A bűncselekmények egyéb uniós országban élő sértettjeinek járó kártérítés

FŐBB PONTOK

Az irányelv két fő elemből áll.

• Kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti kárenyhítési mechanizmusokat hozzanak létre a területükön szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények áldozatai számára. A mechanizmus szervezése és működtetése tekintetében az uniós országok saját belátásuk szerint járhatnak el.
• Az irányelv a nemzeti mechanizmusok alapján uniós szintű együttműködési rendszert hoz létre.

A megfelelő kárenyhítés biztosítása

Az áldozatok kárenyhítése sokszor nehézségekbe ütközik, mivel:

• az elkövető nem rendelkezik a kártérítés teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, vagy
• az elkövetőt nem sikerült azonosítani, illetve nem vonható felelősségre (az elkövető által nyújtott kártérítés érvényesítésének lehetőségével a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv rendelkezik).

Az irányelv előírja, hogy az áldozatoknak:

• kárenyhítésben kell részesülniük, függetlenül az áldozat lakóhelye szerinti országától, illetve attól, hogy a bűncselekményt melyik uniós országban követték el;
• igazságos és megfelelő kárenyhítésben kell részesülniük – a pontos összeg a bűncselekmény elkövetési helye szerinti uniós ország belátására van bízva.

Együttműködés

Az uniós országoknak legkésőbb 2005. július 1 -ig igazságos és megfelelő kárenyhítést nyújtó nemzeti mechanizmusokat kellett létrehozniuk. Az irányelv olyan, a nemzeti hatóságok együttműködésén alapuló rendszert hoz létre, amely az EU egész területén megkönnyíti a bűncselekmények áldozatai számára a kárenyhítéshez való hozzájutást:

• Az áldozatok a szokásos lakóhelyüktől eltérő uniós országban elkövetett bűncselekmények esetében a tartózkodási helyüknek megfelelő uniós ország egyik hatóságához (támogató hatóság) fordulva kérhetnek tájékoztatást arról, hogy miként nyújthatnak be kárenyhítési kérelmet.
• A szokásos lakóhelynek megfelelő uniós ország hatósága közvetlenül továbbítja a kérelmet a bűncselekmény elkövetésének megfelelő uniós országban működő hatóságnak (döntéshozó hatóság), amely a kérelem elbírálásáért és a kárenyhítés kifizetéséért felelős.
• A felek közötti kommunikációt a döntéshozó ország nyelvén kell folytatni. Az Európai Bizottságformanyomtatványokat vezetett be az áldozatok kárenyhítésével kapcsolatos kérelmek és határozatok továbbítására.
• Az irányelv központi kapcsolattartó pontokat tömörítő rendszert is létrehoz az egyes uniós országokban a határokon átnyúló tényállások esetében történő együttműködés elősegítésére. A kapcsolattartó pontok képviselői rendszeresen üléseznek. További információk az Európai igazságügyi portál weboldalán találhatók.