Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF)

FŐBB PONTOK

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozásügyi Államközi Szervezet (OTIF) 1985. május 1-jén jött létre, az 1980-ban megkötött nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményt követően (COTIF 1980). Az 1980. évi COTIF szövegét az 1999. június 3-i vilniusi jegyzőkönyv módosította (ami most az 1999. évi COTIF).

A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény (COTIF) az OTIF alapszövege. Ez irányítja a szervezet működését, valamint annak célkitűzéseit, tulajdonságait, a tagországaival fennálló kapcsolatait, és általában az összes tevékenységeit.

Az OTIF célja, hogy előmozdítsa, javítsa és megkönnyítse a nemzetközi vasúti forgalmat, különösen azáltal, hogy:

• egységesen szabályozott rendszereket hoz létre és fejleszti azokat a következők tekintetében:
  • a nemzetközi vasúti forgalmon belüli nemzetközi személyszállításban és áruszállításban;
  • a vasúti kocsik szállítóeszközként történő használatával a nemzetközi vasúti forgalomban;
  • az infrastruktúra használatával a nemzetközi vasúti forgalomban;
  • a veszélyes áruk szállításával a nemzetközi vasúti forgalomban;
• bizonyos, a határátlépésekkel kapcsolatos akadályok megszüntetéséhez való hozzájárulással a nemzetközi vasúti forgalomban;
• a vasúti ágazat kölcsönös átjárhatóságához és műszaki összehangolásához való hozzájárulással;
• egységes eljárás kialakításával a nemzetközi forgalomban használandó vasúti gördülőanyag műszaki elfogadására;
• az OTIF által megállapított összes szabály és ajánlás alkalmazásának figyelemmel kísérésével.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban az EU kizárólagos hatáskörrel bír a COTIF hatálya alá tartozó különféle vasúti közlekedési ügyek jogszabályainak megalkotására. Az EU csatlakozása a COTIF-hoz azért létfontosságú, mert képessé teszi az EU-t arra, hogy érvényesítse hatáskörét a nemzetközi vasúti kapcsolatokban, ahol ez a belső hatáskör már kialakult. Ezért az EU részvételével tartott COTIF összejöveteleket megelőzően a Tanácsban az uniós országok megállapodnak az uniós álláspontról. Az EU csatlakozása a COTIF-hoz jogbiztonságot is jelent az OTIF többi tagjai számára az uniós országokkal létrejövő vasúti kapcsolatokban, mivel lehet, hogy az utóbbiaknak a nem uniós országokkal szemben egyénileg nincsenek jogaik vagy kötelezettségeik az olyan ügyekben, ahol az EU egészének van hatásköre.

Az, hogy az EU csatlakozott a COTIF-hoz, megkönnyíti a nemzetközi vasúti személy- és teherszállításra alkalmazható egységes jogrendszer kialakítását mindazon országokban, amelyek az OTIF tagjai. A csatlakozás nem csupán jogi kötelezettség az EU számára; ez egyben a világméretű vasúti közlekedés előmozdítását is szolgálja.

Az OTIF központja Bernben, Svájcban van, a szervezet működtetését pedig következők végzik:

• a főtitkár,
• a közgyűlés,
• az igazgatási bizottság,
• a felülvizsgálati bizottság,
• a veszélyes áruk szállításával foglalkozó szakértők bizottsága,
• a műszaki szakértők bizottsága, és
• a vasúti forgalmat könnyítő bizottság

Az OTIF-nak jelenleg 49 tagországa van Európából, a Közel-Keletről, Ázsiából és Észak-Afrikából, valamint 1 társult tagországa (Jordánia).