A pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatok

FŐBB PONTOK

A rendelet az Unióban letelepedett pénzforgalmi szolgáltatók vagy közvetítő pénzforgalmi szolgáltatók által bármely pénznemben küldött vagy fogadott pénzátutalásokra vagy kriptoeszköz-átruházásokra alkalmazandó.

Az irányelv hatálya nem terjed ki a következőkre:

• a fizetési kártya, elektronikus pénzeszköz, mobiltelefon vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező, előzetes, illetve utólagos fizetést lehetővé tévő egyéb digitális vagy IT-eszköz használatával végrehajtott pénzátutalásokra vagy elektronikuspénz-tokenek átruházására, ha:
  • az átutalást vagy átruházást áruk vagy szolgáltatások ellenértékének kifizetésére használják,
  • a kártya vagy eszköz száma az ügyletből eredő minden átutalás, illetve átruházás mellett megtalálható;
• bizonyos átutalásokra, illetve átruházásokra, amikor a fizető fél készpénzt vesz fel a saját fizetési számlájáról, vagy valamely hatóság számára adót vagy pénzbírságot fizet meg;
• kriptoeszköz-átruházásokra, ha:
  • mind a fizető fél, mind a kedvezményezett a saját nevében jár el,
  • az átruházás kriptoeszköz-szolgáltató bevonása nélküli, személyek közötti kriptoeszköz-átruházásnak minősül.

A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója:

• köteles a pénzátutalások során adatokat megadni és ellenőrizni (ilyen adat a fizető fél és a kedvezményezett neve, illetve a fizető fél címe és hivatalos azonosító adatai);
• az adatokat a fizető fél és a kedvezményezett számlájával kapcsolatos adatokra, illetve szükség esetén az egyedi ügyletazonosítóra korlátozhatja, ha az ügyletben részt vevő valamennyi pénzforgalmi szolgáltató az Unióban letelepedett;
• a kedvezményezett szolgáltatójának kérésére köteles három munkanapon belül további adatokat szolgáltatni.

A kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója:

• köteles ellenőrizni, hogy a fizető fél és a kedvezményezett szükséges adatait megfelelően vitték-e be az üzenetküldő vagy fizetési és elszámolási rendszerbe, továbbá köteles ellenőrizni, hogy hiányoznak-e adatok;
• dönt arról, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani vagy fel kell-e függeszteni egy olyan pénzátutalást, amely esetében hiányoznak a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozóan előírt adatok, illetve további adatokat kérhet;
• az adott forrásból történő átutalás elutasítását, továbbá a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóság tájékoztatását megelőzően figyelmezteti a pénzforgalmi szolgáltatót abban az esetben, ha az ismételten elmulasztja közölni a kért adatokat;
• a hiányzó adatokat tényezőként veszi figyelembe annak értékelésekor, hogy az ügylet gyanús-e, és jelentenie kell-e a pénzügyi információs egységnek.

Hiányzó adatok esetén a közvetítő pénzforgalmi szolgáltatóknak is vannak kötelezettségeik. Biztosítaniuk kell, hogy a pénzátutalást kísérő valamennyi, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozóan kapott adat az átutalással együtt tárolásra kerüljön.

A kezdeményező kriptoeszköz-szolgáltatója:

• biztosítja, hogy az átruházást kísérő adatok tartalmazzák a kezdeményező és a kedvezményezett adatait, például a nevüket, a megosztott főkönyvi címüket és kriptoeszköz-számlájuk számát;
• ellenőrzi a kézhez kapott adatok pontosságát;
• az 1 000 EUR-t meghaladó összegű átruházások esetén ellenőrzi, hogy a saját tárhelyen működtetett cím a kezdeményező tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll-e.

A kedvezményezett kriptoeszköz-szolgáltatója:

• ellenőrzi, hogy a kezdeményezőre és a kedvezményezettre vonatkozó adatok részét képezik-e a kriptoeszköz-átruházásnak vagy csoportos kriptoeszköz-átruházásnak;
• gondoskodik arról, hogy ha a kriptoeszköz-átruházást saját tárhelyen működtetett címről teljesítik, a kriptoeszköz-átruházás egyedileg azonosítható legyen;
• az 1 000 EUR-t meghaladó összegű átruházások esetén ellenőrzi, hogy a saját tárhelyen működtetett cím a kedvezményezett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll-e;
• a kriptoeszközök átruházása előtt ellenőrzi a kedvezményezettkel kapcsolatos adatok pontosságát;
• dönt arról, hogy végre kell-e hajtani, el kell-e utasítani vagy fel kell-e függeszteni az olyan kriptoeszközök-átruházást, amely esetében hiányoznak adatok, továbbá megfelelő utóintézkedéseket hajt végre;
• elutasíthat vagy visszautalhat kriptoeszközöket, vagy további adatokat kérhet, amennyiben az adatok hiányoznak vagy hiányosak;
• az adott forrásból történő átruházás elutasítását, az üzleti kapcsolat korlátozását vagy megszüntetését, továbbá a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóság tájékoztatását megelőzően figyelmezteti a kriptoeszköz-szolgáltatót abban az esetben, ha az ismételten elmulasztja közölni a kért adatokat;
• a hiányzó adatokat tényezőként veszi figyelembe annak értékelésekor, hogy az ügylet gyanús-e, és jelentenie kell-e a pénzügyi információs egységnek.

Hiányzó adatok esetén a közvetítő kriptoeszköz-szolgáltatóknak is vannak kötelezettségeik. Biztosítaniuk kell, hogy a kriptoeszköz-átruházást kísérő valamennyi, a kezdeményezőre és a kedvezményezettre vonatkozóan kapott adat az átruházással együtt továbbításra kerüljön, valamint hogy ezen adatok tárolásra kerüljenek, és kérésre rendelkezésre bocsássák őket.

Mind a pénzforgalmi szolgáltatóknak, mind a kriptoeszköz-szolgáltatóknak:

• belső politikákkal, eljárásokkal és kontrollmechanizmusokkal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a pénzátutalások és kriptoeszköz-átruházások elvégzésekor biztosítva legyen az uniós és nemzeti szabályoknak való megfelelés;
• teljeskörűen és haladéktalanul válaszolniuk kell azokra a megkeresésekre, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem területén illetékes hatóságoktól érkeznek;
• a fizető félre és a kedvezményezettre, illetve a kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat öt éven keresztül tárolniuk kell, mely időszak további öt évvel meghosszabbítható, ha valamely uniós tagállam úgy dönt.

Az Európai Bankhatóság és az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásokat ad ki a jogszabály végrehajtására vonatkozóan.

A tagállamok:

• szankciókról határoznak a rendelet megsértésének esetén;
• alkalmazás esetén e szankciókat közzéteszik;
• ösztönzik a jogsértéseknek a megfelelés monitoringjával megbízott hatóságok felé történő bejelentését.

Az Európai Bizottság:

• 2026. december 31-ig, majd azt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a szankciókról és a monitoringtevékenységekről;
• 2026. július 1-ig értékeli a saját tárhelyen működtetett címekre vagy címekről történő, a nem az Unióban letelepedett szervezetekhez irányuló vagy azoktól származó átutalások, illetve átruházások jelentette kockázatokat;
• 2027. június 30-ig jelentést nyújt be a Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról;
• bizonyos feltételek mellett engedélyezheti egy tagállam számára, hogy a nem uniós ország általi átutalásokat vagy átruházásokat úgy kezelje, mintha azok belföldi tevékenységek lennének.

A rendelet:

• módosítja az (EU) 2015/849 rendeletet (lásd az összefoglalót);
• hatályon kívül helyezi az (EU) 2015/847 rendeletet (lásd az összefoglalót).