Az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó EU-stratégiáról (2012-2015)

Az EU egy állatjóléti stratégiát fogadott el ezen terület szabályai végrehajtása terén tapasztalható hiányosságok kezelése, az állatjólét gazdasági értékének az üzleti szféra szempontjából történő növelése, valamint a magas szintű állatjólét szükségességére való figyelemfelkeltés céljából.

HIVATKOZÁSOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó EU-stratégiáról (2012-2015). [COM(2012)06 final/2, a Hivatalos Lapban még nem tették közzé, 2012.02.15.]

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke elismeri, hogy az állatok érző lények, és előírja, hogy egyes uniós politikák kialakításánál és végrehajtásánál teljes mértékben figyelembe kell venni az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket.

Az egyes tagállamok gazdálkodási rendszereinek, éghajlati viszonyainak és területi adottságainak sokfélesége miatt igen nehéz volt uniós szintű állatjóléti szabályokat megállapítani, és e szabályok megfelelő és egységes végrehajtásának biztosítása ennél is nagyobb nehézségekkel járt.

A végrehajtás során tapasztalható eltérések, valamint a jogszabályi hiányosságok arra mutatnak rá, hogy az EU-ban az állatokat nem egyforma normák szerint kezelik, és a szabályokat szigorúbban végrehajtó országokban élő mezőgazdasági termelők versenyhátrányba kerülnek.

Az EU állatjóléti stratégiájának (2012-2015) célja a mezőgazdasági üzemekben és állatkertekben élő, valamint kísérleti célú felhasználásra szánt állatok állatjóléti feltételeinek javítása. Mindez kétszintű megközelítést igényel:

Átfogó állatjóléti jogszabályok bevezetése: a hatásvizsgálat eredményeire is figyelemmel az Európai Bizottság fontolóra veszi a holisztikus megközelítésen alapuló, tényleges állatjóléti eredményekre összpontosító egyszerűsített jogi keret bevezetését. Hangsúlyozná továbbá az oktatás és a szakmai színvonal fontosságát valamennyi érintett fél (tagállamok hatóságai, az állatok kezelésével foglalkozó személyek, állattenyésztők, kiskereskedők stb.) vonatkozásában.

A Bizottság további intézkedéseinek megerősítése, többek között:

• Lehetőségek feltárása annak érdekében, hogy a tagállamok jobban megfeleljenek az előírásoknak: ellenőrzések számának növelése; a szabályok tiszteletben tartásán alapuló szemléletmód kialakítását ösztönző oktatási stratégia, valamint a referenciaközpontok európai hálózatának létrehozása; a különböző uniós állatjóléti jogszabályokra vonatkozó tudományos iránymutatás vagy végrehajtási szabályok.
• A nemzetközi együttműködés támogatása: az állatjóléti kérdések nemzetközi megállapodások keretében történő megvitatása; további tevékeny részvétel a többoldalú kapcsolatok terén, különösen az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) keretében.
• A fogyasztók és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása: a gyerekek, a fiatal felnőttek és a széles nyilvánosság figyelmének felkeltése az állatok tiszteletének fontosságára és a felelősségteljes állattartásra; a fogyasztók tájékoztatása az élelmiszer-termelő állatokról szóló uniós jogról és annak biztosítása, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre az állatjólétre vonatkozó megtévesztő állításokkal.
• A közös agrárpolitikával fennálló szinergiák optimalizálása: arra vonatkozó vizsgálat, hogy hogyan optimalizálhatók a jelenlegi KAP-mechanizmusokból adódó szinergiahatások, többek között a kölcsönös megfeleltetés, a vidékfejlesztés, ösztönző intézkedések, a minőségpolitika, az ökológiai gazdálkodás.
• A tenyésztett halak jólétének vizsgálata: az esetleges intézkedések alapjául szolgáló tudományos szakvélemény és az akvakultúrában tartott halak jólétének szempontjaira vonatkozó értékelés.

Utolsó frissítés: 06.02.2014