Élelmiszerek címkézése, kiszerelése és reklámozása

Az előrecsomagolt élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására szabályok vannak érvényben. Ezek a szabályok az Európai Unió (EU) szintjén harmonizáltak annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelően dönthessenek, valamint hogy elkerülhetők legyenek az élelmiszerek szabad mozgásának akadályai, valamint az egyenlőtlen versenyfeltételek.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez az irányelv a végső fogyasztóhoz, az éttermekhez, kórházakhoz, étkezdékhez és más közétkeztetésben működő gazdasági szereplőkhöz eljutó élelmiszerekre vonatkozik. Nem vonatkozik az Európai Unión (EU) kívüli exportra szánt termékekre.

Az élelmiszerek címkézése, kiszerelése és reklámozása:

• nem lehet alkalmas a vásárló megtévesztésére az élelmiszer jellemzői, tulajdonságai vagy hatása tekintetében;
• nem ruházhat fel egy élelmiszert emberi betegségek megelőzésének, kezelésének vagy gyógyításának tulajdonságával (kivéve: speciális élelmezési célokra szánt természetes ásványvizek és élelmiszerek, amelyekre külön közösségi rendelkezések vonatkoznak).

A CÍMKÉZÉS KÖTELEZŐ ADATAI

Az élelmiszerek címkézésének kötelező adatokat kell tartalmazniuk. Ezeknek az adatoknak könnyen érthetőnek és jól láthatónak, olvashatónak és letörölhetetlennek kell lenniük. Bizonyos adatoknak ugyanabban a látómezőben kell megjelenniük.

Amennyiben az élelmiszerek előrecsomagoltak, a kötelező adatoknak a csomagoláson vagy az ahhoz rögzített címkén kell szerepelniük.

A kötelező adatok a következők:

• az árumegnevezés;
• az összetevők listája, amelyeket tömegük szerinti csökkenő sorrendben és saját nevük szerint, az I., II., IIIa. mellékletekben foglalt kivételek figyelembevételével kell felsorolni. Amennyiben egy összetevő egynél több kategóriához tartozik, azt a kategóriát jelölik meg, amely a kérdéses élelmiszer esetében az elsődleges funkció szempontjából a legmegfelelőbb.Bizonyos feltételek mellett az összetevőket nem szükséges felsorolni a következők esetében: Egyes adalékanyagok és enzimek nem tekinthetők összetevőknek, mégpedig azok, amelyeket a feldolgozás elősegítésére használnak vagy azok, amelyek egy összetevőben úgy vannak jelen, hogy nem rendelkeznek technológiai funkcióval a késztermékben;
• az összetevők vagy az összetevők csoportjainak mennyisége százalékban kifejezve. Ez a követelmény akkor érvényes, ha az összetevő vagy összetevőcsoport:
• a nettó mennyiség folyadékok esetében térfogategységben és más termékek esetében tömegegységben. Különrendelkezések vonatkoznak ugyanakkor a darabszámra értékesített élelmiszerekre és a felöntő közegben forgalomba hozott szilárd élelmiszerekre;
• a minőség megőrzésének időtartama. A dátum a napot, a hónapot és az évet tartalmazza, kivéve azoknak az élelmiszereknek az esetében, amelyek három hónapnál rövidebb ideig őrzik meg minőségüket (ebben az esetben elegendő feltüntetni a napot és a hónapot), valamint azoknak az élelmiszereknek az esetében, amelyek minőségmegőrzési ideje három hónapnál több, de 18 hónapnál rövidebb (elegendő a hónap és az év feltüntetése) vagy amelyek 18 hónapnál hosszabb ideig őrzik meg minőségüket (elegendő az év feltüntetése).A dátumot – amennyiben a dátumban szerepel a nap jelölése – a „Minőségét megőrzi…-ig” felirat előzi meg, más esetekben pedig a „Minőségét megőrzi… végéig” feliratot tüntetik fel.A minőségmegőrzési időtartam feltüntetése nem szükséges az alábbi esetekben: A rendkívül gyorsan romlandó élelmiszerek esetében a minőség megőrzésének időtartama helyett a fogyaszthatósági időtartam lejáratát kell feltüntetni;
• a speciális tárolási vagy felhasználási feltételek;
• az előállító vagy csomagoló, illetve egy Közösségen belül székhellyel rendelkező viszonteladó neve vagy cégneve és címe. A tagállamok jogosultak a területükön előállított vaj tekintetében csupán az előállító, csomagoló vagy a viszonteladó feltüntetését megkövetelni;
• a származás vagy eredet helyének adatai abban az esetben, ha az ilyen adatok meg nem adása félrevezethetné a fogyasztót;
• felhasználási útmutató, amely lehetővé teszi az élelmiszer megfelelő módon történő felhasználását;
• az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok tekintetében a tényleges alkoholtartalom térfogata.

ELTÉRÉSEK ÉS KÜLÖNRENDELKEZÉSEK

Az egyes élelmiszerekre vonatkozó európai rendelkezések engedélyezhetik az összetevők listájának és a minimum minőségmegőrzési időtartamnak a fentiektől eltérő módon történő feltüntetését. Ezek a rendelkezések más kötelező elemeket írhatnak elő, amennyiben ez nincs hatással a vásárló megfelelő tájékoztatására.

A különrendelkezések az alábbiakra vonatkozhatnak:

• újrafelhasználható üvegek és kisméretű csomagolások;
• előrecsomagolt élelmiszerek. Amennyiben az előrecsomagolt élelmiszereket a végső fogyasztónak való értékesítést megelőző stádiumban hozzák forgalomba vagy szállítják feldolgozásra gazdasági szereplőkhöz, az adatoknak csak az élelmiszerekre vonatkozó dokumentációban kell megjelenniük, feltéve, hogy az árumegnevezés, a minimum minőségmegőrzési időtartam és a gyártó vagy a csomagoló adatai fel vannak tüntetve az élelmiszer külső csomagolásán;
• eladásra szánt nem előrecsomagolt élelmiszerek vagy a vevő kérésére az eladáskor csomagolt élelmiszerek.

VÉDZÁRADÉK

Az irányelvnek megfelelő élelmiszerek forgalmazását csak különleges indokok (pl. közegészség védelme, csalás megelőzése vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme) miatt nem harmonizált nemzeti rendelkezések tilthatják meg.

KOMITOLÓGIA ÉS HÁTTÉR

Az irányelv végrehajtását a Bizottság biztosítja az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság közreműködésével.

A 2000/13/EK irányelv az élelmiszerek címkézéről, kiszereléséről és reklámozásáról szóló 79/112/EGK tanácsi irányelv helyébe lép.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

Javaslat: a Európai Parlament és a Tanács rendelete (2008. január 30.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról [COM(2008) 40 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ennek a rendelettervezetnek a célja a 2000/13/EK irányelv és az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló 90/496/EGK irányelv egyesítése a tájékoztatás színvonala és az európai fogyasztók védelme növelése érdekében. Ez a javaslat címkézéssel kapcsolatos követelményeket ír elő. A kötelező adatok az élelmiszer azonosítása, összetétele és tápértékjellemzői, eredete, valamint a biztonságos felhasználás feltételei (minőségmegőrzési időtartam, hatások és lehetséges káros hatások az egészségre). Ezeket az információkat tisztességesen, könnyen olvashatóan és a fogyasztó számára könnyen érthető módon kell feltüntetni. A betűméretnek legalább 3 mm-nek kell lennie.

A tápértékjelölésnek olyan kötelező adatokat kell tartalmaznia, mint az energiatartalom és bizonyos tápanyagok mennyisége az összetevőkben (zsírok, telített zsírsavak, a szénhidrátok, valamint egyes esetekben a cukor és a só mennyisége).

Ezenkívül megfelelő információkat kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani főként olyan esetekben, amikor az élelmiszer-vásárlás interneten vagy más távértékesítési módon történt.

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy további kiegészítő kötelező adatokat jelöljenek meg egyes élelmiszerosztályok esetében az egészség és a közbiztonság, valamint az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme érdekében. Ezeket tervezet formájában be kell nyújtaniuk a Bizottságnak, amely el is utasíthatja azt.

2008/0028/COD együttdöntési eljárás

NYELVEK HASZNÁLATA A CÍMKÉZÉS ESETÉBEN

Interpretative Commission communication concerning the use of languages in the marketing of foodstuffs in the light of the judgment in the Peeters case [COM(93) 532 final – Official Journal C 345 of 23.12.1993] (Értelmező közlemény az élelmiszerek forgalmazása esetén történő nyelvhasználattal kapcsolatban a Bíróság „Peeters” ügyben hozott ítélete alapján). Ebben a közleményben a Bizottság kihangsúlyozza, hogy a végső fogyasztóknak eladásra szánt élelmiszerek címkézését könnyen érthető nyelven kell megfogalmazni, azaz általában annak az országnak a hivatalos nyelvén/nyelvein, ahol az élelmiszert forgalomba hozzák. Mindazonáltal a vásárló számára könnyen érthető idegen nyelvű szakkifejezések vagy kifejezések használata engedélyezett.

See also

• Termékek címkézése és csomagolása

Utolsó frissítés: 16.11.2010