A XXI. századi versenyképes autóipari szabályozási keret
Az Európai Bizottság által a „CARS 21” magas szintű csoport eredményeire adott válaszként kidolgozott stratégia az autóipar fenntartható fejlődését tűzi ki célul. Az ágazat világszintű versenyképességének a szabályozási környezet javítása és a külföldi piacokhoz való fokozott hozzáférés révén történő ösztönzése így továbbra is szorosan összekapcsolódik a biztonság és a környezetvédelem terén elért haladással.
JOGI AKTUS
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (2007. február 7.) – A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret – A Bizottság álláspontja a CARS 21 magas szintű csoport zárójelentésével kapcsolatban [COM(2007) 22 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].
ÖSSZEFOGLALÓ
Az autóipar fenntartható fejlődését célzó stratégia egyensúlyt teremt az európai autóipar világszintű versenyképességének ösztönzése, illetve a biztonság és a környezetvédelem folyamatos erősítése között.
Az autóipar előtt álló kihívások
Az autóiparból származik az európai GDP 3%-a és a gyártási ágazatban dolgozók 7%-át foglalkoztatja, ezáltal az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazata.
A kiélesedő nemzetközi verseny, a magas rögzített árak, a rendkívül magas nyersanyag- és energiaárak, a strukturális túlkínálat és az ebből származó szerkezetátalakítások és a gyártás áthelyezése aggodalmat kelt a gyártókban, a munkavállalókban és a fogyasztókban.
Elengedhetetlen a versenyképes európai autóipar számára kedvező keret kialakítása, amelynek köszönhetően az ágazat korán felismerheti és megragadhatja a verseny jelentette kihívásokat, és azokra a társadalmi felelősséget szem előtt tartva, innovatív módon reagálhat.
Az autóipar fenntartható fejlődését célzó stratégia
A Bizottság által az autóipar számára megfogalmazott jövőbeli irány a „CARS 21” magas szintű csoport jelentésében meghatározott kulcsterületek köré épül.
Az EK teljes jármű típus-jóváhagyási rendszer (WVTA – Whole Vehicle Type-Approval) szellemében a gépjárműgyártók egy adott ország hatóságaitól valamely járműtípus egészére vonatkozó engedélyt kérnek, amely tanúsítja, hogy az megfelel a közösségi műszaki követelményeknek, ezért a megfelelőségi igazolás alapján valamennyi ilyen típusú jármű az Unió egész területén forgalmazható.
Ez a személygépkocsikra, a motorkerékpárokra és a traktorokra vonatkozó rendszer eredményesnek bizonyult, ezért nem csupán fenn kell tartani, de a belső piac zökkenőmentes működését elősegítendő valamennyi járműkategóriára (könnyű haszongépjárművek, tehergépkocsik, kisbuszok és buszok) ki kell terjeszteni.
Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által elfogadott megfelelő nemzetközi előírások 38 közösségi irányelv helyébe lépnek. Az autóipari szereplőkre vonatkozó egyetlen, egységes szabályrendszer elősegítené a jogszabályi előírások által a versenyképességre gyakorolt, a járművek árát indokolatlanul megnövelő magas költségek megszüntetését anélkül, hogy kedvezőtlenül befolyásolná a biztonsági és környezetvédelmi követelményeket.
Számos közösségi irányelv és ENSZ-EGB előírás saját és virtuális vizsgálatot vezet be, ezáltal kevésbé költségessé és időigényessé teszik a jogszabályi megfelelőséget célzó eljárásokat.
Az Európai Unió ennek ellenére fenntartja a jogot az ENSZ-EGB rendszerétől független jogalkotásra.
Az Európai Unió szennyező kibocsátásainak jelentős részéért a gépjárművek felelősek. Ezért elengedhetetlen, hogy az autóipar betartsa a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia iránymutatásait. A gépjárművekből származó szennyező kibocsátások csökkentését célzó főbb intézkedések jelenleg az Euro-5 és Euro-6 kibocsátási határértékek, valamint a tiszta közúti járművek használatának közbeszerzés általi előmozdítása révén valósul meg.
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló egységes megközelítés hozzájárul a kilométerenkénti 120 g szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó közösségi célkitűzés 2012-ig történő eléréséhez. Ahhoz, hogy a gépjármű-technológia tovább fejlődjön ebben az irányban, más technológiai újítások (légkondicionáló-rendszerek stb.) és a bioüzemanyagok nagyobb mértékű használata szintén elősegítheti a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az elhasználódott gépjárművek újrahasznosítására és a gépjárművek keltette zajra is.
Ezenfelül az energiaügyi megfontolások a költség és az ellátás tekintetében egyaránt befolyásolhatják a jövő járműveinek alakjára és működésére vonatkozó döntéseket.
A tagállamok a hatékonyabb forgalomirányítás, a járművezetők magatartásának javítása vagy akár pénzügyi ösztönzők révén hozzájárulnak majd a fenntartható közúti közlekedés biztosítására irányuló erőfeszítésekhez.
A közlekedésbiztonságot célzó hatékony stratégiának a gépjármű-technológia fejlesztései, az utak infrastruktúrája, a járművezetési magatartás és a rendelet végrehajtása közötti szinergián kell alapulnia.
Az olyan intézkedések, mint a nehéz tehergépjárművek láthatóságának fokozása vagy a fejlett biztonsági technológiák (intelligens gépjárművek) elterjesztése már jelenleg is elősegítik a Bizottság azon célkitűzésének megvalósítását, hogy 2010-ig felére csökkenjen a közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma.
Új intézkedéseket kell bevezetni az elektronikus stabilizáló programmal, a biztonsági öv bekötésére figyelmeztető jelzőrendszerekkel, a nappali menetjelző lámpa kötelező használatával és a vészfékrendszerekkel kapcsolatban.
Az európai autóipar számára lehetővé kell tenni, hogy tisztességes feltételeket kínáló globális működési környezetben fejlődhessen.
Noha ezt már a gépjármű-szabályozásnak az 1958. és 1998. számú ENSZ-EGB megállapodások keretében előírt nemzetközi szintű műszaki harmonizációja is elősegíti, kiemelt figyelmet kell fordítani a piaci hozzáférés javítására is, amelyre kétoldalú vagy regionális kereskedelmi megállapodások – különösen délkelet-ázsiai országokkal történő – aláírásával és a szellemi tulajdonjog nemzetközi érvényesítésével érhető el.
A hagyományosan gyártási alapú autóipar egyre inkább tudásalapú ágazat lesz, és ma a kutatás és fejlesztés területén a legnagyobb befektetőnek számít (az iparág forgalmának kb. 5%-a).
Mind az ágazat versenyképessége, mind pedig a biztonság és a környezetvédelem szempontjából létfontosságú a stratégiai területeken (intelligens járművek, tiszta járművek, második generációs bioüzemanyagok, hidrogéncellák és üzemanyagcellák stb.) folyó ipari kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció ösztönzése.
A kutatás-fejlesztési támogatás mindenekelőtt a hetedik keretprogramon alapszik, de közreműködnek benne az európai pénzügyi intézmények, valamint a köz-magán társulások is.
Előrelépésre van szükség pénzügyi kérdésekben is, különös tekintettel a személygépjármű-adókra és a pénzügyi ösztönzőkre, valamint a forgalomba hozatalt követően annak érdekében, hogy a független gépjárműjavítók hozzáférjenek a megfelelő műszaki javítási és karbantartási információkhoz.
Háttér
Az autóiparra vonatkozó bizottsági stratégia a „CARS 21” magas szintű csoport eredményein alapul, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy kidolgozza a 21. századi versenyképes autóipar szabályozási keretét. Ez a magas szintű csoport összehívta a legfőbb érdekelt feleket (az autóipar képviselői, tagállamok, európai parlamenti képviselők, nem kormányzati szervezetek, Bizottság), hogy az ágazat jövője szempontjából lényegbevágó kérdéseket vitassanak meg, és ajánlásait 2005 végén egy ütemtervben ismertette.
A Bizottság bízik benne, hogy az autóipart érintő meghozott intézkedések, valamint a 2009-ben várható félidős értékelés hozzájárul majd többek között az iparági politikák kidolgozásának módszertanához.
Utolsó frissítés: 28.02.2007