Az (EU) 2024/1788 irányelv egy olyan csomag részét képezi, amelynek célja az európai uniós (EU) energiarendszer dekarbonizációjának előmozdítása a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok (különösen a hidrogén) integrálása révén, a következőkre összpontosítva:
teljes mértékben működő és integrált belső földgáz- és hidrogénpiac megteremtése;
a fogyasztók jogainak és védelmének megerősítése a gázpiacon;
a kiszolgáltatott fogyasztók és az energiaszegénység1 által érintett fogyasztók különleges védelmének garantálása, többek között az energetikai átállás során.
FŐBB PONTOK
Az irányelv, amely (a harmadik energiacsomag részét képező) 2009/73/EK irányelv átdolgozása, egy szélesebb körű törekvésbe illeszkedik, amely magában foglalja az (EU) 2024/1789 rendeletet is, és célja az uniós energiarendszerek dekarbonizálása, a földgáz- és hidrogénpiacra összpontosítva. Alapvető részét képezi az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagnak, melynek célja, hogy 2030-ig 55 %-kal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, majd hogy végső soron 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség.
Dekarbonizáció
Az irányelvben bevezetett dekarbonizációs keretrendszer célja, hogy hozzájáruljon az EU éghajlat- és energiapolitikai céljaihoz a következőkkel:
a megújuló gázok és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok piaci integrációjának előmozdítása;
közös szabályok megállapítása a földgáz- és hidrogénszállításra, -ellátásra és -tárolásra vonatkozóan, működő hidrogénpiac kialakítása;
olyan szabályok beemelése, amelyek megkönnyítik a földgázalapú rendszerről a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra való átállást.
Piaci alapú ellátási árak
A szolgáltatók szabadon határozhatják meg a földgáz és a hidrogén árát.
Az uniós tagállamok felelősek a szolgáltatók közötti tényleges verseny biztosításáért, annak érdekében, hogy az árak a végső felhasználók számára észszerűek legyenek.
A tagállamoknak gondoskodniuk kell a kiszolgáltatott és az energiaszegénységnek kitett fogyasztók védelméről. Az új szabályok egyértelmű kritériumokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy a tagállamok mikor avatkozhatnak be a földgáz árának megállapításába.
A földgázárválságok kezelése
A földgázpiacokon beálló jelentős mértékű hirtelen áremelkedés esetén az Európai Unió Tanácsa regionális vagy uniós szintű földgázár-válságot hirdethet ki, amennyiben következő feltételek teljesülnek:
a földgáz nagykereskedelmi átlagára eléri az előző öt év átlagárának legalább két és félszeresét és legalább a 180 EUR/MWh-t, és várhatóan legalább további hat hónapig fennmarad;
a földgáz kiskereskedelmi árának jelentős, 70 % körüli emelkedése következik be, amely várhatóan legalább további három hónapig fennmarad.
Ha a válság kihirdetése megtörténik és bizonyos feltételek teljesülnek, a kis- és középvállalkozásokra, háztartásokra és az alapvető szociális szolgáltatásokra vonatkozóan ideiglenes, célzott állami beavatkozások hajthatók végre a földgázellátáshoz kapcsolódó árképzésre nézve.
A fogyasztói jogok és védelem
Az irányelv több intézkedést vezet be, hogy biztosítsa a fogyasztók jogait és védelméta gázpiacon, összehangolva azokat a villamosenergia-piacon már meglévő intézkedésekkel.
Szabad szolgáltatóválasztás. Minden fogyasztó jogosult lesz a földgáz- és hidrogénszolgáltató megválasztására, függetlenül attól, hogy a kérdéses szolgáltató hol található az Unióban. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy rendelkezésre álljon végső menedékes szolgáltatói rendszer, amely biztosítja a folyamatosságot legalább a háztartási fogyasztók számára.
A fogyasztók jobb tájékoztatása. Minden fogyasztó számára jobb tájékoztatást kell nyújtani az ajánlatokról a szerződésekben és a számlákon. A fogyasztók a megbízható összehasonlító eszközöknek köszönhetően ki tudják választani a legjobb megoldásokat, és könnyen válthatnak szolgáltatót. Az intelligens fogyasztásmérő rendszereknek köszönhetően jobban tudják majd kontrollálni gázfogyasztásukat.
Az energiaszolgáltatóval folytatott vita esetén megfelelőbb védelem. Valamennyi fogyasztó folyamodhat bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmushoz is, például fordulhat energiaügyi ombudsmanhoz, ha például olyan termékekkel vagy szolgáltatásokkal van problémája, amelyek a gázellátáshoz vannak kötve, vagy azokkal össze vannak kapcsolva.
A hangsúly a kiszolgáltatott és az energiaszegénység által érintett fogyasztókon. A kiszolgáltatott és az energiaszegénység által érintett fogyasztókat különösen védeni kell a gázellátásból történő kikapcsolástól, szétválasztásától, a fosszilis gáz fokozatos és tervezett kivezetése során is.
Hálózatfejlesztés és -tervezés
Az irányelv felvázolja az energiahálózatok fejlesztésére és koordinálására irányuló intézkedéseket, többek között a következőket:
a hidrogén-infrastruktúra specializáltabb kezelésének és fejlesztésének a biztosítása a kifejezetten a hidrogénnel foglalkozó szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők elkülönítése útján;
a jövőbeli kereslet és kínálat előrejelzése a legalább a földgáz, a hidrogén és a villamos energia érintett infrastruktúra-működtetői által kidolgozott úgynevezett közös forgatókönyvekben;
a gáz- és hidrogénszállítási rendszerek üzemeltetői kétévente tízéves hálózatfejlesztési tervet nyújtanak be, gondoskodva arról, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő infrastruktúra a közös forgatókönyvben előrejelzett jövőbeli kínálat és kereslet kielégítéséhez;
a hidrogénelosztóhálózat-üzemeltetők négyéves infrastruktúraterveket nyújtanak be, amelyek részletezik a hálózat jövőbeli fejlesztését;
az elosztórendszer-üzemeltetők hálózatleszerelési terveket dolgoznak ki abban az esetben, ha a földgáz iránti kereslet csökkenése várható, és szükségessé válik a földgázelosztó rendszereknek vagy azok részeinek leszerelése vagy hidrogénre való átállítása.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?
Az irányelvet -ig kell átültetni a nemzeti jogba. Az irányelvben foglalt szabályokat ugyanezen időponttól kell alkalmazni.
Energiaszegénység. Az az állapot, amikor egy háztartás nem fér hozzá az alapvető energiaszolgáltatásokhoz, amelyek az alapvető életszínvonalat és egészségügyi színvonalat biztosítanák (például fűtés, meleg víz, világítás stb.), és ennek okai olyan tényezők, mint például az energiához való megfizethető hozzáférés hiánya, a rendelkezésre álló jövedelem elégtelen szintje, a magas energiakiadás és az otthonok nem megfelelő energiahatékonysága.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1788 irányelve () a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás) HL L, 2024/1788, )
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1787 rendelete () az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1787, )
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1789 rendelete () a megújuló gáz, a földgáz és a hidrogén belső piacairól, az (EU) 1227/2011, (EU) 2017/1938, (EU) 2019/942 és (EU) 2022/869 rendelet és az (EU) 2017/684 határozat módosításáról, valamint a 715/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás) (HL L, 2024/1789, )
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve () az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 231., , 1–111. o.)
A Bizottság (EU) 2023/2407 ajánlása () az energiaszegénységről (HL L 2023/2407., )
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete () a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., , 1–16. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete () a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., , 1–17. o.)
A Bizottság (EU) 2020/1563 ajánlása () az energiaszegénységről (HL L 357., , 35–41. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/942 rendelete () az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 158., , 22–53. o.)
Az (EU) 2019/942 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete () az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., , 1–77. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve () a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás) (HL L 328., , 82–209. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve () az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 328., , 210–230. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve () az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., , 1–56. o.)