Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 2020-ig: vállaláselosztási határozat

A vállaláselosztási határozat kötelező erejű éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási célértékeket határoz meg az Európai Unió (EU) országai számára a 2013-2020 közötti időszakra. Ezek a célértékek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) nem szereplő legtöbb ágazatból - például a közlekedésből (kivéve a légi közlekedést és a nemzetközi tengeri hajózást), az építőiparból, a mezőgazdaságból és a hulladékgazdálkodásból - származó kibocsátásokra vonatkoznak.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről.

ÖSSZEFOGLALÓ

A vállaláselosztási határozat kötelező erejű éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási célértékeket határoz meg az Európai Unió (EU) országai számára a 2013-2020 közötti időszakra. Ezek a célértékek az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) nem szereplő legtöbb ágazatból - például a közlekedésből (kivéve a légi közlekedést és a nemzetközi tengeri hajózást), az építőiparból, a mezőgazdaságból és a hulladékgazdálkodásból - származó kibocsátásokra vonatkoznak.

A vállaláselosztási határozat az éghajlat-változással és az energiaüggyel összefüggő politikák és intézkedések, ismert nevén az éghajlat-változási és energiaügyi csomag részét képezi, amely előremozdítja Európát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és az energiabiztonság fokozása felé vezető úton.

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

A vállaláselosztási határozat nemzeti kibocsátási célértékeket irányoz elő 2020-ra, a 2005-ös kibocsátási szintek százalékában kifejezve. A határozat azt is rögzíti, hogy a hatálya alá eső ágazatokban évente hány tonna üvegházhatású gáz kibocsátására jogosultak az egyes uniós országok a 2013 és 2020 közötti időszakban.

FŐBB PONTOK

• A 2020-ra előirányzott kibocsátási célok az uniós országok relatív gazdagsága alapján kerültek meghatározásra - amelynek méréséhez az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP-t) szolgált. A 2020-ig teljesítendő célértékek skálája a leggazdagabb uniós országok számára előírt (2005-ös szinthez viszonyított) 20%-os kibocsátáscsökkentéstől a 20%-os emelkedésig terjed - ez utóbbi a legkevésbé tehetős Bulgária számára engedélyezett.
• A 2020-as cél felé vezető folyamatos előrehaladás biztosítása érdekében a vállaláselosztási határozat valamennyi ország számára éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási határértéket határoz meg. Ezek a határértékek az úgynevezett éves kibocsátási jogosultságok.
• Ugyanakkor a célértékek elérése terén engedélyezett rugalmasság lehetővé teszi, hogy az uniós országok költséghatékony módon csökkentsék kibocsátásukat: az Unió államai előrehozhatják a következő évről az éves kibocsátási jogosultságuk 5%-át, vásárolhatnak jogosultságot másik uniós országoktól, vagy egységeket vehetnek bizonyos projektektől, például egy, a fejlődő országok kibocsátásának csökkentését elősegítő projekttől. Amennyiben valamely uniós ország a szükségesnél nagyobb mértékben csökkentette kibocsátását, vagyis túllépte az adott évre előírt célértéket, akkor későbbi felhasználás céljából (2020-ig) megőrizheti az éves kibocsátási jogosultság többletét, vagy értékesítheti más uniós országoknak.
• Valamennyi ország köteles évente jelentést tenni a Bizottságnak a kibocsátásairól, valamint a céljának elérése felé tett előrelépésről.
• Amennyiben valamely ország egy év alatt az engedélyezettnél több üvegházhatású gázt bocsát ki, akkor tájékoztatnia kell a Bizottságot a helyes pályára való visszatérésre irányuló terveiről, valamint „bírságként” a következő évben szigorúbb kibocsátási célértékkel kell szembenéznie.

MIKOR HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

2013-tól 2020-ig.

HÁTTÉR

A globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében az Európai Unió (EU) kötelezettséget vállalt arra, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra legalább 20%-kal csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátásait. E cél elérése érdekében az EU két fő jogszabályt fogadott el:

• 1.

  az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét, amelynek hatálya több mint 11 ezer erőműre és ipari üzemre, valamint a légitársaságokra terjed ki; és

• 2.

  a vállaláselosztási határozatot, amely arra kötelezi az Unió 28 országát, hogy meghatározott mértékben járuljon hozzá az EU 20%-os összcsökkentést előirányzó célkitűzéséhez. Ez a hozzájárulás az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) nem szereplő ágazatok nagy része által kibocsátott üvegházhatásúgáz-mennyiség csökkentése révén valósul meg.

További információk az Európai Bizottságnak a vállaláselosztási határozatról szóló honlapján találhatók.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2013/162/EU határozata (2013. március 26.) a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, a 2013-2020-as időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságok meghatározásáról (Hivatalos Lap L 90., 2013.3.28., 106-110. o.).

A Bizottság 2013/634/EU végrehajtási határozata (2013. október 31.) a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, a 2013-2020-as időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságok kiigazításáról (Hivatalos Lap L 292., 2013.11.1., 19-22. o.).

utolsó frissítés 26.03.2015