23.10.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/1

Euró átváltási árfolyamok (1)

2004. október 22.

(2004/C 261/01)

1 euró=

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2606
JPY	Japán yen	135,64
DKK	Dán korona	7,435
GBP	Angol font	0,691
SEK	Svéd korona	9,094
CHF	Svájci frank	1,5384
ISK	Izlandi korona	87,16
NOK	Norvég korona	8,2115
BGN	Bulgár leva	1,9559
CYP	Ciprusi font	0,576
CZK	Cseh korona	31,581
EEK	Észt korona	15,6466
HUF	Magyar Forint	246,92
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6713
MTL	Máltai líra	0,43
PLN	Lengyel zloty	4,2858
ROL	Román lej	41 099
SIT	Szlovén tolar	239,83
SKK	Szlovák korona	39,95
TRL	Török líra	1 866 577
AUD	Ausztrál dollár	1,7106
CAD	Kanadai dollár	1,5684
HKD	Hong Kong-i dollár	9,8158
NZD	Új-zélandi dollár	1,8229
SGD	Szingapúri dollár	2,103
KRW	Dél-Koreai won	1 437,84
ZAR	Dél-Afrikai rand	7,8099

(1)

Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

23.10.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/3

Értesítés az Uruguayi Keleti Köztársaság által meghozott, a skót whisky kereskedelmét érintő intézkedésekből és azt szintén érintő gyakorlatból álló kereskedelmet gátló akadályok tekintetében, a 3286/94/EK rendelet értelmében megindított felülvizsgálati eljárásról

(2004/C 261/03)

A 3286/94/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban „a rendelet”) 4. cikke értelmében 2004. szeptember 2-án panasz érkezett a Bizottsághoz.

1. A PANASZOS

A panaszt a Skót Whisky Társaság (ang.: SWA, Scotch Whisky Association) nyújtotta be 54 tagvállalata nevében, melyek mindegyike skót whisky lepárlással, elegyítéssel foglalkozik, márka tulajdonos, kereskedő, vagy exportőr, és amelyek együtt Skócia lepárló és keverő kapacitásának 95 %-át teszik ki.

Az SWA egy olyan társaság, amely a rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 2. cikkének (6) bekezdése értelmében egy vagy több közösségi vállalkozás nevében jár el.

2. A TERMÉK

A panasz azon skót whiskyket érinti, melyeket az 1576/89/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban állítottak elő gabonából Skóciában, és amelyeket a Harmonizált Vámnómenklatúra 22. fejezetébe a 2208.30. HR altétel alá soroltak.

Mindazonáltal a Bizottság által kezdeményezett vizsgálat más termékekre is kiterjedhet, különösen azokra, melyekről azon érdekelt felek, melyek az alább említett határidőn belül (lásd 8. szakasz) jelentkeztek a Bizottságnál és igazolni tudják, hogy rájuk az állítólagos gyakorlatok hatással vannak.

3. TÉMA

A panasz az importált whiskyre vonatkozó uruguayi adózási rendelkezések négy különböző aspektusát érinti:

1. „Whisky”-re vonatkozó évjáratot érintő előírás

A panasz szerint a szeszes italokra vonatkozó uruguayi jövedéki adók (IMESI) az egyes szeszesitalok adóalapjának meghatározása céljából, egy ársávokból és fiktív árakból álló rendszeren alapulnak. Ezért átalányadót alkalmaznak a végleges adókötelezettség megállapítása érdekében.

A whiskyre vonatkozó ársávokat olyan szinteken állapítják meg, hogy azzal minden hazai márka a legalacsonyabb szintű adózás alá essen. Ezzel egyidőben, Uruguay minden három évnél idősebb whiskyt kizár a legalacsonyabb ársávból. Miután az EU-rendeletek megkövetelik, hogy a whisky esetében legalább hároméves kötelező érlelésre van szükség, az uruguayi évjáratra vonatkozó követelmények az EU whiskyket kizárják a legalacsonyabb adózási kategóriából.

2. Adóelőleg megfizetése

A panasz szerint Uruguay előírja, hogy az importőrök az áruk vámértékének 80 %-os arányában előre fizessék meg az importadót. Hasonló követelmény a hazai termelőkre nem vonatkozik. Noha az adóelőleg a végleges adókötelezettségből jóváírható, az mégis negatívan hat az importőrök pénzforgalmára és rontja az importált szeszesitaloknak azok hazai megfelelőivel szembeni versenyképességét.

3. Zárjegy alkalmazása

A panaszos azt állítja, hogy azáltal is megkülönböztetik az importált termékeket, hogy megkövetelik, hogy azok piacra érkezésükkor el legyenek látva zárjeggyel, míg a hazai termékekre nem írják elő a zárjegyet.

4. Átláthatóság hiánya

Végül a panasz felveti az IMESI rendszer átláthatóságának és előreláthatóságának állítólagos hiányát, mely az ársávküszöbök és a fiktív árak gyakori változásának, illetve ezen értékek felállítására vonatkozó bármely módszertan vagy kritériumrendszer hiányának köszönhető.

4. A KERESKEDELMET GÁTLÓ ÁLLÍTÓLAGOS AKADÁLYOK

Az SWA úgy ítéli meg, hogy a 3. szakaszban leírt gyakorlatok a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében kereskedelmet gátló akadálynak minősülnek.

a) Whiskyre vonatkozó érlelési előírás

Az SWA azt állítja, hogy Uruguay évjáratra vonatkozó előírása olyan elbánást ír elő az importált skót whisky tekintetében, mely egyértelműen kevésbé kedvező, mint amelyet a nemzeti eredetű hasonló termékeknek nyújtanak, megsértve ezzel a GATT III. cikkének (2) bekezdését és III. cikkének (4) bekezdését.

Az SWA szerint a hároméves évjárati előírás azzal a következménnyel jár, hogy az egyébként ilyen alacsony sávba sorolandó importált whiskyket kizárja a legalacsonyabb ársávból. Csak az importált whiskyket érinti e követelmény, mivel a szeszes italokat érintő uruguayi előírások a whisky évjáratára vonatkozóan csak két évet írnak elő. Továbbá az SWA azt állítja, hogy a whiskyre vonatkozó ársávokat olyan árszinten szabják meg, mely biztosítja azt, hogy a hazai márkák a legalacsonyabb adóztatásban részesülnek.

b) Adóelőleg megfizetése

Az SWA azt állítja, hogy amennyiben a szeszes italokra vonatkozó uruguayi adóelőleg-fizetési előírások megszorításokat jelentenek egyéb WTO országokból történő szeszes ital behozatalára, azok sértik a GATT XI. cikkének (1) bekezdését. Továbbá azáltal, hogy a hazai előállítás védelme érdekében belső adókat vetnek ki az importált termékekre, a kérdéses intézkedések sértik a GATT III. cikkének (2) bekezdését.

c) Zálogjegyek

Az SWA azt állítja, hogy az importált szeszesitalokra vonatkozó védjegyintézkedések a GATT XI. cikkének (1) bekezdését megsértve korlátozzák a termékek importját. Másik megközelítésben az intézkedések megszegik a GATT III. cikkének (4) bekezdését, amennyiben olyan elbánást biztosítanak az importált szeszes italok számára, mely egyértelműen kedvezőtlenebb, mint a hasonló nemzeti eredetű termékek számára biztosított elbánás.

d) Átláthatóság hiánya

Az SWA azt állítja, hogy az uruguayi IMESI adóügyi rendelkezések sértik a GATT X. cikke (3) bekezdésének a) pontját, amennyiben azokat az átláthatóság és az előreláthatóság állítólagos hiányának következtében nem egy egységes, pártatlan és ésszerű módon kezelik.

A rendelkezésre álló tényszerű információk, illetve a benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy a panasz elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében kereskedelmet gátló akadályoknak minősülő akadályok létezéséről.

5. AZ ÁLLÍTÓLAGOS HÁTRÁNYOS KERESKEDLEMI HATÁSOK

2002-ben az SWA tagjai 20 millió euró értékben exportáltak skót whiskyt Uruguayba, ezzel a latin-amerikai piacot az iparág negyedik legjelentősebb piacává téve. Az importált whisky kategóriában a skót whisky az Uruguayba importált whisky összes eladásának mintegy 90 %-át teszi ki.

A panaszos azt állítja, hogy a panasz tárgyát képező gyakorlatok hozzájárultak a skót whisky uruguayi fogyasztásának jelentős mértékű csökkenéséhez. A skót whiskynek a teljes „whisky”-piacra vonatkozó részesedése 2003 végére a 2002 végén mért és a 40 %-ot nem sokkal meghaladó értékről valamivel kevesebb mint 35 % alá esett, mivel a fogyasztók a nehéz gazdasági körülmények között áttértek az alacsonyabb árfekvésű és kevésbé megadóztatott hazai termékekre. A panaszos szerint, mivel az ár jelentős tényező a fogyasztó vásárlási döntésében, a skót whiskyk ellen az értékarányos ráfordítás terén elkövetett diszkriminációnak különösen negatív hatása volt.

A panaszos becsléseket nyújtott be arról, hogy amennyiben a jelenlegi évjáratra vonatkozó követelményt megszüntetnék, a válogatott olcsóbb skót whiskyk milyen lehetséges hatással lennének a bolti árakra. Számos népszerű márka bolti ára körülbelül 15 %-kal esne, növelve így azok versenyképességét számos hazai márkával szemben. Továbbá több egyéb skót whisky márka is részesülhetne az alacsonyabb ársávba történő besorolásból. Jelenleg nincs az árkülönbözetek lefaragására irányuló kezdeményezés, mivel minden skót whisky automatikusan ki van zárva a legalacsonyabb ársávból függetlenül azok első eladási árától. Ráadásul az adóelőleg és a zárjegy állítólagosan megkülönböztető alkalmazása hatással van az importált whiskyk kiskereskedelmi árára is, hátrányosan befolyásolva ez által azok piacon elfoglalt versenyhelyzetét.

Végül a panaszos az Uruguayba importált szeszes italok piaci teljesítményére általánosabban is utal, Uruguayban az egyéb olyan, nemzetközileg forgalmazott szeszesital-típusok, mint a konyak, a gin, a rum és a vodka kevés hatással voltak a piacra, különösen ha összehasonlítjuk azt a szomszédos piacokon a piaci bevezetések terén elért eredményekkel.

A Bizottság úgy véli, hogy a panasz elegendő prima facie bizonyítékot tartalmaz a TBR (Trade Barriers Regulation – Kereskedelmi Korlátokról szóló Rendelet) 2. cikkének (4) bekezdése értelmében hátrányos kereskedelmi hatásoknak tekintendő hatások létezéséről.

6. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

A skót whisky iparága minden évben 3,5 milliárd eurót meghaladó értékben exportál mintegy 200 piacra a világ minden táján. Több mint 10 000 embert közvetlenül foglalkoztatnak a skót whisky előállítása során, miközben az Egyesült Királyság területén további 50 000 munkahely függ részben az iparágtól.

A Bizottság szükségesnek ítéli meg, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak exportiparágaink számára harmadik országok piacain, különösen a belső adók tekintetében. A tarifális védelmet nem szabad felcserélni a nemzetközi kötelezettségvállalásokat megszegő egyéb protekcionista korlátozásokkal. Mindez különösen fontos az alkoholtartalmú italok tekintetében, mivel azokat jellemzően magas adóterhekkel sújtják a jövedéki adók és a hozzáadottérték-adó kombinációja révén.

A fentiek fényében a vizsgálati eljárás megindítása közösségi érdeknek tekintendő.

7. ELJÁRÁS

A rendelet által felállított tanácsadó bizottsággal történő kellő konzultációt követően döntést hozván, miszerint elégséges bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálati eljárás megindítására abból a célból, hogy megvizsgálják a vonatkozó jogi és ténykérdéseket, illetve hogy megállapítsák, hogy ez a Közösség érdekében áll-e, a Bizottság a rendelet 8. cikke értelmében vizsgálatot indított.

Az érdekelt felek jelentkezhetnek és a panasz által felvetett specifikus témákban nézeteiket, alátámasztó bizonyítékokkal ellátva, írásban ismertethetik.

Továbbá a Bizottság meghallgatja azon feleket, amelyek jelentkezésük során azt írásban kérelmezték, feltéve hogy elsődlegesen érintettek az eljárás kimenetele által.

Ez az értesítés a rendelet 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően kerül közlésre.

8. HATÁRIDŐ

Az üggyel kapcsolatos bármilyen információt és meghallgatási kérelmet ezen értesítés megjelenését követő 30 napon belül írásban el kell juttatni a Bizottságnak a következő címre:

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate General for Trade (Kereskedelmi Főigazgatóság)

Mr. Ignacio Garcia Bercero, DG Trade F.2

CHAR 9/74

B – 1049 Brussels

Fax (+32) 2 299 32 64

(1) A Tanács 1994. december 22-i 3286/94/EK rendelete a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról (HL L 349., 1994..12.31., 71. o.). A legutóbb a 356/95/EK rendelettel (HL L 41., 1995.2.23., 3. o.) módosított rendelet.

23.10.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 261/8

Értesítés a Norvégiából származó tenyésztett lazacra vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2004/C 261/06)

A Bizottsághoz a 384/96/EK (1) rendelet (továbbiakban: „az alaprendelet”) 5. cikkének megfelelően panasz érkezett, mely szerint a Norvégiából (továbbiakban: „az érintett ország”) származó tenyésztett lazac behozatala dömpingáron történik, ezért jelentős anyagi kárt okoz a Közösség iparágának.

1. A panasz

A panaszt 2004. szeptember 8-án nyújtotta be az EU Lazactermelő Csoportja (továbbiakban: „a panaszos”), a közösségi tenyésztettlazac-termelés nagyobb hányadát képviselő termelők nevében.

2. A termék

Az állítólag dömpingelt termék Norvégiából származó tenyésztett (nem vadon élő) lazac, filézett vagy filézetlen, frissen, hűtve vagy fagyasztva is (továbbiakban: „az érintett termék”); melyet szokásosan a 0302 12 00, ex 0303 11 00, ex 0303 19 00, ex 0303 22 00, ex 0304 10 13 és ex 0304 20 13 KN-kódok alá sorolnak. Ezek a KN-kódszámok csak tájékoztató jellegűek.

3. A dömping feltételezése

A norvégiai dömpinggel kapcsolatos állítás a hazai piac megfelelő értékesítésének hiányában az érintett termék közösségi tagországokra alkalmazott exportárának és képzett normál értékének összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a számított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A károkozás feltételezése

A panaszos bizonyítékkal szolgált azt illetően, hogy a Norvégiából származó érintett termék importja abszolút értelemben és piaci részesedésben kifejezve mindenhol megnövekedett.

A benyújtott panasz szerint, hogy az importált érintett termék mennyisége és ára – egyéb következmények mellett – negatív hatással volt a közösségi iparág piaci részesedésére és árszínvonalára, ami jelentős mértékben hátrányosan befolyásolja a Közösség iparának általános teljesítményét, és különösen pénzügyi helyzetét.

5. Az eljárás

Mivel a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapításra került, hogy a panaszt a közösségi ipar által vagy annak megbízása alapján nyújtották be, hogy elegendő, a jogi eljárás megkezdését indokló bizonyíték áll rendelkezésre, a Bizottság kezdeményezi az alaprendelet 5. cikke szerinti vizsgálat lefolytatását.

5.1. A dömping és a kár meghatározására irányuló eljárás

A vizsgálat meghatározza, hogy a Norvégiából származó érintett termék dömpingáru-e, és hogy ez a dömping okozott-e kárt.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárás által érintett nyilvánvalóan nagy számú félre, a Bizottság az alaprendelet 17. cikkével összhangban történő mintavétel alkalmazása mellett dönthet.

i. Norvég exportőrök/termelők mintavételezése

Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja dönteni, hogy szükség van-e mintavételre, és hogy ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság kér minden exportőrt/gyártót vagy a nevükben eljáró képviselőt, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál, és az ezen értesítés 6. bekezdése b) pontjának i. alpontjában megadott határidőig és a 7. bekezdésében megadott formában adják meg a társaságukra vagy társaságaikra vonatkozó következő információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon, fax- és/vagy telexszám, kapcsolattartó személy,

—	az érintett terméknek a Közösségbe exportált forgalma helyi pénznemben, illetve mennyisége kg-ban, a 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közti időszakban,

—	az érintett termék hazai piacra vonatkozó forgalma helyi pénznemben, illetve mennyisége kg-ban, a 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közti időszakban,

—	a társaság esetleges szándéka egyedi dömpingkülönbözet igénylésére (2) (egyedi dömpingkülönbözetet kizárólag gyártók igényelhetnek),

—	a társaság tevékenységeinek pontos leírása, tekintettel az érintett termék gyártására,

—	az érintett termék gyártásában és/vagy értékesítésében (export és/vagy hazai) részt vevő valamennyi kapcsolódó társaság neve és tevékenységének pontos leírása (3),

—	bármely olyan egyéb információ, mely segíthet a Bizottságnak a minta kiválasztásában,

—	annak feltüntetése, hogy a társaság vagy társaságok beleegyeznek abba, hogy mintaként kiválasztásra kerüljenek, ami magában foglalja egy kérdőíven szereplő kérdések megválaszolását, valamint annak tudomásulvételét, hogy a megadott válaszokat a helyszínen ellenőrzik.

Az exportőrök/termelők mintájának kiválasztásához szükségesnek ítélt információk megszerzése érdekében a Bizottság továbbá felveszi a kapcsolatot az exportáló ország hatóságaival, valamint az exportőrök/termelők ismert szövetségével.

ii. Importőrök mintavételezése

Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és amennyiben igen, mintát választhasson ki, felkéri valamennyi importőrt vagy a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Bizottsággal, és hogy az ezen értesítés 6. bekezdése b) pontjának i. alpontjában megadott határidőig és a 7. bekezdésében megadott formában adják meg a társaságukra vagy társaságaikra vonatkozó következő információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon, fax- és/vagy telexszám, kapcsolattartó személy,

—	a társaság teljes forgalma euróban a 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közötti időszakban,

—	az alkalmazottak száma,

—	a társaság tevékenységeinek pontos leírása, tekintettel az érintett termék gyártására,

—	a Norvégiából származó érintett termék közösségi piacra történt importjának és viszonteladásának mennyisége kg-ban, illetve értéke euróban a 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közti időszakban,

—	az érintett termék gyártásában és/vagy értékesítésében részt vevő valamennyi kapcsolódó társaság neve és tevékenységének pontos leírása (3),

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában,

—	annak feltüntetése, hogy a társaság vagy társaságok beleegyeznek abba, hogy mintaként kiválasztásra kerüljenek, ami magában foglalja egy kérdőíven szereplő kérdések megválaszolását, valamint annak tudomásulvételét, hogy a megadott válaszokat a helyszínen ellenőrzik.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek ítélt információk megszerzése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az importálók ismert szövetségével.

iii. Közösségi gyártók mintavételezése

Tekintettel a panaszt támogató közösségi gyártók nagy számára, a Bizottság a közösségi iparágnak okozott kár vizsgálatát mintavételezéssel kívánja elvégezni.

Annak érdekében, hogy a Bizottság kiválaszthassa a mintát, a közösségi termelőket kéri, hogy társaságukról vagy társaságaikról a következő adatokat szolgáltassák be ezen értesítés 6. bekezdés b) pontjának i. alpontjában megszabott határidőn belül:

—	név, cím, e-mail cím, telefon, fax- és/vagy telexszám, kapcsolattartó személy,

—	a társaság teljes forgalma euróban 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közti időszakban,

—	a társaság tevékenységeinek pontos leírása, tekintettel az érintett termék gyártására,

—	az érintett termék közösségi piacra történt értékesítésének értéke euróban, a 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közötti időszakban,

—	az érintett termék közösségi piacra történt értékesítésének mennyisége kg-ban, a 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közötti időszakban,

—	az érintett termék mennyisége kg-ban, a 2003. október 1.–2004. szeptember 30. közötti időszakban,

—	az érintett termék gyártásában és/vagy értékesítésében részt vevő valamennyi kapcsolódó társaság neve és tevékenységének pontos leírása (3),

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában,

—	annak feltüntetése, hogy a társaság vagy társaságok beleegyeznek abba, hogy mintaként kiválasztásra kerüljenek, ami magában foglalja egy kérdőíven szereplő kérdések megválaszolását, valamint annak tudomásulvételét, hogy a megadott válaszokat a helyszínen ellenőrzik.

iv. Minták végső kiválasztása

A minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen vonatkozó információt benyújtani kívánó valamennyi érdekelt félnek ezt az ezen értesítés 6. bekezdése b) pontjának i. alpontjában megadott határidőig kell megtennie.

A Bizottság a mintát véglegesen azt követően választja ki, hogy konzultációt folytat minden olyan érdekelt féllel, akik kifejezték hajlandóságukat a mintába történő bekerülésüket illetően.

A mintába bekerült társaságoknak az ezen értesítés 6. bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott határidőn belül válaszolniuk kell a kérdőívben szereplő kérdésekre, és együtt kell működniük a vizsgálat keretein belül.

Elegendő együttműködés hiányában a Bizottság az alaprendelet 17. cikke (4) bekezdésének és 18. cikkének megfelelően a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja. A rendelkezésre álló tényekre alapozott megállapítások adott esetben kevésbé kedvezőek az érintett félre nézve, ahogyan azt jelen értesítés 8. bekezdése kifejti.

b) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükséges információk megszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a közösségi iparágnak és a gyártók bármely Közösségen belüli szövetségének, a Norvégiában mintaként kiválasztott exportőreinek/gyártóinak, valamint az exportőrök/gyártók bármely szövetségének, az importőröknek, a panaszban megnevezett valamelyik importőrszövetségnek és az érintett exportáló ország hatóságainak.

Norvégia egyedi dömpingkülönbözetet kérelmező exportőreinek/gyártóinak az alaprendelet 17. cikke (3) bekezdésének és 9. cikke (6) bekezdésének alkalmazása céljából egy kitöltött kérdőívet kell benyújtaniuk az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának ii. alpontjában megadott határidőn belül. Ezért egy ilyen kérdőívet kell kérniük az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának i. alpontjában megadott határidőn belől. Ezeknek a feleknek azonban tudniuk kell, hogy ha az exportőrökre/gyártókra vonatkozóan mintavételt alkalmaznak, a Bizottság adott esetben úgy is határozhat, hogy nem számítja ki az egyedi dömpingkülönbözetet számukra, ha az exportőrök/gyártók száma olyan nagy, hogy az egyedi vizsgálat aránytalanul megterhelő lenne, és akadályozná a vizsgálat időben történő befejezését.

c) Adatgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkér minden érdekelt felet arra, hogy ismertesse álláspontját, adjon meg a kérdőívben nem szereplő információkat, és mutassa be az álláspontját alátámasztó bizonyítékokat. Ezeknek az információknak és alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának ii. alpontjában megadott határidőn belül kell a Bizottsághoz beérkezniük.

Ezen túlmenően a Bizottság meg is hallgathatja az érdekelt feleket, feltéve hogy azok kérelmezik ezt, és jelzik, hogy különös okaik vannak a meghallgatás iránti kérelemre. A meghallgatást az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának iii. alpontjában megadott határidőn belül kell kérni.

5.2. A közösségi érdek felmérésére folytatott eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömping és az okozott kár feltételezése megalapozott, el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem lenne-e ellentétes a Közösség érdekeivel. Ez okból a Közösség iparágának importőrei, az azokat képviselő szövetségek, a felhasználók képviselői és a fogyasztói szervezetek képviselői – feltéve, hogy igazolják, hogy tényleges kapcsolat van a tevékenységük és az érintett termék között – az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának ii. alpontjában rögzített általános határidőn belül jelentkezhetnek, és a Közösséget információval láthatják el. Az irányadó ítélettel összhangban eljáró felek az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának iii. alpontjában megadott határidőn belül meghallgatást kérhetnek azon konkrét ok megadásával, hogy miért kell őket meghallgatni. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk szerint benyújtott valamennyi adatot csak akkor veszik figyelembe, ha azok a benyújtás időpontjában tényleges bizonyítékokkal vannak alátámasztva.

6. Határidők

a) Általános határidők

i. A kérdőívet igénylő felek részére

Valamennyi érdekelt félnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 10 napon belül kell a kérdőívet megkérnie.

ii. A jelentkező felek részére a kérdőívre adott válaszok és bármilyen más információ benyújtásához

Valamennyi érdekelt félnek, ha észrevételeiket figyelembe kell venni a vizsgálat során, más kikötés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 40 napon belül jelentkeznie kell a Bizottságnál, elő kell adnia álláspontját, be kell nyújtania a kérdőívre adott válaszait és minden más adatot. Felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy az alaprendeletben rögzített legtöbb eljárási jog gyakorlása a feleknek az előbb említett időszakban történő jelentkezésétől függ.

A mintaként kiválasztott társaságoknak a kérdőívre adott válaszaikat az ezen értesítés 6. bekezdése b) pontja iii. pontjában megadott határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii. Meghallgatások

Valamennyi érdekelt fél ugyanazon 40 napos határidőn belül kérelmezheti a Bizottság általi meghallgatást.

b) Egyedi határidő a mintavétel tekintetében

Az 5.1 bekezdés a) pontjának i. alpontjában, az 5.1 bekezdés a) pontjának ii. alpontjában és az 5.1 bekezdés a) pontjának iii. alpontjában a mintára vonatkozóan meghatározott információknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 15 napon belül a Bizottsághoz be kell érkeznie, feltéve hogy a Bizottság konzultálni kíván azokkal a felekkel, akik kifejezték készségüket abban a tekintetben, hogy szerepelni kívánnak a végleges mintában, az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül.

ii.	Minden egyéb, a minta kiválasztására vonatkozó, az 5.1. bekezdés a) pontjának iv. alpontjában említett információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell a Bizottsághoz beérkeznie.

iii.	A mintaként kiválasztott felek által a kérdőívre adott válaszoknak a mintaként történő felvételről szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük.

7. Írásos beadványok, kérdőívekre adott válaszok és levelezés

Minden előterjesztést és kérelmet az érdekelt feleknek írásban kell elkészíteniük (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában, és szerepelnie kell rajta az érdekelt fél nevének, címének, e-mail címének, telefon- és telefaxszámának és/vagy telexszámának). Minden írásbeli előterjesztésnek, beleértve az ezen értesítésben kért információkat, kérdőívre adott válaszokat és az érdekelt fél által bizalmi alapon rendelkezésre bocsátott levelezést a „Korlátozott terjesztésű” (4) jelzéssel kell ellátni, és azt az alaprendelkezés 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy nem bizalmas változatnak is kísérnie kell, amit az „Érdekelt felek általi ellenőrzésre” jelzéssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate B

Office: J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax (+32 2) 295 65 05

Telex: COMEU B 21877.

8. Együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem adja meg azokat az előírt határidőn belül, vagy jelentős mértékben gátolja a vizsgálatot, a megerősítő vagy nemleges, ideiglenes vagy végleges ténymegállapítást, azzal szemben az alaprendelet 18. cikkében megállapított eljárás szerint, a rendelkezésre álló tények alapján lehet eljárni.

Ahol megállapításra kerül, hogy bármelyik fél téves vagy félrevezető információt adott, ezt az információt figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényeket lehet alkalmazni. Ha egy érdekelt fél nem működik együtt, vagy csak részlegesen működik együtt, és ezért a ténymegállapítás az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken alapul, akkor a ténymegállapítás kevésbé kedvező lehet erre a félre nézve, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemezése

A vizsgálatot az alaprendelet 6. cikkének (9) bekezdése szerint, az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 15 hónapon belül fogják lefolytatni. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított nem több mint 9 hónapon belül kell elrendelni.

(1) HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2) Egyedi különbözet igényelhető a mintában nem szerepelő társaságok részére az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerint.

(3) A kapcsolódó társaságok jelentésére vonatkozó irányadást lásd a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikkében.

(4) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szól. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikkében meghatározott védelem alá esik. Ez a 384/96/EK tanácsi rendelet (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.) 19. cikkének és a GATT 1994. évi VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikkének megfelelően bizalmas dokumentum.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 261

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	47. évfolyam 2004. október 23.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Információ
	Bizottság
2004/C 261/1	Euró átváltási árfolyamok	1

2004/C 261/2	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő lejártáról	2

2004/C 261/3	Értesítés az Uruguayi Keleti Köztársaság által meghozott, a skót whisky kereskedelmét érintő intézkedésekből és azt szintén érintő gyakorlatból álló kereskedelmet gátló akadályok tekintetében, a 3286/94/EK rendelet értelmében megindított felülvizsgálati eljárásról	3

2004/C 261/4	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.3572 - Cemex/RMC) ( 1 )	6

2004/C 261/5	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.3602-Jabil/Philips Consumer Electronics Poland) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	7

2004/C 261/6	Értesítés a Norvégiából származó tenyésztett lazacra vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	8


	(1) EGT vonatkozású szöveg