A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Bizottsági közlemény COM(2011) 153 végleges: a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása – megközelítés

ÖSSZEFOGLALÓ

MI ENNEK A KÖZLEMÉNYNEK A CÉLJA?

A vészhelyzeti segélyezési műveletek az azonnali szükségletekkel foglalkoznak, arra is megoldást kell azonban találniuk, hogy hogyan növeljék a későbbi válságokkal szembeni ellenálló képességet hosszú távú fejlesztési előnyök biztosítása és a kockázatkezelés megerősítése révén. Ennek a megközelítésnek a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása a neve.

A közlemény részletezi, hogy a nemzetközi közösségnek a válság utáni helyzetekben milyen kihívásokkal kell szembenéznie, miközben az uniós támogatás javítására irányuló intézkedéseket határoz meg, és igyekszik az azonnali segítségnyújtást hatékonyan összekapcsolni a hosszú távú fejlesztési politikákkal.

FŐBB PONTOK

A közlemény a válság következő három kategóriáját említi:

• Természeti katasztrófák, például az éhínség, az áradások és a földrengések. Azonnali segélynyújtásra van szükség, a katasztrófákra való felkészültség, mint például az éhínséggel kapcsolatos korai figyelmeztető rendszerek vagy az áradások megelőzésére szolgáló növényültetések azonban jóval komolyabb kihívást jelentenek.
• Erőszakos konfliktusok. A felek összeférhetetlen érdekei vagy a hosszú távú bizonytalanságok miatt az erőszakos konfliktusok különösen nagy nehézséget jelenthetnek. Az EU-nak szélesebb összefüggésekben gondolkodva kell dolgoznia, mivel a segélyezés olyan negatív következményekkel is járhat, mint amilyen a korrupció vagy a konfliktus elhúzódása.
• Strukturális és egyéb típusú válságok. Idetartoznak a hanyatló politikai, gazdasági vagy társadalmi körülmények sújtotta országok, mint például Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország, ahol a segély – a függőség kialakítása vagy a feszültségek növelése miatt – torzító hatással járna. A fejlesztési segély hozzájárulhat az intézményi struktúrák javításához, valamint a termelés és a kereskedelem útjában álló akadályok megszüntetéséhez.

A közlemény a válság utáni helyzetekre való hatékonyabb reagálás érdekében a következő megközelítés alkalmazását javasolja:

• Az Európai Bizottság vállaljon fel egy korai koordinációs és együttműködési szerepet, amivel megerősítheti a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztés közötti kapcsolatot.
• A természeti katasztrófák előfordulásának kitett országokban fokozottabb figyelmet kapjon a katasztrófakészültség és a megelőzés mind a humanitárius segítségnyújtás, mind a fejlesztési együttműködési stratégiák terén.
• A válság utáni, illetve a vészhelyzeti helyreállítási stratégiáknak a sebezhetőség okaival kellene foglalkozniuk, és a katasztrófakockázat-csökkentést és a katasztrófa-készültséget (a „jobb újjáépítés” stratégiáját) is magukban kellene foglalniuk.
• Konfliktushelyzetben a segély és a fejlesztés összekapcsolását szélesebb gazdasági, társadalmi és politikai kontextusban kell értelmezni.
• A gyorssegélynyújtásnak a hosszú távú fejlesztési célokkal összhangban kell történnie.
• Figyelembe kell venni a fejlődő országok és az EU közötti – a Cotonoui Megállapodáshoz hasonló – hosszú távú partnerségeket.
• A nemzetközi kezdeményezéseket megfelelőbb módon kell koordinálni, ideértve a „barátai”* megközelítés megerősítését is.
• A Bizottságnak csökkentenie kell a késedelmeket és rövid idő alatt kell mobilizálnia a megfelelő erőforrásokat a megfelelő partnerek bevonásának, illetve a rugalmasabb uniós döntéshozatali folyamat biztosítása, valamint a magasabb fokú szakmai kockázat elfogadása mellett.
• A válsághelyzetekre reagáló munkaprogramokat kell kidolgozni, amelyeknek a szükséges lépések és intézkedések is részét képezik, és amelyek elejét veszik annak, hogy egyéni projektek jóváhagyására legyen szükség.
• A közbeszerzési eljárásoknak és szerződéseknek rugalmasabbnak kell lenniük a helyreállítás, a menekültek támogatása, az élelmiszersegélyek és élelmiszer-biztonság, valamint a taposóaknák terén.
• Az új szabályozásokat megfelelőbben kell szervezni a helyreállítással, a menekültek támogatásával és a taposóaknákkal kapcsolatos problémák lefedése érdekében.
• Széles körű megbeszélésekre van szükség a felvetett ötletekkel kapcsolatban az EU arra való képessége fokozásának a szem előtt tartásával, hogy pozitívan tudja befolyásolni az eredményeket.

E közlemény felvetéseinek egy részét összefoglalja és tovább fejleszti a Bizottság 2012. évi következő közleménye: Az EU rezilianciapolitikája: Az élelmiszerválságok tanulságai.

HÁTTÉR

Ellenálló képesség és a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása

KULCSFOGALOM

*A „barátai” megközelítés: az ENSZ arra irányuló stratégiája, hogy a lehető legnagyobb számú nemzetközi segélyezőt vonjon be, amelyek tevékenységeinek koordinálására valamely meghatározott országban kerül sor.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek – A segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés összekapcsolása – Értékelés (COM(2001) 153 végleges, 2001.4.23.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Az EU rezilianciapolitikája: Az élelmiszerválságok tanulságai (COM(2012) 586 final, 2012.10.3.)

utolsó frissítés 26.11.2015