MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

A 91/271/EGK irányelv célja a környezet védelme az Európai Unióban (EU-ban) a települési szennyvíz káros hatásaival (pl. az eutrofizációval¹) szemben.
A szennyvíz összegyűjtésére, kezelésére és kibocsátására vonatkozó uniós szintű szabályokat határoz meg. A jogszabály hatálya alá tartoznak az egyes iparágak – többek között az agrár-élelmiszeripar (például az élelmiszer-feldolgozás és söripar) – által előállított szennyvizek is.

FŐBB PONTOK

Az uniós tagállamok kötelesek:
- a legalább 2000 fő lakost számláló városi településeken összegyűjteni és kezelni a szennyvizet, illetve az összegyűjtött szennyvízre a másodlagos kezelés² nevű eljárást is alkalmazni;
- a 10 000-nél nagyobb lakosságszámú, a kijelölt érzékeny területeken³ belül található városi településeken fejlettebb kezelési eljárást alkalmazni;
- biztosítani a szennyvíztisztító telepek megfelelő karbantartását annak érdekében, hogy azok teljesítménye megfelelő legyen és valamennyi szokásos időjárási körülmény között működni tudjanak;
- lépéseket tenni a rendkívüli helyzetekben, például szokatlanul heves esőzések esetében a befogadó vizek csapadékidei túlfolyás okozta szennyezésének csökkentése érdekében;
- nyomon követni a szennyvíztisztító telepek és befogadó vizek teljesítményét;
- nyomon követni a szennyvíziszap ártalmatlanítását és újrahasznosítását.
A nyomon követésre és az eredmények értékelésére vonatkozó módszereket tartalmazó I. melléklet általános előírásokat is tartalmaz, mégpedig a következőkre vonatkozóan:
- gyűjtőrendszerek;
- a települési szennyvíztisztító telepekről elvezetett szennyvizek, többek között az ezekre vonatkozó kibocsátási határértékek;
- a települési gyűjtőrendszerekbe elvezetett ipari szennyvíz.
A II. melléklet az érzékeny és kevésbé érzékeny területek meghatározásának kritériumait sorolja fel.

Hatályon kívül helyezés

A 91/271/EGK irányelvet 2027. augusztus 1-jétől hatályon kívül helyezi és felváltja az (EU) 2024/3019 irányelv (lásd az összefoglalót). Egyes szabályok azonban továbbra is alkalmazandók.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 1991. május 29-én lépett hatályba, az egyes előírások teljesítésére különböző határidőkkel. 1998-ban a Bizottság elfogadta a 98/15/EK irányelvet, hogy egyértelműsítsen egyes, a tagállamokban különbözőképpen értelmezett szabályokat. Ez az irányelv 1998. március 27-én lépett hatályba. Az EU-hoz 2004 után csatlakozó országokra más határidők vonatkoznak. E határidőket az érintett országokkal kötött csatlakozási szerződések tartalmazzák.

KULCSFOGALMAK

Eutrofizáció. Tápanyagoknak a vízben való feldúsulása, ami többek közt algák növekedésének felgyorsulását okozza, és ezzel a biológiai egyensúly megbomlásához, és a szóban forgó víz minőségének romlásához vezet.
Másodlagos kezelés. Egy általában biológiai tisztítást magában foglaló folyamat az irányelv I. mellékletében megállapított követelményeknek való megfelelés érdekében.
Érzékeny területek. Eutróf állapotú, vagy megelőző intézkedések híján a közeli jövőben eutroffá váló természetes vizek, vagy olyan vizek, ahol további tisztításra van szükség más uniós irányelveknek (pl. a fürdővíz-minőségi irányelv) való megfelelés eléréséhez.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135, 1991.5.30., 40–52. o.)

A 91/271/EGK irányelv későbbi módosításait beépítették az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Települési szennyvíz kezelése (2027-ig)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

FŐBB PONTOK

Hatályon kívül helyezés

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

FŐBB PONTOK

Hatályon kívül helyezés

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK