Az eladók és fogyasztók által kötött, az áruk adásvételére irányuló szerződések szabályai

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/771 irányelv az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Célja, hogy biztosítsa a belső piac megfelelő működését, miközben magas színvonalú védelmet biztosít a fogyasztók számára. Ezt oly módon éri el, hogy meghatároz bizonyos közös szabályokat az eladók és a fogyasztók közötti adásvételi szerződésekre vonatkozóan.

E követelmények a következőkre terjednek ki:

• az áruk szerződésszerű teljesítése;
• jogorvoslat, ha a szerződésszerűség nem teljesül;
• az ilyen jogorvoslatok érvényesítésének módjai;
• kereskedelmi jótállás.

FŐBB PONTOK

A jogszabály hatálya áru* átruházására vonatkozó, a fogyasztó és az eladó közötti adásvételi szerződésekre* terjed ki.

A jogszabály hatálya nem terjed ki a következőkre:

• digitális tartalom* vagy digitális szolgáltatások*biztosítása, kivéve, ha ezek bele vannak foglalva az áruba vagy össze vannak kapcsolva magával az áruval, amely ahhoz szükséges, hogy funkciójukat betöltsék és azokat teljesítsék az adásvételi szerződés szerint (digitális elemeket tartalmazó áruk);
• bármely olyan fizikai adathordozó, amely kizárólag digitális tartalmat hordoz (pl. CD-k, DVD-k, stb.).

Az eladóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fogyasztónak szállított áru megfeleljen az adásvételi szerződésnek:

• megfeleljen annak, amiről a szerződésben megállapodtak, pl. megfeleljen a leírásnak, típusnak, mennyiségnek, minőségnek, és rendelkezzen a szerződésben megkövetelt jellemzőkkel, legyen alkalmas a megállapodás szerinti célokra stb.; és
• megfeleljen az objektív szerződésszerűségi kritériumoknak, vagyis
  • legyen alkalmas azokra a célokra, amelyekre hasonló árut általában használnak
  • legyen összhangban a fogyasztónak bemutatott mintával vagy modellel
  • szállítása a fogyasztó részéről indokoltan elvárható tartozékokkal, utasításokkal és csomagolással együtt történjen, és
  • rendelkezzen azokkal a tulajdonságokkal és jellemzőkkel, amelyeket a fogyasztó indokoltan elvárhat.

Az eladók felelnek a szerződésszerűség bármely, a szállítástól számított 2 éven belül felismerhetővé vált hiányosságáért. Az első év folyamán a fogyasztónak nem kell igazolnia, hogy a hiba a szállítás időpontjában fennállt.

A digitális elemeket tartalmazó áruk esetében:

• az eladónak tájékoztatnia kell a fogyasztót, és el kell látnia minden olyan frissítéssel, amely a szerződésszerűséget biztosítja arra az időtartamra, amit a fogyasztó indokoltan elvárhat, kivéve, ha az áru digitális elemének szállítása folyamatos, amely esetben a frissítéseket az ellátás időszakában mindvégig biztosítani kell;
• az eladók felelnek a szerződésszerűség bármely, a szállítástól számított 2 éven belül felismerhetővé vált hiányosságáért, kivéve, ha a digitális elemmel való ellátás hosszabb időn keresztül, folyamatosan biztosítandó, amely esetben ezért az ellátás időszakában mindvégig az eladó felel.

Ha az áru hibás („hibás teljesítés”), a fogyasztók a következő jogorvoslatokkal élhetnek:

• választhatnak az áru javítása vagy cseréje között, térítésmentesen, észszerű határidőn belül és bármiféle nagyobb kényelmetlenség nélkül. Az eladó alternatív jogorvoslatot biztosíthat, ha a választott megoldás lehetetlen, vagy aránytalan költséget róna az eladóra;
• a vételár arányos csökkentése;
• a szerződés megszüntetése, kivéve, ha a hiba jelentéktelen.

Kereskedelmi jótállás:

• kötelező érvényű a jótállásra kötelezettre nézve, a kereskedelmi jótállási nyilatkozatban, valamint a kapcsolódó reklámokban foglalt feltételeknek megfelelően, aszerint, hogy melyik előnyösebb a fogyasztó számára.
• a nyilatkozatot a fogyasztó számára egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni, a jövőben is hozzáférhető módon;
• magában foglalja a következőket:
  • annak megerősítése, hogy bármely hiba esetén a fogyasztót jogszabály alapján a hibás teljesítés eladó általi térítésmentes orvoslására vonatkozó jog illeti meg
  • a jótállásra kötelezett neve és címe
  • a jótállás érvényesítésére indított eljárás és annak feltételei.

Az uniós országok:

• kizárhatják a jogszabályokból a nyilvános árverésen értékesített használt árukat, valamint az élőállatokat;
• szabályozhatják az általános szerződési jogi szabályokat vagy a kártérítéshez való jogot, amennyiben az irányelv ezeket nem érinti;
• lehetővé tehetik a fogyasztók számára, hogy kiválasszák azt a meghatározott jogorvoslati lehetőséget, amellyel élni kívánnak, ha a hibás teljesítés legfeljebb 30 napon belül felismerhetővé válik, vagy különös szabályokat állapíthatnak meg a rejtett hibák esetén fennálló felelősségre vonatkozóan.

Az EU országai:

• nem alkalmazhatnak olyan intézkedéseket – ideértve a többé-kevésbé szigorú fogyasztóvédelmi rendelkezéseket –, amelyek az irányelvben foglaltaktól eltérnek;
• hosszabb határidőket alkalmazhatnak az eladói felelősségre vonatkozóan, mint amit az irányelv megkövetel;
• előírhatják, hogy a fogyasztónak jogai érvényesítése érdekében egy legalább két hónapos határidőn belül értesítenie kell az eladót a hibás teljesítésről;
• biztosítják, hogy a jogszabályoknak megfelelő és eredményes eszközök álljanak rendelkezésre;
• tájékoztatják az ügyfeleket az irányelv szerinti jogaikról és arról, hogyan érvényesítsék ezeket;
• 2021. július 1-ig elfogadják és közzéteszik a jogszabályokban meghatározott intézkedéseket.

Az Európai Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak 2024. június 12-ig az irányelv megvalósulásáról.

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2019/771 irányelv 2022. január 1-től hatályon kívül helyezi és felváltja az 1999/44/EK irányelvet (Fogyasztási cikkek adásvétele és jótállás irányelv).

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az uniós országoknak a szabályokat 2022. január 1-től kell alkalmazniuk.

HÁTTÉR

• Az irányelv célja, hogy egyensúlyt teremtsen a magas színvonalú fogyasztóvédelem és a megnövekedett üzleti versenyképesség között, miközben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét. Az irányelv része a digitális egységes piaci stratégiának, amely széles körű keretet biztosít a digitális vonatkozások belső piacba illesztéséhez.
• A jogszabály kiegészíti az (EU) 2019/770 irányelvet, amely a digitális tartalom szolgáltatására és a digitális szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályokat állapít meg, ideértve a digitális tartalom szolgáltatását fizikai adathordozón (ilyenek például a DVD-k, CD-k, USB-k és a memóriakártyák).
• További információk:
  • A digitális szerződésekre vonatkozó szabályok (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136., 2019.5.22., 28–50. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/770 irányelve (2019. május 20.) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól (HL L 136., 2019.5.22., 1–27. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1128 rendelete (2017. június 14.) az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról (HL L 168., 2017.6.30., 1–11. o.)

Az (EU) 2017/1128 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti dokumentumba. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12–16. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 10.09.2019