A pénzügyi rendszerekkel pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélések megelőzéséről
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:
(EU) 2015/849 irányelv – a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
- Az (EU) 2015/849 irányelv (negyedik pénzmosási irányelv) a pénzmosás* és a terrorizmusfinanszírozás* elleni küzdelemhez kíván hozzájárulni oly módon, hogy megelőzi a pénzügyi piacokon keresztül e célokból történő visszaéléseket.
- Célja, hogy kiterjessze és a helyébe lépjen az előző 2005/60/EK irányelvnek (3. pénzmosás elleni irányelv), amely 2007-ben lépett hatályba.
- Arra törekszik, hogy megszüntessen minden kétértelműséget az előző irányelvre és a kapcsolódó jogszabályokra vonatkozóan, valamint az Európai Unió (EU) valamennyi tagállamában növelje a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem szabályainak következetességét. A 4. pénzmosás elleni irányelv a 2012. évtől kezdődően figyelembe veszi a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásait is.
FŐBB PONTOK
Az irányelv a következőkre alkalmazandó:
- hitelintézetek;
- pénzügyi intézmények;
- kijelölt nem pénzügyi vállalkozások és foglalkozások, mint például
- könyvvizsgálók,
- külső könyvelők,
- adótanácsadók,
- közjegyzők és jogászok bizonyos körülmények fennállása esetén,
- ingatlanügynökök,
- árukereskedők (például a nemesfém- és drágakő-kereskedők, amennyiben a készpénzfizetések összege eléri, illetve meghaladja a 10 000 eurót),
- szerencsejáték-szervezők.
Az irányelv a következő tevékenységeket részletezi:
- Szigorítja az ügyfél-azonosítás szabályait – különösen a tényleges tulajdonosok* azonosítására vonatkozó szabályokat, a gazdasági társaságok és jogi társulások (bizalmi vagyonkezelési konstrukciók) vonatkozásában.
- Megköveteli, hogy a gazdasági társaságok tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkat minden tagállamban egy központi nyilvántartásban tárolják, például kereskedelmi nyilvántartásban vagy cégjegyzékben, vagy közhiteles nyilvántartásban;
- Felhívja a figyelmet a pénzmosás/terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem hiányosságaira és az azokra való reagálásra: a tagállamok által elvégzendő nemzeti kockázatértékelések mellett az Európai Bizottság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a belső piacot és a határokon átnyúló tevékenységeket érintő kockázatairól is készít értékeléseket (az első jelentést 2017. június 26-án tette közzé);
- Az uniós pénzügyi rendszer védelme érdekében összehangolt európai politikát hoz létre az olyan nem uniós országok (harmadik országok) kezelése érdekében, amelyek nem rendelkeznek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggésben hatékony rendszerekkel. A „kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok” első uniós listáját a Bizottság 2016 júliusában egy felhatalmazáson alapuló jogi aktussal fogadta el, a listát pedig azóta már többször módosították;
- Megerősíti és javítja a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben a kulcsfontosságú szereplők közé tartoznak. A pénzügyi információs egységek közötti szisztematikus információcserét fejlett technikai infrastruktúrákon keresztül, a FIU.net segítségével kell elvégezni, amely egy kifinomult adatösszevetési technológiát alkalmazó decentralizált számítógépes hálózat.
Az irányelv hatálya alá tartozók kötelesek:
- a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás gyanúját bejelenteni az állami hatóságoknak, általában a pénzügyi információs egységnek;
- támogató intézkedéseket hozni, biztosítva például a személyzet kielégítő képzését, valamint a megfelelő belső megelőző politikák és eljárások létrehozását;
- kiegészítő biztosítékokat nyújtani – ilyen lehet a fokozott ügyfél-átvilágítás – az olyan kiemelt kockázatot rejtő helyzetekre, mint például az EU-n kívüli bankokkal folytatott kereskedés, és különös tekintettel arra, ha az ügyfél olyan harmadik országban letelepedett természetes személy, illetve jogi entitás, amelyet a Bizottság kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősített.
Az (EU) 2015/849 irányelv módosítása
A 2016-os európai terrortámadásokat követően 2018-ban elfogadták az (EU) 2015/849 irányelvet módosító (EU) 2018/843 irányelvet (ötödik pénzmosási irányelv). A tagállamok nemzeti jogába 2020. május 10-ig kellett a módosító irányelv rendelkezéseit átültetni. Az új irányelv több tekintetben is szigorítja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás ellen létrehozott uniós szabályokat, ideértve a következőket:
- kiterjeszti az irányelv hatályát a következőkre:
- könyvvizsgálók – külső könyvelők, adótanácsadók és olyan személyek, akik adótanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak
- ingatlanügynökök, amennyiben az ingatlanok 10 000 eurót meghaladó bérleti díjért történő bérbeadása során közvetítőként járnak el;
- műkereskedők, amennyiben az ügylet értéke 10 000 euró, vagy meghaladja azt;
- hozzáférést biztosít a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz, ezáltal javítja a vállalatok és a trösztök tulajdonosi struktúrájának átláthatóságát;
- megtiltja, hogy a bankok nem névre szóló trezorfiókokat nyissanak (kiegészítve az (EU) 2015/849 irányelvet, mely megtiltja, hogy nem névre szóló számlát vezessenek és nem névre szóló takarékbetétkönyvet nyissanak);
- kezeli az előre fizetett kártyákkal és a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos kockázatokat azáltal, hogy
- a jelenlegi 250 euróról 150 euróra csökkenti az azonosítási küszöbértéket, amelyet meghaladva az előre fizetett kártyák tulajdonosainak igazolniuk kell a személyazonosságukat,
- lehetővé teszi a nemzeti pénzügyi információs egységek számára, hogy olyan információkat szerezzenek, melyek segítségével nyomon követhetik a virtuális fizetőeszköz tulajdonosát;
- megerősíti a pénzügyi információs egységek közötti együttműködést, ami lehetővé teszi a számukra, hogy még több információt osszanak meg.
Az (EU) 2015/849 irányelv kiegészítése
Az (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelet további intézkedéseket határoz meg, ideértve azokat a minimális intézkedéseket is, amelyeket a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek meg kell hozniuk annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának a kockázatát, abban az esetben, ha egy nem uniós ország törvénye nem engedélyezi az egész csoportra kiterjedő politikáknak és eljárásoknak a csoport részét képező és harmadik országbeli székhelyű fióktelepek vagy többségi tulajdonú leányvállalatok szintjén történő végrehajtását.
Az (EU) 2015/849 irányelv módosítása
Az (EU) 2019/2177 irányelv módosítja az (EU) 2015/849 irányelvet, hogy figyelembe vegye az Európai Bankhatóság létrehozásáról szóló (EU) 1093/2010 rendelet módosításait (lásd az összefoglalót) — új felhatalmazást ad a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára történő felhasználásának megakadályozására, valamint az összes uniós pénzügyi szolgáltató és illetékes hatóság erőfeszítéseinek irányításában, összehangolásában és nyomon követésében ezen a területen, 2020. január 1-től kezdődően.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?
Az (EU) 2015/849 irányelv 2015. június 25. óta hatályos, és a tagállamokban eredetileg 2017. június 26-ig kellett törvénybe foglalni. Ezt a határidőt azonban számos módosítással meghosszabbították, különös tekintettel az (EU) 2018/843 irányelvre, melyet 2020. január 10-ig teljes mértékben át kellett ültetni a tagállamok nemzeti jogába.
HÁTTÉR
Az irányelv része a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó uniós jogalkotási intézkedés csomagnak, amely magában foglalja a pénzátutalások nyomonkövethetőségéről szóló (EU) 2015/847 rendeletet (lásd öszefoglaló. Részét képezi továbbá a pénzügyi bűncselekményekkel szembeni fellépésre irányuló átfogó uniós stratégiának is, amely kiterjed az alábbi szervezetek munkájára:
További információk:
KULCSFOGALMAK
Pénzmosás: A bűncselekményekből származó jövedelmek látszólag tiszta eredetű forrássá alakítása, általában a pénzügyi rendszereken keresztül, például a pénz forrásának elkendőzésével, formájának átalakításával vagy olyan helyre történő átmozgatásával, ahol kevésbé kelthet figyelmet.
Terrorizmusfinanszírozás: A pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése azzal a szándékkal, hogy azokat terrorcselekmények végrehajtására használják fel.
Tényleges tulajdonos: Az a személy, aki a vállalat végső tulajdonosa vagy irányítója.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, az (EU) 648/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73–117. o.)
Az (EU) 2015/849 irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság (EU) 2020/1039 ajánlása (2020. július 14.) az uniós vállalkozásoknak nyújtott állami pénzügyi támogatásnak a nem együttműködő országokkal és területekkel való kapcsolatok hiányától való függővé tételéről (HL L 227., (2020.7.16.), 76–79. o.)
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2019) 370 final, 2019.7.24.)
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi információs egységek közötti együttműködés keretének értékeléséről (COM(2019) 371 final, (2019.7.24.).
A Bizottság (EU) 2019/758 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. január 31.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a hitelintézetek és pénzügyi intézmények által bizonyos harmadik országokban a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázat csökkentése érdekében hozandó minimális intézkedésekre és kiegészítő intézkedések típusaira vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 125., 2019.5.14., 4–10. o.)
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról (COM(2017) 340 final, 2017.6.26.)
A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1–4. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1–18. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU)1093/2010 rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12–47. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 27.10.2021