Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

2001/84/EK irányelv az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja a kötelező követő jog* bevezetése, az eredeti műalkotások szerzőinek javára, bárhol az EU-ban.

FŐBB PONTOK

A követő jog alá tartozó alkotások köre

Feltéve, hogy az alkotásokat a művész készítette el, vagy azok korlátozott számban készült másolatok – amelyek a szakmai szóhasználat szerint eredeti műalkotásoknak minősülnek (korlátozott számban elkészített vagy aláírással ellátott művek, például) –, a követő jogot alkalmazzák a művekre, ami lehet:

• kép;
• kollázs;
• festmény;
• rajz;
• metszet;
• nyomat;
• litográfia;
• szobor;
• falikárpit;
• kerámia;
• üvegtárgy; és
• fotóművészeti alkotás.

A követő jog az írók vagy zeneszerzők eredeti kézirataira nem vonatkozik.

A követő jog tárgya

• A követő jogot rendszerint az eladó fizeti. Mindazonáltal az uniós országok elfogadhatnak olyan törvényeket, amelyek megengedik, hogy egy szakember – aki nem az eladó – legyen az egyetlen személy, aki vagy amely a követő jogot megfizeti, vagy ezt a felelősséget az eladóval megosztja.
• Az uniós országok határozhatnak úgy is, hogy a követő jog nem érvényes a következő esetekben:
  • amikor az eladó a művet közvetlenül a szerzőtől szerezte meg, az újraeladás előtt kevesebb mint 3 évvel; és
  • amikor az újraeladási ár a 10 000 €-t nem haladja meg.

A követő jog védelmi ideje

A védelmi időt a 2006/116/EK irányelv állapítja meg, a szerzői jog védelmének idejével és bizonyos kapcsolódó jogokkal és terhekkel összhangban, amely időszak a szerző halála után 70 évig tart.

A követő jog kiszámítása

• A követő jog hatálya alá tartozó értékesítésekre az EU-országoknak meg kell állapítaniuk egy minimális eladási árat. Ez a minimális eladási ár a 3 000 €-t nem haladhatja meg.
• A művészek a jogdíjakat műveik eladási árának százalékában kapják. Az eladási árat öt hányadra bontják, és a jogdíjak mértéke 4% és 0,25% között van, az adott hányadtól függően.
• A jogdíj teljes összege azonban nem haladhatja meg a 12 500 €-t.

Kedvezményezettek

• A követő jog hasznot jelent a mű szerzője számára, halála után pedig a jogosultak számára.
• Azok a szerzők, akik nem uniós országok állampolgárai, a követő jog révén országukban akkor tehetnek szert haszonra, ha abban az országban a jogszabályok elismerik a követő jog védelmét az uniós országok szerzői számára.
• Az uniós országok azonban dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák ezt az irányelvet azokra a szerzőkre, akik nem uniós országok állampolgárai, de szokásos tartózkodási helyük az érintett uniós országban van.

Az információszerzéshez való jog

Az újraeladást követő 3 éven belül a jogdíjra jogosult személyek a művészeti piac bármely képviselőjétől követelhetik mindazon információk megadását, amelyek az újraeladással kapcsolatos követő jogi díj fizetésének biztosításához szükségesek lehetnek.

Jelentés az irányelv végrehajtásáról, valamint a legfontosabb elvekről és ajánlásokról

2011-ben az Európai Bizottság elfogadta az irányelv végrehajtásáról szóló jelentést. Ebben javaslatot tett az érintettek párbeszédének kialakítására (ideértve a jogérvényesítés kezelését végző szervezeteket, a szerzőket és a művészeti piac szakembereit, mint például a műkereskedőket, a galériákat, aukciósházakat), amelyek feladata, hogy ajánlásokat tegyenek a követő jog érvényesítési és megosztási rendszerének javítására az EU-ban. 2014-ben ezeknek a szervezeteknek a képviselői aláírták „a szerzői követő jog kezelésére vonatkozó legfontosabb elveket és ajánlásokat”.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

• Ez az irányelv mindazokra az eredeti műalkotásokra vonatkozik, amelyek 2006. január 1-jén:
  • az uniós országok szerzői joga szerint védelem alatt álltak; vagy
  • megfeleltek az irányelv szerinti védelem kritériumainak.
• Az irányelvet 2001. október 13. óta alkalmazzák, és az uniós országokban 2006. január 1-ig törvénybe kellett foglalni.

HÁTTÉR

Bár az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló berni egyezmény egy eredeti műalkotás szerzője számára megadja a követő jogot, ez nem kötelező érvényű, ami azt jelenti, hogy bizonyos EU-országok nem alkalmazzák azt. Ennek eredményeként vannak korlátai a belső piacnak, és torzul a verseny, valamint hiányzik a védelem az eredeti művészeti alkotások szerzői számára.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról (HL L 272., 2001.10.13., 32–36. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak: Jelentés a követő jogról szóló irányelv (2001/84/EK) végrehajtásáról és hatásairól (COM(2011) 878 végleges, 2011.12.14.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről (kodifikált változat) (HL L 372., 2006.12.27., 12–18. o.)

A 2006/116/EK irányelv későbbi módosításait beépítették az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

utolsó frissítés 11.01.2019