Nizzai Szerződés

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Nizzai Szerződés

MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?

• A szerződés előkészíti az EU-t eddigi legnagyobb bővítésére, 10 új tagállam (Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia), 2004 májusában, és további 2 (Bulgária és Románia) 2007 januárjában csatlakozik az EU-hoz.
• A szerződés módosítja az Európai Unióról szóló szerződést (EUSZ) és az Európai Közösséget létrehozó szerződést (EKSZ).
• Konkrétan a szerződés olyan módon újítja meg az uniós intézményeket, hogy azok hatékonyan működjenek a kibővített, 27 tagországból álló EU-ban – ami az Amszterdami Szerződés szándéka volt, ami azonban meghiúsult.

FŐBB PONTOK

Az uniós intézmények törvényességének és hatékonyságának fokozása az EU kibővített tagsága szempontjából

• Megváltozott az összetétel meghatározásának módszere az Európai Bizottság esetében:
  • a Bizottság összetétele egyre inkább megváltozott, a nagyobb országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság (1)) 2 biztosa és a többi ország 1 biztosa helyett a biztosok maximális száma 27 lett, így minden tagországnak joga van arra, hogy egy biztost kijelöljön, szigorúan egyenlőségi alapon, rotációs rendszerrel;
  • a Bizottság elnökét és a biztosokat mostantól a Tanács minősített többségével jelölik ki;
  • a Bizottság elnöke megnövekedett hatáskört kap a biztosi testület felett, ugyanis ő osztja ki vagy szervezi át a biztosok között a feladatokat és – a testület egyszerű többséggel megadott jóváhagyásával – elbocsáthat egy biztost.
• A szavazási rendszert az Európai Unió Tanácsa esetén újradefiniálták:
  • a szavazatok súlyozását átalakították, hogy jobban tükrözze a tagországok lakosságszámának arányait;
  • szigorodtak a minősített többség megszerzésének feltételei, így most a szavazatok 73,9%-a (nem pedig 71,3%-a), valamint az EU lakosságának legalább 62%-át képviselő uniós országok többsége szükséges (amennyiben egy uniós ország ennek ellenőrzését kéri);
  • a minősített többségi szavazás alkalmazása új területekre terjedt ki.
• Az összetételt felülvizsgálták az Európai Parlament esetében, és annak hatáskörei megnőttek:
  • a képviselői helyek száma 732-re nőtt a 27 tagországból álló EU-ban;
  • az együttdöntési eljárás (ma rendes jogalkotási eljárás) kiterjed szinte minden olyan területre, ahol a Tanács minősített többséggel dönt;
  • a Parlament egy ügyet az EU Bírósága elé vihet, ugyanúgy, ahogyan ezt egy tagország vagy a Bizottság megteheti.
• Az Európai Unió Bíróságát radikálisan átalakították:
  • különféle formációkban fog ülésezni: 3 és 5 közötti számú bírókkal, nagytanácsban (11 bíró) vagy plenáris ülésen (1 bíró minden uniós országból);
  • kiterjesztették az Elsőfokú Bíróság (mostani nevén a Törvényszék) illetékességeit, nevezetesen az előzetes döntéshozatal* iránti kérelem egyes kategóriáira;
  • a Tanács egyhangúlag eljárva létrehozhat kiegészítő bíróságokat az elsőfokon tárgyalt ügyekre, a jog speciális területein, amilyenek a szabadalmak.
• Új szabályok a megerősített együttműködés számára:
  • csak legalább 8 uniós ország részvétele szükséges (nem a korábbiak szerinti többség);
  • az Európai Közösség magvát alkotó „pillér” szerint az uniós országok többé nem vétózhatják meg a megerősített együttműködés indítását. Ezenfelül most követelmény a Bizottság jóváhagyása mellett (ami mindig szükséges) a Parlament hozzájárulása (a mostani megnevezéssel beleegyezése), ha az együttműködési területen együttdöntés van;
  • a megerősített együttműködés lehetősége kiterjed a közös kül- és biztonságpolitikára, a védelem kizárására és ebben az esetben az uniós országok vétójogára;
  • az igazságügyi és belügyi területekkel folytatott együttműködésben különösen rugalmassá vált a megerősített együttműködés: az uniós országoknak nincs vétójoguk, és sem a Bizottság, sem a Parlament jóváhagyása nem szükséges.

További főbb változások, amelyeket a szerződés hozott

• Amellett, hogy van lehetőség szankciókra egy uniós országgal szemben az alapvető jogok megsértéséért egy uniós ország részéről (amit az Amszterdami Szerződés vezetett be), az EUSZ 7. cikkébe új megelőzési mechanizmus került be.
• Az EUSz módosult, hogy figyelembe vegye az európai biztonsági és védelmi politika fejleményeit.
• A bűnügyekkel kapcsolatos igazságügyi együttműködés fejlesztésében az Eurojust elismert szerepet játszik.
• Az Európai Tanács ülései számára hivatalos helyszínként Brüsszelt jelölték ki.

MIKORTÓL HATÁLYOS A SZERZŐDÉS?

A szerződést 2001. február 26-án írták alá, 2003. április 1-jén lépett hatályba. Egyes szabályainak a végrehajtása azonban csak későbbi időpontban kezdődött meg.

HÁTTÉR

További információk itt találhatók:

• EU-történelem (Az EU Tanácsa);
• Uniós szerződések (Európai Bizottság);
• Szerződések áttekintése (EUR-Lex).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Nizzai Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és bizonyos kapcsolódó jogi aktusok módosításáról (HL C 80, 2001.3.10., 1–87. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés – egységes szerkezetbe foglalt változat, 1992 (HL C 191., 1992.7.29., 1–112. o.)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés – egységes szerkezetbe foglalt változat, 2002 (HL C 325., 2002.12.24., 33–184. o.)

utolsó frissítés 21.03.2018

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.