Mechanikus vibrációnak való kitettség
ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:
2002/44/EK irányelv – munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
- Az irányelv célja a munkások biztonságának és egészségének védelme a mechanikus vibrációval kapcsolatos kockázatokkal szemben.
- Az irányelv meghatározza az egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményeket.
- Az EU országai, ha akarják, ezeket szigoríthatják is.
- Az irányelv kiegészíti a 89/391/EGK irányelvet, mivel olyan intézkedéseket vezet be, amelyek a munkavállalók egészségének és biztonságának javítására bátorítanak.
FŐBB PONTOK
A munkaadók feladata:
- a munkavállalók által elviselt mechanikus vibráció szintjének felmérése, és szükség esetén mérése;
- a gépek lehetséges fizikai hatásának figyelemmel kísérése a munkahelyi gyakorlat, a berendezés típusa és a felhasználás feltételei szempontjából;
- megfelelő eszközök és módszerek felhasználása a vibráció hatásának mérésére;
- gondoskodás arról, hogy hozzáértő személyek végezzék el az értékeléseket és a méréseket, „megfelelő időközönként”;
- nyilvántartás vezetése a megállapításokról a lehetséges jövőbeli egyeztetéshez;
- különleges figyelem biztosítása, amikor kockázatértékelés készül bizonyos tényezőkre, nevezetesen:
- a kitettség szintje, típusa és időtartama,
- a lehetséges közvetett hatások,
- a berendezés gyártója által biztosított tájékoztatás,
- helyettesítő berendezés létezése;
- a kockázatértékelés naprakészen tartása;
- a kockázatok értékeléséhez szükséges intézkedések azonosítása;
- műszaki és szervezési változtatások bevezetése, amennyiben a vibrációs limiteket meghaladták. Ezek tartalmazhatják a következőket:
- más munkavégzési módszerek vagy jobban megtervezett berendezések,
- ülések és fogantyúk felszerelése a berendezésekre, a felhasználó testére vagy karjaira nehezedő nyomás csökkentése érdekében,
- karbantartási programok,
- a munkahelyek és munkaállomások megtervezésének és elrendezésének újragondolása,
- a vibrációnak való kitettség időtartamának és intenzitásának korlátozása,
- megfelelő munkarend és pihenőidők megvalósítása,
- a hideg és nedves környezetnek kitett dolgozókat védelmező ruházat biztosítása;
- tájékoztatás és képzés biztosítása a személyzet számára. Ennek tartalmaznia kell a következőket:
- intézkedések, amelyek megszüntetik a kockázatokat vagy azokat minimálisra csökkentik,
- részletek a kitettség korlátairól,
- az értékelési és mérési gyakorlatok eredményei,
- a lehetséges sérülések kockázatai és ezek feltárása és beszámolás róluk,
- biztonságos munkamódszerek,
- rendszeres konzultáció és a személyzet és/vagy képviselőik részvétele.
Az uniós országoknak intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók megfelelő egészségügyi felügyeletének biztosítására, különösen akkor, amikor:
- megállapítható egy összefüggés a vibrációk és egy azonosítható betegség vagy káros egészségügyi hatások között;
- fennáll a valószínűsége annak, hogy a betegség vagy a káros hatások konkrét munkakörülményeknek tudhatók be;
- felhasználhatók tesztelt technikák egy betegség vagy egészségügyi hatások észlelésére.
Amikor egy orvos úgy véli, hogy egy munkavállalónak azonosítható betegsége van, vagy a vibráció miatt gyenge az egészségi állapota:
- az alkalmazottat tájékoztatják és tanácsokkal látják el az olyan egészségügyi felügyelettel kapcsolatban, amire szüksége lehet,
- a munkaadó tájékoztatják, és tennie kell azért, hogy a beazonosított kockázatokat kiküszöbölje vagy csökkentse.
Az uniós országok a tengeri és a légi közlekedést mentesíthetik az irányelv hatálya alól, feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek.
Az irányelv különböző expozíciós értékeket határoz meg attól függően, hogy a rezgések egy tipikus 8 órás napon keresztül befolyásolják-e a felhasználó karját és kezét, vagy egész testét.
MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?
Az irányelv 2002. július 6. óta van hatályban, és az uniós országokban 2005. július 6-ig kellett törvénybe iktatni.
HÁTTÉR
A nehéz vibrációs munkagépek gyakori használata a munkahelyen, ha nem figyelik azokat gondosan, károsíthatja a felhasználó izmait, csontjait, légzését és még agyát is. A törvényalkotás egyensúlyt teremt a felhasználók védelme, valamint a kis- és középvállalkozásokra kirótt felesleges adminisztratív, pénzügyi és jogi terhek csökkentése révén.
További információ:
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/44/EK irányelve (2002. június 25.) a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (tizenhatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) – Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozata (HL L 177., 2002.7.6., 13-20. o.)
A 2002/44/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM
A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1-8. o.)
A 89/391/EGK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
utolsó frissítés 26.11.2018