Bírósági joghatóság különböző EU-s országokat érintő jogi esetekben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1215/2012/EU rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet naprakésszé teszi a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló korábbi uniós jogszabályt („ Brüsszel I. rendeletet ”). Célja, hogy a kölcsönös elismerés elvével és a stockholmi program iránymutatásaival összhangban megkönnyítse és gyorsabbá tegye a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok szabad mozgását.

FŐBB PONTOK

A rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki. Azonban nem terjed ki a családi jogra, csődeljárásra, öröklési kérdésekre és a rendeletben felsorolt egyéb egyedi esetekre, mint például a szociális biztonságra és a választottbíráskodásra.

Az új jogszabály szerint a „Brüsszel I. rendeletben” végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásként ismert eljárást eltörölték. Ez azt jelenti, hogy a valamely uniós országban hozott határozatot a többi uniós tagállamban külön eljárás előírása nélkül elismerik. Ha egy adott tagállamban hozott határozat végrehajtható, akkor a többi tagállamban is végrehajtható anélkül, hogy azt végrehajthatóvá kellene nyilvánítani.

Azt a személyt, akivel szemben a végrehajtást kérték, „ polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatra vonatkozó tanúsítványt ” által kell informálni. Ezt bármely érdekelt fél kérésére ki kell állítani (a tanúsítvány mintája megtalálható a határozatban). A tanúsítványhoz csatolni kell a határozatot (ha azt még nem kézbesítették). Azt a szóban forgó személy számára a végrehajtási intézkedést megelőzően ésszerű határidőn belül kézbesíteni kell.

Bizonyos esetekben az a személy, akinek ellenében a végrehajtást kérik, kérelmezheti a határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadását. Ez akkor fordulhat elő, amennyiben úgy véli, hogy az elismerés megtagadásának a rendeletben előírt valamely oka fennáll (például ha a határozat elismerése nyilvánvalóan ellentétes a közrenddel). Az uniós országok értesítik a Bizottságot azokról a hatáskörrel rendelkező bíróságokról, amelyekhez a kérelmet be kell nyújtani.

Közös joghatósági szabályok

E jogszabály hatálya alá tartozó eljárások és az uniós országok területe között kapcsolatnak kell fennállnia. Főszabály szerint közös joghatósági szabályokat kell alkalmazni, ha az alperes valamely uniós országban lakóhellyel rendelkezik. A valamely uniós országban lakóhellyel nem rendelkező alperes esetében a felhívott bíróság (a bíróság, ahol az eljárást elindították) szerinti ország területén alkalmazandó joghatósági szabályokat kell alkalmazni.

Azonban bizonyos joghatósági rendelkezések az alperes lakóhelyére való tekintet nélkül alkalmazandók

A joghatósági szabályok bizonyos körülmények között az EU-n kívül lakóhellyel rendelkező felekre is alkalmazandók. Ez például akkor fordulhat elő, amikor egy, az említett felek között fennálló megállapodás valamely tagállam bíróságainak joghatóságát köti ki.

Joghatósági megállapodások tiszteletben tartásának fokozása

Az jogszabály fokozza a joghatósági megállapodások hatékonyságát: abban az esetben, amikor a felek konkrét bíróságot vagy bíróságokat kötöttek ki jogvitájuk rendezése céljából. Elsősorban a kijelölt bíróság határozhat a joghatóságáról függetlenül attól, hogy elsőként vagy másodikként hívták fel. Bármely más bíróságnak fel kell függesztenie az eljárást, amíg a kijelölt bíróság megállapítja vagy - amennyiben a megállapodás érvénytelen - elutasítja a joghatóságot.

Az Egyesült Királyság (1) és Írország részt vett a rendelet elfogadásában és alkalmazásában. Dánia az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2005. október 19-i megállapodás szerint fogja alkalmazni a rendeletet.

A „Brüsszel I. rendelet” szabályainak alkalmazása az Egységes Szabadalmi Bíróság és a Benelux Bíróság által

A 542/2014/EU rendelet új szabályokat vezet be egyrészt bizonyos több tagállam közös bíróságaként működő bíróságok (mint az Egységes Szabadalmi Bíróság és a Benelux Bíróság) előtt lefolytatott eljárások, másrészt az uniós országoknak a „Brüsszel I. rendelet” hatálya alá eső bíróságai kapcsolatára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy az e bíróságok határozatait a 1215/2012/EU rendelettel összhangban kell elismerni és végrehajtani.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

1215/2012/EU rendelet

2013.1.9. Alkalmazandó: 2015.1.10-től.

-

HL L 351., 2012.12.20., 1-32. o.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

542/2014/EU rendelet

2014.5.30.

--

HL L 163, 2014.5.29., 1-4. o.

2015/281/EU rendelet

2015.2.26.

-

HL L 54, 2015.2.25., 1-9. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Megállapodás az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. (Hivatalos Lap L 79., 2013.3.21., 4-4. o.)

utolsó frissítés 24.09.2015



(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.