Egyezmény a tisztviselőket érintő korrupció elleni küzdelemről

FŐBB PONTOK

• Az egyezmény értelmében minden tagállam köteles meghozni azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a tisztviselők által elkövetett aktív⁴ és passzív⁵ korrupciót egyaránt. Az egyezmény kitér mind a korrupció valamely formájában való részvételre, mind az arra való felbujtásra.
• A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamoknak továbbá lehetővé kell tenniük, hogy a vállalkozások vezetőit, illetve valamely vállalkozáson belül döntési vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyeket büntetőjogilag felelősségre lehessen vonni az aktív korrupciónak e személyek felügyelete alá tartozó, a vállalkozás érdekében eljáró személy által elkövetett eseteiben.
• Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket joghatóságának megállapítására a bűncselekmények tekintetében az ezen egyezményből eredő kötelezettségekkel összhangban, amennyiben:
  • a bűncselekményt teljesen vagy részben a saját területén követték el;
  • az elkövető saját állampolgára vagy tisztviselője;
  • a bűncselekményt uniós vagy nemzeti tisztviselő vagy egy uniós intézmény olyan tagjának sérelmére követték el, aki egyúttal saját állampolgára;
  • az elkövető uniós tisztviselő, aki olyan uniós intézménynél, ügynökségnél vagy szervnél dolgozik, amelynek székhelye a kérdéses tagállamban található.
• Ha az egyezményből eredő kötelezettségekkel összhangban megállapított bűncselekménnyel kapcsolatos bármely eljárás legalább két tagállamot érint, az érintett államok együttműködnek a nyomozásban, a büntetőeljárás során és a kiszabott büntetés végrehajtásában.
• A tagállamok alkalmazzák azt a szabályt, hogy nem lehet jogi eljárást indítani kétszer ugyanazon bűncselekményre vonatkozóan (más néven a ne bis in idem elv), bár vannak kivételek ezen elv alól.
• Az uniós tagállamok jóváhagyhatnak olyan belső jogi rendelkezéseket, amelyek túlmutatnak az egyezményben meghatározott kötelezettségeken.
• Amennyiben vita merül fel az uniós tagállamok között az egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozóan, akkor közös megegyezés hiányában, az ügyet a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés IV. címében foglalt eljárás szerint kell megvizsgálnia. Amennyiben a Tanács hat hónapon belül nem talál megoldást, az ügyet a vitában érintett valamely fél az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. A Bíróságnak továbbá hatókörébe tartozik az egy tagállam és az Európai Bizottság közötti vitás ügyek rendezése is.

Erősebb szabályok javasolása a korrupció elleni küzdelem érdekében

2023 májusában a Bizottság korrupcióellenes csomagot terjesztett elő. A csomag a következőket tartalmazza:

• a területen létező jogszabályokat és politikákat felülvizsgáló közlemény (lásd az összefoglalót);
• a korrupció elleni küzdelemről szóló irányelvre irányuló javaslat, amely büntetendővé teszi a korrupciós bűncselekményeket, és harmonizálja a fogalommeghatározásokat, valamint büntetéseket az EU-ban; elfogadásakor ez felváltja az uniós vagy tagállami tisztviselőket érintő korrupció elleni egyezményt; valamint
• a súlyos korrupciós jogi aktusok elleni globális küzdelem érdekében elfogadott, a korlátozó intézkedések (szankciók) közös kül- és biztonságpolitikai eszköztárának kiegészítését szolgáló javasolt szankciórendszer.