Polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények

FŐBB PONTOK

Hatály

• A rendelet a következő balesetekkel¹ és súlyos repülőeseményekkel² kapcsolatos eseményvizsgálatokra alkalmazandó:
  • amelyek az uniós tagállamok területén következnek be;
  • amelyek az uniós tagállamok területén kívül következnek be, azonban valamely tagállamban lajstromozott vagy egy tagállamban letelepedett vállalkozás által üzemeltetett légi járművet érintenek;
  • amelyek vonatkozásában valamelyik tagállam (a nemzetközi standardok és ajánlott gyakorlatok értelmében) meghatalmazott képviselőt nevezhet ki, hogy az részt vegyen a vizsgálatban;
  • amelyek vonatkozásában valamely tagállam számára a vizsgálatot végző állam szakértő kinevezését engedélyezi az illető uniós ország állampolgárait érintő halállal vagy súlyos sérüléssel járó eset következtében fennálló különleges érintettség miatt.
• A rendelet nem alkalmazandó olyan eseményvizsgálatokra, amelyek katonai, vámhatósági, rendőri vagy hasonló célú szolgálatot teljesítő légi jármű esetében bekövetkező balesetekkel és súlyos repülőeseményekkel kapcsolatosak.

Független biztonsági eseményvizsgálatokat végző hatóságok

• Minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények eseményvizsgálatát egy polgári légi közlekedési eseményvizsgálatokat végző állandó, nemzeti hatóság (eseményvizsgálatokat végző hatóság) külső beavatkozástól mentesen végezze.
• Az eseményvizsgálatokat végző hatóságnak működésében függetlennek kell lennie minden más hatóságtól vagy féltől, amelynek érdekei vagy feladatai az eseményvizsgálatokat végző hatóság feladataival ütközhetnek, vagy objektivitását befolyásolhatják.
• Az eseményvizsgálatokat végző hatóságnak képesnek kell lennie a teljes körű eseményvizsgálat független elvégzésére. A tagállamoknak az eseményvizsgálatokat végző hatóság részére biztosítaniuk kell a feladata független ellátásához szükséges eszközöket és feltételeket – ideértve a költségvetést is.
• Ezenkívül az eseményvizsgálatokat végző hatóságnak szakképzett személyzettel és megfelelő infrastruktúrával kell rendelkeznie, beleértve az irodákat és olyan hangárokat, amelyek lehetővé teszik a légi járműveknek, azok rakományának és roncsainak tárolását és vizsgálatát.

Vizsgálati kötelezettség

• Az (EU) 2018/1139 rendelet (lásd az összefoglalót) hatálya alá tartozó balesetek vagy súlyos repülőesemények vonatkozásában eseményvizsgálatot kell végezni azon tagállamban, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt.
• Amennyiben az (EU) 2018/1139 hatálya alá tartozó, valamely tagállamban lajstromozott légi jármű olyan balesetben vagy súlyos repülőeseményben válik érintetté, amelyről nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik állam területén következett be, a lajstromozás szerinti tagállam biztonsági vizsgálatokat végző hatósága eseményvizsgálatot folytat.
• Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok dönthetnek a fenti bekezdésben leírt repülőeseményeken kívüli repülőeseményeknek, vagy más típusú légi járműveket érintő balesetek vagy súlyos repülőeseményeknek a tagállamok nemzeti jogszabályai szerinti kivizsgálásáról is, amennyiben ezekből várhatóan biztonsággal kapcsolatos tanulságokat vonhatnak le.
• Amennyiben senki nem szenvedett halálos vagy súlyos sérülést, az eseményvizsgálatokat végző illetékes hatóság – figyelembe véve a repülésbiztonság javítását célzó tanulságok levonását – dönthet úgy, hogy a 996/2010/EU rendelet 5. cikke helyébe lépő (EU) 2018/1139 rendelet 135. cikkében szereplő, szabályozott számú esetekben nem kezdeményez biztonsági eseményvizsgálatot.
• Az eseményvizsgálatok semmiképpen sem irányulhatnak a vétkesség vagy a felelősség kérdésének tisztázására. Azokat a vétkesség vagy a felelősség megállapítására irányuló igazságszolgáltatási vagy fegyelmi eljárásoktól függetlenül és azoktól különválasztva, valamint ez utóbbi eljárások sérelme nélkül kell lefolytatni.

Az eseményvizsgálatokat végző hatóságok közötti együttműködés

A rendelet lehetővé teszi az eseményvizsgálatokat végző hatóságok közötti együttműködést, valamint a feladatok átruházását is.

A polgári légiközlekedési eseményvizsgálatokat végző hatóságok európai hálózata

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eseményvizsgálatokat végző hatóságaik létrehozzák egymás között a polgári légi közlekedési eseményvizsgálatokat végző hatóságok európai hálózatát (Encasia), amelynek célja:

• az eseményvizsgálatot végző hatóságok által folytatott munka minőségének további javítása, valamint a függetlenségük megerősítése;
• a vizsgálatot végző szakemberek képzése tekintetében felállított magas követelmények ösztönzése.

Vizsgálat

• Az eseményvizsgálatokat végző hatóság általi kinevezését követően, és minden igazságügyi vizsgálattól függetlenül, a vizsgálatvezető jogosult megtenni az eseményvizsgálat által támasztott követelmények teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. A vizsgálatvezetőknek joguk van többek között a következőkhöz:
  • haladéktalanul, korlátlanul és akadálytalanul hozzáférhetnek a baleset vagy repülőesemény helyszínéhez, illetve a légi járműhöz, annak rakományához vagy roncsához;
  • kérhetik a bizonyítékok felvételét és a roncsdarabok vagy alkatrészek elemzési célból történő eltávolítását;
  • kérhetik a légi jármű üzemeltetésében részt vevő személyek testének boncolását és orvosi vizsgálatát;
  • tanúkat hallgathatnak meg, és megkövetelhetik tőlük bizonyítékok bemutatását.
• Az a tagállam, amelynek területén a baleset vagy súlyos repülőesemény történt, felelős valamennyi bizonyíték biztonságos kezelésének és védelmének biztosításáért.

Együttműködés más hatóságokkal

• A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eseményvizsgálatokat végző hatóságok és az eseményvizsgálatban részt vevő többi hatóság – például az igazságszolgáltatási, polgári légi közlekedési, a kutatást és mentést végző hatóságok – előzetes megállapodások révén együttműködjenek egymással, feltéve, hogy ezek nem veszélyeztetik az eseményvizsgálatot végző hatóság függetlenségét.
• E megállapodásokról a tagállamok tájékoztatják az Európai Bizottságot, amely továbbítja ezeket az Encasia elnökének, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.

Az információk bizalmas kezelése és megfelelő felhasználása

• A rendelet meghatározza azon információk listáját, amelyek nem tehetők hozzáférhetővé és nem használhatók fel az eseményvizsgálatokon kívüli egyéb célokra (pl. fedélzeti adatrögzítő, előzetes jelentések, a bizonyítékot szolgáltató személyek személyazonosságát felfedő adatok, a vizsgálatot végző személyek feljegyzései).
• A rendeletben szereplő információk bizalmas felhasználásával kapcsolatos szabályokat – ideértve az eseményről szóló jelentésben szereplő légi jármű közvetlen azonosítására alkalmas információkat, például a sorozatszámot vagy a lajstromot – a 376/2014/EU rendelet módosította. A rendelet azt is elismeri, hogy az igazságszolgáltatás vagy az illetékes hatóság dönthet a felvételek nemzeti jognak megfelelő nyilvánosságra hozataláról. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy – az uniós jogszabályok tiszteletben tartása mellett – korlátozzák azon eseteket, amelyekben egy ilyen nyilvánosságra hozatalról szóló döntés lehetséges.

Segítségnyújtás a légi balesetek áldozatainak és azok hozzátartozóinak

• Minden tagállamnak gondoskodnia kell egy nemzeti szintű, polgári légi balesetek esetére szóló vészhelyzeti terv létrehozásáról, amely kiterjed a balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó segítségnyújtásra. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a légitársaságok rendelkezzenek az áldozatokra és azok hozzátartozóira vonatkozó segítségnyújtási tervvel, különösen figyelembe véve a pszichológiai támogatást.
• Egyúttal ösztönözniük kell az Unióban üzemelő, EU-n kívüli légitársaságokat, hogy ők is dolgozzanak ki hasonló tervet.
• A baleset által érintett tagállamnak ki kell neveznie egy referenst, akinek feladata az áldozatokkal és hozzátartozóikkal való kapcsolattartás, illetve a számukra nyújtott tájékoztatás.
• A légitársaságoknak lehetővé kell tenniük az utasok számára, hogy megadják a baleset esetén értesítendő személy nevét és elérhetőségét. A fedélzeten tartózkodó személy neve nem tehető nyilvánosan hozzáférhetővé mindaddig, amíg a hatóságok nem értesítették az adott személy hozzátartozóit.

Jelentés és biztonsági ajánlások

• A vizsgálat során a biztonsági hatóság a repülésbiztonság javítása érdekében szükségesnek ítélt azonnali intézkedéseket javasol a következők számára:
  • a légi járművek gyártásáért vagy a légi járművek felszerelésének gyártásáért felelős személyek;
  • a légi járművek karbantartásáért vagy a légi járművek felszerelésének karbantartásáért felelős személyek;
  • légi jármű üzemeltetője; valamint
  • a személyzet képzéséért felelős személyekkel.
• Az eseményvizsgálat egy biztonsági ajánlásokat tartalmazó jelentéssel zárul, amelyet az érintett hatóságokkal – többek között az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel – folytatott konzultációt követően készítenek el. A zárójelentést a lehető legrövidebb időn belül közzéteszik, lehetőleg a baleset vagy a repülőesemény dátumától számított tizenkét hónapon belül. A hatóság nyilvántartásba veszi az ajánlásaira érkezett válaszokat is.
• A biztonsági ajánlás címzettjei – többek között a nemzeti és uniós szintű biztonsági hatóságok – kötelesek a beérkezett biztonsági ajánlásokra válaszul végrehajtott intézkedések előrehaladását nyomon követni.
• Mivel a 996/2010/EU rendelet és a 376/2014/EU rendelet átfogó célja a balesetek számának csökkentése és a biztonsággal kapcsolatos repülőeseményeket érintő megállapítások terjesztése, jogos érdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság hozzáférjen valamennyi biztonsági ajánláshoz, valamint az azokra adott válaszokhoz. Ezért a Bizottság (EU) 2019/1128 végrehajtási határozata szabályozza az európai központi adattárban tárolt biztonsági ajánlásokhoz és válaszokhoz való hozzáférési jogokat.