Megtévesztő és összehasonlító reklám

FŐBB PONTOK

Megtévesztő reklám

Tilos az olyan reklám, amely megtéveszti vagy megtévesztheti az azt befogadó személyeket. Az ilyen reklámok megtévesztő jellege befolyásolhatja a fogyasztók és a szakmai tevékenységet folytató személyek gazdasági magatartását, vagy kárt okozhat valamely szakmai versenytársnak.

A reklám megtévesztő jellege több kritérium alapján határozható meg:

• az áruk és szolgáltatások tulajdonságai (hozzáférhetőség, összetétel vagy jelleg, a gyártás vagy a szolgáltatásnyújtás módja, eredet stb.), a használatuktól várható eredmények és az elvégzett minőségellenőrzések eredményei;
• az ár vagy az ár megállapításának módja;
• azok a feltételek, amelyek mellett az árut és a szolgáltatásokat biztosítják;
• a reklámozó természete, sajátosságai és jogai (azonosítás és vagyon, képesítések, ipari tulajdonjogok stb.).

Összehasonlító reklám

Az összehasonlító reklámok közvetlen vagy közvetett módon utalnak egy versenytársra vagy versenytársak által kínált árukra vagy szolgáltatásokra.

Az ilyen reklám csak akkor engedélyezett, ha az nem megtévesztő. Ez esetben a reklám megbízható eszköze lehet a fogyasztók előnyüket szolgáló módon való tájékoztatásának. Az összehasonlításnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

• azonos igényeket kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik;
• ugyanazon eredetmegjelöléssel rendelkező termékekre vonatkozik;
• tárgyilagosan mutatja be az áruk vagy szolgáltatások jelentős, lényeges, ellenőrizhető és jellemző tulajdonságait, amelybe az ár is beletartozhat;
• nem idézi elő a piaci szereplők összetévesztését, nem rontja a versenytársak védjegyének vagy kereskedelmi nevének hírét, azokat nem utánozza vagy nem használja ki.

Jogorvoslat

Az európai uniós (EU) országoknak gondoskodni kell arról, hogy azok a személyek vagy szervezetek, akiknek vagy amelyeknek ahhoz jogos érdekük fűződik, bírósághoz fordulhassanak vagy közigazgatási eljárást kezdeményezhessenek a meg nem engedett reklámokkal szemben.

Ily módon az uniós országok bíróságainak vagy közigazgatási szerveinek hatáskörrel kell rendelkezniük:

• a meg nem engedett reklámtevékenység megszüntetésének elrendelésére, akkor is, ha nincs veszteség vagy tényleges hátrány, illetve nem bizonyított a gondatlanság; vagy
• a meg nem engedett és még közzé nem tett reklám betiltására.