A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról (Aarhusi Egyezmény)

2005/370/EK határozat – az Aarhusi Egyezmény megkötése

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

Az Aarhusi Egyezmény a nyilvánosság tagjai (magánszemélyek és az őket képviselő egyesületek) számára biztosítja az információhoz való hozzáférés valamint a környezeti ügyek tekintetében hozott döntésekben való részvétel jogát, továbbá a jogorvoslathoz való jogot, amennyiben nem tartják tiszteletben e jogokat.

Ezzel a határozattal az EU nevében jóváhagyják az Aarhusi Egyezményt (amelyet a Közösség – ma az Európai Unió (EU) és az uniós országok írtak alá 1998-ban).

FŐBB PONTOK

A 2001. október 30-a óta hatályban lévő egyezmény abból az elképzelésből született meg, hogy a polgárok környezettudatosságának erősítése és a környezeti kérdésekben való fokozott részvétele jobb környezetvédelmet eredményez. Célja, hogy hozzájáruljon a jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelméhez, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen. E cél elérése érdekében az egyezmény három területen javasol fellépést:

Az EU-intézmények – a nemzeti vagy a helyi hatóságokkal egyenlő feltételek szerint – a „hatóság” fogalmának az egyezményben foglalt meghatározásának hatálya alá tartoznak.

Az egyezményt aláíró felek elfogadták a felsorolt jogok és kötelezettségek alkalmazását a következők tekintetében:

A nyilvánosság hozzáférése a környezeti információhoz

Az egyezmény a környezeti információhoz való hozzáférés terén konkrét jogokat és kötelezettségeket határoz meg, elsősorban az információk továbbításának határidejére és azon indokokra vonatkozóan, amelyek alapján a hatóság bizonyos típusú információk tekintetében visszautasíthatja a hozzáférést.

Az elutasítás három esetben lehetséges:

Az információra vonatkozó kérés elutasítását ezenkívül indokolhatja még a hatósági eljárások titkossága, a honvédelem, a közbiztonság, az igazságszolgáltatás zökkenőmentes menetének lehetővé tétele vagy a következők bizalmas jellegének tiszteletben tartása:

Mivel az információ nyilvánosságra hozatala közérdeket szolgálhat, az elutasítás felsorolt indokai szűken értelmezendők.

Az elutasító határozatot meg kell indokolni és tájékoztatást kell adni a kérelmezőt megillető jogorvoslati eljárási lehetőségekről.

A hatóságok kötelesek naprakészen tartani a birtokukban lévő információkat, és ennek érdekében nyilvánosan hozzáférhető listákat, nyilvántartásokat vagy aktákat hoznak létre. E tekintetben, ösztönözni kell a környezet állapotáról szóló jelentéseket, a jogszabályokat, a nemzeti terveket vagy politikákat és a nemzetközi egyezményeket tartalmazó elektronikus adatbázisok fokozatos használatát.

2003-ban az uniós országok elfogadták a nyilvánosságnak a környezetvédelmi információkhoz való hozzáféréséről szóló 2003/4/EK irányelvet. 2005. február 14-ig kellett azt átültetniük nemzeti jogukba.

2006-ban az EU elfogadta az 1367/2006/EK rendeletet, amely előírja az EU intézményei és szervei számára, hogy hajtsák végre az Aarhusi Egyezményben foglalt kötelezettségeket.

A nyilvánosság részvétele a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban

Az egyezmény második része a nyilvánosság döntéshozatalban történő részvételét tárgyalja. Ezt a részvételt az egyezmény I. mellékletében felsorolt konkrét tevékenységek (elsősorban ipari jellegű tevékenységek) engedélyezési eljárása során kell biztosítani. Az adott tevékenység engedélyezésére vonatkozó végleges döntéskor kellő mértékben figyelembe kell venni a nyilvánosság közreműködésének eredményeit.

A döntéshozatali folyamat korai fázisától kezdve tájékoztatni kell az alábbiakról:

Az eljárási határidőknek lehetővé kell tenniük a nyilvánosság érdemi közreműködését.

A környezeti tervek és programok kidolgozására vonatkozóan egyszerűsített eljárást hoztak létre.

Az egyezmény ezenfelül felszólítja az aláíró feleket, hogy a környezettel kapcsolatos politikák, valamint a feltehetően jelentős környezeti hatással bíró előírások és jogszabályok kidolgozása során is ösztönözzék a nyilvánosság részvételét.

2003-ban az uniós országok elfogadták a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló 2003/35/EK irányelvet.

2006-ban a 2006/957/EK tanácsi határozat figyelembe vette az egyezmény egyik módosítását, amely fokozza a nyilvánosság részvételét a GMO-k környezetbe történő szándékos kibocsátásával kapcsolatos döntéshozatalban. Uniós szinten ezt a követelményt a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló 2001/18/EK irányelv és a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet egyes rendelkezései már teljesítik.

Számos egyéb uniós környezettel kapcsolatos irányelv tartalmaz szabályokat a nyilvánosság környezeti döntéshozatalban való részvételével kapcsolatban. Ide tartozik a 2001/42/EK és a vízügyi keretirányelv (2000/60/EK irányelv).

Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz környezeti ügyekben

Amennyiben valamely személy úgy érzi, hogy sérült az információhoz való hozzáférési joga (pl. információigényét figyelmen kívül hagyták, elutasították vagy arra nem kielégítő választ adtak), megfelelő feltételek mellett a nemzeti jog keretein belül bíróság előtt felülvizsgálatot kérhet.

Az érintettek bírósághoz fordulhatnak akkor is, ha az egyezményben előírt részvételi eljárást nem tartják tiszteletben. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés továbbá a magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseihez és mulasztásaihoz kapcsolódó jogviták rendezéséhez is biztosított, amelyek ellentétesek a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseivel.

A 2003/4/EK és a 2003/35/EK irányelv mindegyike tartalmaz rendelkezéseket az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozóan. Egy 2003-as környezetvédelmi igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló irányelve irányuló javaslatot 2014-ben vontak vissza az Európai Bizottságnak az uniós jog célravezetőségi vizsgálata (REFIT) keretében.

2017 áprilisában a Bizottság elfogadott egy iránymutatásokat tartalmazó dokumentumot az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozóan környezeti ügyekben. Ez tisztázza, hogy a magánszemélyek és egyesületek miként támadhatják meg nemzeti bíróságok előtt a hatóságok környezetvédelmi joggal kapcsolatos határozatait, intézkedéseit és mulasztásait.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT?

Az egyezmény 2001. október 30. óta hatályos. A határozat 2005. február 17. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

FŐ DOKUMENTUMOK

A Tanács 2005/370/EK határozata (2005. február 17.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében való megkötéséről (HL L 124., 2005.5.17., 1–3. o.)

Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról (HL L 124, 2005.5.17., 4–20. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye (2017. április 28.) – A Bizottság közleménye a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról (C(2017) 2616 final, 2017.4.28.)

A Tanács 2006/957/EK határozata (2006. december 18.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezmény módosításának az Európai Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 386., 2006.12.29., 46–49. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13–19. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1–23. o.)

Az 1829/2003/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26–32. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30–37. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1–39. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1–73. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 05.03.2018