Élelmiszer-aromák

FŐBB PONTOK

• Az aromák (a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján) nem járhatnak biztonsági kockázattal a fogyasztókra nézve, használatuk pedig nem vezetheti félre a fogyasztókat.
• A rendelet meghatározza, hogy mik például az aromák, aromaanyagok, aromakészítmények, füstaromák, hőkezeléssel előállított aromaanyagok, aroma-elővegyületek és aromatulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők.
• A jogszabály nem vonatkozik a csak kizárólag édes (például cukor), sós vagy savanyú ízű anyagokra, a nyers élelmiszerekre vagy a friss, szárított vagy fagyasztott fűszer- és/vagy fűszernövény-keverékekre, teakeverékekre és gyümölcs-, illetve gyógynövénytea-keverékekre. Az édes ízt biztosító anyagok édesítőszerek, amelyek az élelmiszer-adalékanyagok különleges kategóriáját képezik.
• Meghatározza azt is, hogy az aromák mely típusainál kell lefolytatni a kiértékelési és jóváhagyási eljárást, és melyeknél nem.
• Az EU elfogadott egy listát a jóváhagyott aromaanyagokról, 2012. október 1-jén. Kizárólag ezen aromaanyagok használhatók az élelmiszerekben és azok felületén, és értékesíthetők az EU-n belül. A listát rendszeres időközönként frissítik.
• A rendelet 15, a természetben előforduló, toxikológiai szempontból aggályos anyagot is tartalmaz. Ezek közé tartozik az esztragol, a mentofurán, a metil-eugenol, a hidrogén-cianid és a kumarin, és ezeket így élelmiszerekhez hozzáadni nem lehet. Az ilyen, a természetben előforduló anyagok közül néhánynak a jelenlétére az élelmiszerek esetében maximális értékeket állapítottak meg. Bizonyos hagyományos élelmiszerekben vagy bizonyos alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italokban jelen lehetnek.

• A vállalkozások között, illetve a nagyközönség számára értékesített aromáknak egyedi címkézési szabályoknak kell megfelelniük, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásának címkézéséről szóló 1169/2011/EU rendelet követelményein túlmenően. A nagyközönség számára és a vállalkozások között történő értékesítéskor az élelmiszerekben és azok felületén használható aromák címkézésének egyedi szabályai mindkét rendelethez kapcsolódnak.
• A „természetes” kifejezés az aromaanyag leírására csak a közvetlenül állati vagy növényi eredetű anyagokra használható.
• Az élelmiszeripari vállalkozóknak (az aromák gyártóinak vagy importőreinek, vagy az aromák felhasználóinak, amilyen az élelmiszeripar) jelenteniük kell az Európai Bizottságnak az előző 12 hónapos időszakban az élelmiszerekhez adagolt mennyiségeket, amennyiben ezt kéri.
• Egy aroma előállítója vagy felhasználója köteles tájékoztatni a Bizottságot bármely olyan tudományos vagy műszaki információról, amely számukra ismert és hozzáférhető, és amely az aroma biztonságosságának értékelésére hatással lehet.