Vasútbiztonság

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2004/49/EK irányelv — biztonság az uniós vasutakon

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja versenyképesebb és biztonságosabb vasúti rendszer létrehozása, amely az EU piacának teljes területét lefedi, ahelyett, hogy nemzeti piacokra korlátozódna.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya

• Az irányelv az uniós országok vasúti rendszerére érvényes, és hatálya kiterjed a rendszer egészére vonatkozó biztonsági követelményekre, beleértve az infrastruktúrát és a forgalmi szolgálatot, valamint a vasúttársaságok* és a pályahálózat-működtetők*.
• Ilyen összefüggésben az irányelv négy jelentős vonatkozásra összpontosít:
  • a biztonság felügyeletéért felelős hatóság létrehozása minden uniós országban;
  • az uniós országokban kiadott biztonsági tanúsítványok kölcsönös elismerése;
  • közös biztonsági mutatók (KBM-ek) kialakítása, annak megállapítására, hogy a rendszer megfelel-e a közös biztonsági céloknak (KBC-k) és hogy megkönnyítsék a vasútbiztonság teljesítményének nyomon követését;
  • definiált közös szabályok a biztonsági vizsgálatokhoz.

Fejlesztés és a biztonságirányítás

• A biztonsági szabályok és szabványok, mint például az üzemeltetési szabályok, a jelzőrendszer szabályai, a személyzettel szembeni követelmények, a gördülőállományra vonatkozó műszaki követelmények kialakítása főként nemzeti szinten történt.
• Ezeket a nemzeti biztonsági szabályokat fokozatosan le kell cserélni közös szabványokon alapuló szabályokkal, amelyeket az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) állapítanak meg – a berendezés vagy csoportok képessége arra, hogy egymással összekapcsolódva működjenek. Az Európai Bizottság jogosult arra, hogy egy nemzeti biztonsági szabály végrehajtását legfeljebb 6 hónapra felfüggessze.
• Ebben az összefüggésben az uniós országoknak gondoskodniuk kell a következőkről:
  • a vasútbiztonságot általánosan fenn kell tartani és folyamatosan javítani kell, az uniós jog fejlődését figyelembe véve;
  • a biztonsági szabályokat nyílt és megkülönböztetésmentes módon állapítják meg, alkalmazzák és érvényesítik;
  • a pályahálózat-üzemeltetőknek és a vasúti társaságoknak felelősséget kell vállalniuk a vasúti rendszer biztonságos működéséért és a kapcsolódó kockázatok ellenőrzéséért;
  • a közös biztonsági mutatókról az éves jelentések révén összegyűjtik az információkat a KBM-ek teljesítésének értékelése és a vasútbiztonság általános alakulásának figyelemmel kísérése céljából.

Biztonsági tanúsítvány

• A vasúti infrastruktúrákhoz való hozzáféréshez a vasúti társaságoknak biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Ez a biztonsági tanúsítvány vonatkozhat egy uniós ország teljes vasúti hálózatára, vagy csak annak egy meghatározott részére.
• A nemzetközi közlekedési szolgáltatások esetében elegendő lehet, ha a biztonságirányítási rendszert egy uniós országban jóváhagyják, majd a jóváhagyás az egész EU-ra érvényes lesz.
• A nemzeti jogszabályokhoz való csatlakozáshoz ugyanakkor minden egyes uniós országban további tanúsításra van szükség.
• A biztonsági tanúsítványt a vasúttársaság kérelme alapján öt évet nem meghaladó időközönként meg kell újítani. A tanúsítványt teljes egészében vagy részben aktualizálni kell, amikor az üzemeltetés jellege vagy mértéke alapvetően megváltozik.
• A tanúsítványban megállapított biztonsági követelményeken túlmenően az engedéllyel rendelkező vasúttársaságoknak meg kell felelniük az uniós joggal összeegyeztethető és megkülönböztetésmentesen alkalmazott nemzeti követelményeknek az egészségügyi, biztonsági és szociális feltételek tekintetében, ideértve a vezetési időre vonatkozó szabályokat, valamint a dolgozók és a felhasználók jogait.
• A biztonság lényeges vonatkozása a személyzet, különösen a mozdonyvezetők képzése és tanúsítása. A képzés magában foglalja az üzemeltetési szabályokat, a jelzőrendszert, az útvonalak ismeretét és a vészhelyzeti eljárásokat.

Járműkarbantartás

Mielőtt a járművet üzembe helyezik vagy a hálózatban használják, minden egyes jármű számára kijelölik a karbantartó egységet (amely konkrétan vasúti társaság vagy pályahálózat-üzemeltető lehet). Az egység biztosítja a járművek üzemképességét, a jármű karbantartási utasításaival és az alkalmazandó biztonsági követelményekkel összhangban lévő karbantartási rendszer bevezetésével.

Nemzeti biztonsági hatóságok

• Mindegyik uniós országnak meg kell határoznia egy olyan biztonsági hatóságot, amely független a vasúti társaságoktól, pályahálózat-üzemeltetőktől, a tanúsítványok kérelmezőitől és a közbeszerzési szervezetektől. Ez a hatóság:
  • késedelem nélkül válaszol a kérésekre és kérelmekre;
  • haladéktalanul közli, ha információkat kér; továbbá
  • valamennyi határozatát az összes kért információ benyújtásától számított négy hónapon belül meghozza.
• A biztonsági hatóság végzi el mindazokat az ellenőrzéseket és vizsgálatokat, amelyek feladatainak teljesítéséhez szükségesek, és hozzáférést kap a pályahálózat-üzemeltető és vasúti társaságok dokumentumaihoz, valamint helységeik, felszereléseik és berendezéseik megtekintéséhez.

Balesetek és incidensek kivizsgálásai

• Súlyos vasúti balesetek, mint például a végzetes következményekkel járó kisiklások és ütközések, ritkán fordulnak elő, de amikor előfordulnak, akkor mind a közfigyelmet, mind a biztonsági szakemberek figyelmét magukra vonják az egész EU-ban.
• A vizsgáló testület függetlenségét biztosító kritériumokat szigorúan úgy határozzák meg, hogy ennek a testületnek nem lehet kapcsolata az ágazat különböző szereplőivel. Ez a testület határoz arról, hogy egy ilyen baleset vagy incidens vizsgálatát el kell-e végezni, és meghatározza a vizsgálatok terjedelmét, illetve a követendő eljárást.
• Minden uniós országnak biztosítania kell, hogy a balesetek és az incidensek kivizsgálását egy állandó testület végezze el, amelyben legalább egy olyan vizsgáló van, aki baleset vagy incidens esetén el tudja látni a vizsgálatvezető feladatát.

A 2004/49/EK irányelv hatályon kívül helyezése elhalaszthatva

• Az (EU) 2016/798 irányelv a vasútbiztonságról (lásd az összefoglalót) a 2004/49/EK irányelvet hatályon kívül helyezi és annak helyébe lép. Az új irányelv célja, hogy az egész EU-ban javítsa a vasútbiztonságot, a nemzeti biztonsági hatóságok (NBH-k) szerepének felülvizsgálatával, valamint a felelősségek újraelosztásával közöttük és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége között. A 2004/49/EK irányelv V. melléklete hatályban marad mindaddig, amíg az (EU) 2016/798 irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott végrehajtási aktusok (a balesetek és incidensek vizsgálati jelentéseinek jelentéstételi struktúrája) hatályba lépnek.
• Az (EU) 2016/798 irányelv egyike annak a 3 jogalkotási aktusnak, amelyek a vasúti ágazat újjáélesztését és szolgáltatásainak jobb minőségét szolgáló, valamint az utasok számára több választási lehetőséget kínáló negyedik vasúti csomag műszaki vonatkozásaival foglalkoznak. Az irányelv az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről szóló rendelettel (lásd az összefoglalót) és a vasútrendszer átjárhatóságáról szóló irányelvvel (lásd az összefoglalót) párhuzamosan működik.
• A COVID19-járvány miatt az (EU) 2020/698 rendelet elfogadására került sor, amely a közlekedésre vonatkozó szabályozás bizonyos területein egyes bizonyítványok és engedélyek megújításával és meghosszabbításával, valamint egyes időszakos ellenőrzések és továbbképzések elhalasztásával kapcsolatos egyedi és átmeneti intézkedéseket vezetett be. A rendelet 6 hónappal meghosszabbítja a 2004/49/EK irányelv által megszabott határidőket.
• Az (EU) 2016/798 irányelvnek 2020. június 16-án kellett volna hatályba lépnie. A COVID19-járvány miatt azonban az (EU) 2020/700 irányelv elfogadására került sor, hogy meghosszabbítsák annak átültetési és hatályon kívül helyezési idejét.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2004. április 30. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2006. április 30-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

• Vasút — Biztonság (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44–113. o.)

A 2004/49/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/698 rendelete (2020. május 25.) a közlekedésre vonatkozó szabályozás bizonyos területein egyes bizonyítványok és engedélyek megújításával és meghosszabbításával, valamint egyes időszakos ellenőrzések és továbbképzések elhalasztásával kapcsolatos egyedi és átmeneti intézkedéseknek a Covid19-járványra tekintettel történő megállapításáról (HL L 165., 2020.5.27., 10–24. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/700 irányelve (2020. május 25.) az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelvnek az átültetési határidő meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 165., 2020.5.27., 27–30. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1–43. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 rendelete (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 138., 2016.5.26., 44–101. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (átdolgozás) (HL L 138., 2016.5.26., 102–149. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13–59. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (átdolgozott szöveg) (HL L 191., 2008.7.18., 1–45. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14–41. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51–78. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 653/2007/EK rendelete (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről (HL L 153., 2007.6.14., 9–24. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9–19. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 03.07.2020