Megújított iraki szerepvállalás

A Bizottság javaslatot tesz az Európai Unió megújított iraki szerepvállalására, áttekintve, hogy 2004 óta az Unió miként működött közre azon problémák megoldásában, amelyeket Iraknak a biztonság helyreállításához még le kell küzdenie. A két fél közötti párbeszéd és együttműködés kerete az Irak politikai, gazdasági és társadalmi újjáépítését szolgáló ajánlásokon és célkitűzéseken alapszik. A szerepvállalás fő pillérei a közösségek iránti tiszteleten alapuló és a lakosság számára az alapszolgáltatásokat biztosítani képes jogállamiság megerősítése, valamint a tiszta energiaforrásokra és Irak gazdasági diverzifikációjára épülő gazdasági fejlődés.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2006. június 7.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Ajánlások az Európai Unió megújított iraki szerepvállalására [COM(2006) 283 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság az iraki helyzet és a két partner között a 2004-ben kidolgozott szerepvállalási keret létrejötte óta fennálló kapcsolatok értékelése alapján az Európai Unió megújított iraki szerepvállalására tesz javaslatot.

Az iraki politikai és alkotmányos folyamat főbb állomásaiként megalakult az első kormány, 2005-ben választásokat tartottak, és létrejött az új alkotmány. Ennek ellenére Irak továbbra is bizonytalansággal, a biztonság hiányával és politikai feszültséggel néz szembe.

Ilyen körülmények között a nagyobb uniós szerepvállalást meghatározó két döntő fontosságú tényező a politikai folyamat társadalmi integrációt tiszteletben tartó jellege, illetve az ország biztonsági helyzete.

AZ IRAK ELŐTT ÁLLÓ KIHÍVÁSOK

Az Irak és az új kormány előtt álló fő kihívások kölcsönösen függenek egymástól, és egyszerre politikai és gazdasági természetűek is. Az e kihívásokkal szembeni megfelelő válaszlépések – a demokrácia megszilárdítását és a gazdasági fejlődés ösztönzését elősegítő jobb igazgatás, gazdasági stabilitás és fenntartható növekedés – elsősorban a lakosság javát szolgálják.

A demokrácia megszilárdítása és a civil társadalom megerősítése

A demokratizálódási folyamat előmozdításához meg kell erősíteni a demokratikus alapokat. A helyhatósági és kormányzóválasztásokat, valamint az alkotmányról szóló népszavazást a civil társadalom fokozott közreműködésével, valamint az emberi és alapvető jogokat tiszteletben tartva kell lebonyolítani.

A nemzeti összetartás az etnikai vagy felekezeti csoportok tiszteletben tartását feltételezi. A választott kormányzati modell és annak a közigazgatásban való alkalmazása döntő jelentőséggel bír majd, amint azt a nemzeti egységkormány megalakítása is jelzi. Mindazonáltal elengedhetetlen a nemzeti megbékélés, elsősorban az ország területi egységének biztosítása és a szomszédos országokra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében.

A biztonság és a jogállamiság megerősítése egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A felekezeti alapú erőszak, a biztonsági erők alkalmatlansága, a szervezett és az utcai bűnözés félelmet kelt és migrációhoz vezet. Ezenkívül nélkülözhetetlenek a lefegyverzési, leszerelési és reintegrálódási kezdeményezések, az emberi jogi visszaélések és a közösségek kitelepülése elleni küzdelem, valamint a bizalom helyreállítása.

A fenntartható gazdasági fejlődés alapjai

A gazdasági tevékenység újraindításának feltétele az alapszolgáltatások nyújtása, a foglalkoztatottság és a jövedelemtermelő tevékenységek. Ezek kedvezően befolyásolják majd a biztonságot, a lakosság életminőségét és a humántőke hasznosítását.

A működő államigazgatási keret megteremtése garantálni fogja a helyes gazdasági irányítást, az alapvető közszolgáltatások nyújtását, valamint a különböző politikák kidolgozását és végrehajtását. A nemzetközi közösség támogatását élvező közigazgatási reform lehetővé teszi a közszolgálat modernizációját és a kompetenciák megerősítését.

Az iraki gazdasági fejlődésnek a következőkre kell támaszkodnia:

• az ország energiaforrásaira. A hatalmas olaj- és földgázkészletek nagy része kiaknázatlan (elavult infrastruktúra és kapacitás, az átláthatóság hiánya, sikkasztás és csempészet), noha az országot rendkívül kiszolgáltatottá teszi a külső gazdasági tényezőkkel szemben, hogy rá van utalva az olajbevételekre;
• a jólétet meghatározó gazdasági diverzifikációra (víz, mezőgazdaság). Ezek az ágazatok jellemzően jövedelmezőek, munkahelyeket teremtenek és ösztönzik a beruházásokat, feltéve, hogy szilárd szabályozási és költségvetési keretbe illeszkednek.

AZ UNIÓS TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Irakban hatalmas lehetőségek rejlenek a humán, természeti és kulturális erőforrásainak köszönhetően, amelyek előmozdíthatják a stabilitás és a jólét megteremtését.

Az iraki stabilitás és jólét mindemellett az ország szomszédai és a nemzetközi szereplők – köztük az Unió – számára is fontos, a politikai, gazdasági, biztonsági és energetikai vonatkozások miatt. Ennek tükrében az Unió – akár földrajzi közelsége, akár nemzetközi szerepe vagy a konfliktusokat követő helyzetek kezelésében szerzett tapasztalatai nyomán – jó helyzetben van ahhoz, hogy támogatást nyújtson Iraknak. Mindemellett az általa alkalmazott eszközök, azaz a politikai párbeszéd, a pénzügyi támogatás, valamint a jogállamiság és az Irakkal kialakított kapcsolatok területén folytatott együttműködés mind hasznosak e szerepvállaláshoz.

A kellő hatékonyság érdekében rövid távon az Uniónak a szerepvállalását meghatározott célkitűzésekre és kézzelfogható eredményekre kell összpontosítania. Az uniós szerepvállalás jellegét ugyanakkor az iraki politikai akarat és a biztonsági helyzet alakulása fogja meghatározni. E szerepvállalásnak biztosítania kell továbbá az uniós intézkedések egymást kiegészítő jellegét, valamint az ENSZ és más nemzetközi szereplők erőfeszítéseinek támogatását.

A közösségekkel szemben elfogadó, demokratikus kormány

Elengedhetetlen, hogy a kormány és az államigazgatás összetétele tükrözze az etnikai és a felekezeti sokszínűséget. A választási folyamat tiszteletben tartása szintén egy módja a bizalom helyreállításának.

Az Unió támogatni fogja a nemzeti, regionális és helyi intézményeket és a civil társadalmat, valamint hozzá fog járulni a nemzetközi szereplők politikai folyamatot támogató intézkedéseihez. Ez a támogatás az alábbiakat érintheti:

• közösségek közötti kapcsolatok, elsősorban a kölcsönös tiszteletre, a párbeszédre és nemzeti megbékélésre irányuló, és egyúttal a felekezeti megosztottság felszámolását célzó szakpolitikák és kezdeményezések, illetve a társadalmi integrációt tükröző államigazgatást támogató politikák révén;
• Irak területi integritása és nemzeti egysége, a térségbeli politikában érintett felekkel kialakított kapcsolatok és a térségen belüli együttműködés ösztönzésével;
• az alkotmány felülvizsgálata, ahol a tagállamok tapasztalatai hozzáadott értéket képviselnek, valamint a lakossággal folytatott párbeszédet és a tájékoztatásukat célzó ambiciózus intézkedések támogatása;
• a parlamentáris és demokratikus intézmények, a kapacitásuk kiépítését célzó csereprogramokhoz és partnerségi programokhoz nyújtott, többek között technikai segítségnyújtás megszervezésével; További lehetséges támogatási terület a független választási bizottság és a civil társadalmi szervezetek folyamatos támogatása.

Jogállamiság és emberi jogi kultúra a biztonság szolgálatában

Az uniós szerepvállalás már korábban is megvalósult a tagállami intézkedések, illetve az Unió saját eszközei, például a 2005-ben indított Eujust Lex misszió keretében. Az európai biztonság- és védelmi politika (EBVP) részeként ez a misszió minden érintett szereplőt összefog egy integrált jogállamisági és büntetőjogi rendszer kialakítása érdekében.

A misszió tapasztalatai felhasználhatók a következőkhöz:

• a jogállamiság területét érintő program előkészítése a büntető- és polgárjogi igazságszolgáltatási rendszer megerősítése érdekében;
• az emberi jogok tiszteletben tartása kultúrájának és a nemzetközi egyezmények alkalmazásának integrációja az ezek betartatásához megfelelő kapacitással;
• lefegyverzési, leszerelési és reintegrálódási (EN) intézkedések.

Mindazonáltal az iraki kormánynak is szerepet kell vállalnia a milíciák és a nem-kormányzati fegyveres csoportok megfékezése, valamint a civil társadalom támogatására szolgáló keret létrehozása révén.

Alapvető szolgáltatások és foglalkoztatottság

A lakosság alapvető szolgáltatásokhoz, (víz, oktatás, szennyeződésmentesítés, villamos energia és egészségügy) való jobb hozzáférése hozzájárulna a jobb életminőséghez és a fenntartható stabilitás kialakításához. Ezt nagyban elősegíti a közösségi támogatás és az ENSZ-szel folytatott együttműködés, de éppúgy elengedhetetlen az iraki kormány társadalmi fejlődés iránti elkötelezettsége is, többek között annak biztosításához, hogy a kapott támogatás eljusson a címzettekhez. Ehhez – aktualizált formájában – a 2004. évi Nemzeti Fejlesztési Stratégia szolgálhatna alapul.

Mivel a foglalkoztatottság kiemelt cél, olyan környezet kialakítására kell törekedni, amely kedvező a munkahelyteremtés és a jövedelemtermelő tevékenységek fejlesztése számára. Egy ilyen környezet létrehozása a különböző újjáépítési programok összehangolása, a magángazdaság – többek között a kis- és középvállalkozásokat érintő – munkahelyteremtő tevékenységének előmozdítása, valamint a gazdasági tevékenységek diverzifikációja útján lehetséges.

A gazdasági talpra állást és fejlődést segítő mechanizmusok

A gazdasági reformok előmozdítják majd a fejlődés és a virágzás újraindítását, amelyet az iraki kormánynak többek között a korrupció felszámolása és a hatékonyabb erőforrás-felhasználás érdekében is támogatnia kell.

A párbeszéd, az együttműködési programok, a tapasztalatcsere és a pénzügyi segítségnyújtás alkotják azt a keretet, amelyre támaszkodva az Unió és Irak előrehaladhat ezen az úton, többek között az alábbiakra összpontosítva:

• az energiaágazat. Az uniós fellépés egyaránt támogatni fogja a belső és a külső regionális kereteket. A szilárd szabályozási és pénzügyi keret ösztönözni fogja a befektetéseket, valamint elősegíti a korrupció, a szervezett bűnözés és a bűnözés elleni küzdelmet. Az olaj- és gáztartalékok kiaknázását és kivitelét támogatni hivatott regionális hálózatok és technikai párbeszéd létrehozása lehetővé teszi a térségen belüli együttműködés kialakítását;
• a gazdaság diverzifikációja és nagy vonzerővel bíró kereskedelmi és beruházási rendszerek. Ezt a folyamatot az Irakot a Kereskedelmi Világszervezet (WTO (EN) (ES) (FR)) rendszeréhez közelítő kereskedelmi és együttműködési megállapodást célzó tárgyalások, Irak európai piacokhoz való hozzáférésének megkönnyítése (általános preferenciarendszer), az Európai Beruházási Bank (EBB (DE) (EN) (FR)) szerepvállalása és a központi bank és a pénzügyminisztérium megerősítéséhez nyújtott közösségi támogatás egészíti ki.

Hatékony és átlátható közigazgatási keret

Irakban végre kell hajtani a közigazgatás reformját (jogi struktúrák, humánerőforrás, ésszerű pénzügyi igazgatás stb.). A nemzetközi érdekelt felekkel szembeni iraki kötelezettségvállalások kiegészítéseképpen ki kell dolgozni egy megvalósítható célokon és mutatókon alapuló útitervet.

Az Unió ennek során hasznosíthatja a bővítési folyamat és átfogóbb szinten a külső fellépés keretében a kapacitás- és intézménykiépítés támogatásában szerzett tapasztalatait. Ezzel összefüggésben az EU–Irak kereskedelmi és együttműködési megállapodás (TCA) tárgyalási folyamata ki fogja egészíteni az Unió általi támogatást. Míg e tárgyalások a megállapodás alkalmazásának irányítására szolgáló kapacitás kiépítésére ösztönzik Irakot, egyúttal olyan technikai munkacsoportok létrehozását is lehetővé teszik, amelyek a tapasztalatcsere fórumaiként működhetnek.

Háttér

A 2004. évi „Az Európai Unió és Irak – Az Európai Unió szerepvállalásának kerete” című közlemény és az azt kísérő, a külkapcsolatokért felelős biztos és a kül- és biztonságpolitikai főképviselő által aláírt levél középtávú stratégiát fektetett le az EU iraki szerepvállalásával kapcsolatban, válaszként az új iraki átmeneti kormány megalakulására, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1546 sz. határozatára.

E középtávú stratégia célja elsősorban egy szomszédaival békében élő és a nemzetközi közösségbe illeszkedő biztonságos, stabil és demokratikus Irak megteremtése volt, amely nyitott és fenntartható piacgazdasággal rendelkezik. Az uniós szerepvállalás az alábbiak révén valósult meg:

• a politikai és alkotmányos folyamatnak nyújtott támogatás (szakértők kiküldése, a választáshoz szükséges humánerőforrás és a jogállamiság megteremtése) és az iraki politikai vezetés iránti fokozott elkötelezettség (a 2005. szeptember 21-én aláírt EU–Irak közös nyilatkozat a politikai párbeszédről (EN) (FR)), a trojka látogatásai és a 2005. júniusi, az EU és az USA által szervezett brüsszeli nemzetközi konferencia;
• a kétoldalú kapcsolatok megerősítése a bizottsági küldöttség megnyitása és a kereskedelmi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások megindítására vonatkozó javaslat révén;
• hozzájárulás a nemzetközi szerepvállaláshoz különösen az Iraki Nemzetközi Újjáépítési Alapon keresztül nyújtott jelentős pénzügyi támogatás biztosításával, valamint az Irakot támogató többi nemzetközi szereplővel fenntartott szoros kapcsolatok keretében.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Irakról szóló Nemzetközi Konferencia (EN) (FR) 2005. június 22-i nyilatkozata.

2005. szeptember 21-i EU–Irak közös nyilatkozat (EN) (FR).

Communication from the Commission to the Council and the European Parliament of 1 October 2003 – The Madrid Conference on Reconstruction in Iraq: 24 October 2003 [COM(2003) 575 final – not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye (2003. október 1.) a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – Madridi konferencia az iraki újjáépítésről: 2003. október 24. [COM(2003) 575 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

Utolsó frissítés: 07.08.2007