A pénzügyi rendszerekkel pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélések megelőzéséről

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

(EU) 2015/849 irányelv – a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az (EU) 2015/849 irányelv (negyedik pénzmosási irányelv) a pénzmosás* és a terrorizmusfinanszírozás* elleni küzdelemhez kíván hozzájárulni oly módon, hogy megelőzi a pénzügyi piacokon keresztül e célokból történő visszaéléseket.
Az előző 2005/60/EK irányelv (a harmadik pénzmosás elleni irányelv) helyébe lép, amely 2007-ben lépett hatályba.
Arra törekszik, hogy megszüntessen minden kétértelműséget az előző irányelvre és a kapcsolódó jogszabályokra vonatkozóan, valamint az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamában növelje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szabályainak következetességét.
Az irányelv a Pénzügyi Akció Munkacsoport 2023. évben felülvizsgált ajánlásait is figyelembe veszi.
Az aktualizált ajánlások tükrözése érdekében az (EU) 2023/1113 módosító rendelet az irányelv hatálya alá korábban nem tartozó virtuáliseszköz-szolgáltatók további kategóriáit vezeti be, amelyeket az (EU) 2023/1114 rendelet, a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet határoz meg (lásd az összefoglalót). Az (EU) 2023/1113 módosító rendelet továbbá szabályokat állapít meg annak biztosítására, hogy a kriptoeszköz*-szolgáltatók* képesek legyenek megfelelően csökkenteni a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatban őket érintő kockázatokat.

FŐBB PONTOK

Az irányelv a következőkre alkalmazandó:

hitelintézetek;
pénzügyi intézetek;
kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és foglalkozások, mint például
- könyvvizsgálók,
- külső könyvelők,
- adótanácsadók,
- közjegyzők és jogászok bizonyos körülmények fennállása esetén,
- ingatlanügynökök, amennyiben az ingatlanok 10 000 eurót meghaladó bérleti díjért történő bérbeadása során közvetítőként járnak el,
- árukereskedők (például a nemesfém- és drágakő-kereskedők, amennyiben a készpénzfizetések összege eléri, illetve meghaladja a 10 000 eurót),
- műkereskedők, amennyiben az ügylet értéke 10 000 euró, vagy meghaladja azt,
- szerencsejáték-szervezők.

Az irányelv:

szigorítja az ügyfelek – különösen a gazdasági társaságok és a jogi társulások (bizalmi vagyonkezelési konstrukciók) – tényleges tulajdonosainak* átláthatóságával kapcsolatos szabályokat;
megköveteli, hogy a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkat minden tagállamban egy központi nyilvántartásban tárolják, például kereskedelmi nyilvántartásban vagy cégjegyzékben, vagy nyilvános nyilvántartásban;
felhívja a figyelmet a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hiányosságaira és az azokra való reagálásra: a tagállamok által elvégzendő nemzeti kockázatértékelések mellett az Európai Bizottság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a belső piacot és a határokon átnyúló tevékenységeket érintő kockázatairól is készít értékeléseket (az első jelentést 2017 júniusában tette közzé);
az uniós pénzügyi rendszer védelme érdekében összehangolt európai politikát hoz létre az olyan nem uniós országok (harmadik országok) kezelése érdekében, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel: a „kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok” első uniós listáját a Bizottság 2016 júliusában egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal fogadta el, a listát pedig azóta már többször módosították;
megerősíti és javítja a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a kulcsfontosságú szereplők közé tartoznak: a pénzügyi információs egységek közötti szisztematikus információcserét fejlett technikai infrastruktúrákon keresztül, a FIU.net segítségével kell elvégezni, amely egy kifinomult adatösszevetési technológiát alkalmazó decentralizált számítógépes hálózat;
előírja, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúját be kell jelenteni az állami hatóságok (általában a pénzügyi információs egységek) felé;
a címzettek számára előírja az alábbiak bevezetését:
- támogató intézkedések, melyek biztosítják például a személyzet kielégítő képzését, valamint a megfelelő belső megelőző politikák és eljárások létrehozását,
- kiegészítő biztosítékok – ilyen lehet a fokozott ügyfél-átvilágítás – az olyan kiemelt kockázatot rejtő helyzetekre, mint például az EU-n kívüli bankokkal folytatott kereskedés, és különös tekintettel arra, ha az ügyfél olyan harmadik országban letelepedett természetes személy, illetve jogi entitás, amelyet a Bizottság kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősített;
megtiltja, hogy a bankok nem névre szóló trezorfiókokat nyissanak, nem névre szóló számlát vezessenek és nem névre szóló takarékbetétkönyvet nyissanak;
olyan intézkedéseket foglal magában, amely kezeli az előre fizetett kártyákkal és a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos kockázatokat azáltal, hogy:
- a jelenlegi 250 euróról 150 euróra csökkenti azt a küszöbértéket, amelyet meghaladva az előre fizetett kártyák tulajdonosainak igazolniuk kell a személyazonosságukat,
- lehetővé teszi a nemzeti pénzügyi információs egységek számára, hogy olyan információkat szerezzenek, melyek segítségével nyomon követhetik a virtuális fizetőeszköz tulajdonosát;
megerősíti a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, ami lehetővé teszi a számukra, hogy még több információt osszanak meg;
2020. január 1-jétől az Európai Bankhatóság (EBH) feladata a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára történő felhasználásának megelőzése, valamint az összes uniós pénzügyi szolgáltató és illetékes hatóság e területen tett erőfeszítéseinek irányítása, koordinálása és nyomon követése (lásd az összefoglalót).

Az (EU) 2023/1113 módosító rendelet

Az (EU) 2023/1113 rendelet létrehoz egy rendszert a kriptoeszköz-átruházások kezelésére annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne használják fel illegálisan, például szankciók kijátszására, illetve terrorizmus vagy háború finanszírozására. A kriptoeszközök átruházására vonatkozó nemzetközi normák betartása és ezen eszközök nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében előírja a kriptoeszközök-szolgáltatók számára, hogy az általuk kezelt eszközök átruházásáról – azok értékétől függetlenül – gyűjtsenek bizonyos információkat az átadó felekről és a kedvezményezettekről, és ezeket az információkat tegyék elérhetővé a hatóságok számára.

Az (EU) 2023/1113 rendelet a következőképpen módosította az (EU) 2015/849 irányelvet:

az (EU) 2023/1114 rendeletben meghatározottaknak megfelelően tartalmazza a kriptoeszköz-szolgáltatók valamennyi kategóriáját a „pénzügyi intézményeknek” az (EU) 2015/849 irányelvben foglalt fogalommeghatározása szerint (3. cikk);
előírja a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy a saját tárhelyen működtetett címekre irányuló vagy azokról kiinduló kriptoeszköz-átruházásokkal összefüggő kockázatokkal arányos kockázatenyhítő intézkedéseket alkalmazzanak, és adott esetben fokozott átvilágítást hajtsanak végre (19a. cikk);
előírja a kriptoeszköz-szolgáltatók számára, hogy megfelelő kockázatenyhítő intézkedéseket alkalmazzanak, amikor kriptoeszköz-szolgáltatások végrehajtását magában foglaló, nem az Unióban letelepedett válaszadó szervezettel fennálló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolatot hoznak létre (új 19b. cikk);
lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy a területükön fiókteleptől eltérő formában letelepedett és egy másik tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező kriptoeszköz-szolgáltatók központi kapcsolattartó pontot jelöljenek ki a területükön (45. cikk, (9) bekezdés);
eltörli a regisztrációs követelményeket a kriptoeszköz-szolgáltatók azon kategóriái tekintetében, amelyek az (EU) 2023/1114 rendelet (47. cikk (1) bekezdés) értelmében egységes engedélyezési rendszer hatálya alá kerülnek – az (EU) 2015/849 irányelv ezen módosításai emellett az Európai Bankfelügyeleti Hatóság számára is előírják, hogy iránymutatásokat adjon ki bizonyos kérdésekről, többek között a következőkről:
- azok a kritériumok és elemek, amelyeket a kriptoeszköz-szolgáltatók kötelesek figyelembe venni a kriptoeszköz-szolgáltatások végrehajtását magában foglaló, határokon átnyúló levelezőbanki kapcsolataik értékelése során, ideértve a válaszadó szervezettel kapcsolatos kockázatenyhítő intézkedéseket, például a kriptoeszköz-szolgáltatók által abban az esetben meghozandó minimumintézkedéseket, ha a válaszadó szervezet nincs nyilvántartásba véve vagy nem rendelkezik engedéllyel (új 19b. cikk),
- azok a kockázati változók és kockázati tényezők, amelyeket a kriptoeszköz-szolgáltatóknak figyelembe kell venniük az üzleti kapcsolatok létesítése vagy a kriptoeszköz-ügyletek lebonyolítása során (18. cikk),
- a kriptoeszköz-szolgáltatók által bevezetendő intézkedések, amelyek a kriptoeszközök saját tárhelyen működtetett címre* történő vagy onnan induló átruházásához kapcsolódó pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítására és értékelésére szolgálnak (új 19a. cikk),
- hogy a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó intézkedések és a megfelelő kockázatenyhítő intézkedések hogyan alkalmazandók abban az esetben, ha a kötelezett szolgáltatók kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtanak olyan kriptoeszköz-szolgáltatókkal együtt, amelyek nincs nyilvántartásba véve vagy nem rendelkeznek engedéllyel (új 24a. cikk).

Az (EU) 2015/849 irányelv kiegészítése

Az (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet további intézkedéseket határoz meg, ideértve azokat a minimális intézkedéseket is, amelyeket a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek meg kell hozniuk annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a kockázatát, abban az esetben, ha egy nem uniós ország törvénye nem engedélyezi az egész csoportra kiterjedő politikáknak és eljárásoknak a csoport részét képező és harmadik országbeli székhelyű fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén történő végrehajtását.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK EZEK A SZABÁLYOK?

Az (EU) 2015/849 irányelv 2015. június 25. óta hatályos, és a tagállamokban eredetileg 2017. június 26-ig kellett törvénybe foglalni. Ezt a határidőt azonban számos módosítással meghosszabbították, különös tekintettel az (EU) 2018/843 irányelvre, melyet 2020. január 10-ig kellett teljes mértékben átültetni az uniós országok nemzeti jogába. A módosított (EU) 2015/849 irányelv 30. cikkében említett nyilvántartások létrehozására ugyanezen időpont volt érvényes. Az ugyanezen irányelv 31. cikkében említett nyilvántartásokat 2020. március 10-ig kellett létrehozni.

Az (EU) 2023/1113 módosító rendelet által bevezetett módosítások 2024. december 30-án lépnek hatályba.

HÁTTÉR

Az irányelv része a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó uniós jogalkotási intézkedéscsomagnak, amely magában foglalja a pénzátutalások követhetőségéről szóló (EU) 2015/847 rendeletet (lásd az összefoglalót). A részét képezi továbbá a pénzügyi bűncselekményekkel szembeni fellépésre irányuló átfogó uniós stratégiának, amely kiterjed az alábbi szervezetek munkájára is:

a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kérdésével foglalkozó szakértői csoport, amely rendszeresen találkozik, hogy eszmét cseréljen és segítséget nyújtson a Bizottság részére a jogalkotás előkészítése vagy a szakpolitikák meghatározása terén;
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével foglalkozó bizottság, amely véleményezheti a Bizottság által javasolt végrehajtási intézkedéseket;
a pénzügyi információs egységek hálózata;
az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága.

További információk:

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós háttere (Európai Bizottság).
A terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (Európai Bizottság)
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (az Európai Unió Tanácsa)
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem (Európai Bankhatóság).

KULCSFOGALMAK

Pénzmosás. Bűncselekményekből származó jövedelmek látszólag tiszta eredetű forrássá alakítása, általában a pénzügyi rendszereken keresztül, például a pénz forrásának elkendőzésével, formájának átalakításával vagy olyan helyre történő átmozgatásával, ahol kevésbé kelthet figyelmet.

Terrorizmusfinanszírozás. Pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal, hogy azokat terrorcselekmények végrehajtására használják fel.

Kriptoeszközök. Olyan érték vagy jog digitális megjelenítése, amely elektronikusan átruházható és tárolható egy főkönyvi technológián (DLT) vagy hasonló (a DLT-hálózati csomópontok adott körében konszenzusos mechanizmus alkalmazásával megosztott és szinkronizált) technológián alapuló adattár alkalmazásával.

Kriptoeszköz-szolgáltatók. Olyan jogi személy vagy más vállalkozás, aki vagy amely foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében szakmai alapon egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt ügyfelek részére, és aki vagy amely az (EU) 2023/1114 rendelettel összhangban kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújthat.

Tényleges tulajdonos. Az a személy, aki a vállalat végső tulajdonosa vagy irányítója.

Saját tárhelyen működtetett cím. Olyan megosztott főkönyvi cím, amely a következők egyikéhez sem kapcsolódik: kriptoeszköz-szolgáltatók vagy az Unióban nem letelepedett olyan szervezetek, amelyek a kriptoeszköz-szolgáltatókéihoz hasonló szolgáltatásokat kínálnak.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73–117. o.)

Az (EU) 2015/849 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1113 rendelete (2023. május 31.) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 1–39. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40–205. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2177 irányelve (2019. december 18.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról (HL L 334., 2019.12.27., 155–163. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2022) 554 final, 2022.10.27.)

A Bizottság (EU) 2020/1039 ajánlása (2020. július 14.) az uniós vállalkozásoknak nyújtott állami pénzügyi támogatásnak a nem együttműködő országokkal és területekkel való kapcsolatok hiányától való függővé tételéről (HL L 227., 2020.7.16., 76–79. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés keretének értékeléséről (COM(2019) 371 final, 2019.7.24.)

A Bizottság (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 31.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 125., 2019.5.14., 4–10. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43–74. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1–4. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1–18. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12–47. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 04.12.2023