A társaságok közötti összefonódások ellenőrzése

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

139/2004/EK rendelet a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)

MI A RENDELET CÉLJA?

FŐBB PONTOK

Ez a rendelet minden uniós léptékű összefonódásra2 alkalmazandó. Főszabályként az összefonódást követően ellenőrzést szerző fél vagy felek kötelessége bejelenteni a Bizottságnak ennek megvalósulását.

A bejelentés előtti áttétel

Összefonódás-ellenőrzési eljárások: a Bizottság

Miután a bejelentést megkapta, a Bizottság megvizsgálja azt (első szakasz), és dönt arról, hogy az összefonódás:

Uniós léptékű összefonódás nem hajtható végre a bejelentést megelőzően vagy addig, amíg a közös piaccal összeegyeztethetőnek nem nyilvánítják (kivételt képeznek a különleges körülmények, illetve azok az esetek, amikor az összefonódás-ellenőrzési rendeletben meghatározott feltételek alapján kifejezetten megállapodás születik a Bizottsággal). Ha az összefonódás már megvalósult és a később minősítették a közös piaccal összeegyeztethetetlennek, akkor a Bizottság elrendelheti, hogy az érintett társaságok az összefonódást szüntessék meg vagy állítsák vissza az összefonódás megvalósulását megelőző állapotot.

A Bizottság (az első szakaszbeli vagy a második szakaszbeli vizsgálatának végén kibocsátott) összeegyeztethetőségi határozathoz is csatolhat olyan feltételeket és kötelezettségeket, amelyek célja annak biztosítása, hogy az érintett vállalkozások teljesítik a Bizottsággal szemben vállalt kötelezettségeiket, biztosítandó, hogy az összefonódás összeegyeztethető a közös piaccal.

Az e rendeletnek való megfelelés kikényszerítésére a Bizottság az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

A Bizottságnak a közös piaccal való összeegyeztethetőségről vagy össze nem egyeztethetőségről, illetve a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatok elfogadása előtt konzultálnia kell a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak képviselőiből álló tanácsadó bizottsággal. Az Európai Unió Bírósága bármely kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot eltörölhet, csökkenthet vagy növelhet.

A bejelentés utáni áttétel

Összefonódás-egyszerűsítési csomag

Mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy az összefonódások bizonyos kategóriái jellemzően nem vetnek fel versenyjogi aggályokat, a Bizottság az évek során arra törekedett, hogy a bonyolultabb ügyekre összpontosítsa a figyelmét, és csökkentse az adminisztratív terheket azon ügyek esetében, amelyek nem adnak okot aggodalomra.

A folyamat egyszerűsítését a Bizottság legutóbbi 2023-ban kedzeményezte, amikor elfogadott egy csomagot, amely a következőkből állt: (EU) 2023/914 rendelet (végrehajtási jogi aktus), közlemény a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról és közlemény a dokumentumok benyújtásáról. A Bizottság közleménye meghatározza azokat a feltételeket, amelyekre tekintettel felülvizsgál bizonyos összefonódásokat, és iránymutatást ad az (EU) 2023/914 rendelet II. mellékletében rögzített egyszerűsített eljáráshoz.

A -jén hatályba lépő módosítások célja, hogy csökkentsék az összefonódásokkal kapcsolatos értesítés adminisztratív terhét mind a bejelentő felek, mind a Bizottság számára. Tisztázzák, hogy mely ügyeket lehet az egyszerűsített eljárás keretében kezelni, minden ügy vonatkozásában csökkentik az ügyletekről szóló bejelentésekhez szükséges információk mennyiségét, valamint alapértelmezett elektronikus értesítéseket vezetnek be.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A 139/2004/EK rendelet óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

  1. Összefonódás. Vállalkozások összefonódása jön létre, ha az irányítás tartósan megváltozik a következőkből eredően: két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás vagy vállalkozásrész összeolvad; vagy egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy egy vagy több vállalkozás közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több más vállalkozás egésze vagy része felett. Az olyan többszörös ügyletek, amelyek egymástól függenek vagy szorosan összefüggenek, egyetlen összefonódásnak tekintendők.
  2. Uniós léptékű összefonódás. Egy összefonódás akkor „uniós léptékű”, ha: az összes érintett társaság összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 milliárd eurót; és az érintett vállalkozások közül legalább két vállalkozás mindegyikének teljes közösségi szintű forgalma meghaladja a 250 millió eurót, kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes uniós szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el. A fent említett küszöbértékek alatt is lehet egy összefonódás uniós léptékű, amennyiben:
    • az összes érintett társaság összevont teljes világméretű forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót;
    • legalább három tagállam mindegyikében az összes érintett társaság összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót;
    • legalább három tagállamban mindegyikében legalább két érintett társaság mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót;
    • az érintett társaságok közül legalább két társaság mindegyikének teljes EU-szintű forgalma meghaladja a 100 millió eurót, kivéve, ha az érintett társaságok mindegyike teljes EU-szintű forgalmának több mint kétharmadát egy és ugyanazon tagállamban éri el.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 139/2004/EK rendelete () a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., , 1–22. o.)

utolsó frissítés