14.9.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/1

14.9.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/2

Név

:

Ministero delle Politiche Agricole e Forestali

Cím

:

Via XX Settembre, 20, I-00187 Roma

Tel.

:

(06) 481 99 68

Fax

:

(06) 42 01 31 26

E-mail

:

qualita@politicheagricole.it

2.1.

:

Név

:

Consorzio per la tutela e la valorizzazione della produzione olivicola della provincia di Viterbo

2.2.

:

Cím

:

Via Matteotti, 73, I-01100 Viterbo

2.3.

:

Összetétel

:

termelő/feldolgozók (x) egyéb ( )

4.1.

Név: „Tuscia”

4.2.

Leírás: Extra szűz olívaolaj az alábbi jellemzőkkel:

4.3.

Földrajzi terület: A „Tuscia” extra szűz olívaolaj előállítására szánt olajbogyó termő- és feldolgozási területéhez Viterbo megye (Lazio régió) alábbi körzetei tartoznak: Acquapendente, Bagnoregio, Barbarano Romano, Bassano in Teverina, Bassano Romano, Blera, Bolsena, Bomarzo, Calcata, Canepina, Capodimonte, Capranica, Caprarola, Carbognano, Castel S. Elia, Castiglione in Teverina, Celleno, Civita Castellana, Civitella d'Agliano, Corchiano, Fabrica di Roma, Faleria, Gallese, Gradoli, Graffignano, Grotte di Castro, Latera, Lubriano, Marta, Montalto di Castro (részben) Montefiascone, Monteromano, Nepi, Oriolo Romano, Orte, Piansano, Proceno, Ronciglione, S. Lorenzo Nuovo, Soriano nel Cimino, Sutri, Tarquinia, Tuscania (részben), Valentano, Vallerano, Vasanello, Vejano, Vetralla, Vignanello, Villa S. Giovanni in Tuscia, Viterbo, Vitorchiano. Azon körzetek esetében, amelyek csak részben tartoznak a termőhelyhez, a termékleírás tartalmazza az adott terület részleteit.

4.4.

Eredetbizonyíték: E területre az olívaolaj először a Kr. e. VI. században, az etruszkoknak a föníciaiakkal és a görögökkel folytatott kereskedelme során jutott el. Az Etrúria déli részén, Viterbo megyében levő régészeti lelőhelyeken olajbogyómagokat is találtak.

Tuscia területe – a mai Viterbo megye – eredetileg Etrúriához tartozott, melyet őslakosai, az etruszkok vagy etrúriaiak latinul Hetruriának vagy Aetruriának neveztek. A Kr. u. II. évszázadtól a rómaiak a Tusci vagy a Tuscia elnevezést kezdték használni a terület azonosítására. Az idők során Etrúria hivatalos elnevezése Tuscia lett, és mint ilyen, az ókori Itália Diocletianus császár (284–305) által végrehajtott közigazgatási átszervezése szerint jött létre. Az őslakosok főleg olajbogyó-termeléssel és olívaolaj-előállítással foglalkoztak, amint azt az etruszk sírokban megtalált festmények is igazolják. A rómaiak később komoly érdeklődést mutattak az olajbogyó-termelés iránt, melyet a Tuscia-szerte jellemző ún. villae-kben termeltek és helyi présekben dolgoztak fel – ez utóbbi egyik jellemző példája Civita di Bagnoregióban található. Néhány helyi feldolgozóközpontban (pl. Fabrica di Roma és Civita Castellana) évszázadokon keresztül kerámiaedényeket állítottak elő az olaj tárolására és szállítására.

4.5.

Előállítási eljárás: A Tuscia extra szűz olívaolajat a Frantoio, Caninese és Leccino fajtákból nyerik, és e fajták közül egy vagy több legalább 90 %-ban fordul elő valamennyi olajfaligetben. Egy-egy olajfaligetben egyéb fajták is előfordulhatnak, de arányuk együttesen nem haladhatja meg a 10 %-ot.

Az olajbogyó a térség egyik legfontosabb terménye, a szakosított olajfaültetvények ültetési sűrűsége 150–300 fa/hektár, az intenzív ültevényeké hektáronként több mint 300 fa, a vegyes ültetvényeké pedig hektáronként legfeljebb 100 fa.

A szakosított ligetekben a leggyakrabban alkalmazott metszési forma a bokoralakzat, az Y, a kúp és a fordított kúp, a vegyes ligetekben pedig többkarosra metszett és szabadnövésű koronaforma. Bár a fákat rendszerint évente metszik, a fiatalítási célú metszés kevésbé gyakori.

A növény-egészségvédelmi teendőket a területen tevékenykedő összevont és ellenőrzött kártevő-felügyeleti szolgálat utasításai szerint végzik. Tilos az ültetvényt gyomirtóval vagy lombtalanítóval kezelni.

Az olajbogyókat zsendüléskor kezdik szüretelni. A korai érésű fajták (Leccino, Frantoio, Maurino, Pendolino) esetében a szüret december 20-ig, míg a késői érésű fajtáknál (Caninese, Moraiolo) január 15-ig tart.

Az éretlen gyümölcsök lehullását és a lombhullást előidéző készítmények használata tilos. Az olajbogyó-termelés hozama a szakosított olajfaligetekben nem haladhatja meg a 9 000 kg/hektárt, a vegyes ültetvényeken pedig az egy fára jutó 90 kg-ot. Az olajbogyókat a szüretet követő egy napon belül a présüzembe szállítják, és a szállítást követő maximum egy napon belül feldolgozzák. A szállítás a célnak megfelelő tárolóedényekben történik.

Az olaj előállítása során az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

A termesztési, feldolgozási és palackozási műveletek mind az adott területen zajlanak. Az olívaolajat azért kell helyben palackozni, hogy az érintett termelők – a Tuscia olaj minőségének és különleges jellemzőinek megőrzése érdekében – a külső szervek által végzett ellenőrzéseket felügyelhessék. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés rendkívül fontos a termelők számára, és – a rendelet célkitűzéseivel és megközelítésével összhangban – bevételnövekedést tesz lehetővé. Ezen túlmenően az olívaolajat hagyományosan ezen a területen palackozzák. A termék nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében azok a termelők, akik az extra szűz olívaolajat az oltalom alatt álló megjelölés alatt kívánják piacra bocsátani, kötelesek olajfaligeteiket, palackozó- és feldolgozóüzemeiket az ellenőrző hatóság nyilvántartásában bejegyeztetni.

4.6.

Kapcsolat: Tuscia különleges geomorfológiai tulajdonságokkal és tájképpel rendelkezik. A Volsini, Cimini és Sabatini hegyrendszerek számos tavat ölelnek körbe, köztük a vulkanikus eredetű nagy kiterjedésű Bolsena-, Vico- és Bracciano-tavakat, valamint a kisebb Mezzano-, Monterosi- és Martignano-tavakat. A változatos vízrajzi tulajdonságok a vulkáni eredetű tájkép hasonló jellegével párosulnak. Az e tulajdonságok teremtette éghajlati körülmények kiváló környezetet biztosítanak az állatvilág és a gazdag növényvilág számára. A geomorfológiai tulajdonságoknak (dombos, tavakkal tarkított vidék) köszönhető kiváló adottságokkal rendelkező termőföld és a speciális mikroklíma miatt e terület kiválóan alkalmas az olajbogyó-termesztésre, így a Tuscia extra szűz olívaolaj jellegzetes és egyedülálló.

Az olívaolaj a helyi termelésre nagymértékben támaszkodó helyi konyhaművészet egyik legfontosabb hozzávalója.

Az éghajlat mérsékelt, az éves – főleg tavasztól őszig jellemző esőzésekből adódó – csapadék mennyisége kb. 900 mm, kivéve a Cimini-dombság térségét, amelyre hőmérsékleti szélsőségek és bőséges esőzések jellemzőek.

4.7.

Ellenőrző szerv:

4.8.

Címkézés: Az extra szűz olívaolajat 5 literesnél nem nagyobb üveg- vagy acéledényekben kell a fogyasztói piacra bocsátani.

Az üvegen a címkézésre vonatkozó szabványokban lefektetett részletek mellett az oltalom alatt álló „Tuscia” eredetmegjelölést is jól láthatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni.

A címkén ugyancsak fel kell tüntetni az e megjelöléssel szoros összefüggésben használatos egyértelmű és egyedi grafikus szimbólumot is. E grafikus szimbólumot kifejezetten az acquarossai (Viterbo megye) ásatási területen megtalált etruszk terrakotta tetőékítmény (lat. – antefixum) alapján tervezték.

A mélyokker színű tetőékítményen szereplő „Tuscia” felirat sötétvörös színű. A termékleírások fontos része a logó, így azok tartalmazzák a logó pontos leírását a referenciaszínekkel együtt.

4.9.

Nemzeti követelmények:

14.9.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/5

1.1.

Az EK-Szerződés 87–89. cikkében leírt, az állami támogatásnak a halászati ágazat termelésére és termékei kereskedelmére vonatkozó alkalmazási szabályai a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. december 17-i 2792/1999/EK tanácsi rendelet (1) 19. cikke (1) bekezdésében és a halászati és akvakultúra-ágazati termékek piaca közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (2) 32. cikkében kerültek meghatározásra.

A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésében meghatározott, az állami támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségének elve a 87. cikk (2) és (3) bekezdésében elrendelt eltérések alá tartozik. Ezen iránymutatás keretébe tartozik a Bizottság azon szándéka, hogy az említett eltérések a halászati ágazat tekintetében alkalmazásra kerüljenek.

1.2.

Ez az iránymutatás a halászati ágazat teljes egészére érvényes, továbbá érinti az élővízi erőforrások és az akvakultúra hasznosítását, együttesen a keletkező termékek előállítási, feldolgozási és forgalmazási eszközeivel, kizárva azonban a szabadidős és sporthorgászatot, amely nem eredményezi halászati termékek értékesítését.

Vonatkozik továbbá minden olyan intézkedésre, amely az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, ideértve minden olyan intézkedést, amelyet bármiféle (nemzeti, regionális, vidéki, megyei vagy helyi) hatóság költségvetéséből vagy más állami forrásból közvetlenül vagy közvetve finanszíroznak. Támogatásnak például a következők tekintendők: tőkeátcsoportosítás, csökkentett kamatú hitel, kamattámogatások, bizonyos állami részesedések vállalkozások tőkeállományában, különleges járulékokkal vagy járulékos terhekkel finanszírozott támogatások, banki hitel ellenében vállalt állami biztosíték formájában nyújtott támogatás, terhek vagy adók csökkentése vagy a megfizetésük alól való mentesség, ideértve a progresszív értékcsökkenési leírást és a társadalombiztosítási hozzájárulás összegének csökkentését.

2.1.

A 2792/1999/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdése értelmében a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a tagállamok kötelezően teljesítenek pénzügyi hozzájárulást a Közösséggel együttesen finanszírozott intézkedésekhez, és amelyek azon fejlesztési tervek esetén kerülnek alkalmazásra, amelyekre a rendelet 3. cikke (3) bekezdésében utalnak, és amelyek fogalmát a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (4) 9. cikke b) pontjában és a halászhajók selejtezésére vonatkozó közösségi sürgősségi intézkedés megállapításáról szóló, 2002. december 20-i 2370/2002/EK tanácsi rendelet (5) cikkében határoznak meg. Ebből következően a tagállamok az ilyen jellegű hozzájárulásaikat a Bizottságnál nem kötelesek bejelenteni. Ezek a hozzájárulások nem tartoznak ezen iránymutatás hatálya alá.

Mindazonáltal a 2792/1999/EK rendelet 19. cikke (3) bekezdésének megfelelően azokat az intézkedéseket, amelyek tagállami finanszírozást biztosítanak, és meghaladják ezen rendelet vagy a kötelező pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó 2370/2002/EK rendelet által biztosított kereteket, a 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően állami támogatásként be kell jelenteni a Bizottságnak. Ezeket jelen iránymutatás hatálya alá tartozónak kell tekinteni.

A 19. cikk (3) bekezdése alkalmazásának eredményeképpen felmerülő adminisztratív többletmunka csökkentése, továbbá a közösségi strukturális alapoknál a kifizetések megkönnyítése végett a tagállamok érdekében áll, hogy határozottan elkülönítsék azokat a bejelentési kötelezettség alá nem eső, a 2792/1999/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésével összhangban a halászati orientációs pénzügyi eszköz keretein belül a Közösséggel együttesen finanszírozott és kötelezően adandó pénzügyi hozzájárulásaikat azoktól az állami támogatásoktól, amelyeket viszont bejelentési kötelezettség érint.

2.2.

A tagállamoknak nem kell bejelenteniük a halászati ágazatban nyújtott, a Bizottság által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/1998/EK tanácsi rendelet (6) 1. cikke alapján csoportmentességként elfogadott támogatásaikat. Ilyen támogatásnak számít:

2.3.

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkeinek a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (11) nem érinti a halászati ágazatot.

3.1.

A halászati ágazatban, a Közösség többi gazdasági ágazatához hasonlóan, az állami támogatást érintő közösségi politika célja, hogy megelőzze a belső piac versenyének torzulásait.

A halászati ágazatban állami támogatás juttatása csak akkor indokolt, ha összhangban áll a versenypolitika és a közös halászati politika célkitűzéseivel, ahogy azok ezen iránymutatásban és különösen a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletben (12), valamint a 2792/1999/EK és a 104/2000/EK rendeletben meghatározásra kerültek.

3.2.

Feltétlenül szükséges biztosítani a közösségi politikák következetességét és összefüggését az állami támogatások ellenőrzése és a közös halászati politika keretein belül felhasznált strukturális alapok tekintetében.

Ennélfogva amennyiben az intézkedések jogosultak a közösségi alapokra, kizárólag akkor részesülhetnek állami támogatásban, ha eleget tesznek a 2792/1999/EK rendeletben foglalt feltételeknek. Az állami támogatás pénzügyi részesedésének mértéke – amelyet az elszámolható költség százalékában fejeznek ki – semmilyen esetben sem haladhatja meg támogatás-egyenértékesben kifejezve a nemzeti és közösségi támogatásoknak a rendelet IV. mellékletében meghatározott teljes mértékét.

A Bizottság eseti elbírálásban részesít minden olyan intézkedésekre vonatkozó támogatást, amelyeket sem ezen iránymutatás, sem a halászati termékek előállítása, feldolgozása és forgalmazása terén aktív kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan az EK-Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazásáról szóló 1595/2004 rendelet nem szabályoz; az elbírálás során a Szerződés 87., 88. és 89. cikkének és a Közösség közös halászati politikájának alapelveit veszi figyelembe.

3.3.

Ahol a közösségi jog, különösen a közös halászati politika szabályait nem tartják be, semmilyen esetben sem lehet támogatást juttatni. Ennélfogva az állami támogatás csak akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha – még a támogatás biztosítása előtt – az érintett tagállam vállalja annak igazolását, hogy a támogatott intézkedés és annak hatásai a közösségi joggal összeegyeztethetők. A támogatás időtartama alatt a tagállamnak igazolnia kell, hogy a támogatás kedvezményezettjei eleget tesznek a közös halászati politika szabályainak. Amennyiben a támogatás időtartama alatt derül fény arra, hogy a kedvezményezett nem követi a közös halászati politika szabályait, a támogatást a szabálytalanság súlyossága arányában vissza kell téríteni.

3.4.

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás valóban szükségszerű legyen és bizonyos tevékenységek fejlesztését ösztönözze, nem tekinthető a támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek olyan tevékenység esetén, ahol a kedvezményezett a piaci feltételek mellett egyébként is elkötelezné magát. Nem adható támogatás olyan tevékenységek esetében sem, amelyeket a kedvezményezett már elvállalt.

3.5.

Az állami támogatás nem lehet védelmező jellegű: azt a célt kell szolgálnia, hogy előmozdítsa a halászati termékek előállításának és forgalmazásának ésszerűsítését és hatékonyságát. Minden ilyen támogatásnak olyan tartós hatást kell eredményeznie, hogy az ipar pusztán a piaci haszon alapján fejlődőképes legyen.

3.6.

A halászati termékek kiviteléhez és a Közösségen belüli kereskedelméhez nyújtott állami támogatás a közös piaccal összeegyeztethetetlen.

3.7.

Az az állami támogatás, amelyet mindenféle, a közös halászati politika célkitűzéseit szolgáló, a kedvezményezettet terhelő kötelezettségvállalás kijelölése nélkül juttatnak, és amely arra szolgál, hogy a vállalkozások helyzetét és üzleti fizetőképességét erősítse, vagy pedig az általuk előállított vagy piacra juttatott termékek mennyisége, a termékek ára, az előállított egységek vagy a termelőeszközök alapján került meghatározásra, és amely azzal a hatással jár, hogy a kedvezményezett termelési költségei csökkennek, vagy pedig jövedelme növekszik, operatív támogatásként nem tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek. A Bizottság ezt a szabályt szigorúan betartatja minden operatív támogatás esetén, ideértve a különféle adókedvezményeket és a társadalombiztosítási vagy a munkáltatói hozzájárulás csökkentésének minden formáját.

3.8.

Az áttekinthetőség érdekében egyetlen olyan állami támogatást sem nyilváníthat a Bizottság összeférhetőnek, ahol az érintett tagállam nem jelentette be a támogatásnak intézkedésre és intenzitásra egyaránt levetített teljes összegét.

A Bizottság szokásos gyakorlatával összhangban az értékküszöböket általában a támogatás maximális összege helyett inkább az elszámolható költségek sorozatára vonatkoztatott támogatásintenzitás alapján kell megadni. Mindazonáltal minden olyan tényezőt figyelembe vesznek, amely a kedvezményezett valós érdekének megállapítását lehetővé teszi.

Az állami támogatások programjai megállapításánál figyelembe veszik a kedvezményezettet illető, állami hatóságok által hozott minden olyan intézkedés halmozott hatását, amelynek összegében szerepel tagállam által a közösségi, nemzeti vagy helyi jognak megfelelően adott támogatás, különösen olyan, amelynek célja a regionális fejlesztés.

3.9.

Ebben az ágazatban a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás (13) nem alkalmazható. A regionális támogatások programjainak azon összetevői, amelyek érintik a halászati ágazatot, ezen iránymutatás alapján kerülnek elbírálásra.

3.10.

Azokat az állami támogatásokat, amelyeket olyan intézkedéskategóriákra adnak, amelyek az 1595/2004/EK rendelet hatálya alá tartoznak, de amelyek célja a KKV-ktől eltérő vállalkozások támogatása, továbbá amelyek átlépik a rendelet 1. cikke (3) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, ezen iránymutatás és a rendelet 4–13. cikkében megszabott, minden egyes intézkedéskategóriára külön meghatározott feltételek alapján állapítják meg.

4.1.1.

A környezetvédelemre adott állami támogatás a környezetvédelmi állami támogatásról szóló közösségi iránymutatásnak (14) megfelelően kerül megállapításra. Az iránymutatásban szereplő követelményeken túl a környezetvédelemre adott állami támogatást nem lehet összeegyeztethetőnek minősíteni, amennyiben a hajó kapacitását érinti, illetve ha a halászfelszerelés hatékonyságát hivatott fokozni.

4.1.2.

A nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására adott állami támogatások a hasonló című Közösségi iránymutatás a nehézségekkel küzdő vállalkozások megmentésére és szerkezetátalakítására adott állami támogatásokhoz (15) alapján kerülnek megállapításra. Az ezekben az iránymutatásokban található követelményeken túl a tengeri halászatban is érdekelt vállalkozások szerkezetátalakítására szánt állami támogatások esetlegesen csak akkor adhatók, amennyiben a Bizottsághoz benyújtják a flottakapacitásnak a közösségi jog által megszabott szint alá csökkentését célzó megfelelő tervezetet.

4.3.1.

A halászati tevékenység ideiglenes megszüntetése esetén adott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben a 2792/1999/EK rendelet 16. cikkében található feltételeknek megfelel.

Amennyiben a halászati tevékenység ideiglenes megszüntetésére a helyreállítási vagy a menedzsmentterv keretein belül kerül sor, az állami támogatást csak akkor lehet összeegyeztethetőnek tekinteni, ha a tervet a 2371/2002/EK rendelet 5. és 6. cikkének megfelelően fogadták el.

Amennyiben a halászati tevékenység ideiglenes megszüntetésére sürgősségi intézkedés keretein belül kerül sor, az állami támogatást csak akkor lehet összeegyeztethetőnek tekinteni, ha az intézkedést a Bizottság vagy a 2371/2002/EK rendelet 7. cikkének, vagy a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/1998/EK tanácsi rendelet (17) 45. cikke (1) bekezdésének megfelelően hozta, illetve ha az egy vagy több tagállam által a 2371/2002/EK rendelet 8. cikkében vagy a 850/1998/EK rendelet 45. cikke (2) bekezdésében foglaltak szerint hozott intézkedés.

4.3.2.

A 2792/1999/EK rendelet 12. cikke (6) bekezdésével összhangban az érintett halászhajók legénységének jutatott kiegészítő jellegű szociális intézkedések, amelyekre azért kerül sor, hogy megkönnyítsék a halászati tevékenységnek a vízi erőforrások védelmét szolgáló tervek keretén belül elrendelt ideiglenes megszüntetését, szintén összeegyeztethetőnek tekinthetők.

A tevékenységek megszüntetését a tagállamoknak kell elfogadniuk a 2371/2002/EK rendelet 8., 9. vagy 10. cikke, vagy a 850/1998/EK rendelet 46. cikke, vagy a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 88/98/EK (18) tanácsi rendelet 13. cikke vagy a földközi-tengeri halászati erőforrások védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1626/94/EK tanácsi rendelet (19) 1. cikkének (3) bekezdése alapján.

A vízi erőforrások védelmét szolgáló terveknek a tevékenységek ideiglenes megszüntetése mellett olyan hatékony intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek megalkotásánál a cél a halállomány pusztulásának csökkentése volt, ilyen például a halászati kapacitás tartós csökkentése vagy műszaki előírások elfogadása. A pontos és számszerűen ellenőrizhető célkitűzéseket, továbbá az időkereteket tartalmazó terveket be kell jelenteni a Bizottságnak.

A Bizottság a terveket illetően a 2371/2002/EK rendelet 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően, haladéktalanul kikéri a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság véleményét. A terv társadalomra gyakorolt hatását és a rendes társadalombiztosítási rendszer kereteit meghaladó különleges intézkedések szükségességét igazolni kell. A legénység tagjainak csak azok a személyek tekinthetők, akik működő tengerjáró halászhajó fedélzetén állnak főállású alkalmazásban. A hajó tulajdonosának jutatott támogatás nem tekinthető összeegyeztethetőnek, kivéve azokat a hajótulajdonosokat, akik fő tevékenységként a saját hajójukon dolgoznak.

Az ilyen jellegű támogatás tudományos, és ahol szükséges, gazdasági megalapozottságának igazolását csatolni kell az intézkedés Bizottsághoz benyújtott értesítéshez. Az intézkedések nem haladhatják meg azt a szigorúan szükséges mértéket, amellyel a célkitűzés már megvalósítható, és csakis határozott idejűek lehetnek. A túlkompenzálást el kell kerülni.

A tagállam által biztosított kompenzáció legfeljebb egy éven át folyósítható, és további egy évre meghosszabbítható.

4.3.3.

A 4.3.1. és 4.3.2. pont alapján megállapított állami támogatás csak részben nyújthat kárpótlást az ideiglenes megszüntetéssel kapcsolatos bevételkiesés miatt.

4.3.4.

A tagállamok által a 2371/2002/EK rendelet 16. cikke (2) bekezdése alapján a halászati erőkifejtés csökkentése céljából bevezetett, a halászati tevékenység korlátozása miatt nyújtott támogatás nem engedélyezett.

4.4.1.

A halászhajók felújítására adott, a 2792/1999/EK rendelet 9. és 10. cikkében és III. melléklete 1.3. pontjában felsorolt követelmények hatálya alá tartozó támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben az állami támogatás összege támogatás-egyenértékesben kifejezve nem haladja meg a rendelet IV. mellékletében meghatározott nemzeti és közösségi támogatások teljes mértékét.

Hajógyárak számára közösségi halászhajók építésére nem adható támogatás. Hajógyárak számára nem közösségi halászhajók építésére, javítására vagy átalakítására adott támogatás a hajóépítésre adott állami támogatás keretébe tartozik (20).

4.4.2.

A halászhajók modernizálására és felszerelésére adott, a 2792/1999/EK tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében és III. melléklete 1.4. pontjában felsorolt követelmények hatálya alá tartozó támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben az állami támogatás összege támogatás-egyenértékesben kifejezve nem haladja meg a rendelet IV. mellékletében meghatározott nemzeti és közösségi támogatások teljes mértékét.

4.4.3.

A 4.4.1. és 4.4.2. pont alapján megállapított állami támogatás csak akkor nyújtható, ha a 2371/2002/EK rendelet 13. cikkében, valamint a közösségi flottapolitikának a 2003. augusztus 12-i 1438/2003/EK bizottsági rendelet (21) III. fejezetében leírt végrehajtási intézkedéseit meghatározó, és a Közösség legkülső régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról szóló, 2004. március 30-i 639/2004/EK tanácsi rendeletnek (22) a tárgyat érintő részében foglalt előírásoknak megfelel.

4.4.4.

A használt hajók vásárlására adott támogatás csak akkor tekinthető a Közös Piaccal összeegyeztethetőnek, ha a 2792/1999/EK rendelet 12. cikke (3) bekezdése d) és 12. cikke (4) bekezdése f) pontjában foglalt előírásoknak megfelel.

4.4.5.

A flottába történő beruházásokra adott támogatások nem tekinthetők sem összeegyeztethetőnek, sem a tagállamok által odaítéltnek az olyan kapcsolódó intézkedések vonatkozásában, amelyekhez a közösségi pénzügyi hozzájárulást a 2371/2002/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdése pontja alapján felfüggesztették.

14.9.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/13

(1)

1998. augusztus 25-én a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) a 17. rendelet 2., illetve 4. cikke alapján a Szerződés 81. cikkének (3) bekezdése szerinti nemleges megállapítást, illetve egyéni mentesítést kért a férfi Bundesliga, illetve a Bundesliga másodosztályának bajnoki mérkőzéseivel kapcsolatos rádiós és televíziós jogok, illetve más műszaki értékesítési formák központi értékesítésére (1). 2003. október 30-án a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 17. rendelet 19. cikkének (3) bekezdése szerint közleményben (2) adta közre azon szándékát, hogy a központi értékesítés módosított szabályozását pozitív megítélésben részesíti, ezt követően érkeztek észrevételek az érdekelt harmadik személyektől.

(2)

A Bizottság a DFB-vel és a Ligaszövetséggel 2004. június 18-i levelében közölte előzetes megítélését az 1/2003 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(3)

A Bizottság előzetes megítélése szerint a problémák a Bundesliga és a Bundesliga másodosztálya médiajogainak az egyesületekről a Ligaszövetségre történő átruházásában, illetve az azt követő központi értékesítésben rejlenek. A Ligaszövetség az értékesítési megállapodásokban meghatározza az árat, valamint az értékesítés jellegét és terjedelmét. A központi értékesítésről szóló megállapodás és az azt követő közös értékesítés megakadályozza az egyesületeket abban, hogy önállóan tárgyaljanak a televízió-, illetve rádióüzemeltetőkkel és/vagy a sportjogok értékesítésével foglalkozó ügynökségekkel. A jogok eladásakor kizárt a verseny. Az egyesületek különösen abban vannak akadályozva, hogy független üzleti döntéseket hozzanak az árról, illetve hogy a jogok odaítélésének jellegét és terjedelmét a központi értékesítéstől eltérően alakítsák.

(4)

Az előzetes megítélés szerint emellett a központi értékesítés az értéklánc következő szintjein lévő releváns televíziópiacokon és az új médiumok területén lévő piacokon negatív hatást vált ki, mivel a futballműsorok felkínálásának lehetősége fontos szerepet játszik a programszolgáltatók reklámbevételekért, illetve előfizetőkért vagy prémiumcsatornák ügyfeleiért folytatott versenyben.

(5)

A Ligaszövetség ezt követően megerősítette a korábbi nyilatkozattételi eljárás keretében előterjesztett kötelezettségvállalásait, amelyek már a 17. rendelet 19. cikkének (3) bekezdése szerint, innentől kezdve pedig az 1/2003 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében előterjesztett észrevételeknél is szerepet játszottak. Kötelezettségvállalásai az alábbiakban röviden kerülnek összefoglalásra, teljes terjedelmükben pedig a Versenypolitikai Főigazgatóság internetes honlapjára kerülnek fel.

(6)

A ligajogokat több csomagban, átlátható és diszkriminációmentes eljárás során kínálják. Sem az ügynökkel, sem az allicencbe vevőkkel kötendő szerződések futamideje nem haladja meg a három szezont.

(7)

A Bundesliga és a Bundesliga másodosztályának élő közvetítéseit a Liga elsősorban két csomagban kínálja, mind az ingyenes, mind pedig az előfizetéses programszolgáltatók számára. Egy harmadik csomag a licenc megszerzőjét a Bundesliga legalább két találkozójának élő közvetítésére, valamint összefoglalók ingyenes televíziócsatornán történő csúsztatott, elsőbbségi közzétételére jogosítja. Egy negyedik csomag a Bundesliga másodosztályának élő meccseire, illetve összefoglalók ingyenes televíziócsatornán történő csúsztatott, elsőbbségi közzétételéhez tartozó jogokra terjed ki. A másodlagos és harmadlagos értékesítési jogokat egy további ötödik csomagban kínálják. A 3–5. csomagok mindenkor több értékesítőnek ítélhetők oda.

(8)

A 6. csomag a Bundesliga és a Bundesliga másodosztályának találkozói esetében élő és/vagy közel valós idejű internetes közvetítési jogot tartalmaz. 2006. július 1-jétől a csomag tartalmazza a találkozók élő, illetve közel valós idejű közvetítési jogát. A Ligaszövetség minden olyan napon, amikor mérkőzésekre kerül sor, összesen legalább 90 percnyi élő tudósítást kínál a találkozókról az interneten, például körkapcsolásos formában. Egy másik 7. csomag a későbbi időpontban sugárzott összefoglalókra vonatkozik. A 8. csomag a Bundesliga és/vagy a Bundesliga másodosztályának mérkőzései esetében az élő és/vagy közel valós idejű és/vagy mobiltelefonon csúsztatott közvetítéshez való jogot tartalmazza. A 9. csomag a Bundesliga és/vagy a Bundesliga másodosztályának találkozói esetében jogosít mobiltelefonon keresztül csúsztatott, részletekben történő közvetítésre.

(9)

Mindegyik egyesület a hazai mérkőzéseit a találkozót követő 24 órán túl egyszeri ingyenes televíziócsatornán történő sugárzásra teljes terjedelmében értékesítheti valamely, az EGT-ben található ingyenes televíziószolgáltatónak.

(10)

Mindegyik egyesület az interneten a mérkőzés lefújását követő másfél órán túl legfeljebb 30 perces összefoglalót értékesíthet hazai és idegenbeli mérkőzéseiről. 2006. július 1-jétől mindegyik egyesület a mérkőzés lefújását követően terjedelmi korlátozás nélkül tudósíthat saját vagy mások honlapján hazai és idegenbeli mérkőzéseiről. Mindegyik egyesület az EGT-n belül értékesítheti mobiltelefon-hálózatok üzemeltetőinek a hazai mérkőzéseinek tudósítását. Mindegyik egyesület hazai mérkőzéseit a mérkőzés lefújását követően korlátozás nélkül értékesítheti ingyenesen fogható rádiócsatornán. Élő közvetítések esetén az értékesítés félidőnként nem haladhatja meg a 10 percet.

(11)

A fenti jogok nem értékesíthetők úgy, hogy egy értékesítő olyan terméket állíthasson elő, amely ellentétes a DFB és a Ligaszövetség, illetve az 1–9. csomagok megszerzőinek egy egységes termékhez fűződő érdekeivel, valamint veszélyezteti az árumegjelölés (Branding) és a központi értékesítés (One-stop-shop) előnyeit.

(12)

A felek javaslata szerint a fel nem használt jogok az egyesületeket illetik meg értékesítés céljából. A Ligaszövetség egyébiránt továbbra is jogosult marad a megfelelő csomag párhuzamos, nem kizárólagos értékesítésére. Ez egyrészt akkor áll fenn, ha a Ligaszövetség bizonyos központi értékesítésre szánt jogokat nem értékesített. Ha egy bajnoki év első fordulóját követő 14 napot követően nem születik megállapodás egy értékesítővel a fenti csomagok egyikéről annak meghatározott keretei között, az egyesületek ettől kezdve hazai mérkőzéseiket a szezon végéig maguk értékesíthetik a fel nem használt értékesítési csomagban meghatározott jogok keretén belül. Másrészt az egyesületek akkor értékesíthetik e jogokat, ha a vevő azokat érdemi indok nélkül nem gyakorolja.

(13)

A televíziózás terén az interneten bemutatottak szerinti módosítások 2006. július 1-jén lépnek hatályba. Minden más módosítás 2004. július 1-jétől hatályos. Ezek az átmeneti időszakok lehetővé teszik, hogy a versenyjogi panaszokat utólag orvosolják a Bundesliga és a Bundesliga másodosztályának működésének veszélyeztetése nélkül.

(14)

A jövőben megkötendő licencszerződések nem képezik jelen értékesítési modell tárgyát. E tekintetben elmarad annak egy külön eljárás során történő vizsgálata, hogy mindez mennyiben felel meg a közösségi jognak, különösen arra az esetre nézve, hogy több, kizárólagos értékesítési jogokat tartalmazó, központilag értékesített csomagot együttesen egy értékesítő szerez meg.

(15)

A Bizottság piackutatásoktól függő szándéka az, hogy az 1/2003 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint hozzon határozatot, amelynek révén a fent összefoglalt és az interneten a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján teljes terjedelemben közzétett kötelezettségvállalásokat kötelező erejűvé nyilvánítja. Mindenekelőtt azonban valamennyi érdekelt harmadik felet felszólítja arra, hogy észrevételeit e közlemény közzétételét követő egy hónapon belül nyújtsa be.

(16)

Az érdekelt harmadik feleknek észrevételeiket szintén olyan formában kell benyújtaniuk, amely biztosítja, hogy azok bizalmas információkat nem tartalmaznak, azaz az üzleti titkok és az egyéb bizalmas részek törlésre kerülnek, vagy helyükre adott esetben egy bizalmas információkat nem tartalmazó összefoglaló vagy az alábbi hivatkozás kerül – „[üzleti titok]” vagy „[bizalmas]”.

(17)

Az észrevételeket a „COMP/C-2/37.214 – a Bundesliga médiajogainak közös értékesítése” feltüntetésével a következő címre kell küldeni:

14.9.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/16

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/) ingyenesen. Ez az oldal számos lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek;

—

elektronikusan a „CDE” változatban a CELEX adatbázisban, a 32004M3545 ügyszám alatt. A CELEX az Európai Közösségek jogának számítógépesített adatnyilvántartó rendszere. (http://europa.eu.int/celex)

14.9.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 229/16

—

az Európa versenypolitikai weboldalon (http://europa.eu.int/comm/competition/mergers/cases/) ingyenesen. Ez az oldal számos lehetőséget kínál arra, hogy az egyedi fúziós döntések társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetőek legyenek;

—

elektronikusan a „CEN” változatban a CELEX adatbázisban, a 32004M3539 ügyszám alatt. A CELEX az Európai Közösségek jogának számítógépesített adatnyilvántartó rendszere. (http://europa.eu.int/celex)