A vándorló halfajok bizonyos állományainak megőrzése

FŐBB PONTOK

A rendelet az uniós országok lobogója alatt hajózó és az EU-ban lajstromozott halászhajókra vonatkozik, amelyek a következő tengeri övezetekben működnek:

• 1. övezet: az Atlanti-óceán és a szomszédos tengerek összes vizei, amelyek az Atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény (ICCAT-egyezmény)¹ hatálya alá tartoznak. Ez az Egyezmény tette lehetővé annak a halászati szervezetnek a létrehozását, amelyhez az EU 1997-ben csatlakozott: ez az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT);
• 2. övezet: az Indiai-óceán összes vizei az Indiai-óceán Tonhal Bizottsága (IOTC)² hatálya alá tartoznak;
• 3. övezet: a Csendes-óceán keleti részének összes vizei, beleértve a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodásban meghatározott övezetet.

AZ 1. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

Az 1936/2001/EK rendeletet többször módosították, legutóbb az (EU) 2017/2107 rendelettel. A 2017-es rendelet hatályon kívül helyezte az 1936/2001/EK rendeletet, figyelembe véve az ICCAT által 2008 óta elfogadott ajánlások különféle változásait.

A kékúszójú tonhal hizlalása

Nyilvántartást a kékúszójú tonhal hizlalásáról³ 2004-ben vezettek be a gazdaságokban. Az uniós országnak értesítenie kell az Európai Bizottságot a joghatósága alatt álló azon hizlaló gazdaságokról, amelyeket felhatalmaztak az ICCAT-egyezmény körzetében kifogott kékúszójú tonhal hizlalásának elvégzésére. Nem bejegyzett hizlaló gazdaságok az Egyezmény területén nem végezhetik kékúszójú tonhal hizlalását.

Amennyiben a kékúszójú tonhalakat hizlalásra átrakodják egy uniós halászhajóról egy szállító hajóra, bizonyos adatokat a két hajó parancsnokai kötelesek bejegyezni saját hajónaplóikba (az átrakodott kékúszójú tonhal mennyisége, a fogás övezete, az átadás megtörténtének időpontja és helye stb.).

Az uniós országok kötelesek:

• bejegyezni a lobogójuk alatt közlekedő hajók által ketrecbe zárt kékúszójú tonhal mennyiségét;
• értesíteni a Bizottságot a lobogójuk alatt közlekedő hajó által kifogott és ketrecbe zárt kékúszójú tonhalak mennyiségének adatairól, valamint a kifogott és hizlalásra szánt kékúszójú tonhal kiviteléről és behozataláról;
• gondoskodni arról, hogy a kékúszójú tonhalak joghatóságuk alá tartozó hizlaló gazdaságai benyújtsák a ketrecbe zárásról szóló nyilatkozatot saját illetékes hatóságuknak és szerepeljenek a nyilvántartásban;
• gondoskodni arról, hogy a hizlaló gazdaságok minden évben benyújtsák nekik a hizlalt kékúszójú tonhalak értékesítésére vonatkozó nyilatkozatukat, és ennek az információnak az alapján tájékoztassák a Bizottságot a kékúszójú tonhalak mennyiségéről, valamint az előző évben értékesített mennyiségekről.

A 2. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

• Minden uniós ország köteles:
  • gondoskodni arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók tartsák tiszteletben az övezetre vonatkozó intézkedéseket;
  • megküldeni a Bizottságnak a 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú, lobogójuk alatt közlekedő és területükön lajstromozott hajók listáját, hogy megkapják az engedélyt a tonhal és a tonhalfélék halászatára az IOTC területén. A Bizottság ezt az információt megküldi az IOTC Végrehajtó Titkárságának;
  • gondoskodni arról, hogy csak lajstromozott hajók végezzenek halászati tevékenységeket.
• Az IOTC listáján lajstromozott, horogsoros halászatot⁴ folytató hajóknak meghatalmazást kell szerezniük a lobogó szerinti uniós ország illetékes hatóságaitól, az átrakodás⁵ eljárásainak elvégzése előtt, az IOTC halászati területére.
• Az IOTC-övezetben halászati engedéllyel rendelkező uniós hajók halászfelszereléseit különleges jelzésekkel kell ellátni.
• Az uniós országok kötelesek:
  • átadni az IOTC-titkárságnak különféle statisztikai adatokat a vándorló halfajokra vonatkozó halászati erőfeszítésekről és a fogásokról;
  • létrehozni egy számítógépes adatbázist, amely tartalmazza a megkövetelt adatokat, hozzáféréssel a Bizottság számára;
  • kijelölni a felügyelőket a kikötőikben végzett felügyeleti kötelezettségek teljesítéséhez, akik felelnek az I. mellékletben felsorolt halfajok átrakodásának és kirakodásának őrzéséért és felügyeletéért;
  • kibocsátani minden felügyelőnek egy külön azonosító okmányt.
• A hajó parancsnoka köteles együttműködni a hajófelügyelettel, és biztosítania kell az övezetek, a berendezés és a dokumentumok megvizsgálásához szükséges eszközöket.
• Ha komoly ok van azt hinni, hogy egy halászhajó megsértette az IOTC állománymegőrzési intézkedéseit, a felügyelő a jogsértésről bejegyzést tesz a felügyeleti jelentésben. Gondoskodnia kell a bizonyíték biztonságos őrzéséről, és a felügyeleti jelentést meg kell küldenie ennek a hatóságnak. Az olyan uniós országnak, amelyet értesítettek arról, hogy a lobogója alatt közlekedő hajó jogsértést követett el, mielőbb cselekednie kell a bizonyíték megszerzése és megvizsgálása érdekében, le kell folytatnia a szükséges vizsgálatokat, és a hajó szemléjét. Az adott ország ezután értesíti a Bizottságot az érintett hajóra kivetett bírságokról és intézkedésekről. A Bizottság a maga részéről tájékoztatja az IOTC Végrehajtó Titkárságát.
• Az uniós halászhajóknak tilos fogadniuk az I. mellékletben felsorolt halfajok átrakodását ismeretlen honosságú hajókról⁶ vagy egy olyan ország lobogója alatt közlekedő hajókról, amely nem együttműködő fél. Az ismeretlen honosságú hajókra, illetve a nemzetközi jognak megfelelően általuk tett lépésekre vonatkozó esetleges megállapításokat az uniós országok megküldik a Bizottságnak.

A 3. ÖVEZETRE VONATKOZÓ ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

Minden egyes uniós országnak gondoskodnia kell arról, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók tartsák tiszteletben az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság intézkedéseit, amelyek beépültek az uniós jogba és a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás megfelelő intézkedéseibe.