Az élelmiszerekben előforduló egyes elemek szintjének ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

(EU) 2017/644 rendelet az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról

(EU) 2015/705 rendelet az élelmiszerek erukasav-tartalmának hatósági ellenőrzése során alkalmazandó mintavételi módszerek és az analitikai módszerekre vonatkozó teljesítménykritériumok megállapításáról

333/2007/EK rendelet az élelmiszerekben előforduló nyomelemek és élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról

401/2006/EK rendelet az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról

MI A RENDELETEK CÉLJA?

A rendeletek megállapítják az élelmiszerekben található szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavételi és elemzési módszereket.

FŐBB PONTOK

A szennyező anyagok az élelmiszerekben azok előállításának, csomagolásának, szállításának és tárolásának különféle szakaszai eredményeképp, vagy a környezetből származóan előforduló anyagok. Mivel a szennyeződés általában negatív hatással van az élelmiszer minőségére, és kockázatot jelent az emberi egészségre, az EU intézkedéseket hozott az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok minimalizálása érdekében. Az uniós fogyasztók számára leginkább aggodalomra okot adó élelmiszer-szennyezőanyagok tekintetében felső határértékek vannak meghatározva.

A 4 rendelet a hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendeletre (a mintavételi és elemzési módszerekről szóló 11. cikk (4) bekezdése) hivatkozik. Ezt a rendeletet azóta hatályon kívül helyezte és felváltotta az (EU) 2017/625 rendelet (lásd: összefoglalót), amelynek 34. cikke a mintavételi és elemzési módszerekkel foglalkozik.

(EU) 2017/644 rendelet

A dioxinok és a dioxin jellegű vegyületek tartósan környezetszennyező anyagok, többnyire kisebb égési vagy ipari folyamatok melléktermékei. A PCB-ket elektromos berendezések, festékek, ragasztóanyagok, lángmentesítő anyagok és festékek gyártásához használták. Nagyon tartósan megmaradnak és zsírban nagyon jól oldódnak, ami megmagyarázza, hogy a PCB-k miért vannak továbbra is jelen, és miért tudnak felhalmozódni az állati zsírokban és az élelmiszerlánc mentén.

(EU) 2015/705 rendelet

Az erukasav egyes vetőmag-olajok természetes alkotóeleme, amelyről kimutatták, hogy nagy mennyiségű fogyasztása az egészségre káros hatással jár.

A 333/2007/EK rendelet

Az élelmiszerekben a környezetszennyezés következményeként, illetve a csomagolóanyagokból származóan ólom, kadmium, higany, perklorát, ón, 3-MCPD, 3-MCPD zsírsav-észterek, glicidil-zsírsav-észterek, akrilamid-benzopirén és más policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) vannak jelen, amelyek a feldolgozás során bejuthatnak az élelmiszerláncba, és az emberi szövetekben bioakkumulálódhat.

Az ólom, a kadmium, a higany és a perklorát főként a környezetszennyezés és az ipari folyamatok következményeként található meg az élelmiszerekben. Az ón a konzerv élelmiszerekbe a konzervdobozokból kerül át.

3-MCPD zsírsav-észterek és a glicidil-zsírsav-észterek a finomított növényi olajokban, és ezeket az olajokat tartalmazó élelmiszerekben találhatók. A biztonságos mennyiségek túllépésekor ezek befolyásolják a vese működését és a hímivarú termékenységet.

Az akrilamid szénhidrátban gazdag ételekben képződik sütés, pörkölés, grillezés, olajban sütés és roston sütés közben. A benzopirén és más policiklusos aromás szénhidrogének a szerves anyagok tökéletlen égéséből származnak, és megtalálhatók számos élelmiszerben, különösen a grillezett húsokban.

A 401/2006/EK rendelet

A mikotoxinok olyan gombák által termelt toxikus anyagok, amelyek potenciálisan szennyezik az élelmiszereket és takarmányokat az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában. Bizonyos mikotoxinoknak karcinogén (máj és vese) hatásai lehetnek.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK A RENDELETEK?

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2017/644 rendelete (2017. április 5.) az egyes élelmiszerekben előforduló dioxinok, dioxin jellegű PCB-k és nem dioxin jellegű PCB-k koncentrációjának ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról és az 589/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 92., 2017.4.6., 9–34. o.)

A Bizottság (EU) 2015/705 rendelete (2015. április 30.) az élelmiszerek erukasav-tartalmának hatósági ellenőrzése során alkalmazandó mintavételi módszerek és az analitikai módszerekre vonatkozó teljesítménykritériumok megállapításáról, valamint a 80/891/EGK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 113., 2015.5.1., 29–37. o.)

A Bizottság 333/2007/EK rendelete (2007. március 28.) az élelmiszerekben előforduló nyomelemek és élelmiszer-feldolgozás során keletkező szennyező anyagok mennyiségének ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról (HL L 88., 2007.3.29., 29–38. o.)

A 333/2007/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Bizottság 401/2006/EK rendelete (2006. február 23.) az élelmiszerek mikotoxintartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról (HL L 70., 2006.3.9., 12–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2019/2093 végrehajtási rendelete (2019. november 29.) a 333/2007/EK rendeletnek a 3-monoklórpropán-1,2-diol (3-MCPD)-zsírsavészterek, a glicidil-zsírsavészterek, a perklorát és az akrilamid vizsgálata tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2019.12.9., 96–101. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1–142. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5–24. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 08.05.2020