Éghajlatváltozás elleni globális szövetség

Az Európai Unió (EU) egy globális szövetség létrehozását javasolja azoknak a fejlődő országok részvételével, amelyeket az éghajlatváltozás leginkább veszélyeztet. A szövetség létrehozásának célja, hogy ezek az országok segítséget kapjanak az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal való szembenézésben. Azáltal, hogy a szövetség a legkevésbé fejlett országokra és a fejlődő kis szigetállamokra koncentrál, lehetőséget nyújt a strukturált párbeszédre és a konkrét együttműködésre az EU fejlesztési politikája által finanszírozott tevékenységek terén.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2007. szeptember 18.) az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Éghajlatváltozás elleni globális szövetség kiépítése az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény fejlődő országok között [COM(2007) 540 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az éghajlatváltozás leginkább a fejlődő országokat fogja érinteni, különösen a legkevésbé fejlett országokat (LDC országokat) és a fejlődő kis szigetállamokat (SIDS országokat), amelyek nem rendelkeznek elegendő erőforrással a változásokra való felkészüléshez és a szükséges alkalmazkodáshoz. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) szerint Afrika különösen sérülékenynek számít ezen a téren. Afrikát különösen a vízellátási problémák, a szélsőséges időjárási események és a szárazsággal és sivatagosodással kapcsolatos élelmiszerellátási bizonytalanság érintik.

Az éghajlatváltozás elleni globális szövetség (GCCA) célja a legszegényebb és az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodási képesség szempontjából legsérülékenyebb országok támogatása. A GCCA egyrészt az ezen országok és az EU közötti párbeszédre és véleménycserére alkalmas kereteket biztosít azzal a céllal, hogy az országok az éghajlatváltozás problémáját belefoglalják a nemzeti fejlesztési stratégiáikba, illetve a fejlesztési együttműködéseikbe. Ez a párbeszéd regionális szinten is zajlik majd, így például az afrikai, karibi és csendes-óceáni (vagyis az AKCS) országok, az Afrikai Unió (AU), a SIDS országok, valamint az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) keretei között. A GCCA másrészt technikai és pénzügyi támogatást is fog nyújtani az alkalmazkodási intézkedések végrehajtásához, illetve az éghajlatváltozás problémájának a fejlesztési stratégiákba való illesztéséhez.

Ez a tárgyalási környezeten kívüli nézet- és tapasztalatcsere hozzá fog segíteni az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez (UNFCCC) kapcsolódó folyamat támogatásához, hozzájárul Európa és a fejlődő országok nézeteinek közeledéséhez, és beleilleszkedik egy 2012 utáni éghajlat-változási egyezmény fejlesztésének folyamatába.

A Bizottság öt kiemelt tevékenységi területet határoz meg, amelyeket a GCCA-párbeszéd keretében kell megvitatni és pontosítani. Ezek a következők:

• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések végrehajtása a nemzeti alkalmazkodási akcióterveknek az LDC országok kivételével a sebezhető országokban való támogatásával, valamint az ilyen terveknek a végrehajtása azon LDC és SIDS országokban, amelyek már véglegesítették ezeket az akcióterveket. A további javasolt intézkedések közé tartozik a kísérleti alkalmazkodási tervek finanszírozása, és az éghajlatváltozásnak a fejlődő országokra gyakorolt hatásával foglalkozó kutatás támogatása. A javaslatok között szerepelnek az innovatív alkalmazkodási megoldások tervei is az EU hetedik kutatási keretprogramján, valamint a tematikus élelmiszer-biztonsági programon belül;
• az erdőirtásokból származó kibocsátás lecsökkentése a fejlődő országokban az erdőirtás felügyeletére vonatkozó nemzeti keretek megerősítése és a jelenség elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégiák kidolgozása révén. Az EU emellett gazdasági ösztönzők bevezetését, valamint „Az erdészeti jogszabályok irányításával, végrehajtásával és kereskedelmével” (FLEGT) kapcsolatos kezdeményezés kiterjesztését is javasolja;
• a tiszta fejlesztési mechanizmusban (CDM) való részvétel támogatása a kapacitások megerősítésének és a költséghatékony projektfejlesztés technikai támogatásának, valamint az LDC és SIDS országok sajátos körülményeinek leginkább megfelelő projektek értékelésének köszönhetően;
• a katasztrófákkal kapcsolatos kockázatok csökkentésének ösztönzése (Disaster Risk Reduction – DRR) az éghajlat-előrejelzés és az információs rendszerek fejlesztése, valamint az összegyűjtött adatok hatékony felkészülési intézkedésekre való felhasználása révén. A Bizottság emellett javasolja a regionális kapacitások megerősítésének támogatását, hogy ily módon szembe lehessen nézni az éghajlati viszonyokhoz kapcsolódó katasztrófák lehetséges veszélyeivel, valamint a fejlődő országokat segítő intézkedések kidolgozását is javasolja annak érdekében, hogy végrehajthassák a hyogói cselekvési keretet (EN);
• az éghajlatváltozás integrálása a szegénység csökkentését célzó stratégiákba és programokba. Ez magában foglalja egyrészt az alkalmazkodási terveknek a fejlesztési stratégiákba való belefoglalásának, másrészt az LDC és a SIDS országok intézményi kapacitásai megerősítésének támogatását, hogy ily módon figyelembe vegyék az éghajlatváltozást a politikáikban. A Bizottság javasolja továbbá az EU-támogatást élvező fejlesztési projektek és programok környezetvédelmi hatásainak elemzését is. A Bizottság szándéka szerint különösen az országos és regionális stratégiai dokumentumok félidei felülvizsgálata során fog foglalkozni az éghajlatváltozás kérdésével.

Finanszírozás

A GCCA finanszírozása elsősorban a „Környezetvédelem és a természetes erőforrások, többek között az energia fenntartható kezelésére” vonatkozó tematikus programon keresztül történik, amelyhez további 50 millió eurót rendelnek hozzá a 2008–2010 közötti időszakra. Emellett hozzáférhetőek lesznek még a 10. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretein belül megjelölt források, vagyis azok a nemzeti és regionális keretek is, amelyek hozzájárulhatnak a GCCA-hoz, illetve további körülbelül 200 millió euró az AKCS programon belüli forrásokból az éghajlatváltozás, a környezetvédelem és a katasztrófa-megelőzés terén.

A Bizottság a tagállamokat is felhívja arra, hogy járuljanak hozzá a GCCA finanszírozásához a megemelt hivatalos fejlesztési segélye egy részével, amelynek 2010 előtti elérésére elkötelezték magukat. A tervek között szerepel egy közös GCCA finanszírozási mechanizmus is, melyet a Bizottság igazgatna.

Háttér

Az éghajlatváltozás és a szegénység közötti szoros kapcsolatot az EU már 2003-ban kihangsúlyozta. Az éghajlatváltozás elleni globális szövetség létrehozására 2007-ben tettek először javaslatot, az éghajlatváltozáshoz való európai alkalmazkodásról szóló zöld könyvben, amely tartalmaz egy, „Alkalmazkodás beépítése az EU külső fellépéseibe” című pillért. A 2007-es európai tanácsi következtetések folytatásaként a zöld könyv az EU és a fejlődő országok közötti párbeszédre és hangsúlyosabb együttműködésre hív fel a területen.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései az Európai Unió és az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető, szegény fejlődő országok közötti, éghajlatváltozás elleni globális szövetségről. Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa – 2007. november 20. [a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 12.12.2007