28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/1

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(nagy tanács)

2004. június 29.

a C-486/01. P. sz. Front national kontra Európai Parlament ügyben (1)

(Fellebbezés - Frakcióalakítási nyilatkozat az Európai Parlament házszabályának 29. cikk (1) bekezdése alapján - Politikai összetartozás hiánya - TDI - frakció visszaható hatályú feloszlatása - Csatlakozó fellebbezés - EK 230. cikk negyedik bekezdésének értelmezése - Természetes vagy jogi személyt 'közvetlenül és személyében' érintő határozat fogalma – Nemzeti politikai párt által benyújtott kereset elfogadhatatlansága)

(2004/C 217/01)

Az eljárás nyelve: francia

A C-486/01.P. sz. ügyben a Front national, székhelye Saint-Cloud (Franciaország), (meghatalmazottak: F. Wagner és V. de Poulpiquet de Brescanvel) által az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (harmadik kibővített tanács) Martinez és mások kontra Parlament (T-222/99., T-327/99. és T-329/99. sz., EBHT II-2823. o.) ügyben hozott 2001. október 2-i ítélete ellen, annak hatályon kívül helyezése érdekében bejelentett fellebbezés tárgyában, a másik fél az eljárásban az Európai Parlament (meghatalmazottak: G. Garzón Clariana, J. Schoo és H. Krück), az elsőfokú eljárás alperese, a Bíróság (nagy tanács), tagjai V. Skouris, a tanács elnöke, P. Jann, C. W. A. Timmermans (előadó bíró), A. Rosas, J.-P. Puissochet és J. N. Cunha Rodrigues tanácselnökök, R. Schintgen, F. Macken, N. Colneric, S. von Bahr és R. Silva de Lapuerta bírák, főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer, hivatalvezető: M. Múgica Arzamendi, vezető tisztviselő, 2004. június 29-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának Martinez és mások kontra Parlament (T-222/99., T-327/99. és T-329/99. sz.) ügyben hozott 2001. október 2-i ítéletét, a Front national keresetét (T-327/99. sz. ügy) elfogadhatónak nyilvánító részében, hatályon kívül helyezi.

A Front nationalnak az Európai Parlament házszabálya 29. cikk (1) bekezdésének értelmezéséről és a „Független Képviselők Technikai Frakciója (TDI) – Vegyes Frakció” visszaható hatályú feloszlatásáról szóló, 1999. szeptember 14-i európai parlamenti határozat megsemmisítésére irányuló fellebbezését, mint elfogadhatatlant, elutasítja.

3)	A Front nationalnak a jelen rendelkező rész 1. pontjában említett ítélet elleni fellebbezéséről nem hozható határozat.

4)	A Front nationalt kötelezi a Parlament részéről úgy a jelen ügyben, mint az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 84., 2002.4.6.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/1

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(második tanács)

2004. július 8-án

C-502/01. és C-31/02 sz. (a Sozialgericht Hannover és a Sozialgericht Aachen által benyújtott előzetes eljárás iránti kérelem) Silke Gaumain-Cerri kontra Kaufmännische Krankenkasse - Pflegekasse, és Maria Barth kontra Landesversicherungsanstalt egyesített ügyekben hozott ítélete (1)

(Társadalombiztosítás - A munkavállalok szabad mozgása - EK-Szerződés - 1408/71/EGK rendelet - Szolgáltatások az önellátásra képtelenség kockázatának fedezetére - Hozzájárulás folyósítása az önellátásra képtelen személyt felügyelő harmadik személy öregségi nyugdíjához az önellátásra képtelenség elleni biztosításból)

(2004/C 217/02)

Az eljárás nyelve: német

A C-281/01. sz. és C-31/02 sz. egyesített ügyekben, melyek tárgya a Sozialgericht Hannover (Németország) (C-502/01 ügy) és a Sozialgericht Aachen (C-31/02 ügy), Silke Gaumain-Cerri kontra Kaufmännische Krankenkasse–Pflegekasse, valamint Maria Barth kontra Landesversicherungsanstalt Rheinprovinz, által az Európai Közösségek Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem, amelynek célja az EK rendelkezéseinek, valamint ebből eredően az Unió polgárai szabad mozgásának, különösen pedig az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelet (HL L 28 1997., 1. o.) által módosított és napra késszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14.-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet értelmezése, a Bíróság (második tanács), tagjai C. W. A. Timmermans, a tanács elnöke, J.-P. Puissochet (előadó), R. Schingten, F. Macken és N. Colneric, bírák, főtanácsnok: A. Tizzano, hivatalvezető: R. Grass 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Egy olyan szolgáltatás, mint önellátásra képtelenség esetében, a biztosító részéről az önellátásra képtelen személyt ápoló harmadik személy öregségi nyugdíjához hozzájárulás fizetése az ügy tárgyát képező feltételek mellett, betegségbiztosítási szolgáltatást jelent az önellátásra képtelen személy javára, akire az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelet (HL L 28 1997., 1. o.) által módosított és napra késszé tett, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14.-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet vonatkozik.

A német biztosítótársaság által önellátási képtelenség esetére egy illetékes tagállamban lakó biztosított részére, vagy egy másik tagállam területén lakó, és munkavállaló családtagjaként biztosítással fedezett személy részére nyújtott szolgáltatás esetében, az ügy tárgyát képező feltételek mellett az EK-Szerződés, különösen a 17. cikk, valamint a 118/97/EK rendelet által módosított és napra késszé tett 1408/71/EGK rendelet ellentmondanak annak, hogy az öregségi nyugdíjhoz való hozzájárulásoknak a folyósítását egy harmadik személyként a szolgáltatások kedvezményezettjét otthoni ápolásban részesítő tagállami állampolgár számára az illetékes intézmény megtagadja azon a jogcímen, hogy a nevezett harmadik személy illetve a kedvezményezett egy másik, nem pedig az illetékes tagállamban rendelkezik lakóhellyel.

(1) HL C 84., 2002.4.6.

HL C 109., 2002.5.4.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/2

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(teljes ülés)

2004. június 29.

a C-110/02. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Unió Tanácsa ügyben (1)

(Portugál állami támogatás sertéstenyésztők részére - Közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatás visszatérítésének lehetővé tételére irányuló támogatás - Tanácsi határozat az ilyen támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről - Jogellenesség - EK 88. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdése)

(2004/C 217/03)

Az eljárás nyelve: francia

A C-110/02, Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: F. Santaollala Gadea, D. Triantafyllou és V. Di Bucci) kontra Európai Unió Tanácsa (meghatalmazottak: J. Carbery és F. Florinda Gijón), támogatja a Portugál Köztársaság (meghatalmazottak: L. Fernandes és I. Palma) és a Francia Köztársaság (meghatalmazottak: G. de Bergues és F. Million) ügyben, az 1994-es és 1998-as intézkedések során kedvezményezett portugál sertéstenyésztők részére történő portugál kormány általi támogatásnyújtás engedélyezéséről szóló, 2002. január 21-i 2002/114/EK tanácsi határozat (HL L 43., 18. o.) megsemmisítése tárgyában, a Bíróság (teljes ülés), tagjai V. Skouris elnök, P. Jann, C. W. A. Timmermans, A. Rosas, C. Gulmann, J.-P. Puissochet és J. N. Cunha Rodrigues tanácselnökök, A. La Pergola, R. Schintgen, F. Macken és N. Colneric bírák, S. von Bahr és K. Lenaerts (előadó) bírák, főtanácsnok: F. G. Jacobs, hivatalvezető: R. Grass, 2004. június 29-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Az 1994-es és 1998-as intézkedések során kedvezményezett portugál sertéstenyésztők részére történő portugál kormány általi támogatásnyújtás engedélyezéséről szóló, 2002. január 21-i 2002/114/EK tanácsi határozatot megsemmisíti.

2)	Az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.

3)	A Portugál Köztársaság és a Francia Köztársaság saját költségeiket viselik.

(1) HL C 131., 2002.6.1

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/3

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

C-269/02. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben 2004. június 24-én hozott ítélete (1)

(Tagállami mulasztás - A 98/24/EK irányelv határidőben történő átültetésének elmulasztása - Munkavállalók egészségének és biztonságának védelme - Munkahelyen előforduló vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatok)

(2004/C 217/04)

Az eljárás nyelve: francia

A C-269/02, Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: D. Martin), kézbesítési cím: Luxembourg, kontra Francia Köztársaság (meghatalmazottak: G. de Bergues és C. Lemaire, valamint C. Bergeot-Nunes) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvnek (HL L 131., 11. o.). vagy legalábbis nem közölte vele ezeket a rendelkezéseket, a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (harmadik tanács), tagjai A. Rosas, a tanács elnöke, R. Schintgen és K. Schiemann (előadó) bírák, főtanácsnok: A. Tizzano, hivatalvezető: R. Grass, 2004. június 24-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvnek, a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését,

2)	Kötelezi a Francia Köztársaságot a költségek viselésére.

(1) HL C 219., 2002.9.14.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/3

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(második tanács)

2004. július 1.

a C-295/02. sz. (a Niedersächsiches Oberverwaltungsgericht előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Gisela Gerken kontra Amt für Agrarstruktur Verden (1) ügyben

(Közös agrárpolitika - Egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer - 3887/92/EGK rendelet és a 2419/2001/EK rendelet - Állatállományra vonatkozó támogatások kérelmei - Szabálytalanságok - A támogatás összegének csökkentése - Egy kevésbé szigorú rendelkezés visszamenőleges alkalmazása)

(2004/C 217/05)

Az eljárás nyelve: német

A C-295/02. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikke alapján a Niedersachsiches Oberverwaltungsgericht (Németország) által előterjesztett, az e bíróság előtt Gisela Gerken és Amt für Agrarstruktur Verden között folyamatban lévő eljárásban az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet 10. cikk, (2) bekezdés a) pontja (HL L 391., 36. o.), az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 3508/92/EGK sz. tanácsi rendelettel létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet 44., 53. és 54. cikke (HL L 327., 11. o.) és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdése (HL L 312., 1. o.) értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, a Bíróság (második tanács), tagjai: C. W. A. Timmermans a tanács elnöke, J.-P. Puissochet, R. Schintgen, F. Macken (előadó), N. Colneric bírák, főtanácsnok: P. Léger, hivatalvezető: M.-F. Contet vezető tisztviselő, 2004. július 1-jén meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdését úgy kell értelmezni egy „állatállományra” vonatkozó támogatási kérelem esetében, amelyre kiterjed az egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 23-i 3887/92/EGK bizottsági rendelet időbeli hatálya, és amely olyan szabálytalanságot tartalmaz, amely ez utóbbi rendelet 10. cikkének (2) bekezdés a) pontja alapján szankció alkalmazásának van helye, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak visszamenőleg kell alkalmazniuk az egyes közösségi támogatási programokra vonatkozóan a 3508/92/EGK tanácsi rendelettel létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. december 11-i 2419/2001/EK bizottsági rendelet 44. cikk (1) bekezdése rendelkezéseit, mivel a 2419/2001 rendelet rendelkezései kevésbé szigorúak az érintett magatartás vonatkozásában.

(1) HL C 261., 2004.10.26.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/4

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2004. július 1.

a C-361/02 és C-362/02 sz. (Dioikitiko Efeteio Peiraios előzetes döntéshozatal iránti kérelme) az Elliniko Dimosio kontra Nikolaos Tsapalos és Konstantinos Diamantakis (1) egyesített ügyekben

(76/308/EGK irányelv - Vámok behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegély - Irányelv alkalmazása a hatálybalépése előtt keletkezett követelésekre)

(2004/C 217/06)

Az eljárás nyelve: görög

A C-361/02 és C-362/02. sz. egyesített ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikke alapján a Dioikitiko Efeteio Peiraios (Görögország) által előterjesztett, az e bíróság előtt az Elliniko Dimosio és Nikolaos Tsapalos és Konstantinos Diamantakis között folyamatban lévő eljárásban az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és az Európai Uniót alapító szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal (HL 1994., C 241., 21. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből és a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból eredő követelések behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegélyről szóló és a hozzáadottérték-adóra és egyes fogyasztási adókra vonatkozó 1976. március 15-i 76/308/EK tanácsi irányelv (HL L 73., 18. o.) 1. cikke értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, a Bíróság (harmadik tanács), tagjai: A. Rosas, a tanács elnöke, R. Schintgen és N. Colneric, bírák, főtanácsnok: J. Kokott, hivatalvezető: M. Múgica Arzamendi, vezető tisztviselő, 2004. július 1-jén meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és az Európai Uniót alapító szerződések kiigazításáról szóló okmánnyal módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező műveletekből és a mezőgazdasági lefölözésekből és vámokból eredő követelések behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegélyről szóló és a hozzáadottérték-adóra és egyes fogyasztási adókra vonatkozó 1976. március 15-i 76/308/EK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azt alkalmazni kell azokra a vámterhekre, amelyek az egyik tagállam által azelőtt kiállított okmány tárgyát képezik, hogy az irányelv a másik tagállamban – ahol a megkeresett hatóság székhelye van – hatályba lépett.

(1) HL C 305., 2002.12.7.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/4

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

negyedik tanács

2004. július 8.

A C-27/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - Környezet - 91/271/EGK irányelv - 93/481/EGK irányelv - Települési szennyvíz összegyűjtése és kezelése - Az előírt határidőn belüli átültetés elmulasztása)

(2004/C 217/07)

Az eljárás nyelve: holland

A C-27/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: G. Valero Jordana és M. van Beek) kontra Belga Királyság (meghatalmazott: A. Snoecx, segítője A. Cornet) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket amelyek ahhoz szükségesek, hogy a nemzeti jogba átültetésre kerüljön a települési szennyvíz kezeléséről szóló 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (HL L 135, 40. o.) 3., 5. és 17. cikke – mely utóbbi a 3. és 4. cikkel együtt olvasandó –, valamint a 91/271/EGK tanácsi irányelv (HL L 226., 23. o.) 17. cikke által előírt nemzeti programok bemutatására szolgáló formanyomtatványokról szóló 1993. július 28-i 93/481/EGK bizottsági határozat, a Belga Királyság elmulasztotta a nevezett irányelv és határozat alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (negyedik tanács), tagjai J. N. Cunha Rodrigues, tanácselnök, J.-P. Puissochet és F. Macken (előadó), bírák, főtanácsnok: F. G. Jacobs, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket amelyek ahhoz szükségesek, hogy a nemzeti jogba átültetésre kerüljön a települési szennyvíz kezeléséről szóló 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 5. és 17. cikke – mely utóbbi a 3. és 4. cikkel együtt olvasandó –, valamint a 91/271/EGK tanácsi irányelv 17. cikke által előírt nemzeti programok bemutatására szolgáló formanyomtatványokról szóló 1993. július 28-i 93/481/EGK bizottsági határozat, a Belga Királyság elmulasztotta az EK-Szerződés 226. cikke, illetve a nevezett irányelv és határozat alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 70., 2003.3.22.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/5

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2004. július 1.

a C-65/03. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - Az EK 12., 149., és 150. cikkei - A más tagállamban szerzett középiskolai bizonyítvány - A felsőoktatásba való bejutás)

(2004/C 217/08)

Az eljárás nyelve: francia

A C-65/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: D. Martin), kontra Belga Királyság (meghatalmazott: A. Snoecx) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a más tagállamban szerzett középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők számára, hogy a certificat d'enseignement secondaire supérieurrel (a felsőoktatásba való bejutást lehetővé tévő középiskolai bizonyítvány - CESS) rendelkezőkkel azonos feltételek mellett juthassanak be a Belgium francia közössége által szervezett felsőoktatásba, a Belga Királyság elmulasztotta az EK 12., 149., és 150. cikkeiben foglalt kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (harmadik tanács), tagjai: A. Rosas, a tanács elnöke, R. Schintgen, N. Colneric, bírák, főtanácsnok: C. Stix-Hackl, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 1-jén meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa a más tagállamban szerzett középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők számára, hogy a certificat d'enseignement secondaire supérieurrel (a felsőoktatásba való bejutást lehetővé tévő középiskolai bizonyítvány - CESS) rendelkezőkkel azonos feltételek mellett juthassanak be a Belgium francia közössége által szervezett felsőoktatásba, a Belga Királyság elmulasztotta az EK 149., és 150. cikkével összefüggésben értelmezett EK 12. cikkében foglalt kötelezettségei teljesítését.

2)	A Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 83., 2003.4.5.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/5

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(negyedik tanács)

2004. július 8.

a C-127/03. sz.. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Trendsoft (Irl) Ltd ügyben (1)

(Választottbírósági záradék - Előleg visszatérítése - Késedelmi kamatok - Mulasztási ítélet)

(2004/C 217/09)

Az eljárás nyelve: angol

A C-127/03. sz. az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott:L. Flynn és C. Giolito), kontra Trendsoft (Irl) Ltd, székhely: Dublin, Írország, ügyben, az EK 238. cikk alapján benyújtott, a Bizottság által az EP 23697. sz. szerződés alapján az alperesnek fizetett 21 303 euró visszatérítése, illetve késedelmi kamatok iránti kereset tárgyában, a Bíróság (negyedik tanács), tagjai J.N.Cunha Rodrigues, a tanács elnöke, F. Macken (előadó bíró) és K. Lenaerts, bírák, főtanácsnok: M. Poiares Maduro, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

A Bíróság kötelezi a Trendsoft (Irl) Ltd-t, hogy fizessen meg az Európai Közösségek Bizottsága részére 21 303 eurót és ezen összeg után járó, az alábbi mértékű késedelmi kamatot:

—	2000. augusztus 31. napjától 2002. december 31. napjáig évi 6,09 %;

—	2003. január 1. napjától a jelen ítélet meghozataláig évi 8 %;

—	az ír jog szerinti éves törvényi kamatláb, jelenleg a Courts Act (Interest on Judgment Debts) Order 1989 által a Courts Act 1981 20. cikkének megfelelően módosított Debtors (Ireland) Act 1840 26. cikke szerint a jelen ítélet meghozatalától kezdődően maximum évi 8,09 %.

2)	A Trendsoft (Irl) Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 112., 2003.05.10

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/6

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(ötödik tanács)

2004. június 22.

a C-155/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - 2000/70/EK irányelv - Stabil emberi vér- vagy plazmakészítményeket tartalmazó orvostechnikai eszközök - Átültetés elmulasztása)

(2004/C 217/10)

Az eljárás nyelve: francia

A C-155/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: B. Stromsky és R. Amorosi) kontra Francia Köztársaság (meghatalmazott: G. de Bergues és C. Bergeot-Nunes) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a 93/42/EGK tanácsi irányelv stabil emberi vér- vagy plazmakészítményeket tartalmazó orvostechnikai eszközök tekintetében történő módosításáról szóló, 2000. november 16-i 2000/70/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 313., 22. o.), vagy legalábbis nem közölte a Bizottsággal ezeket a rendelkezéseket, a Francia Köztársaság elmulasztotta az ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (ötödik tanács), tagjai: C. Gulmann, a tanács elnöke, A. La Pergola (előadó) és S. von Bahr, bírák, főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer, hivatalvezető: R. Grass, 2004. június 22-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a 93/42/EGK tanácsi irányelv stabil emberi vér- vagy plazmakészítményeket tartalmazó orvostechnikai eszközök tekintetében történő módosításáról szóló, 2000. november 16-i 2000/70/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek, a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv 2. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 171., 2003.7.19.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/6

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(második tanács)

2004. július 8.

a C-166/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - EK 28. cikk - Nemesfémtárgy értékesítése - „Arany” és „aranyötvözet” elnevezések)

(2004/C 217/11)

Az eljárás nyelve: francia

A C-166/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: B. Stromsky), kontra Francia Köztársaság (meghatalmazottak: G. de Bergues és F. Million) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy azáltal, hogy fenntartotta az „arany” elnevezést a 750 ezred finomságú ékszerek vonatkozásában, míg a 375 vagy 585 ezred finomságú ékszerek az „aranyötvözet” elnevezést viselik, a Francia Köztársaság elmulasztotta az EK 28. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (második tanács), tagjai, C.W. A. Timmermans, a tanács elnöke, J.-P. Puissochet, J. N. Cunha Rodrigues (előadó), R. Schintgen és N. Colneric bírák, főtanácsnok: F. G. Jacobs, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	Azáltal, hogy fenntartotta az „arany” elnevezést a 750 ezred finomságú ékszerek vonatkozásában, míg a 375 vagy 585 ezred finomságú ékszerek az „aranyötvözet” elnevezést viselik, a Francia Köztársaság elmulasztotta az EK 28. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 135., 2003.6.7.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/7

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(első tanács)

2004. július 1.

a C-169/03. sz. (a Regeringsrätten előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Florian W. Wallentin kontra Riksskatteverket ügyben (1)

(Személyek szabad mozgása - Munkavállalók - Jövedelemadó - Jövedelmeinek kisebb részét egy tagállamban szerző, egy másik tagállamban élő adóalany részleges adóalanyisága)

(2004/C 217/12)

Az eljárás nyelve: svéd

A C-169/03. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikke alapján a Regeringsrätten (Svédország) által előterjesztett, az e bíróság előtt Florian W. Wallentin és a Riksskatteverket között folyamatban levő eljárásban az EK 39. cikke értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, a Bíróság (első tanács), tagjai: P. Jann (előadó), a tanács elnöke, A. La Pergola, S. von Bahr, R. Silva de Lapuerta és K. Lenaerts bírák, főtanácsnok: P. Léger, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 1-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Az EK 39. cikke tiltja az olyan tagállami szabályozást, amely szerint az ezen tagállamban adózás szempontjából külföldi illetőségűnek minősülő természetes személyekre, akik azonban munkabér jogcímén ott szereznek jövedelmet,

—	a forrásnál levonásra kerülő adót vetnek ki, amelynek esetében nem vehető igénybe adóalap-csökkentés vagy bármilyen egyéb, az adóalany személyes körülményeihez kapcsolódó csökkentés vagy kedvezmény,

—	míg az ugyanezen államban lakóhellyel rendelkező adóalanyok az ebben az államban vagy külföldön szerzett jövedelmük általános szabályok szerinti megadóztatása során jogosultak ilyen csökkentéseket vagy kedvezményeket igénybe venni,

—	feltéve, hogy az adót kivető államban külföldi illetőségűnek minősülő személyek a lakóhelyük szerinti államban csak olyan jövedelemmel rendelkeznek, amely mentes a jövedelemadó alól.

(1) HL C 158., 2003.7.5.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/7

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(első tanács)

2004. július 8.

a C-214/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Osztrák Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - 88/609/EGK irányelv - Légszennyezés - Nagy tüzelőberendezések)

(2004/C 217/13)

Az eljárás nyelve: német

A C-214/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: J. C. Schieferer és G. Valero Jordana) kontra Osztrák Köztársaság (meghatalmazottak: H. Dossi és E. Riedl) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem megfelelően ültette át az 1994. december 15-i 94/66/EK tanácsi irányelv (HL L 337., 83. o.) által módosított, a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1988. november 24-i 88/609/EGK tanácsi irányelvet (HL L 336., 1. o.), az Osztrák Köztársaság elmulasztotta az e módosított irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (első tanács), tagjai: P. Jann, elnök, A. Rosas, A. La Pergola, R. Silva de Lapuerta (előadó) és K. Lenaerts, bírák, főtanácsnok: M. Poiares Maduro, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Az Osztrák Köztársaság elmulasztotta az 1994. december 15-i 94/66/EK tanácsi irányelv által módosított, a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1988. november 24-i 88/609/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének 6., 8., 9. és 10. pontja, 4. cikke (1) bekezdésének és III-VII. mellékleteinek együttesen alkalmazandó rendelkezései, valamint 9. cikkének (2) és (3) bekezdései alapján fennálló kötelezettségei teljesítését:

—

mivel a Luftreinhalteverordnung für Kesselanlagennek (a gőzkazánokból származó légszennyezés korlátozásáról szóló rendelet) a levegő minőségének a kazánok környezetében való oltalmára vonatkozó 22. cikkének (1) bekezdésében az irányelv 2. cikkének 8. pontjában eltérően határozta meg a „vegyes tüzelésű egység” fogalmát,

—

mivel nem ültette át vonatkozó nemzeti rendelkezéseiben, a Luftreinhaltegesetz für Kesselanlagenben (a gőzkazánokból származó légszennyezés korlátozásáról szóló törvény) és a Luftreinhalteverordnung für Kesselanlagenben az irányelv 2. cikkének 9. és 10. pontjában meghatározott „új létesítmény” és a „meglévő létesítmény” fogalmakat,

—

mivel hiányosan ültette át a levegő minőségének oltalmára vonatkozó szabályozásban a 4. cikk (1) bekezdésében és a III-VII. mellékletekben rögzített, a kén-dioxidra, a nitrogén-oxidokra és a porra vonatkozó kibocsátási határértékeket, azzal, hogy eltért különösen az irányelv 2. cikkének 6. pontja szerinti „tüzelőanyag” meghatározásától, és

—

mivel nem megfelelően ültette át a Luftreinhaltegesetz für Kesselanlagenben és a Luftreinhalteverordnung für Kesselanlagenben az irányelv 9. cikkének a saját felhasználásra egyedül vagy más tüzelőanyagokkal együtt a kőolaj-finomításból származó lepárlási és átalakítási maradékokat használó vegyes tüzelésű egységek kibocsátási határértékeinek számítási módjára vonatkozó (2) és (3) bekezdését.

2)	Az Osztrák Köztársaságot kötelezi a költség viselésére.

(1) HL C 158., 2003.7.5.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/8

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(negyedik tanács)

2004. július 8.

a C-292/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Finn Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - Környezet - Elhasználódott járművek - 2000/53/EK irányelv)

(2004/C 217/14)

Az eljárás nyelve: finn

A C-292/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: M. Konstantinidis és P. Aalto), kontra Finn Köztársaság (meghatalmazott: A. Guimaraes-Purokoski) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 269., 34. o.), vagy legalábbis a Bizottsággal ezeket a rendelkezéseket nem közölte, a Finn Köztársaság elmulasztotta az említett irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (negyedik tanács), tagjai: J. N. Cunha Rodrigues, a tanács elnöke, F. Macken (előadó) és K. Lenaerts, bírák, főtanácsnok: M. Poiares Maduro, hivatalvezető: R. Grass 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a Finn Köztársaság elmulasztotta az említett irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Finn Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 213., 2003.09.06.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/8

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2004. július 1.

a C-311/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - 1999/44/EK irányelv - Előírt határidőben történő átültetés elmulasztása)

(2004/C 217/15)

Az eljárás nyelve: francia

A C-311/03. sz., az Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: D. Martin), kontra Francia Köztársaság (meghatalmazott: G. de Bergues és R. Loosli-Surrans) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 171., 12. o.), a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (harmadik tanács), tagjai A. Rosas, a tanács elnöke (előadó bíró), R. Schintgen és K. Schiemann bírák, főtanácsnok: F. G. Jacobs, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 1-jén meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 213., 2003.9.6.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/9

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(negyedik tanács)

2004. július 1.

a C -331/03 sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - 2000/53/EK irányelv - Átültetés elmulasztása az előírt határidőben)

(2004/C 217/16)

Az eljárás nyelve: francia

A C-331/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazottak: M. Konstantinidis és F. Simonetti) kontra Francia Köztársaság (meghatalmazottak: G. de Bergues és E. Puisais) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljen az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 269., 34. o.) vagy legalábbis nem közölte ezeket a rendelkezéseket a Bizottsággal, a Francia Köztársaság elmulasztotta ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (negyedik tanács) tagjai: J. N. Cunha Rodrigues, a tanács elnöke, F. Macken (előadó) és K. Lenaerts, bírák, főtanácsnok: M. Poiares Maduro, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 1-jén meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Azáltal, hogy az előírt határidőben nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megfeleljen az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 213., 2003.9.6.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/9

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(negyedik tanács)

2004. július 8.

a C-389/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - Az 1999/74/EK irányelv átültetésének elmulasztása)

(2004/C 217/17)

Az eljárás nyelve: francia

A C-389/03. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: A. Bordes) kontra Belga Királyság (meghatalmazott: E. Dominkovits) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelvnek (HL L 203., 53. o.), vagy legalábbis a Bizottsággal ezeket a rendelkezéseket nem közölte, a Belga Királyság elmulasztotta az említett irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (negyedik tanács), tagjai: J. N. Cunha Rodrigues, a tanács elnöke, F. Macken (előadó) és K. Lenaerts, bírák, főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer, hivatalvezető: R. Grass 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eleget tegyen a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelvnek, a Belga Királyság elmulasztotta az említett irányelv alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Belga Királyságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 251., 2003.10.18.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/10

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(negyedik tanács)

2004. július 8.

a C-400/03. sz. (a Tribunal d'instance du VIIe arrondissement de Paris előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Waterman SAS kontra Directeur général des douanes et droits indirects (1) ügyben

(Közös vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Vámtarifaszám - Tolltartó doboz)

(2004/C 217/18)

Az eljárás nyelve: francia

A C-400/03. sz. ügyben a Bírósághoz az EK 234. cikke alapján a Tribunal d'instance du VIIe arrondissement de Paris (Franciaország) által előterjesztett, az e bíróság előtt a Waterman SAS (korábban Waterman SA) és a Directeur général des douanes et droits indirects között folyamatban lévő eljárásban a Kombinált Nómenklatúra 4202 12 11 és 4202 12 19 alszámaihoz készült, a Bizottság „Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájához fűzött magyarázó jegyzetek” című közleményében (HL 2000., C 199., 1. o.) szereplő magyarázó jegyzeteknek a 2000. október 13-i 2263/2000/EK rendelettel (HL L 264., 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő közös vámtarifa kombinált nómenklatúrájának való megfelelése értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, a Bíróság (negyedik tanács), tagjai: J. N. Cunha Rodrigues a tanács elnöke, J.-P. Puissochet és K. Lenaerts (előadó), bírák, főtanácsnok: C. Stix-Hackl, hivatalvezető: L. Hewlett, 2004. július 8-án meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

A feltett kérdés vizsgálata nem fedett fel olyan tényt, mely a Kombinált Nómenkletúra 4202 12 11 és 4202 12 19 alszámaihoz készült, a Bizottság „Az Európai Közösségek Kombinált Nómenklatúrájához fűzött magyarázó jegyzetek” című közleményében szereplő magyarázó jegyzetek érvényességét érintené.

(1) HL C 275., 2003.11.15.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/10

A BIRÓSÁG ÍTÉLETE

(negyedik tanács)

2004. július 1.

a C-448/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (1)

(Tagállami mulasztás - A 98/44/EK irányelv átültetésének elmulasztása)

(2004/C 217/19)

Az eljárás nyelve: francia

A C-448/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága (meghatalmazott: K. Banks) kontra Francia Köztársaság (meghatalmazottak: G. de Bergues és A. Bodard-Hermant) ügyben, annak megállapítása tárgyában, hogy mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL L 213., 13. o.), vagy legalábbis nem közölte a Bizottsággal ezeket a rendelkezéseket, a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv 15. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, a Bíróság (negyedik tanács), tagjai J. N. Cunha Rodrigues, a tanács elnöke, J.-P. Puissochet és F. Macken (előadó), bírák, főtanácsnok: F. G. Jacobs, hivatalvezető: R. Grass, 2004. július 1-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

Mivel nem fogadta el azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eleget tegyen a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, a Francia Köztársaság elmulasztotta az irányelv 15. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését.

2)	A Francia Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 289., 2003.11.29.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/11

A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria (második tanács) 2004. április 22-i végzésével az Acquedotto De Ferrari Galliera s.p.a. kontra Provincia di Genova e.a. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-241/04. sz. ügy)

(2004/C 217/20)

A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria (második tanács) 2004. április 22-i végzésével, amely 2004. június 8-án érkezett a Bíróság hivatalához, az Acquedotto De Ferrari Galliera s.p.a. kontra Provincia di Genova e.a. ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

—

vajon az EK-Szerződés 12., 28., 43., 49. és 86. cikkének a Bíróság 2000. december 7-én, a C-324/98 sz. Teleaustria ügyben hozott ítéletben adott értelmezése hatályos és kötelező erejű-e a nemzeti bíróság számára abban az esetben is, ha nem áll fenn a nemzeti hovatartozáson alapuló megkülönböztetés lehetséges vagy valós veszélye?

—

vajon az EK-Szerződés 12., 28., 43., 49. és 86. cikkének a Bíróság 2000. december 7-i, C-324/98,sz. Teleaustria-ügyben hozott ítéletben adott értelmezése lehetővé teszi-e a tagállamok számára – az említett cikkek alkalmazása során –, hogy átmeneti intézkedéseket vezessenek be a pályázat nélkül már megítélt közszolgálati koncessziók védelmében, és ha igen, mennyi időre

—

vajon a 86. cikk 2. bekezdését lehet-e úgy értelmezni, hogy az mentességet ad az EK-Szerződés 12., 28., 43. és 49. cikkei alól (ahogyan azokat a Bíróság a 2000. december 7-i, C-324/98 sz. ügyben hozott ítéletében értelmezte, a közszolgáltatások koncessziójának kötelező pályáztatásával kapcsolatban), kizárólag pontosan és ésszerűen meghatározott tartamú átmeneti időszakra történő szolgáltatás koncesszióba adásával kapcsolatban, amennyiben a bíró előtt lévő konkrét helyzet olyan sajátosságokat mutat, hogy az általános gazdasági érdekeltségű közszolgáltatás, mint az integrált vízszolgáltatás, koncessziója pályáztatási eljárása veszélyeztetheti a kérdéses szolgáltatás azonnali megvalósítását, üzembe állítását és működtetését?

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/11

A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria, Sezione Seconda 2004. április 22-én végzésével az Acquedotto Nicolay s.p.a. kontra Provincia di Genova e.a. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-242/04. sz. ügy)

(2004/C 217/21)

A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria, Sezione Seconda 2004. április 22-én végzésével, amely 2004. június 8-án érkezett a Bíróság hivatalához, az Acquedotto Nicolay s.p.a. kontra Provincia di Genova e.a. ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria, Sezione Seconda a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

—

vajon az EK szerződés 12, 28, 43, 49 és 86. cikkének a Bíróság 2000. december 7-én, a C-324/98 sz. Teleaustria ügyben hozott ítéletben adott értelmezése hatályos és kötelező erejű-e a nemzeti bíróság számára abban az esetben is, ha nem merül fel a nemzeti hovatartozáson alapuló megkülönböztetés lehetséges vagy valós veszélye?

—

vajon az EK szerződés 12, 28, 43, 49 és 86. cikkének a Bíróság C-324/98 2000. december 7-i, a Teleaustria ügyben hozott ítéletben adott értelmezése lehetővé teszi-e a tagállamok számára – az említett cikk alkalmazása során –, hogy átmeneti intézkedéseket vezessenek be a pályázat nélkül már megítélt közszolgálati koncessziók védelmében, és mennyi időre

—

vajon a 86. cikk 2. bekezdését lehet-e úgy értelmezni, hogy az mentességet ad EK szerződés 12, 28, 43 és 49 cikkei alól (ahogyan azokat a Bíróság a 2000. december 7-én a C-324/98 sz. ügyben hozott ítéletében értelmezte, a közszolgáltatások koncessziójának kötelező pályáztatásával kapcsolatban), kizárólag szolgáltatás pontosan és ésszerűen meghatározott tartamú átmeneti időszakra történő koncesszióba adásával kapcsolatban, amennyiben a bíró előtt lévő konkrét helyzet olyan sajátosságokat mutat, hogy az általános gazdasági érdekeltségű közszolgáltatás, mint az integrált vízszolgáltatás, koncessziója pályáztatási eljárása veszélyeztetheti a kérdéses szolgáltatás azonnali megvalósítását, üzembe állítását és működtetését?

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/12

A College van Beroep voor het Bedrijfsleven 2004. május 28-i ítéletével a Transport Maatschappij Traffic B.V. kontra Staatssecretaris van Economische Zaken ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-247/04. sz. ügy)

(2004/C 217/22)

A College van Beroep voor het Bedrijfsleven (Kereskedelmi és ipari közigazgatási bíróság) 2004. május 28-i ítéletével, amely 2004. június 11-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Transport Maatschappij Traffic B.V. kontra Staatssecretaris van Economische Zaken ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A College van Beroep voor het Bedrijfsleven a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

A Közösségi Vámkódex (1) 236. cikkében szereplő „jogszabály szerinti” kifejezést úgy kell-e értelmezni, hogy az kizárólag arra a kérdésre utal, amely szerint a vámtartozás keletkezésének a Vámkódex VII. címének 2. fejezetében leírt feltételei teljesülnek-e, vagy a jogszabály szerinti adósság csak akkor merül fel, ha a Vámkódex 4. cikk (23) bekezdése szerinti hatályos nemzeti rendelkezések alapján, sem más alapon nincs helye megtámadni az értesítést, amely szerint vámtartozás áll fenn?

(1) HL L 302., 1. o., 1992.10.13.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/12

A College van Beroep voor het bedrijfsleven 2004. június 9-i határozatával a Koninklijke Coöperatie Consun U. A. kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-248/04. sz. ügy)

(2004/C 217/23)

A College van Beroep voor het bedrijfsleven 2004. június 9-i határozatával, amely 2004. június 11-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Koninklijke Coöperatie Consun U. A. kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A College van Beroep voor het bedrijfsleven a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

Amennyiben az 1430/79/EGK rendelet (1) 13. cikke – amely helyébe a Közösségi Vámkódex 239. cikke lépett – szerinti elengedési lehetőség nem alkalmazható a jelen esetben vitatott C cukorra kiszabandó terhekre, akkor a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 1981. június 30-i 1785/81/EGK tanácsi rendelet (2) és a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1981. szeptember 14-i 2670/81/EGK bizottsági rendelet (3) egészben vagy részben érvénytelen-e, tekintettel arra, hogy a terhek méltányossági okból történő visszatérítésére vagy elengedésére nincs lehetőség?

Amennyiben az első kérdésre adott válasz igenlő, megszűnik-e a C cukor utáni teher megfizetésének jogi kötelezettsége, vagy határozhat-e úgy az érintett tagállam illetékes hatósága és/vagy a Bizottság, hogy a 2670/81/EGK rendelet 3. cikkének megfelelően nem szab ki terhet, ha a teherfizetésre kötelezett részéről nem merült fel olyan csalárd szándék vagy gondatlanság, amely hozzájárulhatott volna az e mennyiségek általa tervezett kivitelének meghiúsulásához, és ha a teherfizetésre kötelezettet a nemzeti hatóságok által a jogsértések és szabálytalanságok felderítése céljából folytatott nyomozásról e nyomozás érdekében nem tájékoztatták?

(1) HL L 175., 1979. július 12., 1. o.

(2) HL L 177., 1981. július 1., 4. o.

(3) HL L 262., 1981. szeptember 16., 14. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/12

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 14-én a Francia Köztársaság ellen benyújtott kereset

(C-255/04. sz. ügy)

(2004/C 217/24)

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: E. Traversa és A-M. Rouchaud-Joët, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 14-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Francia Köztársaság ellen.

—

Az Európai Közösségek Bizottsága a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—	állapítsa meg, hogy mivel a más tagállamban letelepedett művészeti ügynökségek engedélyezésének feltételeként határozza meg a művészeti ügynökség tevékenységének jelentőségét a művészek szükségleteinek fényében, valamint

—	mivel olyan művészek munkavállalói jogállását vélelmezi, akik a lakóhelyük szerinti tagállamban, ahol rendszeresen nyújtanak hasonló szolgáltatásokat, letelepedett szolgáltatónak minősülnek,

—	a Francia Köztársaság elmulasztotta az EK 43. és 49. cikkek alapján fennálló kötelezettségei teljesítését, és kötelezze a Francia Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A más tagállamokban letelepedett, és hasonló feltételek mellett kiadott engedéllyel a székhelyük szerinti tagállamban nem rendelkező szolgáltatókra irányadó engedélyezési rendszer a Franciaországban letelepedett szolgáltatók esetén alkalmazandó rendszer tisztán mechanikus alkalmazását jelenti, és egyáltalán nem veszi figyelembe a székhely szerinti tagállamban már nyújtott igazolásokat és biztosítékokat. A francia engedélyezési rendszer ilyen körülmények közötti alkalmazása meghaladja azt a mértéket, ami szükséges az érintett művészek érdekeinek védelméhez. Másrészről a művészeti ügynökségek tevékenységének a művészek szükségletei szerinti jelentőségét feltételként meghatározó szabály az engedélyek kiadásának és visszavonásának hatáskörével rendelkező Ministre du travail (munkaügyi miniszter) részére teljes mértékben diszkrecionális jogkört biztosít arra, hogy kizárjon egy külföldi szolgáltatót arra hivatkozva, hogy elegendő engedéllyel rendelkező francia ügynökség működik Franciaországban.

A szolgáltatások szabad mozgása korlátozásának minősül az olyan művészek munkavállalói jogállásának vélelmezése, akik a lakóhelyük szerinti tagállamban – ahol rendszeresen nyújtanak hasonló szolgáltatásokat – letelepedett szolgáltatónak minősülnek, mivel tiltja vagy zavarja a más tagállamban letelepedett, és ott jogszerűen hasonló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tevékenységét, továbbá az alapjául szolgáló célok eléréséhez szükséges mértéket meghaladja. Másrészről a vélelem csak nehezen dönthető meg, és nem csak társadalombiztosítási szempontból jár következményekkel, hanem a fizetett szabadság és a kiegészítő nyugdíjrendszer tekintetében is. Akkor is, ha megkülönböztetés nélkül alkalmazandó a hazai és a más tagállamokból származó művészekre, a vélelem a más tagállamokban letelepedett, és ott hasonló szolgáltatásokat jogszerűen nyújtó művészek tevékenységét a céljával aránytalan módon zavarja, illetve szolgáltatásaikat kevésbé vonzóvá teszi.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/13

(C-257/04. sz. ügy)

Court of Appeal (England and Wales), Civil Division (Nagy-Britannia) 2004. június 15-i végzésével, amely 2004. június 16-án érkezett a Bíróság Hivatalához, a Michael Jason Clarke kontra Frank Staddon Ltd, valamint a J.C. Caulfield, C.F. Caulfield és K.V. Barnes kontra Marshalls Clay Products Ltd ügyekben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

(2004/C 217/25)

A Court of Appeal (England and Wales), Civil Division a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

Egy munkáltató és egy munkavállaló között létrejött olyan kötelező erejű szerződéses megállapodás, amelynek rendelkezései szerint a munkavállalónak kifizetett bér egy meghatározott részét a munkavállalónak a rendes szabadság fejében nyújtott juttatás alkotja (a megállapodásra a „rolled-up holiday pay” kifejezést alkalmazzák) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/10/EK irányelv 7. cikkében meghatározott, a munkavállalónak az éves rendes szabadság kifizetéséhez való jogának megsértését jelenti-e?

Eltérő lesz-e a válasz az első kérdésre, ha a munkavállaló ugyanakkora fizetést kapott a rá nézve kötelező kérdéses megállapodás hatályba lépése előtt és után, következésképpen a megállapodás nem eredményezett bérkiegészítést, ellenben a munkavállalónak kifizetett bér egy részét a rendes szabadság fejében nyújtott juttatásnak minősítette?

3)	Ha az első kérdésre igenlő a válasz, a 7. cikkben meghatározott éves rendes szabadsághoz való jog megsértésének minősül-e, ha ezt a kifizetést úgy vették figyelembe, hogy az irányelv által biztosított jogosultságot ezzel csökkentették?

A 93/104/EK irányelv 7. cikkében meghatározott azon kötelezettség teljesítéséhez, amely szerint minden munkavállalót legalább négy hét rendes szabadság illet meg, szükséges-e, hogy a munkavállaló számára a kifizetés abban a fizetési időszakban történjen, amelyben éves szabadságát kiveszi, vagy a 7. cikk betartásához elegendő az is, hogy az említett kifizetést az egész év során valósítják meg rendszeres juttatás formájában?

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/13

A High Court of Justice, a Lord Chancellor által az 1994. évi Trade Marks Act 76. cikke alapján a Registrar of Trade Marks által kezdeményezett fellebbezési eljárásra Kinevezett Személy 2004. május 26-i végzésével az Elizabeth Emanuel kontra Continental Shelf 128 Ltd ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-259/04. sz. ügy)

(2004/C 217/26)

A High Court of Justice, a Lord Chancellor által az 1994. évi Trade Marks Act 76. cikke alapján a Registrar of Trade Marks által kezdeményezett fellebbezési eljárásra Kinevezett Személy (Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága) 2004. május 26-i végzésével, amely 2004. június 16-án érkezett a Bíróság Hivatalához, az Elizabeth Emanuel kontra Continental Shelf 128 Limited ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A 89/104 (1) IRÁNYELV 3. CIKK (1) BEKEZDÉS g) PONTJA

Alkalmas-e a megjelölés a fogyasztók megtévesztésére és ezáltal kizárt-e a védjegyoltalom a 3. cikk (1) bekezdés g) pontja értelmében a következő körülmények fennállása esetén:

(a)	a védjegyhez kötődő goodwill és a védjeggyel érintett árukat előállító üzleti vállalkozás átruházására együttesen került sor,

(b)	az átruházást megelőzően a védjegy az érintett fogyasztók jelentős hányada számára azt fejezte ki, hogy a védjeggyel érintett áru tervezésében vagy megalkotásában egy bizonyos személy működött közre;

(c)	az átruházást követően a jogutód a védjegy bejegyzése iránt kérelmet nyújtott be;

(d)

a kérelem benyújtásának időpontjában az érintett fogyasztók jelentős hányada tévesen feltételezte, hogy a védjegy használata arra utal, hogy a védjeggyel érintett áru tervezésében vagy megalkotásában az a bizonyos személy még mindig közreműködik, és ez a feltevés valószínűleg befolyásolta a fogyasztók ezen részének vásárlási szokásait?

Amennyiben az 1) kérdésre adott válasz nem fenntartás nélküli igen, milyen egyéb tényezőket kell tekintetbe venni annak megállapítása során, hogy a megjelölés alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére és ezáltal kizárt-e a védjegyoltalom a 3. cikk (1) bekezdés g) pontja értelmében és különösen figyelembe vehető-e az a tény, hogy a megtévesztés kockázata valószínűleg idővel csökkeni fog?

A 89/104 IRÁNYELV 12. CIKK (2) BEKEZDÉS b) PONTJA

Alkalmas-e a védjegy a fogyasztók megtévesztésére a jogosult vagy az engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében és így meg kell-e állapítani a védjegyoltalom megszűnését a következő körülmények fennállása esetén:

(a)	a lajstromozott védjegy és a hozzá kötődő goodwill átruházására a védjeggyel érintett árukat előállító üzleti vállalkozás átruházásával együtt került sor,

(b)	az átruházást megelőzően a védjegy az érintett fogyasztók jelentős hányada számára azt fejezte ki, hogy a védjeggyel érintett áru tervezésében vagy megalkotásában egy bizonyos személy működött közre;

(c)	az átruházást követően a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti kérelmet nyújtottak be;

(d)

Amennyiben az 1) kérdésre adott válasz nem fenntartás nélküli igen, milyen egyéb tényezőket kell tekintetbe venni annak megállapítása során, hogy a lajstromozott védjegy alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére a jogosult vagy az engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében és így meg kell-e állapítani a védjegyoltalom megszűnését a 12. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében, és különösen figyelembe vehető-e az a tény, hogy a megtévesztés kockázata valószínűleg idővel csökkeni fog?

(1) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL L 40.,1989.2.11.,1-7 o.)

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/14

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 17-én az Olasz Köztársaság ellen benyújtott kereset

(C-260/04. sz. ügy)

(2004/C 217/27)

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: K. Wiedner, C. Cattabriga és L. Visaggio, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 17-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Olasz Köztársaság ellen.

A felperes keresetében azt kérte, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság azzal, hogy a Ministero delle Finanze előzetes pályázat nélkül megújított 329 lóversenyfogadásra vonatkozó koncessziót, megsértette az átláthatóság alapelvét és a közzététel kötelezettségét, amelyek az EK-Szerződést 43. és további cikkekben foglalt szabad letelepedés jogából, valamint a 49. és további cikkekben foglalt szolgáltatásnyújtás szabadságából következnek.

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Jóllehet a lóversenyfogadások fogadására és gyűjtésére mint szolgáltatásra vonatkozó koncessziók nem tartoznak a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 92/50/EGK irányelv (1) alkalmazási körébe, a C-234/98 sz. Teleaustria (2) ügyben hozott ítéletből az következik, hogy az ezen koncessziók odaítéléséért felelős nemzeti közigazgatási szervek ennek ellenére kötelesek a Szerződés alapelveit tiszteletben tartani, különösen a nemzeti hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tilalmát, amely az EK-Szerződés szabad letelepedést és a szolgáltatásnyújtás szabadságát kimondó rendelkezéseiből ered (43. és további, valamint 49. és további cikkek).

A koncessziók odaítélésére éppúgy, mint meghosszabbításukra, illetve megújításukra ugyanezen alapelvek vonatkoznak. A közösségi jogból fakadóan egy koncesszió meghosszabbítása vagy megújítása egyenértékű egy új koncesszió odaítélésével, amely egyébként is e jog tiszteletben tartásával kell, hogy megtörténjen.

A Bíróság a C-275/98 Unitron Scandinavia és 3-S ügyben (3) kimondta, hogy a nemzeti hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tilalma „többek között átláthatósági kötelezettséget keletkeztet a célból, hogy a döntést hozó szerv meggyőződhessen arról, hogy a nevezett alapelvet tiszteletben tartották”.

Az átláthatóság követelménye arra kötelezi a döntést hozó szervet, hogy minden lehetséges ajánlattevő számára megfelelő mértékben biztosítsa a megfelelő közzétételt, ami lehetővé teszi a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárásának megnyitását a versenytársak előtt, ugyanakkor biztosítja az eljárás részrehajlás-mentességének ellenőrzését is.

A Bizottság véleménye szerint teljesen nyilvánvaló, hogy az olasz hatóságok nem tartották tiszteletben az átláthatóság fentebb említett elvét, amikor is közbeszerzési eljárás nélkül 2006. január 1-ig megújították a már jogosultak említett 329 koncesszióját lóversenyfogadások fogadására és gyűjtésére.

(1) HL L 209., 1992.7.24., 1. o.

(2) EBHT I-10745. o.

(3) EBHTI-8291, az indoklás 31. pontja

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/15

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 29-én a Belga Királyság ellen benyújtott kereset

(C-275/04. sz. ügy)

(2004/C 217/28)

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: C. Giolito és G. Wilms, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 29-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Belga Királyság ellen.

Az Európai Közösségek Bizottsága a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Belga Királyság

—	mivel az 1150/200/EK rendelet 6. cikk 3. bekezdés a) ponttól (1) eltérően nem könyvelte le számláján a megállapított jogosultságokat a kitűzött határidőn belül és

—

mivel nem győződött meg arról, hogy 1995. január 1-től kezdve az 1150/2000/EK rendelet 6. cikk 3. bekezdés a) pontjában előírt lekönyvelés késedelmes végrehajtása következtében előfordultak-e újabb késedelmek a saját források rendelkezésére bocsátását illetően, megsemmisítette az adott időszakra vonatkozó archívumokat és elmulasztotta azokat a Bizottság felé továbbítani, hogy ez utóbbi az 1552/89/EK rendelet 11. cikke (2) értelmében kiszámíthassa a saját források késedelmes rendelkezésre bocsátásából eredő késedelmi kamatokat,

a Belga Királyság elmulasztotta az EK 10. cikkből, valamint a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat (3) végrehajtásáról rendelkező 2000. május 22-i 1150/EK, Euratom tanácsi rendelet 6. cikk 3., 9., 10. és 11. bekezdésekből következően reá háruló kötelezettségeit, amely rendelet a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, azonos tárgyú 88/376/EGK, Euratom határozat végrehajtásáról rendelkező 1989. május 29-i 1552/EGK, Euratom tanácsi rendeletet hatályon kívül helyezte (4), illetve annak helyébe lépett.

2.	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Miután a Belga Királyság nem tartotta be a lekönyvelésre vonatkozó közösségi rendelkezéseket, ezzel késést okozott a saját források rendelkezésre bocsátásában. A tagállamoknak ugyanis a megállapított, garantált és nem vitatott jogosultságok bevételeit az 1150/2000/EK rendelet 6. cikk 3. bekezdés a) pontja értelmében le kell könyvelniük („A számla”), míg az ugyanezen rendelkezés 3. bekezdés b) pontjában foglalt könyvelés („B számla”) csak azokra a megállapított jogosultságokra vonatkozik, amelyeket még nem szedtek be, illetve amelyekre nem volt biztosíték. A külső tranzit keretében kibocsátott garancia (T1, TIR füzet, ATA füzet, stb.) által fedezett bevételeket a külön számlákon csak akkor lehet lekönyvelni, ha azokat a megfelelő formában állították ki, tehát a határidők betartása mellet, írásbeli kérvény bemutatásával.

A Bizottság nem tudja elfogadni az eltérések és a lekönyvelésben mutatkozó késések Belgium által előadott magyarázatát.

(1) A Tanács 1150/2000 EK, Euratom rendelete (2000. május 22.) a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról (HL L 130., 1. o.)

(2) A Tanács 1552/1989 EGK, Euratom rendelete (1989. május 29.)a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 88/376/EGK, Euratom határozat végrehajtásáról

(3) HL L 293., 9. o.

(4) HL L 185., 24. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/15

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 30-án a Holland Királyság ellen benyújtott kereset

(C-282/04. sz. ügy)

(2004/C 217/29)

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: Hans Støvlbæk és Albert Nijenhuis, 2004. június 30-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Holland Királyság ellen.

Az Európai Közösségek Bizottsága a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—

állapítsa meg, hogy azáltal, hogy a Koninklijke KPN NV társaság alapszabályában fenntartott egyes rendelkezéseket, melyek szerint a társaság alaptőkéje egy olyan, a holland állam birtokában lévő különleges névre szóló részvényt tartalmaz, melyhez a társaság arra jogosult szervei által hozott bizonyos határozatok jóváhagyása tekintetében különleges jogok fűződnek, a Holland Királyság elmulasztotta az EK 56. és 43. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését,

—	kötelezze a Holland Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

A Koninklijke PTT Nederland NV-t 1998-ban két önálló társaságra választották szét: a Koninklijke KPN NV-re (KPN) a távközlési és a TNT POSTGROEP NV-re (TPG) a logisztikai és szétosztási tevékenység végzésére. A Koninklijke KPN NV társaság alaptőkéje a törzsrészvényeken és az elsőbbségi részvényeken kívül egy olyan különleges névre szóló részvényből áll, melyhez bizonyos elsőbbségi jogok fűződnek. Ez a különleges részvény jelenleg a holland állam birtokában van.

Az alapszabály értelmében ehhez a különleges részvényhez különleges jogok fűződnek a társaság arra jogosult szervei által hozott bizonyos határozatok jóváhagyása tekintetében.

A Bizottság szerint az ehhez a különleges részvényhez fűződő jogok a tőkemozgás és a letelepedés szabadságát korlátozzák. Ezek a különleges jogosultságok, még ha nem is tartalmaznak kifejezett hátrányos megkülönböztetést, megnehezíthetik az adott társaság részvényeinek megszerzését és más tagállamok befektetőit visszatarthatják attól, hogy e társaság részvényeibe fektessenek be. E különleges jogosultságok ugyanis a KPN-be történő közvetlen befektetésből eredő jogok jelentős korlátozását vonják magukkal. Ezért a szabad tőkemozgást akadályozhatják, így az EK-szerződés 56. cikke szerinti tőkemozgásra vonatkozó korlátozást jelentenek.

Mivel arra is lehetőséget adnak a holland államnak, hogy a társaság vezetése és az általános ügyvitel felett utasítási jogot gyakoroljon, ezek a különleges jogosultságok a közvetlen befektetéseket is befolyásolják, így az EK-szerződés 43. cikke szerinti letelepedés szabadságára vonatkozó korlátozást is jelenthetnek.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/16

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 30-án a Holland Királyság ellen benyújtott kereset

(C-283/04. sz. ügy)

(2004/C 217/30)

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: Hans Støvlbæk és Albert Nijenhuis, 2004. július 1-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Holland Királyság ellen.

Az Európai Közösségek Bizottsága a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—

állapítsa meg, hogy azáltal, hogy a TPG társaság alapszabályában fenntartott egyes rendelkezéseket, melyek szerint a társaság alaptőkéje egy olyan, a holland állam birtokában lévő különleges névre szóló részvényt tartalmaz, melyhez a társaság arra jogosult szervei által hozott bizonyos határozatok jóváhagyása tekintetében különleges jogok fűződnek, a Holland Királyság elmulasztotta az EK 56. és 43. cikke alapján fennálló kötelezettségei teljesítését,

—	kötelezze a Holland Királyságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

A Koninklijke PTT Nederland NV-t 1998-ban két önálló társaságra választották szét: a Koninklijke KPN NV-re (KPN) a távközlési és a TNT POSTGROEP NV-re (TPG) a logisztikai és szétosztási tevékenység végzésére. A TPG társaság alaptőkéje a törzsrészvényeken és az elsőbbségi részvényeken kívül egy olyan különleges névre szóló részvényből áll, melyhez bizonyos elsőbbségi jogok fűződnek. Ez a különleges részvény jelenleg a holland állam birtokában van.

Az alapszabály értelmében ehhez a különleges részvényhez különleges jogok fűződnek a társaság arra jogosult szervei által hozott bizonyos határozatok jóváhagyása tekintetében.

A Bizottság nem vitatja, hogy a postai rendszer jó működésének biztosítása, ahogy azt a holland kormány állítja, kényszerítő közérdekű indok lehet.. Megjegyzi azonban, hogy az „aranyrészvényhez” fűződő jogok azokra a postai szolgáltatásokra is kiterjednek, amik nem a 97/67/EK irányelvben meghatározott egyetemes szolgáltatások (így pl. a gyorspostára vagy a logisztikai szolgáltatásokra); azaz az ilyen szolgáltatások nem alapulnak olyan kényszerítő közérdekű indokokon, melyek az EK-szerződés alapelveinek korlátozását igazolnák. Ezenkívül a holland hatóságok nem is éltek minden lehetőséggel, amit a 97/67/EK irányelv az egyetemes postai szolgáltatások teljesítésének biztosítása érdekében nyújt. Ebben az összefüggésben utalni kell arra, hogy a 2002/39/EK irányelv kibővítette a tagállamok lehetőségeit ellenőrzések és különleges eljárások bevezetésére, a fenntartott szolgáltatások tiszteletben tartatása érdekében. Ennyiben a különleges részvényesi jogosultságok rendszerének alkalmazása nem tűnik arányosnak az elérni kívánt céllal. Végül e különleges jogosultságok belátás szerinti gyakorlása nem egyeztethető össze azokkal a követelményekkel, amelyeket a Bíróság ítélkezési gyakorlata állított fel.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/17

A Tribunale di Oristano 2004. június 14-i végzésével Medda Ignazio e Banco di Napoli SpA kontra Regione Autonoma della Sardegna ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-285/04. sz. ügy)

(2004/C 217/31)

A Tribunale di Oristano 2004. június 14-i végzésével, amely 2004. július 1-én érkezett a Bíróság hivatalához, Medda Ignazio e Banco di Napoli SpA kontra Regione Autonoma della Sardegna ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Tribunale di Oristano a következő kérdésekről kéri a Bíróság döntését:

A Bíróság hozzon döntést a 97/612/EK bizottsági határozat (1) érvényességéről az alábbi hiányosságok alapján:

a)	A Bizottság az EU-Szerződés 32., 33., 34., 35., 36., 37. és 38. cikk közös rendelkezéseinek megsértése miatt nem rendelkezik hatáskörrel a megtámadott határozat kibocsátására

b)	Az EU-Szerződés 88. cikk 1. bekezdésben foglalt eljárást szabályozó normák megsértése

c)	Az EU-Szerződés 88. cikk 2. és 3. bekezdésben foglalt eljárást szabályozó normák megsértése

d)	A határozat indokolásának hiánya az EU-Szerződés 253. cikk, 88. cikk 3. bekezdés és 87. cikk 1. bekezdés közös rendelkezéseire tekintettel

e)	A „nehéz helyzetben található mezőgazdasági vállalkozások támogatásának előírt eljárása” és a „a nehéz helyzetben található vállalkozások megmentését és rekonstrukcióját célzó állami támogatásokat érintő közösségi iránymutatások” megsértése és figyelmen kívül hagyása

f)	A bizalomvédelem elvének megsértése

(1) HL 1997 L 248., 27. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/17

Az Eurocermex SA által 2004. július 5-én az Elsőfokú Bíróság (második tanács) 2004. április 29-i, T-399/02. sz. Eurocermex SA kontra Belső Piaci Harmonizádiós Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezés

(C- 286/04. P sz. ügy)

(2004/C 217/32)

Az Eurocermex SA, képviseli: A. Bertrand, ügyvéd, 2004. július 5-én (faxon: 2004. június 29-én) fellebbezést nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (második tanács) 2004. április 29-i, T-399/02. sz. Eurocermex SA kontra Belső Piaci Harmonizádiós Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben hozott ítélete ellen.

A fellebbező fél a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—	változtassa meg az Elsőfokú Bíróság 2004. április 29-i határozatát,

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az Elsőfokú Bíróság a bejelentett védjegyet képező egyes elemeket egyenként vizsgálta meg és a fellebbezési tanács határozatával összhangban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen elemek nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel, és így a fogyasztók nem lesznek képesek az áru eredetét azonosítani. A fentiek alapján az Elsőfokú Bíróság úgy gondolta, hogy a védjegyet képező elemeket különválasztja majd egyenként vizsgálja meg és ez alapján megállapította, hogy a bejelentett védjegy nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. Súlyos vizsgálati és jogi hibáról van szó, mivel a bejelentett megjelölést a kérelemnek megfelelően egészében - és nem a megjelölés egyes elemeire szűkítve - kellett volna megvizsgálni.

Mindenesetre a megjelölés a széleskörű használat során megszerezte a megkülönböztető képességet, amely egy áruhoz és/vagy egy vállalkozáshoz történő kapcsolódás révén alakult ki.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/17

A Tribunal de Police de Neufchâteau 2004. június 4-i ítéletével a Ministère public kontra Henri Léon Schmitz ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem

(C-291/04. sz. ügy)

(2004/C 217/33)

A Tribunal de Police de Neufchâteau (Belgium) 2004. június 4-i ítéletével, amely 2004. július 9-én érkezett a Bíróság Hivatalához, a Ministère public kontra Henri Léon Schmitz ügyben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.

A Tribunal de Police de Neufchâteau a következő kérdésről kéri a Bíróság döntését:

Az EK-Szerződés 10., 39., 43. és 49. cikkébe ütközik-e egy olyan tagállami intézkedés elfogadása, amely a tagállam területén lakó munkavállalót gépjármű nyilvántartásba vételére kötelezi akkor is, ha a gépjármű a munkáltatójáé, egy másik tagállam területén letelepedett társaságé, amelynél a munkavállaló munkaviszonyban áll, de ahol ezzel egyidejűleg részvényesi, vezető tisztségviselői, cégvezetői, vagy hasonló funkciót tölt be?

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/18

Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. július 14-én a Görög Köztársaság ellen benyújtott kereset

(C-299/04. sz. ügy)

(2004/C 217/34)

Az Európai Közösségek Bizottsága, képviseli: Theofanis Christoforou, jogtanácsos, és Karolina Mojzesowicz, a jogi szolgálat tagja, 2004. július 14-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához a Görög Köztársaság ellen.

A Bizottság a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—

állapítsa meg, hogy a Görög Köztársaság azáltal, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló 2002. szeptember 16-i 2002/77/EK (1) bizottsági irányelv rendelkezéseinek megfelelően a megadott határidőig nem fogadta el a szükséges törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, illetve erről a Bizottságot nem értesítette, nem tett eleget ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségeinek.

—	kötelezze a Görög Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2003. július 14-én lejárt.

(1) HL L 249, 2002. 9. 17., 21. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/19

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

2004. június 10.

a T-275/01. sz. Mercedes Alvarez kontra Európai Parlament ügyben (1)

(Tisztviselők - Kisegítő alkalmazott - Konferencia-tolmács - Az új személyzeti szabályzat egyéb alkalmazottakra vonatkozó rendszere (RAA) 74. cikke - Az alkalmazás megszüntetése)

(2004/C 217/35)

Az eljárás nyelve: francia

A T-275/01. sz. Mercedes Alvarez Moreno berlini (Németország) lakos, képviseli G. Vandersanden ügyvéd, kontra Európai Parlament (meghatalmazott: H. von Hertzen és J. de Wachter) ügyben, egyrészt a 65. életévüket betöltött konferenciatolmácsok további alkalmazásának megszüntetését kimondó határozat megsemmisítése, másrészt a károk és kamataik megtérítése tárgyában az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács), tagjai: R. García-Valdecasas elnök, és P. Lindh, valamint J. D. Cooke bírák; hivatalvezető: J. Palacio González vezető tisztviselő, 2004. június 10-én meghozta ítéletét, amelynek rendelkező része a következő:

1)	A felperesnek 2001. február 10-én megküldött 2000. november 30-i parlamenti határozat, valamint a Parlamentnek a felperes panaszát elutasító 2001. július 19-i határozata semmis.

2)	Az egyéb kérelmek tekintetében a keresetet elutasítja.

3)	A Parlamentet a költségek viselésére kötelezi.

(1) HL C 3., 2002.1.5.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/19

Erich Drazdansky által 2004. április 26-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen benyújtott kereset

(T-158/04. sz. ügy)

(2004/C 217/36)

Az eljárás nyelve: az eljárási szabályzat 131. cikkének (2) bekezdése szerint határozandó meg - A nyelv, amelyen a keresetlevelet megfogalmazták: német.

Erich Drazdansky, lakóhely: Wiener Neustadt (Ausztria), képviseli A. Leeb Rechtsanwalt, 2004. április 26-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen.

A fellebbezési tanács előtt félként szerepelt továbbá a The Concentrate Manufacturing Company of Ireland, amely a Seven-Up International név alatt is tevékenykedik, székhely: Hamilton (Bermuda).

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	úgy változtassa meg a megtámadott határozatot, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot;

—	adott esetben semmisítse meg a Hivatal határozatát és kötelezze új határozat meghozatalára a kérelem tekintetében;

—	mindenképpen kötelezze az alperest ezen eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes védjegybejelentési kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz az „UUP'S” szómegjelölés lajstromozása iránt a 32. áruosztály vonatkozásában (a bejelentés száma: 001 968 676). E védjegy bejegyzése ellen a The Concentrate Manufacturing Company of Ireland felszólalással élt, amely a 30. és 32. áruosztályban található áruk vonatkozásában az „UP” közösségi és spanyol szóvédjegy jogosultja.

A felszólalási osztály 2003. július 31-én hozott, és faxon 2003. augusztus 1-jén közölt határozatával a felszólalásnak helyt adott. 2003. október 1-jén kelt, a Hivatalhoz 2003. október 7-én érkezett levelével a felperes e határozat ellen fellebbezéssel élt. A fellebbezési tanács hivatala 2003. október 23-i levelében tájékoztatta a felperest, hogy fellebbezését nem a megfelelő határidőn belül nyújtotta be és felszólította, hogy a kérdésben foglaljon állást. Ezt követően a felperes az eredeti állapot visszaállítására irányuló kérelmet nyújtott be. 2004. március 3-i határozatával a második fellebbezési tanács e kérelmet és a felperes fellebbezését elutasította.

A felperes előadja, hogy képviselője a fellebbezést a határidő utolsó napján írta alá és azon postázandó iratokhoz tette, amelyeket faxon kell elküldeni. A fellebbezési illeték megfizetése után a postázással megbízott alkalmazott a postázandó iratot tévedésből nem a fax útján elküldendő iratok közé tette vissza, hanem azok közé, amelyeket ajánlott levélként kell elküldeni.

A felperes arra hivatkozik, hogy a Hivatal megtámadott határozatában a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendeletnek az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó szabályait helytelenül alkalmazta. A szabályok helyes alkalmazása esetén a Hivatalnak arra az eredményre kellett volna jutnia, hogy jelen esetben fennállnak az eredeti állapot helyreállításának feltételei, mivel nem történt olyan szervezeti mulasztás, amely a helyreállítást megakadályozná, és mivel a díjszabályzatban a díjak késedelmes megfizetésére vonatkozó szabályok analógia útján alkalmazandók lettek volna.

A felperes előadja, hogy jelen esetben egy kisebb súlyú tévedésről van szó, amelyet gazdaságilag ésszerű szervezeti intézkedésekkel nem lehetett volna megakadályozni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a felszólalási eljárásban az ellenérdekű félnek semmiféle eljárásjogi hátránya nem keletkezik.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/20

Az Eugénio Branco Lda. által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. április 30-án benyújtott kereset

(T-162/04. sz. ügy)

(2004/C 217/37)

Az eljárás nyelve: portugál

Az Eugénio Branco Lda., székhelye: Lisszabon, képviseli Bolota Belchior ügyvéd, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. április 30-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

semmisítse meg a Bizottság 2004. augusztus 8-i határozatát, amely egyrészt nem hagyta jóvá az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatási összegének folyósítására irányuló kérelmet, másrészt a felperes egyes benyújtott költségeit támogatásból kizártnak minősítette, csökkentve ilymódon a Bizottság határozatával jóváhagyott képzési tevékenységekhez nyújtott ESZA-támogatást, és visszakövetelte a felperestől az ESZA által támogatási előlegként, valamint a Portugál Állam által nemzeti támogatásként kifizetett összesen 39 899,07 eurót;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes 1986. június 29-én pályázatot nyújtott be a Departamento para os Asuntos do Fundo Social Europeu do Estado Portugal-hoz (Portugál Állam Európai Szociális Alap Ügyeinek Hivatala, a továbbiakban: DAFSE) az 1987. január 2. és 1987. december 31. közötti időszakban megvalósuló szakmai képzés ESZA-ból történő támogatása elnyerésére, amely megkapta a Bizottság jóváhagyását. A felperes kérelmet nyújtott be a DAFSE-hoz pozitív egyenlegének kifizetése iránt. A felperes könyvelésének és az elvégzett képzési tevékenységre vonatkozó iratoknak a megvizsgálása után a DAFSE 1989. március 13-án hozott határozatával a kifizetést engedélyezte. A Bizottság szintén jóváhagyta a kifizetést. 2004. augusztus 8-án a Bizottság meghozta a megtámadott határozatot.

A felperes szerint a szóban forgó határozat ellentétes az Európai Szociális Alap feladatairól szóló 83/516/EGK határozat végrehajtásáról szóló, 1983. október 17-i 2950/83/EGK tanácsi rendelettel, minthogy – álláspontja szerint – ő szigorúan betartotta az ESZA-támogatás iránti kérelem jóváhagyásának időpontjában reá vonatkozó törvényeket, rendeleteket, irányelveket, követelményeket, előírásokat és feltételeket, ezáltal magának alanyi jogokat szerzett. A megtámadott határozat tehát szerzett jogokat sért.

Az eljárás tárgyát képező döntés ilymódon sérti a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvét, miután a jóváhagyó döntés révén a felperesnek joga és jogos várománya keletkezett arra nézve, hogy hozzájuthat a támogatáshoz, amennyiben a megállapodás szerinti feltételeknek megfelelő képzési tevékenységet elvégzi. A felperes szerint a Bizottság már 1989 elején meghozhatta volna azt a határozatot, amelyet most hozott meg, és amely által megsérti a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvét.

Végezetül, a megtámadott döntés az arányosság elvének súlyos megsértését valósítja meg, mivelhogy a kérelmező abban a meggyőződésben eszközölte a kiadásokat, hogy a Bizottság be fogja tartani kötelezettségvállalását és a támogatásra vonatkozó korábbi határozatát.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/21

A Przedsiebiorstwo Polmos Bialystock által 2004. május 25-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen benyújtott kereset

(T-180/04. sz. ügy)

(2004/C 217/38)

Az eljárás nyelve: angol

A Przedsiebiorstwo Polmos Bialystock, székhelye: Bialystock (Lengyelország), képviseli C. Bercial Arias, ügyvéd, 2004. május 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen.

A V & S Vin & Sprit AB félként vett részt a fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal első fellebbezési tanácsának 2004. március 16-i határozatát (R 430/2003 -1 sz. fellebbezési eljárás), amely helyben hagyta a felszólalási osztály 1200/2003. sz.- a B 432 635. sz. felszólalásnak helyt adó - határozatát;

—	kötelezze a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a költségek viselésére, ideértve a felszólalási eljárás során és a fellebbezési tanács előtt folyó eljárás során felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője:	a felperes
A bejelentett közösségi védjegy:	„ABSOLWENT B GRADUATE VODKA WÓDKA” ábrás védjegy a 33. áruosztályban (sörök, stb.) található áruk vonatkozásában
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja:	V & S Vin & Sprit AB
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés:	az „ABSOLUT” nemzeti szóvédjegy
A felszólalási osztály határozata:	a bejegyzés megtagadása
A fellebbezési tanács határozata:	a fellebbezés elutasítása
Jogalapok:	A 40/94/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének c) pontja nem alkalmazhatóak. Ebben a vonatkozásban felperes előadja, hogy a szóban forgó megjelölések nem hasonlóak.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.)

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/21

A Tokai Europe GmbH által 2004. május 25-én az Európai Közöségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-183/04. sz. ügy)

(2004/C 217/39)

Az eljárás nyelve: német

A Tokai Europe GmbH, székhely: Mönchengladbach (Németország), képviseli G. Kroemer Rechtsanwalt, 2004. május 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—	Semmisítse meg az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló 2004. március 1-i 384/2004/EK bizottsági rendeletet (1)

—	kötelezze az alperest az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

A felperes öngyújtókat gyárt valamint öngyújtókat és öngyújtó alkatrészeket importál. A felperes a 384/2004 (EK) bizottsági rendeletet támadja meg.

A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság, azáltal, hogy a megtámadott rendeletben az öngyújtók Mexikóban és Hongkongban történő gyártásához oda importált nem nemesfémből készült kerekeket (öngyújtó) alkatrészként a vám-nómenklatúra 961390 - es alszáma alá sorolta be, a megnevezéséhez képest jelentősen kiszélesítette ennek az alszámnak az alkalmazási körét. Ennek eredményeként olyan alaptermékeket is öngyújtó- alkatrészként sorolt be, amelyeket olyan árucikkek gyártásához is használnak, amelyek nem sorolhatók be a 9613-as alszám alá. Ezzel a Bizottság túllépte mérlegelési jogkörét.

A felperes arra is hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a termékek objektív tulajdonságai alapján történő besorolás elvét, amikor azt vette figyelembe a besorolásnál, hogy a fémkereket öngyújtógyártáshoz használják, mivel a hivatkozott rendelet indoklása kifejezetten a felhasználási célra utal.

A felperes előadja továbbá, hogy a Bizottság a fémkerék besorolásakor figyelmen kívül hagyta a Vámügyegyüttműködési Tanács Harmonizált Rendszerhez (HS) fűzött magyarázó megjegyzéseit azáltal, hogy a vám- nómenklatúrába történő besorolást - az indokolás szerint - nem a fémkerék objektív tulajdonságai, hanem a rendeltetése alapján végezte el.

(1) HL. L 64, 21. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/22

A Lancôme Parfums et Beauté & Cie által 2004. május 25-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-185/04. sz. ügy)

(2004/C 217/40)

Az eljárás nyelve: francia

A Lancôme Parfums et Beauté & Cie, székhelye: Párizs, képviseli Muriel Antoine-Lalance, ügyvéd, 2004. május 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) ellen.

Jacqueline Baudon félként vett részt a negyedik fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2004. március 11-i határozatát (R 0039/2002-4. sz. ügy), amely a Lancôme Parfums et Beauté & Cie és Jacqueline Baudon között folyó felszólalási eljárással kapcsolatos;

—	kötelezze OHIM-ot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlési kérelem tárgyát képező közösségi védjegy:	AROMACOSMETIQUE szóvédjegy - a 3. áruosztályban található áruk vonatkozásában benyújtott 886 335. sz. védjegybejelentési kérelem (kozmetikai, szépségápolási és sminktermékek)
A törlési eljárás tárgyát képező védjegy jogosultja:	A felperes vállalkozás
Törlési kérelem:	Jacqueline Baudon asszony, a francia „AROMACOSMETIQUE” szóvédjegyek jogosultja; 92/408 786. sz. védjegy a 42. áruosztályban található szolgáltatások vonatkozásában; 98/739 256. sz. védjegy a 3. és 5. áruosztályban található áruk vonatkozásában
A törlési osztály határozata:	a 98/739 256. sz. korábbi nemzeti védjeggyel való összetéveszthetőség veszélyének fennállása miatt az AROMACOSMETIQUE közösségi védjegy törlése
A fellebbezési tanács határozata:	a fellebbezés elutasítása
Jogalapok:	a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet 61., 62., 73. és 79. cikkének megsértése, az Európai Unió alapjogi chartája 41. cikkének megsértése és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének megsértése

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/22

A Freixenet S.A. által 2004. május 24-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal ellen benyújtott kereset

(T-188/04. sz. ügy)

(2004/C 217/41)

Az eljárás nyelve: francia

A Freixenet S.A., Sant Sadurní d'Anoia (Spanyolország), képviselik Fernand de Visscher, Emmanuel Cornu, Eric de Gryse és Donatienne Moreau, ügyvédek, 2004. május 24-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik tanácsának 2004. február 11-i határozatát és határozzon akként, hogy a 32540. sz. közösségi védjegybejelentést a 40/94 rendelet 40. cikke alapján meg kell hirdetni,

—	másodlagosan semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik tanácsának 2004. február 11-i határozatát,

—	kötelezze a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője:	Freixenet S.A.
A bejelentett közösségi védjegy:	Háromdimenziós védjegy, mattfeketére csiszolt üveg formájában (32540. sz.)
Az áru vagy szolgáltatás::	33. áruosztályba tartozó áru (habzó borok)
A felszólalási osztály határozata:	Bejelentés elutasítása
A fellebbezési tanács határozata:	Fellebbezés elutasítása
Jogalapok:	A védelmi jogok és a 40/94/EK rendelet(1 ) 73. cikkének megsértése azáltal, hogy a felperes nem nyilatkozhatott valamennyi ténnyel kapcsolatban, valamint a 40/94/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdésének megszegése

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet( HL L 11.1.o.)

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/23

Christian van der Haegen által 2004. május 24-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ellen benyújtott kereset

(T-189/04. sz. ügy)

(2004/C 217/42)

Az eljárás nyelve: francia

Christian van der Haegen, lakóhely: Brüsszel, képviseli: Sébastien Orlandi, Albert Coolen, Jean-Noël Louis és Etienne Marchal, ügyvédek, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. május 24-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a CESE/C/02/03-as belső versenyvizsga felvételi bizottsága határozatát, amellyel a felperest nem bocsátotta vizsgára;

—	kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A szóban forgó versenyvizsga-felhívás a vizsgára bocsátás feltételeként határozta meg – többek között –, hogy a jelölt 5 év, az európai intézményeknél, ezen belül legalább 4 év a Gazdasági és Szociális Bizottságnál, illetve a Régiók Bizottságánál megszerzett szakmai tapasztalatot igazoljon. A versenyvizsga első ága esetében, amelyre a felperes pályázatát benyújtotta, az álláshirdetés ezen túlmenően azt is előírta, hogy a szakmai tapasztalatból 3 év az adott ággal érintett feladatkör jellegével összefüggésben legyen.

A felperes, aki a különböző európai intézményeknél gazdag és sokszínű szakmai tapasztalatot szerzett, keresete alátámasztására azt állítja, hogy az álláshirdetés jogellenes volt és megsértette a személyzeti szabályzat 27. cikkét, valamint az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét, mivel semmi sem indokolta – a többi európai intézmény kizárásával – kizárólag a Gazdasági és Szociális Bizottságnál, illetve a Régiók Bizottságánál megszerzett szakmai tapasztalat előírását.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/23

A Flex Equipos de Descanso, S.A. által 2004. május 28-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-192/04. sz. ügy)

(2004/C 217/43)

Az eljárás nyelve: angol

A Flex Equipos de Descanso, S.A., székhely: Madrid (Spanyolország), képviseli R. Ocquet, ügyvéd, 2004. május 28-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen.

Legget & Platt, Incorporated szintén félként vett részt a fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—

semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal első fellebbezési tanácsának az R 333/2003-1 ügyben 2004. március 18-án hozott határozatát, és módosítsa azt annyiban, amennyiben a határozat elutasította a felszólaló által benyújtott bizonyítékot és amennyiben elutasította a B-386088. sz. felszólalást;

—	utalja vissza az ügyet a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz és utasítsa a Hivatalt, hogy tagadja meg a 1607167 sz. „LURA-FLEX” közösségi védjegy bejegyzése iránti kérelmet minden védeni kívánt áru tekintetében;

—	kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A közösségi védjegy bejelentője:	Legget & Platt, Inc.
A bejelentett közösségi védjegy:	A „LURA-FLEX” szóvédjegy a 6. és a 20. áruosztályba tartozó áruk tekintetében (bútorokba, ágyakba, matracokba és ülésekbe való rugózatok; bútorok, ágyak, ágyfelszerelések, matracok,…) (a bejelentés száma: 1607167)
A felszólalási eljárás során érintett védjegy vagy megjelölés jogosultja:	Fabricas Lucia Antonio Betere S.A., jelenleg Flex Equipos de Descanso S.A.
Az felszólalási eljárásban érintett védjegy vagy megjelölés:	„FLEX” spanyol ábrás védjegybejegyzések, a 6. és a 20. áruosztályba tartozó áruk tekintetében (fém építőanyagok, fém ágykeretek; ágyak, vegyes matracok fémrugóval, bútor,…), valamint ezen megjelölések jóhírneve mindenféle ággyal, matraccal és párnával összefüggésben.
A felszólalási osztály határozata:	A felszólalás elutasítása
A fellebbezési tanács határozata:	A Flex Equipos de Descanso fellebbezésének elutasítása
Jogalapok:	A 2868/95 (1) bizottsági rendelet 18. szabálya (2) bekezdésének és 22. szabálya (4) bekezdésének megsértése és a felszólaló joga, hogy meghallgassák a rendelet 18. szabályával összhangban, valamint a 40/94 (2) tanácsi rendelet 8. cikkének megsértése.

(1) A Bizottság 1995. december 13-i 2868/95/EK rendelete a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 303., 1. o.)

(2) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL L 11., 1. o.)

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/24

A Guhl Ahmed Textile Ltd által 2004. május 28-án az Európai Unió Tanácsa ellen benyújtott kereset

(T-199/04. sz. ügy)

(2004/C 217/44)

Az eljárás nyelve: angol

A Guhl Ahmed Textile Ltd, Landhi, Karachi (Pakisztán), képviseli L. Ruessmann, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. május 28-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Unió Tanácsa ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—	semmisítse meg a Pakisztánból származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2004. március 2-i 397/2004/EK tanácsi rendelet (1) 1. cikkét, amennyiben az dömpingellenes vámot vet ki a felperes termékeire,

—	kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes egy pakisztáni vállalkozás, amely ágyneműket állít elő és azokat exportálja az Európai Unióba. Termékei a megtámadott határozat által kivetett dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak. A felperes a rendelet megsemmisítésére irányuló keresete alátámasztásául a következő jogalapokra hivatkozik.

—

a vizsgálat megindítása vonatkozásában a 384/96/EK (2) rendelet 5. cikke (7) és (9) bekezdésének, valamint a Világkereskedelmi Szervezet dömpingellenes megállapodása 5.1. és 5.2. cikkeinek megsértése. A felperes állítása szerint a vizsgálat megindításának alapjául szolgáló panasz nyilvánvalóan elégtelen volt, mind az előadott tények, mind a vizsgálat megindítását indokoló érvelés szempontjából;

—	nyilvánvaló mérlegelési hiba, a 384/96/EK rendelet 2. cikke (3) és (5) bekezdésének, 18. cikke (4) bekezdésének, valamint a Világkereskedelmi Szervezet dömpingellenes megállapodásának megsértése a rendes érték megállapítása során;

—	a 384/96/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének, a Világkereskedelmi Szervezet dömpingellenes megállapodásának, valamint az EK 235. cikkben foglalt megfelelő indoklás kötelezettségének megsértése a vámvisszatérítés kiigazítása során a rendes érték és az exportárak összehasonlítása tekintetében;

—

nyilvánvaló mérlegelési hiba, a 384/96/EK rendelet 3. cikkének, valamint a Világkereskedelmi Szervezet dömpingellenes megállapodásának a megsértése a jelentős kár fennállásának meghatározása, továbbá az állítólagos dömpingelt behozatal és a felmerült kár közötti okozati kapcsolat megállapítása során.

(1) HL L 66., 2004.3.4., 1. o.

(2) HL L 56., 1996.3.6., 1. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/24

A Regione Autonoma della Sardegna által 2004. május 28-án az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-200/04. sz. ügy)

(2004/C 217/45)

Az eljárás nyelve: olasz

A Regione Autonoma della Sardegna, képviseli Domenico Dodaro, avvocato, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. május 28-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot, amennyiben az megállapítja, hogy az Olaszország által a Regione Sardegna 2000. november 17-i 22. sz. törvényének 5. cikke alapján nyújtott támogatások nem egyeztethetők össze a közös piaccal;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A jelen ügyben megtámadott határozattal a Bizottság a Szerződés 88. cikke (2) bekezdése szerinti eljárás megindítása mellett döntött azon az alapon, hogy „a kéknyelv betegségnek (blue tongue) nevezett járványos állatbetegség elleni fellépéshez az állattartók javára tett intézkedéseket” elrendelő 22/2000. sz. tartományi törvény 5. cikkében szereplő támogatások nem egyeztethetők össze a közös piaccal. A törvény a „blue tongue” kedvezőtlen hatásaival érintett állattartók javára szóló intézkedéssorozatot ír elő.

Keresete alátámasztására a felperes Regione az alábbiakra hivatkozik:

—

lényeges eljárási szabálysértésre, amennyiben az alperes által a támogatás összeegyeztethetőségének értékelése céljából végzett vizsgálat elégtelen volt, mivel nem vette figyelembe a bejelentőlapon rendelkezésre álló és a Regione Sardegna által később kiegészített információkat, különösen a következő körülményeket:

—	a támogatást nem a feldolgozó vállalkozásoknak nyújtották, hanem a termelőknek a szövetkezetek állandó költségeinek a nettó nyereség felosztására gyakorolt jelentős hatása miatt bekövetkezett jövedelemveszteségéért adott kártalanítást kiegészítő szükséges intézkedés volt;

—

a járványos állatbetegség és a juttatás csökkenése közötti oksági kapcsolat nem ragadható meg absztrakt módon, hanem a támogatási előírás gyakorlati végrehajtásától függ, amely akként volt szervezve, hogy kizárja a „blue tongue”-gal össze nem függő esetekben történő támogatásnyújtást. A juttatáscsökkentés különböző hipotetikus eseteire történő hivatkozás nem kellően indokolt és ellentétben áll a Bizottság által ismert tényekkel.

—	a támogatott szövetkezeteknek nincs lehetőségük arra, hogy könnyen hozzáférjenek alternatív beszerzési forrásokhoz.

—

Az EK-Szerződés előírásai és az alkalmazásakor irányadó elvek megsértésére, amennyiben:

—

A Bizottság megsértette a hatékony érvényesülés elvét, amikor a 87. cikk (2) bekezdése b) pontja alkalmazását azon az alapon zárta ki, hogy az olasz hatóságok ezen előírásra nem hivatkoztak. A felperes szerint az alperesnek kellően meg kellett volna indokolnia, hogy a rendelkezés miért nem került alkalmazásra. A hatékony érvényesülés elvének értelmében, a rendelkezés alkalmazása nem függhet attól, hogy arra az olasz hatóságok hivatkoztak-e vagy sem.

—

A Bizottság megsértette a 87. cikk (3) bekezdése c) pontját, amennyiben nem ismerte el, hogy az összeegyeztethetetlennek minősített intézkedés jellege azonos a Bizottság által a 22/2000. sz. tartományi törvény 3. cikke tekintetében hozott 2001. február 2-i, SG(01) D/285817 határozatával jóváhagyott intézkedéssel.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/25

Az Indorata-Servicos e Gestao Lda által 2004. június 7-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen benyújtott kereset

(T-204/04. sz. ügy)

(2004/C 217/46)

Az eljárás nyelve: német

Az Indorata-Servicos e Gestao Lda, képviseli Th. Wallentin, Rechtsanwalt 2004. június 7-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a közösségi védjegybejelentést elutasító határozatot és utasítsa a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a „HAIRTRANSFER” megjelölés közösségi védjegyként történő bejegyzésére az egyéb, még vitás áruk és szolgáltatások tekintetében is és engedélyezze a védjegy meghirdetését.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Érintett közösségi védjegy:	„HAIRTRANSFER” szóvédjegy – bejelentési szám: 2 619 039
Áruk vagy szolgáltatások:	8., 22., 41. és 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások (többek között elektromos és nem elektromos hajnyírógépek, természetes és műhaj, képzés, ideértve különösen továbbképzési szemináriumok szervezése és tartása, valamint egészség- és szépségápolás, ideértve különösen a hajápolást és a hajkezelést)
A fellebbezési tanács előtt megtámadott határozat:	A védjegyelbíráló a bejegyzést megtagadta.
A fellebbezési tanács határozata:	A fellebbezés elutasítása
Jogalapok:	A bejelentett védjegy megkülönböztetésre alkalmas a 40/94/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdés b) pontja értelmében; A bejelentett védjegy nem kizárólag leíró jellegű a 40/94/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdés c) pontja értelmében.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/26

Alessandro Ianniello által 2004. június 8-án az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-205/04. sz. ügy)

(2004/C 217/47)

Az eljárás nyelve: francia

Alessandro Ianniello, lakóhely: Brüsszel, képviseli Stéphane Rodrigues és Yola Minatchy, ügyvédek, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 8-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2004. február 18-i Alessandro Ianniello panaszára válaszként hozott határozatát, valamint semmisítse meg a rá vonatkozó szakmai előmeneteli jelentést a 2001. július 1. és a 2002. december 31. közötti időszak vonatkozásában;

—	állapítsa meg az Európai Bizottság szerződésen kívüli felelősségét, a megtámadott határozat valamint a felperesre vonatkozó szakmai előmeneteli jelentés késedelmes elkészítése miatt a 2001. július 1. és a 2002. december 31. közötti időszak vonatkozásában;

—	ítéljen meg a felperes számára az elszenvedett sérelemért 5000 euró összegű kártérítést;

—	a kötelezze az alperest valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A jelen keresetet a kinevezésre jogosult hatóság 2004. február 18-i határozata ellen nyújtották be, amely elutasította a 2001. július 1. és a 2002. december 1. közötti időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentés ismételt megfontolása tárgyában a felperes által tett panaszt, valamint amely szerint a hatóság a RELEX Főigazgatóságának értékelési vegyesbizottsága előtt egyes dokumentumokkal kapcsolatban nem tartotta szükségesnek közigazgatási vizsgálat indítását,.

Az igényei alátámasztásaként a felperes egyes alapvető szabályok megsértésével érvelt, úgymint a védekezéshez való jogaival, a közigazgatási hatóság pártatlan eljárási kötelezettségével és az aktusok indokolási kötelezettségével.

Ezen kívül a megtámadott határozat figyelmen kívül hagyta a felperes személyes adatainak védelmére vonatkozó jogát, valamint a gondos eljárás kötelezettségét és a megfelelő igazgatás elvét.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/26

Fernando Rodrigues Carvalhais által 2004. június 7-én (faxon 2004. június 2-án) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek, formatervezési minták) ellen benyújtott kereset

(T-206/04. sz. ügy)

(2004/C 217/48)

Az eljárás nyelve: portugál

Fernando Rodrigues Carvalhais, képviseli: Paulo Graça, ügyvéd, 2004. június 7-én (faxon 2004. június 2-án) keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek, formatervezési minták) ellen.

PROFILPAS, S.N.C. (Ufficio Veneto Brevetti) szintén félként vett részt a fellebbezési tanács előtti eljárásban.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek, formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának 2004. március 18-i határozatát (2002. augusztus 8-i R 2407/2002 sz. és R 408/2003 1 sz. egyesített ügyek);

—	kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A közösségi védjegy bejegyzését kérelmező:	Fernando Rodrigues Carvalhais
Az érintett közösségi védjegy:	'PERFIX' ábrás védjegy, a 6()., 17(). és 19(*). osztályba tartozó áruk vonatkozásában benyújtott 1635515 sz. védjegybejelentési kérelem
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja	PROFILPAS, S.N.C.
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés:	CERFIX' ábrás védjegy (közösségi lajstromszám: 587725) és 'PROFIX' szóvédjegy (közösségi lajstromszám: 771196)
A felszólalási osztály határozata:	A felszólalás elutasítása
A fellebbezési tanács határozata:	A felszólalási osztály határozatának megsemmisítése, a bejegyzés megtagadása
Jogalapok:	A fellebbezési tanács a 40/94 rendelet 8 cikk 2 bekezdés (a) pontját tévesen értelmezte, amennyiben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érintett védjegy lajstromozása az 587725. és 771196. sz. közösségi védjeggyel való összetéveszthetőséget eredményezheti. A közösségi védjegy irányelv preambulumának tizedik bekezdése kimondja, hogy az összetéveszthetőség értékelése számos tényezőtől függ. A megtámadott határozatban a fellebbezési tanács nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, miután általánosságban számos ilyen tényezőt meghatározott, de átfogó értékelési kötelezettségének nem tett eleget. A megjelölések egymással való összehasonlító elemzése során a megtámadott határozat nem adott a szóban forgó megjelölésekről átfogó elemzést, melynek tesztje többek között a C-342/97. sz. Lloyd Schuhfabrik Meye ügyben (EBHT 1999. I-3819, 25. bekezdés) került meghatározásra.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/27

Gibraltár kormánya által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-211/04. sz. ügy)

(2004/C 217/49)

az eljárás nyelve: angol

Gibraltár kormánya, képviseli: M. Llamas, ügyvéd, J. Temple Lang, solicitor, A. Petersen, ügyvéd és K. Nordlander, ügyvéd, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 9-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

Felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	teljes egészében semmisítse meg a határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot Gibraltár az üggyel összefüggő jogi és egyéb költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes vitatja a Bizottság 2004. március 30-i döntését, melynek tárgya az Egyesült Királyságnak azon támogatási rendszere, amelyet a gibraltári kormány társasági adó reformja keretében akar felállítani. (1) Határozatában a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a javasolt adóreform a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül.

A felperes kifejti, hogy a Bizottság a reformot területi alapon tartja szelektívnek, mivel az Gibraltárban a cégeknek adókedvezményeket biztosít az Egyesült Királyságban levőkkel szemben, valamint a reform alapjaiban véve szelektív, mivel rendelkezései egyes Gibraltárban levő cégeknek olyan adókedvezményeket juttatnak, amelyre más gibraltári cégek nem jogosultak.

Keresete alátámasztására a felperes először kifejti, hogy a Bizottság a jogszabályokat tévesen alkalmazta és az indoklás során abban is tévedett, hogy Gibraltár tervezett adóreformja területi alapon szelektív.

Ezzel kapcsolatban a felperes kifejti, hogy téves az a feltételezés, mely szerint Gibraltár az Egyesült Királyság része. A felperes szerint a nemzeti alkotmányjog, nemzetközi közjog és a közösségi jog alapján mindez egyértelmű.

A felperes mindezen felül azt is kifejti, hogy a Bizottság területi alapú szelektivitási elve nem terjed ki Gibraltárra. A felperes szerint a határozat két, egymástól teljesen elkülönült és kölcsönösen kizárólagos adóztatási jogot érint, így Gibraltár adójoga nem tekinthető az Egyesült Királyság adójogától való eltérésnek.

A felperes másrészt azt is kifejti, hogy a Bizottság a jogszabályokat tévesen alkalmazta és az indoklás során abban is tévedett, hogy az adóreform lényegesen szelektív. A felperes szerint a reform átfogó jellegű és Gibraltár gazdaságpolitikájának fontos elemét képezi.

A felperes szerint az a rendelkezés, hogy a nem nyereséges vállalatoknak nem kell adózniuk, illetve hogy ezen vállalatoknak csak egy meghatározott maximum-összeget kell adóként befizetniük, kizárólag a túladóztatás elkerülését szolgálják és nem valamely csoportra vagy kategóriára alkalmazandóak szelektíven.

A felperes azt is kifejti, hogy a Bizottság téved, amikor azt állítja, hogy a fizetésre kivetett adó és a vagyonadó a Gibraltárban irodaházzal vagy alkalmazottakkal nem rendelkező vállalatokra nem vonatkozik, a reform az offshore vállalatokkal kivételezik és emiatt lényegesen szelektív. A felperes továbbá azt is kifejti, hogy a Bizottság ezzel összefüggésben alapvető eljárási szabályokat sértett meg, mivel sem az Egyesült Királyság, sem a felperes nem kapott arra lehetőséget, hogy az ügyhöz annak hivatalos vizsgálata során megjegyzést fűzzön.

A felperes végül kifejti, hogy a reform nem tekinthető szelektívnek, mivel természete, általános jellemzői és alapvető tulajdonságai is úgy kerültek kidolgozásra, hogy az illeszkedjen a gibraltári gazdaság különleges jellemzőihez, különösképpen annak korlátozott méretéhez, a munkaerő hiányához, szolgáltatás-központú iparához és a kisméretű közigazgatásból adódó egyszerűsített működéséhez.

(1) C 66 / 2002 állami támogatás – Gibraltár kormányának társasági adó reformja

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/28

A Royal County of Berkshire Polo Club Ltd által 2004. június 8-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-214/04. sz. ügy)

(2004/C 217/50)

Az eljárás nyelve: az eljárási szabályzat 131. cikkének 2. §-a szerint határozandó meg - a nyelv, amelyen a keresetlevelet megfogalmazták: angol

A Royal County of Berkshire Polo Club Ltd, székhely: Windsor (Egyesült Királyság), képviseli J.H. Maitland Walker, Solicitor és D. McFarland, Barrister, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 8-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen.

A Polo/Lauren Company LP szintén félként vett részt a fellebbviteli tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	Semmisítse meg az első fellebbezési tanács R 272/2002-1. sz. ügyben 2004. március 25-én hozott, a bejelentő védjegy-bejelentési kérelmét elutasító határozatát

—	kötelezze a Hivatalt a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A közösségi védjegy bejelentője:	a felperes
A bejelentett közösségi védjegy:	a „ROYAL COUNTY OF BERKSHIRE POLO CLUB” ábrás védjegy a 3. áruosztályba tartozó áruk vonatkozásában (fehérítőkészítmények, stb.)
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja:	Polo Lauren Company LP
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés:	a „POLO” szót tartalmazó nemzeti ábrás és szóvédjegy
A felszólalási osztály határozata:	a felszólalás elutasítása
A fellebbezési tanács határozata:	a felszólalási osztály határozatának megsemmisítése, a bejegyzés megtagadása:
Jogalapok	a 40/94 rendelet1 8. cikk (1) bekezdés b) pontjának megsértése. A felperes arra hivatkozik, hogy a megjelölések nem összetéveszthetőek.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet, HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/29

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-215/04. sz. ügy)

(2004/C 217/51)

Az eljárás nyelve: angol

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, képviseli: M. Bethell, meghatalmazotti minőségben, segítője D. Anderson QC és H. Davies, Barrister, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 9-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

Felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg teljes egészében a megtámadott határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes vitatja a Bizottság 2004. március 30-i döntését, melynek tárgya az Egyesült Királyságnak azon támogatási rendszere, amelyet a gibraltári kormány társasági adó reform keretében akar felállítani. (1) Határozatában a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a javasolt adóreform a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül.

Keresetének alátámasztására a felperes kifejti, hogy a Bizottságnak a regionális szelektivitással kapcsolatos megállapításai lényeges ténybeli és jogi tévedések érvénytelenítik.

A felperes szerint Gibraltár egy olyan terület, amelynek önálló kormányzatiságát az ENSZ Charta értelmében az Egyesült Királyság köteles megőrizni, és amely a nemzeti, nemzetközi és közösségi jog szempontjából nem része az Egyesült Királyságnak. A felperes ezen felül azt is állítja, hogy Gibraltár elkülönül az Egyesült Királyságtól és tőle semmilyen segélyt vagy anyagi támogatást nem kap. A felperes azt is állítja, hogy az Egyesült Királyság és Gibraltár adórendszere teljes egészében független és elkülönül, illetve az Egyesült Királyság hatályos adórendszerében a reform-javaslat nem eredményez adócsökkenést. A Bizottság megközelítése a felperes szerint az egyenlő elbánás elvét is sérti, mivel egy szimmetrikusan terhelt régió által hozott intézkedések nem kezelendők állami támogatásként, ellenben ha ugyanezen intézkedéseket egy aszimmetrikusan terhelt régió hozza meg, akkor igen.

A felperes azt állítja, hogy a Bizottságnak a tényleges szelektivitással kapcsolatos megállapításai jogilag hibásak és nem kellően indokoltak.

A felperes végül arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát, mivel az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során érdemben nem vizsgált olyan kérdéseket, melyekre a döntését alapította.

(1) C 66 / 2002 állami támogatás – Gibraltár kormányának társasági adó reformja

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/29

Az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Stichting Natuur en Millieu által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-236/04. sz. ügy)

(2004/C 217/52)

Az eljárás nyelve: angol

Az Európai Környezetvédelmi Iroda, székhely: Brüsszel (Belgium) és a Stichting Natuur en Millieu, székhely: Utrecht (Hollandia), képviseli: P. van den Biesen és B. Arentz ügyvédek, 2004. június 9-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperesek a következő döntés meghozatalát kérik az Elsőfokú Bíróságtól:

—	részben semmisítse meg a 2004/248/EK bizottsági határozatot (1) a 2. cikk (3) bekezdése és 3. cikk b) pontja tekintetében;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A megtámadott határozatban a Bizottság úgy döntött, hogy nem módosítja a 91/414 irányelv (2) I. mellékletét, és nem veszi fel az ott felsorolt anyagok közé az atrazint. A 91/414 irányelv 4. cikke szerint a tagállamok csak olyan növényvédő szereket engedélyezhetnek, amelyek az I. mellékletben felsorolt hatóanyagokat tartalmazzák. Azzal, hogy a Bizottság nem vette fel az atrazint az I. mellékletben felsorolt anyagok közé, úgy döntött, hogy nem engedi meg az ezt a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek további használatát.

A felperesek a határozatot nem ebből a szempontból, hanem egyes átmeneti rendelkezések miatt kifogásolják, amelyek 2007. június 30-ig és a kockázat csökkentését szolgáló feltételekkel megengedik atrazin-tartalmú termékek bizonyos korlátozott használatát. Határozatának preambulumában a Bizottság ezeket az átmeneti intézkedéseket a hatékony alternatívák pillanatnyi hiányával, illetve kifejlesztésük időigényességével indokolta.

Keresetük alátámasztására a felperesek arra hivatkoznak, hogy a megtámadott rendelkezések a 91/414 irányelvbe ütköznek. Az irányelv 8. cikke szerint a tagállamok egy 12 éves időszakon belül továbbra is engedélyezhetik az olyan hatóanyagokat, amelyek az irányelvről szóló értesítés után két évvel már forgalomban voltak. Az atrazin ilyen hatóanyag. Ha azonban közben ezeket az anyagokat nem veszik fel az I. mellékletbe, akkor a felperesek szerint a 12 éves időszak lejárta után a 91/414 irányelv nem ad jogalapot a használat folytatásának megengedésére. A felperesek szerint tehát a megtámadott bizottsági rendelkezések az atrazin használata folytatására új alapot teremtettek, noha a Bizottságnak erre a 91/414 irányelv alapján nem volt hatásköre.

A felperesek szerint a Bizottság megsértette a 92/43 irányelvet is azáltal, hogy a megtámadott határozatban nem írt elő további korlátozásokat a különleges természetmegőrzési területek, így különösen a 92/43 irányelv (3) 3. cikkében létrehozott Natura 2000 hálózat tekintetében.

(1) HL L 78., 2004.3.16., 53. o.

(2) A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, Hivatalos Lap L 230., 1991.8.19., 1-32. o.

(3) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, Hivatalos Lap L 206., 1992.7.22., 7-50. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/30

Az Olasz Köztársaság által 2004. június 11-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-239/04. sz. ügy)

(2004/C 217/53)

Az eljárás nyelve: olasz

Az Olasz Köztársaság, képviseli Danilo del Gazio, ügyvéd, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 11-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	nyilvánítsa semmisnek és érvénytelennek a megtámadott határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Jelen kereset a Bizottság 2004. március 30-i C(2004)930 fin sz. a C62/2003 (ex NN 7/2003) eljárásra vonatkozó határozata ellen irányul, amely a közösségi piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította a foglalkoztatás területén a haladéktalan rendelkezéseket illető állami támogatásokat, amelyek végrehajtásáról Olaszország a 2003. április 17-i 81. törvénybe átültetett, 2003. február 14-i rendeletben rendelkezett. Az alperes különösképpen úgy tartotta, hogy a kérdéses támogatás mértéke gazdasági előnyhöz juttatja a nehéz pénzügyi helyzetben található, különleges igazgatás alá helyezett és legalább 1000, a Ministero del Lavoro-val 2003. április 30-ig áthelyezésüket jóváhagyó kollektív szerződést kötött alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások megszerzőit, ugyanúgy, mint a nehéz pénzügyi helyzetben található, különleges igazgatás alá helyezett, legalább 1000 alkalmazottat foglalkoztató, átruházás tárgyát képező vállalkozásokat.

A keresetben előadottakat a felperes az alábbiakkal támasztja alá:

—	a kérdéses támogatás általános jellegű, a foglalkoztatást elősegítő intézkedés, amely mint ilyen, nem torzítja a versenyt, és nem is jelent arra fenyegetést, ennek megfelelően nem minősül az EK 87. cikk 1. bekezdés szerinti állami támogatásnak

—

a támogatás összeegyeztethetőségére vonatkozó bizottsági értékelést az intézkedés érvényességének időtartama alatt kell figyelembe venni, amelyet az a szükség igazol, hogy szembe kellett nézni a foglalkoztatás területén egy átmeneti helyzettel, illetve egy súlyos válsággal, és az intézkedés időbeli hatálya is kizárólag a válság áthidalásának időszakára terjedt ki, figyelemmel az arányosság elvének tiszteletben tartására.

—

a vállalkozások megmentésére és átszervezésére irányuló állami támogatásról szóló útmutatók megsértése abban a mértékben – az Ocean SpA-nak a Brandt Italia részére történt eladását illetően – amennyiben nevezett útmutatók 100. pontja kifejezetten a nem bejelentett támogatásokra utal, megállapítván, hogy a Bizottságnak meg kell vizsgálnia minden olyan, a vállalkozások megmentésére és átszervezésére irányuló támogatás összeegyeztethetőségét a közös piaccal, amelyet a Bizottság engedélye nélkül juttattak.

—	az EK 87. és 88. cikk foglalkoztatást elősegítő állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2002. december 12-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (1) megsértése, abban a mértékben, amennyiben az alperes a kérdéses támogatást nem tartotta összeegyeztethetőnek az említett rendelettel.

(1) HL L. 337.,2002.12.13., 3. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/30

Az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Stichting Natuur en Millieu által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-241/04. sz. ügy)

(2004/C 217/54)

Az eljárás nyelve: angol

A felperesek a következő döntés meghozatalát kérik az Elsőfokú Bíróságtól:

—	részben semmisítse meg a 2004/247/EK bizottsági határozatot (1) a 2. cikk (3) bekezdése és 3. cikk b) pontja tekintetében;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A megtámadott határozatban a Bizottság úgy döntött, hogy nem módosítja a 91/414 irányelv (2) I. mellékletét, és nem veszi fel az ott felsorolt hatóanyagok közé a simazint. A 91/414 irányelv 4. cikke szerint a tagállamok csak olyan növényvédő szereket engedélyezhetnek, amelyek az I. mellékletben felsorolt hatóanyagokat tartalmazzák. Azzal, hogy nem vette fel a simazint az I. mellékletben felsorolt anyagok közé, a Bizottság úgy döntött, hogy nem engedi meg az ezen anyagot tartalmazó növényvédő szerek további használatát.

A felperesek a határozatot nem ebből a szempontból, hanem egyes átmeneti rendelkezések miatt kifogásolják, amelyek 2007. június 30-ig és a kockázat csökkentését szolgáló feltételekkel megengedik simazin-tartalmú termékek bizonyos korlátozott használatát. Határozatának preambulumában a Bizottság ezeket az átmeneti intézkedéseket a hatékony alternatívák pillanatnyi hiányával, illetve kifejlesztésük időigényességével indokolta.

Keresetük alátámasztására a felperesek az ugyanezen felperesek által a T-236/04. sz. ügyben megjelölt jogalapokra és felhozott érvekre hivatkoznak.

(1) HL L 78., 2004.3.16., 50. o.

(2) A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, Hivatalos Lap L 230., 1991.8.19., 1-32. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/31

Elisabeth Saskia Smit által 2004. június 17-én az Europol ellen benyújtott kereset

(T -244/04. sz. ügy)

(2004/C 217/55)

Az eljárás nyelve: holland

Elisabeth Saskia Smit, lakóhely: Scheveningen (Hollandia), képviseli P. de Casparis és F. Baltussen, 2004. június 17-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Europol ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg az Europol 2003. május 19-i határozatát, valamint a felperes panaszával kapcsolatos 2004. március 19-i határozatával;

—	kötelezze az Europolt a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Felperes támadja alperes azon határozatát, amelyben ez utóbbi felperest nem vette figyelembe számos betöltetlen állásnál. Felperes előadja, hogy alperes nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/31

Jacques Wunenburger által 2004. június 17-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-246/04. sz. ügy)

(2004/C 217/56)

Az eljárás nyelve: francia

Jacques Wunenburger, lakóhely: Zágráb (Horvátország), képviseli: Eric Boigelot, ügyvéd, 2004. június 17-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—	semmisítse meg David O'Sullivan főtitkár felülvizsgálóként 2003. szeptember 11-én hozott határozatát, sérelmezve, hogy a határozat véglegesen megerősíti és jóváhagyja a felperesnek a 2001. július 1-je és 2002. december 31-e közötti időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentését;

—	semmisítse meg az említett jelentést;

—	semmisítse meg a felperesnek a megtámadott határozat megsemmisítésére irányuló, a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2003. december 9-én benyújtott és R/711/03. szám alatt nyilvántartásba vett panaszát elutasító alakszerű határozatot;

—

állapítsa meg, hogy a felperes részére meg kell téríteni mind az alapvető szabálytalanságok, mind az említett jelentés elkészítésének jelentős késedelme miatt a felperes szakmai előmenetelét illetően az őt ért károkat és nem vagyoni kárait,,amely méltányosan 4000 euróban meghatározott kártérítésnek felel meg, az eljárás során fenntartva a jogot annak felemelésére vagy leszállítására;

—	kötelezze az alperest a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

Keresete alátámasztásaként a felperes a személyzeti szabályzat 25. cikke (2) bekezdésének, 26. cikkének és 43. cikkének megsértésére, valamint a 43. cikk végrehajtásáról szóló, a Bizottság által 2002. április 26-án elfogadott általános rendelkezések megsértésére hivatkozik. Hivatkozik továbbá a védelemhez való jognak, a megfelelő igazgatás elvének, a gondos eljárás kötelezettségének, az egyenlő bánásmód elvének a megsértésére, valamint nyilvánvaló értékelésbeli tévedésre.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/32

Asociación de Exportadores Españoles de Productos Farmacéuticos (Aseprofar) y Española de Desarrollo e Impulso Farmacéutico, SA (Edifa) által 2004. június 17-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-247/04. sz. ügy)

(2004/C 217/57)

Az eljárás nyelve: spanyol

Asociación de Exportadores Españoles de Productos Farmacéuticos (Aseprofar) y Española de Desarrollo e Impulso Farmacéutico, SA (Edifa), székhelye Madrid, képviseli: L. Ortiz Blanco, ügyvéd, 2004. június 17-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

Felperes a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—

semmisítse meg az Európai Bizottság 2004. április 2-i, május 6-i és május 10-i levelében foglalt határozatát, melyben a Bizottság úgy határozott, hogy a P/2002/4609 és 2003/5119 számon iktatott panaszokkal kapcsolatban nem tesz további lépéseket (ezek az EK 29. cikkének alkalmazhatóságával kapcsolatosak), mivel a 2003. június 13-i 725/2003 Real Decreto nem sérti az EK 29. cikkét, illetve az EK 29. cikkével összefüggő 10. cikket.

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Jelen kereset tárgya az Európai Bizottság 2004. április 2-i, május 6-i és május 10-i levelében foglalt határozatának megsemmisítése, melyben a Bizottság elutasította a felpereseknek a gyógyszerkészítményekről szóló 25/1990 Ley 100(2) cikke egyes rendelkezéseit módosító, 2003. június 13-i 725/2003 Real Decreto elfogadása ellen benyújtott panaszát (P/2002/4609 és 2003/5119).

A Real Decreto a gyógyszerkészítményeket forgalmazó nagykereskedőknek előírja, hogy a gyógyszertáraknak és más nagykereskedőknek eljuttatott gyógyszerkészítmények mennyiségéről kötelesek az egészségügyi hatóságokat tájékoztatni. Ezt az információt a közigazgatási hatóság továbbítja a gyógyszeripari laboratóriumoknak. A felperesek úgy vélik, hogy a gyógyszeripari laboratóriumok így hatékonyan fel tudnak lépni az exportáló viszonteladók által végzett, a közösség más országaiba irányuló export megakadályozásáért, mivel tudják, hogy melyik nagykereskedő milyen és mekkora mennyiségű gyógyszerkészítményt exportál.

A felperesek tehát arra hivatkoznak, hogy a szóban forgó Real Decreto megsérti az EK-Szerződés 29. cikkét, illetve a 29. cikkel összefüggő 10. cikkét.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/32

Scania AB (Publ) által 2004. június 21-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-248/04. sz. ügy)

(2004/C 217/58)

Az eljárás nyelve: angol

A Scania AB (Publ), székhely: Södertälje (Svédország), képviseli D. Arts és F. Herbert ügyvédek, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 21-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a Bizottság 2004. április 7-i határozatát, amelyben a Bizottság jóváhagyja a Volvo A-részvényeinek az Ainaxon keresztül történő elidegenítését;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes előadása szerint a Bizottság annak függvényében hagyta jóvá a Volvo és a Renault Véhicules Industriels (1) közötti összefonódást, hogy a Volvo megválik a Scaniában meglévő társasági részesedésétől (Scania-kötelezettség). A megtámadott határozatban a Bizottság elfogadta a Volvo elidegenítésre vonatkozó javaslatát, mely szerint a Volvo a Scaniában megmaradt társasági részesedését Ainax nevű leányvállallatára ruházza át. A felperes kijelenti továbbá, hogy az Ainax társasági részesedését osztalékként fogják kifizetni a Volvo részvényeseinek.

A felperes szerint a megtámadott határozat sérti a 2000. szeptember 1-jei bizottsági határozatban előírt Scania-kötelezettséget, valamint a 4064/89 rendelet (2) 6. cikke (1) bekezdése c) pontját és 6. cikke (2) bekezdését.

A felperes szerint a közvetítéses szerkezet eredménye, az Ainax, megtartja a jelenleg a Volvo által ellenőrzött részvénypakettet és nem osztja fel a Volvo részvényesei között. A felperes előadja továbbá, hogy mivel a Renault mintegy 20 %-os társasági részesedéssel rendelkezik a Volvóban, ezáltal csaknem 20 %-ban irányítása alatt tartja az Ainaxot, amely pedig közel 25 %-ban tartja irányítása alatt a Scaniát. A felperes előadása szerint ezért ez az elidegenítési struktúra a Renault és közvetetten a Volvo számára jelentős befolyást biztosít a felperes vállalkozásban, valamint bennfentes hozzáférést ennek üzleti titkaihoz. A felperesnek előadása szerint ezért nincs lehetősége arra, hogy a Volvo/Renault VI csoporttól független vállalkozásként működjön.

(1) A 4064/89/EGK tanácsi irányelv (HL C 301., 23.o.) szerinti összefonódás közös piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2000. szeptember 1-jei bizottsági határozat (IV/M. 1980-3* sz. VOLVO/RENAULT V.I. ügy)

(2) A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL 1990 L 257., 13.o.)

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/33

Philippe Combescot által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. június 21-én benyújtott kereset

(T-249/04. sz. ügy)

(2004/C 217/59)

Az eljárás nyelve: olasz

Philippe Combescot, képviselik: Alberto Maritati és Viola Messa ügyvédek, 2004. június 21-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	ismerje el Combescot hivatali felettesei viselkedésének teljes törvénytelenségét, munkájára, szakmai előmenetelére, egészségi állapotára azáltal gyakorolt hatásukat, hogy nem ismerték el a felperesnek a személyzeti szabályzat 24. cikkében foglalt segítségnyújtáshoz való jogát;

—	ismerje el a szakmai előmeneteli jelentésnek a felperes és felettese viszonyát meghatározó súlyos és javíthatatlan ellenséges viszonyból fakadó törvénytelen voltát;

—	ismerje el Combescot jogát az úgy erkölcsileg, mint munkájára és szakmai előmenetelére tekintettel elszenvedett károkért járó, legalább 1 000 euró mértékű kártérítésre.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes jelen keresetében azt állítja, hogy abban az időszakban, amikor Guatemalában a Bizottság képviseletén tanácsosként dolgozott, hivatali felettese több ízben megfenyegette, megfélemlítette, személyében és szakmai szempontból megalázta. Összességében sorozatosan elkövetett diszkriminatív cselekményekről van szó, amelyek károsan befolyásolták a felperes szakmai tevékenységét, és ennek következtében súlyosan kihatottak egészségi állapotára is.

A személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtás iránti kérelem elutasítását tehát jogi szempontból megalapozatlannak kell tekinteni. Másrészt pedig az adott időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentést is törvénytelennek kell tekinteni.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/33

Philippe Combescot által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. június 21-én benyújtott kereset

(T-250/04. sz. ügy)

(2004/C 217/60)

Az eljárás nyelve: olasz

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy az alperesnek a megüresedett kolumbiai delegációvezetői beosztás elnyerésére irányuló, 2003. május 28-án közzétett COM/091/03 pályázatból történő kizárását kimondó határozat jogellenes; következésképpen nyilvánítsa semmisnek a teljes pályázati eljárást és a poszt pályázat útján történt betöltését kimondó határozatot; ismerje el, hogy Philipe Combescot úr pályázatból történt jogellenes kizárásával jóhírneve és szakmai tevékenysége sérült, ami súlyos következményeket okozott pszichikai egyensúlyában; kártérítés címén ítéljen meg Combescot úr javára 100 000,00 eurót.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Jelen ügy felperese nem fogadja el, hogy az alperes visszautasította a megüresedett kolumbiai delegációvezetői beosztás elnyerésére benyújtott pályázatát.

Keresete alátámasztására a felperes a következőkre hivatkozik:

—	a megüresedett hely pályázati kiírásának megsértése, amennyiben a felperes pályázatát a pályázati kiírásban nem szereplő feltételek miatt zárták ki (nem rendelkezett két éves részlegvezetői tapasztalattal);

—	a megkülönböztetésmentesség tilalmának megsértése, mert az alpereshez hasonló helyzetben lévő többi tisztviselő pályázatát elfogadták;

—

indokolási kötelezettség megsértése és mérlegelési hiba, miután nem vették tekintetbe, hogy a felperes által lényegében gyakorolt funkció és feladatkör – amelyet guatemalai tanácsossá történt formális kinevezése is igazol – megegyezik a részlegvezető által gyakorolt funkcióval és feladatkörrel, amennyiben a felperes feladata a guatemalai delegáció igazgatása lett volna, teljes irányítási és gazdasági autonómia mellett.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/34

A Görög Köztársaság által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. június 22-én benyújtott kereset

(T-251/04. sz. ügy)

(2004/C 217/61)

Az eljárás nyelve: görög

A Görög Köztársaság, képviselik: Vasziliosz Kontolaimosz és Joannisz Khalkiász, 2004. június 22-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—	semmisítse meg a Bizottság 2004. április 29-i 2004/457/EK határozatát (HL L 156., 2004.4.30.).

Jogalapok és fontosabb érvek:

A megtámadott határozattal a Bizottság, a 729/70/EGK rendelet szerinti számlaelszámoló-helyként eljárva, kizárt a közösségi finanszírozásból a Görög Köztársaság által a zöldség-gyümölcs ágazatban és az állami felvásárlás keretében eszközölt különböző kiadásokat, aminek eredményeként azokat nem ismerték el jogszerű közösségi kiadásoknak és így azokat a Görög Köztársaságra hárították.

E kiadások közül néhány az 1999-2001-es költségvetési években végzett rizsfelvásárláshoz kapcsolódott. A Bizottság az elismerés megtagadásának indokaként a rizsmennyiség egy része intervencióra fordításának késedelmes voltát jelölte meg. E kiadásokra vonatkozó kereseti kérelme alátámasztására, a Görög Köztársaság az arányosság elvének megsértésére hivatkozik arra tekintettel, hogy a Bizottság nem ismerte el a kamionossztrájk formájában felmerülő vis maior fennforgását. Felhívja továbbá a bizalomvédelem elvének megsértését, minthogy a Bizottság szervei elmulasztottak haladéktalanul állást foglalni a vis maior miatti késedelmes intervenció szándékának közlése tárgyában. A Görög Köztársaság hivatkozik továbbá a szabálytalan kifizetések tényleges arányának megállapíthatatlansága esetén átalánykorrekció alkalmazását előíró, VI-5660/97-es iránymutatás figyelmen kívül hagyása megindokolásának elmaradására.

A finanszírozásból kizárt kiadások egy másik része az őszibarack-termelőknek járó minimális felvásárlási ár kifizetésének elmulasztása miatti korrekcióval kapcsolatos. A megtámadott határozat ezen részére vonatkozóan a Görög Köztársaság elismeri, hogy az integrátorok helyett közvetlenül a termelői szervezetek részesültek kifizetésben, de rámutat azokra a rendkívüli körülményekre, amelyek – megítélése szerint – indokolják ezt a lépést, amelyet a közös agrárpolitika és a közösségi piaci szabályozás céljával összeegyeztethetőnek tart, és hozzáteszi, hogy abból semmilyen kár nem származott. A Görög Köztársaság azt is állítja, hogy a korrekció arányát hibásan számították ki.

A legrászorultabb személyek támogatási programját érintő 2 %-os korrekcióval kapcsolatban a Görög Köztársaság a 3149/92-es rendelet (1) 1., 2. és 9. cikkének helytelen értelmezésére, a ténybeli körülmények hibás értékelésére és az indokolás elmulasztására hivatkozik.

A gyümölcs- és zöldségágazatban végrehajtott hároméves futamidejű cselekvési program korrekcióját illetően, a Görög Köztárság a 3816/92-es rendelet (2) 2. cikkének téves értelmezésére, valamint a ténybeli körülmények hibás értékelésére hivatkozik, arra az álláspontra helyezkedve, hogy azt kell kifizetni, ami a hároméves időszakon belül megvalósult, nem pedig csupán azt, ami működőképes volt, mint ahogyan a hároméves futamidő lejártát követő félévben kellett sort keríteni a foganatosított átszervezési intézkedések kifizetésére, azokat mégis 2000 első félévében fizették ki.

Végezetül, a Görög Köztársaság általános érvénytelenségi kifogást emel a megtámadott határozat által érintett minden ágazat vonatkozásában, azt állítva, hogy a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel arra, hogy korrekciókat szabjon ki a vitatott időszakban, összhangban az 1258/99-es rendelet (3) 7. cikke (4) bekezdésében foglaltaknak az 1663/95-ös rendelet (4) 8. cikke figyelembevételével történő alkalmazásával, aminek értelmében az 1663/95-ös rendelet 8. cikke szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon kiadások becsült összegét, amelyekre vonatkozólag korrekciót javasol a Bizottság, annak érdekében, hogy – a korrekciók kiszabásához – kiszámolható legyen a korrekciót megelőző huszonnégy hónap.

(1) A Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. október 29-i 3149/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 313., 1992.10.30., 50. o.).

(2) A gyümölcs- és zöldségágazatban a Spanyolország és a többi tagállam közötti kereskedelem kompenzációs mechanizmusának megszüntetéséről és egyéb intézkedésekről szóló 1992. december 28-i 3816/1992/EGK tanácsi rendelet (HL L 387., 1992.12.31., 10. o.).

(3) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 103. o.).

(4) A 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számla-elszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95 EK bizottsági rendelet (HL L 158., 1995.7.8., 6. o.).

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/35

Caviar Anzali által 2004. június 18-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek, formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-252/04. sz. ügy)

(2004/C 217/62)

Az eljárás nyelve: francia

Caviar Anzali, képviseli: Jean-François Jésus, avocat, 2004. június 18-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek, formatervezési minták) (OHIM) ellen.

Novomarket S.A. szintén félként vett részt a második fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal második fellebbezési tanácsának 2004. április 19-i határozatát (R 479/2003-2 sz. Caviar Anzali kontra Novomarket ügy);

—	kötelezze a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A közösségi védjegy bejegyzését kérelmező:	Novomarket S.A.
Az érintett közösségi védjegy:	„Asetra” ábrás védjegy a 29. és 31. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (2187805 sz. védjegybejelentési kérelem )
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja	Caviar Anzali S.A.
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy	„Astara” nemzeti és nemzetközi védjegy a 29. osztályba tartozó
megjelölés:	áruk vonatkozásában
A felszólalási osztály határozata:	A felszólalás elutasítása
A fellebbezési tanács határozata:	A fellebbezés elutasítása

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/35

A Mundipharma AG által 2004. június 28-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatarvezési minták) ellen benyújtott kereset

(T-256/04. sz. ügy)

(2004/C 217/63)

Az eljárás nyelve: az eljárási szabályzat 131. cikkének (2) bekezdése szerint határozandó meg - A nyelv, amelyen a keresetlevelet megfogalmazták: német

A Mundipharma AG, székhely: Basel (Svájc), képviseli F. Nielsen Rechtsanwalt, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 28-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatarvezési minták) ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	Semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal második fellebbezési tanácsának 2004. április 19-én kelt határozatát (R 1004/2002-2. sz. ügy)

—	kötelezze az alperes Hivatalt a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

A közösségi védjegy bejelentője:	ALTANA Pharma AG
A bejelentett közösségi védjegy:	a „RESPICUR” német szóvédjegy az 5. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (légúti betegségek gyógyászata) – bejelentési szám: 949 156
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja:	a felperes
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés:	a „RESPICORT” német szóvédjegy az 5. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (gyógyszerészeti készítmények, egészségügyi készítmények gyógyászati használatra, tapaszok)
A felszólalási osztály határozata:	a felszólalás elutasítása
A fellebbviteli tanács határozata:	a felszólalási osztály határozatának megsemmisítése és a felszólalás elutasítása
Jogalapok:	a 40/94 (EK) rendelet 8. cikk (1) bekezdés b) pontjának megsértése

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/36

A C.E.S.T.A.S. – Centro di Educazione Sanitaria e Tecnologie Appropriate Sanitarie által 2004. június 23-án az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-260/04. sz. ügy)

(2004/C 217/64)

Az eljárás nyelve: olasz

A C.E.S.T.A.S. – Centro di Educazione Sanitaria e Tecnologie Appropriate Sanitarie, képviseli Nicoletta Amadei és Charles Turk ügyvédek, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 23-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri a Bíróságtól:

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot teljes egészében;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

Jelen kereset a Bizottság (Delegáció a Guineai Köztársaságban) 2004. április 21-i határozatának megsemmisítésére irányul, amelyben az 1987 óta Guineában az NKSZ-nek dolgozó felperest 959.543.835 guineai frank (397.126.02 euró) megfizetésére hívták fel, amely összeget az általa vezetett projektek lebonyolítása során felmerült indokolatlan költségnek tekintettek.

Állításainak alátámasztására a felperes az alábbiakra hivatkozik:

—

lényeges eljárási szabálysértés az indokolási kötelezettség elmulasztása és ellentmondásossága miatt, valamint jogalap hiánya. Ebben a vonatkozásban álláspontja szerint a megtámadott „Note de débit” kizárólag az „Amélioration des conditions de vie à l'intérieur du pays - 7 ACP GUI 019-4-AT CESTAS” megállapodást említi, jóllehet nem létezik ilyen címet viselő egyezmény, éppen ezért nem egészen világos, hogy a felperes és a guineai kormány között létrejött melyik jogviszonyra vagy –viszonyokra vonatkozik a megtámadott határozat. A fentieken túl rámutat a CESTAS arra, hogy nincs olyan jogalap, amelyen a megtámadott határozat alapulhatna. Végül, a „Note de debit” semmiféle magyarázatot nem tartalmaz azokról a könyvelés során felmerült szempontokról, amelyek alapján a Bizottság meghatározta a vitatott összeget.

—	a megtámadott határozat azért is megsemmisíthető, mert az alperesnek címzett felszólítás, hogy fizesse ki a kérdéses összeget, a Bizottságtól származik, amely a Guineában a projektek kapcsán aláírt különféle szerződések viszonylatában csak harmadik személy.

—

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet (1) megsértése, amennyiben felperes nem kapott azon kérvényére választ, amelyben az Ernst & Young azon jelentéséről szeretett volna másolatot kapni, amelynek alapján a megtámadott határozat született.

—	a felperes védelmi jogainak megsértése

—

a kontradiktórius eljárásra és a megfelelő igazgatásra vonatkozó elvek megsértése. Ez utóbbi vonatkozásában különösen kiemelendő, hogy a felperest terhelő feltételezett hiány vizsgálatát teljes mértékben külső személy végezte, az Ernst & Young, amely a felek tekintetében nem tökéletesen felel meg a harmadik személy feltételeinek, miután egy, a guineai kormány által fizetett szervezetről van szó, amely mint ilyen, nem tekinthető elfogulatlannak.

(1) HL L 145, 2001.05.31., 43. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/36

Spanyol Királyság által 2004. július 1-jén Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-266/04. sz. ügy)

(2004/C 217/65)

Az eljárás nyelve: spanyol

Spanyol Királyság, képviseli Fernando Díaz Moreno, meghatalmazotti minőségben, kézbesítési cím: Spanyol Nagykövetség, Luxembourg, Boulevard Emmanuel Servais 4-6., 2004. július 1-jén keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság:

—

semmisítse meg Spanyolországot érintő részében a 2004. április 29-i bizottsági határozatot és abban a mértékben ahol kizárja a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonásának műveleteiért fizetett pénzügyi kompenzációt (5.253.604,00 euró), valamint a szántóföldi növények ágazatában és az állattenyésztési jövedelemtámogatásokat, kivéve La Riojában a 2000/2002-es évi mennyiséget a szántóföldi növények ágazat vonatkozásában (1.659.053,00 euró), valamint

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A megtámadott határozat a felperes államot illetően négy kizárást tartalmaz: a) kompenzáció a zöldségfélék és gyümölcsök piacról történő kivonásáért; b) támogatás a citrom feldolgozásához; c) intervenciós műveletekből származó, a legrászorultabb személyeknek szánt élelmiszerek elosztása; és d) szántóföldi növények és állattenyésztési jövedelemtámogatások. A jelen kereset csak a gyümölcsök és zöldségfélék piacról történő kivonásáért fizetendő kompenzáció (5.253.601 euró, Murciában és Valenciában történő ellenőrzések vélelmezett elmulasztása miatt) kizárására vonatkozik, valamint a szántóföldi növények ágazatában és az állattenyésztési jövedelemtámogatások területén történő kizárásra, kivéve La Riojában a 2002/2001 gazdasági év mennyiségét a szántóföldi növényekre vonatkozóan; a jogtalanul kizártnak vélt összeg tehát 1.659.053 euró.

Állításainak alátámasztására Spanyolország a következő jogi érveket hozza fel:

—

Kompenzáció a gyümölcsök és zöldségfélék piacról történő kivonása miatt.

Ki kell hangsúlyozni, hogy jóllehet a spanyol hatóságok értelmezési hiba miatt nem ellenőrizték a kivont termékek 100 %-át, megfelelő eszközöket alkalmaztak az intervenciós eljárás módosítására, közvetlenül azután, hogy a mulasztásról az Európai Számvevőszék értesítette őket. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy nem tűnik logikusnak, hogy Spanyolországot szankcionálják a jogszabály téves értelmezéséből eredő hiba miatt, amelyet a spanyol hatóságok azonnal orvosoltak, mihelyst tudomást szereztek róla, ugyanakkor egyrészről azt is figyelembe kell venni, hogy a spanyol hatóságok mindent megtettek, hogy kijavítsák a Számvevőszék által jelzett hibát, más részről pedig a jogszabályokban előírtnál magasabb százalékban végezték el az ellenőrzéseket a földeken.

—

Szántóföldi növények és állattenyésztési jövedelemtámogatások

Felperes álláspontja szerint az 1258/99/EK rendelet 7. cikk 4. bekezdésének megfelelően, tekintettel a 729/70/EGK 5. cikke 2. bekezdésére, a pénzügyi korrekcióból ki kellett volna zárni a País Vasco (Baszkföld) minden, az 1998/1999 és az 1999/2000 gazdasági évre vonatkozó összes kiadását, amelyek előzetesen, 1999. január 31-én, illetve 2000. január 31-én kerültek kifizetésére. La Rioját illetően hasonló a helyzet.

Másfelől nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az állattenyésztési jövedelemtámogatások szektorában teljesült az 1663/95/EK rendelet 8. cikkében foglalt tájékoztatási kötelezettség.

A Spanyol Királyság álláspontja szerint, az állattenyésztési jövedelemtámogatásoknak megfelelő 1998-as, 1999-es és 2000-es évi kifizetések a 2000. júniusában tartott vizsgálat során már auditálás és elszámolás tárgyát képezték. A País Vasco (Baszkföld) részére történő 1998. 1999. és 2000. évi kérelmeket, illetve La Rioja részére történő 1998. és 2000. évi kérelmet illetően a Bizottság pénzügyi korrekciót alkalmaz, és nem veszi tekintetbe azt a tényt, miszerint az említett vizsgálat megállapította, hogy a fent említett kérelmeket illetően nincs szükség pénzügyi korrekcióra. Következésképpen a 2000/2001. évi vizsgálat nem jelent mást, mint egy előzőleg már lezárt ügyet újra megnyitni, és az 1998-2000 közötti, az adott időben már elemzett kérelmeket egy, az EMOGÁ másik csapatára bízni, ahol a vizsgálat ugyanúgy magában foglalja a szankciók alkalmazásának módját is, miközben más megállapításokra jut a finanszírozásból történő kizárás alkalmazására vonatkozóan.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/37

A Spa Monopole, Compagnie fermière de Spa által 2004. június 28-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-268/04. sz. ügy)

(2004/C 217/66)

Az eljárás nyelve: francia

A Spa Monopole, Compagnie fermière de Spa, székhelye: Spa (Belgium), képviseli Emmanuel Cornu, Eric De Gryse és Donatienne Moreau, ügyvédek, 2004. június 28-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) ellen.

A Cottee Dairy Products Pty Limited szintén félként vett részt az első fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a megtámadott határozatot;

—	kötelezze a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője:	Cottee Dairy Products Pty Limited
Az érintett közösségi védjegy:	„SPA” szóvédjegy az 1. áruosztályban található áruk vonatkozásában (911 388 sz. védjegybejelentési kérelem)
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy:	Beneluxban bejegyzett „SPA” szó- és ábrás védjegyek a 32. áruosztályban található áruk vonatkozásában, valamint a felszólaló cégneve
A hivatkozott védjegy jogosultja	S.A Spa Monopole, Compagnie fermière de Spa
A felszólalási osztály határozata:	a védjegybejelentési kérelem elutasítása
A fellebbezési tanács határozata:	a felszólalási osztály határozatának megsemmisítése
Jogalapok:	a 40/94/EK rendelet 8. cikk (5) bekezdésének megsértése (1 )

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet, HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

28.8.2004

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/38

Az IDOM, S.A. által 2004. június 29-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset

(T-269/04. sz. ügy)

(2004/C 217/67)

Az eljárás nyelve: spanyol

Az IDOM, S.A., székhely: Bilbao (Spanyolország), képviseli Tatiana Villate Consonni, a Madridi Ügyvédi Kamara tagja, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 29-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen.

A felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

—	semmisítse meg a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal második fellebbezési tanácsának az R-153/2003-2. sz. ügyben, 2004. április 27-én hozott határozatát;

—	semmisítse meg a B282733. sz. felszólalási eljárás során hozott 3707/2002. sz. határozatot olyan mértékben, amennyiben az elutasítja az IDOM, SA által előterjesztett felszólalást és helyben hagyja a lajstromozás iránti kérelmet a 37. és részben a 42. áruosztály vonatkozásában;

—	adjon helyt a felperes azon kérelmének, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal felszólalási osztálya tagadja meg a vitatott védjegy lajstromozását teljes egészében;

—	pervesztesség esetén, kötelezze a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt a jelen ügyben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb jogi érvek:

A közösségi védjegy bejelentője:	Idom Incoporated
A bejelentett közösségi védjegy:	„IDOM” ábrás védjegy – 1185800. sz. lajstromozás iránti kérelem a 35., 37. és 42. áruosztályba tartozó szolgáltatások (menedzsment, tanácsadás és informatika) vonatkozásában.
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja:	A felperes.
A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés:	Az IDOM közösségi ábrás védjegy (847236. sz.), az IDOM spanyol nemzeti ábrás védjegyek (789822., 789823., 1195931., 2052591., 2052592., 2052593. sz.) és az IDOM spanyol nemzeti szóvédjegy (217244. sz.) a 35., 37. és 42. áruosztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában.
A felszólalási osztály határozata:	A felszólalás helyben hagyása a 35. áruosztályban tartozó, mindkét védjegy által lefedett szolgáltatások tekintetében, illetve a felszólalás elutasítása a 37. és 42. áruosztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában.
A fellebbezési tanács határozata:	A fellebbezés elutasítása.
Jogalapok:	A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (4) bekezdésének téves értelmezése.

		ISSN 1725-518X
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 217

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	47. évfolyam 2004. augusztus 28.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Információ
	A Bíróság
	A BÍRÓSÁG
2004/C 217/1	A Biróság ítélete (nagy tanács) 2004. június 29. a C-486/01. P. sz. Front national kontra Európai Parlament ügyben (Fellebbezés – Frakcióalakítási nyilatkozat az Európai Parlament házszabályának 29. cikk (1) bekezdése alapján – Politikai összetartozás hiánya – TDI – frakció visszaható hatályú feloszlatása – Csatlakozó fellebbezés – EK 230. cikk negyedik bekezdésének értelmezése – Természetes vagy jogi személyt 'közvetlenül és személyében' érintő határozat fogalma – Nemzeti politikai párt által benyújtott kereset elfogadhatatlansága)	1

2004/C 217/2	A Bíróság ítélete (második tanács) 2004. július 8-án C-502/01. és C-31/02 sz. (a Sozialgericht Hannover és a Sozialgericht Aachen által benyújtott előzetes eljárás iránti kérelem) Silke Gaumain-Cerri kontra Kaufmännische Krankenkasse - Pflegekasse, és Maria Barth kontra Landesversicherungsanstalt egyesített ügyekben hozott ítélete (Társadalombiztosítás – A munkavállalok szabad mozgása – EK-Szerződés – 1408/71/EGK rendelet – Szolgáltatások az önellátásra képtelenség kockázatának fedezetére – Hozzájárulás folyósítása az önellátásra képtelen személyt felügyelő harmadik személy öregségi nyugdíjához az önellátásra képtelenség elleni biztosításból)	1

2004/C 217/3	A Biróság ítélete (teljes ülés) 2004. június 29. a C-110/02. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Unió Tanácsa ügyben (Portugál állami támogatás sertéstenyésztők részére – Közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított támogatás visszatérítésének lehetővé tételére irányuló támogatás – Tanácsi határozat az ilyen támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről – Jogellenesség – EK 88. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdése)	2

2004/C 217/4	A Bíróság ítélete (harmadik tanács) C-269/02. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben 2004. június 24-én hozott ítélete (Tagállami mulasztás – A 98/24/EK irányelv határidőben történő átültetésének elmulasztása – Munkavállalók egészségének és biztonságának védelme – Munkahelyen előforduló vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatok)	3

2004/C 217/5	A Bíróság ítélete (második tanács) 2004. július 1. a C-295/02. sz. (a Niedersächsiches Oberverwaltungsgericht előzetes döntéshozatal iránti kérelme) a Gisela Gerken kontra Amt für Agrarstruktur Verden ügyben (Közös agrárpolitika – Egyes közösségi támogatási rendszerekre vonatkozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer – 3887/92/EGK rendelet és a 2419/2001/EK rendelet – Állatállományra vonatkozó támogatások kérelmei – Szabálytalanságok – A támogatás összegének csökkentése – Egy kevésbé szigorú rendelkezés visszamenőleges alkalmazása)	3

2004/C 217/6	A Biróság ítélete (harmadik tanács) 2004. július 1. a C-361/02 és C-362/02 sz. (Dioikitiko Efeteio Peiraios előzetes döntéshozatal iránti kérelme) az Elliniko Dimosio kontra Nikolaos Tsapalos és Konstantinos Diamantakis egyesített ügyekben (76/308/EGK irányelv – Vámok behajtására vonatkozó kölcsönös jogsegély – Irányelv alkalmazása a hatálybalépése előtt keletkezett követelésekre)	4

2004/C 217/7	A Bíróság ítélete negyedik tanács 2004. július 8. A C-27/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság ügyben (Tagállami mulasztás – Környezet – 91/271/EGK irányelv – 93/481/EGK irányelv – Települési szennyvíz összegyűjtése és kezelése – Az előírt határidőn belüli átültetés elmulasztása)	4

2004/C 217/8	A Bíróság ítélete (harmadik tanács) 2004. július 1. a C-65/03. sz. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság ügyben (Tagállami mulasztás – Az EK 12., 149., és 150. cikkei – A más tagállamban szerzett középiskolai bizonyítvány – A felsőoktatásba való bejutás)	5

2004/C 217/9	A Bíróság ítélete (negyedik tanács) 2004. július 8. a C-127/03. sz.. az Európai Közösségek Bizottsága kontra Trendsoft (Irl) Ltd ügyben (Választottbírósági záradék – Előleg visszatérítése – Késedelmi kamatok – Mulasztási ítélet)	5

2004/C 217/0	A Biróság ítélete (ötödik tanács) 2004. június 22. a C-155/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (Tagállami mulasztás – 2000/70/EK irányelv – Stabil emberi vér- vagy plazmakészítményeket tartalmazó orvostechnikai eszközök – Átültetés elmulasztása)	6

2004/C 217/1	A Biróság ítélete (második tanács) 2004. július 8. a C-166/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (Tagállami mulasztás – EK 28. cikk – Nemesfémtárgy értékesítése – „Arany” és „aranyötvözet” elnevezések)	6

2004/C 217/2	A Bíróság ítélete (első tanács) 2004. július 1. a C-169/03. sz. (a Regeringsrätten előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Florian W. Wallentin kontra Riksskatteverket ügyben (Személyek szabad mozgása – Munkavállalók – Jövedelemadó – Jövedelmeinek kisebb részét egy tagállamban szerző, egy másik tagállamban élő adóalany részleges adóalanyisága)	7

2004/C 217/3	A Bíróság ítélete (első tanács) 2004. július 8. a C-214/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Osztrák Köztársaság ügyben (Tagállami mulasztás – 88/609/EGK irányelv – Légszennyezés – Nagy tüzelőberendezések)	7

2004/C 217/4	A Biróság ítélete (negyedik tanács) 2004. július 8. a C-292/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Finn Köztársaság ügyben (Tagállami mulasztás – Környezet – Elhasználódott járművek – 2000/53/EK irányelv)	8

2004/C 217/5	A Biróság ítélete (harmadik tanács) 2004. július 1. a C-311/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (Tagállami mulasztás – 1999/44/EK irányelv – Előírt határidőben történő átültetés elmulasztása)	8

2004/C 217/6	A Bíróság ítélete (negyedik tanács) 2004. július 1. a C -331/03 sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (Tagállami mulasztás – 2000/53/EK irányelv – Átültetés elmulasztása az előírt határidőben)	9

2004/C 217/7	A Biróság ítélete (negyedik tanács) 2004. július 8. a C-389/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Belga Királyság ügyben (Tagállami mulasztás – Az 1999/74/EK irányelv átültetésének elmulasztása)	9

2004/C 217/8	A Biróság ítélete (negyedik tanács) 2004. július 8. a C-400/03. sz. (a Tribunal d'instance du VIIe arrondissement de Paris előzetes döntéshozatal iránti kérelme) Waterman SAS kontra Directeur général des douanes et droits indirects ügyben (Közös vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – Vámtarifaszám – Tolltartó doboz)	10

2004/C 217/9	A Biróság ítélete (negyedik tanács) 2004. július 1. a C-448/03. sz. Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben (Tagállami mulasztás – A 98/44/EK irányelv átültetésének elmulasztása)	10

2004/C 217/0	C-241/04. sz. ügy: A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria (második tanács) 2004. április 22-i végzésével az Acquedotto De Ferrari Galliera s.p.a. kontra Provincia di Genova e.a. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	11

2004/C 217/1	C-242/04. sz. ügy: A Tribunale Amministrativo Regionale della Liguria, Sezione Seconda 2004. április 22-én végzésével az Acquedotto Nicolay s.p.a. kontra Provincia di Genova e.a. ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	11

2004/C 217/2	C-247/04. sz. ügy: A College van Beroep voor het Bedrijfsleven 2004. május 28-i ítéletével a Transport Maatschappij Traffic B.V. kontra Staatssecretaris van Economische Zaken ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	12

2004/C 217/3	C-248/04. sz. ügy: A College van Beroep voor het bedrijfsleven 2004. június 9-i határozatával a Koninklijke Coöperatie Consun U. A. kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	12

2004/C 217/4	C-255/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 14-én a Francia Köztársaság ellen benyújtott kereset	12

2004/C 217/5	Court of Appeal (England and Wales), Civil Division (Nagy-Britannia) 2004. június 15-i végzésével, amely 2004. június 16-án érkezett a Bíróság Hivatalához, a Michael Jason Clarke kontra Frank Staddon Ltd, valamint a J.C. Caulfield, C.F. Caulfield és K.V. Barnes kontra Marshalls Clay Products Ltd ügyekben előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Közösségek Bíróságához.: (C-257/04. sz. ügy)	13

2004/C 217/6	C-259/04. sz. ügy: A High Court of Justice, a Lord Chancellor által az 1994. évi Trade Marks Act 76. cikke alapján a Registrar of Trade Marks által kezdeményezett fellebbezési eljárásra Kinevezett Személy 2004. május 26-i végzésével az Elizabeth Emanuel kontra Continental Shelf 128 Ltd ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	13

2004/C 217/7	C-260/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 17-én az Olasz Köztársaság ellen benyújtott kereset	14

2004/C 217/8	C-275/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 29-én a Belga Királyság ellen benyújtott kereset	15

2004/C 217/9	C-282/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 30-án a Holland Királyság ellen benyújtott kereset	15

2004/C 217/0	C-283/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. június 30-án a Holland Királyság ellen benyújtott kereset	16

2004/C 217/1	C-285/04. sz. ügy: A Tribunale di Oristano 2004. június 14-i végzésével Medda Ignazio e Banco di Napoli SpA kontra Regione Autonoma della Sardegna ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	17

2004/C 217/2	C- 286/04. P sz. ügy: Az Eurocermex SA által 2004. július 5-én az Elsőfokú Bíróság (második tanács) 2004. április 29-i, T-399/02. sz. Eurocermex SA kontra Belső Piaci Harmonizádiós Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezés	17

2004/C 217/3	C-291/04. sz. ügy: A Tribunal de Police de Neufchâteau 2004. június 4-i ítéletével a Ministère public kontra Henri Léon Schmitz ügyben benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem	17

2004/C 217/4	C-299/04. sz. ügy: Az Európai Közösségek Bizottsága által 2004. július 14-én a Görög Köztársaság ellen benyújtott kereset	18

	ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG
2004/C 217/5	Az Elsőfokú Bíróság ítélete 2004. június 10. a T-275/01. sz. Mercedes Alvarez kontra Európai Parlament ügyben (Tisztviselők – Kisegítő alkalmazott – Konferencia-tolmács – Az új személyzeti szabályzat egyéb alkalmazottakra vonatkozó rendszere (RAA) 74. cikke – Az alkalmazás megszüntetése)	19

2004/C 217/6	T-158/04. sz. ügy: Erich Drazdansky által 2004. április 26-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen benyújtott kereset	19

2004/C 217/7	T-162/04. sz. ügy: Az Eugénio Branco Lda. által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. április 30-án benyújtott kereset	20

2004/C 217/8	T-180/04. sz. ügy: A Przedsiebiorstwo Polmos Bialystock által 2004. május 25-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen benyújtott kereset	21

2004/C 217/9	T-183/04. sz. ügy: A Tokai Europe GmbH által 2004. május 25-én az Európai Közöségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	21

2004/C 217/0	T-185/04. sz. ügy: A Lancôme Parfums et Beauté & Cie által 2004. május 25-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) ellen benyújtott kereset	22

2004/C 217/1	T-188/04. sz. ügy: A Freixenet S.A. által 2004. május 24-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal ellen benyújtott kereset	22

2004/C 217/2	T-189/04. sz. ügy: Christian van der Haegen által 2004. május 24-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ellen benyújtott kereset	23

2004/C 217/3	T-192/04. sz. ügy: A Flex Equipos de Descanso, S.A. által 2004. május 28-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset	23

2004/C 217/4	T-199/04. sz. ügy: A Guhl Ahmed Textile Ltd által 2004. május 28-án az Európai Unió Tanácsa ellen benyújtott kereset	24

2004/C 217/5	T-200/04. sz. ügy: A Regione Autonoma della Sardegna által 2004. május 28-án az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	24

2004/C 217/6	T-204/04. sz. ügy: Az Indorata-Servicos e Gestao Lda által 2004. június 7-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ellen benyújtott kereset	25

2004/C 217/7	T-205/04. sz. ügy: Alessandro Ianniello által 2004. június 8-án az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	26

2004/C 217/8	T-206/04. sz. ügy: Fernando Rodrigues Carvalhais által 2004. június 7-én (faxon 2004. június 2-án) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek, formatervezési minták) ellen benyújtott kereset	26

2004/C 217/9	T-211/04. sz. ügy: Gibraltár kormánya által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	27

2004/C 217/0	T-214/04. sz. ügy: A Royal County of Berkshire Polo Club Ltd által 2004. június 8-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset	28

2004/C 217/1	T-215/04. sz. ügy: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	29

2004/C 217/2	T-236/04. sz. ügy: Az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Stichting Natuur en Millieu által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	29

2004/C 217/3	T-239/04. sz. ügy: Az Olasz Köztársaság által 2004. június 11-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	30

2004/C 217/4	T-241/04. sz. ügy: Az Európai Környezetvédelmi Iroda és a Stichting Natuur en Millieu által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	30

2004/C 217/5	T -244/04. sz. ügy: Elisabeth Saskia Smit által 2004. június 17-én az Europol ellen benyújtott kereset	31

2004/C 217/6	T-246/04. sz. ügy: Jacques Wunenburger által 2004. június 17-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	31

2004/C 217/7	T-247/04. sz. ügy: Asociación de Exportadores Españoles de Productos Farmacéuticos (Aseprofar) y Española de Desarrollo e Impulso Farmacéutico, SA (Edifa) által 2004. június 17-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	32

2004/C 217/8	T-248/04. sz. ügy: Scania AB (Publ) által 2004. június 21-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	32

2004/C 217/9	T-249/04. sz. ügy: Philippe Combescot által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. június 21-én benyújtott kereset	33

2004/C 217/0	T-250/04. sz. ügy: Philippe Combescot által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. június 21-én benyújtott kereset	33

2004/C 217/1	T-251/04. sz. ügy: A Görög Köztársaság által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. június 22-én benyújtott kereset	34

2004/C 217/2	T-252/04. sz. ügy: Caviar Anzali által 2004. június 18-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek, formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset	35

2004/C 217/3	T-256/04. sz. ügy: A Mundipharma AG által 2004. június 28-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatarvezési minták) ellen benyújtott kereset	35

2004/C 217/4	T-260/04. sz. ügy: A C.E.S.T.A.S. – Centro di Educazione Sanitaria e Tecnologie Appropriate Sanitarie által 2004. június 23-án az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	36

2004/C 217/5	T-266/04. sz. ügy: Spanyol Királyság által 2004. július 1-jén Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset	36

2004/C 217/6	T-268/04. sz. ügy: A Spa Monopole, Compagnie fermière de Spa által 2004. június 28-án a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) ellen benyújtott kereset	37

2004/C 217/7	T-269/04. sz. ügy: Az IDOM, S.A. által 2004. június 29-én a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen benyújtott kereset	38

2004/C 217/8	A T-304/99. sz. ügy törlése	38

2004/C 217/9	A T-69/02. sz. ügy törlése	38

2004/C 217/0	A T-249/03. sz. ügy törlése	38

	III Közlemények
2004/C 217/1	A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C. 201., 2004.8.7.	39