A közepes tüzelőberendezésekből származó levegőszennyezettség
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
2015/2193/EU irányelv a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról
ÖSSZEFOGLALÓ
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
Az irányelv a közepes tüzelőberendezésekből* származó kén-dioxid (SO2), nitrogén-oxidok (NOx) és por (részecskék) levegőbe történő bocsátására, valamint az e berendezésekből származó szénmonoxid-kibocsátások nyomon követésére vonatkozó szabályokat határoz meg.
A cél az emberi egészséget és a környezetet érő károsodások csökkentése.
FŐBB PONTOK
-
Az uniós országoknak biztosítaniuk kell a következőket:
-
valamennyi új – 2018. december 19. után üzembe helyezett – közepes tüzelőberendezés rendelkezik engedéllyel, illetve nyilvántartásba van véve;
-
2024. január 1 -jéig valamennyi 5 megawattnál (MW) nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű (vagy teljesítményű) tüzelőberendezés rendelkezik engedéllyel, illetve nyilvántartásba van véve;
-
2029. január 1 -jéig valamennyi 5 megawattot (MW) meg nem haladó névleges bemenő hőteljesítményű (vagy teljesítményű) tüzelőberendezés rendelkezik engedéllyel, illetve nyilvántartásba van véve;
-
Valamennyi uniós ország illetékes hatóságának nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást kell vezetnie, amelyben minden tüzelőberendezésre vonatkozó információt meg lehet találni, így például a használt tüzelőanyag típusát és az éves üzemórák várható számát.
-
A jogszabály üzemanyag-kategóriánként határoz meg kibocsátási határértékeket az új és a már meglévő tüzelőberendezések között is különbséget téve. Egyes tüzelőberendezések tekintetében nem feltétlenül kell betartani a határértékeket.
-
Az új tüzelőberendezések esetében 2018. december 20. után alkalmazandók a határértékek, a meglévők esetében pedig – a berendezés méretétől függően – 2025-től vagy 2030-tól.
-
A tüzelőberendezések üzemeltetőinek a következő kötelezettségeik vannak:
-
nyomon kell követniük a kibocsátásokat;
-
legalább hat éven keresztül nyilvántartást kell vezetniük a kibocsátások nyomonkövetési eredményeiről, az üzemórák számáról, a használt üzemanyag típusáról és mennyiségéről, valamint az esetleges üzemzavarokról és üzemképtelenségről.
-
Az uniós országok kötelezettségei:
-
hatékony ellenőrzési rendszert kell kialakítaniuk a kibocsátási határértékek betartásának ellenőrzésére;
-
2021. január 1-jéig jelentést kell benyújtaniuk az Európai Bizottsághoz a CO becsült teljes éves kibocsátásairól;
-
2026. október 1-jéig jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, amelyben minőségi és mennyiségi tájékoztatást adnak az irányelv végrehajtásáról. Ebben a jelentésben fel kell tüntetni a közepes tüzelőberendezésekből származó SO2, a NOx és a por (részecskék) becsült teljes éves kibocsátásait berendezéstípus, tüzelőanyag-típus és hőteljesítmény-kategória szerinti bontásban;
-
2031. október 1 -jéig egy második jelentést is be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz az irányelv végrehajtásáról.
-
A Bizottság:
-
a végrehajtásról szóló nemzeti jelentések kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül összefoglaló jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz;
-
2020. január 1 -jéig felülvizsgálja a közepes tüzelőberendezések energiahatékonyságának fejlődését, és értékeli az energiahatékonysági minimumszabványok meghatározásának előnyeit;
-
2023. január 1 -jéig értékeli, hogy felül kell-e vizsgálni a rendelkezéseket, ideértve annak felmérését, hogy az új közepes tüzelőberendezések tekintetében szükség van-e szigorúbb határértékek megállapítására és a CO-kibocsátások szabályozásához.
-
A tüzelőberendezések egyes – például a következő – típusaira nem vonatkozik az irányelv:
-
kokszoló kemencesorok;
-
a tengeri platformokon használt gázturbinák és -motorok;
-
a vegyiparban használt reaktorok; és
-
a kibocsátásokat szabályozó egyéb uniós jogszabályok, például az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó tüzelőberendezések.
-
Nem tartoznak az irányelv hatálya alá a másodlagos berendezésekkel kapcsolatos kutatási, fejlesztési és tesztelési tevékenységek.
MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?
Az irányelv 2015. december 18-án lépett hatályba. Az uniós országoknak 2017. december 19 -ig kell átültetni nemzeti jogukba.
HÁTTÉR
A jogszabály kitölti azt a szabályozási hézagot, amely az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó nagy (50 MW feletti teljesítményű) tüzelőberendezések és a környezetbarát tervezésről szóló irányelv hatálya alá tartozó – a melegítőberendezésekhez és kazánokhoz hasonló – kisebb berendezések között állt fenn.
A közepes tüzelőberendezéseknek számos felhasználási célja van (villamosenergia-termelés, lakások/lakóházak fűtése és hűtése, hő, illetve gőz termelése ipari folyamatokhoz stb.).
KULCSFOGALOM
* Közepes tüzelőberendezés: tüzelőanyagot égető és a keletkező hőt felhasználó berendezés, amelynek névleges bemenő hőteljesítménye a használt tüzelőanyagtól függetlenül legalább 1 MW, de kevesebb, mint 50 MW.
JOGI AKTUS
Az Európai Parlament és a Tanács 2015/2193/EU irányelve (2015. november 25.) a közepes tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 313., 2015.11.28., 1–19. o.)
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17–119. o.)
A 2010/75/EU irányelv módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
utolsó frissítés 14.03.2016