Az irányelv célja, hogy biztosítsa az audiovizuális médiaszolgáltatások* egységes európai piacának megfelelő működését, továbbá hozzájáruljon a kulturális sokféleség elősegítéséhez, és megfelelő szintű fogyasztó- és gyermekvédelmet nyújtson.
Az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelve hatálya alá tartozik a nemzeti jogszabályok uniós szintű összehangolása valamennyi audiovizuális médiumra – mind a hagyományos televízióadásokra, mind a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra* – vonatkozóan.
Az (EU) 2018/1808 irányelv módosítja és aktualizálja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia részeként annak érdekében, hogy:
Az uniós országok kötelesek gondoskodni a más tagállamokból származó audiovizuális médiaszolgáltatások vételének szabadságáról, és nem korlátozhatják más uniós tagállamokból származó audiovizuális médiaszolgáltatások továbbközvetítését. A tagállamok az ezen irányelvben lévő szabályoknál szigorúbbakat is alkalmazhatnak bizonyos körülmények között és konkrét eljárások során. A nemzeti hatóságoknak ösztönözniük kell a nemzeti kódexek révén a társszabályozást és az önszabályozást.
Hirdetés
Az audiovizuális hirdetésnek, mint olyannak, könnyen felismerhetőnek kell lennie, továbbá:
A tiltott audiovizuális hirdetések többek között a következők:
A további követelmények a szponzorálásra és a termékmegjelenítésre vonatkoznak, továbbá a műsorszolgáltatók rugalmasabbak lettek a reklámidővel kapcsolatosan, az új határérték pedig 20 % lett a 6.00 és 18.00, valamint a 18.00 és 24.00 közötti időszakra vonatkozóan.
A gyermekek védelme
Az uniós országok kötelesek intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy azok a műsorok, amelyek „súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését” kizárólag oly módon legyenek elérhetők, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják őket, azzal, hogy kiválasztják a megfelelő műsorsugárzási időt, korellenőrzési eszközöket használnak vagy egyéb olyan technikai intézkedéseket tesznek, amelyek arányban vannak a lehetséges kárral. A legkárosabb tartalmak – mint például az indokolatlan erőszak és a pornográfia – a legszigorúbb intézkedések hatálya alá tartoznak.
A kiskorúak előnyére válik a nagyobb szintű online védelem is: a videómegosztó platformoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek védik a kiskorúakat a káros tartalmaktól.
Továbbá tilos a termékmegjelenítés a gyermekműsorokban. Az uniós országoknak ösztönözniük kell az ön- és társszabályozást a kódexeken keresztül a gyermekműsorokban elhelyezett nem megfelelő hirdetésekre és a magas zsír-, só- és cukortartalmú ételekre és italokra vonatkozóan.
Gyűlöletbeszéd
Az audiovizuális médiaszolgáltatások nem tartalmazhatnak bizonyos csoportok vagy egy csoport tagja elleni erőszakra vagy gyűlöletre való bátorítást diszkrimináció alapján olyan okból kifolyólag, mint például a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság vagy nemzetiség, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkével összhangban.
Továbbá a terrorcselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás is tiltott.
Hozzáférhetőség
A szolgáltatóknak folyamatosan és fokozatosan hozzáférhetőbbé kell tenniük a szolgáltatásaikat a fogyatékossággal élő személyek számára, és ennek elérése érdekében érdemes hozzáférhetőségi cselekvési terveket készíteniük.
Az uniós országok kötelesek kijelölni egy online kapcsolattartási pontot a tájékoztatáshoz és a hozzáférhetőségi panaszok fogadásához. Az audiovizuális médiaszolgáltatások révén – például természeti csapások esetén – nyújtott nyilvános vészhelyzeti tájékoztatásnak a fogyatékossággal élő személyek számára is hozzáférhetőnek kell lennie.
Videómegosztás
Egy videómegosztó platform szolgáltatásának* nyújtója köteles meghozni a megfelelő intézkedéseket, hogy védje a kiskorúakat azoktól a tartalmaktól, amelyek hatással lehetnek a fizikai, mentális és erkölcsi fejlődésükre, és hogy védje a nyilvánosságot az erőszakra és gyűlöletre való uszítás, továbbá a terrorista bűncselekmények elkövetése iránti nyilvános izgatás ellen.
Ezek az intézkedések magukban foglalják többek között a következőket:
A videómegosztó platformok szolgáltatói ugyanazon kötelezettségekkel rendelkeznek, mint az audiovizuális szolgáltatók a hirdetés és egyéb tartalomkorlátozások tekintetében, figyelembe véve azt, hogy korlátozottan tudják nyomon követni a platformjaikon elhelyezett azon hirdetéseket, amelyeket nem ők értékesítenek, illetve állítanak össze.
Az európai és független alkotások népszerűsítése
A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtóinak legalább 30 %-os részesedéssel kell rendelkezniük a katalógusaikban szereplő európai alkotásokban, és gondoskodniuk kell ezen alkotások kiválóságáról.
Az eredeti audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 2010. május 5. óta van hatályban. Az (EU) 2018/1808 irányelv által bevezetett módosítások 2018. december 18. óta hatályosak, és ezeket az uniós országokban 2020. szeptember 19-ig kell törvénybe foglalni.
További információk:
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1–24. o.)
A 2010/13/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6–21. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015) 192 final, 2015.5.6.)
Az Európai Unió Alapjogi Chartája (HL C 326., 2012.10.26., 391–407. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33–50. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 17.05.2019