Az intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerség (IPPP) esetében alkalmazandó szabályok
A Bizottság útmutatást tesz közzé intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerség (IPPP), azaz általában közszolgáltatásokat nyújtó, vegyes tulajdonú társaságok létrehozásához. Az IPPP létrehozására alkalmazandó szabályokat a jogbiztonság javítása érdekében tisztázzák.
JOGI AKTUS
A Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jognak az Intézményesített PPP-kre (IPPP) való alkalmazásáról [2008/C 91/02 – Hivatalos Lap C 91., 2008.4.12.].
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez a közlemény részletezi az intézményesített PPP-k (IPPP-k) * keretében megvalósított közbeszerzésekkel és koncessziókkal kapcsolatok közösségi rendelkezések alkalmazási módjait. A közlemény célja a jogbiztonság javítása, valamint válaszadás a magánszféra IPPP-kben történő részvételével kapcsolatos aggályokra.
IPPP létrehozása
IPPP létrehozásán általában az alábbiak értendők:
Az ajánlatkérőnek * tiszteletben kell tartania a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jog rendelkezéseit, pártatlan és átlátható eljárást kell lebonyolítania az IPPP-ben részt vevő magánfél kiválasztása során, illetve amikor közbeszerzési szerződést vagy koncessziót ítél oda egy vegyes tulajdonban álló társaságnak.
A kettős eljárás (egyfelől az IPPP-ben közreműködő magánfél kiválasztása, másfelől a közbeszerzési szerződés vagy a koncesszió odaítélése a vegyes tulajdonban álló társaságnak) nehezen megvalósítható. Ugyanakkor létezik egy lehetőség a kettős eljárás problémájának megkerülésére egyrészt az IPPP-ben részt vevő magánfél olyan átlátható versenyeztetési eljárás során történő kiválasztásával, amelynek tárgya az IPPP részére a későbbiekben odaítélendő közbeszerzési szerződés vagy koncesszió, másrészt a magánfélnek az IPPP munkájában történő részvételével.
Alkalmazandó szabályozás
A közösségi jogban nem létezik olyan szabályozás, amely kifejezetten az IPPP-k létrehozására vonatkozna. A közbeszerzések és koncessziók területén azonban az egyenlő bánásmód elve, valamint az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma és az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó 43. és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó 49. cikke alkalmazandók.
A magánfél kiválasztására vonatkozó eljárásra alkalmazandó szabályok eltérőek attól függően, hogy a közbeszerzési szerződés vagy a koncesszió a(z) (építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekről szóló 2004/18/EK) „hagyományos” irányelv és/vagy a (vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazat közbeszerzési szerződéseiről szóló 2004/17/EK) „különleges ágazatokra” vonatkozó irányelv hatálya alá tartozik.
Az ajánlatkérő köteles közzétenni az IPPP-ben részt vevő magánfélre vonatkozó alkalmassági és bírálati szempontokat A kritériumoknak összhangban kell lenniük a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó elvvel. A közbeszerzési irányelvek objektív követelményeket állapítanak meg a magánfél személyes helyzetére vonatkozóan (a részvételre jelentkező személyes helyzete, gazdasági és pénzügyi kapacitása, műszaki alkalmassága stb.). E követelmények a koncessziók és azon közbeszerzések esetében is alkalmazhatók, amelyek nem teljes egészében tartoznak a közbeszerzési irányelvek hatálya alá.
Az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve magában foglalja az átláthatóság követelményét, mely azt jelenti, hogy, minden potenciális ajánlattevő érdekében olyan mértékű nyilvánosságot kell biztosítani, amely elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a szolgáltatások piacának megnyitását a verseny előtt. Az IPPP-k esetében az ajánlatkérőnek a hirdetménybe vagy dokumentációba bele kell foglalnia az odaítélendő közbeszerzési vagy koncessziós szerződésekkel kapcsolatos alapvető információkat, a vegyes tulajdonban álló társaság alapító szerződését, a tagi megállapodást, továbbá minden olyan okiratot, amely az ajánlatkérő és a létrehozandó vegyes tulajdonban álló társaság viszonyára vonatkozik
Későbbi módosítások
Az átláthatóság elvéből következően a pályázati kiírásban fel kell tüntetni a közbeszerzési vagy koncessziós szerződés meghosszabbításának vagy módosításának, valamint annak lehetőségét, hogy a pályázat nyertesét új feladatok végrehajtásával is megbízhatják. A közzétett információknak elég részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy tisztességes és hatékony versenyt biztosítsanak.
Az IPPP-knek meg kell őrizniük eredeti tevékenységi területüket, és közbeszerzési eljárás nélkül nem juthatnak újabb közbeszerzési szerződésekhez vagy koncessziókhoz. Az IPPP-knek azonban igazodniuk kell a gazdasági, jogi vagy műszaki környezetben bekövetkező változásokhoz. Az IPPP-knek az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvével összhangban kell igazodniuk ezekhez a változásokhoz. A szerződés lényeges elemeinek minden olyan módosítása, amely nem szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, új közbeszerzési eljárás tárgyát képezi.
Háttér
A PPP-kről szóló zöld könyv kibocsátása alkalmával megtartott nyilvános konzultáció és a közbeszerzési szerződésekre és koncessziókra vonatkozó közösségi jog bebizonyították az intézményesített köz- és magánszféra közötti partnerségre (IPPP-re) alkalmazandó közösségi jogi rendelkezések világosabbá tételének szükségességét. A jogbizonytalanság valójában alááshatja e konstrukció sikerét, mivel elrettenti a hatóságokat és a magánfeleket az IPPP-k létrehozásától.
A jogszabályban használt kulcsfogalmak
Utolsó frissítés: 28.07.2008