A Földközi-tenger védelméről szóló Barcelonai Egyezmény

Az egyezmény és a jegyzőkönyvek fő célja a Földközi-tenger tengeri környezetének és tengerparti régiójának védelme.
A határozatok lehetővé teszik az EU számára, hogy csatlakozzon az egyezményhez és a jegyzőkönyvekhez, valamint adott esetben a módosítások beépítését.

FŐBB PONTOK

A Barcelonai Egyezmény

A Barcelonai egyezménynek, amely a Földközi-tengerrel határos 21 országot (köztük 8 uniós országot: Ciprust, Franciaországot, Görögországot, Horvátországot, Máltát, Olaszországot, Spanyolországot és Szlovéniát), valamint az EU-t érintő nemzetközi egyezmény, 22 szerződő fele van.
Az egyezmény előírja, hogy a szerződő felek tegyenek meg minden intézkedést, külön-külön vagy együttesen, a földközi-tengeri tengeri környezet és a tengerparti régió védelme és javítása érdekében, hozzájárulva ezzel a fenntartható fejlődéshez.

Az egyezmény céljai a következők:

a tengeri környezet és a tengerparti régió védelme a szennyezés megelőzésére és csökkentésére, valamint lehetőség szerint annak felszámolására irányuló intézkedések révén, akár szárazföldi, akár tengeri eredetű;
a szennyezés vizsgálata és ellenőrzése;
a természetes tengeri és tengerparti erőforrások fenntartható kezelésének megvalósítása;
a környezet integrálása a gazdasági és társadalmi fejlődésbe;
a természeti és kulturális örökség védelme;
a Földközi-tengerrel határos országok közötti szolidaritás erősítése; és
hozzájárulás az életminőség javulásához.

Az egyezmény szerződő felei vállalják a következőket:

egy együttműködési rendszer bevezetése és egy információkat és értékeléseket szolgáltató integrált felügyeleti és értékelési program végrehajtása a Földközi-tenger tengeri környezetének és tengerparti régiójának védelme, valamint a Földközi-tenger szennyezettségének csökkentése vagy megszüntetése érdekében a jó környezeti állapot* elérése céljából;
védett tengeri területek (MPA-k) és a Földközi-tenger szempontjából fontos fokozottan védett területek (SPAMI) létrehozása;
a tengerparti övezetek integrált kezelésének (ICZM)* megvalósítása;
a szárazföldi szennyezőforrások problémájának kezelése;
a tengeri szennyezőforrások problémájának kezelése;
készenléti tervezés;
együttműködés a tudomány és az technológiák területén;
megfelelő eljárások kidolgozása az egyezmény rendelkezéseinek megsértésével okozott szennyezésből eredő felelősség és kártérítés megállapítására.

Az egyezményt 1995-ben módosították. A fő módosítások a következőket érintették:

az egyezmény földrajzi hatályának kiterjesztése a partokra;
az elővigyázatosság elvének alkalmazása;
„a szennyező fizet” elvének alkalmazása — lásd az összefoglalót;
a hatásvizsgálatok támogatása;
a biológiai sokféleség védelme és megőrzése;
a veszélyes hulladékok határokon átnyúló szállításából származó szennyezés elleni küzdelem;
információkhoz való hozzáférés és a nyilvánosság részvétele.

Az egyezményhez 7 jegyzőkönyv tartozik:

A kidobással okozott szennyezés megelőzéséről szóló jegyzőkönyv

Csak a Földközi-tenger régiójának hajók és repülőgépek által okozott szennyezésére terjed ki.
Megtiltja bizonyos típusú hulladékok és anyagok (bizonyos mérgező vegyületek, higany, kadmium, műanyagok, nyersolaj stb.) kidobását.
Nemzeti engedélyek előzetes kiadását írja elő más típusú hulladékok, például arzén, ólom, réz, cink, króm, nikkel, tartályok, fémhulladékok és bizonyos típusú peszticidek tekintetében.

A megelőzésről és veszélyhelyzetről szóló jegyzőkönyv

Beépíti a Barcelonai Egyezménybe a feleknek a hajók által a Földközi-tengeren okozott szennyezés megelőzésével és – vészhelyzet esetén – a szennyezés leküzdésével kapcsolatos együttműködésének szabályait.
Erőfeszítést tesz továbbá a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet alapján elfogadott nemzetközi előírások kidolgozásának és végrehajtásának elősegítésére.
Meghatározza azokat az operatív intézkedéseket, amelyeket a feleknek meg kell tenniük a hajók által okozott szennyezés esetén (értékelés, megszüntetés/csökkentés, tájékoztatási intézkedések), valamint azokat a vészhelyzeti intézkedéseket, amelyeket a hajók fedélzetén, tengeri létesítményekben és kikötőkben kell megtenni (különösen vészhelyzeti tervek rendelkezésre állása és betartása).

A szárazföldi eredetű szennyezésről szóló jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv valamely részes felének területén található folyókból, folyótorkolatokból, csatornákból vagy más vízfolyásokból származó szennyeződésekkel, illetve bármely más forrásból vagy tevékenységből származó szennyezéssel (ideértve a szárazföldi eredetű légszennyezést is) foglalkozik.
Felsorolja azokat az anyagokat, amelyek kibocsátása tilos, és azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az ezen anyagokból származó szennyezés megszüntetése érdekében.
Felsorolja továbbá azokat az anyagokat, amelyek kibocsátása az illetékes nemzeti hatóságok engedélyéhez kötött.
Előírja az együttműködést a kutatás és a tájékoztatás terén, valamint az érintett anyagok csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló megfelelő programok, intézkedések és szabványok elfogadását.

A fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv a következőkre vonatkozik:
- a Földközi-tenger fokozottan védett területei és a Földközi-tenger szempontjából fontos fokozottan védett területek;
- a természeti erőforrások védelme a földközi-tengeri térségben;
- a génállomány sokféleségének megőrzése; és
- bizonyos természeti területek védelme fokozottan védett területek sorozatának létrehozásával.
Előírja a feleknek, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat a védett területek létrehozására és kezelésére, és felsorol néhány megfelelő intézkedést, amelyeket a feleknek meg kell hozniuk, így például:
- a hulladékok ürítésének vagy kirakodásának megtiltása;
- a nem őshonos vagy géntechnológiával módosított fajok betelepítésének szabályozása.
Meghatározza azokat a nemzeti vagy helyi intézkedéseket, amelyeket a feleknek meg kell hozniuk az állat- és növényfajok védelme érdekében a Földközi-tenger egész térségében.

A tengeri kitermelésről szóló jegyzőkönyv

Kutatási és kitermelési tevékenységek széles körét fedi le, és számos kérdéssel foglalkozik, ideértve az alábbiakat:
- engedélyekre vonatkozó követelmények;
- leállított vagy használaton kívül helyezett létesítmények eltávolítása;
- a káros anyagok használata és eltávolítása;
- a felelősséggel és a kártérítéssel kapcsolatos követelmények; és
- a Barcelonai Egyezmény más részes feleivel való regionális szintű koordináció.
A szerződő feleknek – önállóan, illetve két- vagy többoldalú együttműködés keretében – meg kell hozniuk minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megelőzzék, mérsékeljék, visszaszorítsák és irányítás alatt tartsák a feltárási és kitermelési tevékenységekből származó szennyezést a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.
Ezen túlmenően vállalják, hogy erre a célra azon legjobb rendelkezésre álló technikákat alkalmazzák, amelyek környezeti szempontból hatékonyak, gazdasági szempontból pedig megfelelőek.

A veszélyes hulladékokról szóló jegyzőkönyv

Előírja a felek számára, hogy működjenek együtt, ha a Földközi-tengerben óriási mennyiségű – véletlen vagy kumulatív – olaj és/vagy más káros anyag súlyos és közvetlenül fenyegető veszélyt jelent a tengeri környezetre, a tengerpartra vagy egy vagy több szerződő fél gazdasági,egészségügyi vagy ökológiai érdekeire.
Az együttműködés a következő területekre összpontosít:
- vészhelyzeti tervek kidolgozása;
- a tenger olajszennyezése elleni küzdelemre irányuló intézkedések előmozdítása;
- a Földközi-tenger állapotának figyelemmel kísérése és az azzal kapcsolatos információk cseréje;
- az erőforrások megszervezésével és a szennyezés megelőzésének és leküzdésének új módszereivel kapcsolatos információk terjesztése; valamint
- a témával kapcsolatos kutatási programok kidolgozása.

A tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó jegyzőkönyv

Célja, hogy létrehozza az ICZM ökoszisztéma-megközelítésen alapuló, közös alapját a földközi-tengeri térségben, amely 2011. március 24-én lépett hatályba.
Az ICZM hat célkitűzése a következő:
- a part menti övezetek fenntartható fejlesztése a tevékenységek racionális megtervezésével;
- a part menti övezetek megőrzése;
- a természeti erőforrások fenntartható használata;
- az ökoszisztémák és a partvonalak megőrzése;
- a természeti katasztrófák és az éghajlatváltozás megelőzése és csökkentése;
- fokozottabb együttműködés.

Az EU a veszélyes hulladékokról szóló jegyzőkönyv kivételével az összes fenti jegyzőkönyv részes fele.

HATÁLYBALÉPÉS

A Barcelonai Egyezmény 1978. április 15-én lépett hatályba.
A kidobással okozott szennyezés megelőzéséről szóló jegyzőkönyv 1978. április 15-én lépett hatályba.
A szárazföldi eredetű szennyezésről szóló jegyzőkönyv 1983. november 6-án lépett hatályba.
A fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségről szóló jegyzőkönyv 1999. december 12-én lépett hatályba.
A megelőzésről és veszélyhelyzetről szóló jegyzőkönyv 2004. június 25-én lépett hatályba.
A tengerparti övezetek integrált kezelésére vonatkozó jegyzőkönyv 2011. március 24-én lépett hatályba.
A tengeri kitermelésről szóló jegyzőkönyv 2013. március 29-én lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

Barcelonai Egyezmény (Európai Bizottság)
A Barcelonai Egyezmény (az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja).

KULCSFOGALMAK

Jó környezeti állapot: az EU tengervédelmi stratégiájáról szóló keretirányelvben (2008/56/EK irányelv – lásd az összefoglalót) meghatározottak szerint a tengervizek olyan környezeti állapota, amelyben az ökológiai szempontból sokszínű és dinamikus óceánok és tengerek a saját feltételeiknek megfelelően tiszták, egészségesek és termékenyek, a tengeri környezet használata pedig fenntartható szinten történik, biztosítva ezáltal a használatának és az azzal kapcsolatos tevékenységeknek a lehetőségét a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékek számára.

A tengerparti övezet integrált kezelése: a tengerparti övezetek fenntartható kezelésének és használatának dinamikus folyamata, amely egyúttal figyelembe veszi a tengerparti tájak és ökológiai rendszerek sérülékenységét, a tevékenységek és alkalmazások sokféleségét, ezek kölcsönhatását, egyes tevékenységek és alkalmazások tengerhez kötöttségét, valamint azok tengerre és szárazföldre gyakorolt hatását.

FŐ DOKUMENTUMOK

A Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény (Barcelonai Egyezmény) (HL L 240., 1977.9.19., 3–11. o.)

A Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló egyezmény (módosított Barcelonai Egyezmény)

A hajókról és légi járművekről történő kidobással okozott szennyezés megelőzéséről szóló jegyzőkönyv (HL L 240., 1977.9.19., 12–34. o.)

A Tanács 77/585/EGK határozata (1977. július 25.) a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény megkötéséről, valamint a Földközi-tenger hajókról és légi járművekről történő kidobással okozott szennyezésének megelőzéséről szóló jegyzőkönyv elfogadásáról (HL L 240., 1977.9.19., 1–2. o.)

A Földközi-tenger szárazföldi eredetű szennyezés elleni védelméről szóló jegyzőkönyv (HL L 67., 1983.3.12., 3–18. o.)

Módosítások a földközi-tenger szárazföldi eredetű szennyezés elleni védelméről szóló jegyzőkönyvhöz (HL L 322., 1999.12.14., 20–31. o.)

A Tanács 1999/801/EK határozata (1999. október 22.) a Földközi-tenger szárazföldi eredetű szennyezés elleni védelméről szóló jegyzőkönyvhöz csatolt módosítások elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 18–31. o.)

A Tanács 83/101/EGK határozata (1983. február 28.) a Földközi-tenger szárazföldi eredetű szennyezés elleni védelméről szóló jegyzőkönyv elfogadásáról (HL L 67., 1983.3.12., 1–2. o.)

A Mediterrán Térségben a Fokozottan Védett Területekről és a Biológiai Sokféleségről Szóló Jegyzőkönyv (HL L 322., 1999.12.14., 3–17. o.)

A Tanács határozata 84/132/EGK (1984. március 1.) a fokozottan védett mediterrán területekről szóló jegyzőkönyv elfogadásáról (HL L 68., 1984.3.10., 36–37. o)

A Tanács 1999/800/EK határozata (1999. október 22.) a mediterrán térségben a fokozottan védett területekről és a biológiai sokféleségéről szóló jegyzőkönyv létrehozásáról és e jegyzőkönyv mellékleteinek elfogadásáról (Barcelonai egyezmény) (HL L 322., 1999.12.14., 1–2. o.)

Jegyzőkönyv a hajókról történő szennyezés megelőzésére és veszélyhelyzetben a Földközi-tenger szennyezésének leküzdésére irányuló együttműködésről (HL L 261., 2004.8.6., 41–46. o.)

A Tanács 2004/575/EK határozata (2004. április 29.) a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló barcelonai egyezményhez csatolt, a hajókról történő szennyezés megelőzésére és veszélyhelyzetben a Földközi-tenger szennyezésének leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegyzőkönyvnek a Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 261., 2004.8.6., 40. o.)

Jegyzőkönyv a mediterrán térség tengerparti övezetének integrált kezeléséről (HL L 34., 2009.2.4., 19–28. o.)

A Tanács 2010/631/EU határozata (2010. szeptember 13.) a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló egyezményhez csatolt, a mediterrán térség tengerparti övezetének integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 279., 2010.10.23., 1–2. o.)

A Tanács 2013/5/EU határozata (2012. december 17.) az Európai Uniónak a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat és tengerfenék, illetve az ezek alatti altalaj feltárásából és kiaknázásából eredő szennyezése elleni védelméről szóló jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról (HL L 4., 2013.1.9., 13–14. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Értesítés a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez csatolt, a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat és tengerfenék, illetve az ezek alatti altalaj feltárásából és kiaknázásából eredő szennyezése elleni védelméről szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről (HL L 187., 2013.7.6., 1. o.)

Értesítés a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló egyezményhez csatolt, a mediterrán térség tengerparti övezetének integrált kezeléséről szóló jegyzőkönyv hatálybalépéséről (HL L 242., 2011.9.20., 1. o.)

utolsó frissítés 30.06.2020