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság nem tett eleget a – 72. cikke szerint – az életbiztosítási vállalkozások szavatoló tőkéjére vonatkozó követelmények tekintetében a 79/267/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2002. március 5-i 2002/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv helyébe lépő és azt hatályon kívül helyező, az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) alapján fennálló kötelezettségeinek, mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az említett irányelvnek, vagy legalábbis a Bizottsággal ezeket a rendelkezéseket nem közölte;

—	kötelezze a Görög Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az irányelvnek a belső jogrendbe való átültetésére előírt határidő 2003. szeptember 20-án lejárt.

(1) HL L 345., 2002.12.19., 1. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/13

A Landesarbeitsgericht Düsseldorf 2004. október 8-i végzésével a Hans Werhof kontra Freeway Traffic System GmbH & Co. KG ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-499/04. sz. ügy)

(2005/C 31/27)

Az eljárás nyelve: német

A Landesarbeitsgericht Düsseldorf (Németország) 2004. október 8-i végzésével, amely 2004. december 2-án érkezett a Bíróság Hivatalához, a Hans Werhof kontra Freeway Traffic System GmbH & Co. KG ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Landesarbeitsgericht Düsseldorf a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

Összeegyeztethető-e a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/187/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 1998. június 29-i 98/50/EK tanácsi irányelv (1) 3. cikkének (1) bekezdésével az, ha a bérmegállapodás által nem kötelezett kedvezményezettet úgy kötelezi a bérmegállapodás által kötelezett átadó és a munkavállaló közötti azon megállapodás, amely szerint alkalmazandók az átadót kötelező mindenkori kollektív bérmegállapodások, hogy az üzem átruházása időpontjában érvényes kollektív bérmegállapodás alkalmazandó, a később hatályba lépő kollektív bérmegállapodások viszont nem alkalmazandók?

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: Összeegyeztethető-e a 98/50/EK tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével az, ha a bérmegállapodás által nem kötelezett kedvezményezettet csak addig kötelezi az üzem átruházását követően hatályba lépett kollektív bérmegállapodás, ameddig ez a kötelezettség az átadó részére fennáll?

(1) HL L 201., 88. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/14

A Bundesverwaltungsgericht 2004. augusztus 3-i végzésével a Herr Ergün Torun kontra Stadt Augsburg közigazgatási peres ügyben (érdekelt felek: 1. a szövetségi érdekek képviselője a Bundesverwaltungsgerichtnél, 2. Landesanwaltschaft Bayern) benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-502/04. sz. ügy)

(2005/C 31/28)

Az eljárás nyelve: német

A Bundesverwaltungsgericht (Németországi Szövetségi Köztársaság) 2004. augusztus 3-i végzésével, amely 2004. december 7-én érkezett a Bíróság Hivatalához, Herr Ergün Torun kontra Stadt Augsburg ügyben (érdekelt felek: 1. a szövetségi érdekek képviselője a Bundesverwaltungsgerichtnél, 2. Landesanwaltschaft Bayern) előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Bundesverwaltungsgericht a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

Egy, a Németországi Szövetségi Köztársaságban több mint három éve szabályosan foglalkoztatott török munkavállaló nagykorú gyermeke, aki a gépszerelői szakképzést segédvizsgával befejezte, elveszíti-e az EGK-Törökország Társulási Tanács 1/80 határozata (1/80 határozat) 7. cikkének második mondata alapján fennálló, azon jogából levezetett tartózkodási jogát, hogy minden állásajánlatra pályázhat – kivéve az 1/80 határozat 14. cikke szerinti eseteket és azt az esetet, amikor a fogadó tagállam területét, jogos indok nélkül jelentős időtartamra elhagyja – akkor is, ha

a)	súlyos rablás és kábítószerrel összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt összesen három év szabadságvesztésre ítélték, amely büntetés végrehajtását próbaidőre – utólag sem – függesztették fel, és az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával a teljes büntetést kitöltötte?

saját maga munkavállalóként alkalmazásban állt a Németországi Szövetségi Köztársaság rendes munkaerőpiacán, és ezáltal az 1/80 határozat 6. cikke (1) bekezdésének második vagy harmadik francia bekezdése alapján a foglalkoztatáshoz való jogból levezetett tartózkodási jogot saját nevében szerezte meg, illetve később ismét elveszítette?

Ennek elvesztése azért következett-e be, mert

aa)	a munkaügyi hivatal által részére felkínált állást – több mint egy évi munkanélküliség után – nem fogadta el?

bb)

súlyos rablás és kábítószerrel összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt összesen három év szabadságvesztésre ítélték, amely büntetés végrehajtását próbaidőre – utólag sem – függesztették fel, az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámításával a teljes büntetést kitöltötte, és ez idő alatt nem vállalhatott munkát a rendes munkaerőpiacon, azonban szabadulása után egy hónappal úgy vállalt újra munkát, hogy belföldi tartózkodási joggal nem rendelkezett?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: elveszíti-e egy török állampolgár az 1/80 határozat 6. cikke (1) bekezdésének második vagy harmadik francia bekezdése alapján a foglalkoztatáshoz való jogból levezetett tartózkodási jogot a fenti, 1. kérdés b) pontjában említett feltételek bekövetkezése esetén?

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/14

Az Európai Közösségek Bizottsága által Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ellen 2004. december 8-án benyújtott kereset

(C-505/04. sz. ügy)

(2005/C 31/29)

Az eljárás nyelve: angol

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: Hans Støvlbæk meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. december 8-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a szakképesítések elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/51/EGK tanácsi irányelv, valamint az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi és az orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és 93/16/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2001. május 14-i 2001/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága nem teljesítette az ezen irányelv 16. cikke alapján fennálló kötelezettségeit;

—	kötelezze Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az irányelv átültetésére rendelkezésre álló határidő 2003. január 1-jén lejárt.

(1) HL L 206., 2001.7.31., 1.o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/15

A Cour administrative (Luxemburgi Nagyhercegség) 2004. december 7-i ítéletével a Graham J. Wilson kontra Conseil de l'Ordre des Avocats du Barreau de Luxembourg ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-506/04. sz. ügy)

(2005/C 31/30)

Az eljárás nyelve: francia

A Cour administrative (Luxemburgi Nagyhercegség) 2004. december 7-i ítéletével, amely 2004. december 9-én érkezett a Bíróság hivatalához, a Graham J. Wilson kontra Conseil de l'Ordre des Avocats du Barreau de Luxembourg ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Cour administrative (Luxemburgi Nagyhercegség) a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

Az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 98/5 irányelv (1) 9. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárja a 2002. november 13-i törvénnyel módosított, 1991. augusztus 10-i törvénnyel megszervezett jogorvoslati eljárást?

Közelebbről, az olyan jogorvoslati szervek, mint a fegyelmi és hivatali tanács, valamint a fellebbviteli fegyelmi és hivatali tanács „belső jog szerinti bírósági jogorvoslati” útnak minősülnek-e a 98/5 irányelv 9. cikke értelmében, továbbá a 9. cikket úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárja az egy vagy több ilyen jellegű szerv igénybevételét kötelezővé tevő jogorvoslati utat, mielőtt jogkérdésben – a 9. cikk értelmében – „bírósághoz” fordulna?

Továbbá fenntartva azt, hogy a közigazgatási bíróság hatásköréről és a kereset elfogadhatóságáról később határoz, a felek valamennyi eljárási és érdemi jogi érve sértetlen marad a következő kérdések vonatkozásában:

Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai jogosultak-e arra, hogy egy tagállam ügyvédjének az ügyvédi hivatás saját országa szakmai címe alatti, a 98/5/EK irányelv 5. cikkében meghatározott tevékenységi körben történő folyamatos gyakorlásához fűződő jogát e tagállam nyelveinek alapos ismeretének követelményétől tegyék függővé?

Közelebbről, a hatáskörrel rendelkező hatóságok előírhatják-e a hivatás gyakorlásának jogát attól függővé tevő feltételt, hogy az ügyvéd a fogadó tagállam mind a három (vagy néhány) főnyelvéből szóbeli nyelvvizsgát tegyen, abból a célból, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megállapíthassák, hogy az ügyvéd alaposan ismeri-e a három nyelvet és ilyen esetben, amennyiben léteznek, melyek a megkövetelt eljárási biztosítékok?

(1) Az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.)

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/15

A Hoge Raad der Nederlanden 2004. december 10-i végzésével a Magpar VI B.V. kontra Staatssecretaris van Financiën ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-509/04. sz. ügy)

(2005/C 31/31)

Az eljárás nyelve: holland

A Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) 2004. december 10-i végzésével, amely 2004. december 13-án érkezett a Bíróság Hivatalához, a Magpar VI B.V. kontra Staatssecretaris van Financiën ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Hoge Raad der Nederlanden a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

Úgy kell-e értelmezni a 69/335/EGK irányelv (1) 73/79/EGK irányelvvel (2) módosított 7. cikke (1) bekezdésének bb) pontját, hogy amennyiben egy társaság részesedése megszűnik a részesedés tőkeilleték alól mentes egyesülés folyamán történt megszerzését követő öt éven belül, mivel az a társaság, amelyben e részesedéssel rendelkezett, beolvadással megszűnt, vonatkoznak-e az irányelv fent említett rendelkezésének követelményei az átvevő társaságban meglévő részesedésekre is?

Van-e jelentősége a fenti 4.1. pontban feltett kérdés szempontjából annak, hogy az a társaság, amelyben részesedéssel rendelkeztek, egy másik társasággal történő jogi egyesülés hatályba lépésének eredményeként megszűnt (BW 2:311. cikk (1) bekezdés), úgy hogy már nem lehetséges a részesedések átruházásáról beszélni a szó szoros értelmében?

(1) A tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelv (HL L 249., 25.o.)

(2) A tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a társaságok bizonyos átszervezései esetére előírt csökkentett mértékű tőkeilleték alkalmazási körének megváltoztatásáról szóló, 1973. április 9-i 73/79/EGK tanácsi irányelv (HL L 103., 13.o.)

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/16

Az Európai Közösségek Bizottsága által a Belga Királyság ellen 2004. december 13-án benyújtott kereset

(C-510/04. sz. ügy)

(2005/C 31/32)

Az eljárás nyelve: francia

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: K. Simonsson és W. Wils, meghatalmazotti minőségükben, kézbesítési címük: Luxembourg, 2004. december 13-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Belga Királyság ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

állapítsa meg, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről szóló, 2002. február 18-i 2002/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1), legalábbis nem közölte azokat a Bizottsággal, a Belga Királyság nem teljesítette az irányelv alapján fennálló kötelezettségeit.

2)	kötelezze a Belga Királyságot a költségek viselésére.

Hivatkozott jogalapok és fontosabb érvek:

Az irányelv belső jogrendbe való átültetésére előírt határidő 2003. szeptember 9-én lejárt.

(1) HL L 67., 2002.3.9., 31.o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/16

Az Európai Közösségek Bizottsága által Belga Királyság ellen 2004. december 15-én benyújtott kereset

(C-515/04. sz. ügy)

(2005/C 31/33)

Az eljárás nyelve: francia

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: C. O'Reilly és R. Troosters, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. december 15-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához Belga Királyság ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

állapítsa meg, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelvnek, (1) vagy legalábbis nem közölte e rendelkezéseket a Bizottsággal, a Belga Királyság nem teljesítette az irányelv alapján fennálló kötelezettségeit;

2)	kötelezze Belga Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az irányelv belső jogba való átültetésének határideje 2002. december 31-én lejárt.

(1) HL L 212., 2001.8.7., 12. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/17

Az Európai Közösségek Bizottsága által Belga Királyság ellen 2004. december 15-én benyújtott kereset

(C-516/04. sz. ügy)

(2005/C 31/34)

Az eljárás nyelve: francia

A felperes keresetében azt kéri, hogy a Bíróság:

állapítsa meg, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i 2001/51/EK tanácsi irányelvnek (1), vagy legalábbis nem közölte e rendelkezéseket a Bizottsággal, a Belga Királyság nem teljesítette az irányelv alapján fennálló kötelezettségeit;

2)	kötelezze Belga Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az irányelv belső jogba való átültetésének határideje 2003. február 11-én lejárt.

(1) HL L 187., 2001.7.10., 45. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/18

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2004. november 23.)

a T-166/98. sz. Cantina Sociale di Dolianova Soc. coop. rl és társai kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben (1)

(A borpiac közös szervezése - 2499/82/EGK rendelet - Közösségi támogatás - Megsemmisítés iránti kereset - Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset - Kártérítési kereset)

(2005/C 31/35)

Az eljárás nyelve: olasz

A T-166/98. sz. Cantina sociale di Dolianova Soc. coop. rl, székhelye Dolianova (Olaszország), Cantina Trexenta Soc. coop. rl, székhelye Senorbì (Olaszország), Cantina sociale Marmilla – Unione viticoltori associati Soc. coop. rl, székhelye Sanluri (Olaszország), Cantina sociale S. Maria La Palma Soc. coop. rl, székhelye Santa Maria La Palma (Olaszország), Cantina sociale del Vermentino Soc. coop. rl Monti-Sassari, székhelye Monti (Olaszország), képviseli C. Dore és G. Dore ügyvédek, kontra Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: kezdetben F. Ruggieri Laderchi és A. Alves Vieira, később Alves Vieira és L. Visaggio, kézbesítési cím: Luxembourg) ügyben, vagylagosan az EK-Szerződés 173. és 175. cikke (jelenleg, adott esetben módosítást követően, EK 230. és EK 232. cikk) alapján, az 1982/1983-as borászati idényre vonatkozó megelőző lepárlási támogatás közvetlenül a felperesek részére való kifizetését elutasító, 1998. július 31-i bizottsági levél megsemmisítése és a Bizottság jogsértő mulasztásának megállapítása, valamint másodlagosan az EK-Szerződés 178. cikke (jelenleg EK 235. cikk) alapján a felpereseknek a Bizottság magatartásával állítólagosan okozott kár megtérítése iránti kérelem tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (második tanács), tagjai: J. Pirrung elnök, A. W. H. Meij és N. J. Forwood bírák; hivatalvezető: J. Palacio González vezető tisztviselő, 2004. november 23-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Bizottságot a felperesek Distilleria Agricola Industriale de Terralba csődjét követően, olyan mechanizmus hiánya miatt keletkezett kárának megtérítésére, mely az 1982/1983-as borászati idényben a megelőző lepárlásra vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2499/82/EGK rendelet 9. cikke által bevezetett szabályok szerint biztosítani képes a közösségi támogatás e rendeletben előírt kifizetését az érintett termelőknek.

2)	Jelen ítélet kihirdetésétől számított négy hónapon belül a felek az Elsőfokú Bíróság elé terjesztik a kártérítés közös megegyezéssel kialakított összegét.

3)	Közös megegyezés hiányában a felek ugyanezen határidőn belül az Elsőfokú Bíróság elé terjesztik összegszerű indítványaikat.

(1) HL C 378., 1998.12.5.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/18

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2004. december 1.)

a T-27/02. sz. Kronofrance SA kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben (1)

(Állami támogatások - A Bizottság határozata, amelyben nem emelt kifogást - Megsemmisítés iránti kereset - Elfogadhatóság - A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatás multiszektorális keretrendszere)

(2005/C 31/36)

Az eljárás nyelve: német

A T-27/02. sz., a Kronofrance SA, székhely: Sully-sur-Loire (Franciaország), képviseli: R. Nierer, ügyvéd kontra az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: V. Kreuschitz és J. Flett, kézbesítési cím: Luxembourg) ügyben, támogatja: a Glunz AG és a OSB Deutschland GmbH, székhely: Meppen (Németország), képviselik: H.-J. Niemeyer és K. Ziegler, ügyvédek, a Bizottság 2001. július 25-i, SG (2001) D határozatának megsemmisítése iránti kérelem tárgyában, amelyben nem emelt kifogást a német hatóságok által a Glunz AG részére nyújtott támogatással szemben, az Elsőfokú Bíróság (negyedik kibővített tanács), tagjai: H. Legal, elnök, V. Tiili, M. Vilaras, I. Wiszniewska-Białecka és V. Vadapalas bírák; hivatalvezető: M. J. Plingers, tisztségviselő, 2004. december 1-jén meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a Bizottság 2001. július 25-i, SG (2001) D határozatát, amelyben nem emelt kifogást a német hatóságok által a Glunz AG részére nyújtott támogatással szemben.

2)	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Bizottságot saját költségein felül a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

3)	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Glunz AG-t és a OSB Deutschland GmbH-t a beavatkozásukkal összefüggésben felmerült költségeik viselésére.

(1) HL C 118., 2002.5.18.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/19

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2004. november 30.)

a T-168/02. sz. IFAW Internationaler Tierschutz-Fonds GmbH kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben (1)

(Megsemmisítés iránti kereset - Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése - Egy tagállami dokumentum kiadásának megtagadása az állam előzetes beleegyezése hiányában)

(2005/C 31/37)

Az eljárás nyelve: angol

A T-168/02. sz. IFAW Internationaler Tierschutz-Fonds GmbH, székhelye Hamburg (Németország), képviseli S. Crosby, solicitor, támogatja a Holland Királyság (meghatalmazott: H. Sevenster, S. Terstal, N. Bel és C. Wissels, kézbesítési cím: Luxembourg), a Svéd Királyság (meghatalmazott: A. Kruse és K. Wistrand, kézbesítési cím: Luxembourg), és a Dán Királyság (meghatalmazott: eredetileg J. Bering Liisberg, majd J. Molde, kézbesítési cím: Luxembourg), kontra Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: C. Docksey és P. Aalto, kézbesítési cím: Luxembourg), támogatja Észak-Írország és Nagy-Britannia Egyesült Királysága (képviseli R. Caudwell, meghatalmazotti minőségben, M. Hoskins, barrister, kézbesítési cím: Luxembourg) ügyben, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2001. május 30-i 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (5) bekezdésére hivatkozással egy védett weboldal átminősítésével kapcsolatos egyes dokumentumokhoz való hozzáférést a felperesnek megtagadó 2002. március 26-i bizottsági határozat megsemmisítése tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (ötödik kibővített tanács), tagjai: P. Lindh, elnök, és R. García-Valdecasas, J. D. Cooke, P. Mengozzi és E. Martins Ribeiro, bírák, bírák; hivatalvezető: D. Christensen, tisztviselő, 2004. november 30. meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	A keresetet elutasítja.

2)	A felperes köteles viselni saját és a Bizottság költségeit.

3)	A Holland Királyság, a Svéd Királyság, a Dán Királyság és Észak-Írország és Nagy-Britannia Egyesült Királysága kötelesek viselni saját költségeiket.

(1) HL C 202., 2002.8.24.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/19

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2004. november 24.)

a T-393/02. sz., Henkel KGaA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben (1)

(Közösségi védjegy - Térbeli védjegy - Fehér és átlátszó palack alakja - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)

(2005/C 31/38)

Az eljárás nyelve: német

A T-393/02. sz. Henkel KGaA, székhelye Düsseldorf (Németország), képviseli C. Osterrieth ügyvéd, kézbesítési címe Luxembourg, kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (meghatalmazott: U. Pfleghar és G. Schneider) ügyben, az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2002. október 3-i (R 313/2001-4. sz. ügy), egy fehér és átlátszó palack alakjából álló térbeli védjegy lajstromozásáról szóló határozata ellen benyújtott kereset tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (negyedik tanács), tagjai: H. Legal, elnök, V. Tiili és M. Vilaras, bírák; hivatalvezető: J. Plingers, tisztviselő, 2004. november 24-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az OHIM negyedik tanácsának 2002. október 3-i határozatát (R 313/2001-4. sz. ügy) megsemmisíti.

2)	Az alperest kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 55., 2003.3.8.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/20

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2004. november 23.)

a T-84/03. sz. Maurizio Turco kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben (1)

(Átláthatóság - A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés - A hozzáférés részleges megtagadása - Az 1049/2001/EK rendelet - Kivételek)

(2005/C 31/39)

Az eljárás nyelve: angol

A T-84/03. sz. Maurizio Turco, lakóhelye Pulsano (Olaszország), képviselik: O. W. Brouwer, T. Janssens és C. Schillemans, ügyvédek, támogatja: a Finn Köztársaság (meghatalmazottak: T. Pynnä és A. Guimaraes-Purokoski, kézbesítési cím: Luxembourg), a Dán Királyság (meghatalmazott: kezdetben J. Liisberg, majd J. Molde, kézbesítési cím: Luxembourg) és a Svéd Királyság (meghatalmazottak: A. Kruse és K. Wistrand, kézbesítési cím: Luxembourg) kontra az Európai Unió Tanácsa (meghatalmazottak: J.-C. Piris és M. Bauer), támogatja: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (meghatalmazott: C. Jackson, segítői: P. Sales és J. Stratford, barrister-ek, kézbesítési cím: Luxembourg) és az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: M. Petite, C. Docksey és P. Aalto, kézbesítési cím: Luxembourg) ügyben, a Bel- és Igazságügyi Tanács 2002. október 14-i és 15-i ülésének napirendjén szereplő egyes iratokhoz való hozzáférést részben megtagadó, 2002. december 19-i tanácsi határozat megsemmisítése iránti kereset tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács), tagjai: P. Lindh, elnök, és R. García-Valdecasas és J. D. Cooke, bírák; hivatalvezető: I. Natsinas, tisztviselő, 2004. november 23-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet a Tanács jogi véleményéhez való hozzáférés megtagadására vonatkozó részében elutasítja.

2)	Az ezt meghaladó kereseti kérelmekről már nem kell határozni.

3)	A felperes és a Tanács kötelesek a keresetindítással kapcsolatos költségeket fele-fele részben viselni.

4)	A beavatkozók maguk viselik költségeiket.

(1) HL C 112., 2003.5.10.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/20

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2004. november 30.)

a T-173/03. sz., Anne Geddes kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben (1)

(Közösségi védjegy - NURSERYROOM szóvédjegy - Feltétlen kizáró okok - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja)

(2005/C 31/40)

Az eljárás nyelve: angol

A T-173/03. sz. Anne Geddes, lakóhelye Auckland (Új-Zéland), képviseli G. Farrington, solicitor, kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (meghatalmazott: E. Dijkema és A. Folliard-Monguiral) ügyben, az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2003. február 13-i (R 839/2001-4. sz. ügy), a NURSERYROOM szóvédjegy közösségi védjegyként történő bejegyzéséről szóló határozata ellen benyújtott kereset tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (második tanács), tagjai: J. Pirrung, elnök, és N. J. Forwood és S. Papasavvas, bírák; hivatalvezető: J. Plingers, tisztviselő, 2004. november 30-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	A keresetet elutasítja.

2)	A felperest kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 171., 2003.7.19.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/21

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2004. november 23.)

a T-360/03. sz., a Frischpack GmbH & Co. KG kontra a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben (1)

(Közösségi védjegy - Térbeli megjelölés - Egy sajtos doboz formája - Feltétlen kizáró ok - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Megkülönböztető képesség)

(2005/C 31/41)

Az eljárás nyelve: német

A T-360/03. sz. Frischpack GmbH & Co. KG, székhelye Mailling bei Schönau (Németország), képviseli P. Bornemann ügyvéd, kontra a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (meghatalmazottak: U. Pfleghar és G. Schneider) ügyben, az OHIM második fellebbezési tanácsának egy térbeli megjelölés lajstromozására (sajtos doboz) vonatkozó 2003. szeptember 8-i határozata (R 236/2003-2. sz. ügy) elleni kereset tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács), tagjai: P. Lindh, elnök, R. García-Valdecasas és D. Šváby, bírák; hivatalvezető: I. Natsinas tisztviselő, 2004. november 23-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	A keresetet elutasítja.

2)	A felperest kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 304., 2003.12.13.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/21

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE

(2004. szeptember 6.)

a T-213/02. sz. SNF SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben (1)

(Megsemmisítés iránti kereset - 2002/34/EK irányelv - Poliakrilamid kozmetikai termékekben való felhasználásának korlátozása - Személyében való érintettség - Elfogadhatóság)

(2005/C 31/42)

Az eljárás nyelve: angol

A T-213/02. sz. SNF SA, székhelye Saint-Étienne (Franciaország), képviseli K. Van Meldegem és C. Mereu ügyvédek, kontra Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: X. Lewis, kézbesítési cím: Luxembourg) ügyben, a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II., III. és VII. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról szóló, 2002. április 15-i 2002/34/EK bizottsági huszonhatodik irányelv (HL L 102., 19. o.) részleges – a poliakrilamid kozmetikai termékekben való felhasználásának korlátozására vonatkozó – megsemmisítése iránti kérelem tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács), tagjai: P. Lindh elnök, R. García-Valdecasas és J. D. Cooke bírák, hivatalvezető: H. Jung, 2004. szeptember 6-án meghozta végzését, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

2)	A felperes viseli a saját és az alperes költségeit.

(1) HL C 233., 2002.9.28.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/21

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE

(2004. november 9.)

a T-252/03. sz. a Fédération nationale de l'industrie et des commerces en gros des viandes (FNICGV) kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben (1)

(Verseny - Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat - A marhahús piaca - Megsemmisítés iránti kereset - Teljes körű bírósági hatáskör - Keresetindítási határidő - Elkésett benyújtás - Elfogadhatatlanság)

(2005/C 31/43)

Az eljárás nyelve: francia

A T-252/03. sz. Fédération nationale de l'industrie et des commerces en gros des viandes (FNICGV), székhelye: Párizs (Franciaország), képviseli: P. Abegg és E. Prigent ügyvédek, kézbesítési cím: Luxembourg, támogatja: a Francia Köztársaság (meghatalmazottak: R. Abraham, G. de Bergues és F. Million, kézbesítési cím: Luxembourg) kontra az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: P. Oliver és F. Lelièvre, kézbesítési cím: Luxembourg) ügyben, elsődlegesen az EK-Szerződés 81. cikkét alkalmazó eljárásra vonatkozó, 2003. április 2-i 2003/600/EK bizottsági határozat (COMP/C.38.279/F3. sz. ügy – Francia marhahús) (HL L 209., 12. o.) 3. cikkében a felperesre kiszabott bírság megsemmisítése, másodlagosan e bírság összegének csökkentése iránti kérelem tárgyában, az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács), tagjai: P. Lindh elnök, R. García-Valdecasas és J. D. Cooke, bírák, hivatalvezető: H. Jung, 2004. november 9-én meghozta végzését, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a felperest és a Bizottságot az alapeljárással kapcsolatos saját költségeik viselésére.

3)	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a felperest az ideiglenes intézkedés iránti eljárással kapcsolatos saját és a Bizottságnak ezzel az eljárással kapcsolatos költségei viselésére.

4)	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Francia Köztársaságot saját költségei viselésére.

(1) HL C 213., 2003.9.6.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/22

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

(2004. november 10.)

a T-316/04 R. sz. Wam SpA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben

(Állami támogatások - Vállalkozás egyes harmadik országokban történő letelepedését elősegítő könnyített hitelek - Visszafizetési kötelezettség - Ideiglenes intézkedés - A végrehajtás felfüggesztése - Sürgősség - Hiány)

(2005/C 31/44)

Az eljárás nyelve: olasz

A T-316/04 R. sz. Wam SpA, székhelye Cavezzo di Modena (Olaszország), képviseli E. Giliani, ügyvéd, kontra Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: V. Di Bucci és E. Righini, kézbesítési cím: Luxembourg) ügyben, a C 4/2003. sz. (ex NN 102/2002) állami támogatásra vonatkozó 2004. május 19-i [C(2004) 1812 végleges] bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem tárgyában, az Elsőfokú Bíróság elnöke 2004. november 10-én meghozta végzését, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a költségekről jelenleg nem határoz.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/22

A Hensotherm AB által 2004. szeptember 8-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-366/04. sz. ügy)

(2005/C 31/45)

Az eljárás nyelve: svéd

A Hensotherm AB, Trelleborg (Svédország), képviseli: Stefan Hallbäck jogász, 2004. szeptember 8-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen.

A Rudolf Hensel GmbH, Börnsen (Németország) félként vett részt a fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	utalja vissza az ügyet az OHIM fellebbezési tanácsa elé a felperesnek a törlési osztály 2003. szeptember 11-i határozata elleni fellebbezése alapos vizsgálatának céljából, a lényeges eljárási szabályok megsértése okán;

—	másodlagosan, vizsgálja meg a törlési osztály 2003. szeptember 11-i, valamint a fellebbezési tanács 2004. július 12-i határozata ellen benyújtott fellebbezést és utasítsa el a Rudolf Hensel GmbH 357 863 sz. közösségi védjegy törlése iránti kérelmét;

—	kötelezze alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy:	„HENSOTHERM” ábrás védjegy a 2. és 17. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (festékek, szigetelőanyagok és tömítőanyagok) - védjegybejelentési szám: 357 863
A közösségi védjegy jogosultja:	A felperes
A közösségi védjegy törlését kérelmező:	Rudolf Hensel GmbH
A törlést kérelmező védjegye:	„HENSOTHERM” nemzeti védjegy (védjegybejelentési szám 213 672) a 2. osztályba tartozó áruk vonatkozásában
A törlési osztály határozata:	A „HENSOTHERM” közösségi védjegy törlése a korábbi „HENSOTHERM” nemzeti védjeggyel (védjegybejelentési szám: 213 672) fennálló összetéveszthetőség alapján
A fellebbezési tanács határozata:	A fellebbezés elutasítása
Jogalapok:	A 40/94/EK tanácsi rendelet () 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának, valamint 78. cikkének megsértése

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/23

Anna Kontouli által az Európai Unió Tanácsa ellen 2004. október 18-án benyújtott kereset

(T-416/04. sz. ügy)

(2005/C 31/46)

Az eljárás nyelve: angol

Anna Kontouli, lakóhelye: London (Egyesült Királyság), képviseli: V. Arkitidis, ügyvéd, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. október 18-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Unió Tanácsa ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg a felperesnek a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján nyugdíja korrekciós együtthatójának helyes mértéke megállapítására irányuló panaszát elutasító 2004. július 16-i tanácsi határozatot;

—

kötelezze a Tanácsot a felperesnek már kifizetett nyugdíj és az Egyesült Királyság vonatkozásában helyesen megállapított korrekciós együttható alkalmazása esetén részére fizetendő nyugdíj közötti különbözet 2003. május 1-jétől, a felperes nyugdíjjogosultságának kezdetétől számított, összegének megfizetésére; növelve ezt az összeget az Európai Központi Bank által a refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamat két százalékponttal növelt értékének megfelelő késedelmi kamattal;

—

a felperes által a keresetet megelőző igazgatási eljárások során, valamint a felperes és a Tanács ügyosztályai között történt különböző szóbeli és írásbeli ügyintézés során elszenvedett jelentős szerződésen kívüli és nem vagyoni károkért kötelezze a Tanácsot 100 000 euró megfizetésére a felperesnek, valamint

—	kötelezze a Tanácsot az eljárás során és az annak következtében felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes a Tanács volt tisztviselője, aki 2003. május 1-je óta rokkantsági nyugdíjban részesül. Nyugdíjba vonulását követően a felperes arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy állandó lakhelyéül az Egyesült Királyságot választotta, mely tényt figyelembe véve a Tanács eredetileg az ehhez az országhoz tartozó korrekciós együtthatót alkalmazta a felperes nyugdíjára. Azonban – mivel a felperes a lakóhelyéről ellentmondásosan nyilatkozott – a Tanács felfüggesztette az Egyesült Királyságra vonatkozó korrekciós együttható alkalmazását, és először a Belgiumra, majd a Görögországra vonatkozó együtthatót alkalmazta, mivel ez az ország volt a felperes eredeti származási helye. A felperes panaszt nyújtott be, amelyet 2004. július 16-án a megtámadott határozatban elutasítottak.

Keresetének alátámasztására a felperes arra hivatkozik, hogy 2003. május 1-je óta állandó jelleggel és törvényesen az Egyesült Királyságban lakik. Azzal, hogy a Tanács ellentétes álláspontra helyezkedett, megsértette a személyzeti szabályzat 82. cikkének (1) bekezdését, és nyilvánvaló értékelési hibát vétett. A felperes azt is állítja, hogy a Tanács a határozatát nem indokolta meg kellően, és a felperes jogos elvárásainak figyelmen kívül hagyásával a jogbiztonság általános elvét is megsértette. A felperes ezen kívül arra is hivatkozik, hogy a Tanács megsértette a gondos ügyintézés elvét, és a felperessel szembeni gondos eljárás kötelezettségét is. A felperes végül arra hivatkozik, hogy az alperes magatartása neki jelentős kárt okozott, mivel lánya kénytelen volt görögországi doktori tanulmányait félbeszakítva az Egyesült Királyságba utazni, hogy ottani munkavállalásával neki anyagi támogatást nyújtson. A felperes azt kéri a Bíróságtól, hogy ezért a nem vagyoni kárért ítéljen meg kártérítést.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/24

A Trubowest Handel GmbH és Viktor Makarov által az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. október 25-én benyújtott kereset

(T-429/04. sz. ügy)

(2005/C 31/47)

Az eljárás nyelve: angol

A Trubowest Handel GmbH és Viktor Makarov, lakóhely/székhely: Köln (Németország), képviseli: Dr. K. Adamantopoulos és E. Petritsi ügyvédek, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. október 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	Az EK-Szerződés 288. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelezze az Európai Közösséget a dömpingellenes rendelet által előírt meghatározott dömpingellenes intézkedések elfogadása miatt elszenvedett károk megtérítésére, oly módon, hogy ítéljen meg

—	a Trubowest számára 118 058,46 eurót kártérítésként és ezen összeg évi 8 %-os késedelmi kamatát;

—	Makarov számára 397 916,91 eurót (277 939,37 + 63 448,54 + 56 529,00 euró) kártérítésként és ezen összeg évi 8 %-os késedelmi kamatát;

—

a Trubowest számára 128 000 eurót a 2000. és 2004. közötti időszak veszteségei ellenében és ezen összeg évi 8 %-os késedelmi kamatát; vagy a Trubowest számára az eljárás során megállapított kártérítési összeget a 2000. és 2004. közötti időszakban elszenvedett veszteségekért a bíróság közbenső ítéletét követően, a felek megállapodásának megfelelően; és

—	Makarov számára 150 000 eurót az elszenvedett nem vagyoni kár miatti kártérítésként valamint ezen összeg évi 8 %-os késedelmi kamatát;

—	kötelezze az Európai Közösségek Tanácsát és az Európai Közösségek Bizottságát a felek jelen eljárás során felmerült összes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az elsőrendű felperes varrat nélküli acélcsövek importőre az Európai Közösségekben, a másodrendű felperes pedig az elsőrendű felperes ügyvezetője. Keresetükben a Magyarországról, Lengyelországból, Oroszországból, a Cseh Köztársaságból, Romániából és a Szlovák Köztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló 2320/97/EK (1) tanácsi rendelet elfogadása miatt őket ért feltételezett káraik megtérítését kérik.

A felperesek előadják, hogy az EK 81. cikkében meghatározott eljárás keretében számos hegesztés nélküli acélcsöveket gyártó közösségi termelőt bírságoltak meg (2). A felperesek szerint nagyon valószínű, ha nem bizonyos, hogy a hegesztés nélküli acélcsöveket gyártó termelők versenyellenes magatartása befolyásolta a dömpingellenes eljárás kár és okozati összefüggés vizsgálatát, tekintettel a termelési terület, az érintett társaságok és a verseny valamint dömpingellenes vizsgálatok időtartama közötti átfedésekre. Mindazonáltal a felperesek feltételezik, hogy a Bizottság teljes mértékben figyelmen kívül hagyta ezt a versenyellenes magatartást, amikor meghatározta az állítólagosan dömpingelt behozatal okozta károkat a 384/1996 rendeletnek (3) megfelelően.

A fentiek alapján a felperesek a 384/1996 rendelet valamint a jó és megfelelő ügykezelés és a szükséges gondosság tanúsításának követelményének megsértését feltételezik. Továbbá azzal érvelnek, hogy a Tanács és a Bizottság később felismerte, hogy a versenyellenes magatartás a dömpingellenes vizsgálatra hatással volt, és a 1322/2004 (4) rendelet elfogadása úgy tekinthető, hogy nem tartották megfelelőnek a 2320/1997 rendelet által meghatározott intézkedések további alkalmazását.

A felperesek érvelése szerint ha a Tanács és a Bizottság nem szegte volna meg a fenti szabályokat és kötelezettségeket, a 2320/1997 rendelet elfogadására soha nem került volna sor és a felperesek soha nem szenvedték volna el az általa okozott károkat. A felperesek ezért az elszenvedett károkért kártérítést kérnek, amely, az elsőrendű felperes esetén az általa a 2320/97 rendelet alapján fizetett vámok visszatérítését, valamint a veszteség miatti kártérítés formáját ölti. A másodrendű felperes az általa a 2320/97 rendelet alapján fizetett összegek miatt, a ki nem fizetett ügyvezetői fizetése, valamint a feltételezetten felmerült ügyvédi költségek és nem vagyoni kár miatt kér kártérítést.

(1) Az 1997. november 17-i 2320/97/EK tanácsi rendelet, HL L 322., 1997.11.25., 1. o.

(2) Az EK-Szerződés 81. cikkében meghatározott eljárás alá tartozó, 1999. december 8-i 2003/382/EK bizottsági határozat (IV/E-1/35.860-B.sz. ügy, varrat nélküli acélcsövek) (az értesítés a C (1999) 4154. sz. dokumentummal történt, HL L 140., 2003.6.6, 1. o.)

(3) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet, HL L 56., 1996.3.06., 1. o.

(4) A többek között az Oroszországból és Romániából származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló, 2320/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2004. július 16-i 1322/2004/EK tanácsi rendelet, HL L 246, 2004.7.20., 10. o.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/25

A Nomura Principal Investment plc és a Nomura International plc által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. október 25-én benyújtott kereset

(T-430/04. sz. ügy)

(2005/C 31/48)

Az eljárás nyelve: angol

A Nomura Principal Investment plc és a Nomura International plc, székhelyük: London, Egyesült Királyság, képviselik: C.-D. Ehlermann, F. Louis, A. Vallery, G. A. Gutermuth és C. Duvernoy, ügyvédek, 2004. október 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg a Bizottságnak a CZ 46/2003. sz. Cseh Köztársaság állami támogatási ügyben 2004. július 14-én hozott határozatát (Investiční a poštovní banka, a.s.);

—	kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A megtámadott határozatot az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés IV. mellékletének 3. szakasza alapján indított eljárásban hozták, amely az új tagállamok által csatlakozásuk előtt bevezetett és a Bizottságnak 2004. május 1-je előtt hatóságaik útján bejelentett állami támogatási intézkedések bizottsági felülvizsgálatáról szól. A megtámadott határozat megállapítja, hogy az előcsatlakozási támogatások, amelyeket a Cseh Köztársaság a Československá obchodní banka (a továbbiakban: ČSOB) cseh banknak nyújtott, a Csatlakozási Szerződés IV. mellékletének 3. szakasza értelmében nem minősülnek „a csatlakozás időpontját követően alkalmazandó” támogatásnak, így a Bizottság nem vizsgálhatja őket felül abból a szempontból, hogy az EU állami támogatási szabályainak érdemben megfelelnek-e.

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság semmisítse meg ezt a határozatot azon az alapon, hogy a kérdéses cseh támogatási intézkedések alkalmazandóak a csatlakozás időpontját követően. A felperes szerint a megtámadott határozat sérti a Csatlakozási Szerződés IV. mellékletének 3. szakaszát, az EK 253. cikket, az EK 88. cikket és a 659/1999 rendeletet (1) azzal, hogy a „csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedés” helytelen meghatározását alkalmazta.

A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság a megtámadott határozat meghozatala során a Csatlakozási Szerződés IV. mellékletének 3. szakaszát és az EK 253. cikket megsértve visszaélt hatáskörével azáltal, hogy átalakította a „csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedés” fogalmát annak érdekében, hogy elkerülje a csatlakozni kívánó ország által elfogadott olyan intézkedés felülvizsgálatát, amely egyébként az e jogi fogalom Bizottság által meghatározott korábbi definíciója alá esett volna.

A felperes ezen túlmenőleg arra hivatkozik, hogy a Bizottság jogi tévedést követett el a Csatlakozási Szerződés IV. mellékletének 3. szakaszának és az EK 88. cikk megsértésével azáltal, hogy nem indított hivatalos vizsgálati eljárást annak ellenére, hogy nyitott és el nem döntött kérdések maradtak fenn, és a bejelentett intézkedések jogszerűségével kapcsolatban számos kétség merült fel. A Bizottság jogi tévedést követett el azzal is, hogy az előcsatlakozási támogatási intézkedések csatlakozás utáni alkalmazásának saját maga által kialakított definícióját helytelenül alkalmazta azokra a támogatásokra nézve, amelyeket a ČSOB-nak Cseh Köztársaság adott a Cseh Nemzeti Banknak jogvita és egyéb követelések esetére nyújtott biztosítékokhoz. Végül jogi és ténybeli tévedést követett el, amikor elmulasztotta kellőképpen megvizsgálni a ČSOB-nak a cseh állam által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos tényeket.

(1) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.)

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/26

A France Télécom által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 5-én benyújtott kereset

(T-444/04. sz. ügy)

(2005/C 31/49)

Az eljárás nyelve: francia

A France Télécom társaság, székhelye: Párizs, képviselik: Antoine Gosset-Grainville és Stéphane Hautbourg, ügyvédek, 2004. november 5-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg Franciaország által a France Télécom részére nyújtott állami támogatásról szóló 2004. augusztus 2-i C(2004) 3060 bizottsági határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A jelen ügyben a felperes által hivatkozott jogalapok és fontosabb érvek megegyeznek a T-425/04. sz. ügyben a felperes által hivatkozottakkal.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/26

Az Energy Technologies ET S.A. által 2004. november 10-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-445/04. sz. ügy)

(2005/C 31/50)

A keresetlevél nyelve: angol

Az Energy Technologies ET S.A., Fribourg (Svájc), képviseli A. Boman ügyvéd, 2004. november 10-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen.

Az Aparellaje Eléctrico S.L., székhelye: Hospitalet de Llobregat (Spanyolország) félként vett részt a fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg a negyedik fellebbezési tanács 2004. július 7-i határozatát (R 0366/2002-4. sz. ügy),

—	kötelezze az OHIM-ot felperes eljárási költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője:	Energy Technologies ET S.A.
Az érintett közösségi védjegy:	Az „UNEX” szóvédjegy a 7. és 11. osztályba tartozó áruk (hőcserélők, mint géprészek; hőcserélők, valamint azok részei és alkatrészei) tekintetében – 974881 sz. védjegybejelentés
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja:	Aparellaje Eléctrico S.L.
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés:	A spanyol „UNEX” szóvédjegy a régi spanyol 6., 17., és 61. osztályba tartozó áruk (csövek, csavarok, kábelezés és kábel- illetve csőfektetés elektronikus és elektrotechnikai rendszerekben) tekintetében
A felszólalási osztály határozata:	A közösségi védjegybejelentés elutasítása
A fellebbezési tanács határozata:	A fellebbezés elutasítása
Jogalapok:	A 40/94/EK tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjának megsértése

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/27

Bouygues SA és Bouygues Télécom által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 9-én benyújtott kereset

(T-450/04. sz. ügy)

(2005/C 31/51)

Az eljárás nyelve: francia

A Bouygues SA, székhelye: Párizs (Franciaország), és a Bouygues Télécom, székhelye: Boulogne Billancourt (Franciaország), képviseli: Louis Vogel, Joseph Vogel, François Sureau, Didier Théophile, Bernard Amory és Alexandre Verheyden, ügyvédek, 2004. november 9-én keresetet nyújtottak be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg az Európai Közösségek Bizottsága 2004. augusztus 2-i C(2004)3060 határozatának 1. cikkét;

—	semmisítse meg a fenti határozat 2. cikkét;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A jelen kereset a 2004. augusztus 2-i C(2004)3060 határozat ellen irányul, amelyben az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a Franciaország által a Groupe France Télécom részére 2002 decemberében egy 9 milliárd eurós hitelkeret formájában adott részvényesi előleg – a 2002. július után tett nyilatkozatok tükrében – a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül. A Bizottság továbbá úgy határozott, hogy a támogatást nem kell visszatéríteni.

Ami a támogatás meglétének megállapítását illeti, a felperesek azt is sérelmezik, hogy a szóban forgó határozat nem minősítette állami támogatásnak a francia kormány nyilatkozataiból adódó kötelezettségvállalásokat, amely nyilvánosan támogatta a 2002 júliusa és októbere között a France Télécomnak nyújtott hitelt annak ellenére, hogy e súlyosan eladósodott vállalkozás óriási veszteségeket szenvedett el.

Kereseti kérelmük alátámasztásául a felperesek azzal érvelnek, hogy:

—

a Bizottság rosszul alkalmazta a Szerződés 87. cikkét, amikor a francia kormány 2002. júliusi, szeptemberi és októberi nyilatkozatait – együtt vagy külön-külön – nem minősítette állami támogatásnak. E tekintetben az alperesnek meg kellett volna állapítania, hogy ezek a nyilatkozatok olyan előnyt nyújtottak a France Télécomnak, amely egyaránt torzította a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet;

—

a megtámadott határozat ellentmondásos és hiányos érvelésen nyugszik. A felperesek e pontot illetően kiemelik, hogy a határozat – miután megállapítja, hogy a francia kormány nyilatkozatai egy állami támogatás minden jegyét magukon viselik – nem vonja le azt a logikus következtetést, hogy a nyilatkozatok állami támogatásnak minősülnek;

—

arra vonatkozóan pedig, hogy a Bizottság nem rendelte el a támogatás visszatérítését, a Szerződés 88. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1999/659/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének megsértését, valamint az indokolás hiányossága miatt lényeges eljárási szabályok megsértését kell megállapítani. E tekintetben a felperesek úgy vélik, hogy a Bizottság Franciaország védelmi jogainak sérelme nélkül gond nélkül számszerűsíthette volna a támogatást, és hogy a szóban forgó támogatás visszatéríttetése a jelen ügyben nem sértette volna a bizalomvédelem elvét.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/27

Az Association Française des Opérateurs de Réseaux et Services de Télécommunications – AFORS Télécom által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 12-én benyújtott kereset

(T-456/04. sz. ügy)

(2005/C 31/52)

Az eljárás nyelve: francia

Az Association Française des Opérateurs de Réseaux et Services de Télécommunications – AFORS Télécom, székhelye: Párizs, képviseli: Olivier Fréget, ügyvéd, 2004. november 12-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg Franciaország által a France Télécom részére nyújtott állami támogatásra vonatkozó 2004. augusztus 2-i C(2004) 3060 határozat 2. cikkét;

—	kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A France Télécom francia távközlési vállalat mérlegének egyensúlyba hozatalát célzó terv keretében Franciaország – akkoriban e vállalat többségi részvényese – a társaság saját tőkéjének megerősítésében való részvétel gyanánt előleget adott egy 9 milliárd eurós hitelkeret formájában. A megtámadott határozatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó előleg állami támogatásnak minősül. A határozat 2. cikkében azonban úgy határozott, hogy a támogatást nem kell visszatéríteni.

A felperes – azt állítva, hogy mögötte áll a franciaországi alternatív távközlési cégek nagy része, a France Télécom közvetlen versenytársai – úgy véli, hogy jogosult kérni ez utóbbi cikk megsemmisítését. Keresetének alátámasztására egyfelől azzal érvel, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy nem tudja megbecsülni a France Télécom által a francia kormány lépései és nyilatkozatai révén szerzett előny nagyságát. A Bizottság ezen túl megsértette az arányosság elvét, mert a piacra kevésbé lett volna káros az előny és annak versenyre gyakorolt hatásai valódi értékénél alacsonyabb érték megállapítása, mint a visszatérítés teljes kizárása. A felperes továbbá azzal érvel, hogy a Bizottság egyébként sem köteles pontosan meghatározni a támogatás összegét.

A felperes szerint a Bizottság nem vette figyelembe az állandó ítélkezési gyakorlatot, amely szerint a jogszerűtlen állami támogatások visszatéríttetésétől csak különleges körülmények vagy teljes lehetetlenség esetén lehet eltekinteni. A felperes azt is állítja, hogy a Bizottság helytelenül ítélte úgy, hogy a támogatás visszatéríttetése sértené a védelmi jogokat és a bizalomvédelem elvét.

A felperes továbbá azon a véleményen van, hogy a Bizottság megsértette az átláthatóság elvét azzal, hogy harmadik érdekelt feleknek – beleértve magát a felperest – nem küldött meg bizonyos, Franciaország által előterjesztett szakértői véleményeket, amelyek döntő hatással voltak a Bizottság által elfogadott megoldásra.

A felperes szerint a Bizottság eljárással való visszaélést valósított meg azzal, hogy nem vette figyelembe a szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó saját iránymutatásai által megszabott korlátokat. Ráadásul egy támogatást összeegyeztethetetlennek minősíteni, majd a visszatérítést nem követelni már önmagában hatáskörrel való visszaélésnek minősül. Végül pedig a felperes az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/28

A CAMAR S.r.l. által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 22-én benyújtott kereset

(T-457/04. sz. ügy)

(2005/C 31/53)

Az eljárás nyelve: olasz

A CAMAR S.r.l, képviseli: Wilma Viscardini, Simonetta Donà és Mariano Paolin ügyvédek, 2004. november 22-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg a mezőgazdasági főigazgató 2004. szeptember 20-án érkezett 2004. szeptember 10-i (D(2004) 29695 A/25707) levelében kifejezett bizottsági elutasítást;

—	hajtsa végre a T-79/96., T-260/97. és T-117/98. sz. egyesített ügyekben 2000. június 8-án hozott ítélet rendelkező részének 1. pontját;

—

kötelezze a Bizottságot az említett ítélet rendelkező része 1. pontjának – azon okmányok pénzbeli egyenértékének megfizetésével történő – végrehajtására, amelyeket a fent hivatkozott ítélet értelmében kellett volna kiállítania 5 065 600,00 euró, vagy az Elsőfokú Bíróság által esetlegesen meghatározott más értékben, a pénzátértékelés függvényében és az Elsőfokú Bíróság által meghatározandó kamatláb alapján 2000. június 8-tól a kifizetés időpontjáig számított kamatokkal megnövelve;

—	kötelezze a Bizottságot a felperes által tagjainak személyében a 2000. június 8-án hozott ítélet elmulasztott végrehajtása okán elszenvedett nem vagyoni károk megtérítésére az Elsőfokú Bíróság által méltányosan meghatározott összegben;

—	kötelezze a Bizottságot jelen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Jogalapjainak alátámasztására a felperes úgy érvel, hogy a Bizottság mulasztása – amely nem csak, hogy semmilyen konkrét intézkedést nem fogadott el, de még csak nem is javasolt a Camarnak a T-79/96. sz. ügyben hozott ítélet végrehajtására vonatkozó megfelelő intézkedéseket (a mulasztás 2000. június 8-a óta tart) – és ezen ítélet végrehajtásának a 2004. szeptember 10-i levélbeli kifejezett elutasítása az EK 233. cikk súlyos megsértését jelenti.

Miután már nem lehetséges azon okmányok kiállítása, amelyeket az említett ítélet végrehajtása során a Bizottságnak kellett volna a felperes rendelkezésére bocsátania – tekintve, hogy a banán harmadik országokból történő behozatalára a közeljövőben már nem vonatkoznak vámkontingens-korlátozások, hanem az teljesen liberalizált lesz – a Camar a végrehajtás egyenértékét pénzbeli térítés formájában kéri, amely az állandó ítélkezési gyakorlat szerint akkor elfogadható, ha valamely ítélet eredeti formájában nem hajtható végre.

Ezen kívül a felperes a 2000. június 8-án hozott ítélet végrehajtásának elmulasztása által okozott nem vagyoni kárának méltányos megtérítését kéri. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a bizalomvédelem elvének megsértése már önmagában jogalapot teremt a kártérítésre. Jelen ügyben a bizalomvédelem elvének megsértését az a tény is súlyosbítja, hogy a Camar joggal bízhatott a Bizottságnak az ítélet végrehajtására irányuló, 2003. május 20-i levelében kinyilvánított és most visszavont szándékában.

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/29

A Németországi Szövetségi Köztársaság által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. december 21-én benyújtott kereset

(T-490/04. sz. ügy)

(2005/C 31/54)

Az eljárás nyelve: német

A Németországi Szövetségi Köztársaság, képviseli: W.-D. Plessing és T. Lübbig, ügyvéd, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. december 21-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

semmisítse meg a postai előkészítő szolgáltatásokkal, különösen a nyilvános postai hálózatnak a saját kézbesítésben és a gyűjtésben közreműködők általi elérésével és az ehhez kapcsolódó külön díjszabással kapcsolatos német szabályozásról (BdKEP – korlátozások a postai előkészítés területén) szóló, 2004. október 20-i K(2004)4001/3) sz. bizottsági határozatot,

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A megtámadott határozat szerint a német Postatörvény 51. §-a (1) bekezdésének 2. 5. pontja, amely a Deutsche Post AG részére kézbesítési tevékenysége körében egy átmeneti időszakra kizárólagos jogi pozíciót (ún. kizárólagos licencet) biztosít, az EK 82. cikkel együtt olvasott EK 86. cikk (1) bekezdésébe ütközik azáltal, hogy ez a rendelkezés a postai előkészítő szolgáltatásokkal iparszerűen foglalkozókat megakadályozza abban, hogy mennyiségtől függő részteljesítési kedvezményeket kapjanak postai küldeményeknek a Deutsche Post AG levélközpontjaiba történő beszállítására, függetlenül attól, hogy egyetlen feladó saját kézbesítőiként, vagy több ügyféltől gyűjtenek küldeményeket.

A Németországi Szövetségi Köztársaság az EK 230. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott keresetében arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti mind az EK 82. cikket, mind pedig a postai szolgáltatásokról szóló 97/67 EK irányelvet (1), mivel:

—	a Bizottság helytelenül indult ki abból, hogy a német rendelkezés az univerzális szolgáltató Deutsche Post AG piacvezető pozícióját kiterjeszti a fenntartott területen belül a postai előkészítők terhére a postai előkészítés piacára;

—	a feladó általi saját kézbesítés esetében alkalmazott, a postai szolgáltatással iparszerűen foglalkozókkal szemben alkalmazottól eltérő bánásmód nem jelenti az EK 82. cikk illetve a postai szolgáltatásokról szóló irányelv 12. cikkének 5. francia bekezdése szerinti megkülönböztetést;

—	és a megtámadott határozat idő előtti beavatkozást jelent a Deutsche Post AG kizárólagos licence számára a postai szolgáltatásokról szóló irányelv 7. cikkének (1) bekezdése alapján fenntartható területre.

A Németországi Szövetségi Köztársaság ezen kívül arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat az EK 253. cikkébe ütköző módon hiányos indokolást tartalmaz.

(1) A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK tanácsi irányelv (HL L 1997., 15., 14. o.).

5.2.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 31/29

A Deutsche Post AG által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. december 22-én benyújtott kereset

(T-493/04. sz. ügy)

(2005/C 31/55)

Az eljárás nyelve: német

A Deutsche Post AG (Németország), képviseli: J. Sedemund ügyvéd, 2004. december 22-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg a postai előkészítő szolgáltatásokról, különösen a nyilvános postai hálózatnak a saját kézbesítésben és a gyűjtésben közreműködők általi eléréséről és az ehhez kapcsolódó külön díjszabásról szóló német szabályozásról (BdKEP – korlátozások a postai előkészítés területén) szóló, 2004. október 20-i K(2004)4001/3 bizottsági határozatot;

2)	kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az EK 230. cikkének (4) bekezdése szerint benyújtott keresetben a Deutsche Post AG által előterjesztett jogalapok és fontosabb érvek az EK 82. cikkére és a 97/67/EK irányelvre (1) vonatkozóan megfelelnek a T-490/04.sz. ügyben előterjesztetteknek.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL 15., 14. o.)

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 31

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	48. évfolyam 2005. február 5.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Információ
	A Bíróság
	A BÍRÓSÁG
2005/C 031/1	A tanácsok elnökeinek megválasztása	1

2005/C 031/2	A negyedik, az ötödik és a hatodik tanács ítélkező testületei összetételének meghatározására szolgáló listák 2004. október 12-től	1

2005/C 031/3	A Bíróság új bírájának eskütétele	2

2005/C 031/4	Új bíró beosztása a tanácsokba	2

2005/C 031/5	A nagytanács, a harmadik és a hatodik tanács ítélkező testületei összetételének meghatározására szolgáló listák 2004. október 19-től	2

2005/C 031/6	A Bíróság ítélete (második tanács) 2004. október 12-én a C-87/00. sz. (Giudice di pace di Genova előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Roberto Nicoli kontra Eridania SpA ügyben (Cukor – Árrendszer – Régiókba sorolás – Veszteséges területek – Olaszország besorolása – Az 1998/99-es gazdasági év – Az 1785/81/EGK és 1361/98/EK rendeletek – Az 1361/98 rendelet érvényessége)	3

2005/C 031/7	A Bíróság ítélete (hatodik tanács) 2004. december 9-én a C-219/03. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság ügyben (Tagállami kötelezettségszegés – Tőkenyereség adóztatása)	3

2005/C 031/8	A Bíróság ítélete (hatodik tanács) 2004. december 9-én a C-56/04. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Finn Köztársaság ügyben (Tagállami kötelezettségszegés – 2001/29/EK irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról – Átültetés elmulasztása az előírt határidőn belül)	3

2005/C 031/9	A Bíróság ítélete (hatodik tanács) 2004. december 9-én a C-333/04. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Luxemburgi Nagyhercegség ügyben (Tagállami kötelezettségszegés – Az 1999/92/EK irányelv – Munkavállalók védelme – Robbanásveszélyes légkör kockázatának való kitétel – Átültetés elmulasztása)	4

2005/C 031/0	C-465/04. sz. ügy: A Corte Suprema di Cassazione 2004. június 11-i végzésével Honyvem Informazioni Commerciali srl kontra Mariella De Zotti ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	4

2005/C 031/1	C-470/04. sz. ügy: A Gerechtshof Arnhem 2004. október 27-i határozatával az N kontra Inspecteur van de Belstingsdienst Oost/kantoor Almelo ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	5

2005/C 031/2	C-477/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. november 16-án az Olasz Köztársaság ellen benyújtott kereset	5

2005/C 031/3	C-478/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által az Olasz Köztársaság ellen 2004. november 16-án benyújtott kereset	6

2005/C 031/4	C-479/04. sz. ügy: Az Østre Landsret 2004. november 16-i végzésével a Laserdisken ApS kontra Kulturministeriet ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	6

2005/C 031/5	C-480/04. sz. ügy: A Tribunale di Viterbo 2004. november 2-i végzésével a D'Antonio Antonello ellen folyó büntetőeljárásban benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	7

2005/C 031/6	C-484/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által az Egyesült Királyság ellen 2004. november 23-án benyújtott kereset	7

2005/C 031/7	C-485/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. november 25-én az Olasz Köztársaság ellen benyújtott kereset	8

2005/C 031/8	C-486/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által az Olasz Köztársaság ellen 2004. november 25-én benyújtott kereset	9

2005/C 031/9	C-487/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által az Olasz Köztársaság ellen 2004. november 25-én benyújtott kereset	9

2005/C 031/0	C-488/04. sz. ügy: A Cour de cassation (Franciaország) kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági tanácsának 2004. november 16-i határozatával a Galeries de Lisieux SA kontra Organic Recouvrement ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	10

2005/C 031/1	C-492/04. sz. ügy: A Finanzgericht Baden-Württemberg 2004. október 14-i végzésével a Lasertec Gesellschaft für Stanzformen mbH (korábban Riess Laser Bandstahlschnitte GmbH) kontra Finanzamt Emmendingen ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	11

2005/C 031/2	C-493/04. sz. ügy: A Gerechtshof 's Hertogenbosch 2004. június 9-i végzésével a L.H. Piatkowski kontra Belastingsdienst Grote ondernemingen Eindhoven ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	11

2005/C 031/3	C-495/04. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden 2004. november 26-i határozatával az A. C. Smits-Koolhoven kontra Staatssecretaris van Financien ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	12

2005/C 031/4	C-496/04. sz. ügy: A College van Beroep voor het Bedrijfsleven te 's-Gravenhage 2004. november 26-i ítéletével a J. Slob kontra Productschap Zuivel ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	12

2005/C 031/5	C-497/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által a Görög Köztársaság ellen 2004. december 1-jén benyújtott kereset	12

2005/C 031/6	C-498/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által a Görög Köztársaság ellen 2004. december 1-jén benyújtott kereset	13

2005/C 031/7	C-499/04. sz. ügy: A Landesarbeitsgericht Düsseldorf 2004. október 8-i végzésével a Hans Werhof kontra Freeway Traffic System GmbH & Co. KG ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	13

2005/C 031/8	C-502/04. sz. ügy: A Bundesverwaltungsgericht 2004. augusztus 3-i végzésével a Herr Ergün Torun kontra Stadt Augsburg közigazgatási peres ügyben (érdekelt felek: 1. a szövetségi érdekek képviselője a Bundesverwaltungsgerichtnél, 2. Landesanwaltschaft Bayern) benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	14

2005/C 031/9	C-505/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ellen 2004. december 8-án benyújtott kereset	14

2005/C 031/0	C-506/04. sz. ügy: A Cour administrative (Luxemburgi Nagyhercegség) 2004. december 7-i ítéletével a Graham J. Wilson kontra Conseil de l'Ordre des Avocats du Barreau de Luxembourg ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	15

2005/C 031/1	C-509/04. sz. ügy: A Hoge Raad der Nederlanden 2004. december 10-i végzésével a Magpar VI B.V. kontra Staatssecretaris van Financiën ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	15

2005/C 031/2	C-510/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által a Belga Királyság ellen 2004. december 13-án benyújtott kereset	16

2005/C 031/3	C-515/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által Belga Királyság ellen 2004. december 15-én benyújtott kereset	16

2005/C 031/4	C-516/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által Belga Királyság ellen 2004. december 15-én benyújtott kereset	17

	ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG
2005/C 031/5	Az Elsőfokú Bíróság ítélete (2004. november 23.) a T-166/98. sz. Cantina Sociale di Dolianova Soc. coop. rl és társai kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben (A borpiac közös szervezése – 2499/82/EGK rendelet – Közösségi támogatás – Megsemmisítés iránti kereset – Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – Kártérítési kereset)	18

2005/C 031/6	Az Elsőfokú Bíróság ítélete (2004. december 1.) a T-27/02. sz. Kronofrance SA kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben (Állami támogatások – A Bizottság határozata, amelyben nem emelt kifogást – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatás multiszektorális keretrendszere)	18

2005/C 031/7	Az Elsőfokú Bíróság ítélete (2004. november 30.) a T-168/02. sz. IFAW Internationaler Tierschutz-Fonds GmbH kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben (Megsemmisítés iránti kereset – Dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése – Egy tagállami dokumentum kiadásának megtagadása az állam előzetes beleegyezése hiányában)	19

2005/C 031/8	Az Elsőfokú Bíróság ítélete (2004. november 24.) a T-393/02. sz., Henkel KGaA kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben (Közösségi védjegy – Térbeli védjegy – Fehér és átlátszó palack alakja – Feltétlen kizáró ok – Megkülönböztető képesség – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	19

2005/C 031/9	Az Elsőfokú Bíróság ítélete (2004. november 23.) a T-84/03. sz. Maurizio Turco kontra az Európai Unió Tanácsa ügyben (Átláthatóság – A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés – A hozzáférés részleges megtagadása – Az 1049/2001/EK rendelet – Kivételek)	20

2005/C 031/0	Az Elsőfokú Bíróság ítélete (2004. november 30.) a T-173/03. sz., Anne Geddes kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben (Közösségi védjegy – NURSERYROOM szóvédjegy – Feltétlen kizáró okok – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja)	20

2005/C 031/1	Az Elsőfokú Bíróság ítélete (2004. november 23.) a T-360/03. sz., a Frischpack GmbH & Co. KG kontra a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben (Közösségi védjegy – Térbeli megjelölés – Egy sajtos doboz formája – Feltétlen kizáró ok – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja – Megkülönböztető képesség)	21

2005/C 031/2	Az Elsőfokú Bíróság végzése (2004. szeptember 6.) a T-213/02. sz. SNF SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben (Megsemmisítés iránti kereset – 2002/34/EK irányelv – Poliakrilamid kozmetikai termékekben való felhasználásának korlátozása – Személyében való érintettség – Elfogadhatóság)	21

2005/C 031/3	Az Elsőfokú Bíróság végzése (2004. november 9.) a T-252/03. sz. a Fédération nationale de l'industrie et des commerces en gros des viandes (FNICGV) kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben (Verseny – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – A marhahús piaca – Megsemmisítés iránti kereset – Teljes körű bírósági hatáskör – Keresetindítási határidő – Elkésett benyújtás – Elfogadhatatlanság)	21

2005/C 031/4	Az Elsőfokú Bíróság elnökének végzése (2004. november 10.) a T-316/04 R. sz. Wam SpA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben (Állami támogatások – Vállalkozás egyes harmadik országokban történő letelepedését elősegítő könnyített hitelek – Visszafizetési kötelezettség – Ideiglenes intézkedés – A végrehajtás felfüggesztése – Sürgősség – Hiány)	22

2005/C 031/5	T-366/04. sz. ügy: A Hensotherm AB által 2004. szeptember 8-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset	22

2005/C 031/6	T-416/04. sz. ügy: Anna Kontouli által az Európai Unió Tanácsa ellen 2004. október 18-án benyújtott kereset	23

2005/C 031/7	T-429/04. sz. ügy: A Trubowest Handel GmbH és Viktor Makarov által az Európai Közösségek Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. október 25-én benyújtott kereset	24

2005/C 031/8	T-430/04. sz. ügy: A Nomura Principal Investment plc és a Nomura International plc által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. október 25-én benyújtott kereset	25

2005/C 031/9	T-444/04. sz. ügy: A France Télécom által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 5-én benyújtott kereset	26

2005/C 031/0	T-445/04. sz. ügy: Az Energy Technologies ET S.A. által 2004. november 10-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset	26

2005/C 031/1	T-450/04. sz. ügy: Bouygues SA és Bouygues Télécom által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 9-én benyújtott kereset	27

2005/C 031/2	T-456/04. sz. ügy: Az Association Française des Opérateurs de Réseaux et Services de Télécommunications – AFORS Télécom által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 12-én benyújtott kereset	27

2005/C 031/3	T-457/04. sz. ügy: A CAMAR S.r.l. által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. november 22-én benyújtott kereset	28

2005/C 031/4	T-490/04. sz. ügy: A Németországi Szövetségi Köztársaság által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. december 21-én benyújtott kereset	29

2005/C 031/5	T-493/04. sz. ügy: A Deutsche Post AG által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. december 22-én benyújtott kereset	29

	III Közlemények
2005/C 031/6	A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 19., 2005.1.22.	30