Az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelem

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2017/1371 irányelv – az EU pénzügyi érdekeinek védelme büntetőjogi eszközökkel

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Egy erősebb és jobban harmonizált rendszer létrehozása közös minimumszabályokkal az Európai Unió (EU) költségvetését érintő bűncselekmények elleni küzdelem érdekében.
Az EU pénzügyi érdekeinek és az adófizetők pénzének jobb védelme az egész EU-ban.

FŐBB PONTOK

Hatály

Az irányelv a következőkkel foglalkozik:

csalás és az EU pénzügyi érdekeit, vagyis az EU költségvetését, a Szerződések alapján létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetéseit vagy az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt vagy ellenőrzött költségvetéseket érintő egyéb bűncselekmények, például korrupció, hűtlen kezelés vagy pénzmosás;
a közös héarendszer sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmények, például a héával kapcsolatos körhintacsalások* (a bűncselekmények akkor minősülnek súlyosnak, ha azok két vagy több uniós tagállam területéhez kapcsolódnak, és legalább 10 000 000 EUR összértékű kárt okoznak).

Meghatározza továbbá az irányelvben tárgyalt bűncselekményekkel kapcsolatos szankciókra és elévülésre vonatkozó közös szabályokat.

Fogalommeghatározások

A következő bűncselekményekre uniós szintű fogalommeghatározás vonatkozik:

szándékosan – közbeszerzéshez és nem közbeszerzéshez, valamint héaalapú saját forrásokból származó és egyéb bevételekhez kapcsolódó kiadások tekintetében – elkövetett csalás;
az (EU) 2015/849 irányelvben meghatározottak szerinti pénzmosás (lásd az összefoglalót);
szándékosan elkövetett aktív és a passzív vesztegetés;
szándékosan elkövetett hűtlen kezelés.

Az irányelv meghatározza a „hivatalos személyek” – bármely uniós és nemzeti tisztviselő (ideértve más tagállamok nemzeti tisztviselőit is) – fogalmát, ez a fogalommeghatározás pedig a pénzmosás, a vesztegetés és a hűtlen kezelés fogalommeghatározása szempontjából is releváns.

Az irányelvben meghatározott bűncselekmények az Európai Ügyészség – e bűncselekmények kivizsgálására, büntetőeljárás alá vonására és az illetékes nemzeti bíróságok elé terjesztésére hatáskörrel rendelkező uniós szerv – felelősségi körébe tartoznak.

Közös megközelítés

Valamennyi tagállamban (Dánia és az Egyesült Királyság* kivételével):

e szabálysértések bűncselekményként büntetendők, csakúgy, mint az elkövetésükre irányuló kísérlet, valamint felbujtás és az azok elkövetéséhez nyújtott bűnsegély, bűnpártolás;
a jogi személyek* legyenek felelősségre vonhatók nevükben eljárva elkövetett büntetendő cselekményekért – nem kizárva büntetőeljárás lefolytatásának lehetőségét a bűncselekményeket elkövető vagy büntetőjogilag felelős egyénekkel szemben.

Szankciók

Az irányelv „hatékony, arányos és visszatartó erejű” büntetőjogi minimumszankciókról rendelkezik.

Ezek magukban foglalnak legalább négy év szabadságvesztéssel járó maximális büntetést:

ha az uniós költségvetésnek okozott pénzügyi kár összértéke meghaladja a 100 000 EUR-t;
minden esetben a közös héarendszer sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény esetében;
a nemzeti joguk által meghatározott egyéb súlyos körülmények fennállása esetén.

10 000 EUR értéknél kisebb kárt okozó bűncselekmények esetén a tagállamok a büntetőjogi szankcióktól eltérő szankciók kiszabását is előírhatják.

A jogi személyeket illetően az irányelv a (büntetőjogi vagy nem büntetőjogi jellegű) pénzbeli szankciók mellett egyéb típusú szankciókat is meghatároz.

A fent említett bűncselekményeknek a 2008/841/IB kerethatározat (lásd az összefoglalót) értelmében vett bűnszervezet keretében történő elkövetése súlyosító körülménynek minősül (azaz a bűncselekményt súlyosabbnak tekintik).

Ezek a szankciók nem zárják ki a következőket:

a nemzeti jogban szigorúbb szankciók lehetőségét;
az illetékes hatóságok hivatalos személyekkel szembeni fegyelmi jogköreinek gyakorlását.

Az irányelv a következőkkel is foglalkozik:

az uniós költségvetést érintő bűncselekmények elkövetési eszközeinek és az azokból származó jövedelmek befagyasztása és elkobzása;
joghatóság megállapítása a szóban forgó bűncselekményekre vonatkozóan;
minimum elévülési idő, amely lehetővé teszi e bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokat és vádemeléseket, valamint az érintett bűncselekmény elkövetéséért kiszabott büntetések végrehajtását.

Az uniós tagállamok és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti együttműködés

A tagállamok, az Európai Ügyészség, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) együtt kell működjön az ezen irányelvben szereplő bűncselekményekkel szemben. Az OLAF – és adott esetben az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége – technikai és operatív támogatást nyújt a tagállamok nyomozási tevékenységeinek koordinálása céljából.
Ha az Európai Számvevőszék és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetésének, valamint az intézmények által kezelt vagy ellenőrzött költségvetéseknek az ellenőrzésével megbízott ellenőrök olyan tényeket tárnak fel, amelyek az irányelv értelmében bűncselekménynek minősülnek, értesítik erről az Európai Ügyészséget, az OLAF-ot és az egyéb illetékes hatóságokat. A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti ellenőrző szerveik ugyanígy járjanak el.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

Az irányelvet 2019. július 6-ig kellett átültetni a nemzeti jogba.

HÁTTÉR

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikke kötelezi az EU-t és a tagállamokat, hogy visszatartó erejű intézkedésekkel akadályozzák meg a csalásokat, valamint az EU pénzügyi érdekeit érintő minden törvénytelen tevékenységet.

Az uniós költségvetés több mint 90 %-át nemzeti szinten kezelik. Az uniós költségvetésnek a bűncselekmények és egyéb törvénytelen tevékenységek által okozott vesztesége minden évben több száz millió EUR-t tesz ki, és komoly aggodalomra ad okot. 2011-ben az Európai Bizottság elfogadott egy közleményt, amely javaslatokat tartalmazott az EU pénzügyi érdekeinek javítására (lásd: IP/11/644).

További információk:

A csalás megelőzésére és megakadályozására irányuló szakpolitikák (Európai Csalás Elleni Hivatal)
Csalásmegelőzés (Európai Bizottság)
A Bizottság fokozza erőfeszítéseit az uniós költségvetést terhelő csalások elleni fellépés terén – sajtóközlemény (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Héával kapcsolatos körhintacsalás. Amikor a csalók valamely tagállamba héamentesen importálnak árukat egy másik tagállamból, majd az árukat a hazai vásárlóknak héával növelten értékesítik. Ezt követően az eladók eltűnnek anélkül, hogy befizetnék a héát a hatóságoknak.

Jogi személy. A jog által elismerten a természetes személyekkel, illetve emberekkel azonos módon jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy, amelynek jól ismert példája a gazdasági társaság.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29–41. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról (COM/2021/536 final).

Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (HL C 202., 2016.6.7., 1–388. o.)

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség („EPPO”) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1–71. o.)

Az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73–117. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/42/EU irányelve (2014. április 3.) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról (HL L 127., 2014.4.29., 39–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a büntetőjog és igazgatási vizsgálatok által biztosított védelméről: Integrált politika az adófizetők pénzének megóvására (COM(2011) 293 végleges, 2011.5.26.)

A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42–45. o.)

A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1–118. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1–4. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49–57. o.)

* Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból, és nem uniós országgá vált.

utolsó frissítés 14.02.2022