A mezőgazdasági piacok közös szervezése az EU-ban

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1308/2013/EU rendelet – a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet célja, hogy piactámogatási eszközök (például állami intervenció vagy magántárolás), rendkívüli intézkedések alkalmazása és az egyedi ágazatok (különösen a gyümölcs-, zöldség- és borágazatok) támogatása révén biztonsági hálót hozzon létre a mezőgazdasági piacok számára.
A termelői szervezetek és szakmaközi szervezetek (számos ágazat termékeinek termeléséhez, kereskedelméhez és/vagy előállításához kapcsolódó tevékenységet képviselő szervezetek) révén az együttműködés ösztönzésére törekszik.
Ezen túlmenően minőségi minimumkövetelményeket (forgalmazási előírásokat) állapít meg számos termékre vonatkozóan, továbbá meghatározza a mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó szabályokat és az egyedi versenyszabályokat.

FŐBB PONTOK

A közös piacszervezés főbb tényezői a következők:

Piaci intervenció

A rendelet a következőkre vonatkozó szabályokat határozza meg:

állami intervenció, ahol a termékeket azok elhelyezéséig az EU-s kormányok vagy hivatalaik vásárolják fel és tárolják; valamint
a termékeknek a magánszektorbeli szervezetek által történő tárolásához nyújtott támogatás.

A rendelet felülvizsgálja az állami intervenció és a magántároláshoz nyújtott támogatás meglévő rendszereit, hogy azok jobban és hatékonyabban reagáljanak a változásokra. Ennek eszköze például a marhahús- és tejtermékekre, valamint egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező sajtokra vonatkozó technikai kiigazítás.

Rendkívüli intézkedések

Az Európai Bizottság szükséghelyzeti intézkedéseket fogadhat el a piac jelentős áringadozások általi megzavarása esetén, vagy ha ennek veszélye fennáll. Az is előfordulhat, hogy a Bizottság olyan intézkedéseket hoz, amelyek célja az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések piaci hatásainak kezelése, vagy a közegészségügyi, illetve növény- vagy állategészségügyi kockázatok következtében kialakult fogyasztói bizalomvesztés okozta súlyos piaci zavarok elhárítása.
Súlyos piaci zavarok esetén a válságokra képzett tartalék nyújt további támogatást ezen intézkedések finanszírozásához.

Kínálatkorlátozó intézkedések

Tej- és cukorkvóta: a rendelet 2015-ben, illetve 2017-ben megszünteti mindkét rendszert, lehetővé téve ekként az uniós termelők hazai és globális versenyképességének fokozását.
A borágazatra vonatkozó szabályozás: a rendelet 2016-ban új rendszert vezetett be az új szőlőtelepítési jogok engedélyezésére vonatkozóan, a rendszer 2030-ig alkalmazandó. Ez a rendelkezés a szőlővel betelepített terület 1%-os éves növekedését biztosítja.

Egyéb intézkedések

A gyümölcs és a tej iskolai fogyasztását ösztönző programok éves költségvetése (90 millió EUR-ról 150 millió EUR-ra) nőtt.

Termelői és szakmaközi szervezetek

A rendelet előmozdítja a termelői szervezetek létrehozását, ezáltal hozzájárul a termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának a megerősítéséhez. A rendeletet a következő dokumentumok módosították és egészítették ki:

Az (EU) 2017/2393 rendelet, amely lehetővé teszi a közös piacszervezést bevezető valamennyi ágazat elismert termelői szervezetei számára a termelés tervezéséhez, a termelési költségek optimalizálásához, a tagok termékeinek forgalmazásához és a szerződésről szóló tárgyalásokhoz hasonló tevékenységek elvégzését. A szakmaközi szervezetek céljait pedig kiterjeszti az állategészségügyi, a növényvédelmi és a környezeti kockázatok megelőzésére és kezelésére is.
Az (EU) 2017/891 és az (EU) 2017/892 rendeletek, amelyek egyszerűsítik és egyértelműsítik a termelői szervezetekre vonatkozó szabályokat a gyümölcs- és zöldségágazatok tekintetében.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem

Egyes termékek behozatala és kivitele engedélyköteles lehet.

A közös vámtarifa szerinti behozatali vámok a mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak, bár egyes termékekre (pl. kender, komló, bor és finomításra szánt cukor) külön szabályokat állapítottak meg. Ezenkívül a Bizottság behozatali vámkontingenst, azaz a csökkentett vámon importálható áruk mennyiségére vonatkozó egyedi határértékeket is megadhat.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2014. január 1-je óta hatályos.

HÁTTÉR

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló rendelet a KAP reformintézkedéseit tartalmazó csomag része. A csomag a következő rendeleteket foglalja magában:

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó KAP reformintézkedések áttekintése (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671–854. o.)

Az 1308/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2393 rendelete (2017. december 13.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU és az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 652/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 350., 2017.12.29., 15–49. o.)

A Bíróság 2017. június 14-i ítélete (hetedik tanács). Verband Sozialer Wettbewerb eV kontra TofuTown.com GmbH. A Landgericht Trier által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal – A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése – 1308/2013/EU rendelet – A 78. cikk és a VII. melléklet III. része – 2010/791/EU határozat – Meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések – „Tej” és „tejtermékek” – Tisztán növényi élelmiszerek reklámozásához és forgalmazásához alkalmazott megjelölések. C-422/16. sz. ügy

A Bizottság (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 138., 2017.5.25., 4–56. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 138., 2017.5.25., 57–91. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 1370/2013/EU rendelete (2013. december 16.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról (HL L 346, 2013.12.20., 12–19. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549–607. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 18.09.2018