Nemzetközi kulturális kapcsolatok – egy európai uniós stratégia
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
Közös közlemény (JOIN(2016) 29 final) – nemzetközi kulturális együttműködési stratégia
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikke
MI A KÖZLEMÉNY, ILLETVE AZ EUMSZ 6. CIKKÉNEK CÉLJA?
- A közlemény stratégiát javasol a nemzetközi kulturális kapcsolatok (így a különböző kultúrák közötti vélemény-, ötlet- és nézetcsere) hatékonyabbá tételéhez annak érdekében, hogy támogassa az Európai Bizottság azon prioritását, hogy az Európai Uniót erősebb globális résztvevővé, jobb nemzetközi partnerré, valamint a fenntartható növekedés fontosabb hozzájárulójává tegye.
- Egy olyan kulturális együttműködési modellt javasol az unió tagállamai, a nemzeti kulturális szervezetek, valamint a magán- és állami intézmények között, amely a „kulturális diplomácia” segítségével támogatja a békére, a jogállamiságra, a véleménynyilvánítás szabadságára, a kölcsönös megértésre és az alapvető értékek tiszteletben tartására épülő közrendet.
- Bár a kultúrpolitika az uniós tagállamok számára is alapvető fontosságú, az EUMSZ 6. cikke leszögezi, hogy az EU szerepet játszhat abban, hogy támogassa, összehangolja és kiegészítse az uniós tagállamok tevékenységét ezen a téren.
FŐBB PONTOK
A kultúra nem pusztán a képzőművészetekről vagy az irodalomról szól. Tevékenységek széles körére vonatkozik a kultúrák közötti párbeszédtől* a turizmusig, az oktatástól és kutatástól a kreatív iparágakig, az örökségvédelemtől az új technológiák támogatásáig, a kézművességtől a fejlesztési együttműködésekig.
Fontos szerepet játszik ugyanakkor az Unió külpolitikájában, ahol a kulturális együttműködés felveszi a harcot a sztereotípiák és előítéletek ellen, a párbeszéd pedig megelőzheti a konfliktusokat és elősegíti a megbékélést. Segít választ adni a globális kihívásokra, például a menekültek integrálására, az erőszakos radikalizálódás elleni harcra, valamint a világ kulturális örökségének védelmére.
A kultúra eszköz lehet fontos társadalmi és gazdasági előnyök megvalósításához is, mint amilyen a polgárok részvétele és a turizmusból származó bevétel az Unión belül és kívül.
A stratégia a kultúrára és az Unió nemzetközi kapcsolataira, valamint a kultúrának az Európai Unió fejlesztési együttműködésére vonatkozó korábbi közleményekre épít, azokat frissíti, és a kulturális együttműködés megerősítésére fókuszál 3 kulcsterületen:
-
A fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés elősegítése a kulturális és kreatív ágazatok megerősítésével és a helyi hatóságok szerepének támogatásával. Néhány példa ennek megvalósulására:
-
A békés kapcsolatok elősegítése az eltérő vallási nézeteket valló közösségek és emberek között. A párbeszéd segíthet az olyan igazságos, békés, inkluzív társadalmak megteremtésében, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, figyelembe veszik a helyi adottságokat, és a fellépéseket a konkrét kulturális összefüggésekre és érdekekre szabják. Idetartoznak többek között a következők:
-
Az együttműködés és kulturális örökség fejlesztése a kutatás elősegítésével, a kulturális javakkal való illegális kereskedelem elleni küzdelemmel, illetve az örökségi helyszínek védelmének támogatásával. A kulturális örökség rehabilitálása és népszerűsítése támogatja a turizmust, és serkenti a gazdasági növekedést. Néhány példa:
- a Horizont 2020 keretében végzett kutatás, amelynek célja új megoldásokat keresni a klímaváltozás által fenyegetett kulturális örökség megőrzésére és kezelésére, és amelyben nem uniós országok is részt vehetnek;
- a kulturális örökséggel való kereskedelem elleni küzdelem, ennek keretében a vámtisztviselők és határellenőrök képzése, elősegítve a lopott régészeti tárgyak korai észlelését;
- közös munka az UNESCO-val egy gyorsreagálási mechanizmus kialakításán a kulturális örökség helyszíneinek védelme érdekében. A szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap szintén hozzájárul a kulturális örökség védelméhez és a kulturális sokféleség elősegítéséhez.
Az Unió kultúrával kapcsolatos együttműködése az uniós és a fejlődő országokat egyaránt célozza, és azt az alábbiak erősíthetik:
- az erőforrások összevonása és a közös munka a nem uniós országokban;
- jobb együttműködés a nemzeti kulturális intézményekkel az Unión belül;
- az uniós nagykövetségek jobb kihasználása a nem uniós országokban (küldöttségek);
- Európai Kultúrházak létrehozása, amelyek a helyi lakosságot szolgálják ki, közös projektekben vesznek részt, valamint ösztöndíjakat és kulturális, illetve oktatási csereprogramokat kínálnak;
- közös uniós kulturális események;
- a stratégiai fontosságú nemzetközi partnerekre való összpontosítás;
- diákokra, kutatókra és öregdiákokra irányuló csereprogramok az uniós és nem uniós országok között.
Ezt a kulturális stratégiát támogatni lehet a meglévő erőforrások felhasználásával, így például az alábbiakkal:
HÁTTÉR
KULCSFOGALMAK
Kultúrák közötti párbeszéd: az ötletek, nézetek és vélemények cseréje a különböző kultúrák között.
FŐ DOKUMENTUM
Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé (JOIN(2016) 29 final, 2016.6.8.)
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Első rész – Alapelvek – I. cím – Az Unió hatásköreinek típusai és területei – 6. cikk (HL C 202, 2016.6.7., 52–53. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Tanács következtetései a kultúrának az EU külkapcsolataiban betöltött szerepéről, különös tekintettel a fejlesztési együttműködésre (HL C 417, 2015.12.15., 41–43. o.)
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseksokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról (HL C 320, 2008.12.16., 10–12. o.)
utolsó frissítés 17.07.2017