Az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződés (Euratom)
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
Az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződés
MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?
Amint az a szerződés II. címéből kiderül, az Euratom-Szerződés célja „a fejlődés előmozdítása az atomenergia területén”.
Különös tekintettel a közös atomenergia-piac keretében megvalósuló alábbi célokra:
- a kutatás előmozdítása;
- az ellátásbiztonság céljának elérése valamennyi uniós ország számára;
- a polgári célokat szolgáló nukleáris anyagok békés célú alkalmazását felügyelő és az egészségvédelemre irányuló magas szintű közös normákat biztosító rendszer kialakítása.
FŐBB PONTOK
A szerződés hatálya
A szerződés az atomenergia szigorúan polgári (és nem katonai) alkalmazására terjed ki.
A szerződés szerkezete
Az I. cím meghatározza az Euratomra ruházott 8 feladatot, amelyekre vonatkozóan a II. cím különös szabályokat állapít meg:
- előmozdítja a kutatást, a kutatás terén folytatott együttműködést és a műszaki ismeretek cseréjét – létrejön egy Közös Kutatóközpont;
- a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírásokat állapít meg, és gondoskodik azok alkalmazásáról;
- elősegíti a beruházásokat, és – különösen a vállalkozások támogatásával – biztosítja az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését;
- közös ellátási politika által gondoskodik a Közösség (jelenleg EU) összes felhasználójának megfelelő érccel és hasadóanyaggal való rendszeres és méltányos ellátásáról – létrejön az Euratom Ellátási Ügynökség;
- felügyeli a nukleáris anyagok megfelelő (különösen nem katonai) és békés alkalmazását – az Euratom biztosítéki ellenőrzéseit szakellenőrök hajtják végre, akik fizikai és számviteli ellenőrzéseket folytatnak a Közösség valamennyi nukleáris létesítményében;
- gyakorolja a különleges hasadóanyagok tekintetében ráruházott tulajdonjogot (a különleges hasadóanyagok neutronok által önfenntartó láncreakció keretében szétválasztható atomokból épülnek fel, aminek célja hatalmas mennyiségű energia felszabadítása);
- megteremti a különleges anyagok és felszerelések közös piacát az atomenergia területén történő beruházások részére a szabad tőkemozgás biztosításával és a szakemberek szabad munkavállalásának megvalósításával;
- a többi országgal és a nemzetközi szervezetekkel kiépíti azokat a kapcsolatokat, amelyek előmozdítják az atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztését.
A III. és IV. cím az intézményekre és a pénzügyekre vonatkozik:
- Az Euratom és az Unió az Egyesítési szerződés (1967) óta közös végrehajtó szervekkel rendelkezik. Már azelőtt is közös volt néhány intézményük.
- Az Euratom-Szerződésben az intézmények hatáskörének a megosztása eltér az EGK-szervek hatáskörének megosztásától (az uniós szervek jelenleg az Unió hatáskörében járnak el). Különösen a Parlament kevesebb – mindössze konzultatív (együttdöntés nélküli) – hatáskörrel rendelkezik az Euratom fölött.
- Az Euratom Ellátási Ügynökség az Euratom jogi személyiséggel és pénzügyi autonómiával rendelkező és a Bizottság felügyelete alá tartozó különös szerve.
- Az Egyesítési szerződés óta az Euratom és az uniós intézmények igazgatási költségvetése is közös. Az Euratom-Szerződés keretében végrehajtott K+F kiadások azonban egy külön költségvetésnek a részét képezik.
Az ötödik és a hatodik cím az általános szabályokat, illetve a kezdeti időszakkal kapcsolatos szabályokat tartalmazza (az intézmények létrehozása, az első alkalmazásra vonatkozó szabályok és átmeneti szabályok).
A szerződés emellett tartalmaz még öt mellékletet is, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:
- a szerződés 4. cikkében említett, atomenergiával kapcsolatos kutatási területek;
- a szerződés 41. cikkében említett ipari tevékenységek;
- a szerződés 48. cikke alapján a közös vállalkozásoknak juttatható kedvezmények;
- az atomenergia területén a közös piacról szóló IX. fejezet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó javak és termékek listája; valamint
- a szerződés 215. cikke szerinti első kutatási és képzési program (a 215. cikk a szerződés jelenlegi változatának hatálybalépésével hatályát vesztette).
MIKORTÓL HATÁLYOS A SZERZŐDÉS?
A szerződést 1957. március 25-én írták alá, 1958. január 1-jén lépett hatályba.
HÁTTÉR
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést (EAK, ismertebb nevén „Euratom”) az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződéssel együtt az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) hat alapító országa 1957-ben Rómában írta alá. Az EGK- és az EAK-szerződésre néha a „Római Szerződésekként” utalnak, a „Római Szerződés” megnevezés pedig az EGK-Szerződést jelöli.
Az EGK-Szerződéssel ellentétben a jelenleg is hatályban lévő Euratom-Szerződés jelentős módosításokon nem esett át. Különösen, az Euratom nem egyesült az Európai Unióval, ezért külön jogi személyiséggel rendelkezik, jóllehet tagsága megegyezik az Unióéval.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) mellett –, az Euratom-Szerződés az Unió aktív szerződéseinek egyikeként az Unió elsődleges jogának részét képezi.
További információk:
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződés (1957. március 25.) – egységes szerkezetbe foglalt változat (HL C 203., 2016.6.7., 1–112. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (1957. március 25.) (a Hivatalos Lapban nem tették közzé)
Egyesítési szerződés (1965. április 8.) (HL 152, 1967.7.13., 2–17. o. [DE, FR, IT, NL])
Maastrichti Szerződés (1992. február 7.) (HL C 191., 1992.7.29., 1–112. o.)
Lisszaboni Szerződés (2007. december 13.) (HL C 306., 2007.12.17., 1–271. o.)
utolsó frissítés 25.05.2018