A transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó új iránymutatások a célkitűzések és meghatározott prioritások szerint felsorolják és rangsorolják a közösségi költségvetésből támogatható projekteket, és bevezetik az európai érdekű projekt koncepcióját. Az iránymutatások egyébként elősegítik a projektkoordinációt, valamint teljes egészében integrálják az új tagállamokat.

Az Európai Parlament és a Tanács 1364/2006/EK határozata (2006. szeptember 6.) a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról és a 96/391/EK és az 1229/2003/EK határozat hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 262., 2006.9.22.].

A transzeurópai elektromosenergia- és gázszállító hálózatok összekapcsolása, együttműködtethetősége és fejlesztése elengedhetetlen eszköze a belső energiapiac és az egész belső piac megfelelő működésének. Így a fogyasztók jobb minőségű szolgáltatásban részesülnek, valamint az energiaforrások diverzifikációjának és a versenyképes áraknak köszönhetően sokkal több választásuk van. A tagállamok nemzeti piacai között tehát sokkal szorosabb kapcsolatot kell kialakítani. E tekintetben az új tagállamok már teljes egészében részét képezik a TEN-E-re vonatkozó közösségi iránymutatásoknak.

A TEN-E ugyancsak fontos szerepet játszik az ellátás biztonsága és diverzifikációja szempontjából is. A harmadik országok (a csatlakozásra váró és tagjelölt országok, egyéb európai országok, a földközi-tengeri, a fekete-tengeri és a kaszpi-tengeri medence országai, a Közel-Keleten és a Perzsa-öbölben található országok) energiahálózataival való együttműködtethetőség rendkívül fontos.

A TEN-E-hez való hozzáférés hozzájárul a hátrányos helyzetű, szigeti, és peremrégiók elszigeteltségének csökkentéséhez, és ezáltal az Európai Unió (EU) területi kohéziójához.

A TEN-E összekapcsolása elősegíti továbbá a fenntartható fejlődést, mégpedig a megújuló energiaforrásokat előállító létesítmények bekapcsolásával, illetve az olyan, sokkal hatékonyabb technológia használatával, amely csökkenti a veszteségeket, valamint az energiaszállítással és -átvitellel kapcsolatos környezeti kockázatokat.

Közös érdekű projektek, prioritást élvező projektek és európai érdekű projektek

A 1364/2006/EK határozat felsorolja, valamint három kategóriában sorolja a 2236/95/EK rendeletben meghatározott, a közösségi forrásokból támogatható projekteket.

A közös érdekű projektek azokkal a határozatban szereplő villamosenergia- és gázhálózatokkal kapcsolatosak, amelyek megfelelnek a határozat célkitűzéseinek és prioritásainak. Ezeknek a projekteknek potenciális gazdasági életképességről kell tanúskodniuk. Egy projekt gazdasági életképességének megítélését lehetővé teszi a környezetre, az ellátás biztonságára és a területi kohézióra vonatkozó költségelemzés. A közös érdekű projektek a határozat II. és III. mellékletében vannak felsorolva.

A prioritást élvező projektek a közös érdekű projektek közé tartoznak. Ezek a projektek jelentős hatást gyakorolnak a belső piac versenyképes működésére, az ellátás biztonságára vagy a megújuló energiák hasznosítására. A prioritást élvező projektek az I. mellékletben vannak felsorolva, és prioritást élveznek a közösségi pénzügyi támogatások kiosztásakor.

Bizonyos határokon átnyúló jellegű vagy a határokon átnyúló átviteli kapacitásra jelentős hatást gyakorló prioritást élvező projekteket európai érdekű projekteknek nyilvánítottak. A szintén az I. mellékletben felsorolt európai érdekű projektek prioritást élveznek a TEN-E-vel kapcsolatos közösségi támogatások során, valamint más közösségi forrásokból finanszírozandó projektek kiválasztása során kiemelt figyelmet kapnak.

A TEN-E-kre vonatkozó közösségi iránymutatások kihangsúlyozzák, milyen fontos a projektek, különösen az európai érdekű projektek kivitelezésének megkönnyítése és meggyorsítása.

A tagállamoknak meg kell hozniuk a késedelmek maximális csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, mindezt a környezetvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Különösen az engedélyezési folyamatokat kell gyorsan végrehajtani. A harmadik országoknak az Energia Charta Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően ugyancsak egyszerűsíteniük kell a részben az ő területüket érintő projektek végrehajtását.

Az új iránymutatások megteremtik a megerősített koordináció kereteit is, mindenekelőtt az európai érdekű projektek számára. Ennek megfelelően előírják a határokon átnyúló hálózatok kiépítésével kapcsolatos információcserét, valamint a tagállamok közötti koordinációs ülések szervezését.

Amennyiben egy európai érdekű projekt jelentős késedelembe esik, vagy kivitelezése során nehézségek léptek fel, közbeléphet egy európai koordinátor. A koordinátor feladata a hálózat határokon átnyúló szakaszainak kivitelezésében részt vevő felek közötti koordináció elősegítése, valamint a projekt felügyelete.

Az európai koordinátor az érintett tagállamok kérésére a TEN-E-vel kapcsolatos egyéb projektek esetében is felléphet.

A TEN-E saját költségvetése (évente kb. 20 millió euró) elsősorban megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozására szolgál. Ehhez csatlakozhatnak egyéb közösségi források, például a konvergenciarégiókban a strukturális alapok, a beruházások társfinanszírozása formájában.

Ez a pénzügyi támogatás azonban kivételes jellegű, és nem torzíthatja a piaci versenyt. Az energetikai infrastruktúrák kiépítése és fenntartása esetében továbbra is a piacgazdaság elveinek kell érvényesülnie.

A különösen az energiaiparra vonatkozó transzeurópai hálózatok kiépítése és fejlesztése az Európai Közösséget létrehozó szerződés 154. cikkében szerepel. Az EK-Szerződés 155. és 156. cikke előírja a közösségi célkitűzésekre, prioritásokra és általános cselekvési irányokra vonatkozó iránymutatások elfogadását.

Az új közösségi iránymutatások naprakésszé tették a 2003-ban elfogadott iránymutatásokat, amely az 1996-ban elfogadott első iránymutatásokat tette naprakésszé.

Hivatkozások

Jogi aktus	Hatálybalépés	Az átültetés határideje a tagállamokban	Hivatalos Lap
1364/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat	2006.10.12.	–	HL L 262., 2006.9.22.

See also