Az Európai Unió menekültügyi eljárásai

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2013/32/EU irányelv – a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárások

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Hatályon kívül helyezi az Európai Unió (EU) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó eljárásainak minimumszabályairól szóló 2005/85/EK irányelvet.
• A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozóan közös eljárásokat állapít meg (nemzetközi védelem alatt értve a menekültstátuszt, illetve a menekültnek nem minősülő azon személyek számára biztosított védelmet, akiket származási országukba történő visszaküldésük esetén súlyos sérelem érne).
• Biztosítja, hogy a nemzetközi védelmi eljárások
  • gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek;
  • méltányosabb bánásmódban részesítsék a kérelmezőket;
  • megfeleljenek a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó uniós szintű előírásoknak.

FŐBB PONTOK

Kik az érintettek?

Az irányelv kiterjed (Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (1) kivételével) az uniós országokban benyújtott, nemzetközi védelem iránti valamennyi kérelemre, ideértve a határon, a felségvizeken vagy a tranzitzónákban benyújtott kérelmeket is.

Hogyan?

• Az irányelv egyértelmű szabályokat határoz meg a nemzetközi védelem kérelmezésére, ezért a kérelmekkel kapcsolatos határozatokat a korábbinál gyorsabban és hatékonyabban hozzák meg. Sajátos intézkedéseket kell hozni a kérelmezés megkönnyítése érdekében, különösen a határokon. Főszabályként a kérelmezés alapeljárása (azaz a jogorvoslat nélkül) nem vehet igénybe 6 hónapnál több időt. A döntéshozókat kifejezetten ki kell képezni az eljárásra, és a kérelmezők számára eljárási garanciákat kell biztosítani.
• Jól meghatározott körülmények között, ha a kérelem valószínűleg megalapozatlan, vagy ha súlyos nemzetbiztonsági vagy közrendi aggályok merülnek fel, különleges eljárásokat lehet alkalmazni, köztük gyorsított eljárást, vagy a kérelmek határon történő feldolgozását.

Alapgaranciák

• Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a kérelmezők:
  • által benyújtott kérelmeket egyénileg, tárgyilagosan és pártatlanul vizsgálják ki;
  • az általuk beszélt nyelven tájékoztatást kapjanak az alkalmazott eljárásról, jogaikról és a meghozott határozatról. Szükség esetén tolmácsot is biztosítani kell számukra, hogy álláspontjukat előadhassák;
  • konzultálhassanak jogi tanácsadóval saját költségükön;
  • bíróság előtt hatékony jogorvoslattal élhessenek, és a jogorvoslati eljárásban ingyenes jogi segítségnyújtásban részesüljenek.
• Az uniós országok senkit sem tarthatnak őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy az érintett menedékjog iránti kérelmet nyújtott be. Amennyiben a kérelmezőt őrizetbe veszik, a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályokról szóló felülvizsgált irányelvben foglalt uniós szabályokat kell alkalmazni (a befogadási feltételekről szóló irányelvet).

Vizsgálati eljárás

Mielőtt a megfelelő hatóság döntést hozna, a kérelmező személyes meghallgatásra jogosult, amelynek során lehetőséget kell biztosítani számára kérelmének teljes körű indokolására. A meghallgatást lefolytató személynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy figyelembe vegye a kérelmező személyes körülményeit és az eset általános körülményeit. Az uniós országoknak biztosítaniuk kell az egyedi kérelmekkel kapcsolatos információk titokban tartását.

Sajátos garanciák a kiszolgáltatottak számára

• Az életkoruknál, fogyatékosságuknál, betegségüknél vagy szexuális hovatartozásuknál fogva, illetve trauma következményeként vagy bármely más okból különleges eljárási igényekkel rendelkező személyeket megfelelő támogatásban kell részesíteni, például elegendő időt kell biztosítani számukra, hogy az ügyükben eljárhassanak.
• Sajátos körülmények vonatkoznak a kísérő nélküli gyermekekre, ideértve a képesítéssel rendelkező képviselő kijelölésére irányuló kötelezettséget. Általánosabban, az irányelv alkalmazásakor a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni.

Az ismételt kérelmezés megelőzése

Az uniós országoknak új lehetőségek állnak rendelkezésére arra az esetre, ha ugyanazon személy ismételt kérelmet nyújtana be. Azok a személyek, akiknek nincs szükségük védelemre, többé nem kerülhetik el a visszaküldést országukba azzal, hogy folyton új kérelmeket nyújtanak be.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

• Az irányelv a 47. cikk (a hatóságok azon lehetősége, hogy a nemzeti jogszabályok szerint megtámadhassák a közigazgatási és/vagy bírósági határozatokat) és a 48. cikk (az irányelv rendelkezéseit végrehajtó hatóságokat a feladataik teljesítése során tudomásukra jutott valamennyi információ vonatkozásában kötő titoktartás) kivételével 2013. július 19-én lépett hatályba. Ezek 2015. július 21 -től hatályosak.
• Az irányelvet az uniós országoknak 2015. július 20-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba. Kivételt képez a vizsgálati eljárással foglalkozó 51. cikk néhány vonatkozása, melyek 2018. július 20 -tól alkalmazandók.

HÁTTÉR

• Az EU 1999 óta munkálkodik egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításán. 1999 és 2005 között számos jogalkotási intézkedést dolgoztak ki. A rendszer működésének javítása érdekében 2011-ben (a jogosultság elismeréséről szóló irányelv) és 2013-ban (a fent említett irányelv a befogadás feltételeiről, valamint az Eurodacról és a menedékkérelem megvizsgálásáért felelős uniós ország meghatározásának felülvizsgált rendszeréről szóló rendeletek) jogszabályokat fogadtak el.
• További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:
  • Közös európai menekültügyi rendszer az Európai Bizottság honlapján
• Az Európai Bizottság a Covid19-világjárvány kitörését követően, és a válság hatásainak kezelését célzó intézkedések bevezetésével a következőket fogadta el:
  • A bizottság közleménye COVID-19: Iránymutatás a menekültügyi és a visszatérési eljárásokra vonatkozó uniós rendelkezések végrehajtásáról, valamint az áttelepítésről

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60–95. o.)

A 2013/32/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (HL L 337., 2011.12.20., 9–26. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 180., 2013.6.29., 1–30. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31–59. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 96–116. o.)

utolsó frissítés 25.05.2020

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.