Integrált iparpolitika a globalizáció korában
Az Európa 2020 stratégiában felvázolt uniós gazdasági növekedési modell középpontjában az ipar áll. Ez a közlemény ezért az iparpolitika olyan új megközelítésére tesz javaslatot, amely megerősíti az Unió versenyképességét, növekedést és munkahelyeket biztosít, és lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaságra való átállást.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye (2010. november 28.) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Integrált iparpolitika a globalizáció korában A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása [COM (2010) 614 végleges A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez a közlemény az iparpolitika új megközelítésére tesz javaslatot, amely a versenyképes és fenntartható európai uniós ipart állítja a középpontba. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy az iparpolitikát tágabb értelemben vizsgáljuk, mint amely egyszerre felöleli azokat a politikákat, amelyek az ipar és az egyes ágazatok költségeit, árait és innovatív versenyképességét érintik, ugyanakkor figyelembe kell venni minden más olyan politikai kezdeményezés versenyképességre gyakorolt hatásait is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a költségeket, az árakat és az innovatív versenyképességet. Ez nem csupán az egységes piacra irányuló politikát és a kereskedelempolitikát, hanem egyúttal a közlekedés-, energia-, környezetvédelmi vagy szociálpolitikát és a fogyasztóvédelmi politikát is magában foglalja.
A Bizottság iparpolitikával kapcsolatos új megközelítése az alábbiakkal jellemezhető:
Az uniós szakpolitikáknak összehangolt módon, azonos irányt kell követniük ahhoz, hogy a legjobb keretfeltételeket biztosítsák az európai ipar számára. Ennélfogva a hatásvizsgálati eljárás keretében a Bizottság kidolgozta a versenyképességre gyakorolt hatás ellenőrzésének fogalmát, ami azt jelenti, hogy minden szakpolitikai területen külön meg kell vizsgálni az ipari versenyképesség szempontját. Ezzel egyidejűleg a Bizottság egyedi alkalmassági vizsgákat javasol, amelyek biztosítanák, hogy a meglévő jogszabályok kumulatív hatása ne jelentsen terhet az ipar számára.
A termelékenység, a fokozott hatékonyságú energia- és anyagfelhasználás, az áruk és szolgáltatások jobb teljesítményének és az új piacok megszerzésének kiemelt mozgatórugója az innováció. Az új ipari innovációs politika ösztönzi az áruk és szolgáltatások sokkal gyorsabb fejlesztését és forgalomba hozatalát, és garantálja, hogy az uniós vállalatok elsők legyenek a világpiacon, javítva ezáltal versenyképességüket. A főbb kihívásokra megoldást kínáló technológiák egy sor új folyamat, áru és szolgáltatás, ezen belül pedig akár teljesen új ágazatok kifejlődését alapozhatják meg a jövőben. A Bizottság ezért e főbb versenyképes technológiák bevezetésének és forgalomba hozatalának fokozott ösztönzését javasolja.
Az európai szaktudásbázis modernizálása támogatni fogja Európa ipari bázisát azáltal, hogy javítja az uniós munkaerőpiacok működését, és biztosítja a munkaerőbázisunk megfelelő szaktudását. E célból a Bizottság ösztönözni fogja az érintett szereplők közötti kapcsolatépítést az uniós országok közötti információcsere és bevált gyakorlatok megosztása érdekében, valamint javaslatot tesz a munkahelyteremtésre irányuló keretfeltételekre vonatkozó orientációs elvekre.
A globalizáció előnyeinek kihasználása érdekében a Bizottság nemzetközi szabályozási együttműködési kezdeményezéseket dolgoz ki azzal a céllal, hogy világszinten összehangolt szabályokat és szabványokat alakítson ki, valamint szorosabb gazdasági integrációra törekszik az Unió szomszédos országaival oly módon, hogy az európai szomszédságpolitika révén egyes kijelölt területeken kiterjeszti az európai közös piac előnyeit. A közlemény felismeri a kkv-k nemzetközi megjelenését akadályozó nehézségeket is; 2011 végén megszületett a kkv-k nemzetközivé válásáról szóló stratégia. Ennek egyik kiemelt célja, hogy megfelelő információkat és támogatást biztosítson a kkv-k számára az Unión kívüli piacokon.
Ez a közlemény elismeri, hogy az Unió iparának fel kell gyorsítania az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaságra való átállást, ami költségcsökkenést és kisebb környezeti hatást eredményezhet. Az Európai Bizottság 2011. szeptember 20-án közzétette az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét, amely keretet biztosít a szén-dioxid- és erőforrás-felhasználásnak a gazdasági növekedéstől történő ambiciózus szétválasztásához. Az EU-nak a 2050-re megvalósítandó, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz vezető menetrendjével összhangban a Bizottság kidolgozza az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaságra való átállást támogató hosszú távú ágazati ipari stratégiákat és politikákat.
A közlemény az iparpolitika hatékonyabb irányítására szólított fel, amelyet az uniós tagállamok közötti fokozott koordináció és együttműködés jellemez. Az Iparpolitika: A versenyképesség erősítése című 2011. október 14-i közlemény ezt a szakpolitikai szempontot dolgozza ki.
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése[ COM(2012) 582 final (2012.10.10.) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A közlemény kiemeli annak szükségességét, hogy fokozzák az új technológiákba való beruházás mértékét, ezáltal biztosítva, hogy Európa versenyképes vezető szerepet töltsön be az új ipari forradalomban. A közleményben megfogalmazott cél az, hogy az iparnak a GDP-n belüli részaránya 2020-ra 20%-ra növekedjen. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az EU, a tagállamok és az ipar a beruházásokat és az innovációt a következő hat kiemelt cselekvési irányvonalra összpontosítsa: fejlett gyártási technológiák, kulcsfontosságú alaptechnológiák, bioalapú termékek, fenntartható ipari és építőipari politika és nyersanyagok, tiszta járművek és intelligens hálózatok. Az egyes cselekvési irányvonalak ütemtervét munkacsoportok határozzák meg.
A dokumentum kihangsúlyozza továbbá a jobb piaci feltételek megteremtésének szükségességét: a belső piachoz, valamint a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés javítása elősegíti a gazdasági növekedés fellendülését. A tervezett intézkedések közé tartozik a vállalkozási kedv ösztönzése, a szabványosítás szélesebb körű alkalmazása, a szellemi tulajdonjogok védelme és támogatása, a nyersanyagokhoz, valamint a finanszírozáshoz és a tőkéhez való hozzáférés javítása, illetve a humántőkébe történő beruházás növelése.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai ipar reneszánszáért [ COM(2014) 14 final (2014.1.22.) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
A közlemény kiemeli az iparnak a gazdasági stressztűrő képesség biztosításában betöltött szerepét. Tekintettel arra, hogy 2013 nyarán a gyártás hozzájárulása az Unió GDP-jéhez 15,1%-ra esett vissza, a dokumentum kihangsúlyozza az ipari versenyképesség fokozásának szükségességét.
Ez többek között a következő módokon biztosítható:
Utolsó frissítés: 17.06.2014