A felszíni vizekre vonatkozó környezetminőségi előírások

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2008/105/EK irányelv a vízpolitika területén a környezetminőségi előírások megállapításáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Megállapítja a környezetminőségi előírásokat (EQS) egyes olyan anyagok vagy anyagcsoportok felszíni vizekben* való jelenlétét illetően, amelyeket elsőbbségi szennyező anyagként azonosítanak a vízi környezetre vagy azon keresztül gyakorolt jelentős kockázat miatt. Ezek az előírások összhangban vannak az Európai Unió (EU) vízügyi keretirányelvével (2000/60/EK irányelv).
Az irányelv 2012. december 22-től hatályon kívül helyezi a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK irányelvet.

FŐBB PONTOK

Az irányelv környezetminőségi előírásokat állapít meg az elsőbbségi anyagok és nyolc másik szennyező anyag tekintetében. Ezek az anyagok magukban foglalják a kadmium, az ólom, a higany és a nikkel fémeket és ezek vegyületeit, a benzolt, a poliaromás szénhidrogéneket és számos peszticidet. Ezen elsőbbségi anyagok közül számos veszélyesnek minősül.

A 2008/105/EK irányelvben megállapított EQS-ek határértékek az elsőbbségi anyagok és nyolc másik vízben (vagy biótában*) található szennyező anyag koncentrációjára vonatkozó korlátok, vagyis olyan küszöbértékek, amelyeket nem szabad meghaladni, ha el akarjuk érni a jó kémiai állapotot. Két típusú vízügyi előírás létezik

Az érintett anyag egy éves időszak alatt végzett mérésekből számított átlagos koncentrációjára vonatkozó küszöbérték. Ennek az előírásnak a célja biztosítani a védelmet a vízi környezetben található szennyező anyagoknak való tartós kitettséggel szemben;
az érintett anyag megengedhető koncentrációjának felső határa, vagyis bármely egyedi mérés felső határa. Ennek az előírásnak a célja, hogy védelmet biztosítson a rövid távú kitettséggel, vagyis a csúcskoncentrációkkal szemben.

Az EQS-ek eltérők a következők esetében:

szárazföldi felszíni (folyók és tavak);
egyéb felszíni vizek (átmeneti, parti és területi vizek).

Az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell az EQS-eknek való megfelelést. Intézkedéseket kell tenniük továbbá annak biztosítására, hogy az üledékben és/vagy a biótában jellemzően felhalmozódó anyagok koncentrációja ne növekedjen jelentősen.

2013/39/EK irányelv

A 2013/39/EU irányelv a 33 eredeti elsőbbségi anyag közül hét esetében aktualizálta az EQS-eket az érintett anyagok tulajdonságaira vonatkozó legújabb tudományos és technológiai ismeretekkel összhangban.

E hét meglévő elsőbbségi anyagra vonatkozó felülvizsgált EQS-eket először a tagállamok vízgyűjtő-gazdálkodási terveikben kellett figyelembe venni 2015. december 22-től kezdődően abból a célból, hogy sikerüljön elérni az érintett anyagok tekintetében a felszíni vizek jó kémiai állapotát 2021. december 22-ig.

Tizenkét újonnan azonosított elsőbbségi anyagot tartalmazott, amelyek EQS-eit figyelembe kellett venni a kiegészítő megfigyelési programok kialakításakor és a 2018 végéig az Európai Bizottságnak benyújtandó előzetes intézkedési programokban, azért, hogy az érintett anyagok tekintetében 2027. december 22-ig megvalósuljon a felszíni víz jó kémiai állapota.

Megfigyelési lista

A 2013/39/EU irányelv előírta továbbá, hogy a Bizottság állítsa össze azon anyagok megfigyelési listáját, amelyek tekintetében uniós szintű monitoringadatokat kell gyűjteni, a prioritási sorrend jövőbeli megállapításainak támogatása céljából. Az (EU) 2022/1307 végrehajtási rendelet megállapítja a legfrissebb megfigyelési listát.

Keveredési zónák

A 2008/105/EK irányelv továbbá előírja a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki keveredési zónákat azon kiürítési pontok közelében, ahol az EQS-eket meg lehet haladni, feltéve, hogy a felszíni víztest többi része megfelel az előírásoknak. Ezeket a területeket egyértelműen meg kell határozni a vízügyi keretirányelvvel összhangban elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

Készletek

Az uniós tagállamoknak minden egyes vízgyűjtőkerületre nyilvántartást kell készíteniük a kibocsátásokról, bevezetésekről és veszteségekről az irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt valamennyi anyag tekintetében. E nyilvántartás alapján a Bizottság ellenőrzi, hogy történt-e előrehaladás a következő célok elérése felé:

az elsőbbségi anyagokból származó szennyezés fokozatos csökkentése; és
az elsődleges veszélyes anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kivonása.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK A SZABÁLYOK?

Az irányelvet 2010. július 13-ig kellett átültetni a nemzeti jogba.

HÁTTÉR

Az EQS-eknek való megfelelés a lakosság és a környezet számára várhatóan egyaránt előnyös lesz. Csökkenti az ivóvíz előállításra használt felszíni vizek kezelésének költségeit, javítja az e vizekben élő növények és állatok, valamint az e vizeket fogyasztó állatállomány egészségét.

További információk:

Elsőbbségi anyagok a vízügyi keretirányelv alapján (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Felszíni vizek. Folyók, tavak, átmeneti vizek és parti tengervizek. A felszíni vizek közé tartoznak a területi vizek is a kémiai állapot szempontjából.

Bióta. Egy adott élőhely vagy régió állat- és növényvilága.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84–97. o.).

A 2008/105/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2022/1307 végrehajtási határozata (2022. július 22.) a vízpolitika területén uniós szintű monitoring alá helyezendő anyagok megfigyelési listájának a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő összeállításáról (az értesítés a C(2022) 5098. számú dokumentummal történt) (HL L 197., 2022.7.26., 117–120. o.)

utolsó frissítés 10.08.2022